Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)

1873-11-26 / 271. szám

VII. évfolyam. ú ELŐFIZETÉSI Égése évre . . . Félévre . • . . . Egy negyedre . . .­­] Egy hónapra . . . feltételek. 16 ft.—­kr. 8 .a 4 „■ 1 . 50 t ír p5 “3. 271. szám. *“2. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyeenmi nyomdába­n. Kiadó h­ivatal: A lyeenmi nyomda „központi irodájáéban, főtér, gr. Teleki Domokos-ház. 15~ HIRDETÉSI DIJAK Otanör hitébozott sor ára 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr, bélyegilleték. Nagyhirdetéseknél kedvezmények._______________ NYILTTÉR perenként, vagy annak helye 85 tar. Reclamok : hirfülérbe soronként 1 Ft. “3 ff* ff* “3. . — - ■*" •• • POLITIKAI NAPILAP. n ) Kolozsvárt, 1873. szereda, november 26. rET -OI­CI KOLOZSVÁR, NOVEMBER 25. AMinizLUiogeMtasii. (Észrevételek a­­ kereskedelmi törvénytervezetre. Má­sodik közlemény ) III. A bebocsátási előzmények Ausztriában. Mit a külföldi társaságok oly régen vár­tak, az osztrák bebocsátási törvény, 1873. m­árcz. 29-én hozatott meg. Az egész három rövid pont : az első eltörli az 1­865. novem­ber 29-iki törvény azon pontját, mely a kül­földi biztositó társaságokat kirekeszti ; a má­sodik megszabja, hogy mind a részvényes, mind a kölcsönös bejövő társaságoknak a fennebb jel­zett (1865-iki) törvényhez kell magokat al­­kalmazniuk; a harmadik pedig kimondja, hogy csak is oly államok társaságai tarthatnak a bejöhetésre igényt, melyekben a magán biz­­tosító-társaságok egyes biztosítási ágak üzé­réből teljesen vagy részben kirekesztve nin­csenek. — Nem érintve a második pontot, mely az által, hogy a kölcsönösöket is készülődésre birja fel, még sok gondot fog okozni: az első pontra nézt meg kell jegyeznünk, hogy az, az 1865. nov 29-iki törvényczikket teljerejében hagyja, s csak annyiban ment változtatáson hogy most a biztosító társaságokra is ki lett terjesztve, valamint fel kell említenünk, hogy a harmadik pont leginkább Németország államai ellen irányul, hol a fekvők biztosítása az állami vagy államok által kiváltságolt tár­saságoknak van fenntartva. A törvényjavaslatot, mint biztonsági elő­adó dr. Giskra hozta a képviselőház elé, s bár hangsúlyozta, miszerint e törvényt a tár­sasági és biztosítási törvény meghozatalának meg kellett volna előznie, a törvényjavaslat minden nehézség nélkül keresztül ment. A­mint ki lett hirdetve, egyszerre egész szistromát lehetett olvasni a bekészülődő tár­aságoknak. Mint a lapok hozák, nem kíván­tak komolyan reflectálni arra, hogy az 1865-ki nov 29-iki törvény még fenn áll, s az a be­­jöhetés bizonyost nevezetes feltételekhez köti. E feltételek a következők: Megkívánja u­gyanis, hogy a bejöni akaró társaság enge­­d­élyért folyamodjék, s egy­úttal a folyamod­ványban bizonyítsa, hogy otthon törvénysze­­­­rint alakult, otthon szintén jogi személynek tekintetik, s hogy üzletét tényleg folytatja — megkívánja továbbá, hogy kimutassa, misze­rint alapszabályába bevette azt, hogy magát az osztrák törvények alá veti, s ezt kormá­nya helybehagyta, — végre be kell mutatnia, hogy az osztrák társaságok szinténi bemehe­­tését törvény nem ellenzi, ■ ha bebocsátási törvény nem hozatott, kormányi elismervényt kell hozatnia arról, hogy társaságainkat szin­tén be fogják bocsátani, ■ megjegyzendő még, hogy mindezek kimutatása által se nyílt meg az út, mert a minisztériumnak teljes jog lett fenntartva, esetről-esetre határozni, hogy az illető társaságot bebocsássa-e vagy sem ? — E szerint e törvény kivette ugyan a kormány kezéből, dönteni a felett, hogy van-e szükség a külföldi társaságokra vagy nincs, de egyes társaságokkal szemben a concessió megtaga­dására felhatalmazta, é­s legfelebb elvette a kormánytól a hatalmat, oly állam társasá­gait bebocsáthatni, mely az osztrák társasá­goknak utat nyitni nem hajlandó. További feltétel, hogy a folyamodványban nyilatkoznia kell, hogy oly képviselőt állít, ki ausztriai lakos, vagy állandóan Ausztriában fog lakni, s tartozik azt megnevezni — továbbá köteleznie kell magát, hogy a társaság évi zárszámláját, fórmérlegét, közgyűlésének jegy­zőkönyvét beterjeszti, itteni üzletforgalmáról külön mérleget állít, s fedezésére tartalékot mutat ki. — E szerint, mit több állam megkíván — a cantiót, Ausztria mellőzte, s azt kettő által hiszi kipótolva: az által, hogy az üzletet kép­viselő köti, ki pert áll, s az­által, hogy az itteni üzlet fedezetéről azt hiszi, hogy gondos­kodott. Bár a törvény bírálatába bocsátkozni nem kívánunk, mindazáltal jelzenünk kell, hogy biztosítási szempontból e törvény legkevesebb garanciát sem nyújt, mert a tűz-, de különö­sen az életbiztosítás biztosított felei hogyan érezzék magukat biztosítva, ha nincs gondos­kodva közönségről, mely megbírálja, ha váljon elégséges-e a tartalék, ha nincs gondoskodva, hogy perállás esetében a tartalék fedezetül, s liquidatió esetére kárpótlásul szolgáljon. Épen Jean Macé gyönyörű munkáját olvastam, étimé volt .Lettervnteura de­­* «stomac,* a a leg­jobban nevettem kedélyes okoskodásain, midőn Conseil félbeszakított. .Nem akarna a nagyságot ur egy kissé az ablakból jőni?* .Miért Conseil?* .Majd meglátja a nagyságos ur.* Fölkeltem és az ablakhoz köseredtem. A villanyos fény által megvilágítva, óriási fe­kete tömeget láttunk mozdulatlanul a vízben. Fi­­gyelmesen vizsgáltam, hogy meghatározhassam ex óriás állat milétét. Egyszerre egy gondolat villant meg agyamban. .Egy hajós* — kiáltám. — »Úgy van* — válaszolt a c&vadai •— ,egy elhagyott hajó, mely lyukat kapott.* — Ned Landnak igazsága volt. Törést szenve­dett hajó volt az. Az árbocztöredékek, melyek alig két lábnyira emelkedtek ki a fedélzetből, bizonyí­tották, hogy az elemekkel folytatott csatában ment tönkre. Oldalán fekve, megtelt vízzel, s farával fordulva volt felénk. Szomorú látvány, a habokba sülyedt hajó roncs, még szomorúbb látványt nyúj­tott azonban fedélzete, melyen még most is né­hány hulla feküdt különböző helyzetekben. Négyet számláltak meg, — négy férfit — kiknek egyike egyenesen állva a kormánykereket tartotta , aztán egy nőt, ki ép a karüte ajtaján lépett ki, kis gyer­mekkel karján. Fiatal hölgy volt, a­­Nautilus* vil­­lanyos’„ lámpájának fényénél tisztán kivehettem a kezvonásait, melyeket a vie hatása még nem várt ily hiányos garancia mellett, a leggyen­gébb külföldi társaság is megkoczkáztat né­hány ezer frtot, s ha a vége a lesz, hogy mi­ként a londoni Progress, mely Gallicziában di­rect is dolgozott, s 1869-ben megszűnt, mi­ként az amsterdami Adelaar, mely Bécsbe viszbiztositásra képviselettel birt s az említett évben megbukott, az osztrák biztosító felek s viszbiztosítást vett belföldi társaságok hol ke­ressék a társaságot, melylyel szemben a törvény a kormánynak annyi hatalmat sem tartott fenn, hogy, ha bukását sejti, concessióját vissza­vonhassa. S mert Ausztriában a bebocsátás el lett hamarkodva,­­ mert a társasági és biztosí­tási törvény még meghozva nincs, s ezen tör­vénynek biztosítási szempontból nagy hézagai vannak: a következett be, hogy a­mint a törvény megszületett a milánói Banca­ Generali s a hamburgi Internazionale tűzbiztosító megkez­dette a bevonulást, s azóta bement a Stettin­­ Germania, és, — a berlini Fortuna szállit­­mánybiztositó, — mig a már benvolt North - British, Imperial, Caisse-Generale d. Farn, di­rect dolgozókká váltak, — s ezek mellett egy sereg­bekészülődő társaságot említenek, mely vagy kérvényét szereli, vagy képviselőt keres. Épen ezért, mielőtt saját törvényterve­zetünkre térnénk, kell látnunk, hogyan járt el a gondosabb külföld. Kőváry László. TAREZA. HÚSZEZER HERTFÖLD A TENGER ALATT-dLT ’12LLL2133 után francziából. TIZENHETE DUC TEJBZFT. Négyezer mértföld a csöndestenger alatt. (Folytatás.) A­­Nautilus­ roppant gyorsasága daczára több óráig haladt ez állatok között, a hálóink szép számmal szállították őket a­­hajóra, hol én meg­ismerkedtem a csöndestenger azon új fajaival, me­lyeket L‘ Orbogni osztályozott. Az olvasó látja, hogy a tenger ez utazás alatt folyvást a legcsodálatosabb jeleneteket, s végtelen változatokban vezette el szemeink előtt, • nekünk megengedve volt, nemcsak hogy a terem­­tő műveit a folyékony elem közepében bámulhas­­suk, hanem az is, hogy az óceán legrejtettebb tit­­kait felkutathassuk. — Uec. I-én a teremben voltam olvasással el­foglalva. Ned Land és Conseil a nyitott ablakon keresztül világziták az átlátszó habokat, a „Nau­­­i'uá mozdulatlanul állott. Aztán viztartóit m**g- száz nétányi mélységben az oceán kevés­­lakott régióiba bocsátkozott le, hol leginkább csa nagy halak mutatkoztak időközönként. — Az unitáriusoknak nov. 10-ra egybehívott egyh. főtenácuk három napi tanácskozás után szét­oszlott. Lefolyásáról két okból kívánunk megem­lékezni ; először azért, mert minden egyházi moz­galom a társadalmat is érdekli ; másodszor azért, mert az unitárius egyház napjainkban mind több­több figyelemben részesül a külföld előtt is, min­ket tehát annál inkább érdekel, szemben kísérni működését és ismerni azt a szellemet, mely az egyházat mozgatja, eleveníti. A vasúti közlekedés következtében, melynek kényelmét ez alkalomból most először élvezték a székelyföldiek, a főtanács tagjai jobbára már nov. 15-én reggel megérkeztek Kolozsvárra, s hogy a napok ne veszítsék el, délután értekezletet tartóz­taztatott meg: a szegény asszony az utolsó pilla­natban magasra tartotta gyermekét, míg ez kis karjait anyja nyaka körül fonta. Borzasztó látványt nyújtott a négy matróz. A halál meglepte őket, midőn minden erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy eltéphessék azon köteléket, mely őket a hajóhoz köti. Csupán a kormányos látszott nyugodtnak : komoly arczával, görcsösen fogozva a kormányke­rékbe, úgy látszott, mintha a tenger mélyében is kormányozná elsülyedt hajóját. Mily jelenet , némán állottunk, s szívünk hat­­hatólag dobogott. Előbb csak képzeletemben, ké­sőbb valóságban is láttam a c­ápákat, melyeket az emberhús ide csalogatott. A­­Nautilus* körülfutotta a sülyedt hajót, s én a hajó hátulján a következő reliratot ol­vastam. .Florida, Sunderland* TIZEN N­Y­OLOZ AHIK EBHEZ JET. Vanikoro. E borzasztó látvány mintegy bivezetését ké­pezte ama tengeri katattrophák sorozatának, me­lyek ez időtől kezdve a .Nautilus* útját emlé­kezetessé teszik. Innen kezdve a látogatottabb ten­gerekbe értünk és ott gyakrabban találkoztunk el­sülyedt roncsokkal, a tenger fenekén szétszórt ágyuk, horgonyok, loncsok s egyébb tárgyakkal. A .Nautilus* tovább vitt bennünket, s decs. 11-én a Poinotu-Archipelagus mellé jutottunk, mely kelet-dél­kelettől nyugat-észak-nyugot felé ötszáz m­értföldnyi tért foglal el a 13° 30' és 25° Az unitáriusok egyházi főtanácsa gyűléséről. Jak nihány nevezetesebb tárgy megvitatására, m által a későbbi tanácskozásokat megkönnyítették.­ A főtanácsi gyűlés nov. 16-án reggeli 8 óra­­kor nyilt meg püspök ft. Kriza János, egyh. el­nök megnyitó beszédével és marosközi esperes t. Farkas György által mondott imával. Világi rési­ről, miután a fogvodnokok kanli Nagy Elek, mi­niszteri tanácsos és harczói Gálfalvi Imre, nyug. ítélő mester a gyűléseen részt nem vehettek, úgy színjén isk. felügyelő gondnok Brassai Sámuelt is, mint egyik legidősebb egyb. tanácsost gyengélkedése a tanácskozásokban megjelenni megakadályozta — as elnökségre Berde Áron, egyetemi tanár jön egyértelműig felkérve. A közisteni tiszteletben pedig, mely szintén ez nap tartatott , a mely a főtanácsi gyűléseknek mondhatni kiegészítő része , mert az egyház szellemi haladásának egyik jelző­jéül szolgál, az egyházi szolgálatot kolozsvári első lelkész és hittanár Ferencz Józsif végezte, a Jéz­sas beszédeinek örök­ érvényességét s ezzel a két. vallás állandóságát fejtegetvén. A három napig tartott tanácskozások nsve­­■etesebb mozzanatait a következőkben foglalhatjuk össze. . . Számbavételén a népiskolákról való kimu­tatások a lefolyt 1879/a-ik isk. évről, habár álta­lában haladás mutatkozik is, az egyb. főtanács nem szűnt meg újabb intézkedéseket tenni a végre, hogy a felügyelete és vezetése alatt álló népisko­lák mindinkább megfeleljenek a kor igényeinek és az országos törvény következményeinek. E tekin­tetben a többek között meghatározta, hogy jövőre a gymnasiumokból csak kivételesen küldessenek a falusi iskolákba tanítók, hanem az állami tanító­­képezdéből kikerült és tanítói oklevelet nyert ifjak alkalmaztassanak lehetőleg minden falusi isko­lánál s a mennyiben egyházi szerkezetünk szerint a tanítóknak szükség esetében némelykor papi kö­telességeket is kell végezni, az állami tanító­ké­­pezdében működő a vallástanítóknak meghagyatott hogy a vallástanításnál erre is terjesszék ki figyel­­möket. Ugyancsak a népiskolákra vonatkozólag megújittatott az a határozat, hogy a népesebb ek­lézsiák tartsanak a leányok számára külön nóta­­nitót; végre kimondatott az is, hogy a mely eklé­zsiák önerejükön nem tudnak iskolát tartani, vagy a testvér­eklézsiákkal, vagy a községgel tegyék, magok érintkezésbe s ez úton vállvetve igyekez­zenek a népnevelés ügyét a lehető legjobb karba hozni. A gymnasiumokat illetőleg a főtanács örvende­tes tudomásul vette, hogy a kolozsvári főtanodánál a tanerő dr. Gyergyai Árpád szíves közreműködésé­vel és Ulár Pál segédtanárrá lett alkalmaztatásán­­al jelentékeny gyarapodást vett; a sz.-keresztúri középtanodánál is egy jelentékeny haladás történt azzal, hogy Felméri Mózes, tanítóképezdei tanár 60’ déli szélesség, és a 126° 30' és 151° 30’ nyu­­gati hosszúsági fokok között. Ez archipelagust mintegy hatvan sziget­csoportozat képezi, melyek között legfeltűnőbb a Gambier-csoport, melyet Francziaország vett protectorsága alá. Korall-szi­getek ezek. A tenger fenekének lassú, de folyto­nos emelkedése, melyen a polypok működnek, egy­kor összekötni fogja őket egymással, s e módon egy egészen ú­ szárazföld fog létre jönni új Cale­donia és a marquesas szigetek között. Midőn egy napon ez elméletet Nemo kapi­tány előtt fejtegettem, szárazon igy válassolt. :A földnek nem uj continensekre, hanem uj emberekre van szüksége.* A véletlen ép Clermont Tonnere sziget köze­lébe vezetett; e sziget a legcsodálatosabbak egyi­ke az egész csoportozatban, s a­­Minerva­ kapi­tánya által lett felfedezve. Ezáltal alkalmam lett a madreporok rendszerét tanulmányozni, melynek az ocean eme szigetei létrejöttüket köszönik. A madreporok, melyeket nem kell összeté­veszteni a koralokkal, mészkéreggel vannak be­vonva. B Milne Edward, az én híres mesterem e kéreg különböző szerkezetei szerént osztályozta őket. Azon állatocskák, melyek e kérget elválaszt­ják, myriadonként élnek együtt, annak sejtjeiben. És a mészlerakodások azok, melyekből sziklák, szigetek s évezredek alatt egész continensek épül­nek. Itt gyűrűt képeznek, mely belsejében egy la­­gunát, vagy egy tavat rejt, s csak néhány keskeny résen keresztül közlekedik a tengerrel; amott ■zikla sátonyokat építenek, hasonlókat azokhoz

Next