Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)

1873-10-10 / 232. szám

VII. évfolyam. 292 szám. Kopisvártt, péntek October 16, 1873. F Cn POLITIKAI NAPILAP. nS" ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK. Egér* érre ...........................16 ft. — kr. Félévre ............................................8 » — . Egy negyedre.............................4 » — . Egy hónapra . . . • • • 1 » 50 „ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A l­yceuml nyomdába a. Kiadó hivatal: A lyceumi nyomda „központi Irodájáéban, főtér, gr r] Teleki Domokos-há*. _j Ötször HIRDETÉSI DIJAK "Tn t»*or ha«aiKa«oít sor ára 6kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegilleték. Nagy hirdetéseknél kedvezm­ények. Ön iS NYILTTÉR soronként, vagy annak helye 05 br. Reclámok : hkrfil­érbe soronként 1 ft. KOLOZSVÁR, OCTOBER 9. Vigyázzunk polgárok! Lapom tegnapi számában felszólítást in­téztem polgártársaimhoz, hogy a választások alkalmával tegyenek fére minden politikai és vallási érdekeket, s egyedül Kolozsvár városa jövő sorsa forogjon lelkek előtt, szavazataik­kal hassanak oda, hogy a képviseletbe jövő­re olyan férfiak jussanak be, kik nem lekö­telezettjei a hatalom embereinek, kiknek múltja kezesség legyen a jövőért, kik becsületes tiszta kezekkel intézzék a város ügyeit. E felhívásom nyilt és őszinte volt, aláír­tam nevemet, s ezzel elfogadtam nyilt felszó­lításom minden szaváért az erkölcsi felelős­séget. A „Kelet“, mely lap a volt városi kép­viselet kényszeritett többségének szol­gálatában áll, mely folyton a régi állapotokat kívánja fenntartani, s képviseletébe olyan em­bereket akar becsempészni, kik éveken ke­resztül vak eszközei voltak ama hadnak, melynek istene, lelkiismerete örökkön örökké saját önző érdeke, saját feneket­len zsebe volt, — mondom a „Kelet“ teg­napi számában egy névtelen czikk je­lent mely L­UrvU/vt^■— ír—■*" gáztársaimat. Igaza van. Lázitok, lázitani a­k­a­r­o­k ! Lázitom polgártársaimat kötelessé­gük t­e­lj­e­s­ít­é­s­é­re, lázitom saját érde­keinek helyes felfogására, lázitok azok ellen, kik ismét kezekbe akarják ragadni a féltett hatalmat, mellyel annyiszor és oly rutul vissza éltek, — lázitok és fel akarom rázni éveken keresztül tartó mély álmából azokat, kik sír­nak, kétségbe esnek elviselhetetlenné vált ter­heik alatt, de nem működtek még azon, hogy Kolozsvár közügyeit felmentsék azon békák alól, melyeket szemek előtt raktak fel, nem működtek azon, hogy a helyes kormányzat alatt e terhek apadjanak, s az adó forintja után ne kellessék pótlékat­ pótlékra halmozni. Ezeket akartam, ezek mellett küzdöttem, és küzdeni fogok mindaddig, m­íg egy parányi vér lesz bennem. Nem farizeuskodom mint ők, nyíltan szó­lottam, s e nyilt szót nincsen jogában senki­nek lázitásnak keresztelni olyan értelem­ben, mint ama czikk ál-jezsuitája veszi. Al­kotmányos érzelmű polgár buzdíthat a mi­kor tetszik a törvény korlátai között, a köz­ügy érdekében, — ezt megtámadni lehet, — de el né­mi t­a­n­i nem, velem szemben lega­lább ilyen törekvések nem fognak czélra ve­zetni senkit! Vigyázzunk polgárok tehát! A reactioná­­rius ezopfosok arra törekednek, hogy sza­vazatainkat ezerfelé forgácsol­ják. A­míg egy zászló alá gyűlünk, addig nem lesz baj, de ha a hány ember a­n­y­n­y­i­féle névsort gyárt, úgy az apró csopor­tok elvesznek, s jelöltjeink kimaradnak egytől egyig. Ne árasztassa magát senki, mert ha most elveszíti a polgárság befolyását a városi köz­ügyekre, soha többé vissza nem szerzi, s az a had, mely most végvonaglásában is henczeg, a megújult hatalom­mal t­ü­r­h­e­tt­e­n­né f­o­g válni. Ne kényelmeskedjék senki, hanem jelen­jék meg a választásoknál. Ez sokkal fontosabb kérdés, sem hogy kit, nélkül ten­hetim. Naav­é­vadása, hogy nem teljesítette e legfontosabb polgári kötelességét. Fel tehát polgártársaim. — Kolozsvár jövő sorsa áll koczkán! K. Papp Miklós. — A vaskapu és a többi zuhatagok sza­bályozása ügyében a romániai kormány által megkisérlett beavatkozás semmi halasztó hatással nem volt. A török kormány, jóváhagyva Andrássy gróf minden ide vonatkozó javaslatát, a szakértői megvizsgálás gyors keresztülvitele és a tervek és a teljes költségvetés kidolgozása mellett nyilat­kozott és e czélból azonnal el is küldötte képvi­selőit a szakértői bizottságba Orsovába ; névsze­­rint a minisztérium műszaki tanácsosát, Mongel bcy-t, ki a Suezcsatorna építésénél is működött, továbbá Ali Reza bey törzskari ezredest. Wawra főépítészeti tanácsos szintén oda utazott már. A bizottság e szerint jelenleg alkalmasint már meg­kezdte működését. A vizsgálatok és a tervek ki­dolgozása körül nyolcz mérnökből álló kar egy főmérnök vezetése alatt fogja támogatni a bizott­ságot. E munkákat lényegesen előmozdítja azon körülmény, hogy a Dunagőzhajózási társulat nem­csak személyzetét és anyagszereit, hanem a saját költségén Mac Alpin amerikai mérnök által ké­szített munkálatot is a bizottság rendelkezésére bocsátotta. A magyar kereskedelmi törvényterve­zet biztosításügyi szempontból. X. A felügyelet Francziaországban, Angliá­ban, Észak-Amerikában. É­s­z­a­k-A­merikának a szabadság hazájának is arra kellett ébredni, hogy rész­vényes és kölcsönös biztosító társaságoktól el van árasztva, s hogy ezek az alapitás, szé­delgés, a felületes igazgatás, s lelkiismeretlen beszámolások által az állam hitelét, a biz­tositó közönség vagyonát megtámadták. Kö­vetkezése lett, hogy törvényre­ törvényt hozott, s a midőn belátta, hogy a legüdvösebb tör­vények is papíron maradnak : a newyorki ál­lam törvényhozása 1859-ben egy felügyelő hi­vatalt állított, s Barnes, kit ezen hivatal élére helyezett, csakhamar bebizonyította, hogy az eddigi intézkedés és törvényhozás, mely utóla­gos felügyelet, a zárszámláknak a nyilvános­ság bírálata alá adatása, cautiók letétele, s szapora keletkezését," üzleti s igazgatási ga­rázdálkodását fékezni, legfelebb a közönséget terhelte, a biztosítást drágította, é­s hogy egyenesen egy ily felügyelőhivatal felállítása kellett, hogy a kormány, törvényhozás és a közönség érdekeinek a kellő tisztelet meg­­adassék. Ma már Észak-Amerika több államában áll az úgynevezett biztosítási departement, melynek élén Nurynk és Missuri államban supe­­rintendens, Californiában s több helytt bizto­sítási comissarius, Maineban bank és biztosí­­tásügyi examinátor áll. Californiában a biztosító társaságok vá­lasztják, s az állam kormányzója erősíti meg egy évre, s a többi államokban a kormány­zó nevezi ki három évre, s a kormányzóktól elmozdíthatók. Esküt, s biztosítékul 10—100 ezer dollárt tesznek le. A hivatal költségeit Newyork, California s több állam a társaságok által direct fedez­­teti, Massachusets stb. a társaságoktól bejövő illetékekből fedezi. A superintendensek 2-3 ezer dollárt, a személyzet, kiket ők neveznek ki, szintén szabott fizetést húznak, míg néhol a hivatalnokok, másutt maga a hivatal egyes eljárási ad­ósokért a társaságoktól külön mag­szabott díjazásban részesülnek. A­mely államokban önálló hivatalok nin­csenek, ott rendesen az államtitkár vagy ál­lami főügyész, Wiconsinban a kormányzó van a főfelügyelettel megbizva , kiknek szintén sa­­­ját ilynemű személyzetük van berendezve. E felügyelő hivatalok a következőket vég­zik : ők gyakorolják az állami felügyeletet, náluk van a végrehajtó hatalom,­­ a tár­saságok alapítása, vagy bebocsátása hozzá terjesztetik be, s ez vizsgálja meg, ha vagjon a törvény kívánalmainak elég lett e téve; va­lamint felügyel, hogy a társaság megszűnésé­nél, visszahúzódásánál kötelezettségeinek ele­get tegyen,­­ hivatva van őrködni, hogy a társaságok rész­igazgatás, vagyontalanság ál­tal a biztosítókat meg ne károsítsák, mire­­kézt kimutatási űrlapokat küldenek ki, s azok­ból a törvényhozásnak, másutt a kormányzó­nak évenként, néhol fél vagy évnegyedenként iUUitUlD «. ri»-'' - —..N.iIAtj , ■ - . _____*. .... vannak hatalmazva a társaságok igazgatója, ügynökségei pénzviszonyát, könyveit, iromá­­nyait, mikor tetszik átvizsgálni, s kötelesek a vizsgálatot mindannyiszor végrehajtani, ha egy társaság zárszámlája kétesnek, vagyoni állása ziláltnak tűnik fel, vagy ha azt 3 — 5 rész­vényes, hitelező vagy biztosító kívánja, a költ­ségeket mindig a társaság hordozván, — kö­telesek továbbá időnként, három, négy, öt év­ben, az életbiztosító társaságok kötvényérté­­két becslés alá venni,­­ végre, némely álla­mokban, a társaságok biztonsági tőkéit, cau­­tióit, betéteit is ezen hivatal kezeli, míg má­sutt a kincstár veszi át. Ha a hivatal úgy találja, hogy valamely társaság, vagy annak közegei törvényellenesen járnak el, azt az államügyészségnek jelenti be, — ha pedig úgy találja, hogy egy társa­ TARCZA. Adatok a 15-ik számú (előbb Kossuth- majd Hunyadi-később Mátyás-) huszárezred alakulása s forradalmi történetéhez. j Jakab­elektől. IX. ,Kolozsvári Hiradó, p­é­n­t­ek, szept. 1. 1848. 54. 8 z­á­ro. Kossuth zászlója. (Folytatás.) Ő engem e lépésre semmi más tekintet, mint hazám forró szeretete, a fölötte naponta sötétben tornyosuló vészfellegek aggódó gondolata és azon körülmény­ek­, miszerint oly férfi harczi zászlója alatt évek óta vívok, és hogy a nép, hogy hazánk e nagy fiának elveiért, mikben én hazám függet­lenségének s szabadságának jövőjét rejteni látom, mint becsületes közlegény, életemet is feláldozha­­­­tom. Mit ér­dekem úgy is a hivatal, mit gazdag dij és kényelem, ha imádott hazámat naponta ör­vény felé sodortatni látom? Nekem a miniszteri irodákba jutás, nekem az a nyomorult 6 800 fo­rint megnyerése — miután némelyek úgy sóvá­rognak — nem főczélom: én hazámnak kívánok szolgálni,­­ az, hogy legyen mivel életemet nap­ról napra tengessem, csak eszköz felséges czélom elérésére. Miért éljek én, s mit szeressek ez életé­ben, ha nemzetemet ismét rabbilincsekbe verni, mindenfelé készületeket tétetni tapasztalok? Vé­gezze egy pár száz a cancellárnok írásait, tizenöt húsz — de a legjava és nem kontárok — a jour­­nalistikát, a többi fogjon fegyvert, különben nap­jaink magszámlálvák. Hazafiak, ifjúságom barátit ime a dicső pá­lya, ime lelkünk régi bálványa Kostuth által ki­tűzött szabadság lobogója ! Gyűljünk alája a haza esdekelve kiált, h­o­g­y meg­mentsük őt, az édes anyát,önmagunk számára. Elvbarátim, innen ama kéklő bérczeken, kik­kel együtt könnyezém meg nem egyszer bánat­könnyekkel a februári napok előtt hazánk elnyo­matott voltát, együtt esküvőnk meg, hogy férfi korba lépve, véren is kiküzdendjük szabadságát: ime a szabadság megvan, csaknem fáradság nél­kül nyerők meg ! Hát nem volna-e bennünk annyi erő, hogy azt megvédelmezzük ? Gyűljünk zászló alá, a haza esdekelve kiált, hogy megmentsük őt, az édes­anyát, ön­magunk számára. Tegyük magunkévá Kossuth elveit, tűzét, bá­torságát, hazaszeretetét, hasson át az ő szelle­me, vezéreljen az ő lelke, tartsunk ,s tartassunk szigorú fenyítéket magunk között, s ezredünk pár év alatt a világ leghíresebb ezredévé váland,mely tudni fog majd súlyt adni a nemzet akaratának, s tudni fogja féken tartani bel-ellenségeinket. Különösen ti, a maros- és udvarhelyszéki székelység dísze, virága, kik — mint a derék csí­kiak és háromszékiek — e szent czélra működ­hetni eddigelő szerencsések nem valátok, de a kik­nek önfeláldozó hazafiságára már most valóban szükség van, kikkel nem rég proclamatiokat iránk véreink harezra buzdítása végett, s ti, kik ,öt* és „harminczezer székelyt* Ígértetek a hon meg­mentésére: itt az idő teljesitni a szép Ígéretet, íme én beváltam szavam. Én aug. 29-ke óta fel­esketett Kossuth-lovag s élni halni kész honvéd vagyok. Isten velünk! pár hét múlva a csatában bol­dog találkozást ! Jakab Elek. X. „Kolozsvári Hiradó* csütörtök sept. 7. 1848. 17. szám. Hirdetmény. Az ujonnan alakítandó szabad lovas sereg 10 századaihoz 1 hadügyész, 1 számvivő tiszt, 10 or­vos, 1 törzs-trombitás, 20 trombitás, 10 kovács, 1 foglár kívántatik. Ennélfogva azon magyar hon­fiak és magyar nyelvben gyakorlott egyének, kik a nevezett helyzetekre elégséges képességet éreznek magukban, ezennel felszólít­tatnak, az alakulási he­lyen u. m. Kolozsvárt, Dézsen, Marosvásárhelyen, Udvarhelyt, Kereszturon, Sepsi-Szt.-Györgyön,Kéz­­di-Vásárh­elyt, Csik-Szt.-Mártonban és Gyergyó-Szt- Miklóson az illető lovasosztályi parancsnokságnál jelentsék magukat, és a megkívánt képességük iránt hiteles bizonyítványukat további határozat végett nyújtsák be. A járandóságok aránylag többek mint a sor­katonaságnál és minden kedvezményekben része­sül­endnek, melyek egy ily Bereg sajátszerü hiva­tásával megegyeznek. Marosvásárhely, szept. 1-én 1848. Berzenczei László, kora. biztos. XI. „Kolozsvári Hiradó” vasárnap szept. 10. 1848. 69. szám. Hirfüzér. — — — — — — — Szept. 8-án érkezett meg Kolozsvárra, a sza­bad lovas csapat fölfegyverzése végett 600 kard és 1000­ d. pisztoly. XII. „Kolozsvári Hiradó“ péntek szept. 16. 1848. 62. szám. Hirfüzér. — — —­ — — — A KoBBUthról neveztetni kezdett szabad csa­patnak „Hunyadi-csapat leend­ő neve. XIII. „Kolozsvári Hiradó“ c­s­ü­t­ö­r­tö­k okt. 12. 1848. 77. s­z­á­m. 314. lapon 3-ik hasábon „Leg­újabb. Október 11-én délután 4 órakor érkeztek viszsza Kolozsvárra két század honvédeink s 50 Himya lovasunk, kik a mult éjjel voltak kiküldve K°lozs­­.i.A Ráz­é nevű helységben

Next