Magyar Polgár, 1872. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)
1872-10-18 / 239. szám
Román lapok, szemléje. (M G.) Br. Sennyey beszéde, az „Albinénak“ több vezérczikkre nyújt alkalmat. October 13-ai számában párhuzamban hozza Sennyeit, Lónyay és Andrássyval. Sennyei „régi konservativ,“ Andrássy és Lónyay „régi liberálisok,“ az 1848-ki forradalom emberei, öt éven innen pedig valóságos reactionáriusok. Sennyei tisztán beszél, megmondja, hogy az 1867-ki egyezkedés Austriával a magyar hegemonia conserválása végett köttetett Andrássy és Lónyay tagadja, mintha e pacum complotot képezne a nemzetiségekkel szemben. Sennyei óhajtana egy önálló magyar hadserget s e tekintetben az ellenzékkel fog kezet. Andrássy és társa e tekintetben tekervényes utakon jár, áraizni akarván úgy a Lajthántúliakat, mint innen a magyarokat, és igy tovább. Szóval Sennyei báró és társai nem liberálisak és nem is akarja, hogy annak tekintsék. Ígéri azonban, hogy a haladás útját egyengetni fogja s a tisztelet és becsület utáin fog haladni, a világ pedig tudja, hogy ebben fekszik erejük ; mig a mostani liberálisok felől, kik a hatalom palózán állanak, a világ meggyőződött, hogy mind csak hazugságokkal járnak simítási mesterségük. Az Albina anélkül, hogy magáévá tenné a Sennyey által kifejtett programmot, nagyon örvendene, ha a mai kormány helyébe a Sennyei féle emberek lépnének. A Pátria egyik számában a román inteligentiát hordja le, hogy ez a népnevelés előmozdítására nem törekedik ; a cultura terén egyátalában előre mozogni nem akar, innen van aztán az, hogy a román népműveltség tekintetében Magyarország nemzetiségei között utolsó helyen áll. A „Telegrafulu Román“ igaztalanoknak találja a Pátria vádjait; a műveletlenség főbb okait inkább a kormány helytelen intézkedéseiben találja. A Patria ezzel szemben megújítja vádjait s bebizonyítja, hogy a kolozsvári egyetem kérdésénél a román érdekek védelmezésére egyetlen román ember sem kelt fel s egy általában kellő lépések e tekintetben a románság részéről nem tétettek. Úgy van biz a s e vád leginkább Olteanu püspököt illeti, ki a kormánnyal jó viszonyban lévén inkább tehetett volna valami jót s közbenjárása több eredméyt mutathatott volna fel, mint a Babesiué ! Ámde Olteanut mit érdekli a román cultura előmozdítása, — Olteanu ráér holmi kortes pásztor-levelek szerkesztésére, hogy a népet megmenthesse az ellenzék elől, — de nem kivánja megmenteni e népet a sötétségtől, mely lelki szemeit befogja. Ha ez igy ib van, ám legyen, ki Országgyűlés. Pest, Október 15-én. Bitó István elnök az ülést 10 és 1/2 órakor megnyitván Széll Kálmán az utolsó ülés jegyzőkönyvét felolvassa, az észrevétel nélkül hitelesíttetik. A rendiház jegyzője áthozza a főrendek által a tegnapi ülésben tárgyalt és elfogadott Győr-Sopron-Ebenfurti, a Sopron-Pozsony-Lundenburg- Vágvölgyi, és a Vojtek német boksáni vasutakról szóló törvényjavaslatokat az ide vonatkozó jegyzőkönyvi kivonattal együtt. Az üzenet felolvastatik, melyben egyszersmind jelentik a főrendek, hogy a horvát ügyben kiküldendő regnicolaris bizottságba a maguk részéről négy tagot választottak. Utóbbi üzenet tudomásul vétetik A törvényjavaslatok a legfelsőbb szentesítés alá fognak terjesztetni ; miután pedig a szentesítés még napközben meg fog történni, elnök a képviselőházat ma délután 2 órakor tartandó ülésre meghívja. NEMZETI SZÍNHÁZ. (2) Okt. 15-én „Evangelium és Családélet“ Louvestre és Borgeois drámája. Egészszen régi szabású mű, sok érdekes részlettel, de sok gyöngével is. A darabnak nincsen egyetlen jelenete sem, mely hangosan nem beszélne a szerzők azon törekvéséről, hogy minden áron hatást akartak előidézni, még a legnagyobb lélektani alapigazságok feláldozása árán is. Volt idő, midőn az ilyen művek roppant hatást csináltak a „vasárnapi közönség“ előtt, ma már e daraboknak azonban nincsen egyéb értékük, mint egy pár hálás szerep, melyben megmérkőzhetnek erő és tehetségeikkel a társulat jobb tagjai. Stifelius hálás alakját Kovács sok bensőséggel, szép felfogással adta. Fodorné asszony (Lina) ma nem volt olyan hangulatban, hogy szerepét ki bírta volna emelni azon színvonalra, hol a tanulmányozás észrevehető. Szentgyörgyi a nyers erdészből kerek alakot csinált csak egy jelenetében engedett meg magának, egy olyan komikus mozdulatot, mely hatásra volt számítva, s éppen ezért mondott csütörtököt. Rafael grófnak a temetőben midőn ezt mondja „még látjuk egymást !“ olyan hang és plastikát váltott, melyben több volt a paródia, mint a férfias kihívás. Mátrai kitűnő (Jorg). Krasznai ne restelje valamelyik pályatársától oktatást venni, hogyan kell arczát szerepeihez idomítani. Egy idétlen szakál, egy helytelen bajusz olyan ferde alakot mutat gázvilágítás mellett, hogy ha még jól játszik is a színész, még akkor is nevetséges lesz. Okt. 16. „A váróteremben“ Müller után magyarította Szerdahelyi. Némethy Irma (Margit), Kovács (Csegei) lelkiismeretesen elkövettek mindent, hogy e kis dombot kiemeljék semmiségéből. Ezt követte „Szép Galathea". A czímszerepet Medgyaszai Ilka aszszonytól már sokkal sikerültebben láttuk. Ma nem volt hangjánál. Marczell pompás Mydas, s originális alak. Dékány Róza (Ganymed) elég csinosan kezelte szerepét. A kisaszszonynak közelebbről lesz egy-két mondanivalónk. Figyelmeztetni fogjuk olyan dolgokra, melyek a budai szinpadon lehet, hogy figyelmen kivül szoktak maradni, de nállunk még nem. HIRHABANG. Kolozsvárit, Október 16. — A városi képviselőtestület tegnapi közgyűlésének egyik főtárgyát képzé, (a miért az nevezetessé is váland városunk történelmében.) egy képviselő, tiszt. Szász Domokos úr indítványa, ez indítvány a következőleg hangzik. Tekintetbe véve, hogy alkotmányos életünk vívmányai sorában kiváló helyet foglal el a kolozsvári m. kir. tud. egyetem felállítása; tekintetbe véve, hogy e nagy fontosságú esemény országos jelentősége mellett elsősorban szeretett városunkat érdeklő, mert olybá tekinthetjük, mint jelentékeny tényezőjét városunk szellemi és anyagi felvirágzásának: indítványozom, mondja ki a nemes város képviselete, hogy a koronás király, a magyar kormány és országos törvényhozás iránti hálájának s egy ,régóta táplált kő óhaja teljesít a s e feletti örömének külsőképen is kifejezést adandó, a kolozsvári m. kir. tud. egyetem megnyitása alkalmából hála- és örömünnepet szentel s ez elhatározásának végrehajtására, illetőleg az ünnepszentelés módozatainak megállapítására a kivitelére a h. polgármester elnöklete alatt egy 20 tagú bizottságot küld ki. Az indítványt a közgyűlés több tagok hozzászólása után elfogadta Filep István azon módosításával, hogy ez alkalomból emlékérem is vezettessék. Mi részünkről az egész nemes kebelből eredt indítványt elhamarkodottnak véljük, s a czélra nézve mi általa eléretni óhajtatk ártalmasnak ; mert igy ha Kolozsvár város egy maga ünnepli meg a nemzeti jelentőséggel biró tényt, daczára annak, hogy emlékérmet is veret az ünnepély kicsinyessé váland, s nem lesz egyéb, egy a tanárok tiszteletére rendezett díszebédnél, miután sem a komány nem lesz képviselve, sem a vármegyék és municipiumok. Megpendítetni hallók, hogy a megnyitási ünnepély a jövő évre halasztassék, amikor már maga az új egyetem is a kezdetlegességből és rendezetlenségből némileg kiemelkedett, s mi helyeseljük ez eszmét, mert ekkor legalább sikerülend ez ü ünnepélyt valóban nagyszerűvé tenné. Hozzáadjuk még a városi képviselőtestület tegnapi üléséről tett jelentésünkhöz hogy abban az ebadó behozatala is el lett határozva, és pedig az 1873 ik év elejétől kezdve. Aa különböző eb-adónemek lesznek: luxus és ölebek után évenkint 6 írt; vadászkutyák után 4 írt s közönséges ebek után 2 írt. — Továbbá határoztatok még a városi törvényszék megszüntetése folytán hivatalból kimaradt városi tisztviselők sorsát illetőleg, ezek 11-en vannak, kik közül 2 nyugdíjaztatok, s 9 végkielégítést nyert. A 32-ik közlemény az árvaházra történt adakozásokról. Főispán mlgs. Pogány György ur által eszközölt gyűjtés, alsó Fehérmegye területén 500 frtos alapítványt tett. Mitgs Barcsai Ákos. Alapítók 100 írttal. Dr. Kemény Istvánné, Mlgs. Fogarasy Antal összeg 200 fr. Részvényesek 2 fr. évi díjjal. Imreh Ferencz, Bogdán Lajos, Finna István Dr. Magyari Károly, Dr. Donogány Jakab, Mhgs. Pogány György, összsen 12 forint. Főispán Dr. Bánffy Dániel által eszközölt gyűjtés Doboka megye területén. Ajándékul adott összegekből 4 fr. 10 . Főispán Mlgs. Torma Károly ur által eszközölt gyűjtés belső Szolnokmegye területén. Részvényesek 2 fr. évi díjjal. Mlgs. Szarvadi Pál, Molnár Sándor, évi összeg 4 fr. Ajándékok. Mlgs. Torma Károly egy darab 100 frtos földtehermetesitési kötvényt. A megye területén begyült összegből 15. A 31 - ik közleményben Kis és Nagy Rápolt községek az ajándékozók közé voltak bevezetve holott évi részvényt írtak alá. Fogadják a nemesszivü adakozók az árvák nevében hálás köszönetünket. Kolozsvár 1872. oct. 16-kán. Br. Bornemisza Ignáczné elnök, Szász Domokosné titkár. — A porta uj követe a bécsi udvarnál, Aaris bey az ottani diplomatiai körökben nem ismeretlen egyéniség. Aarisi bey Bécsben végzé első tanulmányait, akkor midőn atyja Schekibb basa mint török követ a nevezett városban tartózkodott Aarisi bey tanulmányait Konstantinápolyban fejezé be, s aztán dragomán lett Utóbbi időben adlatusa volt a török külügyministernek. — A magyarországi szabadkőmivesek általános közgyűlése 1. évi november hó 24-ére hivatott egybe Pestre. — Az alsó-ház elnöke Bittó István ur ’ okt. 14-én téve le a király kezébe az esküt mint cs. kir. val. belső titkos tanácsos. Ez Thiersnek jó étvágya van. A minap a Seine projekt által adott ebéd alkalmával a Lixenburg-palotában, a franczia köztársaság elnöke úgy evett mint kettő, s egész estéiig társalgód körülbelül 300 emberrel. Az elnök Párisban népszerű, a minap egy brouse-os férfi „hosszú élvet és nyílt kedélyt“ kivánt neki. — Hunfalvy Jánost hazánk egyik kiváló tudósát s benne Magyarországot is, említendő kitüntetés érte az által, hogy neve a legújabb földrajzi munkálatoknál meg lön örökítve, nevére kereszteltetvén az északi tenger egyik öble Ezen tengeröböl Nowaja Semlja éjszaki partján, az északi szélesség 76, 15 p. és a (Greenwichtől számított) keleti hosszúságnak közel 64-dik foka között fekszik. Petermann az általa kiadott„ Geographische Mitteilungen“ 10 füzetében közli, szöveggel együtt ezen új térképet, melynek egy példányát Hunfalvynak is megküldte. A küldeményhez igen szívélyes levél volt csatolva, melyben Petermann írja, hogy “kellemes kötelességnek ismerte Hunfalvinak, a földrajzi tudomány körül nagy érdemeket szerzett férfinak nevét térképbe bejegyezni.“ Európa újabb térképein tehát ott fog diszleni ezentúl a „Hunfalvyban“ tanúságot teendő arról, hogy az általános tudomány előbbrevitelében hazánkfiai által szerzett érdemeket a külföld tudományos világa meg tudja becsülni. A nagy érdemeket szerzett román népnevelő „Lázár Györgyről“ czímzett román tanító egylet központi bizottsága e hó 26, 27 és 28-ik napjaira Fogaras városába tanácskozásra hívja meg az erdélyi román néptanítókat. A tanácskozás tárgya előttünk ismeretlen; óhajtanak azonban, hogy az ne száraz, haszontalan disputa legyen, ilyen alkalmakkor pedig ez bőviben terem, hanem legyen a román cultura előmozdítására célzó hasznos intézkedések és módok megvitatása és alkalmazása. — A Jank Avram szelleme még folyton kísérli a román journalistikát. A folytonos magasztalás, kifogyhatatlan affectált enthusiasm levében feleresztve, nem nyeri meg az olvasót Janku nagyságának, hanem a nagyság lealacsonyítására eszköz gyanánt szolgál. Ha elhagyott volt, testileg, lelkileg összetörve hunyt el — a román journalistika helyesen cselekednék, ha fátyolt boritna a múltakra —• pihenni engedné őt, mert minden része Janku nyomorának súlyos vádakat képez a román nemzettel szemben, s e vád elsősorban a román journalistikát sújtja, mely a közvéleményt képviselve, akkor sem ránk nyomorát, sem annak nagyságát fel nem említette. Engedjük hát nyugodni a nyomorban hagyottat, ki úgy is szomoru korszakban szerepelvén, csak fájdalmas emlékekkel birkál. 3. E törvény a Compilata III. R. 9-dik ezáltal lényeges módosítást szenvedett. Annak erejénél fog'« »a tanulásra, peregrinálásra mehetés“ egyáltalában megengedtetett, azt a fejedelmek sem tilthatták meg, kik, ha az útlevél kiadását megtagadnák, vagy csak halasztanák, az illetők a nélkül is szabadon elmehessenek; sőt a czikk végén kimondatott, „hogy ki e végzés ellen cselekednék annak eltörlését kívánná, — — — „a jövendő világon Istentől átkozott legyen, e világon pedig becsülete vesztett.“ Mária Therézia királyné alatt az 1752-ik esztendőben kelt első új törvényczikk — novellaris articulus — a külföldre utazást fejedelmi engedély nélkül is felszabadító, s annál fogva „az uralkodó tekintélyére s örökös jogára nézve sérelmes és botrányos“ országos végzést eltörölte, s a gubernium kötelességévé tette, a kimenni akarók állapotának s helyzetének arra alkalmas férfiak által végére járni, valamint elöljáróik bizonyításából is képességük s a dologból a közönségre háruló haszon felöl meggyőződést szerezni, é s az ilyen tanulók kormányszéki útlevelet kapván, azt az udvarnál mutassák elé, s ott írásban kötelezzék magukat, hogy csupán barátságos tartományokba fognak kimenni, s kik e reversalis ellen cselekednének, a törvényben a hűtlenségre kiszabott büntetéssel lakóljának. Mily fontos államügynek tekintették, miért törvénybe is iktatták Mária Therézia alatt a protestáns ifjaknak külföldön tanulását, azt e törvényczikkből ma is méltó bámulással lehet látni Mária Therézia királyné parancsa következtében , az erdélyi udvari kanczellária az egyetem ügyében 1761-ben november 3-án körülményes tudósítást tett. A nevezett udvari kanczellária elnöke, s udvari kanczellár gróf Bethlen Gábor, mint Dobokamegye főispánja. 1751-ben katholizált, s annak jutalmául Bécsben erdélyi udvari kanczelláriai tanácsos lett, négy év múlva pedig 1755-ben erdélyi udvari kanczellárrá kineveztetett. E főhivatalában tiz évig igen buzgó, tevékeny eszköze volt az udvarnak, s azon politikának, mely a hazai törvények mellőzését, sőt tapodását maga feladatává tette, a szabadságot igy elnyomta, s végre a jezsuitáknak túlnyomó befolyásra jutásával, a hazai jogviszonyok s államélet igen szomorú képét mutató absolutistmusra vezetett, valamint teljesen bevégzett egyházi és politikai reációt alapított meg. Ez állítás igazságát egyebek közt, az erdélyi egyetem felállítását elrendelő legfelsőbb kézirat is bizonyítja, s azt sajátszerűleg illustrálja. Az udvari kanczellár oldala mellett álló négy udvari tanácsos hasonlag katholikus volt, t. i. Bandi Ferencz, Soralyai Albert, Vesz György és Pelser József; ez utolsó az előtt az alsó ausztriai gubernium tanácsosa, 1761-ben udvari tanácsosi czimmel és ranggal az erdélyi udvari kanczelláriához áttétetett. Meg kell azt itt emlitni, hogy 1727-ben kelt s három év múlva, 1730-ban megerősített legfelsőbb végzés erejénél fogva a reformátusok minden udvari hivatalból kizárva voltak, ennek folytán 1727-től fogva, Mária Theréziának 1780-ban november végén történt haláláig, s így 53 év alatt az erdélyi udvari kanczelláriánál alkalmazást egy református sem nyert. Gróf Bethlen Gábor a felállítandó erdélyi szony szomszédom egyik kezével és zsebkendőjével orrát fogta be, azonban nem szűnt meg a commune ellen szónokolni, ha az orr befogott, hangos, dunnyogós szónoklás lehet. Bátorságát bámultam, míg a körerődön kívül le nem szállt. Akár nem vagyunk párisiak, ezért merünk hát beszélni. Nem szabad felednem St. Denis bazilikáját. Ez a francziák székesfehérvári egyháza Itt van a királyok sírja és a történelmi emlékek annyi évszázados gyűjteményei. A középkori művészet valóságos tárházára találni ott. A templomba csak a porosz helyparancsnok különös engedelmével juthatni be, ezt azonban szívesen adják. A bombázás vagy két helyt betörte a mennyezetet. Oldalt csak egy ponton ütött be, de ezen egy is Szt. Dénesnek a főoltár mellett levő szobrát fejezte le. A toronyban egy porosz tisztet találtam, ki Asmiéres és Montmartre felé távcsövezett. Csakhamar megismerkedtünk. Mint magyarhoz igen szives volt, mi annál szebb volt tőle, mert 1866-ból Csáky Tivadart is híréből ismerte Barátságossága egészen addig ment, hogy meghívott magához. Egy „hotel melleté“ben kényelmesen volt elszállásolva. Beszélte, hogy St. Denis lakói örvendenek ittlétüknek, mivel különben a harcz színhelyévé lettek volna. A színház is nem egészen rom, a néphangulat sem ellenséges ; szóval, jól találják magukat. Elbucsuzás előtt felhívott, Írjak valamit emlékkönyvébe, s én a sógornak vizes zsemle teljességéből Vekliné fanyarodó arczjátéka iséretében a következő két sort jegyeztem: Que sont dans leurs succés les peuples conquérans ? Des sujets raoins heureul sous des rois plus puissans. (C. Delavigne, Vépres Sic.) egyetemre nézve parancsai tudósításában, a külföldi akadémiák látogatását megengedő törvényeknek elősorolása után, megjegyzi, hogy bár az 1752- iki artikulus szerint, az abban említett feltételek teljesítése után, az illetőknek az útlevelet ki nem szolgáltatni, alig volt lehetséges, nehogy jogaik megszorításáért a fejedelemnél alkalmatlankodjanak, még is keresve kerestek mindig valami okot, mi által az ifjakat szándékukban hátráltassák, s ily módon őket további tanulásuknak a csász. kir. tartományokban leendő folytatására rábírják. E czél elérése végett 1753-ban kelt rendeletben kimondatott, hogy mindazon világi vagy egyházi egyének, kik az udvar hite, s engedelme nélkül a birodalomból kiutaznak, bármi javadalom, vagy hivatal ellnyerésére is számot nem tarthatnak. Hasonlolag 1755-ben egy a gubernium által kihirdetett királyi leiratban ő felségének azon különös kedvezménye köztudomásra juttattatok, hogy a hazai nemes ifjak vallás különbség nélkül a bécsi Theresianum neve alatt ismerős tanintézet, s katonai akadémiába fölvétetnek, hol minden más tudományok mellett a philosophiát, s jogot is tanulhatják, valamint alkalmatosságuk lesz, a nemesi gyakorlatok — exercitia militaria — ismeretét, s a jártasságot azokban maguknak megszerezni. Az ifjaknak oda édesgetése tekintetéből a leczkerend a szükséges költségek és más tudnivalók kimutatásával együtt közzé tétetett Mindezeknek azonban csekély eredménye lett, miután csupán hét protestáns orvosi növendék maradt tanulásának folytatása végett Bécsben, a protestáns nemesség részéről pedig a mondott intézetbe belépés végett magát senki sem jelentette. Az 1756-dik esztendőben — a hét éves porosz háború kitörése után, mind a külföldre utazókat fenyegető veszélyek tekintetéből, mind pedig más állami okokból — ex aliis rationibus publicis — útlevél az azért folyamodóknak nem adatott, három esztendeig, u. m. 1759-ig kiilországi egyetemet látogatni egy ifjú erdélyi sem ment ki. Az utóbb említett esztendőben végre, midőn a három gr. Teleki ő felségének különös kegyelméből a külföldre kibocsáttatott, majd több protestáns erdélyi ifjak is hasonló engedélyért folyamodtak, s az udvari kanczelláriának ez ügyben tett felterjesztése folytán ő felsége a törvényben parancsolt óvó-rendszabályok megtartásával s reversalis mellett a külországba tanulás végett menni akaróknak az útlevelek kiadását megengedte „quod observatis cautionibus in superius citata articulari constitutione praescriptis, studiorum causa peregre proficisci volentibus erga reversales de adeundis amicis provinciis datas, passuales elargiri possint.“ (Vége köv.) Szilágyi Ferencz. Ezen más főpásztorok is cselekednek igy, -- de aztán Olteánu püspök Pátriája ne vádoljon mást azzal, miben ő főhibásként szerepel. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: K. PAPP MIKLÓS. a* ISI CD ISI CD CD* GO CD CD C£3 CD CD ■■ 50 50 CD SI 50 INI CD INI CD CD* GO CD CD CD