Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)

1871-10-10 / 230. szám

230-ik szám h­irharang. Gyula-Fehérvár oct. 8-án este. Az ellenzék szervezte magát. Ma gyűlés tartatott. K. Papp Miklós a választók előtt beszélt. Első fel­lépése jó hatású. Az erély a remél­­hetőnél nagyobb. Az ellenzéki m­oz­galom nagy sensatiot csinált, leg­szebb rend. (ma) A kolozsvári nemzeti színház­nál, mint megbízható forrásból értesülünk, a jövő hó elejétől kezdve fölemelik az árakat. Nehezen hisszük, hogy e „reform“ a színházlátogató közön­ség szaporodását vonná maga után. (máj Az erdélyi egyházmegyei Bat­­thyáni könyvtár kéziratai névsora“ kiadta Beke Antal könyvtárnak. 1871. 8 adr.­­1 iv. E kis, de becses füzet, mely 658 kézirat­ munka czimét tartalmazza, megismerteti a világgal a hires Bat­­thyáni kézirattárát, a füzet borítékán levő hirdetés arról is értesít, hogy Beke Antal és Straubert Ödon a könyvtár régi kézirataiból irásmutatványokat ad­tak sajtó alá. * Wisocky tábornok részére újabban ada­koztak szerkesztőségünknél G­r. T­ho­ldy R­o­za­­­ia ő nsga 7 frt. Gr. Tholdy Amalia ő nsga 3 frt. öszv. 10 frt. Főösszeg 47 frt. (ma) Az erdélyi részekből Pesten az egyházi reformegylet alakuló közgyűlésén megjelent férfiak közül Nagy Lajos tanár és Ferenc­z József lelkészek igen talpraesetten tolmácsolták azon kisebbség nézeteit, mely a helyes alapon kez­deményezett ügynek „protestáns­ egylet czimen ferde irányba terelését ellenezte. Nagy Lajos örömét fejezi ki ugyan a mozgalom megindulása iránt, de kénytelen volt sajnálkozását bevallani a czim megváltoztatása fölött. E czimnél az egyházi „re­form-egylet“ eltért ama jelszótól, melyet zászlajára írt. Ő a programm szerint egy „reform egyletébe lépett, de nem egy protestáns egyletbe. Ez előbbi néven szerzett 6 tagokat az egyletnek a katholiku­sok táborából is kiket a „protestáns“ nevezet két­ségtelenül vissza fognak riasztani. Az egyletnek a felekezeteken kívül kell állania, máskép szűk körben mozog, s magasztos föladatának nem felelt meg­ Ajánlá a „reform-egylet“ név visszahelyezését a nagy ügy érdekében. Ferencz József szintén az uj czim ellen szólt; ez a régit nem helyettesítvén, szű­­kebbebbre szorítja az egylet működése körét s így életét is úgyszólván megrövidíti. Az egylet czélja közös kézfogás, az uj czim ugy változtat a dolgon, mintha valaki azt mondaná: mi nem akarunk az or­szággyűlés, hanem megyegyülés lenni. A kiindulási pont is­ eltévesztetek az új czim által. Azonkívü­l ez az a­lpszabályok azon tételével is homlokegyenest ellen­kezik, mely azt mondja, hogy az egylet tagja a ha­za minden lakosa lehet. (ma.) A brassói rom. kath. gymnasium a maga nemében hazánkban páratlan. Nem értjük annak paedagogia tekintetben való páratlanságát, mert e tekintetben sok férhetne még hozzá. l’a­ratlansága abban áll, hogy tannyelve ez intézetnek három van: német mely egyszersmind uralkodó nyelv, magyar és román. Német és magyar nyelven tartanak minden tantárgyból előadást a tanulók nemzetisége szerint, román nyelvből a szükséglet szerint. Az intézet jelenlegi tanárainak száma 8 rendes- és 3 segéd. Idei oct. 1-én megnyittatott e főgymnasium 7-ik osztálya is. (ma) (Egy román nő a honvédgyakor­latnál.) A m.-szigeti honvédzászlóalj gyakorlatainál, melyek közelebb a szlatinai síkságon tartottak, egy román asszony is az útra állt, hogy megcsodálja, mennyi ügyességet képes szintén besorozott magzat­kamatokkal együtt, csak 42,000 frtot tesz­nek pengőpénzben, a játékszini intézet­re fordittassék, országos rovatai utján pedig még 38,000 ezüst forint gyüjtessék össze... . „Nemzeti szentségi­ a tárgy — ez a felhívás végsora —, melyet a színházi országos bizottság a hazafiak figyelmébe ajánl Az eredményről jövő alkalommal. jó kifejteni. A gyakorlat meglepő volt, s a komédia eleinte tetszett is az öreg asszonynak, hanem midőn látta a távolból, hogy a dolognak fele sem bolond­ság és a bátor vitézek sortűzzel fogadják egymást, a helyzet egyszerre megváltozott. A kétségbeesett anya jajgatni, szitkozódni, kiabálni kezdett s fenye­getve futott az őrnagy s a honvédek fele, kik fiát igy szeme láttára akarják meggyilkolni. „Régente legalább messzire vitték, de most mindjárt itt ölik meg az ördögök! kiáltozd, s a műkedvelő néző pub­likum minden rábeszélése nem volt képes megértet­ni vele, hogy itt egy hajszála sem görbül meg; utoljára is fia inte türelemre és biztosira, hogy lega­lább ezúttal meg nem hal, így aztán folytathatta a fiú nyugodtan az exercitozást. (ma.) Elméleti és gyakorlati román­­nyelvtan, — az Alen Ollendorff tanmódszere sze­rint“ ily czímű munkára hirdet előfizetést Kozma Endre, Kraszna- és Közép Szolnok megyei tanfel­­ügyelőségi tollnak. „A társadalmi és politikai viszo­nyok ezen átalakulási és fejlődési korszakában — ír­ja — a kormányzat, közigazgatás, igazságszolgálta­tás, valamint a társadalmi élet minden ágaiban a hazai nyelvek — és ezek közül a román nyelv is­meretének szükségessége is mind erősebb kifejezést nyer. De eltekintve ettől a román irodalom az utol­só két tized alatt oly haladásnak indult, hogy ter­mékei a magyar ember figyelmét is bátran megér­demlik , azoknak olvasása és ismerete azonban e nyelv ismerete nélkül lehetetlen vagy legalább is igen hiányos. E nézpontok és meggyőződés szolgál­tak indokul egy elméleti és gyakorlati román nyelv­tan megírására és közzétételére annál is inkább, mert a létező, magyar nyelven irt román nyelvta­nok részint elavultak, részint oly módszer szerint vannak készítve, mely e nyelv tanulását igen meg­nehezíti és az elért siker pedig a tanulásra fordított idő és fáradsággal nagy aránytalanságban van. Nyelvtanom összeállításánál tehát törekedtem, hogy a tanulót megkímélve a didacticai szárazság és unal­­masságtól, mintegy észrevétlenül vezessem fokozato­san a román nyelv ismeretébe s eként lehetővé te­gyem hogy e kézi­könyvet nem csak az ifjú tanuló, de az ügyvéd, hivatalnok vagy irodalmár is czél­szerűleg használhassa és abból a román nyelvet más útmutató vagy tanító hiányában is a legrövidebb idő alatt, kevés fejtöréssel elsajátíthassa. Különös tekintettel voltam, hogy ez útmutatóul szolgáljon nemcsak a nyelv elsajátítására, hanem annak hasz­nálatára is a néppel való érintkezésben és átalában a társadalmi életben. Szóval: összeállításánál szoro­san ragaszkodtam az ismeretes Ahn-Ollendorff-féle tanmódszerhez, és e tekintetben e nyelvtan az első román nyelvtan lesz a magyar irodalomban. A nyelv­tanhoz függelékül egy ív tartalommal könnyű és rövid beszélgetések lesznek csatolva. Ez év végéig okvetlenül kikerül a sajtó alól a nyelvtan. Előfize­tési ára egy példánynak 1 frt. o. é. Előfizethetni f. évi november 20-áig. Az előfizetések bérmentve szerzőhöz Zilahra küldendők. (ma.) „Egyéni nézetek irta Jenő“ — Ez egyszerű czím alatt figyelemre méltó röpirat je­lent meg, mely a XIX-ik század uralkodó szellemé­nek, a demokratának eszméivel foglalkozik; az ál­nevű szerző művét világos előadás, erős logika és mély gondolkozás s e fölött a maga idejében alkal­mazott nyílt igazmondás jellemzik. Néhol érdesen, mondhatni nyersen szól a dologhoz; reámutat a kon­tinens alkotmányos életének szembeötlő, de azért alig orvosolt bajaira; majd kíméletlen kézzel vonja le a fátyolt társadalmunk sokaságos árnyoldalairól; de valahányszor ezt is így teszi, mindig kitűnik, hogy a szabadságszeretete ösztönzi a tartalék nélkü­li igazmondásra; hogy az alkotmányosság és embe­riség forró szeretete adott tollat kezébe, s azt az igazságszeretet érzete, a valódi demokratia és ennek mellőzhetlen föltétele — az egyenlőség hő óhajtása vezeti. — A röpirat ismertetésére még visszatérünk, addig is bátran ajánlhatjuk azt olvasóink figyelmébe. uKMffmn rrmwmrpi iriT^wrmtTitTr.roT­rm­inut rmi'TiTimn­ erdélyi részek a képviselő­ké pénzügyi bizottságában. A képv. h. ne­­yíttbiz­tts­­a e Lo­r­án főleg a belügyminiszter,­ám költségvetésének Erdélyt illető tételeivel foglalko­­zn­i. Az erdélyi királyi biztosság költségvetéséből JJUO frt töröltetett, egy osztálytanácsosi állomás meg­­vezetése folytán, a fogalmazók fizetései pedig a múlt képest állapíttattak meg A OUtehermente­­­tési alapigazgatóságok költségvetése szintén szenvedet csekély módosítást. Az erdélyi csendőrére az előirányzott 500,000 frt megszavaztatott. A kolozs­vári levéltár kezelésére 7630 frt megsza­vaztatott. (ma) (Oláhországgal kötött egyez­mény) Egy pár hó előtt közölték a lapok hogy a moldva-oláh és az osztrák -magyar kormányok között a polgári jogügyekben nyújtandó jogsegély iránt lét­rejött egyességet az ottani bíróságok önkényüleg oda magyarázták, miszerint ezen megjelölés alatt, „polgá­ri jogügyek“ sem a tengeri, sem pedig a kereskedel­mi és a vallásügyek nem értetnek, s következésképen az ily természetű ügyekre a 1870 dik évi oct. 3-án (sept. 21.) kötött egyezményben ígért kölcsönös jog­segély nem is terjedhet ki. Ily körülmények között a közös külügyminisztérium kényszerítve érze magát a monarchia mindkét fele kormányainak beleegyezé­sével egy uj kölcsönösségi egyezmény megkötésére, melyben a nehezményezett ügyek név szerint megjelöl­tettek. Ezen szabatos formában az egyezmény 1. é. aug. 20 án (sept. 1.) újból megköttetett és az osztrák-ma­gyar monarchia igazságügyminisztereinek a kihirdetés czéljából már meg is küldetett. — (ma) A brassói vasutrészen a földmun­­­kák meg vannak kezdve. Egy társaság, mely gr. Ne­mes János, a két Schmidt, Zell és Arzt, Feltner és Aronsohn, Baruch, Bermard Lázár meg Gärtner urak­ból áll, — átvette a földmunkákat Ágoston falvától, az Olt hidjától Brassóig. Ugyanez a társaság elsőbbségi jogott nyert a felső munkálatokra is. Föld­munkákkal a jövő évi július 8-ra kell készen lenniök. Mint értesülünk, az egész vonatra találtak már al­vállalkozókat. (ma) A képviselőválasztás Hidvégen F.-Fejér megye belső kerületében f. hó 12-ikén lesz, mint a N­ e biztos forrásból értesül. (ma) Megszökött csaló. A Bukarestben székelő osztrák-magyar főü­gynükség jelentése szerint egy 2881­1 frank összegről szóló és a bukaresti le­téti pénztár által kifizetett hamis utalvány készí­tésével vádolt Hain Janku Speer megszökvén, egy kézrekerítése czéljából kiküldött egyén által a ne­vezett hamisító tulajdonát képező ruhák feltaláltat­tak ugyan, maga a csaló azonban megszökött. Mi­után azonban alapos gyanú merült fel, hogy az il­lető csaló megyénkben kóborol, belügyminiszter úr a csalónak lehető kézrekerítését szorgalmazza egy leiratában. * Kenyérsütő kemencze kőszénsütéssel, a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak hosszas kutatás után sikerült Belgiumban egy kő­szénnel fűthető kenyérsütő vaskályhát fedezni fel, mely is meghozatván, a sütési előleges próba vele Kenessey tanácsos által szept. 26-dikán megtarta­tott. A kályha kis háztartások számára készült, s kenyérsütésre van berendezve, könnyen szállítható, nyílt udvaron, szabad mezőn egyaránt használható legkisebb nehézség nélkül. A kísérlet nyílt udvaron történt, háromnegyed 10-re megkezdetett a tüzelés, s 11 órára a legszebben kisült kenyér kivétetett.­­ A tü­zelés 1 forintos kőszénnel történt, ez elsőpró­bára pontos mérés nem történvén, csak hozzávetőleg mondhatjuk, hogy mintegy 15 font, e szerint 15 krajezárnyi kőszén fogyott el. E számítás szerint te­hát ott, hol a kőszénbányáknál a tüzelő anyag 20 —30—40 krajezárért kapható, a sütés rendkívül olcsóvá válik a fa-, sőt a szalmatüzeléshez képest is. A rendszeres sütési kísérlet e napokban fog meg­tartatni, mely alkalommal az elfogyasztott kőszén is pontosan felmérve lesz. *% Franczia szüretelési mód. Vallon Fehér megyében, a kereskedelmi minisztérium intéz­­kedése következtében, érdekes szüret lesz e hó 23- án. Ugyanis Örményi Bálnak e czélra szívesen át­engedett szőlőjében Terrel E. aux Chênes jeles fran­czia borász a franczia szüretelési módot, beterjesz­tési és kezelési eljárást fogja bemutatni, a magával hozott eszközökkel. Budapestről is többen mennek ki, mivel Vaál a közelfekvő martonvásári vasúti ál­lomástól kocsin csak egy óra járásnyira fekszik. (ma.) Lázadó szerzetesek. Bukarestből írják, hogy a regényes fekvésű caldarusaui kolostor szerzetesei megunván eddigi igazgatójukat, annak szent fejét e magas polczról nemcsak letették, ha­nem még be is zárták a dutyiba, s a kormányzat gyeplőit saját kezeikbe ragadták. Ezen tettek indo­ka a legrajongóbb kommunizmus vala, mely nemes elvüket legelőbb is a klastrom pinezéjében levő bo­roshordókrg gyakorlák. Ezekből aztán oroszlán­­­tettekre merítvén bátorságot, fölfegyverezték magu­kat a szakálas atyák botokkal, s őröket állítottak ki a végre megjelenő polgári hatóság közegei kény­telenek voltak fegyveres hatalmat reduirálni, s az is csak a még segítségül hívott katonai erővel bírt a klastrom udvarába betörni. Két vezére a lázadók­­nak elfogatott, a másik kettőnek azonban sikerült szökés által menekülni.­­ A gyászemlékű október 6-ika csend­ben múlt el. A nyilvános megemlékezésnek alig volt valami jele. Az idő egyformává teszi a napokat, s J k,egy°let kTlll°fözteti meg azokat. E nap em-I it.ih”TM széP alkalmi költeményt közöl t­óth Kálmántól. Czimo Mj­­ a*. n , i ^ Mit faragsz ács, mit faragsz itt a késő éjjelen ? ~~ Akasztófát faragok. Az utolsó vers­szak igy szól : Az Úristen verje meg, Ne bocsásson meg nekik, Kik velem itt e kilencz Akasztófát ültetik; 8 azoknak, kik hajnalon Itten vesztik életük. Mind örökkön örökké Áldva légyen szent nevük. 7".. “raziiai császárról, ki jelenleg Pes­ten időzik, a következő érrdekes adatokat nyújthatjuk olvasóinknak: II. Don Pedro 1825. decz. 2-án szü­letett, tehát még alig 46 éves; atyja lemondása kö­vetkeztében már 1831-ben, 11 éves korában trónra lépett, s a teljes kor elérte előtt, 1840-ben, személye­­sen vette át az uralkodást. Ünnepélyes megkoronáz­tatása 1841. július 18-án ment végbe. Don ]»e­]r' „alkotmányos császár s Brazilia örökös védője“ (7í­met visel. Dotacziója 900,000 frtra rúg. Ő egyike ,, legkiválóbb uralkodóknak, a tudománynak nagy b­a­­rátja, a tanintézeteket gazdagon adományozza s az irodalomnak is­ nagy pártolója. Brazíliában ő teremtette meg ugy­szólván a földművelést és a birodalom ten­­geri hatalmát. Megjelenésében mindig császár, mo­­narcha, Juig otthon egyszerű mint valami választott elnök, s háztartása nem kerül többe mint egy közön­séges tehetős polgárnak. Maga is szeret a tudom­á­nyokkal foglalkozni s különösen kedveli a nyelvek tanulásait. Családja körében gyöngéd apa és szerető férj stb. *** (Nekrolog) Sz.- udvarhely-városi legidősb Kassay Farkas Jánosné született Karácsoni Borbála maga és gyermekei: János, neje Kállai Mária, 1 gyermeke és 8 unokája ; Borbála, férje Csép József 6 gyermeke és 11 unokája ; András, neje Csép Ros­zália, 3 gyermeke és 1 unokája ; Kebi, férje Csép András, 9 gyermeke és 6 unokája; Anna özv. Csép Istvánná és 12 gyermeke; Samu egyesbiró, neje Fe­­renczi Anna és 2 gyermeke; Ignácz hites ügyvéd neje Somogyi Karolina és 2 gyermeke ; Juliánna, férje Tordai József, 6 gyermeke és 2 unokája; Dani eg. kir. százados, neje Sternfeld Cu­rter Marianne és 3 gyermeke, valamint a boldogult testvérei: Kassay Pál és Dániel nevében igen megszomorodott és mély fájdalomtól áthatott szívvel jelenti a forrón szeretett férj, jó atya, apa, gondos nagyatya, ősatya és testvér sz.-udvarhelyi nyugalmazott tanácsos, legidősb Kas­say Farkas János­nak az 58 évig folytonos tett­leges közszolgálatban állott polgárnak végelgyengü­lésben 1871. okt. 1-én reggeli */1 7 órakor élte 79- ik. boldog házassága 60 évében történt gyászos és csendes elhunytát. Béke poraira! Kimutatás a Karolina ország, kórodában 1871 September hóban ápolt betegekről. 1871 aug hó végével maradott belbetegségekkel férfi 43, nő 21, külbetegségekkel férfi 48, nő 19, összesen férfi 91, nő 40, 1871 szeptemberben felvétetett belbetegségek­kel férfi 89, nő 34, külbetegségekkel férfi 56, nő 33,­ összesen férfi 145, nő 67, összesen 236 férfi, 107 nő, mindössze­­343, ezekből gyógyult férfi 149, nő 42, meghalt férfi 4, nő 6, összesen férfi 153, nő 48. September végével maradott, férfi 83, nő :39, összesen 343 l . I. uralkodó betegségek vol­­tak váltóláz és himlő.Dr. Szőts Emil h. főorvos.­­ Színezet! reminiscent­iák. Torda, oct. 5. Komolyan megvallom, hogy unatkozva rosz­­kedvvel irok, de mégis írnom kell valami benső in­­citatió következtében: tán hogy szórakozzam, az idő szomorú, az ég derűjének eltűntét sötét felhők gyá­szolják — könnyezik, mindenfelé a pusztulás ke­zeinek nyomai látszanak — a természet haldoklik. Gyermekei egy része is, a háládatlan vándor mada­rak elmentek, — tán hogy tanúi ne legyenek a végvonaglásnak, hogy ne lássák a letarolt határt, a lehulott piros-sárga leveleket, — a szegény virágok elhervadását. Ilyen szomorú, bus­s szinte pusztulásnak in­dult egyéni életünk is. Oh vájjon ki tudna fájó sebzett sziveinkre balzsamot csepegtetni?! Lelkünk bús egére , ki tudna öröm napot deríteni?! Ki más mint Kassaine és Boer Emma — — De ők elmen­tek .. . Igen, szomorúan kell meggyözőznünk e ri­deg valóságról... És többé nem halljuk édes beszé­deiket, és többé nem fakadunk Emma játékán ke­serves könyekre------Oh „Elemér“ „Elemér“ veled együtt mindig kényeztünk mikor ő játszott. És töb­bé nincs kinek virágkoszorut csokrot hajigálni, s hajigáltatni. Kassainé rész volt ő tölünk keveset ka­pott , miért neki magának kelett a koszorúkat köt­nie s ismerőivel behajitatni. Oh „Elemér“ bezzeg Emma ezt nem tette, ő nem tudott koszorút kötni, csak köttetni, tőle elég volt egy csábos mosoly egy kacsintás az ablakon át, mely estére virág­koszorú­vá nőtte ki magát némely legényeknél. És végre többé nincs kiért — Emma elment a búcsú táncz­­estélyén, hogy „Elemér“ búcsú könyázott, szerelem­mel felfűszerezett, csillag sugarakkal megrakott és a hit-dicsőség koszorújával megkoszorúzott serlegét felköszöntse. — — Oh „Elemér“ „Elemér“ szomo­rúak a mi lelkeink, gyászra fordult a mi napunk — kik „búcsú táncz tisztelő estélyt adtak. Édes jó Szerkesztő úr! engedjen meg nekem, a nagy ömlengésért, de bizonyisten jó igaz szándé­kat tettem — én ezt akarom, hogy csak az igazság legyen kimondva, hogy az uralkodjék e földön — Tordán, — s én reám afféle „Tant de bruit pour un omelette“ féle közmondást nehogy alkalmazzon. Bízva jó ismeretségünkbe voltam bátor „Elemért“ controllirozni, ki rettenetes nagy kópé, — nehány pajtásával, — imádja — s ki is ne imádná! — a szép szemeket s velemmel együtt szereti, illetőleg szeretjük a jó lacrima cristit. De e rész, a politi­kai láthatáron vészt hozó, villámokkal terhes felhős életbe mit is csináljon a szegény ember. Nagyon kérem kegyedet Szerkesztő úr, mi­szerint ezen levelemet kosárba ne dobja, mert ha ezt teszi akkor ezen gonosz szándékú cselekvényé­nek ilyen rész­következményei lehetnek — lesznek:­­­ör. Én meg fogok haragudni, de komolyan; ennek pedig alkövetkezményei leendnek p. o. a.) Határo­zottan lemondok nem csak a színi és báli referen­ségről. b.) „Elemér“ „Mirza“ s akár ki a patvarnak közleményeit — Elemér political s piaczi rendőri spectaculumja sok igazat tartalmaz — nem lesz ki kiigazítván, controllhrozza. 2- or. Torda vs. városa közönsége is szörnyű­sé­­gesképen meg fog haragudni, mert ki merem jelen­teni többek felszólítására, hogy Kassainét, mint ki­tűnő művésznőt, ép ugy, ha nem jobban, szerettük, mint szintén kitűnő művésznő Boér Emmát, mert tudni akarjuk, illetőleg másokkal kik nem e város­ból valók, tudatjuk, hogy sem Kassainé, sem pedig Emma maguk számára soha, itt létük alatt egy szál virágot sem kötöttek koszorú vagy csokornak, "hogy ez nekik feldobassék, — erre őket mi fel nem hatal­maztuk , a virághiütési műtétet mi akarván végre­hajtani,­­ hanem hogy a mi számunkra kötöttek és adtak ezt tudjuk, és végül tudni akarjuk és kíván­juk tudatni, miszerint mi a komoly higgadtabb mü­­szléssel bírók sohasem pártoskodtunk, mi baloldaliak vagyunk, a jobboldal nálunk nem számít, ezért pár­toskodásról nálunk szó sem lehet, ezt csak a puha­­szívűek tették; mi mindkét külön szerepkörű tisz­telt művésznőt gyönyörrel szemléltük. 3-­or. Papirosom, pennám, tentám, gyertyám és mindenek felett éjfélig tartott levélírás idővesztésem álmatlanságom lehető kárpótlását követelni fogom önön.­­ Különben adieu — a viszontlátásig kedves szer­kesztő úr! Kurutty — 304 October le A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. okt. 7-dikén 5'/0 Metaliques 58.15. frt. 68.10. — 5% nemzet kölcsön 98.30. — 1860-diki államkölcsön 98.30 Bankrészvény 767. — Hitelrészvény 288.80. — London 118.70. — Ezüst 118.— — cs. k. arany 5.70 — — Napoleondor — franc 9.46.7­o Földtehermentesitési kötvények Magyar 79.50 Temesi 78­.­ — Erdélyi 74.—. Horvát 76.30. T. és felelős szerkesztő K. PAIT MIKLÓS. Jgyik­or *) Erő és egészség minden betegnek orvosság és költség nélkül a Revalisciére du Harry által Londonban. beküldetett. Egy betegség sem állhat ellene a kel­lemes Revalesciére du Barry-nak, mely gyógyszer , költségek nélkül eltávolít minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő­máj-, mirigy-, nyákhártya-, légzési-, hólyag- és vesebajt, szo­­rulást, aranyeret, álmatlanságot, gyengességet, vízkórt, lázat, szédelgést, vértolulást, fu­szngást s a terhesség alatti roszul­létet és ájulást is, fehérfolyást, bukórt, elsoványodást, csutot, köszvényt és sápkórt. 72,000 javulás, melyekben a beteg­ségeket egy orvos sem gyógyíthatta, mint ezt egy bizonyít­vány pápa­i szentségétől, gr. Pluskow udvari marschall-tól, de Bréhan marquisnő­től igazolja. Táplálóbb lévén mint a hús, a Kevalesciére felnőttek- s gyermekeknél 50-sz­eresen megtaka­­ritja a gyógyszerek árát. Cast News, Aleandria, Egyptom, 1869. márt. 10. A kellemes Revalsediére du Barry a legmakacsabb idül­­dugulástól, mely 9 évig rémitően kinzott s minden orvosi ke­zelésnek ellenállott, teljesen kigyógyita, s én meleg köszönet­­tet mondok önöknek­ mint felfedezőnek, a természet e becses adományáért. Vajha mindazok, kik szenvednek, tudnák, hogy mindazt a mit gyógyszerek nem is gyógyitnak meg, megorvo­solja a Revalesciére, mely, ha aranynyal mérnök is éli súlyát, aakor sem volna drága. Teljes tisztelettel Sp­aaro C. Pléhszelenczékben­­­, fonti ft 50 kr, 1 font 2. 60 frt 2 font 4. 60 k. 6 font 10 ft, 12 font 20 ft, 24 font 36 kr. — Kevalesciére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft 60 kr 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4. 60; póralakban 12 csészére 1 frt 60 kr, 24-re 2. 60 kr, 48-ra 4.60, 120-ra 10 ft. 28­-ra 20 ft, 676-ra 36 ft. — Kapható: Barry da Barry és T.-nyi­ Bécsben, Wal­­­fi s'ohg­as­se. 8, Kolozsvárit Kron­staedter J.-nél Bel-Monostorutcz»,’ 10&- F«térJ. “• “ a zálogháznál, továbbá Kinder K. gyógyszertárában, b.-monostorateza a Redout során. Pesten Töröknél, P­o­­zsonyban Pi­s­z­t­o­l­y - n­á­l, Graczban Oberan»­­mey­er-né1, Lembergben Kottende­r-nél, * P”8-'*' utalvány által megrendelés útján mindenütt. Tanulónak felvétetik egy alkalmas ifjú Demján László könyvkereskedésében. Idegenek névjegyzéke Biasini szállo­dájából Kolozsvárit, 1871. October 6-ál Gróf Bethlen Árpád, birtokos, Kolozsvárról. Czinkhárdt József, birtokos, Fehérvárról. Veres József, birtokos, Fehérvárról. Plank Antal, inspector, Fehérvárról. Peilion Márton, városi­ kapitány, Besztercééről. Fával Vájna Domokos, birtokos, M. Vásárhelyről. Burján József, kereskedő, N. Enyedről. dr. Jósika Pál, bir­tokos, Pestről. Kozma Dénes, birtokos, Pestről. Győ­ri Károly, kereskedő, Pestről. Csákány Aladár, lel­kész, Szamosujvárról. Zsácz István, kereskedő, Sza­­mosujvárról. Sándor József, birtokos, M. Vásárhely­ről. Jakabházi József, birtokos, M. Vásárhelyről. Engel Gábor, orvos növendék, M. Vásárhelyről. Mik­lós Árpád, gyógyszerész, M. Vásárhelyről. •) E rovat alatt megjelenő czikkért a szerkélységes sem­mi felelősséget sem vállal szerk.

Next