Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)

1873-09-17 / 212. szám

ügyminiszter a rend biztosítására valamivel megerő­­sítette katonaságát. A székelytörténeti pályadíjalapról XXII- ik közlemény. Kolozsvártól július 16-ka óta Augusztus 2-ig távol lévén, kérem az azóta asztalomon felhalmoz­va volt küldemények el­­nem intézhetését annak tulajdonítani; most már a roppant számú levele­zés és magán után való nyugtázás rendben, a gyűlt áldozat a Takarék­pénztárba betéve van — ime sietek a nyilvános közléssel is tisztelt ügybarátinkat s újabb buzgó áldozóinkat megnyug­tatni. . . . .­­L­e­gels­ő volt akkor egy régi igéret­tevő, kinek 5 irtja befizetését ezennel nyugtázom. Második volt Nemes János egykor balati­­nai bányabirósági ülnök, a ki 5 forintot fizetett Ú­jszél­e• A­zutá­n Borszékről Turóczy Adolf ur beküldötte azon két irtot, melyet hozzá Donáth La­jos budai távirdai főnök ur még Pesten léte alatt fizetett be. A kolozsvári ev. reform Collég­i­u­m tanárai és tanulói közül újabban adakoztak a következők: Görög István, Papp Domokos, Ré­gem Ferencz, Dezső Béla, Gönczi Lajos, Szilágyi Gyula, Török István egy - egy forintot, Szabó Sámuel tanár 2 frtot, Lakatos Mihály 50 krt, Ko­vács István 40 krt, a VI középosztálybeli ifjak közzül 31-én Ferenczi Zoltán idén adakoztak együtt 2 frt 60 krt, mit Görög István ur volt szives beküldeni. Nem lévén előttem tudva, ki volt szives behozni az együtt 13 frt, 50 krt. tevő ösz­­szeget, fogadja ismeretlenül is legszívesebb köszöne­­temet fáradságáért. Budapestről a következő küldemények érkeztek hozzám: 1., Maczó György m. kir. pénz­ügyminiszteri számvevőségi számtiszt beküldött 23 frt. a következő honfiaktól és egy honleánytól Zágoni Bodola Károly adott 3 frt. csik­szentmár­­toni Bocskor Károly 2 frt 53 krt, Györffi Géza 1 frt 2 kr, N. N. 45 krt, Zentai Szabó János, Royka Lajos, Hirschbach Ignácz, Király Gejza, Latzkovits József, Csatószegi Csató Ágoston, Jory Kelemen, csik­szentimrei Balló Endre, Stratzinger József, Benza Lajos, N. N. Györffi Gyula, gyer­­gyószentmiklósi Miskolczi Antal, ugyan odavaló Miskolczi Anna mind egy-egy forintot 2., B­a­c­z­o­­ui Mátyás 1 éves orvosnövendék beküldötte postai utalvánnyal a Kis Gergely technicus­­által gyűjtött 16 forintot, megjegyezve, hogy nyugtázni a pesti lapokban fogja. Megírtam, hogy legyen szi­ves a névsort vagy az illető lap-példányt hozzám az én fő-gyűjtő-ivembe beigtatás végett megkül­deni, avagy csak azért is, hogy tudhassuk pártoló­ink számát s kilétét. Nem tudom, veendi e leve­lemet, mert lakása az utalványon nem volt rajta s igy csak az egyetemre utasítottam a levélkihor­­dót. 3 . Benke István IV-ed éves ev. ref. theolo­­gus beküldötte a., a Molnár Károly tanár­jelölt ur gyüjtőivét, 18 írtal, mit a következő ha­zafiak adtak: Bodor Domokos tanárjelölt 3 írt, Szentpéteri Kristóf joghallgató, Kozocza Tivadar tanárjelölt, Roth Samu, Petricskó Jenő, Schafarzik Ferencz, Keller Mihály, Teschler György, Wald­­ner József, Ormay Sándor, Sajó Károly, Varinyi János, Takács István, Benke István, mind tanár­jelöltek; valamenyien egy-egy forintot adtak, b.. Ugyan ő beküldött a Nagy Kálmán 0-od éves jogász gyűjtő­ ivén 3 frt 50 kr. a következő áldo­­zóktól: Csíki Jenő joghallgató adott 1 frt. Görög gáikat árunak tekintették, kizárólag az értékeseb­beket igyekeztek megmenteni. Minthogy ezek egy­szersmind az erősebbek is voltak, nem ritkán si­került őket életben tartani. A gyermekek és gyön­géket azonban nem találták méltóknak a jobb táp­lálékra, holott ez nagy részüket kétségkívül megmenthette volna. Hisz értékük fölötte csekély volt. Midőn látták, hogy a járvány folyton ter­jed , a rabszolgák tömegesen hullanak el, a bag­­hamir­i szultán táborából már többé senki sem akart ez „áru“-ból venni. Mire is ? Hisz csak halálje­lölteket kaptak. Még a szultán első minisztere is, ki naponta három „fejet“ szokott kapni az ura vendégei számára rendezett vendégségekért, végül már nem talált nyájtulajdonost, ki egy rabszolgá­ért egy juhot vagy kecskét adott volna. Ily kö­rülmények között nem maradt egyéb hátra mint gyorsan útra kelni Bornuba, s igy megmenekülve a járványtól, a megmaaradottakat mielőbb eladni Csakhamar egy karaván alakult, melyhez dr Nach­­tigal is, megelégelve a táborban látott iszonyú dol­gokat, hozzácsatlakozott. De, ha azt hitte hogy a borzalmasságok látásától megszabadul, környen csalódott, mert bármily borzzasztó volt is a­­ goly négerek sorsa a táborban, az utazás alatt egy sokkal rosszabbra fordult. Az élelmiszerek csekély menyisége s a menekülési vágy a járvány fészkétől kivételképen nagyon meggyorsította a természettől különben lusta emberek lépteit. Feltartozhatlanul nyo­mul­t előre a fekete csapat s még hozzá oly vidéken mit a tartós esőzés valóságos mocsárra változta­tott át. A rosszul élelmezett s ennek következté­ben erőtlen, nagy részt beteg rabszolgák, nem vol­tak képesek e gyors utazást elbirni. De jaj volt nekik, ha a fáradtság erőt vett rajtuk ! Ha a gyön­­geség meglassította lépteiket, vagy kimerülten föld­­József joghallgató, Szőcs János műegyetemi hall­gató, Reich Gyula, G. Albert a gyűjtő egyénként mind ötven-ötven krt. Fogadják honfiúi meleg köszönetemet ügyünk buzgó barátai, egyszersmind engedjék meg, hogy­­ a felszólító ívből az ügy érdekében ide iktassam a székelyeket illetőleg Jókaitól idézett gyönyörű jellemzést. „Van egy magyar népfaj — írja nagy nevű s a nemzet közszeretetét biró költőnk — mely a legszélső határszélt foglalja el keletre, a Székely, kitűnő sajátságokkal elhalmozott egy nép, magyarabb valamennyinél; mert se vérébe, se szo­kásaiba nem vegyült soha semmi idegen; e mel­lett megvannak benne [minden­­nemzetnek a jó tulajdonai: honszerető, szabadság vágyó, mint a svájczi, szavatartó hideg­vérű mint az an­­gol, okos vállalkozó számitó mint a zsidó, jó ka­tona mint az arab, mértékletes, józan, szorgalma­tos mint a porosz , magán segitni tudó, idegentől irtózó mint a olasz, találékony mint a yankee, tiszta mint a hollandi democrata, szabadelvű mint a franczia, és kitartó mint az orosz, minde­nek felett szapora mint a zsidó és szláv, vallási türelem dolgában pedig elötte van minden nem­zetnek a világon. Egy ily nemzet Története meg­érdemli a megírást — így végződik a felhívás — ne vonja meg hát senki tőle pártolását.“ (Folyt köv.) I£_alföldi vegyes Ilivel«. (v) A Bazaine-perhez. A „Morning Post“ írja, hogy Párisban nehézségek merültek fel az Aumale herczeg, mint a haditörvény elnöke, által viselendő czim iránt. Végül elhatároztatott, hogy sem „ Altesse“-nek, sem „Monseigneur“-nek, ha­nem egyszerűen „fő*elnök“-nek fog neveztetni. Ugyane lap szerint Bazaine „a köztársaság főtá­bornoka* czimet fog a por alatt viselni. (v) Modern trójai ló. A franczia vámha­tóságok közelebb egy új csempészeti rendszernek jöttek nyomára. A pázisba vitt falovak gyermekek számára, hirtelen roppantul megszaporodtak, úgy látszott, mindha a gyermekeken valóságos mamia vett volna erőt a játékszer után. Midőn végre még­is gyanút keltett­ e nagy bevitel, szétszedték e lo­vak egyikét s legfinomabb fajtájú szivarokat és dohányt találtak benne. (v) Indiából. Az angol parlamentet köze­lebb azon nem épen kellemetlen meglepetés érte, hogy rájutott, miszerint az indiai óriás gyarmat­nak sokkal több lakója van, mint eddig hitték, csupán a bengáliai provincziának a korább fel­tételezett 41 millió helyett 66 millió lakosa van, a többi provinc­iákból létező töredékes kimutatá­sok szerint most már bizonyosnak tartják, hogy az indiai népesség nem kétszáz millióból áll, mit eddig túlzásnak is tartottunk, hanem megha­ladja a 240 milliót, melyben 50 különböző faj be­szél számtalan nyelvet a társadalmi fejlődés min­denféle fokozatán. (v) Vasúti szerencsétlenség: Angliában alig múlik el hét vasúti baleset nélkül, minek egyébbiránt a rendkívül élénk közlekedés is egyik fő oka. A napokban a South Western vaspályán Guildfordnál a töltésen egy bika hevert, melynek a vonat nekiment. Ennek következtében a moz­dony kisiklott a vágányból és az egész train le­fordult a töltésről. Az utasok közül 3 meghalt, 13 pedig súlyosan sebesült. A Victoriából Mad­ridba menő gyors­vonat a Vianna melletti Duero­­hidon kisiklamlott, 15 ember megöletett, 50 meg­sebesült, köztük több tekintélyes személyiség van. (v) Elfogott rabszolgahajó. Egy Bombay­re rogytak, kiméltelenül korbácsoltattak ismét fel. Tovább s mindig tovább ! Minden lépés közelebb vitte őket a vásárpiaczhoz s minden lépéssel nö­vekedett értékük. Ha a kimerülten földre rogyó rabszolgát már semmi fenyegetéssel, még a legkegyetlenebb kor­bácsolással sem lehetett többé lábra állítani, a tulajdonos, maga mellette nem maradhatván, ne­hogy a szerencsétlen később föleszmélve, megsza­­dulhasson, hidegvérrel előveszi kését s átszeli ez­zel torkát, rettentő például a többiekre nézve, kik a halálteli félelmükben, minden erejüket összesze­dik, nehogy hasonló sorsra jussanak. És ez talán legsötétebb oldala az afrikai rabszolgakereskedés sötét képének. Csak Brazíliá­ban és Nyugat-Indiában, fordultak régebben elő hasonló esetek, még­pedig, ha igazat lehet adni egyes utazók állításainak, európaiak vitték ezeket éghez. Az európai különben ha elfajul, kegyetle­nebb a legbarbárabb vadembernél. — És, kérdhetné az olvasó, e gyalázatos üzel­­meknek s egyátalában az egész rabszolgakereske­désnek nem lehetne-e valami után véget vetni? Hisz Anglia ez újabb időkben ismételten tett lé­­péseiket elnyomására s már a zanzibari szultán­­tól is erőszakolt ki egy szerződést, mely szerint a keletafrikai partokon a rabszolgakereskedés jö­vőre szigorúan tiltva van. Nem lehetne-e ezen be­folyással a középafrikai üzelmekre is ? Fájdalom­­ kérdésekre feltétlen vigasztaló feleletet nem adhatunk Ha majd egykor a kereskedelem s tu­domány e vidékre is behatolt, akkor talán, de a 18 nem, az emberi jogokat érvényre emelő eu­rópai szokások is gyökeret fognak ott majd verni kednünk'inka 62 Ugya“’ d® Bikerén nem lehet két* bol érkezett távirat jelenti, hogy a „Daphne an­gol hadihajó a seychellei algetcaoport közelében Ly rabszolgahajót fogott el 300 rabszolgával kik közül azonban csak ötven maradt életben, a töb­bit a köztük dúló himlőjárvány áldozatul ejtette. ív) Amerikaiasan. A chichago-altom va­sútvonal egy konduktora közelebb fiatal házaspárnak, hogy a vagyonban ölelgessék egymást, mert „az ilynemű demonstrate a vasúti kocsikban nincsenek megengedve.“ — M nem tartozik önre,­­ veje ellen bosszúsan a férj - nekem szabad feleségemet megölelnem.“ — „De nem a cupéban — volt a konductor felelete — mert a vasúti törvény kimondja, hogy valamelyik utast a többiek felett előnyben részesíteni nem szabad, s minthogy minden itt levő férfiúnak ölelgetni való hölgyet nem adhatok, úgy az­on el­járása törvényszegés, mit el nem tűrhetek. Mondá, s az utasok tetszésnyilatkozatai közt visz­­szavonult. (v) Merénylet a/, orosz czar ellen. re­hérvárról Írják a „Pr.-nek,hogy az udvari vonat, melyen az orosz czár közelebb Moszkvából Kiev­­be volt menendő, csak nagy bajjal menekült meg fenyegető veszélytől. A vasúti őrök egyike kevés­sel a vonat érkezte előtt észrevette, hogy több pásztorruhába öltözött egyén valamivel el volt foglalva a síneken, s midőn közelebb ment, azok sietve eltávoztak. Nem csekély meglepetésére az illető helyen a síneket leszakítva találta, úgy hogy a vonatnak okvetlenül ki kellett volna siklania. A veszélyes kárt hirtelen kijavították, s azonnal min­den intézkedést megtettek, hogy az állítólagos pásztoroknak, kikről gyanítják, hogy városiak vol­tak, nyomára jussanak, de mindeddig eredmény­telenül. (v) A bikaviadalokat és futás­versenye­ket a franczia belügyminiszter az egész országban betiltotta. (v) A persa sah jövő évben ismét megláto­gatja a török szultánt.­­ A görög állam fővárossából két kivá­lóbb ember halálát jelentik. Maurokordató volt mi­niszter meghalt. Takos Arvonilukis a hires rabló, ki pár év előtt Marathon mezején nehány védtelen angolon oly borzasztó kegyetlenségeket követett el, pedig török katonák által meggyilkoltatott. — Szétdarabolt hulla. Egy irtózatosan el­szabdalt hullát vetett ki Londonban a Themse da­rabonként e hó 8­kán. A parton találták a hulla jobb felét; négy órával később a tüdőket fogták ki; a belek egy vasúti hídnál­­akadtak meg. A hul­la másik fele s a levágott fő az arról félig lehú­zott arczbőrrel szintén később találtattak meg. Az arczből, úgy látszik, azért szándékoltatott a ko­ponyáról lehúzatni, hogy a fő felismerhetlenné té­tessék. Az orvosok egyhangú véleménye folytán a hulla ekkénti szétdarabolása nem anatomikus czé­­lokból történhetett. A koponya be volt zúzva. Az arczról lenyomatok készíttettek. — Kongresszusok. Az „internaczionale” genfi kongresszusának September 10-én tartott ülé­sében különösen az esti órákban szóba került a munkásmozgalom kérdése a különféle országokban. A franczia tudósítások igen rövidek voltak, és újat nem igen nyújtottak. A német delegátusok hosz­­szabban fejtegették a párt jelenlegi erejét a német birodalomban, s a szocziál­demokraták két töre­dékének egymás közt való harczát. Ausztria Ma­gyarországról leghosszabb ideig értekezett a gyű­lés. Az illető jelentés kiemelő, hogy a munkásmozgalom e monarchiának csak azon részeiben talált jobb ta­lajra, melyekben a közgazdasági fejlettség már magasabb fokon áll. Innét azon kísérlet, melyet az ausztriai német munkások 1869 ben tettek az iránt, hogy a külföldi német testvérekkel egyesül­jenek. Ez újabb szervezkedés azonban az osztrák hatóságok közbenjárása folytán lehetetlenné vált. (Itt a jelentés az ismert bécsi munkásperre vo­natkozik.) Az a kár — folytatja a jelentés — hogy Ausztriában a pártmozgalmak kezdete óta a munkások értelmesebb részének folyvást extrava­gáns, ostoba, vagy önző és intrigáns egyénekkel volt dolga. Végül hangsúlyozta a jelentés, hogy az osztrák-magyarországi munkások nem tagjait az „internaczionale“-nak, azonban rokonszenveznek az „internaczionale“ azon tudományos irányával, melynek az anarchisták és abstenczionisták izga­tásaihoz semmi köze. — Az átalános nemzetközi jogászkongresszus szintén e hónapban gyűlt össze Gentben (Belgiumban.) A gyűlés f. hó 12-én nyílt meg. A kongresszus czélja: „megvizsgálni azon tu­dományos behatást, mely újabb időben a nemzet­közi jog kifejlesztésére gyakoroltatott.“ Elnöknek Mancinit, az olasz parlament tagját választották A genti polgármester tarta a megnyitó beszédet . A nemzetközi meteorológiai kongresszus immár nyolc­adik ülését tarta f. hó 11-én. Ez ülésben a kongresszus több fontos kérdés , mint az esőmér­ték-készletek, a megfigyelési határidők, a szélirány megjelölése s mások fölött jött megállapodásra. Plantamour indítványa egy nemzetközi meteoroló­giai központi intézet létesítése iránt, minthogy ily intézet létesítése ma még lehetetlen, oda mó­dosíttatott, hogy a kongresszus csak óhaját fejezte ki ily intézet létrejövetele iránt.­­ Jó gyalogló- Gladstone angol miniszter­­elnök kitűnő gyaloglónak bizonyult a múltkor, mi­dőn Skóthonban egy huzamban 32 angol mértföld­­nyi sétát tett, mely skóthon legmagasabb hegy­gerinczén át Avimoroba és innen Kinguszieba vitte. — Priamus kincse. Trója e régi királya állítólagos kincsének fölfedezésére vonatkozólag egy machesteri lap londoni levelezője megjegyzi, hogy a föltalált ereklyének csupán fémbeli értéke 20,000 tallérra becsülhető. A kincs találója Schie­­man úr azon körülménynél fogva, hogy neje athéni születésű, önkényt felajánlotta a nagyszerű leletet az athéni királyi múzeumnak, azonban azon feltétel alatt, hogy továbbra is folytathassa ásatásait My­­cenaban. — Egy tengerentúli léghajó. A New­ Yorkban készült óriási léghajó teljesen elkészült s e hó 10-én hagyta el Amerikát. Négy utas fog benne ülni, kik azt hiszik, hogy 60 óra alatt az angol partokra, vagy a continens valamely partján fognak leszállhatni. Az utasok galambokat visznek magukkal, melyek meglehetősen ismerik Anglia, Belgium, Francziaország és Spanyolország partjait. E galambok mellükön leveleket hordoznak, melyre e szavak vannak irva : „Vidd a legelső hírlaphoz.* Meglehet ugyanis, hogy az utasok szerencsétlenül járnak s csak ily után adhatnak hirt magokról. Bécsi h­irek., (v) Sikkasztás vég nélkül. Nem múlik mostanság nap Bécsben, hogy valami reményteljes „ge schäftsmann“ meg ne ugorjék jókora összeg pénzzel. Közelebb egy tekintélyes kereskedőhöz könyvvezetője szökött el 900 írttal. A tolvajnak, hir szerint, ütik bottal a nyomát. (v) Királyi kegyelem. Király ő felsége sept. 13-án a bécsi fenyítőintézet 43 fegyenczének kegyelmezett meg, köztük gr. Pythonnak is. A megkegyelmezettek azonnal szabad lábra helyez­tettek.­­ Női tanulók az osztrák egyetemekre az ottani közoktatási miniszter határozata szerint nem fogadhatók be. A miniszter e határozatát a fennálló szabályok szellemével indokolja, minthogy az osztrák közoktatási ügy általános elve, hogy legalább a felsőbb oktatás a két nem elkülönítése mellett adassék. Mindazonáltal elvben nem ellenzi a miniszter, hanem az illetékes akadémiai közegek ítéletére bízza, hogy nők számára rendelt előadá­sok tartathassanak, sőt különös okokból egyes nők az egyes akadémiai előadásokra is bocsátás­­sanak. — A mezőgazdasági congressman, mely a hó 19—25 ig Bécsben Chlumetzky osztrák földmi­­velési miniszter elnöklete alatt fog tanácskozni, Magyarországot Zichy Ferencz gr., Korizmics Lász­ló tanár és Major Pál minisztertanácsos fogják kép­viselni.­­ A jezsuiták oktatási rendszeréről egy kitűnő mű jelent meg Prágában következő czím alatt: „Die Jesuiten­ gymnasien in Österreich vom Anfänge des vorigen Jahrhunderts bis auf die Ge­genwart von Dr. Johann Kelle, Professor an der Uni­versität zu Prag 276­­. ára 2 frt. 80 kr.“ Szerző éveken át tanulmányozta a kérdést s tömérdek még mindig kéziratban levő okmányt használt fel. Kutatásai egészen objectiv s minden tekintetben indokolt állításokon nyugosznak, s eredményük az, hogy a jezsuita tanárok tudományos tekintetben a legalantabb fokon ál­l­a­n­ak s h­o­g­y s­z­á­n­d­ék­o­sa­n nevelik őket ilyenekké. Főuraink előítélete ezen „kitűnő“ tanárok irányában ezen nagybecsű mű adatainak elterjedése folytán bizonyosan nagyon megffog rendülni. — Nemzetközi lókiállitás. A nemzetközi lókiállitás f. hó 18-án fog hallomás szerint ő fel­sége által megnyittatni. A bizottság Grünne gróf elnöklete alatt lázas tevékenységet fejtett ki és az előmunkálatokat is befejezte. Az istállóé­­pület egészen elkészült és 15-től fogva már befogadhatja a kiállításra szánt lovakat; a beren­dezés megfelel minden igénynek; gondoskodva van arról is, hogy netalán a tűzesetek mihamarabb el­­fojtassanak; a lovak 48 mellékkapun a legrövidebb idő alatt kiereszthetők . A víz 38 kútból huzatik , a kiszolgáltatandó takarmány bizottságilag vizsgál­tatott meg, a catalogue 406 számot mutat; Fran­cziaország 31 normandiai csődört és 4 kanczát; Olaszország 6 csődört, Németország 42, Oroszor­szág 27 lovat, Egyptom 4 csődört jelentett be Magyarországból 106, Ausztriából 240 ló je­lentetett be. E kiállításban külön beléptidijak nem fognak fizettetni. — Megakadályozott bucsujárás. Pestről és a vidékről néhány bucsus szándékozott Czellbe utazni. A szükséges pénz csakhamar együtt volt , a mi bucsusaink külön vonattal csakhamar Bécs­ben voltak. Itt azonban tudtukra adatott, hogy testületileg nem szabad a városon végig vonulniok a járvány folytán kiadott rendeletek értelmében. A­ bucsusok azonban nem akartak engedni. A rend­­őrbiztos egy intésére azonnal megtelt az indóház rendőrökkel. A bucsusok ezt látván, tanácsosabb­nak tartották egyenként átmenni a nyugoti pálya­udvarhoz. HÍRHARANG, Kolozsvárit, September 16. — Tisztelettel felkérjük a helybeli­­. előfizetőinket, hogy mind hátralékai­kat, mind pedig előfizetéseiket kiadó hi­vatalunknál (főtér gr. Teleky ház) mi-

Next