Magyar Polgár, 1872. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)
1872-09-11 / 207. szám
KOLOZSVÁR, SEPT 10 1872. Fővárosi levelek. CCll. Pest, sept. 8. 1872. Kedves barátom! Az események igen ritkán tűnnek föl a jelenlevő vagy cselekvő egyének előtt azon fontosságban, melyet valóban érdemelnek; a külszin sokakat, megcsal, s rendesen vagy túl, vagy jóval alább becsülik meg a historicum momentumokat is, mint minő helyet később a történelemben elfoglalni hivatva vannak. Tegnap este oly esemény történt, mely szerény kérdésnek látszik ugyan, de a mely mégis hivatva lehet, arra, hogy hazánk történelmében fordulópontot képezzen. Egy ritka képességű, feddhetlen jellemű hazafinak nyílt vallomása, mintegy politikai végrendelete lett, melyet barátai, pályatársai előtt föltárt; föltárt pedig azon mély hazafi érzésből származó aggodalomtól vezéreltetve, nehogy halgatása által hazájának kárt tegyen, s mintegy a felelősség súlya ezért reászálljon. E férfin Ghyczy Kálmán a balközép vezére volt, kinek mesterien szerkesztett beszédéből, melyet tegnap este a baloldali körben elmondott, csak azért közlök néhány kiváló vonást, hogy a „M. Polgár“ olvasói is halljanak valamit felőle az napon, melyen az a pesti ellenzéki lapokban egész terjedelmében megjelenik. Ghyczy e beszéde kiindulási pontja lehet, s valószínűleg lesz is oly politikának, mely az eddigi útról elvben ugyan nem tér el, de a most élesen szembenálló pártok nézeteit mintegy közvetítve, az országnak békét és szép jövőt ígér. Ghyczy beszédét aggályai fölsorolásán kezdé. Ő aggódik, hogy ha a kiegyenlítés nem sikerül, nemhogy a reformok terén haladnánk előre, de mint a jelek mutatják, folyton haladunk a reactio felé. A jelenlegi kormánypárt a szabadság elleneivel is szövetkezik, csakhogy a közjogi viszonyokat, melyekhez az ország békéjét köli fentarthassa. Ennek pedig szerinte mindig ára van Például hozta fel Erdélyt, hol a kormánypárt minden törvénytelenséget legyezget, csak hogy a többséget biztosító 50—60 tagot megtarthassa. A főrendi ház, egyházi vagyon kérdését, a választás törvények megoldását liberális szempontokból nem várhatjuk, mert a kormánypárt itt mindenütt hű elemekkel bír, milyeket föl nem áldozhat, s inkább a liberalismusból enged, hogysem hű többségét kockáztassa. De jó takaró is az a kormány visszaélésekre is, mert például a hiányos államkezelést sem támadja meg, sőt védi a jobboldal, mert azt hiszi, hogy ha kormányát megbuktatja, az országot veszedelembe sodorja. De az előtt sem lehet szemet hunyni, hogy a pártviszály már ma a társadalmi élet nyugalmát is veszélyével fenyegeti. Ily viszonyokkal szemben a párt többségre nehezen számolhat, mert a jobboldal erőszakosságait folytatni fogja, sőt a közjogi kérdést takaróul használja saját gyarlóságai fedezésére. Nem is látszik a kormány a közeledésen nagyon kapni, különben közlönyei a „P. Napló“ és „Reform“ oly vndiserét és részakaratú leleplezéseket tenni nem sietnének De miután igenis vannak a jobboldalon oly férfiak, kik e nyomorult helyzetnek komolyan véget akarnak vetni, ő (Ghyczy) nem tartja lehetlennek a közeledést oly alapokon, melyeket mindkét fél becsülettel elfogadhat. A balközép eddigi programumja a kiegyezéssel szemben 5 pontot állított föl. 1. Nem kell delegatio. 2. Nem kellenek közös miniszerek. 3. Kell pénzügyi függetlenség. 1. Kereskedelmi szabadság és végre 5. Külön diplomatia. Ghyczy K. hoszszasan gondolkodva e pontok fölött, igyekezett oly módozatokhoz jutni, mely az Austriával kötött szövetséget nem sérti, veszélyezi, s mely az ellenzéket is egy részben kielégítheti, s a következő pontokban állapodott meg Sem a közös, sem a kölcsönös védelem nem követelik, hogy a hadsereg közös legyen. A magyar hadsereg eszményéről tehát nem szükséges, sőt nem is szabad lemondani. Ott van a példa Németország hadsergében a francziákkal szemben. De miután a főparancsnokság közös az uralkodó személyében, 8 ellenőrzés is szükséges, csak az a kérdés, hogy jobb-e, ha azt az uralkodó, mint egy felelős minister teljesíti? Szerinte jobb az utóbbi A közös pénzügyérség ma sem egyéb, fizető hivatalnál. Ezt meg lehet szüntetni, s Magyarországnak önálló bankrendszerének kell lenni. Az államadósság illető részét, is át kell venni. Ellenben független kereskedelmünk a csak részben tőlünk függő vámrendszer miatt az alkalmazásban lehetetlen A külügyekben, miután két politikát így sem lehet követni, föl kell az egységet tartani, s e miatt a delegationak is, bármily néven is lehet javítva, fönn kell tartatnia. Ezek röviden Ghyczy nézetei. A baloldali kör mindezek tárgyalását még most sem tartja időszerűnek. Ugyanígy nyilatkozik a szélsőbal által tett rusionális ajánlatra is, s egyelőre megmarad jelen pártállásában. * Ennyi a dolog eddigi eredménye. De Ghyay e nyilatkozata után is megmarad a kor elnökéül, és nyilatkozata oly ajánlat, melynek el nem fogadásáért a felelősség nem a mi pártunkra hárul Az első lépés megtörtént. P. Szathmári Károly, Marosvásárhely, sept. 11. 1872. Tegnap a halpárti bizottság egy tágabb körű értekezletet tartott, amelyen a választók érdekében szükséges intézkedések, jelesen a felszóllamlásokat illetőleg, megtétettek, hogy a törvény ellenére kihagyott számos ellenzéki polgárok jogukat lehetőleg érvényesíthessék. Egyúttal baloldali követelőiteknek Lázár Ádám és Orbán Balázs egyhangúlag kitűzettek, kik is jelen lévén, politikai hitvallásukat röviden elmondották, annak bővebb kifejthetésére szükség esetében készeknek nyilatkozván, mely nyilatkozatokat az értekezlet teljes megelégedéssel fogadván, és bennük megnyugodván, tántorithatlanul mellettük megmaradott. Azonban mégis szükségesnek találtatott, hogy a választópolgárok biztos tájékozása és nagyobb tömörülése végett f. hó 8-án az elbai színkörben egy nagy pártgyűlés hirdettessék, hol jelölteink programmbeszédüket elmondhassák, mi el is fogadtatott és akkor meg is fog tartatni. A „Kelet“ közelebbi számaiban mondva gyártott szokásos gyanúsításokkal, puszta reáfogásokkal, nemtelen izgatásokkal igyekszik a kormányt és világot elámítani, és ezen eljárása által gondolja pártját szilárdíthatni; mind hiú törekvés, hasztalan ábrándozás, mert ellenzékünk minden nyilvános jogsérelmei mellett is férfias higgadtsággal, páratlan türelemmel viseli magát, és valamint törvényszabta után igyekszik jogait érvényesíteni, úgy minden czélzatos kihívásokat gondosan kikerül, bízván igazságos küzdelme diadalában Egy polgár Nagy-Várad, 1872. September 9-én. Nagyáradi országos dalár-ünnepély. 2-ik nap folytatása: Délután szabad széllövészet tartatott a Rhédey kerti lövöldében, legjobban kitűntek a pécsi, pesti, kolozsvári, és az ungvári dalárdák a versenyre jelentkező dal- és tagegyletek között. A kitűzött versenymű: Zimay László „Dalra magyar“ czímű magyar műnégyese volt, melynek szövegét: Ábrányi Emil írta. A Verseny után a dalegyletek többfelé vonultak el „Dalestélyt adni,“ Így az Ottó- kertben a pesti Stubec Károly. ..a Kolozsvári Dalkör“ Hann Márton karnagyok vezetésük alatt felváltva, tetszés közt működtek. A Pécsi dalárda ez alkalommal különösen kitüntette magát a komlókertben. 3-ik nap September 7-én. Szombaton reggel 9 órakor a megyeház nagytermében orsz . daláregyesületi közgyűlés tartatott az egyesületi alapszabályok által meghatározott módozatok szerint, de a kirándulás volt tetszés szerint a közeli fürdőkbe. Este fél 8-kor a díszhangverseny tartatott meg a színkörben, az e czélra megnyert pesti művészek és művésznők szíves közreműködésével, a színkör zsúfolásig megtelt a legszebb és válogatottabb közönséggel. Ezen hangversenyben a legnagyobb tetszést aratták : Reményi Ede „Éji dalával“ Sipos Antal, Mendelson „Nyaréj álom“ czímű műveivel, az Esztergomi dalárda „Pusztai élet“ népdal átiratával, tapsban részesült a kis 12 éves Huber Károly is, valamint Ellinger Jozefa kisasszony és a békésmegyei dalárda, színház után a kolozsvári dalkör Nagyvárad derék polgármesterét Lukács Györgyöt és Gyalokay Antalt éji serenáddal tisztelte meg. Negyedik nap September 8-án Vasárnap. Reggeli 5 órakor az önkénytes tűzoltó-egylet a város majorjában gyakorlatot tartott. 9 órakor énekes mise volt a rom. kath. székesegyházban, melyben a kassai elő magyar dalegylet Liszt Ferencz C. moll miséjét adta elő, még pedig feltűnő sikerrel, közben Reményi Ede harmoniumkiséret mellett játszó Liszt Ferencz koronázási miséjéből a Benedictumot. D. e. 7212-kor még egy hangverseny tartatott a színikörben azok részére, akik a tegnapi hangversenyre nem kaptak volt helyet, ez alkalommal „a Kolozsvári Dalkör“ Marschner „Dalszabadság” és Harm Márton „Gyermek álmaival“ aratott szép sikert, kitűnőleg énekelte ez alkalommal is a „Pesti nemzeti dalkör“ Népdal-egyvelegét, a legnagyobb kitüntetésben azonban most is Reményi Sipos részesült, megtapsolták Ellinger Jozefát és a kis Hubert Károlyt szintén délután 2 órakor egyetemesen összegyűltek az összes dalázók a FKV sas előtti szent László téren.A díszkivonul, 1 órakor vette kezdetét a Rhédey kertben emelt dalcsarnokhoz, kibontott zászlók és két zenekar mellett, amely nagyszerű látványt nyújtott A dalcsarnok meglepő ízléssel építtetett - kevesebbe került mint a pesti, -mind a mellett akusztikáját és ízlési kivitelét tekintve a pesti felett áll Az összelőadás 4 órakor vette kezdetét Erkel Ferencz országos dalár-karnagy vezénylete mellett a következő műsorozattal, roppant nagy közönség előtt. Mü sor: 1. „Hymnus“ Kölcseitől zenéjét szerző Erkel Ferencz. 2. „Szövetségi dal“ Lachner Ferencztől 3. „Lelkesedés dala“ Liszt Ferencztől. 4. „Dalárok karéneke“ Mosonyi Mihálytól. 5. „Szabadság dal“ Huber Károlytól. 6. „Szózat“ Egresitől. A közönség a legnagyobb figyelemmel hallgatta a szabatosan előadott műsort, úgy egyes darabok, mint előadás után szűnni nem akaró éljenzések és tapsok kisérték a szorgalmas dalárok működését. Nagy kitüntetésben részesültek az öreg Erkel Ferencz és Huber Károly, kinek Szabadság dala a legnagyobb hatást idézte elő. Este 9 után a Fekete sas szálloda nagy termében bál taztatott a vendégek tiszteletére, amelyre azonban a Váradi nőket a váradi fiatal emberek már jóval az előtt úgy látszott lefoglalták, aminek következménye az lett, hogy a vendégek gyönyörködtek a Nagyváradiak mulatságán, különben más részről is az egész mulatság nem a legjobban ütött ki. Ötödik nap September 9-én hétfőn Reggel 9 órakor folytatása következett a dalár-egyesületi közgyűlésnek, amelyen több heves viták támadtak, mire a „Zenészeti lapokénak további fennállása, illetőleg subvenczionálása szolgáltatott okot; id. Ábrányi Kornél ezalatt kétszer is leköszönt tisztéről; e vitában részt vettek Fellegi Viktor, Fehér Péter, továbbá a debreczeni és kassai dalegyletek képviselői. A megállapodás a végén abban történt, hogy minda mellett, hogy Ábrányi már két ízben lemondott, ezen lemondást az egyesület el nem fogadja, el nem fogadhatja, és így határozatilag kimondta azt, hogy Ábrányi Kornél, mint az egyesület titkárja, tisztét továbbra is az egylet érdekében tartja meg, évi fizetése 1200 forintban állapíttatott meg; a „Zenészeti lapok“-nak fnntartása pedig aként eszközöltetett, miszerint az egyesület tulajdoni jogáról lemond, azt — annak szerkesztését a titkár előfizetések gyűjtése útján — a dalárok buzgó utánjárásával eszközölje, illetőleg eszközöltesse; ezután megválasztották a nagy választmányt, melynek elnökéül Királyi Pál egyhangúlag, valamint Engesser Mátyás pénztárnoknak id. Ábrányi Kornél titkárnak, szintén egyhangúlag megválasztottak. Ezután elismerési bizalmat szavaztak az öreg Erkel Ferencz, Ábrányi Kornél és a pesti vendégművészeknek, továbbá jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott Nagy-Várad összes közönségének a szives fogadtatás- és vendégszeretetért. Ezután elővették azon tárgyat, hogy a jövő 1874-iki országos halárünnepély hol tartassák. Jegyző Fehér Péter előmutatván a kolozsvári dalkör által benyújtott szívélyes meghívást, mit az összes dalárok roppant lelkesedéssel fogadtak, hallani sem akarván más helyről, és így határozatul kimondatott az, hogy az 1874-ki országos dalárünnepély Kolozsvárit fog megtartatni. Következett ezután a dalárverseny-bírák ítéletének kihirdetése és a verseny-díjak ünnepélyes kiosztása. Az első díjat, egy gyönyörű ezüst-serleget a pesti nemzeti dalkör szótöbbséggel nyerte A második dijat, egy csinos albumot Nagy- Várad szépeivel, egyhangúlag a pécsi dalárdának ítélték oda. A harmadik díjat egy ezüst gyönyörű kivitelű vezénypálozát, egyhangúlag, a kolozsvári dalkör nyerte el. Elismerésben részesültek az ungvári, debreczeni, a holdmezővásárhelyi és a „Hilaria“ dalárdák is. Ez estére a kolozsvári dalkör Gyalokay Antal, a dalárdás volt elnökhez van hiva egy barátságos lakomára. Az elindulás kedden több dalárdákkal, esztergomi, pécsi, kecskeméti és pestiekkel együtt történik Kolozsvárra. Végre nem tehetjük, hogy köszönetünket ne fejezzük ki Nagy-Várad lelkes közönségének azon barátságos, szívélyes fogadtatásért, melylyel különösen minket kolozsváriakat elhalmozott, adja az ég, hogy minél hamarább ugyanazt mi is viszonozhassuk. Bergay oly sürgős, hogy a trónbeszédben méltóan foglalhatott volna helyet, annál is inkább, mert ez által megszerezhette volna a kormány pártjának még azon románokat is, akik eddig a kormány ellen működtek, vele szemben ellenzéket képeztek. A Patria azonban hiszi, hogy ha a kormány,párt állása tisztába jő s a kormány bővebb informátiókat nyerend a két kérdés fontosságáról s a jelen állapot tarthatlansága felöl,—iparkodni fog s munkás lesz e kérdéseknek még e három év alatti megoldására. A Gazetának írják, hogy „Vancsa érsek az országgyűlés megnyitásán jelen volt, — vajba egyszer, miután egy román nyáj áll a háta megett több érdekkel viseltetnék a román nemzeti és egyházi congressus iránt.“ A következő czikkben pedig rémes dolgokról értekezik, melyek Balázsfalván történnek, s melyeikről a román nemzet mit sem tud, a Gazetta sem, de számba véve a titkolózást, a mély csendet, mely Balázsfalván uralkodik, biztosan következtethető, hogy ott nem jól folynak a dolgok. A Gazeta felemlíti Balázsfalva múltját; elmondja, hogy az a román nemzet culturájának központja volt minden időben, — innen terjedt szét a világosság, — ma már néma csend honol benne s az embrek titokban sugdosódnak, de nyilvánosan fel nem léphetnek, mert Vancsa érsek mindenható s ezen sugdosodások Vancsa érseket érdeklik. Mi pedig azt mondjuk, hogy most Balázsfalván, N. Szebenben, N. Váradon, Lugoson s mindenütt sugdosódnak és méltán sugdosodhatnak is — mert a széna nem áll rendjén sehol. A Gazeta ebből kifolyólag felszólítja a Balázsfalviakat a történtek közzétételére, mert ez nemzeti kötelesség, melyet bárkivel szemben is teljesíteni kell. Ez nagyon tanácsos lenne is a nemzeti magatartás tárgyában s annak kitisztázására, hogy a nemzet mit várhat Vancsa érsektől ? Egyébbiránt mindezeket az idő majd magával hozza. (-) A román lapokból, A Patria egész terjedelmében közli a trónbeszédet és arra egy másodezikben a következő megjegyzéseket teszi : „A trónbeszéd ez idő szerint a legjelentékenyebb political actus, nem azon szempontból ítélve, mert azt a király elolvasta s minden részletét magáévá tette, hanem azért, mert az működési programmját foglalja magában a magyar kormánynak A trónbeszéd kormányunknak 3 évi politikáját jelöli meg „ Ha tehát a trónbeszéd tartalmát kritika alá vesszük, kénytelenek leszünk kinyilvánítani, hogy az minket nem elégíthet ki. Először azért, mert száraz, egyszerű, de leginkább azért, mert oly kérdések mellőztettek abban, melyeknek megemlítése sok állampolgár megnyugtatása végett felette szükséges lett volna. Amíg több probléma kétszer háromszor fordul elő a trónbeszédben, s más nem oly sürgős kérdések említést nyertek, felette kívánatos lett volna hangot adni annak, hogy a nemzetiségi törvény, mely hiányosnak bizonyult, revisio alá vétetik, s hogy a magyarhoni választási törvény Erdélyre nézve is kiterjesztetik. E két kérdés oly fontos . Értesitvény a Pesten 1872. évi September 23—2- ig tartandó Harmadik magyar jogászgyűlés tárgyában. (Folytatás.) II. Uj indítványok. 1. indítvány a hazai árvaügy országos rendezéséről, Gyárfás István kirügyész úrtól Szabadkán. Vélemények : Horváth Lajos ügyvéd úrtól Miskolczon, Travnyik Antal törvényszéki bíró úrtól Budán és Zinszky Imre kir. tábl. pótbiró úrtól Pesten. Előadó : Dr Schnerer Gyula osztálytanácsos úr Pesten. 2. Indítvány a kötelesrész mellőzése iránt. Boor József ügyvéd úrtól Komáromban. Előadó : Dr. Emrner Kornél törvényszéki biró úr Pesten. 3. Indítvány a kereskedelmi csődnek külön szabályozása tárgyában: Dr. Schnierer Gyula osztálytanácsos úrtól Pesten Vélemény : Dr. Szvetenay Miklós keresk. és ipar kamarai titkár úrtól Pesten. Előadó : Dr. Óváry Kelemen egyetemi magántanár úr Pesten. 4. Indítvány a büntető törvénykönyvnek tárgyát képező cselekvények hármas felosztásának mellőzése iránt, Dr. Dsacskó Imre legfőbb ítélőszéki bíró úrtól Pesten. Vélemények: Dr. Friedmann Bernát ügyvéd úrtól Pesten és Dr. Grosz Gusztáv jogtanár úrtól Kolozsvárott. Előadó : Dr. Caukássy Károly kir. alügyész úr Pesten. 5. Indítvány a polgári perben a bizonylatok szabad méltánylása tárgyában, Dr. Neumann Ármin ügyvéd úrtól Székesfehérvárott. Előadó: Dr. Kovács Gyula törvényszéki jegyző úr Pesten. 6 Indítvány az elitélt fegyenczek feltételes szabadon bocsátása tárgyában , Dr. Környe Ede ügyvéd úrtól Pesten. Vélemények: Dr. Bozóky Alajos jogtanár úrtól Nagyváradon és Tauffer Emil fegyházigazgató úrtól Lipótvárott. Előadó: Dr. Kelemen Mór igazságügyi ministeri titkár úr Pesten. III. Véleményes indítványok az állandó bizottság által kitűzött kérdések felett 1. Véleményes indítvány a nők teljes kör* tárgyában, Czenthe József ügyvéd úrtól kolezon. Véleményes indítvány ugyanezen tárgyi Dr. Tereszky István ügyvéd úrtól Nagyvárad*)11 Véleményes indítvány ugyanezen tárgyba® Tóth Lőrincz semmitőszéki biró úrtól Pesten. Előadó: Dr. Takács Lajos egyetemi gántanár úr Pesten. 2. Véleményes indítvány az özvegyi örökösödés tárgyában, Dr. Vavrik Béla törvényszéki elnök úrtól Egerben. Véleményes indítvány ugyanezen tárgyban, Dr. Vida Lajos ügyvéd úrtól Pesten. Véleményes indítvány ugyanezen tárgyban, Dr. Wenzel Gusztáv egyetemi tanár úrtól Pesten.