Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)

1874-10-18 / 237. szám

ge Laboréban évenként mint 2700 font sterlingre de készségesen lemondana e dusan dotált ál­lásáról, ha a kormány felajánlaná neki a keleti versek tanszékét az egyetemen. Leitner úr még permek korában hagyta el háláját, de azóta több ízben meglátogatta azt a sohasem szűnt meg ma­­át magyarnak érezni és vallani.­­ _ A petroleurök a száműzetésben. A Qjub­is“ egy numeai magánlevél nyomán leírást közöl az ottani állapotokról, mely, ha csak az iró em nagy00 színekkel fest, megdöbbentő dolgokat tartalmaz. A levél jul 16-éről kelt és igy hangzik: „Riboust tengernagy jun. 6-én érkezett Sidneybe. Nem csekély volt meglepetése, mi­kor értésére esett, hogy Simon úr a franczia con­go­ kinek kötelessége lett volna segítségére lenni, családi ügyek miatt visszatérni készül Fran­ciaországba. A tengernagy 16 nappal később Nu- Breába érkezett. Első dolga az volt, hogy mindenütt nagyobb szigort fejtett ki, és ez nem is volt feles­leges; a vizsgálat hihetetlen dolgokat fog felderí­teni, de néhány válogatott tényt már most is kö­zölhetek önnel. — Mikor a tengernagy felbontotta a fegyenczek leveleit, Rastoulnak egy Roch­efort­ul intézett levele jutott közébe, és ez nem az egyetlen érdekes fogás. Jún. 21-ike óta a „Rap­pel" minden száma és a veszedelmes politikai röp­­listák, melyeket eddig a katonák közt szét szok­tak osztogatni, lefoglaltatnak; mindennap három­kor van névsorolvasás, holott eddig csak minden vasárnap volt,a ducosi félsziget el van zárva. A siomüzetési hely oly rosszul berendezett, az őrök oly megbízhattanok, hogy nem lehet jótállani sem­miről. Itt különb intézkedések lesznek szüksége­sek. Lázító látványt nyújt ezen söpredék, amint Új-Caladonia gyönyörű égalja alatt elalussza, elpi­pázza, eldorbézolja életét s legnagyobb baj az, hogy gyakran az őrök is lerészegednek velük együtt. A legközelebbi hajón, mely Európába megy, néhányat ez urak közül mindenesetre el fognak szállítani. Hát ahoz mit szól, hogy június 5-én egy deportált feljelentése folytán egy kilenczedfél méter hoassúságu teljesen felszerelt csavargőzöst fedeztek fel mely készen volt arra, hogy a vízbe bocsáttassák. Néhány fegyencz nyolcz hónap lefo­lyása alatt egy barlangban összeállította a hajót a nélkül, hogy az őrök ezt észrevehették volna. Az egyszerű deportatióra ítélt 250—300 fegyenct, kik elcsábították a katonákat, csúfolták a nőket és a tiszteket, a tengernagy parancsára elszállít­­tatott az iles-des pins-re, amiért aztán oly dühbe jöttek, hogy a tengernagy és hadsegédei már csak töltött fegyverrel járhatnak. A nők is beleavatkoz­­nak a dologba és nem múlik nap, hogy a tenger­­nagy valamelyik petroleuse-től ne kapna egy-egy fenyegető levelet. — Hullaelégetés. F. hó 9-én Drezdában egy angol nő tetemét égették el. Ez volt az első emberi hulla, mely Siemens kemenezéjében eléget­tetek. Lady Dilke elhalálozván Londonban, végrende­letig kikötötte, hogy elégettessék. A végrendelet végrehajtja, az elhunytnak Bogora, erre a drezdai hatóságt­ól engedélyt kért, mit ki is nyert azon kije­lentés mellett, hogy ez elégetés „tudományos kísér­letnek­ tekintetik. Az elégetésnél jelen volt a drez­­dai rendőrfőnök, több városi tanácsos, a főorvos és a végrendelet végrehajtója. A kemencze szerke­­zetét és az elé­getés módját már ismertettük. Tiz perezre rá, hogy a hulla a kemenczébe tétetett, ss izmok már leváltak és alig busz perezre rá a csontváz pusztán állt és bomlásnak indult. Az egész műtét 75 perciig tartott. A visszamaradt hamu hat fontot nyomott és egy hamvvederbe vitetett.­­ A szabad szerelmesek chicagói cso­portja Champlaintavában Valcour szigeten egy gyar­matot állítottak fel legközelebb Whoodhull Vic­toria eszméi szerint. A földbirtok közös s commu­­nistikus szellemben műveltetik, de a felnőttek mun­káikért bizonyos bért kapnak, melylyel szabadon rendelkezhetnek. A­ki egészséges 8 erőteljes, an­­nek a kosztért s lakásért fizetnie kell. Minden 15 évet meghaladott férfi és nő szavazatjoggal bir ; a községek szabad választás szerint 16—16 tagból álló csoportokba oszlanak fel. A község ügyeinek ve­­zetésében a nők csak úgy részt vesznek, mint a férfiak, B­ORHABANYi. Kolozsvárt­, október 17-én.­­ Színházunkban tegnap érdekes mű­­kedvelői előadás volt. Nagyrétben Pichler Bódog ur tanítványai a „Troubadour“ r máso­­dik felvonását és Offenbachnak „Eljegyzés cimpafénynél“ czímű operettjét adták elő. el­őben Scholaster ur (Manrico) erőteljes szép tagjával lepte meg a közönséget. Scholaster ur a­z látszik nem ismeri még hangját, mert ha is­­®erQé, nem vesztegetné idejét, hanem gyorsan jovákezdene kimiveltetéséhez. A kolozsvári szín- Padon évek óta n­em hallottunk ennél obb tenor hangot, s azt hisszük nem is ogynk hallani mostanság. Scholaster úr vétkezik önmaga ellen, hogy nem lép a színpadra, mert hangja meglepően szép, s ha szorgalommal műveli, egyike lehetne legjobb dalműénekeseinknek. A közönség nagy tetszéssel fogadta Sh­elaster urat,­­ többször kihívták. Azucenát Nathanson Sofi k. asszony énekelte. Azt hisszük e szerep nem elég , a kisasszonyra nézve. Műkedvelő énekes­nőnek e szerep fárasztó is, s aránylag kevés a­­ dallam benne. Pichler úr választását tehát nem helyeseljük s meg vagyunk győződve, hogy egy más szerepben a kisasszony még több sikerrel éne­kelhetett volna. Az „Eljegyzés lámpafénynél" áta­­lánosságban véve sokkal szebben, sokkal öszhang­­zatosabban sikerült, mint az első darab. Kordin Mari k. a. (Mari), Vizi Irma k. a. (Katalin) annyira ügyesek, olyan bátrak, otthonosak voltak a színpadon, hogy a közönség nem győzött eleget mulatni e két kis nyelves teremtésen a veszekedő kettős alatt. E jelenetet háromszori kihívás után ismételniük kellett, a­mi elég bizonysága a meg­lepő sikernek. A szende kis Lizit Máday Etelka kisasszony játszta. Kedves naiv színpadi alak, kel­lemes hang és modorral. Meg kell jegyezzük még, hogy Pétert Gerecs úr játszta szívességből, ő azonban nem tartozik recensiónk alá. A „Trouba­dour“ előadása alatt a czigányok h­órusa szépen sikerült. Az énekakadémia tagjai valóban jó szol­gálatot tettek. A közönség nem nagy számmal nézte e csinos előadást, mely minden tekintetben melegebb pártfogást érdemelt meg. Dr­­r. Wesselényi Béla kitűnő P­r­i­nce- Pári­s­a a pesti őszi versenyek alatt e hó 16 án a nagy „Handicap“ díjat nyerte el egész könnyű­séggel. A versenyről részle­tes tudósítást fogunk közölni. A „Magyar Polgár” veszedelem fe­nyegeti. Közelebbről megemlékeztünk a „Nemeré“­­ről,­­ egy Szepsi Szentgyörgyről vett czikkecské­­ben bemutattuk humoristicus prespectiván a „Ne­mere“ mintaszerkesztőségét. Ebből nagy baj tá­madott, egy sz.-szentgyörgyi polgárt D. V. Gy. urat gyanusitották, hogy a kis czikket irta s Csá­szár Bálint uraimék insultálni kezdték. Az igazság érdekében ezennel kijelentjük, hogy D. V. Gy. ur a közlött czikkről semmit sem tud, s olyan ember kezéből vettük, ki Császár Bálint uram ár­nyékától nem szokott megijedni, sőt kívánatra azt hisszük bővebb és apróbb magyarázattal is szol­gál Császár úrnak. A dologban az a mulatságos, hogy e czikkecske miatt a „Magyar Polgárt“ szám­űzni akarják a sz.-szentgyörgyi casinoból. Boldog város, hol a szabadszólás és véleménynyilvánítást igy értelmezik a Császár Bálint óhajtására ! Szep­­si-Szentgyörgy derék székely polgárait Császár uram még híressé teheti! Lapunk szerkesztősége mindenesetre sajnálni fogja az esetet, — nem azért, hogy egy előfizetőjével kevesebb lesz , ha­nem hogy egy város értelmiségével egyesek meg­sértett hiúsága, szegénységi bizonyítványt akar aláíratni. — Leány­kereskedés. Galaczról írja egy utazó, ki Sulinából jött, hogy egy gőzhajón a na­pokban 26 fiatal magyar nőt szállítottak Konstan­­tinápolyba vagy még inkább hiszi, hogy Alexand­riába. Közösök, a­kik a hosszas útra menni nem akartak, sírásra fakadtak, a fedélzetről azonban rögtön a hajó belsejébe szállíttatván le, bezárat­tak. Egy pár többször megkisérlette még azt is, hogy a folyamba ugorjék, a­mi ugyan nem sike­rült. Nem ritka eset az ilyen. Naponként megy még most is az ily üzérkedés. — Egy szegény színigazgató. Strampfer úrhoz, ki a budapesti német színház igazgatója volt, a csődválasztmány részéről azon felhívás idézte­tett, hogy jöjjön Budapestre, miután jelenléte az ügyek lebonyolításánál okvetlenül szükséges. E napokban, mint a „N. P. J.“ írja, az egykori igaz­gató válasza megérkezett, melyben az kijelenti, hogy nem rendelkezik annyi pénzzel, a mennyi ezen utazásra szükséges volna, s nincs oly öltözé­ke, melyben tiszteségesen megjelenhetnek. Stram­pfer évekkel ezelőtt egy negyed millió ura volt s egyes birtokait azon színmüvek czimei szerint nevezte el, melyek reá nézve valóságos aranybá­nyák voltak. Mit felelt a választmány e levélre, még nem jutott köztudomásra. — Egy fejezet a magyar magánjogból. Tudvalevő dolog, hogy a magyar magánjog a szép­nem iránt különös deferencziával viseltetik, sőt a galanteriát még a jog terére is átviszi. Egyik leg- Barátságosb rendelkezése, mely szerint a hajadon jogilag meg nem vénülhetett, azaz a nagykorúsá­got nem érhette el, a tizenkilenczedik század ni­­vellírozó irányának nemrég esett áldozatul. Fön­­maradt azonban egyik másik sajátsága, hogy a kiskorú nő férjhez menetele folytán ipso jure nagy­korúvá lesz, holott ez a kiskorú férfiúnál nem tör­ténik. úgy látszik, hogy a magyar jog a házas­ságot különböző szempontokból fogja föl s a höl­gyekre nézve annyira okos cselekménynek tekin­ti, hogy az arra magát rászánót, mint ki belátási képességét kellőleg igazolta, minden javai fölött szabad rendelkezési joggal fölruházza, ellenben a férfiakra nézve a házasságot nem tekinti ily cse­lekménynek s az a házasság megkötése daczára kiskorú marad. Ezen sajátszerű állapot — a „M. Politika“ szerint — nemrég egy per által érdekes illustrácziót nyert. Egy kiskorú férfi, ki egy ti­­zennyolcz éves leányt vett el,nejétől három hónap múlva elvált , a házas felek közt perre került a dolog. A nő perelt a férfi ellen, ki ellene azzal védekezett, hogy ő kiskorú, tessék —az apját bei­dézni. — Franczia munka a magyarok tör­ténelméről. Páriában, Ernest Leroux kiadásában Sayous Edétől nemzetünk tudós barátjától, ki a­­ többi között a Kisfaludy-társaságnak is tagja, ily­en t:un franczia munka jelent meg: „A magyarok történetének ősi és pogány korszaka.“ E munka csak bevezetése, első része a magyarok általános történetének, melyen Sayous már hét év óta dol­gozik, s melynek érdekében már ismételten meg­látogatta hazánkat. — Testvérgyilkosság a1 féltékenységből. Egy kassai lap a következő esetet beszéli: F. hó 10-én estve Hárván József és Sándor kavecsani testvérek, kik egy kassai gazdánál csépelni vol­tak, az ottani korcsmában ültek és iddogáltak; Harván József felesége is velük volt. Harván Jó­zsef csak nem rég került ki a fogházból, hol lopás miatt letartóztatva volt; fogsága alatt felesége ugy látszik viszonyt folytatott Sándor sógorával, mi József féltékenységét rendkívül felizgatta. — A két testvér jól felöntött a garatra; előbb Sán­dor ment el, sógorasszonya pedig észrevétlenü­l követte. A férj utóbb észrevette ezt, utánuk ment és rövid szóvita után bicsakjával úgy nyakon szúr­ta testvérét, hogy ez néhány felkiáltás után halva összerogyott. A lakók csakhamar összefutottak és a testvérgyilkost, — ki semmi kísérletet sem tett a menekülésre — elfogták. — Tisztek átlépése a közös hadsereg­ből a honvédségbe. Miután a honvédség szerve­zése a monarchia mindkét felében nagyobbára be van fejezve és szolgálatképes lisztekben igen érez­hető hiány van, a király a „L. C.“ szerint elrendel­te, hogy a közös hadseregből átlépő tiszteknek eddig kivételesen engedett kedvezmény, hogy a közös hadsereg kötelékébe visszaléphessenek, jövő­re megszüntettessék. — Tisza Kálmánt okt 13-án, névnapján, Deszten, tisztelői és barátai közül számosan láto­gatták meg ott voltak jelesen—illetékesen képviselve a rokonérzelmüket országszerte — dr.Simonyi Lajos, Plachy Tamás, Szontágh Pál, Lovassy Ferencz, Péchy Tamás, Horánszky Nándor, Baranyi Ágoston, Kis Lajos,­ Nagy György, Móricz Pál, Teleszky Ist­ván, Beöthy Algernon, Tisza László s a közvet­len szomszédságból többen a Markovicsok, Toper­­c­erek, Beöthyek, Szúnyogok közül. — Munkások lázadása. A Fiume melletti martin­iczai kőbányai munkások közelebb tisztvi­selő elöljáróik rendeleteinek ellenszegültek. Midőn erről a fiumei hatóság értesült, azonnal egy sza­kasz rendőrt menesztett a helyszínére a lázadók elfogatása végett. Hanem a rendőröknek is ellent­­állt mintegy 20 munkás s a következett birkózás alatt valamennyi lázadónak megszökni sikerült. E rendőri bravouron mi csodálkozni való ennes, mert épen a fiumei rendőrségről beszélik, hogy ma­gát a rendőrséget épen csak azért nem lopta el senki még, mert — mitsem­ ér. — A „Magyar Themis“ 1874. évi 45-d£ száma következő változatos tartalommal megjelent: Dr. Apáthy István magyar csőtörvény tervezete. Dr. Misner Ignácz a svéd úrtól Budapesten. VI. — A büntetőtörvénykönyv indokolása. II. — A tör­vényszéki szünidő kérdéséhez. — Belföldi jogesetek. (Ha a férj hivatali fizetéséből igér nejének elvá­láskor tartást,­­ a férj utóbb hivatalától elesik, azon idő alatt, mig hivatala nincs, nem tartozik nejének tartásdijat fizetni.) — Vegyes közlemé­nyek. — Egyleti hírek. — Különfélék. — Kivo­nat a „Budapesti Közlönyéből. — Kivonat a „Wie­ner Zeitungéból.— Külön mellékletek : a „Döntvé­nyek gyűjteményének“ egy éve. — A „Magyar Themis“ negyedévi előfizetési ára 1 írt 60 kr., kiadóhivatala: Budapest, nádor-utcza 6. sz. — A d.­szt.-mártoni leánynövelde javára tett adakozások folytatása. A Welics Tamásné ivén. K. Papp Miklós 5 forint. Szilvássy Bé­la 5 frt. Zsigmond Dezsőné 6 írt. Gr. Eszte­rházy Jánosné 6 frt. Nmirsgu Fogarasi Mihály püspök 60 frt. B. Szentkereszti Györgyné 10 frt. mél­tó­s­á­g­o­k Szilvási Sándorné ivén. Szil­­vási Sándorné 1 drb. 100 frtos részvény ajándék. Kispál Lajosné 5 frt. Kispál Sándorné 10 frt. Liebl Józsefné 5 frt. Donczki Dávid 5 frt. Szentpéteri István 10 frt. Potsa József 10 frt. Rozman Mihály­­né 8 frt. Fischer Edvárd 6 frt. Nagy Pálné 5 frt. Engelman 3 frt. Márton Lévi 4 frt. Ürmösi János 3 frt. Nagy András 6 frt. Nagy Lajos 2 frt. Var­ga József 2 frt. Hegyi Samu 1 frt. Asztalos Sán­dor 1 frt. Bögözi András 2 frt. Petr­es András 6 frt Fejér Károly 2 frt. Izsák Lajos 1 frt. Nikvezky 2 frt. Szabó János k. 1 frt. Szentpéteri Antal 6 frt. Pokorni Ferencz 5 frt. Csíki István 1 frt. Bi­­tai András 5 frt. Demény Dániel 5 frt. Splíny Antal 20 frt. Vita Sándorné 10 frt. Gyárfás Elek­­­né 10 frt. Földvári Gyárfás Klára 10 frt. Gál Do­mokos 2 frtos részvény. Gyárfás Elek 5 frt. “----- -Császár Bálint és vérkelésesebb társai ellenem véres boszat forralnak. — Ezért pláne a „Magyar Polgárinak a Casinoből leendő száműzését indít­ványozandja. Ettőli félelmemben I . a t. szerkesztőség be­cses engedelméböl őszintén és nyíltan kijelentem miszerint ama közlemény szerkesztéséről tudomá­som nincsen; beküldéséről nem tudok. — Egyszersmind felkérem becses lapjába felvé­­vén — közhírré tenni, hogy Császár Bálint úrról egy pennaforgató ember­re merjen írni, mert ő megvereti. Papp Miklósnak is eligazítja a dolgát,en­gemet a városi képviselőtestületből régi és újabb munkatársaival kihángat. — Tudják meg tehát, hogy oly legényekkel van a baj, kik hírlap terén vett érdeklődéseikre doronggal válaszolnak, kik a­helyett, hogy a személy kiléte és a dolog állásá­ról tudomást szerezve férfiasan az ész és erkölcsi hatalom fegyverével vívnának, mint utonállók s becsületrablók működnek. Persze az ember háta megett, mert szembe­sítve mint Farkas Béni mindent tagadnak.­­ A „Nemeréről“ pedig ennyit, hogy e lapnak S.­Sztgyörgyre tett átköltözését, mint egyik cultur momentumot üdvözölve fogadtuk , mint vidéki közlönynek fenmaradását kívánjuk is, — de ezt kivihetőnek csak úgy tartjuk, — ha a közér­dek, nem pedig egyes emberek szeszélyeinek lesz közlönye. Dr. Veres Gyula: Közönség köréből,*) Tisztelt szerkesztőség! A „Magyar Polgár“ idei 230. számában „minta szerkesztőség“ czím alatt egy közlemény jelent meg A „Nemere“ érdeklődését illetőleg tudni fogja teendőjét s védeni is képes magát. —­Személyemet ama közlemény annyiból érdek­li, hogy az ott gúnyosan elég jellemzőleg főmun­katársaknak bemutatott egyének engemet gyanít­va gyártójának, úton-útfélen gorombaságokkal ille­­nek, különösen az „erkölcsi biró“-képen szereplő *) E rovatban megjelenő czikkekért szer­kesztőségünk csupán a sajtóhatóság irányában vállal felelősséget. Szerk. llévai peraxpl­oa. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Október 16. 6°/0 metalliques 69.75. 5% nem­zeti kölcsön 73.80. 1860-iki államkölcsön 107.60. Bankrészvények 979. Hitelrészv. 240.90. London 109.90 Magyar földtehermentesitési kötvény 77.—. Temesvári földtehermentesitési kötvény 76.—. Er­délyi földtehermentesitési kötvény 74.25, Horváth- Slavon földtehermentesitési kötvény 79.76 EzÜst 103.85 Cs. k.arany 6.26—. Napoleondor 8 83 V.­ Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő «C. 3PAJPOP AN­KL.CO. NYILTTÉR.*) fjjgy Jelzálog-kölcsönöket. A birodalom bármely részében, t­elekköny­­v­ez­ett földbirtokra — daczára a jelen­legi zilált pénzviszonyoknak — JOOO írttól a legmagasabb összegig a legelőnyösebb mod­ul mellett törlesztésre gyorsan eszközöl. A hat. eng. általános ipar és kereskedelmi ügynöki iroda Kolozsvárit, Óvár, bástya-uteza 6. szám. ugyanott van a nyitrai gépgyár erdélyi egye­düli főraktára, hol mindennemű gazdasági gépek kap­hatók, vagy megrendelhetők. Nagyobb gépeknél részlet­fizetések is elfogadtatnak (Értekezhetni posta útján, vagy személyesen naponta un. 1-től 4-ig.) PERL fogorvos Lakik b.-k­ö­z­é­p u­t­c­a­a 6. sz. a., a kisegítő­­pénztár tőszomszédságában az első emeleten. Átutazók egy fogat egy óra alatt, egy egész fogsort egy nap alatt nyerhetnek. 6—60. Fogfájás gyorsan és örökre eltávolittatik. Minden betegnek erőt és egészséget nyújt gyógyszer és költség nélkül a kitűnő Revalesciere du Barry Londonból. Du Barry Revalesciére tápgyógyereje kitűnő siker­rel alkalmaazhatókor. a betegségekben: u. m. gyomor, ideg, mell, tüdő, máj, mirigy, nyaghártya, légzés, hójag­­vese és tubertutotikus bántalmaknál, gyógyít gümö és asz­­kort, aszhmát, köhögést, emészthetlenséget, dugulást, has­menést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyért, vízkort,lábt szédülést, vértolulást, fillingást, rosszullétet, hányást, még a terhességben is, diabetest, mélakórt, elsoványodást, phe­­umet, köszvényt, sápkórt. — Kivonat 76,600 bizonyítvány­ból oly felgyógyulásokról, melyek a gyógyászatnak ellent­­állottak. 66,715. számú bizonyítvány. Pária, 1866. april 11. Uram! Leányom, a ki igen szenvedő állapotban volt sem emészteni, sem aludni nem tudott; álmatlanság, gyenge­ség és ideges izgultságtól egészen oda volt. Most a Keveren­­ciére-csokoládé által egészen helyreállt, jó étvágyal, em­­­téssel tömött hússal bir s oly jó kedvvel, milyet már rég óta nélkülözött. R de Montlour. Táplálóbb lévén mint a hús, a Revaleiciére felnőttek 6, gyermekeknek 60-szeres árát megtakarittatj. gyógy« rokb00 Bádo*.*elenczékben fél fontos 1.50. 1 fontos 2.50, 2 f­rt«. 4­6 font 10 frt, 12 f­s, 20 frt, 24 f­s, 86 frt Revalescsére kétszer süttek szelenczékbená 2 f.60 s 4 L 60 RendesSére chokoládée por- és tábla alakban 12 ciánéra 1 60 24 csészére 2.60, 48 csészére 4.60, porban 120 csészé­re 10 frt 288 csészére 20 frt, 676 csészére 86 frt. — Kapható Barry du Barry és társánál Bécs, Walfischgasa# 8 tíz, s általa minden város gyógytárában. Maga a raktár is bármely vidékre küld utalvány vagy utánvét ellenében. Kapható továbbá: Kolozsvártt: Binder gyógyszerésznél, Pesten: Török, Prágában : Fürsth J, Britinben: Eder F., Deb­recenben: Mihálovics István gyógyszerésznél, Duna-Fök­­­vári- Nadhera Pálnál, Károlyváros : Brilli F.-nél Kanizsai- Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötörnél, Pozsonyban: Pisztori Feliinél, Székes-Fehérvárott:Dieba*l­la Györgynél, Vágujhelyen: Conlegner Ignácznál. Varasdon: dr. Halter A.-nál, Agrárában: Irgalmasok gyógyszertárá­ban *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesz­tőségünk semmi felelősséget nem vállal el. • Szerk

Next