Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)

1874-08-02 / 174. szám

win darab időtől kezdve valami elmerülésféle lát­óik Sílve, értelme, mintha nem a színpadé len­­ne már, — hanem csak úgy játszik — mert ját­szania kell. Valami spleenes állapot ez, mely iuentől tovább fog tartani, annál nehezebb lessz Szacsvainak felébredni belőle , — pedig ébrednie kell, vagy aztán azt mondjuk: eltévesztette pá­r w. * Szentgyörgyi jó Solimán volt, s kiválló , szé- Q sikerült azon jelenete, midőn a jancsárhad el­­íté­lését jelenték s vezére holt­teste felett Önti (1bmng)!'- Jon« HI I H HABAN »­i. Kolozsvárt!, augusztus 1-én. # Prielle Cornelia asszony a jövő hó folytán ismét megkezdi vendégszerepléseit Kolozs­­várt, s összesen hatszor fog fellépni. Kapcsolatban e hírrel megemlítjük, hogy Prielle Cornelia asz­­szony augusztus 16-a körül Deésre is lerándul s jótékony czélokra az ottani műkedvellőkkel három előadást fog tartani. Az előadandó darabok mint hírlik .Gauthier Margit,“­­Női harcz,“­­Julia“ lesznek. Mondanunk sem kell, hogy a deésiek is várva várják kedves vendégjüket. Ar Odry Lehel mint halljuk, kedden ,Na­­ buccn-ban fog fellépni. Semmi kétségünk, hogy e derék művészt a közönség kitüntetésekkel fogadja. Borza István volt kolozsvári kereske­dő Nagybányán meghalt 40 éves korában. Béke poraira­­ kövesdi Boér Albert gyászjelentését kaptuk a napokban Deépről. Meghalt julius 10 én 50 éves korában Nagyszebenben. Hűlt tetemei Fel­falura szállíttattak. — A „három pár czipő“ ma Marczell Géza jutalomjátékául kerül másodszor szinre. Fel­hívjuk a közönség figyelmét ez élvezetes előadásra. — Közgyűlés. A kolozsvári polgári lövész­egylet folyó évi július 26-ára hirdetett közgyűlé­sét, a megjelent részjegybirtokosok csekély szá­ma miatt meg nem tarthatván, ez év augusztus 9-ére, azaz: Vasárnap délelőtt 10 órára, a városi képviseleti bizottság termében új közgyűlés hiva­­tik össze, melyben a jelenlevők — az alapszabály 20 §-e értelmében — minden egyéb tekintet nél­kül határozatképesek. A közgyűlés határozni fog azon tárgy felett, mely már az első közgyűlés napirendéhez tartozott, s az illető hirdetménybe fölvétetett, t. i. az igazgató választmánynak azon indítványa felett, hogy az építési átalakítások költségeinek fedezhetése, s a tartaléktőke előállít­­hatása tekintetéből vagy 100 db elsőbbségi rész­jegy bocsáttassák ki, vagy pedig a részjegybirto­­kosok 3 évre mondjanak le kamatigényekről. Móricz István, titkár. — A tűzoltásnál működő rendfenntar­tók osztályának tagjai tegnap délután 3 órakor tar­tották meg alakuló közgyűléseket a városi bizott­ság termében. A gyűlést összehívó tűzoltói főpa­rancsnok Minorich Károly a megjelenteket meleg szavakkal üdvözölvén, tudtul adta, miként ez osz­tályba eddigelé 109-en jegyeztették be neveiket, de remélli, hogy e szám rövid idő alatt a 200-at, el fogja érni. Felhívja egyszersmind a gyűlést a megalakulásra, ígérvén a netalán szükségelt fel­világosítások megadását. A közbizalom az elnök­ségre K. Papp Miklóst, a jegyzőségre pedig Mó­ricz Istvánt híván fel, a gyűlés K. Papp Miklós elnöklete alatt egy 12 tagú:Demeter Károly, Med­iás Tivadar, Szabó Endre, Moldován Gergely, dr Szőcs Emil, Szentgyörgyi, Dorgó Albert, dr. Hincz György, Gajzágó István, dr. Issacu Aurel, dr. Szombathelyi Gusztáv, Váradi Károly s Czabó ■József személyeiből álló bizottságot küldött ki, ó°gy a tűzoltói parancsnoksággal érintkezve e rendfenntartói osztály alakulására, s tovább fej­­­lesztését nézve egy szabály-tervezetet dolgozzon s azt megvitatás és elfogadás végett a közgyűlésnek mielőbb mutassa be. A gyűlésnek tárgya nem lévén, ezután eloszlott. — Vajda­árosunk polgársága minél nagyobb számban so­­rolnak a rendfentartói osztályba, s ezáltal köz­­reműködnek az annyira szükségelt rendfenntartás­i vagyon biztonsági­ érdekében.­­ ” Egy betiltott román conferentia a Eszéki fürdőn. Lapunk egyik székelyföldi Munkatársától a következő tudósítást vesszük. Bor­­s­ék’ július 28. Igaz ugyan, hogy Borszék — ^gyhatányát illetőleg egyike a legkitűnőbb for­má­­­­­ja azonban nem erről, hanem egészen B Srdl okarnak pár sort a „M. P.“ számára írni. I *jaz k a legtörzsökösebb székely községek tu­nyánáT’t 8 mint fÜrdő — épen kitÜDŐ gyógyhatá­súk °^Va ~ r°mánok által is gyakran látogat­tad'^ ^r(^vendégeket, igen szívesen is lyess# Románia polgárait is; hanem tulszivé­­günket, úgy látszik, talán félre is értették mán*0 JS: ^ele° ^ 26 dikara i(*e Borszékre ro ]jj atyánkfiai egy román conferentiá ^.vtak volt össze; — ezen conferentia éli B az előszelek lengedezték, a magyar állam lett volna irányozva. — Csikkek alispánj elülvén ezen megtartandó conferentiáról, min érvényben ütközőt, annak megtartását betiltotta ^ er®észetesen ez az illetőknek nem igen tetszet e­légtelenek voltak belenyugodni,­­ mi a ma *őszéről nem is fogtunk volna egyetlen ár» szóval is róla megemlékezni, ha az est­e egy mély botránkozást előidézett jelenetnek nem lettünk vol­na tanúi , s ez az, a­mit nyilvánosságra hozni óhajtottunk. Van ugyan­is Borszéknek egy — a tulajdonos székely­ községek által fizetett mérnöke. S ezen fürdői mérnök — Margitay Gábor — az este a vendéglőben egész oláh néptribun szerepet vitt, amenyiben ő volt a hős szóvivő, — az ösz­­szegyűlt oláhok között, — a­ki az alispánt betil­tó rendeletet a legerélyesebben helytelenítette, s egyszersmind biztosította a tömegesen jelen volt románokat arról, hogy ilyes valami nem fog töb­bé megtörténni. Ez az úr egyébbiránt, mint több fürdő-vendég állítja, már a múlt évben is, külföl­di oláh kapacitások és oláh nép­tribunok neveire akarta a borszéki forrásokat és Borszéknek más nevezetesebb helyeit elnevezni, s csak is az ak­kori fürdő-vendégek erélyes közbelépése gátolta meg ő uraságát ezen terve valósításában. Ily té­nyek után a tulajdonos törzsökös magyar­ székely­­községeket kérdjük : hát azért tartják ők a mérnö­két, hogy az a magyar hazaellenes áramlatok­nak egyik fő mozgató tényezője legyen? Hát oly bőviben van a székelység a pénznek, hogy még ily dolgokra is marokkal szórhatja azt ? Talán ne ip épen. De ha nem, akkor kötelességük úgy intéz­kedni, hogy saját zsírján ily egyéneket ne hizlaljon különben is, mint értesülünk, Margitay mérnök úr, mint mérnök is, hanyag és tudatlan. Még egy egy­szerű híd költségvetését sem képes még csak meg­közelítőleg is­­ elkészíteni: a­mit ő pl. 4000 írtra irányoz elő, az az ő felügyelete alatt bele­kerül 7—8 ezer írtba; csak felületes költségek­kel igyekszik a közönség s az illetők szemébe port hinteni, jelenleg is a „Lázár fürdő“-be bele­épített vagy 7000 Irtot, hogy külsőleg csillogjon, magát a fürdőt azonban tönkre tette. — Borszék általános tervének elkészítését már 4—6 év óta hasztalan sürgetik a tulajdonos községek, az, da­czára hogy legfennebb egy hónapi munka volna, még mind nem kész, s valószínűleg nem is fog ál­tala elkészíttetni. A „Kossuth kút“-hoz egy fedett sétányt kellett volna még a jelen fürdőre építeni, de hogy semmi se legyen belőle, 18—20 ezer frtos tervről beszélt a bizottság előtt, holott 1500— 2000 írttal bőségesen be lehetett volna érni, így aztán lehetetlen itt Borszéken minden czélszerű intézkedés. A tulajdonos községek tehát nyissák fel egyszer szemeiket, és az illetőt vagy szorítsák rá kötelessége teljesítésére — minden irányban, — vagy adjanak túl rajta. .. — Bereczki Máté jeles pomolog ismét megkezdő avatott tollal irt érdekes gyümölcsis­mertetéseit az „Erdélyi gazda“ hasábjain, ajánl­juk az érdeklődő t. olvasó közönség szives figyel­mébe. — Nyílt számadás a sétatéren folyó évi julius 18-én tartott népünnepély eredményéről. Bevétetelt bementi jegyekből s felülfizetésekből 751 frt 64 kr. Kiadatott: Rendezői költségekre 26 frt 30 kr. Nyomtatványokra s hirdetésekre 35 frt 75 kr. — Léghajósnak 303 frt 70 kr. — Tü­­zijátékosnak 30 frt. — Erőművészeti mutatványo­kért és léggömbökért 36 frt. — Jutalomdijakért 11 frt 49 kr. — Zenéért 80 frt. — Őrségi, pol­­gári és katonai személyzetnek 22 frt 80 kr. Áll­ványok, májusfa felállításáért 18 frt 80 kr. - - Összes kiadás 564 frt 84 kr. Marad e szerint a sétatérnek 186 frt 80 kr. M. Zsigmond Elek ur­nak, ki egy bordó sert ajándékozott, t. ez. Orbán József urnak, ki egy májusfával ajándékozta meg a sétatéri, valamint a pénztáraknál közreműkö­dött ügybarátoknak a sétatéri választmány ezen­nel szives köszönetét fejezi ki. — Kolozsvárit ju­lius 29-én 1874, a sétatéri választmány. — A székely művelődési és közgazda­­sági egylet végrehajtó bizottsága e hó 30-án 5 órakor ülést tartott, melyen a mult ülés jegyző­könyve hitelesíttetvén, felolvastatott és helyben hagyatott azon Deák Farkas által készített föl­hívás, melylyel a már megerősítést nyert alapsza­bályok szétküldendők lesznek, valamint azon alá­írási iv, amelyen a leendő alapító és rendes tagok 1876 jan. 1-től kezdve kötelezik magukat. Ezek kinyomtatása és szétküldésére az elnökség biza­tott meg, azon meghagyással, hogy minden érsek, püspök, főispán, főkirálybiró, városok elöljáróságai is megtalálva és felkérve legyenek a támogatásra. — Szerb nemzeti congressus K­a­r 1­0- v­i­c­z, jul. 30. Hogy a congressus tagjait tüntető módon lemondásra kényszerítse, M­i­r­et­i­c­s teg­nap az általános értekezleten azt indítványozta, hogy a választó ülés jegyzőkönyvében tiltakozás vétessék föl a király visszavetési jogának gyakor­lása ellen. Polit kivételével az összes képvise­lők igen élesen megtámadták az indítványt. Ma folytatták ez ügyben a vitát s végül indítványozó javaslatát visszavonni kényszerült. Azután Kasa­­pinovics azon indítványa, hogy a congressus sajná­lattal vegye, tudomásul a történt választás vissza­utasítását, elfogadtatott. Erre a szélsők külön értekezletet tartottak, melyből az összes Gruics-pártiakat kirekesztették. Itt azt határozták, hogy Ivacskovicsra fognak szavazni, noha nem minden képviselő tekinti a párt e határozatát kö­telezőnek. A többséget valószínűleg mégis Ivacs­­k­o­v­i­c­s fogja kapni. — Engedélyezett tankönyv. A vallás- és közoktatási miniszter megengedte, hogy dr. Klammarik Jánosnak „Logika, vagyis Gondolko­dástan“ czim­ű­, G. A. Linder után szerkesztett műve a gymnasiumokban tankönyvül használtat­­hassék. — Egy bölcs hirdetés. Heves megye Sza­­lók mezővárosában a tizenkilenczedik század má­sodik felében következőleg dobolnak: „Tudtára adatik mindenkinek, hogy sem urnak, sem zsidó­nak, sem parasztnak az utczán pipázni nem sza­bad.“ — A negyedik kategóriát elfelejtette a derék dobos, a melybe t. i. ő maga tartozik. — Alólirt tisztelettel kérem mindazokat, kiknek eredeti régi oklevelek vannak birtokuk­ban, szíveskedjenek azokat történet-irodalmunk érdekében velem — mint a 9 Történeti Lapok* szerkesztőjével — közölni. Azon okleveleket, me­lyek csupán közlés végett fognak beküldetni, azon­nal lemásoltatom, az eredetieket pedig a tulajdo­nosnak nyolcz nap alatt a legnagyobb felelősség terhe alatt visszaküldöm. Ha szíves lesz az ere­deti oklevelet gyűjteményem számára engedni át, a leghálásabb köszönettel fogadom el, ha azonban az oklevél eladó, úgy kérem az árát velem tu­datni, s én ez után is hajlandó vagyok — ha érdekesek s történet-irodalmunk gyarapítására szolgálnak — gyűjteményem számára megszerez­ni, mely eddig is sok becses adattal rendelkezik. Minden ez ügyben hozzám intézendő levelet ké­rem a „Történeti Lapok“ szerkesztőségébe uta­sítani. Kolozsvárit 1874. junius 4. K. Papp Miklós. — Nagy meglepetés ért bennünket magyarokat. Az Augsburger Allgemeine, melyet eddig csak Magyarország és a magyar nemzet el­leni gyűlöletéről ismertünk, ily c­im alatt: „Der Ungarische Staat und die Nationalisten,“ oly czikket közöl, mely arra mutat, hogy a nagy ol­vasó körrel biró német lapnak a magyarok el­len tajtékzó deliriuasában egy örvendetes lucidum intervallum állott be s kezdi helyes oldaláról lát­ni be a dolgok állását. Nagy terjedelme miatt nem közölhetjük az egész czikket, pedig megérdemel­né. Kárpótlásul azonban közöljük legalább utolsó bekezdését, mely így hangzik: Államalakulatok támadnak és enyésznek, s a­mi a jövő méhében rejlik, azon a jelenkor politikusa nem változtat­hat. Sem Ausztria, sem Magyarország nem fognak örökké állani, sem fennállások szükségszerűsége nem tart örökké. Ez idő szerint azonban úgy áll a dolog, hogy a magyar faj fennhatóságát fenn­tartó magyar államot szükségesnek kell elis­merni mindenkinek, aki a Cseberdő és az Alduna között egy rendezett államot szükségesnek tart,­­ egészen akkér, valamint el kell ismerni Ame­rika éjszaki államainak suprematiáját a déliek fö­lött, a­ki nem akarja, hogy az Éjszakamerikai Egyesült Államok felbomoljanak; egészen úgy, a­mint el kell ismerni, hogy az angol­szász fajt il­leti meg a vezérszerep az izlandi felett, s a­mint el kell ismerni szükségét annak, hogy az éjszaki olaszok — a piemontiak, lombardok, velenczeiek — bírjanak politikai praeponderantiával a dél felett, a­hol Nápoly nem megbízható, s hol Sici­lia még nem tett le teljes függetlensége reményé­ről,­­ végül a­mily szükségesnek mutatkozik, ar­ra nézve a­ki a keleti kérdést nem kívánja még élére állítani, hogy a török faj gyakorolja a poli­tikai suprematiát, mint az egyetlen államalkotó elem a kelet zagyva népfajai között.“ így ír az ágostai újság. Mi pedig összecsapjuk kezeinket csodálkozásunkban e tünemény fölött s kérdőleg tekintüek egymásra : vájjon nem lesz-e vége a világnak ? — Borsos Sándor, ki Pest­, Heves és Bor­sod megyékben, valamint a jász-kun kerületekben, a személy és vagyonbiztonságot mint hírhedt rabló annyira fenyegette, s kinek elfogatására a be­lügyminiszter által 500 frt. jutalom tűzetett ki, mint J.­Berényből Írják, f. hó 28-án délután fél négy órakor a jász-kun kerületi pandúrok által elfogatott. Hogy mily jótékony hatást fog e szakava­­tottan vezetett intézet már a közel­jövőben gya­korolni, abból is kitűnik, hogy nevezett grófné minden tavasz folyamán 30—40 jeles tyúkfaj mag­nak való tojásait fogja eladatni, ősszel pedig ugyan­azon fajoknak 6—7 hónapos csirkéit; a részletes árjegyzéket lapunk annak idején közölni fogja. Mint értesülünk, a tulajdonos grófné mind­azokat, kik nagyszerűen berendezett tyúktenyész­­intézetét megtekinteni kívánnák, magyar szivesség­­gel fogja látni, minélfogva fel is hívjuk a tyukászat iránt érdeklődő olvasóinkat, ne mulasszák el, e li­berális engedelmet felhasználva, az intézetet személyesen megnézni s a szép példát, ha tehetik követni. A nemes grófnő buzgó fáradozásait azonban csak akkor vagyunk képesek teljes érdemük sze­rint méltányolni, ha tudomást veszünk arról, hogy gróf Haller Lujza alig egy év alatt már a máso­dik közhasznú intézettel ajándékozá meg szűkebb hazánkat, midőn a fejéregyházi gróf Zssller féle kereskedelmi kertészetet megalapította. E válla­latnak czólja: minden hazai lakosnak saját földün­kön már kipróbált kitűnő jó kertimagvakat szol­gáltatni, lehető legolcsóbb árakért és ez által ele­jét venni azon számos csalódásnak és feles költ­ségnek, melynek ki voltunk téve, midőn egy hazai haszonkertészet hiányában külföldi kereskedőktől vettünk mindig jó drágán és nagyon sokszor jósz­avakat („Érd. Gazda.“) Közgazdasági rovat. Tyúktenyészde Erdélyben. (ti. L) A Segesvár mellett fekvő fejéregy­házi uradalomban Hohenberg Onderka Marczelné született gróf Haller Louisa gyönyörű tyúktenyész intézetet építtetett és — mint halljuk — számta­lan nagyon is szép értékes külföldi tyuk, récze és ludfajokkal be is telepített, melyek mellett az eredeti erdélyi fajoknak külön oszt­ályt rendezett be azon czélból, hogy erdélyi szép és hasznos tyukfajainkat a külfölddel kiállítások alkalmával­megismertesse s következésképen szűkebb hazán­kat egy uj kiviteli áruczikkel gazdagítsa. Ezen tyuktenyészde jelenleg első ilynemű intézet Er­délyben, miután eddig a gazdaságnak ezen nem csekély ágára úgy­szólván semmi figyelem nem fordíttatott (az „Erdélyi gazda“ részint önálló czikkekben, részint apróbb közleményekben is­mételten ajánlotta az okszerű tyúktenyésztést. Szerk.) holott külföldön számtalan egylet létezik, mely a házi tenyésztésnek egyedül ezen ágát miveli, úgy irodalmilag önálló művek és külön tyukászati hír­lapok szerkesztésével, mint gyakorlatilag nagy­mérvű tenyésztés és fanjorsági k állítások rends­zé­se által, hol a köznép is megismerhetvén a­eg­jelesebb és leghasznosabb fajokat, miv­el a lusi gazda képes lesz azokat kiválasztani, me­lyek tartása s szaporítása viszonyainak és érde­keinek leginkább megfelel. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő­je. PAPP 73,968 sz. biz. NYILTTÉR.*) (jfcy** Jelzálog-kölcsönöket. A birodalom bármely részében, t­elekköny­vezett földbirtokra — daczára a jelenlegi zilált pénzviszonyoknak — 5060 írttól a legmagasabb összegig a legelőnyösebb módozat mellett törlesztésre gyorsan eszközöl. A hat. eng. általános ipar és kereskedelmi ügynöki iroda Kolozsvárit, Óvár, bástya-utcza 6. szám. Ugyanott van a nyitrai gépgyár erdélyi egye­düli főraktára, hol mindennemű gazdasági gépek kap­hatók, vagy megrendelhetők. Nagyobb gépeknél részlet­fizetések is elfogadtatnak (Értekezhetni posta útján, vagy személyesen naponta d. u. 1-től 4-ig.) Minden betegnek erőt és egészséget nyújt gyógyszer és költség nélkül a kitűnő Revalesciere du Barry Londonból. Minden szenvedőnek gyógyulást ad a kitűnő du Bar­­ry Revalesciére, mely ellentáll gyomor, ideg, mell, tudó máj, mirigy, nyákhártya, légzés, hórag és vesebetegségek­nek; gyógyít gümő és aszkort, aszhmát, köhögést, emészt­­hetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengesé­get, aranyért, vízkört, lázt, szédülést, vértolulást, fülzugást roszullétet, hányást még a terhességben is, diabetest, mé­lakort, elsoványodást, rheumát, köszvényt, sápkort. — Ki­vonat 76,000 tanu­sitványból oly felgyógyulásokról, melyik a gyógyászatnak ellenállottak. 76,871 sz. bizonyitv. Reisach (Karintiában) Nov. 27. 1873. Már három év óta szenvedek leirhatlan fájdalom gyomor, ideg és rheuma bántalomban. Huzamos­ idő óta azonban használván a Revalesciéret, azóta sokkal jobban érzem magam. Hihetlenek voltak szenvedéseim, valamint határtalan most az örömöm. Hohenwarter Magdanela tanítónő Mitrovitz April 20. 1871. Köszönet a kitűnő farm­ának s testvérem ideges főfi­­ás és álmatlanságban szenvedvén, 3 font farina elfogyasz­tása után a jobb­ulás utján van. Kérem egyuttal önt, Tegyen szives még egy fontot a közöséges fajtából t1 éves gyermeknek valót postautánvét mellet küldeni. Tisztelettel Kostits Q. Miklós. 37,704 sz. bizonyitv. Prilep (Morvaorsz.) Május 7. 1871. Minthogy a huzamos­ idő óta használt Revaletciére házamból kifogyott, s gyomromnak nagyon jót tesz­­.Ké­rem önt külhon nekem 2 fontot a javából utánvét mellett Tisztelettel. . . . Rohiaczek J­ozsni, f. jasáasf äääs rekben. «, f ntcg 1.50, 1 fontos 2.61, 2 Bádogsaelenczékben (« w« 20 £tj 24 lu8j 36 frt fontos 4. 60, 6 eMajstok szelencsékben) 2 f. 60*41.60 Revalem-iére két«é”“pr. és tábla alakban 12 CBÖszére Revaleso­ém ohokol üt P é íre 4.60, porban 120 eséssé­ 1.60, 24 cséssére 2­60^402« ^ cg^8zére 36 frt. _ re 10 frt, ,,‘ rrv l­M Bar-y ób társánál Rée*. WalflNdign H ttal'htt Ó AOaU minden város gyógytárában. Maga a rakt r ?• r^meW vidékre kaid utalvány vagy utánvét ellenébe . “ továbbá: Kolondvárit: Rinder gyógy­szerészn Pesten ^Török, Prágában : Fürsth J, Brünnben. Eder K., De • rationben: Miha­ovics István gyógyszerésznél, Duna-Föl­várt Nadhera Pálnál, Károly város: Brilli F.-né) Kanizsá • Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömöt in 1 Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes-Fehérvárott:Dieba-F­ió Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál. Varasdon: dr. Haltér A.-nál, Agrárában: Irgalmasok gyógy .Képtárá­ban *) E rovatban megjelenő csikkekért szerkesz­tőségünk semmi felelősséget nem vállal el Sserk.­y eszerd. mm m. £» c — Távirati tudósítás a bécsi börzéről Julius 28. 5°/n metalliqaeB 70 35. 5% nem­zeti kölcsön 75.20 1860-iki államkolezton 109.—. Bankrészvények 970. Hitelrészv. 231.50. London 110. 70 Magyar földtehermentesitési kötvény 76 50. Temesvári földtehermentesitési kötvény 75.50. Er­délyi földtehermentesitési kötvény 73 60. Horváth- Slavon földtehermentesitési kötvény 79.—. Ezüst 104 — Cs. k.arany.—. , Napoleondor 884.*/..

Next