Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)

1873-09-12 / 208. szám

Lajos ő nagy méltósága 500rt. adománya is, mely ígéretét május 23-ikán XVI-dik közleményemben hálás örömmel jeleztem vala, a melyről Fogarasi Mihály, erdélyrészi rom. kath. püspök ur ő nagyméltósága által május 24-iki, gróf Mikó ő nagyméltósága által pedig marosujvári kastélyában július 5-én kelt szives levele által előre értesültem s én a tekintélyes összeget gyümölcsözésre el is helyeztem. Ily nagy nevű s tekintélyű férfiak oly meleg érdeklődése egy tény iránt, s az örömhír annyi oldalról való lelkesedett és siető közlése, már magában mutatja, hogy itt csaknem eseményszerű dologról van szó. Hajtott végre a fennkölt érzésű , áldozatokban kifogyhatlan főpap már ehez hasonló számos szép, sőt nagyszerűbb mévet is, ami iránt hona és nemzete most és minden időben tisztelettel fog viseltetni. De ez előtt is megkell hajolnunk, mert az valóban megérdemli. A magyar művelődés érdekében akkora mérvűek oly nagy eredményűek ezen áldozatok, hogy az egész nemzetnek éreznie kell, s egykor művelődésünk történetirója lesz hivatva és kötelezve arra, hogy ez érdemeket az elismerés és méltányolás meleg ecsetvonásival igtassa a halhatatlanság könyvébe, nemzeti történetünkbe. Én mint a székelynemzet történet megirása eszméjének indítványozója, csak egyszerűen, de tiszta egyenes szívből jövő köszönetet mondok érsek ő nagyméltóságának itt az ország színe előtt — nemzeti műveltségünk és tudományügyünk e nagy kérdése iránt oly fényes tettel tanúsított nemes érdeklődéséért s kívánok ő nagy méltóságának hosszas életet, példátlan sok és nagy áldozatai méltánylására nemzete szivébe fogékonyságot és igazságérzetet, zárszóal ama szép költői szavakat idézvén : Ragyogó merész volt pályafutásod, későn — dicsőn legyen majd—majd távozásod. Marosszékről bárkitől, bár minő tudósítást a gyűjtések erdeményéről tisztelettel kérek, azon székből, még, mint olyanból, sem egy sor, sem semmi áldozat nem jutott hozzám. Engedi ő Török Kálmán urat szintén ivem beküldésére tisztelettel kérem. Pestről Szabó Ágoston V éves , Kassai Ákos 1 éves, Baczoni Mátyás 1 éves orvosnövendék, Kiss Gergely IIod éves techniius, Molnár Károly másodéves tanárjelölt, Nagy Kálmán másodéves jogász és Benke István negyedéves reform- theológus urakat, tisztelt barátaimat kérem fel a gyűjtési eredmények velem siető közlésére, hogy az értekezlet napját kitűzhessem. Általában akik gyűjtöttek s pénzeket fogadtak el, bizalmasan kérem azoknak hozzám juttatására, hogy a szépen kezdett és folytatott mű, nemesen, szépen végződjék be. Takarékpénztárba tettem egészen uj adományt 244 frtot és 39 krt, korábbi kisebb befizetett ígéreteket 30 frt. 90 krt, betettem az érseki 500 frt. nagyszerű adományt együtt, 775 frtot 39 krt. Ma már ott levő 5152 frttal 17 kral. együtt lett 5927 frtat 46 krt. Vége lévén az első félévnek, hozzá számítottam a kamatot, ami tett 48 frt 54 krt, vagyis együtt: 5976 frtot. Fizetetlen van 15 frt. 36 kr. mit a betett összeghez adva, az egész székely pályadij-alap ima tesz ötezer kilencz száz kilenczven egy forintot 36 krt. Úgy barátaink száma .Négyezernégyszázhetvenhárom! Jakab Elek: Tanügy. Értesítés Kolozsvárt!, a belvárosi Fröbelintézetben az 1873—4 tanév kezdetével megnyitandó „gyermekkerti nevelőnöképezde“ iránt. A kolozsvári belvárosi Fröbel-intézet igazg. választmánya az intézeti szabályok második pontjában czélul tűzi ki ezen intézetet „gyermekkertitán ama könyvhez vonzotta ; úgy tetszett neki, mintha ebben egy kincs rejlenék, melyet minden áron birtokába kell kerítenie, melytől szerencséje, hírneve, halhatatlansága függ. A masetro is babonás volt, az ifjú fenyegetése, hogy addig a könyvet oda nem adja, míg Rozina igen szavát nem birja, egészen elszomorító, s csak még makacsabbá és kíváncsibbá téve. E dilemmából azonban kivergődni épen nem volt könnyű dolog, egyenes után semmire sem lehetett menni, azt átlátta már. .Hagyjon békét, senior — szólt Rozina duzzogva, midőn a maestro megkisérte őt kissé felvidítani. — Most a verandát kell letakarítanom.* * * .És San Tomasot — elexpediálni, ugyebár ?“ „Úgy van ! A hét letelt — nem akarom, hogy továbbra is itt álljon ablakom előtt; nem akarok tovább gúny tárgya lenni.. Akkor hirtelen egy gondolat villant át Rossini agyán, egy gondolat, mely méltó volt babonás, de geniális természetéhez. Ha a szentek nem akarnak jó szántukból jót tenni, kényszeríteni kell őket, gondolá magában, s gyorsan odalépett a haragos szépséghez. .Helyesen teszi, ha eltávolitja onnan azt a csaló szentet — suga fülébe fontos képpel, — de hogy Anittához vitte a kérőt, a helyett, hogy kegyedhez hozta volna, ez boszút kíván ! Tudja mit? Vegye a szobrot s zúzza szét!“ Szétzúzni ?“ — kiáltott föl Rozina ijedten. ”,Igen ! Ha nem akart segíteni, ám vegye büntetését ! Látja ott Figarót ? — téve hozzá halkan , — az csak azért leskelődik most itt, hogy nevelőnőket (gyermekkertésznőket) képző intézettel egybekapcsolni. Ilyen intézetre nálunk kiváló szükség van. A gyermekkertek hazánkban gyorsan szaporodnak, az erdélyi részekben létező városok is élénk tevékenységet fejtenek ki ily intézetek létesítése czéljából. Fröbel Frigyes természetszerű, a modern paedagogia követelményeinek megfelelő fejlesztő rendszere ma már úgy a jelesebb paedagogok, valamint minden müveit ember által nemcsak a legmelegebben üdvözöltetik, de ezen rendszernek a kisdedóvodákban, népiskolákban és családi körökben meghonosítását a közügyek legjelesebb bajnokai tették feladatukká. A müveit szülők, kivált oly helyeken, hol gyermekkertek nem léteznek, égnek a vágytól, oly nevelőnőket alkalmazhatni családi körükbe gyermekeik mellé, kik Fröbel nevelési rendszerét, úgy, a mint azt Fröbel észszerűen gondosodó követői a kor követelményeihez idomították, ismerik s e téren gyakorlati képzettséggel bírnak.*) A Fröbel-féle gyermekkerteknek á átalában Fröbel nevelési rendszerének ezen örvendetes terjedése fölhívja tehát ezen ügy barátait oly intézkedések tételére, melyeknek üdvös eredménye leend, hogy hazánkban a megnyitott és megnyitandó gyermekkertek, valamint a műveit családok nem kényteleníttetnek a jövőben külföldről hozatni Fröbel rendszerével ismeretes nevelőnőket. Másfelől szükségessé teszi a gyermekkertinevelőnő-képezde megnyitását azon óhajtás teljesülése is, hogy a művelt, de szegényebb sorsú hölgyek számára nemcsak tisztességes, de hivatásuknak leginkább megfelelő munkakör tartassák készen. Ezrekre megy hazánkban azon jó családokból származott leányok száma, kik nem tudják mihez kezdjenek, hogy ne kényteleníttessenek szüleik kenyerére, vagy a sokszor annyira panaszos kegyelem-kenyérre szorulni. Az állam által létesített négy tanítónő-képezde csak keveseknek nyújt alkalmat arra, hogy a nőket kiválóan megillető életpályák egyikén, a tanítónői pályán jobb jövőt találjanak; ezen képezdékben nagy az igény, hosszú a tanfolyam s ha végre a tanítvány megnyerte a tanítónői oklevelet, a jó ég tudja, meddig kell állomásra várakoznia, mert — fájdalom — mi valószínűleg sokáig jutunk el oda, hogy legalább a leányiskolákban nő tanítók alkalmazásának szükségességét belássuk. Ellenben a gyermekkerteket s átalában a kisebb gyermekek nevelését józan gondolkodású ember csakis nők kezébe helyzendi, mert azzal már minden műveit egyén tisztában van, hogy a hat éves koron aluli gyermek nevelését célszerűen csak a nők intézhetik, kik erre a természet által hivatvák. Végre szükséges ily képezde azon műveit nők számára is, kik nem szándékoznak ugyan a nevelőnő pályán ex professo működni, de a kik tudják azt, hogy a nőnek van egy dicső, mindeneknél dicsőbb hivatása s ez: saját gyermekeit r\iA— 1.x., \ XI novalni ^ 1 ♦) A kolozsvári Fröbel-intézet igazgatójához számos levelek érkeznek alkalmas nevelőnők ajánlása végett. A külföldi gyermekkertésznő képezdék tanítványait messze földre, a többek közt hazánkba is, aránylag jelentékeny évi díj mellett szerződtetik. A gothai képezdéből, például, a múlt évben végzett 64 tanítvány mindenike el lett helyezve nyomban a képesítési vizsga letétele után. Ezek közül többen előkelő úriházakhoz, teljes ellátáson kívül, 400—500 tallér évi fizetéssel szerződtettek. *) A némethoni gyermekkertésznő-képezdékbe számos művest és vagyonos szülök csak azért járatják felnőtt leányaikat, hogy ezek itt a kis gyermekek nevelésmódjával megismerkedve, egykor „jó anyák“ legyenek. Ez olyan luxus, amely előtt tisztelettel kell meghajolni. ————————————|gM|—^— majd elmondhassa az egész világnak, mint hódolt kegyed az utolsó perczig San Tomasonak, s daczára ennek . . . Tudja mit? Vágja azt a szobrot a gazsi fejéhez !“ „Igen, igen, önnek igaza van,“ — felelt Rozina indulatosan. — Gúnyolódást nem tűrök ! Hadd törjön ezer darabba ez átkozott szobor, mely nekem csak bajt és szenvedést okozott!“ „Megvan ! — szólt magában Rossini örömmel. — Várj csak, ördögös szentje, majd kény- szeríteni foglak én, hogy librettómhoz segíts !“ — És gyorsan követve Rozinát, ki a szobrot már elvette helyéről, fülébe súgta: „Ha hármat számlálok, dobja csak egyenesen oda a szobrot, s igyekezzék Figarót jól találni, hogy annál dühösebb legyen !“ Rozina helybenhagyólag intett. Rossini halkan számlált: egy-kettő. — Ismét megnyitotta ajkait, Rozina azt hitte, hogy a végzetes „három“ jön, s jól czélozva, a szobrot Figarónak hajtja, ki épen e perezben Rossini szolitására felüté fejét, s San Tomaso gypsöntvényét épen arczába kapta. Hangos kiáltással ugrott fel Figaro; Rozina ijedten a házba rohant, s Rossini oldalait fogta nevettében. „Mi az ördögöt jelentsen ez már megint?“ kiáltott fel végre ijedtségéből némileg magához térve Figaro, kissé kellemetlenül érintett fejét vakargatva. Rossini al azt jelenti’ kedves barátom — szólt V- 870letet tartva nevetésében, — hogy 8 F,8Wo eBz ostoba bolond, ki látva vak s Külföldi vegyes hírek (v) Matejko János a hires lengyel festő a krakkói műtanoda ideiglenes igazgatójává neveztetett ki. (v) A cholera Olaszországban sem csekély mérvben szedte áldozatait, de a legújabb tudósítások szerint most mindenfelé szünefélben van. (v) Spitzeder Adél semmiségi panaszát a müncheni felebbezési törvényszék elveti, s ennek folytán az esküdtszék három évi börtönfogságra szóló ítélete jogerőre fog emelkedni. (v) Az egyiptomi alkirály mint a „Giornale delle Colonie” egy Adenben 22-én kelt levél alapján jelenti, gőzöst bocsátott el 500 katonával, hogy az egyiptomi határt a Berberségig terjesszék ki. Ugyane czélból még több katona is fog kiküldetni. Ugyanazon lap szerint a gameni új török kormányzó végképen elfojtotta a lázadást és Hodejdaban a rabszolgaság megszüntetését proklamálta. (v) A szerb miniszterválságról keringő hírek teljesen alaptalanok. (v) Tömeges hajótörés. Halifaxból jelentik, hogy Arkchatnál szept. 9-én 56 hajótörést szenvedett és számos emberélet veszett el. (v) Milan szerb fejedelem szept. 7-én Párisba érkezett" . Az Olaszországban a legutóbbi időkben aggasztóan szaporodó bukások közepette a kereskedelmi miniszter közrendeletileg felhívta a kereskedelmi kamarákat, hogy a börzeműveletekre és a váltóügynökökre vonatkozó törvények szigorú megtartására ügyeljenek, és az ellene vétőket a bíróságoknak jelentsék fel. — A „Giorne d’Col” jelenti egy Adenből aug. 22-éről kelt levelében, hogy a khedir egy gőzöst 500 katonával küldött ki az egyptomi határoknak a Berberségig kiterjesztése végett. Ugyane czélból legközelebb még több csapat fog elindulni. Ugyan e lap szerint az új yemeni török kormányzó teljesen elnyomta a lázzadást és Kodejdában kihirdette a a rabszolgaság megszüntetését. A porosz vasutakon történő nagy számú szerencsétlenségnek a porosz keresk.ministériumot arra indították, hogy e bajon kitelhetőleg segíteni igyekezzék. Azon indok, mely akkor felhozatott, midőn a vasutak a háború által annyira igénybe vétettek, hogy a forgalmi eszközök megromlottak, ma már nem áll, mert jelenleg is épen úgy, mint akkor számos vasúti baleset történik, pedig az okozott károk rég pótoltattak. A minisztérium ennélfogva valmennyi vasuttársulat igazgatóit egy értekezletre hívta meg októberre, mely alkalommal e baj orvoslásának módja fog megbeszéltetni. — A román fejedelmet, ki augustus 28-án délelőtt külön vonattal érkezett Brassóba, a communitás az indóháznál megvendégelte. A 20 személyre való dejeunerért az állomási vendéglős — mint értesültünk — 900 frtnyi számlát presentált. A villásreggeli nagyon fejedelmi lehetett. Egészségére szolgáljon a nemes communitásnak ! — A román nemzeti szellem hanyatlik, amint azt az „Albina“-nak Babesiu Vincze úr panaszolja írja ugyanis, hogy midőn 5 év előtt először járt Románia fővárosában, örömmel tapasztalta a román nyelv általánosságát sőt kizárólagosságát — mindamellett, hogy ott akkor is laktak idegenek, németek, bolgárok, görögök, s mintegy 2000 főre menő magyar-székely szolgaszemélyzet. Most 4—5 év után megbotránkozott, midőn Bukarestben német, zsidó, bolgár, görög sőt még magyar nyelven is hallott fenhangon beszélni ! Ennek okát abban keresi, hogy 3—5 év óta (tehát a mostani kormány föllépése óta) a román nemzeti szellem hanyatlott. A történelem és a románság mindent meg tud bocsátni, mi 3 év óta történt, hallva süket ! Ha san Tomaso ez intését se veszed számba, fiú — lődd főbe magad !“ „Hogyan? — San Tomaso?“ „Rozina csak haragszik reád, mert olyan csapodár vagy, különben szeret, s várja, hogy kérd meg kezét, s San Tomasot is csak azért verte a fejedhez, hogy világosabban tudjad, mit kell tenned ! Hahaha !“ „Lehetséges-e?“ kiáltó Figaro meglepetten. „Bizonyos, érted, bizonyos! Most csípd csak nyakon frissében az öreget, majd sekundálok én. Hej, Bartolo, Bartolo ! „ Tedd magad, mintha meg lennél sebesülve“ — suga oda Figarónak, s aztán ismét hangosan kiáltá: „Hej, Bartolo !“ Az öreg előtipegett. „Itt vagyok, nos Mi tetszik senior !“ „Öreg barátom — szólt Rossini ünnepélyes komolysággal — fölötte sajnálom, hogy vendégszeretetét rosszul kell megfizetnem, de nem tehetek másképen, ami igaz, az igaz. Én mint vádló állok ön előtt.“ „Mint vádló ?“ „E derék becsületes fiatal ember a nevében, kit leánya az imént csaknem agyonütött.* „Leányom? - Figarót? — rebegő az öreg. r Úgy van. A fejéhez vágta San Tomasot“ — szólt Rossini a földön heverő dirib-darabokra mutatva. „Dühében, hogy nem hozott neki vőlegényt — jajgatott Bartolo ; igen, igen, ennek az átkozott babona az oka. (Vége köv.) de a román népszellem fejlődésének gátlását a mivetésének elhanyagolását — soha! (In punkto nemzeti szellem hanyatlása“ bizony tudnánk mint egyet-mást elpanaszolni.) Bécsi hirek: __ Gróf Eszterházy Károly öngyilkos- a Gróf Eszterházy Károly 53 éves, nőtlen, földbirtokos, szombaton délután Bécsben szíven lőtte magát. Ez esetről, mely az aristokratia köreiben nagy részvétet keltett, a következő részletek közöltéinek : A gróf már több év óta hátgerinczbajban szenvedett, mely végre gyógyithatlanná lett; az orvosok tanácsára használt fürdőknek legkissebb hatásuk sem volt, és állapota végre a kétségbeesésig fokozá a gróf nyomott kedély hangulatát Nemrég visszatért gróf Eszterházy a radegundi fürdőből Bécsbe, hol nővérével, egy szintén már ékesebb hölgygyel az úgynevezett polgári kórházban nagyobb lakást birt. Visszatérése óta került minden társaságot és feltűnő búskomorságot tanúsított. Szombaton délelőtt elhagya lakását és egy boltban egy revolvert vásárolt. 1 órakor hazatért és bezárkózott szobájába, nemsokára lövést hallottak, és midőn roszazat sejtve felfesziték az ajtót, a pamlag előtt heverve keresztüllőtt szívvel halva találták. Több hátrahagyott levél nem hagy semmi kétséget tettének indoka iránt: a beteg véget akart vetni elviselhetlenné vált kínjainak. (v) Circumspectus trónkövetelő. Chambord gróf egy Bécs városa tulajdonát képező erdő vadászjogát veszi hat évre haszonbérbe, miből arra következtetni, hogy az istenfélő grófnak valószínűleg nincs sok reménye még ahoz, hogy mielőbb áttegye lakását Francziaországba, mert különben nem fizetné a drága haszonbért. Míg elfoglalhatná atyái trónját, addig más gscheft után néz, s ezt csak okosan teszi. HÍRHARANG, Kolozsvárit, September 11. — Tisztelettel felkérjük a helybeli. előfizetőinket, hogy mind hátralékaikat, mind pedig előfizetéseiket kiadó hivatalunknál (főtér gr. Teleky ház) minél előbb megtenni szíveskedjenek, hogy új lapkihordónk annál pontosabban járhasson el küldetésében. Kolozsvárt, aug. 6. 1873. A „Magyar Polgár“ kiadóhivatala. Vikol Poli kisasszonyt e hó 30-án vezeti oltár elé Óvári Kelemen egyetemi tanár. Az esküvő a kegyes-rendiek templomában, d. u. 5 órakor fog megtartatni. Szívünkből sok szerencsét és áldást kívánunk e frigyre, mely társas köreinknek egyik kedves alakját fogja boldoggá tenni egy szép jövőjű, szorgalmas ifjú egyetemi tanárral. Dácia legújabb térképét ajánljuk az oktatásügyminiszer figyelmébe. Bukarestben nemrégiben egy térkép jelent meg, mely „Charta teritoriului romane, care a foszt cunoscuta mai nainte sub numile Dacia“*) czim alatt jelent meg, s úgy látszik a román tanárok hűségesen használják is az erdélyi részekben, legalább arról tanúskodik az az eset, hogy az eféle térképekből gyakran érkezik küldemény Bukarestből Naszód, Brassó, Balázsfalva s az ország más vidékeire. Dácia persze a Tiszáig terjed s a tözsgyökeres magyar Debreczenből Debrecen i u, Szegedből Szeged i u. lett. Van e tudomása a térképek használatáról Pál Sándor urnak ? — és a magyar közoktatásügyi minister gondoskodik é váljon arról, hogy az ilyen romániai specialitások ne válhassanak ártalmasakká. gr Eisenber Lipótról, Kinek óriási pőrét évek óta gombolyítják, de még ma is csak a vizsgálat stádiumában van, a pesti lapok a következőket írják : Igazságszolgáltatási regény. A legfőbb szélőszéknél Vadnay Lajos ülnök ma a következő esetet referálta. Kolozsvártt, Eisenberg Lipót ottani nagykereskedő csalás és sikkasztás vádja alá esett, s még 1868-ban, nehogy megszökjék, vagy a vizsgálatot meghiúsítsa, letartóztattatok Ok erre az volt, hogy nevezett nagykereskedő az amsterdami szindikátus által megbizatott az úrbéri kárpótlások összevásárolásával, és pedig oly módon, hogy a társulat alapszabályainak értelmében minden 100 forintra előlegesen 50 forintot fizessen vásár fejében. Eisenberg azonban ezzel ellentétben, hol többet hol kevesebbet fizetett, mi által a társulatnak, a mint azok állítják, majd egy millió forintnyi kárt okozott. A számadások sem voltak eléggé világosak, és igy Eisenberget mint sikkasztót bűnvádi pörbe fogták. — Ez az első befogatás dátuma. — Mikor később a vizsgáló bíró az esetet a megyei törvényszéknek előadta, a bíróság azon véleményben volt, hogy Eisenberg nem szöknék meg, s a vizsgálat eredményére semmi befolyással nem bírhatna, tehát rögtöni szabad lábra helyezését indítványozta. — így jogy először szabad. — De a megyei tiszti ügyész föllebbezett ezen határozat ellen, s ezt bejelentette a *) A czimben lehet, hogy nyelvészeti tekintetben barbarizmust követtünk el, — de a czim igy belévén küldve, minden betűért nem állhatunk jól. E czimnek magyar fordítása ez • A románok je Idézek térképe, me.ég«JoMol» név alatt Volt ismeretes. Szerk.