Magyar Polgár, 1874. január-június (8. évfolyam, 1-145. szám)

1874-05-23 / 116. szám

VIII. évfolyam. 13-dik szám Kolozsvárit, 1874. szombat, május 23 POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK Fogási évre ................................. ft. — kr. Félévre................................® » — * Egy negyedre....................... 4 » — * Egy hónapra ..............................1­­ M : Üti il L? SZERKESZTŐSED IRODA: A ly­eeumi nyod­dóban K.ladói hivatal: A loleumi nyomda „központi irodájá“-ban főtér gr. Teleki Domokos-ház. * HIRDETÉSI DIJAK : Ötször halábozott sor ára 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegilleték. Nagy hirdetéseknél _ kedvezmények. m­ NYILTTER toronként, vagy annak helye 28 kr. Reclamok: hirfdiérbe toronként 1 fit KOLOZSVÁR, MÁJUS 22. Az erdélyi kincstári bányászat és az országos deficit. H. A kincstári állambányászat állományának egy nevezetes s mondhatni a legfontosabb részét képezik végre az erdélyi sóbányák. Hlogy mennyit szoktak ezen bányamüvek, évenkénti 1—1­/a millió kő-és apró-só termelés mellett jö­vedelmezni, — azt részletezni nem szükséges. — A só-, vas-és kőszén-bánya-müvek üzeme ennél fogva a fenn elősoroltak szerint, okszerű kezelés és takarékos gazdálkodás mellett, magát nem csak fenntarthatja, sőt a­mint a tapasztalás mutatja, tetemes jövedelmet is eredményez Csak a nemes­fém-bányák (arany, ezüst) és ezzel kapcsolatos fémkohók üzemének fenntartása jutott az újabb időben azon válságos helyzetbe, hogy a kedve­zőtlen körülmények nyomása alatt kénytelen volt, sok évtizeden keresztül, a nagy nyereményekkel gazdagított állam­kincstár segélyét igénybe venni. S ez annyival nagyobb baj, mert éppen a fém-bá­­nya­ műveket, — melyek különben még teljesen életképesek, — sem eladn­i nem lehet, sem pedig fontos politikai és társadalmi érdekek koczkázta­­tása nélkül véglegesen felhagyni nem tanácsos. — Az erdélyi arany-bányák hanyatlásának okait következő tényezőkben lehet feltalálni: a., a sza­bad vagy termés-arany előjövetelének tagadhatat­lan csökkenésében, a­miért most a bányász kény­telen érc­esedett aranyos­ bánya terményeit a kohó olvasztáshoz, tetemes nagy»a» usuaiegai, «­ ki­váltásra előkészíteni. b. ) a megváltozott társadalmi viszonyokból eredeti költségesebb gazdászati rendszer folytán bekövetkezett, megdrágulásában az élelmi czikkek­­nek, és munkabéreknek. — c­ ) az eddig élvezett kiváltságok és kedvezmé­nyek (bánya­munkások katona mentessége) megszün­tetésében és végre d) az állam kincstári bányászati czélokra reservált­ erdőkből kiszolgáltatott épület és tűzifa árának, Kerkepolyi pénzügyér alatt, be­következett tetemes falhágtatásában. — A közelebb mult 5 év lefolyása alatt az országszerte rohamosan megindított vaspályák épí­tése következtében, az élelmi czikkek, építési anyagok és tűzifának ára is, de különösen a mun­kabérek, — főként a keleti vasút építésénél fog­lalkozott angolok pazarló gazdálkodása által, — eddig elé hallatlan magasságra csigáztattak fel. Ennek következtében, az állami bánya és kohó­mű­vek is kénytelenek voltak, hogy munkásaikat meg­tarthassák, — erejüket meghaladó mun­kabért fizetni, melyet többé le sem lehetett szá­ntani.­­ A határőrvidéki erdőüzletről híressé vált volt p. n. m. oszt. tanácsos Dívaid a tűzi és épü­letfának a fennt elősorolt rendkívüli viszonyot következtében ideiglenesen felszökött árai álta tévútra vezettetvén, minden higgadt megfontolás nélkül szédelgéssel határos tervekre hagyta magát ragadtatni, s ezen vérmes tervek keresztülvitelére Kerkápolyiit is megnyervén, ez az országgyűléssel, nagy összegeket szavaztatott meg erdészeti beru­házásokra. Az állami erdők értékesítésére Divald fellengős tervei keresztülvitele czéljából; azonnal felállittatott egy uj hivatal, a „Kolozsvári jószág igazgatóság“ s a vidéken több uj erdészeti hivatal; idegen, de méreg­drága munká­sok hozattak be Erdélybe, Baden-Badenból, Ba­jorország, Istria és Bukovinából ; levágatott a gör­­gényi, szászsebesi, topánfalvi és zalatnoai kincstári erdőkben több ezer szál épület és még több ezer öl tűzifa. Hogy az ily költséges apparátussal ter­melt fávak ára olcsó nem lehetett, az természe­tes. Időközben a vasúti munkálatok bevégzése után s egyéb körülmények befolyása alatt Erdély­ben a tűzifának ára tetemesen leszállott, de azért a kincstári kohó­művek most is a drága fával kénytelenek dolgozni. Már­pedig a tüzelő anyag a kohászatnál a főtényező lévén, ha az érczolvasz­­tási költségek túlságosak, ezt mi u­­­t­i m­a a n­a- 1 i­s­­, a bányaipar érzi meg, mert az olvasztási költségek a bányatermények értékéből szoktak le­vonat­ni___­________________________ Ezen olvasztási költségek jelenlegi, szerfeletti nagysága éppen az akadály, mely a bányaipar fel­virágzását gátolja s fennállását veszélyezteti. Ha tehát az állam-kormány, az erdélyi nem csak állami, de a magán­bányászatot is a végel­pusztulástól meg akarja menteni, az első teendőt: a kincstári erdőből kiszolgáltatandó fa­ árának azonnali tetemes leszállítása.­­ Mert oly viszonyok között, mikor csaknem az erdő közepén, egy bécsi kurta öl fáért, eddigi 4 frt helyett most 7 forintot, és egy mérő (10 köb­láb) faszénért, eddigi 70—90 kr. helyett, most 1 frt, 20—1 frt 90 kr. kénytelen a kohó fizet­ni, — üzemét nagy veszteség nélkül nem folytat­hatja. De másrészt mitévő legyen az államkincs­tár azon temérdek ölbe vágott tűzifával, ha a ko­hászati ipar által nem igyekszik azt értékesíteni ? Kereslet hiányában ott fog elrothadni a raktárban mert a piaczra dobott nagy fakészletet a vevő kö­zönség évekig sem képes elfogyasztani. V i­d­ea n t tehát c o­n B­u­r­e­s satb. Déva 1874. Május 16. M 6. — A középtanodai törvényjavaslat tár­gyalása — fontosabb ügyek miatt — őszig fog halasztatni. — A magyar delegatió tegnap máj. 21- én tartotta utolsó érdemleges ülését. A delegatió még csak k­t ülést tart, egyet, a­melyben a hetes kiegyeztető bizottság terjeszti elő megállapodásait, melyekre jutott a birodalmi tanács delegátiója he­tes bizottságával, és egyet, melyben határozatai legfelsőbb helybenhagyásáról értesittetik.­­ Az osztrák delegáczió már tárgyalta a magyar delegáczió üzeneteit. Mint az „Uog. Corr.“ írja, van remény arra, hogy a két delegá­czió közt fönforgó differencziák ki fognak egyenlít­­tetni, és azt hiszik, hogy a dolog nem fog közös szavazásra kerülni, a­melynél az idén először ta­lálna megtörténni, hogy a magyar delegáczió két pártra oszolnék és ennélfogva kissebbségben ma­radna. Remélhető, hogy a delegácziók már ma (pénteken) befejezik munkálataikat, és így szom­baton be is fog záratni.­­ A birtokrendezési ügyeknek a ma­rosvásárhelyi kir. tábla területén mihamarább le­endő elintézése és befejezése tárgyában az igaz­­ságügyminisztérium által egy körrendelet bocsáj­­tatott ki, melyben az erdélyi kir. törvényszékek elnökei usasitulnak, vagy a leremiouy verniek pon­tos szerkesztése, átalakítása, valamint a közhitel s egyéb gazdászati és állami érdekek tekintetéből, a fennemlitett birtokrendezési ügyek elintézésére és befejezésére kiváló figyelmet fordítsanak és hogy intézkedjenek, miszerint az érintett ügyekről az e részben követendő eljárás tárgyában 1872. évben 20,846. szám alatt kibocsátott szabályren­delet 7. §-a értelmében szerkesztendő táblás kimu­tatások pontosan vezettessenek és negyedévenkint felülvizsgálat végett a marosvásárhelyi kir. táblá­hoz fölterjesztessenek.­­ Az első folyamodásu kir. járásbíró­ságok fogházaiban és börtöneiben letartóztatottak irányában követendő bánásmódnak, ezen fogházak és börtönök kezelésének, igazgatásának s az azokra való felügyeletnek, az azoknál alkalmazottak köte­lességkörének, nemkülönben az idevonatkozó fe­gyelmi hatóság gyakorlásának szabályozása jár- TÁRCZA. VÁDLOTTAK PADJÁN. IRTA: K. PAPP MIKLÓS. III. Egy párbaj a tengeren. (Folytatás.) Egyszer csak elcsendesült az égzengés. Iá*12 °iCeán kín0S jarSatása- Mintha a tulvi­­­v S, VT3 egy pár dténypausát tartana. Egy 1 ,a­­bb hatoltam. Az árbocz mellett két az 10t1 megkötve. Az egyik fiam, a másik ta a vihar.tek egymá,S8a1’ de hangjukat alkap-A mint a szélroham megcsöndesült, gyor­san b­ontakoztak. Azt hittem visszatérnek. gy villám ismét bevilágitá a fedélzetet, s kezekben megvillant a kard. Vívni akarnak. 1.Z „k ]^Q0S perezben eszembe jutott, hogy hányi?rí|/,eSi a ^‘íresebb vívó, s fiam egy a y, iajd fedélzetén, síkos talajon, in- 8 ezó léptekkel akar szembe szállani. Hiszen z­ord a gondolat! Oda kiáltok hozzájuk, de hangomat ellenkező irányba kapta el a szél. úgy látszik siettek, hogy a viharnak e pilla­natnyi csöndesülését, mely azonban még foly­ton borzasztó volt, felhasználhassák. A következő pillanatban összecsaptak. Szabálytalan, idétlen dulakodás volt az. A hajó oldaláig hömpölyögtek el. Olivér a sikamlós téren térdre esett, elszorult lélegzetem. . . . majd felkapta magát ismét, szerencsésen si­­kamodva ki ellenfele halálos csapása elől. Egy perczre megfogództak mindketten az oldal karjába. Lehetetlen volt küzdeni. Egy hullám átcsapott a két ember felett, s alig mertem visszatekinteni, ha várjon ott hagyta­m őket, vagy elsodorta nyomtalanul. . . . Ah de borzasztó, de kínos perez volt! Azt hittem, megőrülök e jelenet alatt, melyen változtatni nem állott hatalmamban. A következő összecsapás még vérfagy,fa­­lóbb volt. Tudtam, hogy fiam vimodora túl­ságosan tág, s ez sok előnyt ad ellenfelének. Csapás csapásra omlott, látszott, hogy ez az utolsó erőfeszítés, úgy tetszett, hogy fiam ke­ze vérzik. . . de még­sem, Olivér egy egész lépést előre dől s sújtott. Soha az életben ilyen csapást nem lát­tam ! Az ezredes fél feje leomlott bal vál­lán ... összerogyott, majd fölemelkedni lát­szott ez a félfejű ember s oda omlott a kar­jára, honnét a legelső hullám bele­sodorta az óceánba. Olivér elveté kardját s elfödve arczát e kísérteties látványtól, rohant a lépcsőzetnek. Aléltan fogtam fel karjaimba s mire si­került szobámba szállitnom pár matróz segé­lyével, eszméletét teljesen elveszté. Labheran marquis egy pillanatra félbesza­­kitá elbeszélését. Fájtak lelkének e szomorú emlékek. Thomas gondolataiba merült s talán ma­gában épen azt latolgatá: mit tett volna ő az ifjú marquis helyében? Vájjon párbaj volt-e az, vagy csak kö­zönséges gyilkosság, melyben az erősebb, a szerencsésebb, áldozatul ejti ellenfelét ? Ki tudna itt igaz biró lenni ? Az óceán elboritó hullámaival ama sze­rencsétlen férfiút, a­ki talán nem volt oka a katas­trophának. A férfi sorsa a másik fél kezébe van letéve. A természettől gyöngébbnek alkotott uralja a férfiút. Az asszony, a nő rendelke­zik egész életünkkel, játszik vele, s midőn a játékszernek nincsen már ingerlő becse, en­gedi kihullani kezéből s talán kaczag, midőn összetörni látja! Olga meghatva ült helyén s szeméből egy igaz részvét-könyvt törölt fel. Vájjon kit illetett az ? Azt­ é, kit a hullám elsodort, vagy a nőt, a ki szive­s kötelessége között nem tudott választani, vagy ama szerencsétlen fér­fiút, kinek lelke elborult, s élő halott lett. Az öreg Laborán ismét megszakitá a csendet s igy végzé be elbeszélését. __ Az ezredes eltűnte nagy izgatottsá­got idézett elő a hajón másnap reggel. A „San Salvador“ kapitánya úgy látszik sejtett valamit már első perczben, mert szigorú nyo­­mozatot indított. Egyes matrózok lettek kihall­gatva, kiknek azon éjjel szolgálattételök volt.- Kétszeres okom volt aggódni. Végre leghe­lyesebbnek láttam személyesen beszélni a ka-­ pitánnyal. Midőn beléptem hozzá, egészen izo­­­gatottnak látszott. — Tanú nélkül óhajtanék uram önnel szólani: Távozott mindenki. — Az ezredes eltűnte. . . — ön részleteket tud felőle bizonyosan, ez olyan orgyilkosság volt, melyet büntetlen­ nem lehet hagyni. Tudnom kell mindent — Jót állok uram, hogy téved. El fogok önnek mondani annyit, a mennyit tudok az esetről. Az ezredes párbajban esett el. __ Marquis úr, az éjjel olyan idő volt, mely éppen nem alkalmas párbajra. Elmondtam neki mindent. Iszonyú haragra lobbant. — Hogyan, hát a száraz­föld nem elég tágas már, a tengerre is elhozzák önök igaz­ságtalan fegyvereiket ? Becsületemmel állottam jól, hogy e két­­ férfiú ügye tanút nem tűrt, hogy sérelme­k... .nagyobb volt, semhogy meg tudtak volna egymásnak bocsátani. Megbünhödött mind a­nyiban kiadott szabályrendelet a törvényszékek használatára az elnököknek az igazságügyioieszter által e napokban küldetett meg. Ezen szabályren­delet határozatai általában véve f. évi július hó elsejével lépnek életbe, s egyidejűleg minden egyes, ezen szabályrendelet határozataival netalán elvi ellentétben álló rendeletek és utasítások hatályon kívül léteznek. Országgyűlés. A képviselőház ülése május 20-án. Elnök: Perczel Béla. Wächter Frigyes interpellate intéz az igazságügyminiszterhez Talmács, Szelistye és Torca­­vár­s­ához tartozó községek iránt, melyben kérdi: Hajlandó e az 1871. évi 53. t. ez. 82. §-a által határozottan reá rótt kötelességnek eleget tenni és Talmács, Szelistye és Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a kö­zös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot minél előbb beterjeszteni, hogy azt a törvényho­zás még a jelen országgyűlési időszakban tárgya­lás alá vehesse és szentesítés végett felterjeszt­hesse. P­a­u­­­e­r igazságügyminiszter azonnal óhaj­tott volna felelni, de a ház a tegnapi határozat értelmében nem engedte. Trauschenfels Emil az orsovai vasúti csatlakozás tárgyában interpellálja a pénzügymi­nisztert, s kérdi, gondoskodott-e a miniszter esz­közről, hogy a brassóvalUKi összeköttetés mégis legalább egyidejűleg az orsovaival legyen létesít- Ii868l*c.*i,i fog a píni cégiUji­h­alterrel. Kiss János az igazságügyminisztert inter­pellálja erdélyrészi járásbíróságok német végzései tárgyában. — Közöltetik az igazságügyminiszterrel, S­z­a­p­á­r­y belügyminiszter benyújtja a vá­lasztási törvényjavaslatot, s kéri, hogy a ház mind­járt ünnepek után határozzon az osztályokhoz uta­sítása iránt. Ki fog nyomatni és szétúóztatni. Ezután a kölcsöntörvényjavaslat harmadszor is felolvastatván, a többség elfogadta, s azonos­ átküldetett a főrendekhez tárgyalás végett. Legközelebbi ülés 28 dikán, pünkösd utáni csütörtökön. Napirendje: az ügyvédi rendtartás részletes tárgyalása és a gyakorlati bírói vizsgáról szóló törv. javaslat. Ezzel az elnök boldog ünnepeket kívánva, (Felkiáltások: Hasonlóképen: Éljen az elnöki) az ülést feloszlatja.

Next