Magyar Polgár, 1873. július-december (7. évfolyam, 148-298. szám)
1873-11-26 / 271. szám
VII. évfolyam. ú ELŐFIZETÉSI Égése évre . . . Félévre . • . . . Egy negyedre . . .] Egy hónapra . . . feltételek. 16 ft.—kr. 8 .a 4 „■ 1 . 50 t ír p5 “3. 271. szám. *“2. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyeenmi nyomdában. Kiadó hivatal: A lyeenmi nyomda „központi irodájáéban, főtér, gr. Teleki Domokos-ház. 15~ HIRDETÉSI DIJAK Otanör hitébozott sor ára 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr, bélyegilleték. Nagyhirdetéseknél kedvezmények._______________ NYILTTÉR perenként, vagy annak helye 85 tar. Reclamok : hirfülérbe soronként 1 Ft. “3 ff* ff* “3. . — - ■*" •• • POLITIKAI NAPILAP. n ) Kolozsvárt, 1873. szereda, november 26. rET -OICI KOLOZSVÁR, NOVEMBER 25. AMinizLUiogeMtasii. (Észrevételek a kereskedelmi törvénytervezetre. Második közlemény ) III. A bebocsátási előzmények Ausztriában. Mit a külföldi társaságok oly régen vártak, az osztrák bebocsátási törvény, 1873. márcz. 29-én hozatott meg. Az egész három rövid pont : az első eltörli az 1865. november 29-iki törvény azon pontját, mely a külföldi biztositó társaságokat kirekeszti ; a második megszabja, hogy mind a részvényes, mind a kölcsönös bejövő társaságoknak a fennebb jelzett (1865-iki) törvényhez kell magokat alkalmazniuk; a harmadik pedig kimondja, hogy csak is oly államok társaságai tarthatnak a bejöhetésre igényt, melyekben a magán biztosító-társaságok egyes biztosítási ágak üzéréből teljesen vagy részben kirekesztve nincsenek. — Nem érintve a második pontot, mely az által, hogy a kölcsönösöket is készülődésre birja fel, még sok gondot fog okozni: az első pontra nézt meg kell jegyeznünk, hogy az, az 1865. nov 29-iki törvényczikket teljerejében hagyja, s csak annyiban ment változtatáson hogy most a biztosító társaságokra is ki lett terjesztve, valamint fel kell említenünk, hogy a harmadik pont leginkább Németország államai ellen irányul, hol a fekvők biztosítása az állami vagy államok által kiváltságolt társaságoknak van fenntartva. A törvényjavaslatot, mint biztonsági előadó dr. Giskra hozta a képviselőház elé, s bár hangsúlyozta, miszerint e törvényt a társasági és biztosítási törvény meghozatalának meg kellett volna előznie, a törvényjavaslat minden nehézség nélkül keresztül ment. Amint ki lett hirdetve, egyszerre egész szistromát lehetett olvasni a bekészülődő táraságoknak. Mint a lapok hozák, nem kívántak komolyan reflectálni arra, hogy az 1865-ki nov 29-iki törvény még fenn áll, s az a bejöhetés bizonyost nevezetes feltételekhez köti. E feltételek a következők: Megkívánja ugyanis, hogy a bejöni akaró társaság engedélyért folyamodjék, s egyúttal a folyamodványban bizonyítsa, hogy otthon törvényszerint alakult, otthon szintén jogi személynek tekintetik, s hogy üzletét tényleg folytatja — megkívánja továbbá, hogy kimutassa, miszerint alapszabályába bevette azt, hogy magát az osztrák törvények alá veti, s ezt kormánya helybehagyta, — végre be kell mutatnia, hogy az osztrák társaságok szinténi bemehetését törvény nem ellenzi, ■ ha bebocsátási törvény nem hozatott, kormányi elismervényt kell hozatnia arról, hogy társaságainkat szintén be fogják bocsátani, ■ megjegyzendő még, hogy mindezek kimutatása által se nyílt meg az út, mert a minisztériumnak teljes jog lett fenntartva, esetről-esetre határozni, hogy az illető társaságot bebocsássa-e vagy sem ? — E szerint e törvény kivette ugyan a kormány kezéből, dönteni a felett, hogy van-e szükség a külföldi társaságokra vagy nincs, de egyes társaságokkal szemben a concessió megtagadására felhatalmazta, és legfelebb elvette a kormánytól a hatalmat, oly állam társaságait bebocsáthatni, mely az osztrák társaságoknak utat nyitni nem hajlandó. További feltétel, hogy a folyamodványban nyilatkoznia kell, hogy oly képviselőt állít, ki ausztriai lakos, vagy állandóan Ausztriában fog lakni, s tartozik azt megnevezni — továbbá köteleznie kell magát, hogy a társaság évi zárszámláját, fórmérlegét, közgyűlésének jegyzőkönyvét beterjeszti, itteni üzletforgalmáról külön mérleget állít, s fedezésére tartalékot mutat ki. — E szerint, mit több állam megkíván — a cantiót, Ausztria mellőzte, s azt kettő által hiszi kipótolva: az által, hogy az üzletet képviselő köti, ki pert áll, s azáltal, hogy az itteni üzlet fedezetéről azt hiszi, hogy gondoskodott. Bár a törvény bírálatába bocsátkozni nem kívánunk, mindazáltal jelzenünk kell, hogy biztosítási szempontból e törvény legkevesebb garanciát sem nyújt, mert a tűz-, de különösen az életbiztosítás biztosított felei hogyan érezzék magukat biztosítva, ha nincs gondoskodva közönségről, mely megbírálja, ha váljon elégséges-e a tartalék, ha nincs gondoskodva, hogy perállás esetében a tartalék fedezetül, s liquidatió esetére kárpótlásul szolgáljon. Épen Jean Macé gyönyörű munkáját olvastam, étimé volt .Lettervnteura de* «stomac,* a a legjobban nevettem kedélyes okoskodásain, midőn Conseil félbeszakított. .Nem akarna a nagyságot ur egy kissé az ablakból jőni?* .Miért Conseil?* .Majd meglátja a nagyságos ur.* Fölkeltem és az ablakhoz köseredtem. A villanyos fény által megvilágítva, óriási fekete tömeget láttunk mozdulatlanul a vízben. Figyelmesen vizsgáltam, hogy meghatározhassam ex óriás állat milétét. Egyszerre egy gondolat villant meg agyamban. .Egy hajós* — kiáltám. — »Úgy van* — válaszolt a c&vadai •— ,egy elhagyott hajó, mely lyukat kapott.* — Ned Landnak igazsága volt. Törést szenvedett hajó volt az. Az árbocztöredékek, melyek alig két lábnyira emelkedtek ki a fedélzetből, bizonyították, hogy az elemekkel folytatott csatában ment tönkre. Oldalán fekve, megtelt vízzel, s farával fordulva volt felénk. Szomorú látvány, a habokba sülyedt hajó roncs, még szomorúbb látványt nyújtott azonban fedélzete, melyen még most is néhány hulla feküdt különböző helyzetekben. Négyet számláltak meg, — négy férfit — kiknek egyike egyenesen állva a kormánykereket tartotta , aztán egy nőt, ki ép a karüte ajtaján lépett ki, kis gyermekkel karján. Fiatal hölgy volt, aNautilus* villanyos’„ lámpájának fényénél tisztán kivehettem a kezvonásait, melyeket a vie hatása még nem várt ily hiányos garancia mellett, a leggyengébb külföldi társaság is megkoczkáztat néhány ezer frtot, s ha a vége a lesz, hogy miként a londoni Progress, mely Gallicziában direct is dolgozott, s 1869-ben megszűnt, miként az amsterdami Adelaar, mely Bécsbe viszbiztositásra képviselettel birt s az említett évben megbukott, az osztrák biztosító felek s viszbiztosítást vett belföldi társaságok hol keressék a társaságot, melylyel szemben a törvény a kormánynak annyi hatalmat sem tartott fenn, hogy, ha bukását sejti, concessióját visszavonhassa. S mert Ausztriában a bebocsátás el lett hamarkodva, mert a társasági és biztosítási törvény még meghozva nincs, s ezen törvénynek biztosítási szempontból nagy hézagai vannak: a következett be, hogy amint a törvény megszületett a milánói Banca Generali s a hamburgi Internazionale tűzbiztosító megkezdette a bevonulást, s azóta bement a Stettin Germania, és, — a berlini Fortuna szállitmánybiztositó, — mig a már benvolt North - British, Imperial, Caisse-Generale d. Farn, direct dolgozókká váltak, — s ezek mellett egy seregbekészülődő társaságot említenek, mely vagy kérvényét szereli, vagy képviselőt keres. Épen ezért, mielőtt saját törvénytervezetünkre térnénk, kell látnunk, hogyan járt el a gondosabb külföld. Kőváry László. TAREZA. HÚSZEZER HERTFÖLD A TENGER ALATT-dLT ’12LLL2133 után francziából. TIZENHETE DUC TEJBZFT. Négyezer mértföld a csöndestenger alatt. (Folytatás.) ANautilus roppant gyorsasága daczára több óráig haladt ez állatok között, a hálóink szép számmal szállították őket ahajóra, hol én megismerkedtem a csöndestenger azon új fajaival, melyeket L‘ Orbogni osztályozott. Az olvasó látja, hogy a tenger ez utazás alatt folyvást a legcsodálatosabb jeleneteket, s végtelen változatokban vezette el szemeink előtt, • nekünk megengedve volt, nemcsak hogy a teremtő műveit a folyékony elem közepében bámulhassuk, hanem az is, hogy az óceán legrejtettebb titkait felkutathassuk. — Uec. I-én a teremben voltam olvasással elfoglalva. Ned Land és Conseil a nyitott ablakon keresztül világziták az átlátszó habokat, a „Naui'uá mozdulatlanul állott. Aztán viztartóit m**g- száz nétányi mélységben az oceán kevéslakott régióiba bocsátkozott le, hol leginkább csa nagy halak mutatkoztak időközönként. — Az unitáriusoknak nov. 10-ra egybehívott egyh. főtenácuk három napi tanácskozás után szétoszlott. Lefolyásáról két okból kívánunk megemlékezni ; először azért, mert minden egyházi mozgalom a társadalmat is érdekli ; másodszor azért, mert az unitárius egyház napjainkban mind többtöbb figyelemben részesül a külföld előtt is, minket tehát annál inkább érdekel, szemben kísérni működését és ismerni azt a szellemet, mely az egyházat mozgatja, eleveníti. A vasúti közlekedés következtében, melynek kényelmét ez alkalomból most először élvezték a székelyföldiek, a főtanács tagjai jobbára már nov. 15-én reggel megérkeztek Kolozsvárra, s hogy a napok ne veszítsék el, délután értekezletet tartóztaztatott meg: a szegény asszony az utolsó pillanatban magasra tartotta gyermekét, míg ez kis karjait anyja nyaka körül fonta. Borzasztó látványt nyújtott a négy matróz. A halál meglepte őket, midőn minden erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy eltéphessék azon köteléket, mely őket a hajóhoz köti. Csupán a kormányos látszott nyugodtnak : komoly arczával, görcsösen fogozva a kormánykerékbe, úgy látszott, mintha a tenger mélyében is kormányozná elsülyedt hajóját. Mily jelenet , némán állottunk, s szívünk hathatólag dobogott. Előbb csak képzeletemben, később valóságban is láttam a cápákat, melyeket az emberhús ide csalogatott. ANautilus* körülfutotta a sülyedt hajót, s én a hajó hátulján a következő reliratot olvastam. .Florida, Sunderland* TIZEN NYOLOZ AHIK EBHEZ JET. Vanikoro. E borzasztó látvány mintegy bivezetését képezte ama tengeri katattrophák sorozatának, melyek ez időtől kezdve a .Nautilus* útját emlékezetessé teszik. Innen kezdve a látogatottabb tengerekbe értünk és ott gyakrabban találkoztunk elsülyedt roncsokkal, a tenger fenekén szétszórt ágyuk, horgonyok, loncsok s egyébb tárgyakkal. A .Nautilus* tovább vitt bennünket, s decs. 11-én a Poinotu-Archipelagus mellé jutottunk, mely kelet-délkelettől nyugat-észak-nyugot felé ötszáz mértföldnyi tért foglal el a 13° 30' és 25° Az unitáriusok egyházi főtanácsa gyűléséről. Jak nihány nevezetesebb tárgy megvitatására, m által a későbbi tanácskozásokat megkönnyítették. A főtanácsi gyűlés nov. 16-án reggeli 8 órakor nyilt meg püspök ft. Kriza János, egyh. elnök megnyitó beszédével és marosközi esperes t. Farkas György által mondott imával. Világi résiről, miután a fogvodnokok kanli Nagy Elek, miniszteri tanácsos és harczói Gálfalvi Imre, nyug. ítélő mester a gyűléseen részt nem vehettek, úgy színjén isk. felügyelő gondnok Brassai Sámuelt is, mint egyik legidősebb egyb. tanácsost gyengélkedése a tanácskozásokban megjelenni megakadályozta — as elnökségre Berde Áron, egyetemi tanár jön egyértelműig felkérve. A közisteni tiszteletben pedig, mely szintén ez nap tartatott , a mely a főtanácsi gyűléseknek mondhatni kiegészítő része , mert az egyház szellemi haladásának egyik jelzőjéül szolgál, az egyházi szolgálatot kolozsvári első lelkész és hittanár Ferencz Józsif végezte, a Jézsas beszédeinek örök érvényességét s ezzel a két. vallás állandóságát fejtegetvén. A három napig tartott tanácskozások nsve■etesebb mozzanatait a következőkben foglalhatjuk össze. . . Számbavételén a népiskolákról való kimutatások a lefolyt 1879/a-ik isk. évről, habár általában haladás mutatkozik is, az egyb. főtanács nem szűnt meg újabb intézkedéseket tenni a végre, hogy a felügyelete és vezetése alatt álló népiskolák mindinkább megfeleljenek a kor igényeinek és az országos törvény következményeinek. E tekintetben a többek között meghatározta, hogy jövőre a gymnasiumokból csak kivételesen küldessenek a falusi iskolákba tanítók, hanem az állami tanítóképezdéből kikerült és tanítói oklevelet nyert ifjak alkalmaztassanak lehetőleg minden falusi iskolánál s a mennyiben egyházi szerkezetünk szerint a tanítóknak szükség esetében némelykor papi kötelességeket is kell végezni, az állami tanítóképezdében működő a vallástanítóknak meghagyatott hogy a vallástanításnál erre is terjesszék ki figyelmöket. Ugyancsak a népiskolákra vonatkozólag megújittatott az a határozat, hogy a népesebb eklézsiák tartsanak a leányok számára külön nótanitót; végre kimondatott az is, hogy a mely eklézsiák önerejükön nem tudnak iskolát tartani, vagy a testvéreklézsiákkal, vagy a községgel tegyék, magok érintkezésbe s ez úton vállvetve igyekezzenek a népnevelés ügyét a lehető legjobb karba hozni. A gymnasiumokat illetőleg a főtanács örvendetes tudomásul vette, hogy a kolozsvári főtanodánál a tanerő dr. Gyergyai Árpád szíves közreműködésével és Ulár Pál segédtanárrá lett alkalmaztatásánal jelentékeny gyarapodást vett; a sz.-keresztúri középtanodánál is egy jelentékeny haladás történt azzal, hogy Felméri Mózes, tanítóképezdei tanár 60’ déli szélesség, és a 126° 30' és 151° 30’ nyugati hosszúsági fokok között. Ez archipelagust mintegy hatvan szigetcsoportozat képezi, melyek között legfeltűnőbb a Gambier-csoport, melyet Francziaország vett protectorsága alá. Korall-szigetek ezek. A tenger fenekének lassú, de folytonos emelkedése, melyen a polypok működnek, egykor összekötni fogja őket egymással, s e módon egy egészen ú szárazföld fog létre jönni új Caledonia és a marquesas szigetek között. Midőn egy napon ez elméletet Nemo kapitány előtt fejtegettem, szárazon igy válassolt. :A földnek nem uj continensekre, hanem uj emberekre van szüksége.* A véletlen ép Clermont Tonnere sziget közelébe vezetett; e sziget a legcsodálatosabbak egyike az egész csoportozatban, s aMinerva kapitánya által lett felfedezve. Ezáltal alkalmam lett a madreporok rendszerét tanulmányozni, melynek az ocean eme szigetei létrejöttüket köszönik. A madreporok, melyeket nem kell összetéveszteni a koralokkal, mészkéreggel vannak bevonva. B Milne Edward, az én híres mesterem e kéreg különböző szerkezetei szerént osztályozta őket. Azon állatocskák, melyek e kérget elválasztják, myriadonként élnek együtt, annak sejtjeiben. És a mészlerakodások azok, melyekből sziklák, szigetek s évezredek alatt egész continensek épülnek. Itt gyűrűt képeznek, mely belsejében egy lagunát, vagy egy tavat rejt, s csak néhány keskeny résen keresztül közlekedik a tengerrel; amott ■zikla sátonyokat építenek, hasonlókat azokhoz