Magyar Polgár, 1872. július-december (6. évfolyam, 148-299. szám)

1872-11-08 / 256. szám

nem fognak azonnal mindent feladni, hanem annál nyormatékosb erővel ismét szembeszálni, minél job­ban volt előre gondoskodva a szükséges tartaléka­iról — így állott az, az „Erdélyi társulatunkkal is. Ez is hivatva volt küzdeni az előre nem látott elemi pusztí­tások következ­ményei ellen­ segélyt nyújtandó annak csa­­pásai általi megkárosultaknak; éspedig nem csak rendes viszonyok között, hanem akkor is, midőn a rendkívüli esetek is bekövetkeznek, kétségtelen hogy erről e társulatnál előre gondos­kodva volt, miután az alapszabályokban körülírt,­­ a társulat összes tagjai által írásilag elfogadott feltételek alapján, teljesen megfelelhető­­tartalékkal rendelkezhetett, mely tartalék, az összes tagjainál, m­inden nagyobb megerőltetés nélkül, lehetővé te­hette : a bekövetkezettnek még 9 szerte nagyobb arányú szerencsétlenségekkel is szembe szálhatni Itten tehát erő volt, és pedig e társulati tagok által együttesen teremtett saját f­el­m­­aguk biztonsága érdekében! Dy van az most is, hogy ha azon irányt követjük, mely a kellő szabály szerinti összefüggéssel, an­nak alapján, a tagok érdekét s hasznát határozottan czélozzal (Folytatása következik ) NEMZETI SZÍNHÁZ. Mielőtt egyebekről szóllanánk, egy komoly szavunk van B. Huszár Sándor intendáns úrhoz. Semmi kétségünk benne, hogy midőn a bíró úr a kolozsvári nemzeti színház vezetésének szép tisz­ét elvállalta, azon nemes törekvés feátorította leginkább a valóban kényes és nehéz feladathoz, hogy végre és valahára nemzeti intézetünket kie­melje abból a szomorú helyzetből, hova a magány vállalkozók speculátiói alá vonták, a megszüntesse azt a sok botrányt, a mi színpadunkon egyszer is máskor is előfordult, s a mi a helytelen szerződte­tések, a minden bírálaton aluli szereposztások. — szóval, a színpadi erők nemismeretéből támadt. Vártuk, hogy egy olyan értelmes művezető, mint Kovács Gyula, lelke lessz a színpadnak, s őrködni fog színházunk hitele, tekintélye felett. És mi történik ? Szerződtetve látunk egy csomó olyan tagot, kik jóval alul állanak a kolozsvári nemzeti szín­ház színvonalán, másokat, kik színpadunk mai ke­retében merőben fölöslegesek. És hogy e valamitás még kirívóbb legyen, azt tapasztaltuk egy hó lefolyása alatt, hogy a jobb és tehetsége­sebb esők vagy helytelenül, vagy nincse­nek felhasználva úgy, mint kellene. Ha az intendáns úr, statistikai kimutatást készíttet magának arról, hogy ki hányszor játszott, mibe kerül az intézetnek, egy jól fi­zetett tagnak egyszeri fellépte,­­ végre, kézbe véve a rendelkezhető erők névsorát számba veszi egy hónap után, hogy kik a fölösleges, ok­­nélkül fizetett , könnyen helyettesíthető tagok, — úgy az intendáns ur reá fog jönni nagyon köny­­nyen, hogy havonként olyan 800—1000 írt van kiadva, mely egészen meg gazdálkodható, s helyet­tük a jobb erők léphetnek jobban előtérbe, a­mi csak határozott előnye lessz az előadásoknak. Az erő nem mindig a számokban van. E­z a 20 tagból álló társulat sokkal nagyobb egy 60 tagból álló gyönge trupnál, ha mindjárt csupán Egressy Ákosokból is ál­lnának is. És mint hogy Egressy úrról szólottunk, lehe­tetlen meg nem emlékeznünk a „Vas álarczos elő­adásáról, melynek egy része akkora botránynyal folyt le, minőre a Kolozsvári színpadon nem emlé­kezünk. Ez előadás feljogosít benünket arra, hogy a jó ízlés, s színházunk méltósága nevében tiltakoz­zunk az olyan tréfák ellen, min­t a művezető Eg­­ressy urunk meg­engedett Gaston szerepében. Mi drámai szerepet burleszk-komikummá tétetni nem óhajtunk. A paródiáknak meg van a maguk jogos tere, — ott még nevetni is tudunk, — de nem Gas­­tonon. A művezetőnek a főpróbán jelen kell len­nie, s ha ott volt, kötelességből is­ figyelmeztetnie kellett volna Egressy urat, hogy­­tréfája helytele­nül van alkalmazva. Tréfának mondjuk, hisz lehe­tetlenségnek tartjuk, hogy komolyan úgy képzelje E. ur.Gastont az első há­rom felvonásban a mint elő­adta. Az intendátus urat is színházba láttuk, s semmi kétsé­günk, hogy intézkedett már is, hogy jövőre ilyen alakításoknak a jobb ízlésű közönség ne le­gyen kitéve. Nem tudjuk, hogy az utóbbi időben hol mű­ködött Egressy úr, s a kritika mit beszélt játéká­ról, — de ha történetesen helyeselték modorát s felfogását,­d­gy a legőszintébb, a legjobb akaratú barátsággal kérem, felejtse el hízelgőit, mert rész útra terelték. Egyátalában nem tartozunk azok közé, kik minden áron csak a hibákat ostromolják, de a siker felett szemet hunynak. Mi Egressy urat szeretniük közönségünk ked­­venezének látni, ki egész buzgalommal törekszik attya szép és nagy nevét uj életre támasztani kö­zöttünk, — de ha csak annyiból áll művészi ereje mint a mennyit eddig nálunk bemutatott, — úgy a legnagyobb és legőszintébb jóakarattal tanácsoljuk, váljon meg a színpadtól addig, m­íg a csalódás raj­ta nem válik egészen keserűvé. Ü­livér Emma Mórát bensőség, a helyes felfo­­­gással adta. Mátrai kezében Saint Mars szerepe jó helyen volt. Közönség szép számmal. * Mellékesen megjegyezzük még, hogy a mű­vezető úr nem mindig elég figyelmes a helyes öl­tözékre. XIII Lajos király idejében olyan öltöze­tet is színpadra enged kerülni, a m­i a kort nem festi, — hanem nevetségesen jóval utánna jár (*)• HU­HHARANG, Kolozsvárit, November 6. 4(! Az „Ellenőr“ ben ezeket írja Cserná­­toni Lajos. Figyelmeztetem a belügyér urat egy czikkre, melyet a „Magyar Polgár“ közlött Lázár Mihály főispán úrról, s a­melyből lapunk is ad egy részt. Átalában véve kormányunk nem igen látszik fogalommal bírni azon botrányokról, melye­ket a királyhágón túl s jelenen a székelyföl­dön követ el az apró zsarnokok vakmerősége. Előttem fekszik egy levél Csikszékből is egy ottani húl­ló (Puskás Lajos) viselt dolgairól, ki ellen súlyos vádak emelkedtek nyilvánosan már régóta , a­ki ellen még sincs elrendelve semmi vizsgálat. A levelet közölni fogom a napokban, m­ert ha a sajtó nem hozza világra az ország szélein nyomorgatt lakosság sérelmeit, akkor a nyomorga­­tók és hitványak tökéletesen bünhödés-m­enten űz­hetnék mester-éheiket folytonosan. A belügyér úr azonban a köz­ös elő­l is megképezhetné a csik­­széki főkirálybíró M­i­k­ó Antal urat, hogy a be­panaszolt hulló ellen miért késik a vizgálat el­rendelése ? A megyei tisztségeket figyelmezteti alelírt igazgató­ úg, hogy a sorozási előmunkálatok­ra szükséges nyomtatvány mintákból úgy, a mint azok jelenleg is. Kolozs megyében is használtatnak, minden időben rendelkezhetik igen jutányos árak mellett. A megrendelés vétele után a nyomtatvá­nyok azonnal postára tétetnek. A l y c z e u m i nyomda igazgatósága. — Négy disi magyar öltönyt rendeltek meg az első budapesti férfi ruhacsarnokban, fé­nyeset és drágát. Nem Magyarországban fog vele pompázni, a­ki megrendelte, hanem az egyptomi alkirály fivére, Fazii pasa, kinek úgy látszik igen tetszik a festői magyar öltözék. — A hazai sürgöny borzasztó szerencsét­lenség hírét hozza Amerikából 5-éről. A „Misso­uri” gőzhajó Új-Yorkból Havannába indulván Ba­hamas közelében a lángok martalékává lett. Nyolcz­­van utas, köztök a hajó összeg tiszti személyzete elveszett a csupán 12-en menekülhettek meg.­­ A magyar királyi igazságügy minisz­ter a marosvásárhelyi királyi Ítélő­tábla terüle­tén lévő kir. törvényszék és járásbíróságok ré­szére a következő rendeletét bocsátotta ki: „A m­arosvásárhelyi kir. törvényszékeknél kétely merült föl arra nézve: váljon a törvénykezési bírságok maguk a törvnyszékek által hajtandók-e be vég­­rehajtási után? vagy a királyi adóhivatalok kere­­sendők-e meg azoknak adóvégrehajtás útján leen­dő beszedése végett? vagy végül az illető pénz­ügyi ügyészek hivatvák-e a törvény által előírt végrehajtási szabályok megtartása mellett azok­nak behajtására? Ezen kételyek eloszlatása és egy­öntetű eljárás megállapítása végett utasítsanak a bíróságok, hogy az 1869. évi ápril 26 én kibocsá­tott bírói ügyviteli szabályok 138 §-a szerint a kiszabott pénzbírság a sürgetési napló nyilvántar­tása alá tartozván, ha az illető fél a bírságot kellő időben lefizeti, az a­z. évi szeptember 7-én ki­bocsátott körrendelet értelmében a khr. adóhivatal­nak szolgáltatandó be, ha pedig a fizetés elmulasz­­tatik, ez esetben a 132. §. értelmében eljárásnak lévén helye, mindezekből következik, hogy a bí­róság a megállapított pénzbírság behajtását hivatal­ból rendelendő végrehajtás útján tartozik eszközöl­ni. i(1 A „Magyar Polgár“ nagy naptára meg­jelent s a központi irodán kivül (Gr. Teleky Do­mokos-ház) kapható Demjén László egyetemi könyv­árus, Stein János múzeumi könyvárusnál, Keresz­­tesy Pál papír kereskedése, és Hancz György könyv­­kötészetében. Ára az új szervezés szerinti tiszti czimtárral együtt­­ írt. Ugyanazon helyeken kap­ható a „M. Polgár“ kisnaptára változatatos tar­talom és pontos vásárjegyzékkel. Ára 25 kr. — A kolera. A kolera állásáér f. é. no­vember 5-én beérkezett napi tudósítások szerint: Budán november 4-én 35 újabb koleraeset me­rült föl, és pedig a várban 4, krisztinaváros Irtá­ban 2, viziváros 10, országút 2, közkórházban 10, irgalmasaknál 6. F.hez hozzá számítván az ápolás alatt maradt 107, az összes beteg létszám 142, ezek közül megyógyult 1, meghalt 10, október 18 összesen megbetegült 329, kikből meggyógyult 115, meghalt 83, gyógykezelés alatt maradt 131. A bu­dai katonák között november 4-étől megbetegült 2, éhez a gyógykezelés alatt maradt 37 az összes beteg létszám 39. Ezekből megyógyult 0, meghalt 2, gyógkezelés alatt maradt 37. Pesten november 4 étől 5 éve megbetegedett 10, ebből esik Lipót­városra 2, Ferenczvárosra 1, a kórházakra 7,ehez számítván az ápolás alatt maradt 12, az összes beteglétszám 22 ebből meghalt 4, további ápolás alat pedig maradt 18, a járvány kezdete óta e­z az i’ten megbetegült 34 ebből meggyógyult 13, meg­halt 1­2 gyógykezelés alatt pedig maradt 8. Fe­­j­­ér megyébe­n: Vereben 4 koleraeset merült föl melynek egyike halal végződött Kassán; a kole­rabetegek száma eggyel szaporodott; 8 közül eddig 4 halt meg. — Merénylet Victor Emánuel király ellen. Nápoly lakosságát most egy a király ellen m­egkisérlett merénylet hire tartja izgatottságban; legujjabb tudósítások szerint a dolog valósággal így áll: A nápolyi nemzetőrség egy dobosa közelebb jelentkezett Materazzo tábornoknál, a nemzetőrség parancsnokánál s egy írást mutatott, melyet ál­lítólag a nunniczipális palotában talált, hol a nemzetőrség parancsnoksága szállásol. Ez irás meg­lehető zavarossággal egy a király ellen intézendő merényletről szólt s nehány személy meg is volt nevezve, mint a kiknek a merényletet végre kellene hajtani. A dobos egy volt velenczei katona, nagy­ban büszkélkedett a fölfedezés érdemével s meg­felelő jutalmat kívánt, de midőn a dolgot kissé közelebbről megvizsgálták, kisült hogy az öszsze­­esküvők gyanánt megnevezett személyek nem is léteznek a így az egész merénylet csak a dobos költeménye. Szigorú vallatás alá vonták a dobost, de ez makacsul e mellett maradt, hogy ama írást az említett helyen találta; nem tehetnek vele tehát semmit s mindenkinek tetszésétől füg, hinni vagy nem hinni az összeeskü­vés létezését. Mivel pedig a nápolyiak nagyon szeretik a borzadályos rémtörténeteket, természetes, hogy most az egész városban nincs szó másról, mint a király ellen czélzolt de szerencsésen meghiúsított merényle­tről — Heine hamvai, tudvalevőleg, a parts. Pére Lachnise temetőben nyugszanak. Közelebb az a hir terjedt el a francia és német lapokban, hogy a német Aristofanes csontjait kiássák s Hamburg­ba, a Heine-család sírboltjába fogják szállítani. E hír nagy izgalmat szült a párisi írói körökben és a „France” egész tárczát közölt arról, hogy a fran­cia szellemű Heine, kit Németországban sárral do­báltak, mint kél ki majd nyárspolgár rokonainak sírboltjából, és holdvilágos éjjel mint vándorol visz­­sza Párisba, hogy újra a szellemdús nép közt pi­henhessen, melyet annyira szeretett. A hír azon­ban semmi alappal sem bírt, és most Heine két fivére és nővére hírlapilag is kijelentik, hogy ők az átszállítási szándékról mit sem tudnak, sőt az, még ha akarnák sem volna lehetséges, mivel Heine végrendeletileg is megtiltotta, hogy csontjai valaha Németországba szállítassanak. — Napóleon excsászárról egy londoni hírlap következőt újságol: Hir lett közelebb, hogy a franczia kormány Napóleon császár ellen négy millió franknyi követelést támasztott, mert a há­ború kitörése idejében az állampénztárból ily ösz­­szeg előlegeztetett a császár czivillisztája javára. A kormány ez összeg behajtása végett le akarta fog­lalni azon házakat, melyek most Pietri és Roucer birtokában vannak s tudatta ez urakkal, hogy há­zaikat az excsászár tulajdonának tekinti. A lefog­lalás azonban elmaradt, mert Napóleon utalványt küldött a négy milliónyi követelés kiegyenlítésére. Egyúttal azonban meghagyta a kérdéses házak el­adását is — Humboldt Sándor felől érdekes dolgo­kat ír Dusing berlini magántanár. A nagy tudós­nak élte utolsó éveiben örökösen pénzszükséggel kellett küzdenie. Az utazások s még inkább mű­veinek pompás kiállítása (útirajza 1100 rézmetsz­­vénynyel 1 millió franknál többe került) jelenté­keny vagyonát csaknem egészen fölemésztették, ésannyira, hogy Humboldt kényszerítve érze ma­gát 1827-ben Berlinbe költözni, hol a porosz ud­varnál évenkint 5000 tallér kamarási fizetést hú­zott. Ezzel kezdődik Humboldt életének harmadik agg korszaka, melyben leginkább ismert, de nem legjelentékenyebb művét, a Kosmost írta. Jellemző e korra amaz örökös pénzzavar, melyben H. szen­vedett. Havi fizetését 10-dikén már rendesen el­költötte, s majd ide, majd oda kellett fordulnia, hogy adósságait fedezhesse. E baj oka abban rej­lett, hogy Humboldt éppen semmit nem értett a gazdálkodáshoz Élte utolsó éveiben könyvtárát és bútorait is el kellett adni komornyikának, úgyhogy egész joggal mondható: Szegényebb vagyok, hogy­­sem összes munkáimat birtatnám. A­mi Hum­boldtot, mint tudóst illeti, utóbbi időkben azt tart­ják felőle, hogy kevésbbé jelentékeny, mint átalá­­nosan gondolják; az eredmény, melylyel a tudo­mányt gazdagította, aránylag csekély, s a híres physikus Dorn szerint, Humboldt nem más, mint tudós kompilátor. E nézet azonban téves, mert nem veszi tekintetbe nagy utazási művét, mely a természettudományok csaknem minden ágát új vív­mányokkal gazdagította. Humboldt legnagyobb ér­deme azonban a természettudományok népszerűsí­tésében áll. Nemcsak nagy tudós, de nagy művész, nagy festész is volt, ki Kosmos­ában a világ ké­pét nyújtotta az egekből, a csillagvilág csodáitól a kis földhöz s annak kis lakóihoz szállván alá. — Brassó város községe a nemzeti egye­tembe küldendő követekül megválasztotta, az első szavazáskor Roll Gyula senatort és Fabritius Ká­roly kereskedő? Harmadik követül Schnell Péter városi kapitány lett megválasztva. — Lóragály. A gazda közönséget egy uj veszély fenyegeti. Amerikában ugyanis rövid idő előtt egy új lóbetegség ütött ki, mely egy ötödét veszi el a lovaknak Ne­w­ Yorkban, mint a legújabb hírek jelentik, e baj szünefélben van, míg Phila­delphiában és az unió délnyugati részeiben m­it­­ nagyobb mérveket kezd ölteni. Mint legújabban jelentik, a ragály Angliában is kiütött, s 101 k­g Ti­verton környékén számtalan áldozatot ragad el. Angliából valószínűleg az egész continensen el fog terjedni ezen eddig ismeretlen veszedelmes ragály.­­ A londoni macska­kiállítás a krisz­­tálypalotákban csinos és kellemes látványt nyúj­tott az angol főváros különczeinek. Az épület köz­pontja és a márványmedencze közt hosszú sorban világosi, erős és kényelmes kalitkák nyúltak el mindegyik vörös bársony vánkossal, porczelán víz­­medenczével ellátva, hátul pedig finom porond talajjal, hová a kiállított a közönség kíváncsisága elől elvonulhasson A kalitkákban 285 macska foglalt helyet, melyek kényelmére és biztonságára a legbámulatosabb és a legelmésebb intézkedések történtek, élelmezésekről szintén bőkezűen volt gondoskodva s a 285­ macska húsz gallon tejet és húsz font húst kapott naponkint. A kiállításon számos külföldi s különösen keleti macska is volt látható a legszebb fajtákból. Volt egy sárgafekete csikós egésszen tigrishez hasonló vadmacska is Délamerikából, mely nagy mélyben lekötötte a látogatók figyelmét. Távirati tudósítás a bécsi tőzsdéről. (November 4-én 1872 ) 5% metalliques 6560, — metalliques máj. és nov. eső kamattal 6970 — nemzeti kölcsön 6950 1360-diki államkölcsön 102—, Bankrészvé­­nyek 985 Hitelrészvények 33010 London 106,40 Ezüst 105,75 Cs. kir. arany 510,— Naponleonnor 854 Úrbéri kötvények. Magyarországi 7950, Te­mesvári 78,50 Erdélyi 76—, Horváti 84.—. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: K. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR. *) PERL fogorvos, ajánlja magát mindennemű fogorvosi műtétekre, úgy mint mesterséges fogak és légnyomású fogso­rok beillesztésére, legújabb amerikai modor szerint, czélszerűen és természetűsm a­nélkül, hogy a gyö­keret el kellene távolítani. Idegeneknek 1 foggal 1 óra alatt, egy egész fogsorral 1 nap alatt szol­gálok. A műterem, a nemzeti szálloda 7 dik szám alatt létezik. Rendelés reggeli 9—12-ig, és délu­tán 2-től 6-ig. Mimién betegnek erő és egészség gyógy­szer és költség nélkül: Revalesciére du Barry Londonból. Mióta e szentsége a pápa az ízletes Revalesciére du Barry használata folytán szerencsésen ismét helyreállott és több orvos és kórház annak hatását elismerte, senki sem kételkedend e becses gyógytáplálék erejében,­­ a következő betegségeket említjük fel, melyeket e gyógyszer alkalmazása költség nélkül meggyógyít: gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzés-, hólyag- és vesebajo­­kat, gümőkórt, aszkózt, aszhmát, köhögést, emészthet­en­­séget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, vér­­hast, vízkórt, lázt, szédülést, vértolulást, fülzúgást, roszszul­­létet, hányást még a terhesség alatt is, diabetes, mélakórt elsoványodást, csúzt, köszvényt, sápkort. Kivonat 72,000 bi­zonyítványból, oly esetekben, melyek minden gyógyszernek ellentálloztak. 71.814. számú bizonyítvány. Dover, 1860. dec. 20-án. 24 éves koromban hagytam oda az egyetemet szétroncsolt egészséggel, sem enni sem inni nem voltam ké­pes, borzasztó fájdalmak és hányás nélkül, folytonosan álmatlan éjjek a testet és lelket elhágyaztatták és két évi orvosi kúra Londonban annyira rosszabbitotta állapotomat, hogy csontvázzá úszván öszve alig nyomtam 100 fontot, minden tagomban reszkettem és alig bírtam lábamon megál­­lani. Már felhagytam minden reménynyel, midőn megismer­kedtem du Barry Revalesciérejével, és e megfizethetlen szer egészségemet 60 nap alatt helyreállította, mely idő alatt a Revalesciére folytonos alkalmazása mllett 23 egynegyed­­fontot nyertem izomban és idegerőben. Szenvedéseim hihe­tetlenek voltak, hálám e becses gyógytápszer iránt vég­­hetetlen. Spenzer Péter. 8 t. Romain-des lies, 1862. nov. 27. Az égnek hála! Du Barry Revalesciéreje 18 évi kí­nomat mell, és gyomorfájdalmakkal és éjjeli izzadsággal, fülzúgás és általános gyengeséggel eloszlatta és nekem az egészségnek pótolhatlan kincsét vissza­adta. Comp­arot J. lelkész. 72,418. számú bizonyitvány. Obergurig, Bautzen mellett (Szászország) 1869 jan. 17-én. Hosszabb idő óta szenvedtem borzasztó lélegzési fáj­dalmakban, melyek ellen sok helyütt kerestem, de sehol sem találtam segélyt Mély hálával elismerem az ön jeles Hevalesci erejének hatását, tisztelettel. Ma­s­z­­i­n­g Ernő Az ön szevalesciért-jó csodákat művel a betegüknél Küldjön meg 72 szelenczével. 3 Balette­t­, gyógyszerészi Táplálóbb lévén mint a hús, a Revaleseiére felnőttek és gyermekeknek 50-szeres árát megtakarittatja gyógysze­rekben. Bádogszelenczékben fél fontos 1.50, 1 fontos 2.50, 1 fontos 4. 60, 5 fontos 10 frt, 12 m­s, 20 frt, 24 m­s, 36 frt. Revaleseiére kétszersültek szelonczékben 12 1. 50srf.&ó Revaleseiére chokoládee por- és tábla alakban 12 csészére 1.60, 24 csészére 2.50, 48 csészére 4.60, porban 120 csészé­re 10 frt, 288 csészére 20 frt, 576 csészére 36 frt . Kapható: Barry du Barry és,társánál Bécs, Waiflschlasse 8. sz.Kolozsvárit: Binder gyógyszerésznél. Pesten • Tő­lk, Prágában: Fürsthl, Brünnben. Edor . Debreczen­­ben: Mihálovics István gyógyszerésznél, Duna-Földvári Nadhera Pálnál, Károlyváros • Brill­ F.-nél Kanizsán: Lo­­vak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörnél, Pozsonyban: Piszton Folxnél, Székes-Fehérváron Tyebal­­la Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál. Varasdon, dr. Hal­tor A.-nál, Agramban : Irgalmasok gyógy­szert­árá­ban, azon kisül a bécsi ház postai utalvány vagy utánvét mellett szétküldi. 3 a szerkeaz- Szerk. *) rovatban u* .igjckod ezi­seiért tőségünk felelősséget ner. va'ltd eb CD­D5 £3 CD ey' rsi mmm ■ 3 5 rsi CD CD' GO CD CD CD CD C£3 CD

Next