Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)
1873-10-23 / 243. szám
föld nem fogja méltányolni őket, hanem egyenesen megveti, mint kik önmaguk , legszentebb kötelességeik ellen vétettek. Legyen közöttünk pártoskodás, küzdjenek az elvek egymással szemben, de midőn kívülről támadnak meg s leveszik rólunk az utolsó becsületet is, gyalázat, hogy az ebbeli törekvéseket gyámolitjuk s nem iparkodunk határozottan visszautasítani. A felnevezett német lapnak említett czikkét egész örömmel tünteti fel Babesiu lapja s rámondja : Látjátok magyarok, milyenek vagytok, s milyen a ti államotok. Sajnálatos dolog, hogy a politikát a román népnél jobbára azok folytatják, kik arra nem hivatottak. E körülmény sok szomorú oldallal bir magára a román népre, társnemzetiségekre s hazánkra nézve. Mert ezen urak soha sem tudnak azon magaslatra emelkedni, honnan biztosan megtudható, mi szabad és mi nem szabad ; meddig vezérelhetik az embert pártérdekek és hol, mely kérdésekben nem lehetnek pártérdekek. Az ilyen politikusok nagyon természetesen többet ártanak mint használnak. Nem mondhatjuk azt, hogy az ilynemű közlemények terjesztését a józan gondolkozásnak nem veszik megbotránkozással s nem mondjuk azt, hogy a nemzetiségi sajtó ebbeli törekvése támaszt nyerne a népnél. Hisz, ha a sajtót ez támogatná, a fáradalmak hosszú sora következnék be. A dolog nem úgy áll. A compheusokat erre — mint fentebb említve volt — a magyar iránt táplált ellenszenv s néhol gyűlölet vezeti, vagy a nemzetiségi dölyfösség. Bármi vezérelje őket ezekre, bűnösök, mert kezet fogva hazánk ellenségeivel, hazánk érdekei ellen működnek. Jó volna megtanulni már egyszer, hogy párt vagy nemzetiségi szempontból meddig lehet haladni, hogy ne legyünk öngyilkosok a legbűnösebb módon. Moldován Gergely. Egyébiránt csak a kormány gyávaságát árulja el, hogy nem tud érvényt szerezni határozatainak. Politikai körökben két nevezetes tárgy van szőnyegen, s ez képezi most főkép a vita tárgyát Egyik a vasúti összekapcsolás hazánkkal, a másik a vaskapus szabályozás. A „vörösek” mindkettőből politikai tőkét akarnak csinálni, s egész az unalomig viszik a tárgy fejtegetését. Az elsőt illetőleg, szünet nélkül hirdetik azokat a veszélyeket, melyek Romániára láramlanak mind stratégiai, mind nemzetgazdászati tekintetben a vasútnak hazánkkali összekapcsoltatása esetében, s ez alkalmat ad egyszersmind a Rumunusnak, hogy az osztrák-magyar külügyi politikát fejtegesse, melyek reframe-je mindig oda megy ki, hogy Andrásynak fáj a foga Romániára. Ezért támogatja mondja a Rum.* mindeddig a török portát, hogy nehogy kiszalassza keze közül a szép konczot, már t. i. Romániát, ezért igyekezett minden áron elfojtani Romániában és Szerbiában a nép önállóságra való törekvését, hogy majd, mikor a rá nézve kedvező idő elérkezik, a haldokló Törökországnak egy kegyelemdöfést adjon, és Dunamelléki birtokait elkaparítsa, így festi falra az ördögöt a romániai ellenzéki sajtó, bölcs jövendőbe látással. Ami a török portának a vaskapus szabályozást, illetőleg az osztrák-magyar monarchiával folytatott szerződéseit illeti, ebben Románia hatalmi (?) állásának megsértését látják a vörösek, hanem a hivatalos lap megjegyezvén, hogy elébb járjanak végére a dolognak s csak azután beszéljenek — felvilágosításul közli, hogy az osztrákmagyar monarchia előre tudatta a romániai kormányat, hogy a hely tanulmányozására biztosokat küld, s így a kormány tudtával történtek a dolgok. Csakugyan a hivatalos lapból olvashatni a vasúti összeköttetésekre nézve, hogy : „ az ellenzék machinatioi folytán tavaly mebukott vasúti tervezet, a közelebbi kamarai gyűlésekben tárgyaltatni fog ismét.* Egyszersmind abbeli meggyőződését fejezi ki, hogy ugyan azon terv, mely tavaly 3 szó többséggel elvettetett, az idén nagy többséggel fogadtatik el. A tudóstársaság következő jutalmakat tűzte ki az idén : 1.10.000 frank a Zappa-alapítványból egy „román szókötéstanért 1876-ra. 2. ) 120 frt. a Zappa alapítványból, húsz sor műfordításért latin vagy görög classicusokból, 1874-re. 3. ) 1844 frt. Odobesku alapítványából a dákok eredetének históriájáért, 1874-re. 4. ) 4000 frt. Románia akármely két megyéjének földtani abroszáért, 1875-re. 5. ) 2000 frt a Prahova és Dimbovitza megyékben levő petroleumforrások és kőszénbányák nemzetgazdásati, föld és vegytani leírásáért, 1876-re. 6. ) 1600 frt, vegytani elemzésekért, 1876-re. Ez utóbbi három jutalom a Feru-alapítványból. 7. ) 1500 frt, a román nyelv leszármaztatásáért, 1874-re a Zappa alapítványból. A jutalmak, az aránylag legjobb müveknek mindig kiadatnak.— Úgy hiszem ez azon tér, a hol találkozunk, s azon it, melyen haladva biztosabban czélhoz érnek a románok mint a folytonos nemzeti gyűlölködés és türelmetlenkedésekkel. I. I. U. i. Kilátásunk van a „levelezési lap*-oknak szélesebb körre való kiterjesztésére. Legalább a fejedelem megbízta Lahovari közlekedési főigaz- Bukuresti levél. (Eredeti tudósítás.) Bukarest, okt. 18. 1878. Pár héttel ezelőtt jeleztem volt, hogy papi körökben egy reformeszme pendáll volt meg a halottak eltemetését illetőleg. Ugyanis eddig az a szokás divatozott, hogy a halottat előbb fedetlen koporsóban körül hordozták a város utczáin s csak azután vitték a temetőbe . Ez idei zsinaton került felszinre e kérdés, a kormány sietett is a végrehajtással, amennyiben a kultuszminiszter egy rendeletet adott ki, hogy többé nem szabad fedetlen koporsóban szállítani a halottakat. Hanem úgy látszik könnyebb a parancs, mint a végrehajtás. A rendelet kiadása után láttunk egy néhány födött koporsóval való temetést, de lassanként kezdenek visszatérni a régi szokáshoz. Hiába! A román nemzet külsőségek után kapkod, s befödött koporsóval nem lehet fitogtatni azon drága ékszereket, melyekkel a halottakat szokták felcziczomázni; habár igen gyakran a szomszédból kérték is kölcsön azon ékszereket, melyekkel a hátramaradottak akartak tündökölni, mert a simái gondosan leszedték a halottról minden ilyen értékes tárgyat. Tehát egyesek hiúsága áll a haladás útjába Debreczen, ápril 19-én 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminiszter. LV. „Közlöny“ Debreczen, kedd, ápril 24. 1849. 87. szám. A. 10496. sz. ______ A. 16. huszár-ezredhez. Alszázadásokul: Papp, Székely, ezredbeli főhadnagyok. Főhadnagyokul:Bartha Gergely, Kovács László ezr. hadnagyok. Alhadnagyokul: Forrd Kiről,. Er.„t„é„,i. Heves Gábor, ezredbeli őrmesterek. Debreczen, április 20-án 1849. Mészáros Lázár, ideigl. hadügyminiaster. LVII. „Közlöny“ Debreczen, szerda, május 9 1849. 100. sz. 1 A. h. 12678. Thoroczkai Pál vadász-ezredbeli hadnagy rangja megtartásával a Mátyás 15-ik határ-ezredhez áttétetik. Debreczen, május hó 7. 1849. Klapka György, helyettes hadügyminiszter. (Folyt, kő?.) HUSZEZER MERTFOLD A TENGER ALATT£TTjyiMBsa után francsiából. HATODIK JTCJB1Z3CT. Egy ismeretlen czethal faj. (Folytatás.) Ekkor nem tudom miként, a szörnyeteg jutott eszembe, ... De a hang ? Rég volt az, midőn Jónás egy czethal gyomrába bújt. Conseil folytonosan maga előtt tolt engem : olykor felemelte fejét és egyet kiáltott, mire mindig közelebbről jött a válasz. Erőm végkép elfogyott, ujjaim szétnyíltak, tenyerem nem szolgáltatott többé támpontot, görcsösen felnyitott szájam telni kezdett sós vízzel. Még egyszer fölemeltem fejemet, aztán sülyedtem a. . . Közvetlen erre valamely kemény testbe ütödtem. Megkapaszkodtam. Aztán éreztem, hogy felvonszoltak, de közvetlenül erre teljesen el is vesztem eszméletemet. Csak azt tudtam, hogy erőteljesen dörzsölték testemet, midőn magamhoz tértem, felnyitottam szemeimet. . . . „Conseil !“ — kiáltám. „A nagyságos ur csöngetett?* — válaszolt a bü ficzkó. A lehanyatló hold végsugaránál egy arczot •éhé"? u"8’ tölém Ez arce nem a ConA Tordán felállítandó árvaház javára újabban adakoztak. T. ez. Kovács Lajosáé ulnövén alapitó tag lett 100 írttal Vélics Györgyné. Részvényesek lettek évenként 2 írttal. Ferenczy Sándor, ifjabb Horváthi Józsefné, Dulló Jánosáé és Blaha Jánosné. Egyszer mindenkorra adakoztak Kovács Lajosáéert. Fűzi Sámuel 20 krt. Moldvai Ivánné 40 krt, Nagy György 50 krt, Marik József 20 krt, Gegesi Sámuel 1 frt, Mezei Sándor 60 krt, Telegdi Károlyné 60 krt, özv. Mészáros Gáborné 20 krt, Ifj. Barra Ferencz 20 krt, Ifj. Gegesiné 30 krt., Gazda János 1 frt, Egy valaki 30 krt, Lutsch Sámuel 1 frt 60 krt, Blosz Mihály 1 frt, Klug Istvánné 20 krt, Böjthe Mózes 40 krt, Nagy Miklósné 1 frt, Tárkányi Solt 30 krt, Barra Gábor 30 krt, Nagy Imréné 2 frt, Nemes Miklósné 1 frt, Dénár János 1 frt, Miksa Elek 6 frt, Csutak Lajosné 1 frt, Kúti Benőné 2 fr, Szentkirályi 1 frt, Korodi Imréné 1 frt, Lénárd Imréné 1 frt, Szabó Mária gyűjtése növendékeitől 6 frt 22 kr. Fűzi Sándor 1 arany Tiszt Györgyné iskolája 3 frt. „Ned Lands“ — szólék meglepetve. „Igen, uram, testestől lelkestől, és pedig folyvást azzal foglalkozva, hogy a kétezer dollárt megnyerje.* „Ön is a tengerbe esett ?* „Úgy van, tanár úr, de több szerencsém volt, és rögtön egy úszó szigeten találtam magam * .Egy szigeten ?« Mt4niV*W W^“bb“ •*«». « óriás Narral „Beszéljen világosabban Ned.* „Most már tudom azt is, miért nem aebnai tette meg szigonyom. 80ces“' „Miért, Ned ?• csalva”*Mert a bC8tra Rczell#P°kb61 T*n összeková- Szükséges, hogy itt összeszedjem gondolataiLí hoey ít: A szigonyász végszavai egész tnpt.„j i idfatsk elő agyamban. Villámgyorssá felugrottam“ viaagálni kezdtem az alattunk levő táró..! Lí végteleom meggyőződtem, hogy acaélkeméoTs&ü és nem hustömegből áll az eDyaegU, leheteU, uL'ttadoo 2? “** bí‘Fí““‘Il* S csuszok! , tekepö,békák ■ * térl*ki lyába sorozhattam azt. ^ all,gatorok 08Ztásima DveoU? & feketéB tömeg’ me,yen állottam "7 J.]Lé* Dem p,kke,yeB- Ha czizmám sarkáobbantottam, érezhangot adott ah kz m.ly «10.ziaatl.uuek toa.ék la, „akugy.u uraé lemezekből volt összeillesztve. (v) A német császár mult vasárnap ismételten meglátogatta a kiállítást, megtekintő az angol porczellán, üveg és bronz kiállítást és ott tetemes vásárlásokat tett. A német osztályban zajosan üdvözöltetett. Este fél 5 órakor a német császár Schweinitz német nagykövethez ebédre ment, hol a badeni nagyherczeg és nagyherczegné, valamint az osztrák és a német kiséretek voltak jelen. Este a Schönbrunni várszínház előadásán, később a vacsoránál jelent meg. (v) Nagy hadiszemle tartatott vasárnap Vilmos császár tiszteletére a Schmelzen, ő felsége vezénylete mellett, mely fényesen ütött ki. A kivonult katonaság száma 84.000-nél több volt, 88 ágyúval. Elláthatlan néző tömeg, valamennyi katonai attaché, számos idegen tiszt, továbbá az austriai koronaörökös, a főherczegek, a Lipót bajor bg, a badeni hg. és bgné valának jelen a diszelgésen. A nézők tömege mindkét uralkodót igen élénken üdvözli. A csapatok megtekintése a német néphymnus hangjai mellett ment végbe; erre következett a csapatok elléptetése. Végül a lovasság eszközölt néhány fényes manővert. A császár holnap, Csütörtökön, utazik el Bécsből. Semmi kétség többé. Azon szörnyeteg, ama természeti csuda, mely fölött az egész tudományos világ hasztalan törte fejét, mely a földteke mindkét felén a tengerészek képzelődését mesésen felizgatta, e csuda — most már bevallanom kellett — még csudálatosabb lett az által, hogy az emberi kéz művének bizonyult be. A legmeseszerűbb állat fölfedezése sem ejthetett volna nagyobb zavarba engem. Ha a teremtő kezéből valami csudálatos dolog kerül ki, ez egészen egyszerű. De hogy valami, mit lehetetlennek tartunk, emberi kezek által készítve rögtön előttünk terem, az a legszilárdabb agyat is megrendítni képes. Tovább pedig egy perczig sem kétkedhettem. Egy óriási halhoz hasonlított. Ned egészen határozottan vélekedett e tekintetben, s én és Conseil csak osztozhattunk véleményében. „De ez esetben* — mondom — „kétségtelen, hogy mozgató gépet és legénységet is kell tartalmaznia.“ „Ez világos* ”— válaszolt a szigonyász —,és daczára annak, három óra alatt, mióta hátán vagyok, a legkissebb életjelt sem adta.* „A jármű nem mozog ?* „Nem, Arronsxur. Csupán a habok által engedi ringatni magát.* „Pedig rendkivülli gyorsasággal bír. És miután e gyorsaság eszközléséhez gépezetre van szüksége, ezt pedig csak gépész vezetheti, tehát azt következtetem, hogy mentve vagyunk.“ (Folytatása köv.) aatót hogy e tárgyban Ausztria-Magyarországgal valamint Német- és Törökországgal, úgy Schweicz és Egyiptommal szerződéseket kössön. Zágon, 1873. oct. 14. Kgi levél Bakczi Ferenci barátomhoz a háromszéki leánydivaház'ügyében. (Vége.) Itt egy arra nevelt, arra választott, s arra hivatással biró lelkiismeretes árvaanyának vagy atyának hű igazlelkü felügyelete alatt szeretet s gonddal ápolt gyermek, nem rongálásnak kitett cseléd az árva : itt a részére jutott segélyt szigorún felügyelt számítással csak rá lehet fordítni, annak javát ő élvezi: itt nincs, ki árvaságát felhányván, szivét keserítené, ellenkezőleg közös sorsban lévén, szeretetre szokik szivök,s már az által nagy mértékben biztosítják magoknak a jövőt, és végre itt alapos s figyelmesen felügyelt nevelésben részesülnek, mely képesekké teszi őket arra, hogy becsületjüket drága kincsként őrizzék, kenyerüket megkeresni s megérdemelni tudják s igyekezzenek s az életet maguknak jóvá tegyék. Igen természetes, hogy a közös árvaházi gondozás is lehet czéltalan és rosz, ha nincs ki annak irányt adjon, vezesse, felügyelje, s a gyermekeknek sorsát igazi szerető szívvel fogván fel, jövőjüket biztosítani lelki feladatának és nyugalmának tartsa. Ám s arra valók a nemes servű miveit felvilágosult lelkű emberek, hogy az ilyen nehéz kötelességek elől ne álljanak félre, hanem vegyék fel s teljesítsék hiven azokat. Ha minden közös árvaház mellett a megfelelő vidék lelkesebb fiai és leányai igazi keresztyéni szellemmel kezet fogva csatlakoznának az ott nevelendő árvák sorsának biztosítására, bizonyosan minden árvaház oly édes anya lenne, mely gyermekeivel dicsekedhetnék. Milű gonddal álljuk a miénket körül s biztos és tiszta ismeretével annak, hogy ez a mód, melyet mi magunk elébe vettünk, minden bizonynyal jobb, mint az, melyet te ajánlassz, lankadatlan kitartással megyünk a választott után előre. Baráti bizalommal hívlak, jer te is kezünkbe, lelkesülj velünk, lelkesíts mellettünk, s közös buzgósággal munkálkodva, állítsunk a megkezdett alapon Háromszéknek egy olyan árvaházat, mely minden itteni szegény árvát befogad szerető ölébe, felnevelén gonddal, s úgy ad ki az életnek, hogy akárhol áll meg, becsületére fog válni a jó anyának. Légy szívesen üdvözölve 111 Demeter Sámuel. Adakozási közlemény. T. ez. Silling Józsefné úrnő ivén adakoztak egyszer mindenkorra: Fogarassi Mihály püspök 6 exellentiája 10 frt, Hegyesi Józsefné 20 krt, Dánéné 50 krt, Elekes Károly 1 frt, Duducz Mihály 1 frt, Csíki Kristóf 1 frt, Mihelyses Zsigmond 1 frt, Hermeli Ida 1 frt, Megus Károly 1 frt, Szentpéteri János Újvárról 1 frt, Orbonas Gyuláné 1 frt, Orbonás Samu 1 frt, Grünn József 2 frt, Fischer Vilmosné 2 frt, Blastes 1 frt Römer Józsefné 1 frt, Jubó 1 frt, Jánosi István 2 frt, Újvári Sándor Gy. 1 frt, ez összeg az eddig kötöttekkel együtt teszen alapítványban 2960 frt. Részvényekben 466 frt. Egyszer mindenkorra 1115 frt 48 kr összesen 4630 frt 48 kr. Fogadják a nemez szivü adakozók köszönetünket az árvák nevében. Tordán oct. 17-én 1873. Puhl Ignáczné Csongvay Domokosáé, elnök, titkár. Külföldi vegyes Bírák. (v) Bazaille kihallgatása mult vasárnap bevégeztetett. A tanúkihallgatás, mely kétségkívül több érdekest fog nyújtani, hétfőn kezdetett. — A khivai expeditió végeredményét e napokban tudatta egy szentpétervári távirat. E szerint az Amu-Darja jobbpartján fekvő egész terület a Deltával együtt, Arai tavától le a folyam legnyugatibb ágáig Oroszországba kebeleztetett, s az új tartomány kormányzójául Ivanov tüzérségi ezredes neveztetett ki. Ennyi a jelentés. Az annektált terület a szorosabb értelemben vett egész Turánt magában foglalja; hosszúsága a régi határtól Taskendtől nyugatra az újig Kurja Urgenstől nyugatra körülbelöl 90 mértföld; 70 mérföldre azonban sivatag esik; — szélessége éjszaktól délnek; a Darja balpartjától az Amu-Darja jobbpartjáig majdnem azonos s csak itt-ott szűkül össze 40—50 mértföldre. Eszerint az Araltó egész környéke orosz terület lesz, s az orosz határ délfelé, amint mondani szokás,szépen ki van kerekítve. Orenburgtől Taskendig most vasutat is terveznek. Kétfejű kígyó. A hamburgi állatkert jelenleg nevezetes ritkaság: egy kétfejű kigyó birtokában van. A fiatal, még alig 16 centiméternyi kigyó vipera példány s Ratzeburg környékén fogatott. A fejek hossza 2 centiméter s mindenik külön nyakkal bir, úgy, hogy egyik a másik nélkül mozoghat. Kétségkívül érdekes a természetbúvárokra nézve. Bécsi hírek