Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)
1874-01-14 / 10. szám
1 forinttal kapható. Magyar Polgár 1874-dild nagy naptára“ kiadóhivatalunkban In jegyzője, sem körjegyzője; községi bírája pedig csak olyan volt, ki a képviselőgyűlések, annál kevésbé a közigazgatás és hatáskörébe helyezett kiesebb bíráskodások vezetésére Írás és törvénybeli járatlansága miatt egészen képtelen, de annál képesebb a képviselői testület határzatainak, ha nem kijátszására legalább nem teljesítésére, és fitymálására? Tudja-e, hogy a képviselőtestület egyesülten a járásbeli hullával, miként ez a „M. Polgár” 1873-beli 284.285 számaiban is már szellőztetve volt, ezen nemcsak abnormis, de a közvagyonra és közigazgatásra káros botrányos mulasztás megszüntetésére minden szükséges lépéseket a kellő időben megtett ugyan, de még semmi eredményét nem látta, ha csak ennek nem mondjuk azt, hogy már a tudatlan pórnép is elkeseredett ennyi szent akarat, ennyi nemes igyekezetnek haszontalan fölemlitése miatt, elkeseredett ily apatrikos vakság és siketség miatt. Tudja-e hogy Parajd képviselőtestülete az 1867. 1871. és 1872-béli birói számadásokat megvizsgálván, azokból a községekben szokásos de indokolatlan tételeket törülvén, sőt egy pénznaplónak a beterjesztés utáni elsikkasztása és meghamisításáért vádat emelvén, a törvényhatósági számvevőségnek még a mult év őszén fölterjesztette ugyan, de azok felülvizsgálatáról mai napig még mit sem hallott, pedig tudva van, hogy a községeknél szokásos felületes, zavaros, pontatlan és könyv nélkül készült házi pénznaplók vagy épen hiányzanak vagy merőben használhatlanok a községi pénzvagyonügyek tisztázására, a községet eladósító bírák követeléseinek megítélésére s. a. t. • E miatt Parajdon a községi pénz és vegyen kezdés nemcsak káros rendetlenségben selyved, hanem a képviselőtestület is minden ügybuzgalma daczára, szigora miatt mintegy felsőbb helyt pártoltatni vélt gúnynak lévén kitéve, e miatt erélye, szolgálati készsége erősen zsibbasztatik. Tudja-e, hogy Parajd községének, daczára az első kérdésben jelzett népesedési minőségének még nincsen saját, hanem csak bérleti, s ez is fölszereletlen s jelenben használaton kívül álló községháza, és pedig nem azért nincsen, mintha jövedelméből annak építéséhez szükségeltető öt vagy hatszáz forint nem volna megtakarítható, mert az 1870-ben volt derék bíró Bíró Miklós megmutatta, hogy a folyó évi jövedelemből nem csak a folyó költségek fedezhetők, hanem abból a délijétől nem fizetett adók se törleszthetők, abnan felül se még 3000 egynéhány forint pénztári maradvány fölmutatható, hanem azért nincsen, mert a számadások meg a felülvizsgálásának szigor hiányában bizakodó bírák nem tartóskodtak a közvagyon hitelen, helytelen kezelésétől, miként a községi államkölcsön kötvényének elveszése se bizonyítja. Tudja-e, hogy a parajdi volt és most is lévő biráinak irattárról még fogalmuk sem volt, és most sincsen, hogy itt előiratokat keresni aanailusi munka. Tudja-e , hogy talán egés Erdélyben nincsen község, melynek oktatás és oskola ügye hanyagoltabb legyen mint a parajdi, mert a 120 főt évi fizetésen tengődő rom. katolikus, és a nagyjából előre kirázott kepekévéken koplaló református felirtótól emberen felülit emberileg nem is lehet kívánni. És ha mindezeket tudja, van-e szándéka azokat kellően orvosolni ? Ha pedig nem tudja, azokról magának alapos tudomást szerezni ? Egy képviseleti tagunk, Nagy Mihály úr társulata kedves és várt vendége városunknak, de még kedvesebb lenne, ha magát a körülmények és viszonyokhoz tudná alkalmazni, miáltal előadásai látogatottabbak lennének, mint külömben. Első részintézkedése az, hogy az előadásokra nem fütteti ki a színházi termet kellőleg — már pedig az ily kínos — élvezetért nem könnyen hagyja el — különösen a kényes aristokratiai osztály unalmas, de meleg szobáját. A második az, hogy a helyárakat felemelte; a színházi közönség hozzá volt már szokva az 60, és nem a GO krajczáros zártszékhez , mert a közép és iparos osztály (ebben a g e s e f t világban) azt számítja, hogy ötven krajczárjával kétszer mehetne egy forinttal a zártszékbe, míg hatvan krajczárjával két forintot kell megbontania két jegyért. Első hibájával az aristokratiai, a másodikkal a közép és alsóbb osztályt zárja ki a színházból, a saját kárára. Harmadik részintézkedése, hogy többnyire népszínművekkel traktálja a színház látogatóit, daczára annak, hogy a néposztály (plebs) legkevésbé látogatja az előadásokat, de ha ellenkezőleg volna is , a néposztály szintén elfogadta e közmondást: Mézből sem jó a sok. Különösen az Angyal Bandi, 8. t. b. Mátyás diák féle darabok, melyekben a színdarab főkelléke: az egység hiányzik, s melyek már minden — valamenyire — kultivált színpadról leszorultak, semmi pártolói érzelmet nem ébresztenek a publicumban , három dolgon változtasson Nagy Mihály úr, 8 biztosítva lesz, hogy zsúfolt közönség előtt tarthat előadásokat. Végre-valahára január 8-án jó darabot lehetünk szerencsések színpadra hozva látni, de jó előadást nem. Sardou jeles „Csapodár“-ja hozatott színre középszámú, intelligens közönség előtt, mely előadás alatt meggyőződtünk, hogy a társulat súgóját megbecsülhetetlen tüdővel áldotta meg a bölcs Isten, s hogy az érdemes súgó ez este különösen kétszeresen kiérdemelte a színész-élet száraz kenyerét. A szerep nem tudása az előadás elbukta. Az előadás ma este tehát teljesen elbukott. Egyedül Nagy Polika. menthető e vád alól, kinek játéka is tanultságról tanúskodik. Szóval a ka, mint Champignac, a csapodár, neje — vidéki színpadon — helyét megállotta Champignac utáni) túlzott hóbortosságával rontott sokat abból, mint különben sikerült mimikáival s a ssinpadooi otthonosságával épített. A következetlenség is nagy hibája, ugyanis a légy úttra kerülendő, félre vonul egy oldalszobácskába, hogy rendbe hozza ruháját, — azonban ahelyett, hogy azt tette volna, Thalia templomának falairól mind magára szedte, a mennyi pókháló volt , úgy állott ki, indulni a grófnőhöz rendes — vout-ra. — Ami a asini erőt általában illeti, az csaknem jónak mondható A női főszerepek Tőkés Emilia és Nagy Páli kisasszonyokra bízatnak, kik helyeiket méltánylandóan betöltik. A férfiak közül kiemelendők Tóth Jenő, a Miklósi népszínház volt tagja, Libera és Osváth, kik sok érdekeltséggel kezelik szerepöket, szóval: jó vidéki színészek. Gyertyatartó. — Miraflori grófnő. Az ultramontán „Cenf Corr, melynek munkatársai között nyugdíjazott osztrák államférfiak is voltak, a mult évben megszűnt. A munkatársak most is a „Vaterland“-ban folytatják előbbi hivatásukat, ahol legközelebb egy levél közlési által adtak magukról életjelt, mely levél Victor Emánuel magánviszonyait hurcolja a nagy közönség elé. E levélnek tartalmából kivesszük a következőket: „Egész Olaszországban nagy izgatottság ural”, mondja a levél. Miért ! Mert az 1874-iki gothai almanach Mirafiori Rosina grófnőt, mint Viktor Emanuel morganatikus feleségét mutatja be. Az egész királyi család, főleg Humbert kereste és neve által gyűlöltetve, Rosma grófnő még nem érhette el azt, hogy a király törvényes feleségének tekintenék. A királyi herczeg pártja az említett események miatt magánkívül van s ez esemény teljesen érdeknélküli volna, ha nem képezné kifolyását egy egész cselszövénynek, mely évek óta foly, s melynek végét még senki sem tudja előre megmondani. Mint tudva van, Viktor Emanuel még fiatal korában lépett viszonyba egy piemonti ezreddobos leányával, a jelenlegi Rosina grófnéval. E viszony túlélte a király házasságát. Még Cavour cselszövényei sem voltak képesek Rosina grófnőt a király kegyében megingatni. 1869. vége felé történt, hogy a király egy a toskánai nagyherczegi háztól elvett palotában megbetegedett; itt a papok reávették arra,hogy Rosinával megesküdjék. Rosina e percztől kezdve minden utat módot megkísért, hogy a király törvényes feleségének ismertessék el. Hasztalanul. Midőn a király való Nápolyban először az udvari szinház páholyában megjelent, a közönség füttyökkel fogadta. Rosina erre Ratazzival szövetkezett, kit kormányra segíteni ígért, ha terveit előmozdítja Ratazzi azonban meghalt, mielőtt Rosina grófnőnek szolgálhatott volna. A grófnő most Viglianival lépett alkura, a általánosan azt beszélik, hogy a mint az olasz parlament által polgári házasságról szóló törvény el lesz fogadva, Rosina grófnő követelni fogja törvényes elismertetését. Ennek mintegy bevezetését képezi a gothai almanachban megjelent, jegyzet. Valószínű, úgymond a „Vaterland“, hogy ezen ügy végre a parlament elé fog kerülni, miután Rosina grófnő igényeiről lemondani nem akar, Humberthg. és a miniszterek pedig semmi áron nem akarnak belegyezni abba, hogy Rosina grófnő a király törvényes feleségének declaráltansék.* A „Waterland” ennek folytán reméli hogy Viktor Emanuel kénytelen lesz lemondani. — Két ex-király egy fedél alatt. Féréses nápolyi-király Páriából Bécsbe utazva, f. hó 4-én reggel 8 óra 48 percskor Strausburgba érkezett, de 10 óra 43 perczkor megint tovább utazott, 10 óra 3 perczkor Amadé spanyol ex-király is oda érkezett, Parisba utaztában, azonban már 10 óra 53 perczkor tovább folytatta útját. A két ex-király tehát 20 perciig egy fedél alatt időzött. A porosz egyetemeken a mult tanév második felében 827 tanár és 7199 hallgató működött. Jellemző, hogy a berlini egyetemen 238 hallgatóval kevesebb volt a mult évben. Ezen 7199 hallgató közül 798 evang. és 409 kath. theologus, 1722 jogász, 1687 orvosnövendék és 2586 bölcsészet- hallgató. Nemzetiség szerint van e 7149 hallgató közt 6163 porosz, 578 Poroszországon kívüli német, 4 belga, 5 dán, 9 franczia, 14 görög, 30 angol, 9 olasz, 10 németalföldi, 44 magyarországi, 1 portugáz, 13 román, 190 orosz, 7 skandináv, 32 svájczi, 7 szerb, 1 spanyol, 6 török, 13 afrikai, 83 amerikai, 21 ázsiai és 2 ausztráliai. Torda 1874 Január 9. Kis városi színészet. Közelebbről érkezett városunkba Nagy Mihály színtársulata s igy a téli estvék unalmait némileg módunkban van magunktól távol tartani. Megvalt- HÚSZEZER MÉRTFÖLD A TENGER ALATT-után francziából. Második rész. IV. FEJEZET. A veres-tenger. (Folytatás.) Ami a halakat illeti, ezek is számos faj által voltak képviselve, s ezek közt nem egy érdekes találkozott. A „Nautilus" hálójába akadtak közül felemlítem a rájákat, az ezüst hátú arnakos, a nyílfarkú ráját és Boekast, ez utóbbiak közt két méter hosszuk is voltak, melyek mint egy úszó köpeny lebegtek fel † alá: fogatlan Ardontok, mely porczogó hal már a cápához hasonlít: dromedár-halakat, melyeknek púpja egy görbe tövisben végződik, — kigyó-halakat, tölcsérhalakat sa.t, melyek az általunk már beutazott tengereken szintén otthonosak. — Febr.0-én a véres-tenger legszélesebb pontján volt a „Nautilus." Suakeen kikötőváros is Quotendak között; az első a nyugati, emez a keleti parton fekszik. A tenger átmérője itt százkilencven mértföld. Délben Nemo kapitány a fedélzetre jött, s én feltettem magamban, hogy nem engedem addig levonulni a hajóba, míg felvilágosítást nem kapok tőle szándékai felől. — Éhnyomor tört ki Ooroszország Simbirsk kormányzóságában. A kormány gyorsan megtette a szükséges intézkedéseket. — Ill Napoleon halála napján, jan. 9- én, néhány párisi templomban gyéren látogatott gyászmise tartatott. A bonapartista közlönyök közül egyedül a ,Pays" jelent meg gyászkerettel e napon. — Fekete nyulat lőttek jan. 2-án Frankenstein mellett. Az ily színben fölötte ritka állat a boroszlói múzeumnak ajándékoztatott. Nemo kapitány rögtön felém tartott, s lekötelező modorban szivarral kínálván meg, így szólt: „Nos, tanár úr, hogy tetszik önnek a véres tenger ? Eléggé figyelemmel kísérte annak minden csudáit? Megnézte a városokat, melyek partjain emelkednek ?“ „Igen kapitány!“ — válaszoltam, — „a a .Nautilus“ mintha csak kiválólag e tanulmányra volna alkotva. Ab, a .Nautilus“ értelmes egy hajó." .Igaza van, értelmes, vakmerő és sérthetetlen. Sem a véres-tenger borzasztó viharaitól, sem áradatai és zátonyaitól nem fél.“ „Valóban úgy látszik, e tenger egyike a legveszélyesebbeknek, s már a régiek előtt rosz hírben állott.“ — „úgy van, Arronax úr, a római és görög írók nem sok jót mondanak róla, s Strabó megjegyzi, hogy különösen a canicula alatt és az esőzési időszakban veszedelmes hajózni rajta. Az arab Edrisi, ki a veres-tengert „Colzoumi öböl“ név alatt említi, szintén fölemlíti, hogy zátonyain sok hajó szenved törést, s hogy éjjel senki sem mer hajózni rajta. Ez író úgy rajzolja a verestengert, mint a melyet rettenetes viharok szoktak meglátogatni, s mely semmi jót sem rejt magában, akár mélyében, akár felületén. Ugyanezen nézeteket találjuk Arrienus, Agatarchides és Artemidorusnál is.“ „Látszik, hogy e történetírók nem a ,Nautilus® fedélzetén utaztak be." „Igaz,“ — válaszolt a kapitány mosolyogva — „És e tekintetbez az újabb kor nem sokkal előbbre van aónál. Hány századra volt szükség, míg a gőz mozgató erejét föltalálták, és ki tudja, nem telik e el ismét néhány század, míg egy második „Nautilus“ létrejön. A világ lassan halad előre Arronax ur.“ „Úgy van“ — válaszoltam — „Az ön hajója, egy századdal s talán többel is megelőzte napjainkat. Mily kár, hogy e találmánynak felfedezőjével együtt kell elvesznie. Nemo kapitány nem felelt a megjegyzésre. Néhány percznyi hallgatás után azonban így szólt: „Nem a régi történetírókról, s a vörös-tenger veszélyeiről beszéltünk az elébb ?“ „Mindenesetre“ — válaszoltam, — „hanem túlzott nézeteik voltak ezeknek a veszélyekről?* „Igen és nem, amint vesszük,“ — felelt a kapitány, ki egészen otthonosnak látszott a vöröstengeren. Az, ami a szilárd építésű, gőzzel mozgatott hajóra nézve többé nem árta más, ezerféle veszéllyel fenyegethette a régiek hajóit. Képzelje magának az első hajósokat, kik törékeny fabárkáikon a tengerre bocsátkozni merészkedtek, s képzelje hozzá, hogy hajójuk szurokkal volt beöntve, és tengeri-kutya-hájjal beeresztve. Egyetlen műszerük sem volt, melynek segélyével irányukat meghatározhatták volna, s leginkább az általuk teljesen nem is ismert áramlatokra kényszerültek bízni sorsukat. Ily körülmények közt nem csuda, ha a hajótörések gyakoriak voltak (Folyt. köv.) Külföldi vegyes hirek. Dalár ügy. Az országos dalár egyesület 1872 évi september hóban Nagyváradon tartott közgyűlés végzésileg kimondta volt, miszenot az itt tartott országos Dalár-ünnepély emlékére a magyar dalma zene-irodalom két fáradhatlan bajnoka Erkel Ferencz és Ábrányi Kornél urak számára egy emlék adományt készíttet, a minek » kivi*«, jével a nagyváradi dalárdát bízta meg. — Kitett dalárda ez emlék-adomány létesitéa« ezért* ból adakozási felhívásokat intézett az embij,zai dalárdákhoz. — A kolozsvári dalkör ivén e czélra a következő adományok folytak be: Klein* Sándor 1 frt, Barabás Károly 20 kr, Münster Ede 40 kr, Koncz Dani 20 kr, Miller Sándor 20 kr, Balla László 20 kr, Egy öreg dalár 30 kr, Krémer Ferencz 2 frt, Frölich Vilmos 1 frt, Tauffer János 1 frt, Dr. Koch Antal 1 frt,Ákoncz József 60 kr, Fenesy Károly 50 kr, Kónya Sándor 66 kr, Zeitler József 50 kr, N. N. 20 kr, Orbán József 50 kr, Csíki Imre 1 frt, Papp testvérek Gyekéből 1 frt, Gámán János 1 frt, Tamási testvérek 1 frt, ifj. Tauffer Ferencz 1 frt, összesen 15 frt, 20 kr, mely összeg még mult év junius 4-én elküldetett rendeltetési helyére a nagyváradi dalárda elnöke Ritóok Zsigmond urnak, ki kérésemre a nyugtát utólagosan a napokban küldte meg. A Nyugta tizenöt frt. 20 król o. é-ben, mely összeget az Erkel és Ábrányi féle emlékra a kolozsvári dalkörtől 1873 junius 4-től kelt megkeresés mellett annak idejében vettem — elismerem és nyugtatom. Kelt Nagyváradon, 1874. január 5-én Ritook Zsigmond, a nagyváradi dalárda elnöke. Egyszersmint tudatja, hogy az említett emlékre a felhívott dalárdáktól 62 frt 21 kr. folyt bt, mihez a nagyváradi dalárda 29 frt és 13 darab ezüsthámlot csatolt és igy az erész összeg az ottani takarékpénztárba helyeztetett el. Magában véve ez eredmény nem olyan, hogy azzal a kitűzött czélnak jelenleg megfelelni lehetne. Bergai A. József, a kolozsvári dalkör titkára. Kolozsvár, január 13-án. Jr A helybeli m. k. ponta-fönök urat szívesen kérjük, intézkedjék úgy, hogy a expeditio korábban vehesa* kezdetét. A lapok szerkesztőségeire nézve alig lehet valami nagyobb nehézség, mintha a Pest és Bécsből kapott lapokats a lévaiakét későn kaphatják ki. Jelenleg 9 ankor, néhe még V, 10 órakor nem tudunk leveleinkhez jutni, a mi egy napi lapnál, melynek rove- jait '912 órakor be kell zárni, nagy késedelem Kéltséggel elismerjék, hogy a helybeli postahivatal sohasem kívánta figyelmen kivül hagyni a »ajtó méltánjon panas*»it, reméljük, most »era s»ólaltunk fel hiába. de Kapcsolatban ezzel megemlítjük, hogy a vevényekkel ellátott levelek új rendszer »»érinti kezelése a réginél »okkal vonzabb. A főposta igazgatóság az ügykezelést nem hogy gyorsított» volna, de még terhesebbé tette. A levélhordók legjobb akaratuk mellett is sok időt kénytelenek elvesztegetni a feleknél, mig ezek reá akadnak megfelelő rovatukra, hova az átvevőit, talltuita aláiránt bevezettetik. Éppen igy van ez a pénzes leveleknél is Ez az uj rendszer a szó szoros értelmében idétlen, halva ízületes újítás. Ha jobbat nem tudtak a régi kezelésnél előállítani, legalább nem kellett volna azt elrontani, még roszszabbá tenni. Kár és vétek az időt igy hivatalosan prébáltatni! ! A tegnapi égés részleteiről, különösen keletkezése okairól mind e pillanatig nem kaptunk a rendőrségtől hivatalos felvilágosítást, amit pedig ilyen körülmények között mindig elvárhat a sajtó. Annyi bizonyos, hogy ha a Korbuly Gergely london utczai házának tűzfala gátat nem vet, a veszély kiszámíthatlan nagy lett volna. Az eléged házak közül kettő a „Victoria“ biztosító társulatnál volt biztosítva. A társulat igazgatósága intézkedett azonnal a kár felvétele iránt s igy 8Z°nnnak kifizetése várható A belvárosi háztulajdonosokat ismételve figyelmeztetjük, ne késsenek soha biztosítani épületeiket A tüzesetek gyakoriabbakká kezdenek válni. Néhány forint költséggel nagy nyugodalmat lehet szerezni, s a bői«*“ évek keresmény« nem les»* v^yszerencsétlen órának martaléka. A „Victoria“ biztositó társulat ügynöksége minden biztosítást gyorsan teljesít, s kár esetében, — mint a jelen példák* e“‘ látják — lelkiismerete» pontossággal jár el. Ujlaki János 1848-iki honvédtisat, később sastó a napokban meghalt Budapesten. Mint a boldogultnak egyik barátja értesíti Upuokat, Vlaki roppant nyomor és ínségben pusztult el a főváros és humanizmus falai között. A hovédmenház Oreseo , honvédeink, kikért ezt épiték, meztelenül baiu»11 all Oh be szivrázó kép! Ha a kormány ez ügyben nem tud, vagy nem akar tenni, legalább azok szólalnának fel minél gyakrabban, kik elegendő kintélylyel bírnak ahoz, hogy ’szavuk Q8 légi«0 kiáltó szó a pusztába ! Urlaki mint tudjuk kóló*8' vári születésű volt. & Kapcsolatban e tragikus hírrel azm említhetjük egyik levelezőnk nyomán, hogy *