Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)
1873-03-28 / 72. szám
A M. Polgár“ egyes számai kaphatók a lyceumi nyomda központi irodájában. Délután 3 órakor a lap megjelenik pontosan amint hallottam, hogy hivatalos crime'lenne'a magyar kereskedelmi és leszámítoló bank ügyére vonatkozik. Minden félreértések elkerülése czéljából megjegyzem, hogy én ezen bankot, ha a legjobb alakban is jöhet létre, a magyar jegybank helyettesítőjéül nem tekinthetem. Megjegyzem azt is, hogy az iránt, hogy létrejöttét oly alakban, amint terveztetik, kívánjam és helyeseljem-e, csak akkor fogok nyilatkozhatni, ha a feltételek, amelyek alatt, és a feladatok, amelyek czéljából felállíttatni szándékoltatik, előttem részletesen ismeretesek lesznek. De most fel kívánok szólalni az ezen bank létesítése szándéka folytán felmerült körülmények tekintetéből. Minden oldalról lehet mondani jól értesülni szokott forrásokból elterjedt azon hír napok óta és meg nem cáfoltatott, hogy egyike azon pénzintézeteknek, amely ez irányban a magyar kormánynyal szerződési viszonyba lépett, aláírását visszavonta, vagy legalább annak visszavonása iránt lépéseket tett. Hasonlag s épen igy jól értesülni szokott forrásokból is elterjedt azon hír, hogy ezen visszavonás oka ebben rejlik, mert az osztr. pénzügyminiszter azon pénzintézetet-a bécsi bank-egyletet-megfenyegette, hogy ha Magyarországon segédkezet nyújt ilyescompt-bank felfutásához, részvényei a bécsi börzéről ki fognak tiltatni, s az escompt-bank részvényeinek a tőzsdén leendő jegyzése sem fog megengedtetni. Nem lehet ezen hírt, minthogy megcáfolva nincs, ignorálni, sőt annyival több hitelt kell neki tulajdonítani, mert ismerve a szóban levő pénzintézet szolidságát, fel sem is tehető, hogy aláírásának visszavonni akarásával saját hitelén nagy sérelmet akarjon elkövetni, ha csak arra külső és igen erős nyomás nem kényszeríti. (Felkiáltások balfelől: igazi) Én tehát azt, midőn egy miniszter lép fel ily ellenségesen egy más állam érdekeivel szemben, oly dolognak tekintem, mely oly államok közt, amelyek között nem létezik azon kapocs, amely fejedelmünk közösségénél fogva létezik közöttünk, a legélesebb jegyzékváltásokra legalább is diplomatiai, de meglehet, hogy még másféle harczra is vezethet. (Igazi igazi balfelől) A mi viszonyaink között pedig oly eljárásnak tartom azt, ha az előttünk ismeretes kapcsolatban levő államok egyikének minisztere, mint ilyen, ellenségesen lép fel a másik állam érdekeivel szemben, amely vétséget tartalmaz magában nemcsak a másik állam, de maga a közös fejedelem ellen is. (Igaz, igaz, úgy van, élénk helyeslés) mert nem egyéb eredménye, mint a közös trón legbiztosabb támaszának, az azalatt élő nemzetek egymás iránti rokonszenvének és jóindulatának ellenséges indulattá változtatása. (Élénk helyeslés.) Ily körülmények közt, t. hát, azt tartom, hogy a kormánynak és a törvényhozásnak egyiránt erélyes határozott állást kell elfoglalnia. (Élénk helyeslés) Oly fontosnak tartom e dolgot, hogy részemről nem hiszem, hogy legyen e házban vagy e házon kívül a ciazában valaki, aki a jó hazafi nevére igényt tart, aki, ha a kormány e tekintetben erélyesen az ország méltóságának és jogainak megfelelőleg jár el, bármi legyen is véleményem más tettei irányában, a kormányt a legerélyesebben támogatni kész nem volna. (Élénk helyeslések.) De viszont nem hiszem, hogy lehetne e házban és a hazában ember, aki magát a jó hazafi nevére érdemesnek tartja, aki, ha a kormány ezen irányban nem tudna elég erélyes és határozott lenni, kötelességének ne ismerné az ország érdekeit és méltóságát kompromittáló kormány irányában a legerélyesebben fellépni. (Élénk felkiáltások: Igaz! Úgy van!) Ezen nézettől vezettetve, vagyok bátor interpellátiómat felolvasni, amely így hangzik. (Olvassa az interpellátiót.) Köztudomásra van, hogy a minisztérium Pesten magyar kereskedelmi és leszámítoló bankszim alatt egy escompt-bankot akar létesíteni szitve. A british múzeum egy ilyen szekrénykéjén már regetárgy, Romulus és Remus története, és Jeruzsálem ostroma van kivésve. A tükörkereteket közönséges életből vett rajzokkal, vadászatokkal stb. látták el. A sakkfgurák között kiváló érdekesek az 1831-ben Lewis skót szigeten találtak. Rozmár-fogakból vannak készítve, miből azt következtethetni, hogy skandináv eredetűek. Elefántcsont-keresztek nagyon ritkák, alkalmasint a reformatio idején pusztultak el. Végül meg kell jegyeznünk, hogy az elefántcsont-faragványok többnyire franczia s csak csekély részben angol eredetűek. Mindazon középkori mesterek közül, kiknek műveit ma bámuljuk, csupán kettő ismeretes név szerint. Az egyik Lebraellier Jean, ki V. Károly franczia király számára dolgozott, a másik pedig Nikolle Jean. Az elefántcsont-faragás fénykora a tizennegyedik századra esik, mert a leggyönyörűbb munkák e korból erednek. A south-kesingtoni múzeumnak harmadfél száz ily elefántcsont faragványa van, melyek mindössze háromszázhatvanezer német márkába kerültek. A legmagasabb árt — negyvenkétezer márka — a Soltikov-reliquarium alakjaiért adták. Ezen bank a magyar önálló jegybankot természetesen semmi esetben sem fogja pótolhatni, s maga az is, hogy a tervezett alakban elfogadható-e, a feltételektől, amelyek alatt, és a feladattól, amely végett felállíttatni szándékoltatik, fog függni. De most nem erről van szó. A legkülönbözőbb és ezek között jól értesülve lenni szokott forrásokból átalánosan elterjedt azon hír, hogy egyike a kormánynyal e czélból szerződésre lépett pénzintézeteknek, a bécsi bankárét, jogilag kötelező aláírását visszavonta, vagy legalább visszavonása iránt lépéseket tett, s pedig tette ezt azért, mert az osztr. császári pénzügyminiszter az említett bankegylet részvényeinek a bécsi tőzsdéről kitiltásával és létesíteni szándékolt excompte-bank részvényei jegyeztetése megtagadásával fenyegetődzvén, reá nyomást gyakorolt. Ezek folytán kérdem a tisztelt pénzügyminiszter úrtól: 1. Igaz-e az, hogy a fenntnevezett pénzintézet aláírását visszavonta vagy visszavonni akarja, és hogy ennek oka az osztr. cs. pénzügyminiszter által reá gyakorolt nyomás? H. Ha igaz mindez, mit szándékozik tenni a végre, hogy szemben ezen pénzintézettel, a magyar állam méltóságát és szemben az osztrá cs. pénzügyminiszter ellenséges föllépésével, Magyarország államiságát, jogait és érdekeit megóvja? Jelesen szándékozik-e erélyesen fellépve, tettekkel igazolni, hogy a magyar állammal szemben elvállalt kötelezettségekkel büntetlenül játszani nem lehet. (Helyeslés balfelől) hogy az osztrá cs. pénzügyminiszter által hazánk irányában elfoglalt ezen ellenséges állás, mely más a fejedelem közössége által össze nem kapcsolt államok között casus belli-nek volna tekintendő, ha ezért nelünk gyors és kétségtelen elégtétel nem szolgálatik, azon kívül, hogy részünkről az Ausztria és köztünk fennálló vám és kereskedelmi szövetség felbontásának fog tekintetni. (Helyeslés balfelől) esetleg még a quota és államadóssági illetmények megtagadására is vezethet. (Zajos helyeslés balfelől, hosszan tartó mozgás.) Midőn tehát , ezen interpellációmat a pénzügyminiszter úrnak kiadatni óhajtom, ismétlem, hogy részemről kötelességemnek fogom ismerni, minden erélyes működést ezen irányban pártolni és támogatni. De másfelől figyelmeztetem a t. házat s figyelmeztetem különösen a t. túlsó oldalt, hogy az 1867-ki kiegyezés óta ez az első nyílt ellenséges fellépés hazánk és érdekei ellen; oly fellépés, amely jelzi azt, hogy daczára minden kiegyezésnek, daczára a vám- és kereskedelmi szövetségben épen ily irányban az ország számára biztosított jogoknak, ma is fájdalom, nemcsak egyes körökben, hanem magában az osztrák kormányban létezik az irány. Magyarország önálló államgazdasági és pénzügyi fejlődését minden lehető módon meggátolni és Magyarországot e tekintetben osztrák gyarmattá tenni. (Helyeslés a baloldalon ) Figyelmeztetem, hogy ha e tekintetben oly erélyes lépés nem történik, amely elvegye kedvüket a további lépésektől, meg fog semmisülni azon előny, amelyet ez irányban a kiegyezés, miképen önök ezt annyira híresztelték, nekünk biztosított, és ezáltal ennek legnagyobb indoka fog megsemmisíttetni (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök: A benyújtott interpellate közöltetni fog a pénzügyminiszterrel. (Zaj balfelől.) kell vala felhasználni, a választmány azonban egy egész évet átugorva, az 1872-iki adólajstromot vette fel alapul, miáltal több jogosult kiesett. Még törvényellenesebb volt a választmány azon eljárása, hogy a kiegészítést nem nyilvános ülésben, hanem magányúton állította össze és csak azután hirdetményileg tudatta, hogy a jogigényt tartók 15 nap alatt a bíráló bizottmányhoz folyamodjanak. Ez által a közgyűlés jogköre és a hivatatt törvény 22-ik §-sa mértetett meg, hol világosan áll, hogy: „A választmánya kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s a megállapított végzéseket indokolt jelentés kíséretében a közgyűlésnek megerősik,és végett bemutatni köteles.“ Itt tehát a törvényben megszabott nyilvánosság és a másodfokú bíróságként kitűzött közgyűlés teljesen mellőzve lett. Az itt röviden érintettekből kitűnik, hogy Szamosujvár polgármestere az 1870. 42-ik t. sz. rendelteit szándékosan megsértve, önhatalmilag járt el, s bár ez iránt interpellálva volt, s a közgyűléshez határozati javaslat is terjesztetett be, mégis a polgármester urat a törvény és a közgyűlés hatáskörének tiszteletben tartására nem tudták rábirni; a sérelmesek felszólítására és a lábbal tiport törvény nevében bátor vagyok az igen t. belügyér úrhoz a következő kérdezvényt intézni Kérdezvény a magy. kir. belügyminister úrhoz. Van e tudomása arról, hogy Szamos-Ujvár polgármestere a jelen évi virlisek kiegészítését az 1870 évi XLII. sz. rendeleteinek mellőzésével és a törvény nyílt kijátszásával hajtotta végre. Mert a tavaly választott, s azon év végével működését bevégzett igazoló választmány vitte végbe a műveletet, mely már azért sem lehet érvényes, mivel azon választmány elévültsége mellett három oly taggal bír, kik a bizottságnak nem tagjai ; de különben is ezen törvénytelen választmánynak egész eljárása törvénybe ütköző volt, mert munkálatának alapjául egy egész év megszökésével az 1372 iki adólajstromot vette fel, minek következtében több jogosult lett kijátszódva. Legérzékenyebb törvénysértés azonban magában az eljárásban foglaltatik, mert a virilisek kiegészítése minden előleges értesítés nélkül, a nyilvánosság kizárásávalcsak magán utón hajtatott végre ; az ily módon megállított névsor csak azután lett hirdetményileg közzé téve, azon ismét törvénybe ütköző megjegyzéssel, hogy a reclamálók 15 nap alatt az állandó bizottsághoz folyamodjanak, holott a XLII tez. 22 §-a ez ügyben a közgyűlést tette illetékessé Oly eljárások ezek, melyek nem csak a törvényt sértik, hanem oly bonyodalmat idéztek elő, melyből alkotmányos úton kibontakozni alig lehet, miután a képviselő testület és a közgyűlés meg van fosztva a módoktól, hogy magát törvényesen kiegészíthesse és határozatképessé tegye. Kérdem tehát az igent. belügyér urat, hogy van-e ezekről tudomása és ha van szándékozik-e 1- ször a törvénysértő polgármestert rendre utasítani, törvénytiszteletre inteni s hatalmaskodásáért megbüntetni? 2- szor Szándékozik-e a törvénytelen alapon törvénytelen közeg által végrehajtott műveletét a virilisek kiegészítésének megsemmisíteni ? és 3 szór Mi módon hiszi elérni azt, hogy a virilisek névsorának szabályszerű kiegészítésével Szamos-Ujvár város fennakadt közigazgatása törvényes és alkotmányos utón. a. jeleni bonyodalomból kibontakozást nyerhessen, krajczárt szedni be a tudományos műveltség előmozdítása tekintetéből; az évenként begyűlt öszszeget az elhagyott árvák felsegélésére volna fordítandó, kik minden segélyt nélkülöznek. E három pontból áll a 6. javaslata E javaslat nem új. E javaslattal állott elő Vajda Sámuel, szamosfalvi birtokos úr, az erdélyi román nép és irodalom művelő társulat Szamosújvárt tartott közgyűlésén. Az igaz hogy ő nem a kormány iránti gyűlöletből indult ki, sem a magyarelleni védharcból , hanem egyszerűen szükségét érezte, minden nagy garral hangoztatott hazafiságunk mellett is, azon egy krnyezárra, melyet minden román ember szívesen oda adna évenként, s így az összes románságtól szép összeg gyűlne egybe román közműveltségi czélokra. Vajdát akkor nem halgatták ki, dr. Pap Lászlónak voltak legnagyobb aggodalmai e tekintetben, s ime, a mit akkor a báró ur ő exelentiája magas fellépése folytán mosolyogva vettek, ma Biritiu ur tekintélyes lapja saját eszméjeként ad elő s buzdítja honfitársait az eszme megtestesítésére. Az eszme nem rész, kell hogy a román tegyen is már valamit a saját érdekében, a szüntelen f lamentatio kenyeret nem ad. Orbán Balázs interpellálja a belügyminiszterhez, a szamosújyári polgármester visszaéléseivel szemben — A képviselőből már 17. 19-ki ülésében. — Te hát! az igen tisztelt belügyminister úrhoz vagyok bátor egy kérdezvényt intézni. Nagyon sajnálom, hogy nem lehet szerencsém hozzá , de miután a tárgy nagyon sürgős, kénytelen vagyok azt most megtenni. A kérdezvényt nem azért intézem, mint ha felelőssé akarnám tenni egy nem minisztersége alatt, s alkalmasint tudtán kívül történt törvénysértésért, hanem inkább azért, hogy figyelmét fölhívjam az erdélyrészi visszásságokra, hol a törvény felibe helyezkedésragályossá lett, hogy ha annakját nem vettetik, s ha a kormány továbbra is elnézéssel lesz a törvénynek néha tudatlanság, de legtöbb esetben rosz akaratú kijátszása iránt, akkor félnünk lehet, hogy a hivatalnoki anarchia ottan egy másik veszélyesebb anarchiát fog előidézni, amelynek következményei kiszámíthatlanok. E kérdezvény Szamosújvár városa polgármesterére vonatkozik, ki a virilesek kiegészítésénél a legnagyobb önkénynyel járt el, mert e műveletet a tavalyi igazoló választmánynyal hajtotta végre, melynek már múlt év végével leköszönni, s egy újnak alakítása iránt a polgármester úrnak még az év letelte előtt intézkednie kellett volna; de mivel ezt nem tette, jelenleg Szamosújvárnak nincsen igazoló választmánya, mert ha nem a polgári, hanem a szervezkedési évet vesszük is, a múlt év februárjába egy évre választott testület jelen év márcziusában törvényes adást végre nem hajthat, de előidézett e mulasztás egy másik anomáliát ; azt, hogy az igazoló választmánynak 3 oly tagja van, kik a bizottságnak nem tagjai, mi egyenesen az 1870 —42-ikosába ütközik. E mellett a létjoggal, törvényes alappal nem biró választmány a virilisek kiegészítését egészen szabályellenesen hajtotta végre, mert egy ministeri rendelet értelmében a szervezkedéskor az 1870-iki adólajstrom vetetvén kiindulási pontul, most az 1371-ikit Román lapszemle. (MT ) A Gazeta Transilvaniei újabb hangon régi fájdalmainak ad kifejezést. A román nép dicsőítésére szánt bevezető sorok után a magyar kormányt támadja meg, mely nem ismer más czélokat, csak azt, hogy a magyart nagggyá tegye, a többi nemzetiségek holtestén emelkedik. A román nép nevelésére és oktatására a kormány mit sem tesz, sőt azt a kevesset is megvonja tőle, amiben minden többi nemzetiség részesül. Ily szomorú körülmények között nem tehet-e nép egyebet, mint segítsen önmagán, ő maga emelje magát, törekedjék magasbra, munkálkodjék testi lelki erővel, hogy azt magának megszerezhesse, amit mások tőle megvontak. Mert ha ez így megy, a román nép a legszomorubb helyzetbe jutand, oda t. i. honnan nincs kiszabadulás. Tehát, hogy lehetne a közbajon segíteni ? A Gazeta 3 pontban formulázza javaslatát. Az 1-ső pont tartalma szerint: Alakítassék minden községben egylet, kör vagy más philandropicus intézmény, melynek czélja volna a község lakóinak, a műveltségben való előmenetelét elősegíteni, egy szóval, lehetségessé tétessék, hogy a legutolsó község is a korral haladhasson. A 2-dik pont értelmében, azon egylet tagjai télen hetenként háromszor este, nyáron egyszer vasárnap délután összejönnének, az értelmesbek felolvasásokat tartanának, a közműveltség előmozdítására ; hírlapokat járatnának, tudomást szerzendő az ország a világban lefolyó eseményekről stb., s egyes kérdések felett. A 3-dik pont szerint, az egylet kötelezve lesz: egy évben a község minden tagjától egy-egy Tisza biztosító és jelzálog-bank. Kolozsvár, 24-ik márczius 1873. A jelzálog-bankok hazánkban épen úgy, mint Európa-szerte a földérték , illetőleg a földjövedék emelése tekintetéből létesültek s faladatuknak azáltal feleltek meg, hogy hasznos beruházások eszközlése által lehetővé tették a földingatlanok belterjesebb mivelését, illetőleg azon több termelést melyet a kor előrehaladott igényei, a magasra emelkedett munkabér s a vasúti hálózatok kiépítése által tetemesen hatványozott kivitel elodázhatatlan szükséggé emeltek. A földjövedék emelését czélzó beruházások csak akkor felelnek meg rendeltetésüknek, ha azok oly olcsó tőkével eszközöltetnek, melyeknek kamata arányban áll a földjövedék emelkedésével. Azon tőkék, melyeket a földbirtokos osztály takarékpénztáraktól, bankoktól, vagy épen magánosoktól nagy ügygyel-bajjal szerezhet, a mesés nagyságú kamatokban nem csak a földjövedelmet elnyelik, hanem magát az ingatlan birtokot, mint tőkét támadják meg, s néhány év alatt felemésztik. A jelzálogbankok vannak hivatva arra, hogy a birtokosokat hasznos beruházásokra képesítsék, anélkül, hogy azok által az ingatlan mint tőke meg lenne támadva, vagy annak teljes jövedelme igénybe vétetnék. Ezek azon intézetek, melyek hivatva vannak áldást hozó tényezőként szerepelni a földérték, a földjövedék emelésére és pedig az ingatlanokra a legkedvezőbb feltételek mellett nyújtott törlesztési kölcsönök által. A „Tisza“ mint jelzálogbank főleg a kisbirtokos földmivelők felé fordítja az itt elmondott tekintetekben figyelmét s elsősorban azon kisebb földbirtokok hasznos beruházását akarja 200 írttól felfelé emelkedő törlesztési kölcsönök nyújtása által lehetővé tenni, melyek az eddigi földhitelintézetek által tervszerűen ki voltak zárva a földhitel áldásaiból. Mint ilyen még eddig egyetlen intézet a magyar korona területén, de különösen szűkebb kis Erdély-részi hazánkban épen egyetlen első, mely kiterjedettebb mértékben kivan apró, de mondhatnék általában — kölcsönöket folyósítani. Daczára a pénzviszonyok kedvezőtlen voltának, daczára, hogy más nagy és már régibb jelzálog-bankok kölcsön-üzletüket majdnem teljesen beszüntették, a „Tisza“ üzletét most nyitotta meg. . A közönségtől függ most ezen beruházások megszerzése által felhasználni az alkalmat, hogy a nyújtott segélyt igénybe vegye. Az intézet hisszük elmulasztani nem fogja minden erejét oda fordítani, hogy a már oly rég ígért és várt olcsó kölcsönök folyósítása gyorsan eszközöltessék. T. 7 Levelezés. Nagy-Kend 1873 márcz. 18-án. Ezelőtt pár évvel történt azon nagy szerencsétlenség, hogy Küküllőmegyében fekvő Bún helységét egy iszonyatom vitái a szó teljes értelmében nagyobb részt elmosta, több száz emberi lélek eset áldozatul az elemek iszonyú kicsapongásainak, és ezen szerencsétlenség után a legnagyobb szorgalom alig kezdette helyre hozni a gazdasági és házi élet rendjét, egy újabb borzasztó szerencsétlenség sújtotta a fennőtt község lakossait, — ugyanis folyó év február 10-én véletlen esetből származott tűzvész elhamvasztá Bűnön 18 családnak minden vagyonát, úgy, hogy ki voltak téve mindnyájan a legnagyobb nyomornak, s akkor a midőn a kárt szenvedett 13 családtól a helyrepotlás minden reménye messze távol állott mint nemes és nagylelkű ember barát Báni földbirtokos dr. Szentkereszty Zsigmond úr tudva azt, hogy aki hamar segít, kétszer segít, 13 minden segély nélküli családot élelemmel és lakással, 5-öt élelemmel azonnal ellátott, — és hogy jövőre is a kárt szenvedett 18 családnak eddigi jólléte biztosítva legyen, saját áldozatkézségét még azzal is tetézte, hogy mivelt lelkű leánya br. Szenkereszty Anna nagysága, és nemes szivü fia br. Szenkereszty Béla közreműküdésekkel Segesvárt egy eredményes hangversenyt létesített, mely alkalommal mind a 18 kárt szenvedett család javára 400 frt o. e. bevétel lett a legszebb eredmény.