Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)
1874-08-02 / 174. szám
win darab időtől kezdve valami elmerülésféle látóik Sílve, értelme, mintha nem a színpadé lenne már, — hanem csak úgy játszik — mert játszania kell. Valami spleenes állapot ez, mely iuentől tovább fog tartani, annál nehezebb lessz Szacsvainak felébredni belőle , — pedig ébrednie kell, vagy aztán azt mondjuk: eltévesztette pár w. * Szentgyörgyi jó Solimán volt, s kiválló , szé- Q sikerült azon jelenete, midőn a jancsárhad elítélését jelenték s vezére holtteste felett Önti (1bmng)!'- Jon« HI I H HABAN »i. Kolozsvárt!, augusztus 1-én. # Prielle Cornelia asszony a jövő hó folytán ismét megkezdi vendégszerepléseit Kolozsvárt, s összesen hatszor fog fellépni. Kapcsolatban e hírrel megemlítjük, hogy Prielle Cornelia aszszony augusztus 16-a körül Deésre is lerándul s jótékony czélokra az ottani műkedvellőkkel három előadást fog tartani. Az előadandó darabok mint hírlik .Gauthier Margit,“Női harcz,“Julia“ lesznek. Mondanunk sem kell, hogy a deésiek is várva várják kedves vendégjüket. Ar Odry Lehel mint halljuk, kedden ,Na buccn-ban fog fellépni. Semmi kétségünk, hogy e derék művészt a közönség kitüntetésekkel fogadja. Borza István volt kolozsvári kereskedő Nagybányán meghalt 40 éves korában. Béke poraira kövesdi Boér Albert gyászjelentését kaptuk a napokban Deépről. Meghalt julius 10 én 50 éves korában Nagyszebenben. Hűlt tetemei Felfalura szállíttattak. — A „három pár czipő“ ma Marczell Géza jutalomjátékául kerül másodszor szinre. Felhívjuk a közönség figyelmét ez élvezetes előadásra. — Közgyűlés. A kolozsvári polgári lövészegylet folyó évi július 26-ára hirdetett közgyűlését, a megjelent részjegybirtokosok csekély száma miatt meg nem tarthatván, ez év augusztus 9-ére, azaz: Vasárnap délelőtt 10 órára, a városi képviseleti bizottság termében új közgyűlés hivatik össze, melyben a jelenlevők — az alapszabály 20 §-e értelmében — minden egyéb tekintet nélkül határozatképesek. A közgyűlés határozni fog azon tárgy felett, mely már az első közgyűlés napirendéhez tartozott, s az illető hirdetménybe fölvétetett, t. i. az igazgató választmánynak azon indítványa felett, hogy az építési átalakítások költségeinek fedezhetése, s a tartaléktőke előállíthatása tekintetéből vagy 100 db elsőbbségi részjegy bocsáttassák ki, vagy pedig a részjegybirtokosok 3 évre mondjanak le kamatigényekről. Móricz István, titkár. — A tűzoltásnál működő rendfenntartók osztályának tagjai tegnap délután 3 órakor tartották meg alakuló közgyűléseket a városi bizottság termében. A gyűlést összehívó tűzoltói főparancsnok Minorich Károly a megjelenteket meleg szavakkal üdvözölvén, tudtul adta, miként ez osztályba eddigelé 109-en jegyeztették be neveiket, de remélli, hogy e szám rövid idő alatt a 200-at, el fogja érni. Felhívja egyszersmind a gyűlést a megalakulásra, ígérvén a netalán szükségelt felvilágosítások megadását. A közbizalom az elnökségre K. Papp Miklóst, a jegyzőségre pedig Móricz Istvánt híván fel, a gyűlés K. Papp Miklós elnöklete alatt egy 12 tagú:Demeter Károly, Mediás Tivadar, Szabó Endre, Moldován Gergely, dr Szőcs Emil, Szentgyörgyi, Dorgó Albert, dr. Hincz György, Gajzágó István, dr. Issacu Aurel, dr. Szombathelyi Gusztáv, Váradi Károly s Czabó ■József személyeiből álló bizottságot küldött ki, ó°gy a tűzoltói parancsnoksággal érintkezve e rendfenntartói osztály alakulására, s tovább fejlesztését nézve egy szabály-tervezetet dolgozzon s azt megvitatás és elfogadás végett a közgyűlésnek mielőbb mutassa be. A gyűlésnek tárgya nem lévén, ezután eloszlott. — Vajdaárosunk polgársága minél nagyobb számban sorolnak a rendfentartói osztályba, s ezáltal közreműködnek az annyira szükségelt rendfenntartási vagyon biztonsági érdekében. ” Egy betiltott román conferentia a Eszéki fürdőn. Lapunk egyik székelyföldi Munkatársától a következő tudósítást vesszük. Borsék’ július 28. Igaz ugyan, hogy Borszék — ^gyhatányát illetőleg egyike a legkitűnőbb formája azonban nem erről, hanem egészen B Srdl okarnak pár sort a „M. P.“ számára írni. I *jaz k a legtörzsökösebb székely községek tunyánáT’t 8 mint fÜrdő — épen kitÜDŐ gyógyhatásúk °^Va ~ r°mánok által is gyakran látogattad'^ ^r(^vendégeket, igen szívesen is lyess# Románia polgárait is; hanem tulszivégünket, úgy látszik, talán félre is értették mán*0 JS: ^ele° ^ 26 dikara i(*e Borszékre ro ]jj atyánkfiai egy román conferentiá ^.vtak volt össze; — ezen conferentia éli B az előszelek lengedezték, a magyar állam lett volna irányozva. — Csikkek alispánj elülvén ezen megtartandó conferentiáról, min érvényben ütközőt, annak megtartását betiltotta ^ er®észetesen ez az illetőknek nem igen tetszet elégtelenek voltak belenyugodni, mi a ma *őszéről nem is fogtunk volna egyetlen ár» szóval is róla megemlékezni, ha az este egy mély botránkozást előidézett jelenetnek nem lettünk volna tanúi , s ez az, amit nyilvánosságra hozni óhajtottunk. Van ugyanis Borszéknek egy — a tulajdonos székely községek által fizetett mérnöke. S ezen fürdői mérnök — Margitay Gábor — az este a vendéglőben egész oláh néptribun szerepet vitt, amenyiben ő volt a hős szóvivő, — az öszszegyűlt oláhok között, — aki az alispánt betiltó rendeletet a legerélyesebben helytelenítette, s egyszersmind biztosította a tömegesen jelen volt románokat arról, hogy ilyes valami nem fog többé megtörténni. Ez az úr egyébbiránt, mint több fürdő-vendég állítja, már a múlt évben is, külföldi oláh kapacitások és oláh néptribunok neveire akarta a borszéki forrásokat és Borszéknek más nevezetesebb helyeit elnevezni, s csak is az akkori fürdő-vendégek erélyes közbelépése gátolta meg ő uraságát ezen terve valósításában. Ily tények után a tulajdonos törzsökös magyar székelyközségeket kérdjük : hát azért tartják ők a mérnökét, hogy az a magyar hazaellenes áramlatoknak egyik fő mozgató tényezője legyen? Hát oly bőviben van a székelység a pénznek, hogy még ily dolgokra is marokkal szórhatja azt ? Talán ne ip épen. De ha nem, akkor kötelességük úgy intézkedni, hogy saját zsírján ily egyéneket ne hizlaljon különben is, mint értesülünk, Margitay mérnök úr, mint mérnök is, hanyag és tudatlan. Még egy egyszerű híd költségvetését sem képes még csak megközelítőleg is elkészíteni: amit ő pl. 4000 írtra irányoz elő, az az ő felügyelete alatt belekerül 7—8 ezer írtba; csak felületes költségekkel igyekszik a közönség s az illetők szemébe port hinteni, jelenleg is a „Lázár fürdő“-be beleépített vagy 7000 Irtot, hogy külsőleg csillogjon, magát a fürdőt azonban tönkre tette. — Borszék általános tervének elkészítését már 4—6 év óta hasztalan sürgetik a tulajdonos községek, az, daczára hogy legfennebb egy hónapi munka volna, még mind nem kész, s valószínűleg nem is fog általa elkészíttetni. A „Kossuth kút“-hoz egy fedett sétányt kellett volna még a jelen fürdőre építeni, de hogy semmi se legyen belőle, 18—20 ezer frtos tervről beszélt a bizottság előtt, holott 1500— 2000 írttal bőségesen be lehetett volna érni, így aztán lehetetlen itt Borszéken minden czélszerű intézkedés. A tulajdonos községek tehát nyissák fel egyszer szemeiket, és az illetőt vagy szorítsák rá kötelessége teljesítésére — minden irányban, — vagy adjanak túl rajta. .. — Bereczki Máté jeles pomolog ismét megkezdő avatott tollal irt érdekes gyümölcsismertetéseit az „Erdélyi gazda“ hasábjain, ajánljuk az érdeklődő t. olvasó közönség szives figyelmébe. — Nyílt számadás a sétatéren folyó évi julius 18-én tartott népünnepély eredményéről. Bevétetelt bementi jegyekből s felülfizetésekből 751 frt 64 kr. Kiadatott: Rendezői költségekre 26 frt 30 kr. Nyomtatványokra s hirdetésekre 35 frt 75 kr. — Léghajósnak 303 frt 70 kr. — Tüzijátékosnak 30 frt. — Erőművészeti mutatványokért és léggömbökért 36 frt. — Jutalomdijakért 11 frt 49 kr. — Zenéért 80 frt. — Őrségi, polgári és katonai személyzetnek 22 frt 80 kr. Állványok, májusfa felállításáért 18 frt 80 kr. - - Összes kiadás 564 frt 84 kr. Marad e szerint a sétatérnek 186 frt 80 kr. M. Zsigmond Elek urnak, ki egy bordó sert ajándékozott, t. ez. Orbán József urnak, ki egy májusfával ajándékozta meg a sétatéri, valamint a pénztáraknál közreműködött ügybarátoknak a sétatéri választmány ezennel szives köszönetét fejezi ki. — Kolozsvárit julius 29-én 1874, a sétatéri választmány. — A székely művelődési és közgazdasági egylet végrehajtó bizottsága e hó 30-án 5 órakor ülést tartott, melyen a mult ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, felolvastatott és helyben hagyatott azon Deák Farkas által készített fölhívás, melylyel a már megerősítést nyert alapszabályok szétküldendők lesznek, valamint azon aláírási iv, amelyen a leendő alapító és rendes tagok 1876 jan. 1-től kezdve kötelezik magukat. Ezek kinyomtatása és szétküldésére az elnökség bizatott meg, azon meghagyással, hogy minden érsek, püspök, főispán, főkirálybiró, városok elöljáróságai is megtalálva és felkérve legyenek a támogatásra. — Szerb nemzeti congressus Kar 10- vicz, jul. 30. Hogy a congressus tagjait tüntető módon lemondásra kényszerítse, Miretics tegnap az általános értekezleten azt indítványozta, hogy a választó ülés jegyzőkönyvében tiltakozás vétessék föl a király visszavetési jogának gyakorlása ellen. Polit kivételével az összes képviselők igen élesen megtámadták az indítványt. Ma folytatták ez ügyben a vitát s végül indítványozó javaslatát visszavonni kényszerült. Azután Kasapinovics azon indítványa, hogy a congressus sajnálattal vegye, tudomásul a történt választás visszautasítását, elfogadtatott. Erre a szélsők külön értekezletet tartottak, melyből az összes Gruics-pártiakat kirekesztették. Itt azt határozták, hogy Ivacskovicsra fognak szavazni, noha nem minden képviselő tekinti a párt e határozatát kötelezőnek. A többséget valószínűleg mégis Ivacskovics fogja kapni. — Engedélyezett tankönyv. A vallás- és közoktatási miniszter megengedte, hogy dr. Klammarik Jánosnak „Logika, vagyis Gondolkodástan“ czimű, G. A. Linder után szerkesztett műve a gymnasiumokban tankönyvül használtathassék. — Egy bölcs hirdetés. Heves megye Szalók mezővárosában a tizenkilenczedik század második felében következőleg dobolnak: „Tudtára adatik mindenkinek, hogy sem urnak, sem zsidónak, sem parasztnak az utczán pipázni nem szabad.“ — A negyedik kategóriát elfelejtette a derék dobos, a melybe t. i. ő maga tartozik. — Alólirt tisztelettel kérem mindazokat, kiknek eredeti régi oklevelek vannak birtokukban, szíveskedjenek azokat történet-irodalmunk érdekében velem — mint a 9 Történeti Lapok* szerkesztőjével — közölni. Azon okleveleket, melyek csupán közlés végett fognak beküldetni, azonnal lemásoltatom, az eredetieket pedig a tulajdonosnak nyolcz nap alatt a legnagyobb felelősség terhe alatt visszaküldöm. Ha szíves lesz az eredeti oklevelet gyűjteményem számára engedni át, a leghálásabb köszönettel fogadom el, ha azonban az oklevél eladó, úgy kérem az árát velem tudatni, s én ez után is hajlandó vagyok — ha érdekesek s történet-irodalmunk gyarapítására szolgálnak — gyűjteményem számára megszerezni, mely eddig is sok becses adattal rendelkezik. Minden ez ügyben hozzám intézendő levelet kérem a „Történeti Lapok“ szerkesztőségébe utasítani. Kolozsvárit 1874. junius 4. K. Papp Miklós. — Nagy meglepetés ért bennünket magyarokat. Az Augsburger Allgemeine, melyet eddig csak Magyarország és a magyar nemzet elleni gyűlöletéről ismertünk, ily cim alatt: „Der Ungarische Staat und die Nationalisten,“ oly czikket közöl, mely arra mutat, hogy a nagy olvasó körrel biró német lapnak a magyarok ellen tajtékzó deliriuasában egy örvendetes lucidum intervallum állott be s kezdi helyes oldaláról látni be a dolgok állását. Nagy terjedelme miatt nem közölhetjük az egész czikket, pedig megérdemelné. Kárpótlásul azonban közöljük legalább utolsó bekezdését, mely így hangzik: Államalakulatok támadnak és enyésznek, s ami a jövő méhében rejlik, azon a jelenkor politikusa nem változtathat. Sem Ausztria, sem Magyarország nem fognak örökké állani, sem fennállások szükségszerűsége nem tart örökké. Ez idő szerint azonban úgy áll a dolog, hogy a magyar faj fennhatóságát fenntartó magyar államot szükségesnek kell elismerni mindenkinek, aki a Cseberdő és az Alduna között egy rendezett államot szükségesnek tart, egészen akkér, valamint el kell ismerni Amerika éjszaki államainak suprematiáját a déliek fölött, aki nem akarja, hogy az Éjszakamerikai Egyesült Államok felbomoljanak; egészen úgy, amint el kell ismerni, hogy az angolszász fajt illeti meg a vezérszerep az izlandi felett, s amint el kell ismerni szükségét annak, hogy az éjszaki olaszok — a piemontiak, lombardok, velenczeiek — bírjanak politikai praeponderantiával a dél felett, ahol Nápoly nem megbízható, s hol Sicilia még nem tett le teljes függetlensége reményéről, végül amily szükségesnek mutatkozik, arra nézve aki a keleti kérdést nem kívánja még élére állítani, hogy a török faj gyakorolja a politikai suprematiát, mint az egyetlen államalkotó elem a kelet zagyva népfajai között.“ így ír az ágostai újság. Mi pedig összecsapjuk kezeinket csodálkozásunkban e tünemény fölött s kérdőleg tekintüek egymásra : vájjon nem lesz-e vége a világnak ? — Borsos Sándor, ki Pest, Heves és Borsod megyékben, valamint a jász-kun kerületekben, a személy és vagyonbiztonságot mint hírhedt rabló annyira fenyegette, s kinek elfogatására a belügyminiszter által 500 frt. jutalom tűzetett ki, mint J.Berényből Írják, f. hó 28-án délután fél négy órakor a jász-kun kerületi pandúrok által elfogatott. Hogy mily jótékony hatást fog e szakavatottan vezetett intézet már a közeljövőben gyakorolni, abból is kitűnik, hogy nevezett grófné minden tavasz folyamán 30—40 jeles tyúkfaj magnak való tojásait fogja eladatni, ősszel pedig ugyanazon fajoknak 6—7 hónapos csirkéit; a részletes árjegyzéket lapunk annak idején közölni fogja. Mint értesülünk, a tulajdonos grófné mindazokat, kik nagyszerűen berendezett tyúktenyészintézetét megtekinteni kívánnák, magyar szivességgel fogja látni, minélfogva fel is hívjuk a tyukászat iránt érdeklődő olvasóinkat, ne mulasszák el, e liberális engedelmet felhasználva, az intézetet személyesen megnézni s a szép példát, ha tehetik követni. A nemes grófnő buzgó fáradozásait azonban csak akkor vagyunk képesek teljes érdemük szerint méltányolni, ha tudomást veszünk arról, hogy gróf Haller Lujza alig egy év alatt már a második közhasznú intézettel ajándékozá meg szűkebb hazánkat, midőn a fejéregyházi gróf Zssller féle kereskedelmi kertészetet megalapította. E vállalatnak czólja: minden hazai lakosnak saját földünkön már kipróbált kitűnő jó kertimagvakat szolgáltatni, lehető legolcsóbb árakért és ez által elejét venni azon számos csalódásnak és feles költségnek, melynek ki voltunk téve, midőn egy hazai haszonkertészet hiányában külföldi kereskedőktől vettünk mindig jó drágán és nagyon sokszor jószavakat („Érd. Gazda.“) Közgazdasági rovat. Tyúktenyészde Erdélyben. (ti. L) A Segesvár mellett fekvő fejéregyházi uradalomban Hohenberg Onderka Marczelné született gróf Haller Louisa gyönyörű tyúktenyész intézetet építtetett és — mint halljuk — számtalan nagyon is szép értékes külföldi tyuk, récze és ludfajokkal be is telepített, melyek mellett az eredeti erdélyi fajoknak külön osztályt rendezett be azon czélból, hogy erdélyi szép és hasznos tyukfajainkat a külfölddel kiállítások alkalmávalmegismertesse s következésképen szűkebb hazánkat egy uj kiviteli áruczikkel gazdagítsa. Ezen tyuktenyészde jelenleg első ilynemű intézet Erdélyben, miután eddig a gazdaságnak ezen nem csekély ágára úgyszólván semmi figyelem nem fordíttatott (az „Erdélyi gazda“ részint önálló czikkekben, részint apróbb közleményekben ismételten ajánlotta az okszerű tyúktenyésztést. Szerk.) holott külföldön számtalan egylet létezik, mely a házi tenyésztésnek egyedül ezen ágát miveli, úgy irodalmilag önálló művek és külön tyukászati hírlapok szerkesztésével, mint gyakorlatilag nagymérvű tenyésztés és fanjorsági k állítások rendszése által, hol a köznép is megismerhetvén aegjelesebb és leghasznosabb fajokat, mivel a lusi gazda képes lesz azokat kiválasztani, melyek tartása s szaporítása viszonyainak és érdekeinek leginkább megfelel. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztője. PAPP 73,968 sz. biz. NYILTTÉR.*) (jfcy** Jelzálog-kölcsönöket. A birodalom bármely részében, telekkönyvezett földbirtokra — daczára a jelenlegi zilált pénzviszonyoknak — 5060 írttól a legmagasabb összegig a legelőnyösebb módozat mellett törlesztésre gyorsan eszközöl. A hat. eng. általános ipar és kereskedelmi ügynöki iroda Kolozsvárit, Óvár, bástya-utcza 6. szám. Ugyanott van a nyitrai gépgyár erdélyi egyedüli főraktára, hol mindennemű gazdasági gépek kaphatók, vagy megrendelhetők. Nagyobb gépeknél részletfizetések is elfogadtatnak (Értekezhetni posta útján, vagy személyesen naponta d. u. 1-től 4-ig.) Minden betegnek erőt és egészséget nyújt gyógyszer és költség nélkül a kitűnő Revalesciere du Barry Londonból. Minden szenvedőnek gyógyulást ad a kitűnő du Barry Revalesciére, mely ellentáll gyomor, ideg, mell, tudó máj, mirigy, nyákhártya, légzés, hórag és vesebetegségeknek; gyógyít gümő és aszkort, aszhmát, köhögést, emészthetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyért, vízkört, lázt, szédülést, vértolulást, fülzugást roszullétet, hányást még a terhességben is, diabetest, mélakort, elsoványodást, rheumát, köszvényt, sápkort. — Kivonat 76,000 tanusitványból oly felgyógyulásokról, melyik a gyógyászatnak ellenállottak. 76,871 sz. bizonyitv. Reisach (Karintiában) Nov. 27. 1873. Már három év óta szenvedek leirhatlan fájdalom gyomor, ideg és rheuma bántalomban. Huzamos idő óta azonban használván a Revalesciéret, azóta sokkal jobban érzem magam. Hihetlenek voltak szenvedéseim, valamint határtalan most az örömöm. Hohenwarter Magdanela tanítónő Mitrovitz April 20. 1871. Köszönet a kitűnő farmának s testvérem ideges főfiás és álmatlanságban szenvedvén, 3 font farina elfogyasztása után a jobbulás utján van. Kérem egyuttal önt, Tegyen szives még egy fontot a közöséges fajtából t1 éves gyermeknek valót postautánvét mellet küldeni. Tisztelettel Kostits Q. Miklós. 37,704 sz. bizonyitv. Prilep (Morvaorsz.) Május 7. 1871. Minthogy a huzamos idő óta használt Revaletciére házamból kifogyott, s gyomromnak nagyon jót tesz.Kérem önt külhon nekem 2 fontot a javából utánvét mellett Tisztelettel. . . . Rohiaczek Jozsni, f. jasáasf äääs rekben. «, f ntcg 1.50, 1 fontos 2.61, 2 Bádogsaelenczékben (« w« 20 £tj 24 lu8j 36 frt fontos 4. 60, 6 eMajstok szelencsékben) 2 f. 60*41.60 Revalem-iére két«é”“pr. és tábla alakban 12 CBÖszére Revalesoém ohokol üt P é íre 4.60, porban 120 eséssé 1.60, 24 cséssére 260^402« ^ cg^8zére 36 frt. _ re 10 frt, ,,‘ rrv lM Bar-y ób társánál Rée*. WalflNdign H ttal'htt Ó AOaU minden város gyógytárában. Maga a rakt r ?• r^meW vidékre kaid utalvány vagy utánvét ellenébe . “ továbbá: Kolondvárit: Rinder gyógyszerészn Pesten ^Török, Prágában : Fürsth J, Brünnben. Eder K., De • rationben: Mihaovics István gyógyszerésznél, Duna-Fölvárt Nadhera Pálnál, Károly város: Brilli F.-né) Kanizsá • Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömöt in 1 Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes-Fehérvárott:Dieba-Fió Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál. Varasdon: dr. Haltér A.-nál, Agrárában: Irgalmasok gyógy .Képtárában *) E rovatban megjelenő csikkekért szerkesztőségünk semmi felelősséget nem vállal el Sserk.y eszerd. mm m. £» c — Távirati tudósítás a bécsi börzéről Julius 28. 5°/n metalliqaeB 70 35. 5% nemzeti kölcsön 75.20 1860-iki államkolezton 109.—. Bankrészvények 970. Hitelrészv. 231.50. London 110. 70 Magyar földtehermentesitési kötvény 76 50. Temesvári földtehermentesitési kötvény 75.50. Erdélyi földtehermentesitési kötvény 73 60. Horváth- Slavon földtehermentesitési kötvény 79.—. Ezüst 104 — Cs. k.arany.—. , Napoleondor 884.*/..