Magyar Polgár, 1871. július-december (5. évfolyam, 146-297. szám)

1871-10-18 / 237. szám

237-ik szám •Tos néptanító létesítése czéljából lépéseket tettek —, s midőn ezen egylet szervezésének esz­közlésére Kolozsvár városában f. évi november hó 2 —4-ik napjaiban a kolozsvári országos vásár fo­lyama alatt tartandó közgyűlésre Erdély buzgó nép­tanítóit s tanítónőit felekezeti különbség nélkül, va­lamint a népnevelés ügyének bő­vebb­i barátait ezen­nel meghívjuk, hisszük, hogy meghívásunk minde­nütt szíves fogadtatásra találand. Bár a megalakulandó egylet — több okok­ból — a Kolozs-dobokamegyei tankerületi néptaní­­tók egylete“ czimet viselend, mindazonáltal Erdély egyéb részeiben lakó ügytársaink csatlakozására is számítunk, annyival inkább, mivel székhelyét itt a központban tartó, de több körökre oszló egyletünk kellő támogatás esetén egész Erdélyre kiható üdvös működést fejthet ki. Buzgó nevelésügy barátok, különösen sz. kir. Kolozsvár város érdemteljes elöljáróinak támogatá­sát kinyervén, azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy már az alakulást eszközlő közgyűlést is élve­zetessé s tanulságossá tehetjük, arról sem feledkez­vén meg, hogy kinek kinek saját személyére szál­lásokról és étkezésről gondoskodva — képessé te­­hessü­k vidéki ügytársainkat a közgyűlésben nagyobb mérvű anyagi áldozatok tétele nélkül részt vehetni. A közgyűlés programmja következő: November 2-dikán délelőtt és délután a vidék­ről érkezők elszállásolása. E czélból a szállásra igényt tartók Szász Lajos néptanító ur lakásán (bel-far­­kas utcza 76. sz. a.) jelenendek meg. Ugyanaz­nap este 6 órakor előértekezlet a ref. főiskola helyiségében. November 3-dikán d. e. 10 órakor közgyűlés a városház nagy termében. Ezen közgyűlés az alap­szabály-terv megvitatása, az egyleti tisztviselők megválasztása, az egylet szervezése s inditványok tárgyalásával foglalkozand. Délben közebéd. Délután a helybeli taninté­zetek s egyéb látnivalók megszemlélése. November 4-dikén d. e.­­ 10 óra közt min­ta-tanítások megszemlélése. 11 órakor zárközgyűlés, mely értekezések meg­hallgatása s a minta tanításra tett észrevételek meg­vitatásával foglalkozand. A gyűlés ügyrende az előértekezleten állapit­tatik meg s tétetik közzé. Gondoskodtunk arról is, hogy ez alkalommal az újabb taneszközök s tankönyvekkel megismerked­hessünk. E czélból taneszköz-kiállítást rendezendünk, mely a gyűlés napjain mindenki számára nyitva álland. Fáradozásaink jutalmául csakis ügytársaink minél nagyobb számbani megjelenése szolgáland, ezt reményivé, örömmel s szives ügytársi vendégszere­tettel nézünk a rég óhajtott találkozás elé, fölkérve azon vidékieket, kik elszállásoltatni óhajtanak, hogy ebbéli igényükről az illető albizottmány elnökét Szász Lajos urat legkésőbb october hó 28-ig bér­mentes levélben értesítni szíveskedjenek. Kelt Kolozsvárit, a kolozs-dobokamegyei tan­kerületi néptanítók egyletét szervező bizottmány 1871. évi october 12-én tartott üléséből. Szabó Endre, Tóth Tamás, bizottmányi jegyző, bizottmányi elnök. h­irharang, 2000 Tisztelettel figyelmeztetjük elő­fizetőinket, hogy a Magyar Polgár naptára 1872 re e hó végével gazdag és szép tartalommal megjelenend, s előfizetéseket folyton elfogad kiadó­­hivatalunk 1 frt. 30 krral tiszti czimtárral a legújabb kinevezések szerint, 1 írtjával czimtár nélkül. Bosco és Dante urak tegnap mutat­ták be magukat a közönségnek. A Bosco név meg is tette hatását, mert a színház minden zugában meg­telt. Nagyon sokan vannak Kolozsvárit, kik az öreg Bosco mutatványairól nagy elragadtatással beszélnek még ma is, s ezek nem is mulaszták el párhuzam­ba tenni a fiút az apával. Az ifjú Bosco tagadha­tatlanul elsőrangú bűvészei közé tartozik Euró­pának, jó tetszetős alak a színpadon, előadása élénk, jó humorú. Mutatványaiból kiküszöbölte azon sok­szor elcsépelt darabokat, melyeket minden bűvész előránt, szóval mutatványai csinosak, elmések, s né­hány darabja éppen meglepő. A mi Dante ur em­lékező tehetségét illeti elég meglepő az is, — de messze elmarad mégis azon vak számolótól, ki ez év folytán Kolozsvártt is megfordult, s a „Kolozs­vári Kör“ ben nagy közönséget ejtett csodálkozásba­­ monstruosos emlékező tehetségével. Sokkal meglepőb­bek Dante urnak azon mutatványai midőn megkö­tözted magát. Az asztal tánczoltatás is meglepő,­­ daczára, hogy Kolozsvártt egész sereg asztaltánszoltató volt 1854-től 56-ig, kik ma is a hihetetlenséggel határos dolgokat beszélnek, s ha nem hiszi el az ember rögtön, gorombaságnak veszik. Bosco úr még egy előadást tart kedden, é­s remélhetőleg még egy búcsú mutatványa is lesz. *** A hídvégi képviselőválasztásnál, úgy halljuk, tréfás dolgok történtek. Eltekintve at­tól, hogy Ugron Lázár főispán úr állásához egy átalában nem illő korteskedést űzetett sze­mélyes jelenléte alatt gr. Nemes János mellett, a vesztegetés oly­an nyiltan folyt, mint a to­jás árulás a piaczon. Az ellenzék 16 olyan ember nevét birja, kik egyenként bizonyságot tehet­nek arról, hogy pénzt adtak nekik szavazataikért, m s itt az országos kortes Maurer Bélának jelenete is volt a szavazatszedő­ bizottság előtt, a­mennyiben in flagranti csípett el egy választót, ki a comissio előtt tette le a vesztegetési díjat. És a főispán úr nem restelte mégis jelenlétével bátorítani az ilyen vissza­éléseket. Nem tettük fel Ugrón Lázár úrról,­­ a kor­mány pedig bizonyosan nem bízta meg, hogy szemé­lyesen ártsa magát olyan dologba, hol neki távol­léte által kell tündökölni! Maholnap megérjük azt is, hogy a főispán urak egy-egy csikóbőrös kulac­­csal a nyakukban, végig tánczolnak a választók kö­zött, s nyilvános árverést tartanak a szavazatokra hivatalos ellenőrködés mellett. *% Kapcsolatban a hírrel megemlít­jük , hogy legifj Gróf Bethlen Gábort, ki Gr. Ne­mesnek ellenjelöltje volt, a jobboldali választók egy­­része látogatással tisztelte meg,­­ hogy egy kis mézes madzag is legyen a dologban. Gróf Bethlen tartott aztán egy dictiót legyőzőinek, s a végén hogy megmutassa, hogy az ellenzéki ember lejális tud lenni mindig, — éltette ő is Gróf Nemest, ki ifjú­kori barátja. Hogy Maurer Béla szekere rudját merre fordítja most, azt voltaképpen tudni nem le­het, azt írja levelezőnk, — de erőssen sajnálja, hogy egyszerre két választásban nem lehet részt venni. *% Egy méltányos felszólalás. A „Ne­mere ”-ben a következőket olvassuk: Miután az 1868 XL. törvényczikknek 1. §-a így szól: „a védelmi kötelezettség átalános és minden védképes állampol­gár által személyesen teljesítendő“ azon hitben va­gyunk, hogy e szerint a védelmi kötelezettség alól egy honpolgár sincs kivéve, a­ki azon korosztályban van, és testileg alkalmas. Miért történt tehát, hogy 1860. októberében, mi vidékiek 5 korosztályt állí­tottunk elő i­­, az 1844-től 1849-ig születetteket, kik közül a szolgálatképesek részint a sorhadhoz, részint pedig a honvédséghez ki is szedettek; holott Brassó városa ugyanakkor csak a legifjabb két kor­osztályból állított védköteleseket három idősebb kor­osztálya pedig sem akkor sem azután többé elé nem vétetett? A vérreli adó drága adó, melynek megfi­zetési keserűsége csak akkor múlik el a szülőknél, midőn mindenki meg­­van győződve arról, hogy a véderőről szóló törvény nem hazugság, hanem igaz­ság, és hogy a törvények értelmében állás és rang­­különbség nélkül mindenki nemcsak köteles előállí­tani védköteles fiát, de azt valóban elő is állítja. Nem akarjuk hinni, hogy hazánkban a királyságok új életre ébredhessenek, ugyanazért azt sem akarjuk hinni, hogy egy városnak a védkötelezettség kevés­­béi teljesítésére kiváltsága lehessen a videók fölött, miért is aggályaink eloszlatása tekintetéből és ke­délyeink megnyugtatására újra kérdezzük a m. k. honvédelmi minisztériumot: miért történt az, hogy 1860 októberében hazaszerte 5 korosztályból soroz­tatak a hadképesek, Brassó városa közönségéből csak két korosztály vézetett sorozásra a más három pedig mai napig elmaradt? Egy vidéki. *** Kihágás Páncs Iván. A múlt vasárnap a pancsovai vendéglő, melyben a Mehádiáról Pestre visszautazó Weisz-féle zenekar játszott, sajnos kihá­gás színhelye volt. A Dunagőzhajó-társaság néhány jelen levő hivatalnoka magyar népdalokat huzatott magának, mit a szerb közönség tüntetésnek tartott s morogni s piszegni kezdett. A zene azonban egyre játszott, mig végre a német hivatalnokok, s a szer­­bek összekaptak. A zenészek — ki akarva békíteni a szerbeket — szerb nótát kezdtek húzni mi azon­ban ezeket még inkább feldühité. A szerbek a zene eltávolítását kívánták s egyik szerb az asztalra ütött, melynél a zenészek ültek s a karmestert megsértette. Ez nem engedte magát bántani, mire nehány fiatal szerb nekirontott s bizonyosan kidobta volna, ha a németek meg nem szabadítják őt. — Napoleon és Pyat. A „Mode pour rire“ Napóleonnak és Felix Pyatnak egy érdekes talákozá­­sát meséli el. A két férfiú egy angol sétányon ta­lálkozott és köztük a következő érdekes dialog fejlő­dött ki: Ön itt van! . . . Merre menjek tehát, hogy önnel soha se találkozzam? — F. P.: Tessék vissza­menni Francziaországba. — Uj törvényszéki elnökeikkel , mint halljuk, nincsenek megelégedve a segesváriak és a marosvásárhelyiek. Segesváriaknak az a bajok, hogy ők Gull urat óhajtották volna, azt a mérges, ószá­­szot, a kinek Tisza László az 1865-iki kolozsvári országgyűlésen „dúl-fúl“ melléknevet adott volt. A marosvásárhelyieknek az a sérelmük, hogy Domokos Antal, a kinevezett elnök, háromszéki születésű. A főtiszt csíki, a törvényszéki elnök háromszéki, ezt sér­tésnek veszi Marosszék. — Ne csak nagyobb baj ne történjék! — *** Egy csinosan öltözött úri­ember lé­pett e napokban a pesti városház egyik hivatalába s szépen kérte, hogy zárják be őt, mert — tolvaj, ő — úgy mond — eddig igen becsületes ember volt, de nem rég egy tolvajság gyanúját háriták rá, s ez annyira megsértő becsületérzésében, hogy már most a tolvaj nevet igazán meg akarta érdemelni, s lopott. Aztán tolvajságáról oly körülményes fölvilágosítást adott, hogy a hatóság csakugyan kénytelen volt őt letar­tóztatni. (F. L.) *­* Az angol folyók egyike a városi és gyár­csatornák belevezetése által oly roppant tisztát­­lan lett — hogy az erről panaszt tevő beadványt a csatornázási bizottsághoz a folyó vizével írják — mely a papíron halvány tentának lászott, az emlékirat bevezető szavai ezek: Wakefield város mélyen tisztelt hatóságának ajánljuk ez emlékiratot, legmagasb en­gedély nélkül. íratott a folyóból merített vízzel — ha az ott uralgó bűz ez emlékiratot kísérhetné — hisszük hogy a hatóság érdekét még inkább felköltené. — A pesti hidegfürdőkbe járók csatlakozhatnának ez emlék­irathoz. *** Smyrnában közelebb szálltak partra a né­met tudom­ányos expedíczió tagjai, melynek feladata Kis-Ázsiában archaeológiai kutatásokat tenni. Részt vesznek benne : Görögország híres történet­írója, Cur­tins, Stark és Adler. Jelenleg Sarde veszélyes pos­­ványai és sivatagai felé tartanak, hogy ott a Herodot által emlegetett sírok után kutassanak. *** Tódor, aethiopiai király utódja, európai körútra készül. Már értesítette is a lyoni kiállítás igazgatóságát, hogy a kiállítás megnyitását a jövő év május havában szerencséltetni fogja jelenlétével. * ' *** A trójai ló története Amerikában hason­mására talált. Boutwell amerikai pénzügyminiszter ugyanis a new yorki vámhivatal számára közelebb oly nagy pénzszekrényt készíttettett, hogy azt lehetetlen az épületben elhelyezni, s ha mégis be akarják vin­­ni, a ház egyik falát le kell dönteni. *** „Kronos, élet és jövedék biztosító társulat“ név alatt alakult Pesten egy újabb válla­lat mely oktber 1-én tartá alapitó közgyűlését. Szé­chenyi Imre gróf elnökölt és Stiller ügyvéd úr olva­só, fel az alapítási jelentést, melyből kitűnik, misze­rint az alapszabályok 3. § értelmében az alaptőke — az az 5000 részvény 200 ftjával — tehát egy millió forint aláírva és fedezve van. *** Egy adoma Kossuth Lajosnéról. Kegyszer egy asszonyság azt kérdi egy magyar író­tól : „A magyar országgyűlés a parasztokat 1848- ban, a zsidókat 1868-ban emancipálta; hát minket nőket mikor fog emancipálni ?“ Azt válaszoltam: „Mikor 1851 ben Kossuth családostól Londonban volt, mind őt, mind nejét különféle testületek meg­annyi adresse-el üdvözlék, különösen Kossuthnét a „női emancipáció-egylet“ fölhívta, hogy álljon közé­jük. Kossuthné azt válaszolta: „Kedves ladyk! Én szerencsés vagyok oly férjet beírhatni, kit én tiszte­lek, szeretek, s kinek engedelmeskednem kedves kö­telességemnek tartom. Kegyeteknek is hasonló fér­jet kívánok.“ Az én asszonyom erre viszonzá: „Igen ám, de nem lehet minden nőnek egy Kossuth a férje!“ Erre meg egy másik adomával feleltem. Egy párisi hölgy azt kérdezte a török követtől: „Miért tart magának annyi nőt ?“ mire ez szellemdúsan fe­lelő : „Mert csak igy bírhatom mindazon sok szép tulajdont, melyek együtt és egyetemleg nagysádat ékesítik.“ Talán kegyed is több férjben szeretne egy Kossuthot birni % *** A régi toilette köréből. Desjardins szerint : Pannónia régi hölgyei a III dik és IV-dik századból a mai román viselethez némileg hasonlóan öltöztek. Vadilacus nejének faragott képe jól mutat­ja az akkori divatot. Fejükön d­ignonszerü idegen hajfonatot hordoztak, mely egy félkör­ alakú arany­ból vert fejék által le volt szorítva; fülükben nehéz harangnemü fülbevaló lógott és vállukon a katonák epoulette-jeihez hasonló disz volt a ruhához erősítve ; karjaikon két rendbeli karpereczet viseltek; a kéz­tőnél tojás­ idomú vájt szemekből összerakott tulaj­donképp­ karperecét, és fölebb a hónalj felé rovátkás gyűrűket. Mindeme­diszek nemcsak Vadilacus ne­jének faragott képein láthatók, hanem múzeumunk régiségtárában több példányban találhatók. Egy ró­mai sírkő iratáról azt a tanulságot olvasá le Des­’ jardins, hogy a művészet a régi korban nem volt káros a művészetre, mert Leburna színész, mint a múzeumban levő sirirata mutatja, száz éves korában halt meg. *** Eladó templom. A heidelbergi „szent­lélek temploma“ másfél századig a leghevesebb pör­lekedés tárgya volt a katholikusok, lutheránusok és kálvinisták között A hosszas perpatvar vége az lett, hogy 1720-ban Károly Fülöp választó­fejedelem az épület felét visszaadta a protestánsoknak, a chorus és a templom hajója közé falat húzatott, és a má­sik fele maradt a katholikusoké. A fal mai napig is áll. Azonban legközelebb a katholikus egyház­­község ajánlatot tett a protestánsoknak, hogy ve­gyék meg tőlük a chorust is, melyben eddig katho­likus istentisztelet folyt. A templom tehát eladó , és miért? Mert az ó-katholikus mozgalom egyre ter­jed és nem sokára templomot fognak kérni az ó fe­­lekezet új hívei. A helyi viszonyoknál fogva bizo­nyos, hogy ezt a féltemplomot kapnák meg, és ez az oka, hogy a csalhatatlanok jobb szeretnének egy kis hasznot látni belőle, mint ingyen szomorúságot. *** Egy érdekes régi szinlap. A Bihar­­megyei közlönyből a következő érdekes szinlapot vesz­­szük át: „Nagy-Várad. A Felsőbbek Engedelmével Ma Szerdán Április’ 21-dik Napján 1824. A’ Nemzeti Játszó Társaság által A’ Szabad Ég Alatt fog elő­adódni. ZRÍNYI MIKLÓS HALÁLA. Egy nagy Nem­zeti Vitézi Szomorú Játék 5. Szakaszban. — Szer­zette Körner, fordította Petrichevich Horváth Dániel Cs. K. Fő Strazsamester. Játszó Személyek: A’Ma­­gyarok Részéről: Gróf Zrínyi Miklós, Croatia’, Dal­matia’, Schlavonia’, Bauussa Ország Tavernicussa, és Sziget Várának Fő Kapitánnyá— Wándra. Éva, szü­letett Gróf Rozenberg Kis Aszszony, a Felesége — Bányainé, Ilona, ezeknek Leánya — N. Mari, Alapi Gáspár, Paputrovits Farkas, Újlaki Péter, Juranits Lőrincz Magyar Kapitányok — Bányai, Bajuszi, Ko­szi, Balog, Serenk Ferencz, Zrínyi Apródja***. — A Törökök részéről: Nagy Solimán Török Császár — Megyeri, Mah­med Szokolovics, Nagy Vezér — Boros­­nyai. Ali Portuk, az ágyuzó Sereg’ Vezére — Fejér. Lévi, Solimánnak első Udvari Orvossá Demjén. — Magyar Kapitányok, Magyar és Török Katonák, Tes, torzok. — A’ játszó Hely képzeltet! Sziget Várát, és annak Környékét, a’ puskaporos Bástyával, mely ahoz megkivántató Tűzi mesterség, úgy mint gránátok és szökő tüzek forgó brillant tüzek által fog elpusztit­­tatni. — A’ Játék Folyam­attyának Rendje: 1-31. Az Első lövés jelenti a játékhoz való készületet, a’ má­sodik elkezdésére való készsége, a harmadik pedig a Játék kezdetét, és igy minden szakasz kezdetét és végét egy egy ágyú lövés fogja jelenteni, melyek a' Nézőktől elegendő távolságra fognak lenni. 2-or. Alá­zatosan kéretnek minden nézők, hogy a nézésre ki­rendelt hellyen egész a’ Játék végéig megmaradni méltóztassanak, nehogy a közelebb való tolyulás ál­tal a’ Jádzóknak hellyét elfoglalják, vagy a’ Lovas­ság Sebes elővágtatása által szerentsétlenség történnyen, melyre mi is elegendő vigyázattal lenni el nem mulasz­tyuk. — 3-or. A’ Tűzi Játékra, és ágyúzásra rendelt Helyre senkinek sem lészen szabad menni, hogy a’ vigyázatlanság által a’ történhető Szerencsétlenség és készítményekben való kártétel elkerültessen. — A’ Já­tékot fogja berekeszteni a Puska poros Bástyának igen mesterséges tűzi machinákkal való felvezetése. — Sem­mi költséget sem kímélvén a’ Játékszini Directió ezen Nevezetes Darab jó móddal való előadásától, bátor­kodik alázatosan jelenteni a’ Nagyérdemű közönség­nek hogy még itt illyen költséggel, és tűzijátékkal a' szabad levegőn nem adatott játék.»— Biléteket előre lehet váltani a’ Postával szembe levő kis uttzá­­ban a' Nagy Márton Ur, vagy úgynevezett Deus Be­­nedikát háznál. — Ha pedig az időnek változása mi­att egész nap meghátráltatódnak a’ készületekben, abban az esetben ezen Játék más napra marad­ván, egy más Vig játékkal kívánunk a' Játék­színen a Nagyérdemű Publikumnak kedveskedni. — Bemenetel árra. Zártszék 1 sor. Első Hely 40 xr. utolsó Hely 20 xr. A Játszó Hely lészen a’, Méltó­­ságos Adminisztrátor Gróf Rédei Lajos Ur Ő Nagy­sága kertjében. — Kezdődik ötödfél órakor.’, A Tanítónak nagyobb gyermekek mellé ajánl­hatunk egy gymnasiumi tanárjelöltet, ki magyar és német nyelven az elemi és gymnasiumi tantárgyak­ban, valamint kezdőknek a zongorán oktatást képes adni. Lakása Párizs­ utcza 217. szám. *** Sajtóhiba. Lapunk 235. számában Cso­konai emlékezete 5-ik versszak 2-ik sorában e szó: Múzsák hibásan áll Múzsád helyett. T. és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS: Nyilttér *) Tisztelt Szerkesztő ur! A „M. Polgár“ 231. száma nyilt rovatában egy „nyilatkozat“ jelent meg, melynek c­áfolatául kérem a következendőt addig is, mig tanúim ellen­nyilatkozataikat megtennék, becses lapjában felvenni: Másolat. S. Hochwolgeboren Herrn Marzel Hohenberg Onderka in Fehéregyháza. Durch die beigescklosseue in Schässburg ver­öffentlichte Erklärung wurde die Sicherheitsbehörde wachgerufeu wodurch das weitere Vorgehen ohne ge­richtliche lolgen unmöglich ward; wovon wir Euer Hoehwolgeboreu zur dernachrichtung verständigem Schässburg den 21-ten Sept. 1871. A’i Lengyel m. p. Zlamál m. p. k. u. Honvedlieutenant. Oberlieutenant. Végül megjegyzem, hogy a kérdéseit ügyben csakis gróf Mierbach Hugó és nem Heiszbach sze­repelt, Pongrácz Mór nem létezik**) és Deési Do­mokos, mint bűnvádi jelentés alatt álló, tanúim ál­tal minden részvéttől határozottan vissza lön utasítva. A szomorú jelentés folytán sept. 22-én reggeli 9 órára magam igazolása végett a városi rendőrség­hez idéztettem. Fehéregyháza, okt. 12. 1871. Hohenberg Onderka Marczel. A „VI Polg.“ eredeti távirata. Feladatott Pest, October. 17 én 9 óra 8 p. d. e. Érkezett Kolozsv. October 17-én 10 éra 15 p. d. e. Erdélyben, elsőfolyamodásu tör­vényszéki ügyészekké kine­veztettek: Brassóba: Kenyeres Adolf; Dévára: Horváth Simon, n.­­enyedi úrbéri pótelnök; Gyulafehér­várra: Henter Gábor; Kolozsvárra: Sebestyén Mihály; Marosvásárhely­re: Szilágyi Miklós; Szebenbe: Arz Albert; Segesvárra: Theil István; Szamosig várra: Papp László; Ud­varhelyre: Szőcs Márton; Tordára: Lénárd Imre. Bömekes Frigyes a Lipót rendet kapta. A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről. okt. 16-ikán 5% Metaliques 57.10. frt. 56.50. — 5­/0 nemzet kölcsön 67.------- 1860-diki államkölcsön 96.80 Bankrészvény 764. — Hitelrészvény 287.—. — London 118.10. — Ezüst 117.75 — cs. k. arany 5.66 — — Napoleondor — franc 9.415/1o-Földtehermentesitési kötvények Magyar 79.50. Temesi 78—.— — Erdélyi 74.—. Horvát 76.30. — 325 — ootóber 18 Alól irt egész tisztelettel jelentem a n. é. kö­zönségnek, hogy szabadságom ideje letelvén, újból állandóan Kolozsvárra tettem át lakásomat, s tanít­ványaim további tanítását megkezdettem, valamint kész vagyok a zongorajáték magasabb kiképzésében is és kezdőknek is leczke-órákat adni. Kolozsvártt, október 16. 1871. Tisztelettel Rauchleitner Antal Telekkönyvileg rendezett birtokokra 6 tól 30 évi törlesztésre, legkedvezőbb feltételek mellett, köl­csönt eszközöl a hatóságilag engedélyezett általános ipar és kereskedelmi ügynöki iroda Kolozsvártt, b.-monostor-utcza 178. sz. Idegenek névjegyzéke Biasini szállo­dájából Kolozsvártt, 1871. October 14.-én Ger­­zon Imre, birtokos, N.-Váradról. Adler Ignátz, keres­kedő, N.-Váradról. Zériff János, hivatalnok, Sz. Új­várról. Kerei Kálmán, lelkész, Pestről. Makrai Sán­dor, birtokos, Pestről. Lengratzky Viktor, Pestről. Gratza György, ügyvéd, B.-Hunyadról. Bukher József kereskedő, M.-Vásárhelyről. Dr. Csiky József, Pestről. Ajtai Gábor, birtokos, Déésről. Október 15-én, 1871 Fokas István, gyógyszerész, Pestről. Vycssegurszky Viktor, hivatalnok, Bécsből. Somlay Miklósné, Pestről. Schlézinger Ignácz utazó, Bécsből. Kilie Sámuel, szolgabiró, B-Hunyadról. Ko­­váts Johánka Sz-Újváról. Szentkirály Gábor, alispán, Tordáról. Horváth Dénes, tanuló, Désről. Dániel K­á­­roly, kereskedő, Tordáról. *) E rovat alatt megjelenő csikkért a szereztöséges sem­nai felelőmék­et nem vall»l­e«erk. **) Nyomdahibák csúsztak be a nevekbe az olvashat­­lan aláírások miatt. Kiadó hivatal.

Next