Magyar Polgár, 1873. január-június (7. évfolyam, 1-147. szám)

1873-01-26 / 21. szám

A M. Polgár vegyes számai kaphatók a lyceumi nyomda központi irodájában. Délután 3 órakor a lap megjelenik pontosan. KOLOZSVÁR, JAN. 25.1873. Fővárosi levelek. ccLvm. Pest, jan. 23. 1873. Kedves barátom ! Sietek tudósítást küldeni a mai országos ülésről, mely annyiban vált nagy fontosságúvá, hogy a ministerelnök, Horn provokáló beszédére végre a szónokok sorába lépett és a kormány jövő pénzügyi politikájáról előképet nyújtott. Szlávy mindenekelőtt megállapíta, hogy ő, bár mint alig néhány hét óta ministerelnök, de mint korábban is kormánytag, az eddigi kiadások és beruházásokat illetőleg, a felelősséget társaival együtt elfogadja. Aztán helyteleníti a recriminatiókat, s egy pár példában bemutatta, hogy némely kiadásokat maga az ellenzék is sürgetett, (ami egyébiránt semmit sem jelent.) Ezek után azon négy forrásra utalt, melyekből a bajok orvoslatát menteni lehetne, és pedig a megtakarításokra. Megtakarítást csekély mértékben szerinte is lehet eszközölni, de csak igen nagy óvatossággal. Mert a honvédelmet leszállítani nem lehet; a közigazgatásból lehet elbocsátani egynehány hivatalnokot, de anynyival följebb kell emelni a megmaradónak fizetését. — az ország hitelére. Ezt szerinte még tovább is igénybe kell venni, mert például félig kész vasutasokat félben nem hagyhatjuk, s más szellemi és anyagi befektetéseink is vannak, melyek fölfüggesztése épen rosz gazdálkodás lenne. — az államvagyon eladására. De itt is csak az apróbb részletekre szorítkoznék, mert e vagyon értéke évről-évre növekedik, s félő, hogy az elidegenítéssel úgy járnánk, mint sok más ország, hogy sem pénz, sem vagyon nem maradna. Végre — az adó szaporítására, melyet nem úgy értelmez, hogy például a földadó-kulcs felméitessék, hanem hogy bizonyos adónemek fölemeltessenek, s hogy a teljesen adómentes, vagy kevésbbé adóztatott tárgyak és tőkék is bevonassanak, szóval adóreform útján. Ezután az ígéretek ösvényére lépett át és közel kilátásba helyezte: a büntető codex, a cataster- és adóreform törvények, az erdőtörvény, választási és felsőház átalakítási törvényeket, valamint egy rendszeres tervezetet a vas- és kúthálózatra nézve. Ez utóbbi ígérete alatt Tisza Lajoshoz fordult: ugye készen van? — kérdé. De ez — úgy tetszik — nem nagyon igenelte. Megígérte Kerkapoly nevében azt is, hogy ez Horn interpellatés következtében e napokban határozott felvilágosítást fog nyújtani a bankkérdésről. Ezt ugyancsak várjuk. Beszéde végén egy mulatságos tévedés fordult elő, mert Móricz Pált és Schwarcz Gyulát azzal vádolta, hogy a jelen kormányt ideiglenesnek nevezték. ő — úgymond — ő felsége kinevezésében az ideiglenes szót nem találja. És jön „nagy derültség.“ Móricz, Schwarcz szót kérnek. Móricz állítja, hogy ő csak „ephemert” mondott, s ezt fenn is tartja; de Schwarcz nagy tűzbe jött, s hivatkozik, hogy épen ellenkezőt mondott. Ama kifejezést Zsedényire utalja. TÁRCZA. Hogyan tanulnak az angolok? Az angol iskoláknak sokkal roszabb hírök van, mint a minek valóban, de hogy valóban mégis csak roszak, a felett alig lehet kételkedni. Nem csak a népiskolákban, de a gymnasiumok legnagyobb részében is mindennapi dolog, hogy 100—300 gyermek van egy nagy teremben elhelyezve s hogy ezek mindegyike utánmondás és könyvnélkülözés által tanul meg mindent s hogy végre vasárnapi és ismétlő iskoláikban a valláson kívül semmiről sem hallanak. Minő lehet itt a módszer! Elmondok egy pár példát. London egyik hírnevesebb gymnasiumát látogattam meg egy reggel. A középkorú akadémikus igazgató igen szívesen fogadott s hosszú szabályszerű tógáját s deákos süvegét feltéve, bevezetett a nagy osztályterembe, hol már vagy 80 gyermek zsibongott. A legfelső osztályt kivéve, melyet a vizsgára előkészítés végett egy külön szobában szoktak tanítani, mindenik osztály egy pelyhetlen ajkú ifjú egyedüli vezetése alatt állott. Az igazgatóval a külön classe roomba mentünk, hol mintegy harmincz 16—17 éves ifjú volt. Kíváncsian vártam a tanítást. Az ifjak a tanár intésére körbe állottak a padok elé, kezökbe vették Schmith átalánosan használt angol történelmét s mindenik egyegy pontot olvasott belőle. A tanár olykor-olykor egy-egy idegen szónak angol jelentését mondta meg röviden s azon felül azt, ki a kiejtésben (az angol kiejtés tudvalevőleg igen nehéz) valamit hibázott egygyel lejebb állíttatta. Különben semmit sem szólt s a fejezet olvasása után kimondta, hogy ezt már most meg kell tanulni. Ennyiből és csakis ennyiből állott a hazai történelem tanítása, mely tantárgy tudvalevőleg a legérdekesebb megjegyzésekre s magyarázatra adhat alkalmat. Második óra volt a szépirás. Minő gúnynak tekintené azt bárki Zsedényi pedig csak mosolygott, neki a nyelve bicsaklott volt igy el. Szlávy kellemes, udvarias szónok; egy angol szűrőn átszűrt magyar parlamentár; de beszéde tartalma a jobboldalon sem elégített ki mindenkit. 10 .. . U. . P. Szathmáry Károly: Tisza biztositó- és jelzálogbank. Kolozsvár, 24-ik január 1873. Előttünk fekszik a Tisza biztositó- és jelzálogbank jelzálog üzletére vonatkozó alapszabály, mely a m. k. kereskedelmi ministerium 16807/1872 számával lett jóváhagyva. Anélkül, hogy annak ezúttal teljes ismertető részletezésébe kívánnánk bocsátkozni, általánosságban ki kell mondanunk azon kedvező véleményünket, miszerint valóban látszik, hogy ezen szabályok összeállítóinak tanulmányozásával és átérzésével az általános igényeknek, kívánalmaknak sikerült ezen üzletágnak a biztosítással való egybekötése által egy oly intézetet hozni létre, mely életre való, mely áldásos működésének eredményeit igen rövid időn, igen fényesen fogja felmutatni. Általában látszik ezen szabályokon egészben átviláglani, hogy az intézet fősúlyt a földmivelő osztály támogatására fektet, elsősorban a földreívelők alsóbb, szegényebb osztályát kívánja felsegíteni, olcsó pénzhez juttatni. A társulat következő üzletekre van jogosítva: 1. Jelzálog kölcsönöket ad ingatlan javakra, ide értve házakat és telkeket is, hosszabb vagy rövidebb időre olyképen, hogy ezen kölcsönök viszszafizetése vagy egyszerre, vagy meghatározott részletekben vagy végre évi járadékokban kötetik ki 2. Bevált vagy átvesz engedmény, vagy felülkebelezés mellett jelzálogilag már biztosított követeléseketl 3. Hitelez városi, kerületi vagy falusi községeknek, mennyiben ezek kölcsönvételre jogosítva vannak vagy törvényhatóságaiktól az erre szükséges engedményt megnyerték. Ezen kölcsönök jelzálogi biztosítás nélkül is engedélyezhetők, ha csak kamata és tőketörlesztései rendszeres községi pótadó és kivetés útján biztosíttatik. 4. Saját zálogleveleire és kötvényeire leszámítolás vagy kézi zálogbavétel útján előlegeket adhat.Jogosítva van a társulat továbbá: a. ) kamatozó pénztárjegyek kiállítása mellett pénzt felvenni, mely pénztárjegyeknek legalább 100 frt. o. értről és bizonyos névre kell szólalnok ; b. ) a pesti és bécsi tőzsdén hivatalosan jegyzett, úgy vidéki értékpapírokra is előlegeket adni; c. ) bel és külföldi váltókat leszámítolni; d. ) oly társulatokat alapítani, melyek útján földjavítások, mindennemű építkezések és forgalmi beruházások eszközlése czéloztatik. Legkisebb, jelzálogra adható kölcsön 200 frt. o. é.-ben. Az intézet, mint értesülve vagyunk ezen üzletágait már a legközelebbi napokban megkezdendő T.L Országgyűlés, Pest, jan. 24-én. A tegnapi névsor-olvasásnak csakhamar kettős következménye jön: az egyik, hogy ma jókor érkeztek meg a képviselő urak, s a tanácskozásnak legalább első fele meglehetősen^teljes^bár^ még csak hazánkban is , ha valaki szükségesnek tartaná érettségre készülő ifjaknak szépírást tanítani ! A tanár azonban szorgalmasan körüljárt a padokban, megigazitgatta a tolls kar tartását, egy pár javítást tett az írásban is barátságos hajczibálások mellett. ... így folyik le az élet a legtöbb gymnasiumban. A vasárnapi iskolákban — az angol nevelés ezen csodaszerben ápolt kegyenezében, mely milliókat hoz mozgásba s egész irodalmat idézett elő — egy alkalommal magam is részt vettem. Körülbelől 8 gyermek volt körülöttem s olvasta a biblia egy tetszés szerinti fejezetét. Az első pontnál már oly kifejezésre akadtunk, a melyet nézetem szerint a gyermeknek nem lehetett megérteni. Magyarázni kedtem s kérdést tevek a gyermekhez. A gyermek feltárt szemekkel adta tudtomra, hogy „ez nem szokás“ s a többi gyermek sietett pártját fogni. Nem sokára oda ért a zajra a felügyelő lelkész is s kimondotta, hogy biz itt az én kötelességem egyedül abban áll, hogy az olvasást meghallgassam s a kiejtést korrigáljam. S ez igy van még a szabadelvű unitáriusoknál is. Mindenik fél a konkolytól, melyet ezen ártatlan gyermekekben el lehetne hinteni. Íme ezek elég sötét példák s pedig mondhatom, nem a legsötétebbek. De hiszen — kérdi az olvasó — az angol nép a legmiveltebb nemzetek közé tartozik, irodalma a legnagyobb s a görögöket kivéve nem volt még soha egyetlen egy nemzet is, melynek tudománya s szépirodalma oly sok s oly nagy eredeti szellemeket mutatott volna fel ! Hogy történhetik meg ez ily előkészítés mellett." Nem csak ez, még több. Angliában minden ember olvas vagy olvastat s a nép ítélete s felfogása oly józan értelemre mutat, minővel jelenleg csak a zsidók és chinaiak dicsekedhetnek. (Vége köv.) György Aladár előtt folyt; a második — egészen váratlan — hogy a reformpárt egyik tagja, K. Podmaniczky Frigyes a képviselők egy részének hanyagságát indokul használta arra, hogy határozati javaslatot adjon be, mi iránt? Talán, hogy az elmaradók büntettessenek? Nem, hanem hogy valamennyi megfosztassék napidíjától, a szorgalmas ép úgy, mint a hanyag, a szegény azonképen, mint a gazdag. A napirendre térve a ház, Horn Ede folytatta tegnap félben hagyott beszédét, érdekes és tanulságos módon, melynek végén ő is pénzügyi programmelőadására hiván fel a kormányt. Szlávy miniszterelnök felállt s hosszabb beszédében védelmezte a kormányt és pártja eddigi politikáját, s egyet-mást a jövőre tartozó szándékairól is elmondott, a bankkérdés iránti felvilágosítást azonban a pénzügyminiszternek tartván fenn. Beszéde végén igen mulatságos intermezzo fejlődött ki. Ugyanis, azt hívén, hogy Móricz Pál és Schwarz Gyula minapi beszédeikben ideiglenesnek nevezték volt a mostani kormányt, erre nézve meglehetős sikerült megjegyzéseket ten a miniszterelnök, mire előbb ugyan Móricz Pál, azután Scwarcz Gyula szavaik helyreigazítása végett emeltek szót. A 48-as pártnak volt tagja, mostani ellenzéki reformer, Schwarcz Gyula úr igen keservesen panaszkodott amiatt, hogy őt azon kormány elnöke, mely iránt ő annyi jóakaratot tanúsított, oly kevés figyelemre méltatta, hogy még csak nem is hallgatta meg, mit mond. Mert hát ő, t. i. az ellenzéki reformer, távol attól, hogy ideiglenesnek nevezte volna a mostani kormányt, ellenkezőleg: a kormány megszilárdítására intette beszédében a pártokat, amiért is őt egy napilap, nem tudom mivel — gondolom hazaárulással vádolta. Szlávy ekkor megnyugtatva visszavette a kormányt megszilárdítani óhajtó ellenzéki képviselő úr ellen mondott szavait. Mi nem tudjuk melyik napilap vádolta a képviselő urat hazaárulással, mi részünkről csak ellenzékiségét vontuk kétségbe, de ha kell, tanúképen is készek vagyunk föllépni Schwarcz Gyula úr ártatlansága mellett a miniszterelnök méltatlan vádjai ellenében. Mert csakugyan saját füleinkkel hallottuk, hogy ő, az ellenzéki képviselő, a kormány megszilárdítása mellett szónokolt. Svighold. — A franczia alkotmánybizottság hír szerint levelet kapott Thierstől, melyben égetően szükségesnek jelenti ki, hogy a bizottság minél előbb megállapodásra jusson. A bizottság erre rögtön ülést tartott s elhatározta, hogy ma tartandó rendkívüli ülésébe még egyszer meghívja a köztársaság elnökét. Napóleon herczeg kiutasítása ügyében, melynek a napokban kellett volna elintéztetni, Thiers kijelentette, hogy a belügyér ezen lépéséért ő válalja magára a felelősséget. E szerint alig remélheti a herczeg, hogy a nemzetgyűlés kedvező határozatot hoz reá nézve, mit pedig az excsászár halála után valószínűleg kétszeresen remélt. A három milliárd kölcsönt az aláírók bámulatos gyorsasasággal fizetik be. Több mint 1500 millió járadék, melyek mintegy 600000 czimet, köztük 150, 000 drb 5 frankost, képviselnek, már teljesen be van fizetve. A végleges nyugták kiszolgáltatására egy külön hivatalt kellett felállítani, mely naponkint hat-nyolcz ezer nyugtát áll itt ki. A befizetett összeg eddig két milliárd 400,000 frankra A Panjab mostani lakossága szokásai s erkölcseik. A Panjab, vagy ötfolyamu ország India legéjszakibb részét képezi, s lakossága mai napig nagyrészt csatokból, egy erős, nyers néptörzsből áll. Az ötfolyamu országban a dsatok a legjobb földmivelők s többnyire a sikhek vallásfelekezetét követik, és már a régi saneritokmányok szerint is, ők voltak az ország első lakosai. Egészen soha sem vették fel az indiai kasztrendszert, hanem mindig előnyt adtak a szabadabb életnek, s ezért a többi körüllakó indusok bizonyos megvetéssel tisztátalanoknak és barbároknak tekintették őket, mivel a már egyszer szentesített törvényeknek nem akarták alávetni magukat. Később a hinduismus természetesen az ötfolyamú országban is érvényre emelkedett, s ezzel a kaszt- rendszer is, mégpedig, mint adatok bizonyítják, délnyugatról, a tökéletesen brahman országokból. A Panjabban lakó brahmanok tíz nemzetségre oszlanak. Az első ötöt, a sarsutokat, kankubajukat, gaurokat, utkalokat, maitkilokat együtt panj gauroknak nevezik; a többi öt, a tajlangok, maharastrák, eljárok, karnatakok, drabarok pauj drabaroknak neveztetnek. A dsatokon, kiknek főszékhelyük a Manjbában, Ravi és Sadud között van, brahmanokon, khatrik, vaisk és sudrakon kívül még számos más néptörzs lakja a Panjabot. Az éjszaki Himalaya előhavasaiban a gujarok laknak, mely alkalmasint régi, áriái törzs, de részletes és közelebbi adatok, ennek történetéhez nincsenek. A felső Indusnál Kalabagig a gakkarok, gujarok, avanok laknak, kik mindnyájan rokon törzsei a dsatoknak de az islamot vették fel, s ennek folytán afghanokkal s más muhamedánokkal sokféleképen összeelegyedtek úgy hogy nincs többé tiszta vérük. A déli Panjab rónáin különféle törzsek laknak, mint a janok, bhatok, sialok, ka ralok, kathik stb. kik azonban csaknem Kolozsvárit. Január 25. — Pályázati hirdetés. A kolozsvári m. kir. egyetem bölcsészeti kara részéről a nm. vallás és közoktatásügyi miniszter ur f. évi jan. 9-én 344. sz. a kelt leirata értelmében köztudomásúl adatik, hogy az egyetemben az ujabb angol, franczia nyelvek tanítása végett alkalmas tanítókra van szükség; ennélfogva az ily állomások s a velek esetleg, a nm. minisztériumtól járandó jutalomdijak elnyerése végett az ajánlkozni kívánók folyamodásaikat bizonyítványokkal felszerelten f. é. feb. 20 dikáig a kolozsvári egyetem bölcs. karához intézve, alulirthoz juttassák el. Kolozsvárit jan. 23- 1873. Imre Sándor bölcs. k. e. i- dekán. — Szerdahelyi Kálmán emlékére. Szives készséggel közöljük e hozzánk küldött sorokat , ajánlván azokat olvasóink figyelmébe : „Élni akaró nemzet nem felejti elhunyt jeleseit. Ha kidültek soraikból, emléküket megörökiteni törekszik. Szerdahelyi Kálmán egyike volt a jeleseknek, kik lelkök lángját, szivök melegét, egész életüket a nemzetnek szentelték. Egyike volt azoknak, a kiknek nevét a magyar művelődés és művészet történelmének megirója az elsők között emlitendi föl. Nincs hazánknak nevezetesebb városa, hol ne ragyogtak volna művészetének sugarai s széles ez országban, a hol csak megfordult, sokáig meg fog maradni kedves emléke mindazok kebelében, a kik művészetében gyönyörködtek. Barátainak, tisztelőinek száma nagy ez országban s midőn a fővárosban, a nemzeti színház kebeléből, melynek 18 kivétel nélkül mohamedánokká lettek, és csak régi hagyományképen tartották meg törzsnevüket. Minthogy a mohamedánok, úgy mint a keresztyének, maguk közt házasodnak, a törzskülönbségek lassanként elenyésznek, s csak néhány vidéki, a nagyobb közlekedéstől elzárt nemzetségek tartják meg jellegüket, így van ez a sikhekkel is. Ezek tősgyökere ugyan csatokból áll, de miután utolsó gurujuk Govind Singh a tulajdonképeni kaszt-különbségeket eltörölte, mindenféle elemeket felvettek magukba. Csak sajátságos viseletük, a hosszú haj és szakái gyermekkoruktól kezdve nem szabad nyiratniok magukat) makacs, harczias magatartásuk, valami sajátságost kölcsönöz nekik, de tiszta vérrel már ők sem dicsekedhetnek többé. A Kangra-völgyban néhány rajput ház (többnyire kis rajuk vagy főnökök) tartotta fönn magát, melyek a más törzsekkel házasságokat legnagyobb óvakodással kerülték és máig is kerülik. De számuk olyan kicsiny, hogy alig vehetők számba. A sikh-fejedelmek és főnökök csaknem kivétel nélkül rajputoknak tartják magukat, pedig mind dsatok, mi közelebbről is legalaposabban bebizonyíttatott. Szóljunk már most valamit az egyes vallásfelekezetek családi és vallási szokásairól. A mohamedánok szokásai csaknem mindenütt egyformák, a korán képezi mindennek alapját. Indiában kétségkívül sokat vettek fel a régi hindu és helyi szokásokból, sőt a közönséges mohamedán oly tudatta, hogy ritkán tartja magát, ha csak társadalmilag is, többnek a pogánynál, kivéve a kalimah (rövid mohamedán hitvallás) elmondását, csaknem egy fokon áll aközönséges hinduval, csak ruhája különbözteti meg külsőleg ettől. Többnejűséget ritkán találhatni a szegényebb sorsuaknál, mivel ez olyen luxus, melyet a szegény nem engedhet meg magának, azonban a gazdagabbak közt ez napirenden van. Az előkelőbbek nejeit ritkán láthatni nyilvános helyeken, s ilyenkor is csak sűrü fátyollal, megy, noha szabályszerüleg csak 1,240 milliónail kellett volna eddig befolynia. A Sella olasz pénzügyér közelebb terjesztett a kamara elé az 1872. évi országos pénzügyelés eredményét. A bevétel tesz 1,296 millió lirit, azaz egy millióval többet, mint előirányozva vele a kiadás ellenben 1,367 millió, mi az ország koomoly pénzügyi helyzetével szemben még kielégíteredménynek mondható annyival is inkább, mjDt° hogy az előirányzatban 181 millióval több van felvéve. A spanyol karlisták ellen Morines tk. erélyesen lépett fel az éjszaki megyékben s Cataloniában, hol már otthon képzelte magát don Carlos, mindinkább terjed a szabadelvű győelem a lakosság között, a nép fegyverkezik mindenfelé a rablóbandák ellen s a kormány hat millió reált kér a kortestől a népfelkelés szervezésére. Ezzel szemben egyes helyeken annál kegyetlenebbül dühöngnek don Carlos rablói s Barcellona és Saragossa közt naponkint megszakítják a vasúti közlekedést. Santa Cruz lelkész, a karlutik egyik rablófőnöke, tegnapelőtt felgyújtotta Hercaniban a vasúti indóházat, Suvalovgr londoni küldetéséről az orosz lapok még mindig hallgatnak. Ezen hallgatás ismeretes régi taktikájuk. Valahányszor Európában egy fontosabb, Oroszországot közelebbről érdeklő esemény fordul elő, az orosz lapok vagy önkényt, vagy felsőbb utasítás következtébens ez utóbbi feltevés az orosz sajtóviszonyoknál fogva nem igen alaptalan, — előbb az európai sajtót hagyják beszélni, s csak akkor, midőn már ennek véleményét kipuhatolták, kezdenek a tárgyról értekezni. így lesz az alkalmasint gróf Suvalow megbízását illetőleg is. ----------— S hirharang.