Magyar Polgár, 1874. július-december (8. évfolyam, 146-297. szám)
1874-08-07 / 178. szám
VIII cik évfolyam, 178. szám. Koloscssvártt, 1874. péntek, augusztus 7. POLITIKAI NAPILAP. előfizetési feltételek Egész évre ............................ft. — Félévre............................................ » Egy negyedre....................... , Kn Egy hónapra ........................ 160 kr. rS .5“ *2. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyzeumi nyomdában KAadóhivatal: A lyczeumi nyomda „központi irodájá“-ban főtér gr. Teleki Domokos-ház. Dr .ff* “a. i. HIRDETÉST dijak : Ötször kasábozott gormond sorára, vagy annak területe ö kr. Minden hirdetésük után 30 kr. bélyegilleték külön számittatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. L. NYILTTER soronként, vagy annak helye 26 kr. Reclamok: hirfivérbe sörönként 1 trt. KOLOZSVÁR, AUGUSZTUS 6. Fővárosi levelek. CCCCXLVI. Budapest, aug. 4. 1874. Kedves barátom! A képviselőház a hosszas harcz után nyugalomra tért, a clubok üresek, s mindenki sietett elhagyott gazdasága és családja körébe. Az utóbenyomás, melyet a választási törvény hátrahagyott, valamivel kellemesebb és megnyugtatóbb volt, mint az addigi folyamat, a kormányzásban mégis csak volt annyi erély, hogy azt a Szilágyi-Pulszky-féle chauvenismust, mely a törvényjavaslat derekán, kivált a befizetett adó kérdésénél tetőpontra hágott volt, háttérbe szorította, s a 99-ik §-t, állítólag Szilágyi Dezsőnek e szörny szülöttét, mely a gondolatot is sújtani akarta, sikerült a törvényjavaslatból kihagyni. Az ellenzék a harmadik felolvasásnál nem szavazta meg a törvényjavaslatot , különösen két pont miatt: a három lakrész követelése által eddigi szavazatjogából kiszorított városi polgárok ezreinek jogcsonkításáért és az adó befizetésének követeléséért. Mondják, hogy a belügyminiszter igen sokat szenvedett a törvényjavaslat folyamata alatt saját pártjától, különösen a fennebb érintett második pont miatt, mely nem az ő eszméje volt, de azt is kimondhatjuk, hogy e szenvedést megérdemelte, részint makacs ragaszkodása miatt a három lakrészes censushoz, részint pedig azon ügyetlenségéért, hogy magát az etetés, itatás kérdésénél, mely az ő eredeti javaslatában pedig benne volt, tömegesen leszavaztatta. Ha már most az egész választási törvényt jellemeznem kell : részemről abban tetemes haladást látok, és azt hiszem, hogy becsületes jóakarattal a jövő választás legalább is normálisabb és tiszteségesebb alakot fog nyerni. Igaz, hogy némely helyütt sok választó fog a szavazatjogtól elesni, de igazságos összeírás mellet a múlt alkalommal kiszorított választók összege egészben véve e hiányt pótolni fogja. A curia bíráskodása helyettezni fogja a belügyminiszter és a parlamenti többség pártszempontból kiinduló eljárásait s e bíróságnak szép alkalma lesz bemutatni, méltó volt azon kitüntetésre és bizalomra, melyet irányában a magyar ellenzék is oly feltétlenül tanúsított. Végre a törvényhozás határozottan nyilvánult akarata, szemben a hivatalos pressiókkal, visszaélésekkel és vesztegetésekkel, lehetetlenség, hogy hatást ne gyakoroljon az ország összes közönségére, legkivált pedig a közigazgatás kinevezett és választott hivatalnokaira, kik immár beláthatják, hogy a kormány és annak pártja iránt kitüntetett ragaszkodás, nem nagy becsületet hoz reájuk azon esetben, hogy ha az a választásoknál, mint hivatalos visszaélés jelen meg, míg másfelől azzal saját tekintélyöknek ássák sírját, épen azon körben, hol arra legtöbb szükségük van. Kell, hogy meglehetősen eljátszott tekintélyöket ne ezen téren állítsák helyre, hanem amazon, melyen eddig is kötelességük lett volna, hivataluk pontos teljesítése útján.Nem hiszem, hogy a jövő választásnál már minden visszaélés meg fogna szűnni; azt sem,hogy egyetlen pohár bor se fogna a választások alkalmával elfogyni, de ha hinnem szabad nemzetem jövőjében, abban is hinnem kell, hogy a hivatalos visszaélések alább fognak szállani, s vesztegető és megvesztegetett jobban fogják érezni a megbélyegzés súlyát. A becsületességnek és a szolidságnak lassanként érvényre kell emelkednie azon meggyőződésben, hogy az ellenkező által hazánk oly mélyre sülyed alá, hogy csak néhány lépése volt hátra még a politikai erkölcstelenség sírjáig. Ha mindez be nem következnék, ez arra mutatna, hogy a parlamentáris kormány és a politikai szabadság nem a mi számunkra való, hanem kés egy oly gyermeknép kezében, melyel saját erkölcsiségét gyilkolja meg. Én nem akarom azt hinni, s azért valamivel derültebb arccal merek egy jövő választás és a jövendő politikája felé tekinteni. P. Szathotáry Károly. — A „Hon“ Írja : A főrendi ház aligha fogja elszánni magát a választási törvény módosítás nélkül való elfogadására, így tehát majdnem bizonyos, hogy a törvény szentesítése is az őstre maradna. Ezzel szemben halljuk, hogy a kormány mindent elkövet a javaslat keresztülvitelére. A főispánok — állítólag — külön s egyenként megkerestettek, ne mulaszszák el a tárgyaláson jelen lenni. Ezen fölül néhány konzervatív vezérférfi is mellette nyilatkozott a változás nélküli elfogadásnak, így a kormány mégis reméli a többséget. Legerősebb izgatást ez ellen az erdélyi képviselők egy része fejt ki, kik a czenzus Erdélyre nézve történt állítólagos leszállításába sehogy sem akarnak belenyugodni. Több lap ma ez urak egy memorandumát közli, mely jobbára Kemény Gábor b. ez ügyben tartott — több rendbeli — képviselőházi szónoklatának kivonata. Eredménye a benne foglalt érvelésnek az, hogy a volt úrbéres osztályból való szavazójogosultak száma a jelen javaslat azon intézkedése által, hogy a 8árt 40 kros czenzusba a 3 százalékos pótadót is akarja számíttatni, legalább mintegy 50 százalékkal fogna szaporodni. Maga a memorandum is bevallja azonban, hogy mindezekben biztos adatokra nem tármaszkodhatik. A román vasúti csatlakozások tárgyában kötött egyezmény: 1. Czikk. Más kapcsoló vonalakat ki nem zárva, melyek később közös érdekben a két határos állam közt létesítendők lernnének és függetlenül a már meglévő Iizkani-Burdujeni csatlakozástól, a magas szerződő felek vasutaik csatlakozásának az ezen okmányban megállapított feltételek alatt határuknak következő pontjain leendő létesítését határozták el, nevezetesen : Vercserova (Orsová) és Tömös (Predeal.) 2. Czikk. Az Itzkani-Vurdujeniben végződő már meg lévén építve és az üzletnek át lévén adva, a két kormány ezen vonalakon a szabad nemzetközi forgalmat határain át szentesíti, és mostantól fogva kötelezi magát a különböző rendőri, vám- , egyéb, a két ország nemzetközi viszonyaira vonatkozó kérdéseket külön egyezmény által szabályozni. A másik két csatlakozási vonalat illetőleg ezek mindketteje, az elsőrangú vasutaknak megfelelő ugyanazon feltételek szerint, a következő módon létesítendők : Az első a Temesvártól Orsován (Vercserova át vezető irányban Turn-Severinig, mint csalakozás az építés alatt levő Bukarest-Vercserova) vonalhoz ; a második Brassóból kiindulva a Tömös (Predeal) szorosan át Plojesten végződvén, mint csatlakozás a Bukarest-Galatzi vonalhoz. 3. Czikk. Az előbbi czikkben említett vercserovai kapcsoló vonalat illetőleg ő felsége a császár és király kormánya megteendi a szükséges intézkedéseket, hogy annak építése és üzletbe helyezése saját területén a határig a jelen szerződés megerősítésének kicserélése napjától számítandó 4 év alatt biztosíttassák. A fejedelmi kormány ellenben kötelezi magát a határig Vercserova mellett terjedő és e szerint a románai vasúthálózatot Oraován át a magyar vasúthálózattal kapcsoló vonalat, ugyanazon határideig kiépíttetni és üzletbe tétetni. 4. Czikk. A második czikkben második sorban említett és a tömösi szoroson át létesítendő kapcsoló vonalat illetőleg kötelezi magát a két kormány a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy m mindenik a maga illető területén, annak a jelen szerződés megerősítésének kicserélése napjától számítandó 4 évi határidő alatt leendő kiépítését és üzletbehelyezését biztosítsa. 5 Czikk. A két kormány kötelezi magát továbbá, hogy egy, ezen szerződés megkötése után azonnal a helyszínére kiküldendő külön bizottság által a Brassó-Ploiesti vonal két szakaszának a határon leendő csatlakozási pontjának megállapítására szükséges tanulmányokat és műszaki előkészítő munkálatokat eszközöltetni fogja. Ezen munkálatok befejezése a tömösi csatlakozási pont végleges megállapítása a két kormány által a jelen szerződés megerősítésétől számítandó legkésőbb egy év alatt fog eszközöltetni. 6. Czikk. A két kormány vasutainak három más, a Vulkán- és Vöröstorony-, nemkülönben Uz vagy Ojtoz-, vagy ghymesi (Palanka) szorosokon leendő kapcsolatának hasznos voltát elvben elismeri, anélkül, hogy kiépítésükre valamely határidőt megállapítana, mi későbbi megállapodás tárgyául van fenntartva, akkor, midőn a két fél alkalmasnak fogja tartani. 7. Czikk: Minden kapcsoló vonalon egy közös nemzetközi állomás fog létesittetni, mely később a magas szerződő felek előzetes közmegegyezésével fog meggállapittatni. A pályaudvarok rendőrségét elsősorban a vasúti hivatalnokok fogják kezelni, a két állam TARCZA. ’ EGY EMBER, A KI MINDENT TUD. REGÉNY. Irta: JÓKAI MÓR. (Folytatás.) Az elsőre nézve Erdőváry szolgált neki régi módú jó tanácsokkal. Biz itt meg lehet még élni puszta gazdálkodóból is, hanem legelső dolog az embernek szá®°n tartani a jövedelmét, mert tiz év körül van három jó, három középszerű és négy rész : ezek***** az eredménye együttvéve képezi a bevételek napját: a kiadásoknak ellenben minden évben a formáknak kell lenni. Ez a mi a birtokos fel - 8 s,a: a többit elvégzik a tisztei, a cselédjei , azokia fizesse jól és részesítse a haszonban. Tud®indent, a mi történik , de ne parancsolgas- 80, mert azzal csak fennakasztja a munkát : !**&*“ számba mindent, de ne vétesse észre, lenkelődik , mert akkor daczból is megkáro- 8 **1 *akiék mentül többet otthon, a pénzét tart^ takarékpénztárban s váltó alá a nevét ne írja ^ 4, s ha épen nagyon megragadja a gazdászati D *llgedély s új módikat akar behozni, akkor tan Umányozza az időjárás, a talaj természetét, fegezgese fel sok éven át személyes tapasztalatát az * v°natkozó tárgyakról, aminők a száraz telek, esős fagyok, a nyári aszály, a jégesőjárás, a ,°*8-k az üszög, a ragya, a drótféreg, a földi , az atkás talaj, a víz árja, a savanyúföld, a Szinte- föld, a futó homok, a szőlőbetegség és burioonyabetegség és a zöld rothadás, a penészféreg, ** áska, a vándor hörcsög és mezei egér, — a ítely, szörfény, vértályog, légfene és keleti marhavész , az árvíz, a feneketlen utak, a drága napszám, az olcsó vásárló , cholera, vérhas, a váltóláz nagy munka idején, hébehóba egy kis osztag felgyújtás és az adóexecutio s más efféle elemi viszontagságok s a minek ezek különösen megártanak, olyan se Flórát se Faunát ne akklimatáljon. Azután iparkodjék tanulni attól a nagyon hires professortól, a kit „más kárának“ neveznek, de a saját kárából veendő leczkéket a mennyire lehet, csavarogja el. Ami pedig a második kérdést illeti : Piroska szíve még szabad, lásson utána Ottó öcsém, hogy megnyerje. Ottó gróf az utóbbi tanácsra azt mondá magában, hogy jobban értem én azt, öreg, mint te ! Az elsőre nézve pedig: „ezt meg már épen jobban értem, mintel* Nem az a gazdának az első teendője, amit te mondasz , hanem az, hogy lm van egy milliót érő jószága, akkor vegyen föl rá háromszázezer forintot s ha egyszer aztán ez a zsebében van, akkor könnyen fordíthat egyet az egész világon. Ez nem is volt nagy mesterség: Ottó gróf birtokára lehetett kapni háromszázezer forintot a földhitelintézettől, ami a záloglevelek árkerete szerint felül ért kétszázötvenezernél. Kezdeni azonban egy hirtelen nem igen lehetett mit. Első feladat lett volna persze az öntöző csatornarendszer. De azt egy ember a saját birtokán nem létesítheti. De létesítheti egy egész társulat. Ottó gróf már az alapszabályait is kidolgozta egy országos öntöző csatorna létesítő társulatnak s remélte az ehez szükséges tőkepénzeket könnyű szerrel, hazafias aláírás útján beszerezhetni. (Még akkor nem volt magyar parlament, mely külföldi tőkéket kamatbiztosítással megtelepülni segítsen.) Hanem egy kis baj jött közbe. Az, hogy ez év őszén annyi eső esett, mintha az elmúlt évben esőért mindenünnen beküldött petitiók özönét most egyszerre látnák el kedvező hátiratokkal a fellegek között, s ennek következtében oly feneketlen sár támadt Ottó gróf és a szomszédjai között, hogy mikor nagy nehezen el tudott valamelyikhez öt lovas szekerén vánszorogni , annak a tervét előadta : a felszólított összetett kézzel könyörgött neki, hogy ne öntöztesse még csatornával is a földjét, hisz igy is minden rét viz alatt áll. S ez igy tartott egész télen. A vén jószágigazgató azt mondta, hogy az a jó esztendő nekünk. — No annál több ideje maradt Ottó grófnak Piroskát meglátogatni. Erdőváryékhoz nem kellett öt ló, oda egy paripán is át lehetett lovagolni mindennap, szívesen látták. S minthogy Piroska grófnő nagyon kevés beszédű volt, Ottó gróf, hogy őt maga mellett fixírozhassa, azt gondolta ki, hogy megtanította őt piquetet játszani. Nincs annál kedvesebb mulatság, mint mikor két egymáshoz gyöngéd viszonyban álló ember piquetet játszik s aztán mind a kettő azon törekszik, hogyan tudná a másikkal megnyeretni a partiét? Hogy lesnek egymás kártyájába, csak azért, hogy magukat ronthassák. Hogy hallgatják el az elsőbbségeiket, hogy skartolják le a kész négyeseiket, hogy hajigálják el a biztos ütőiket! S aztán amelyik vesztett, hogy tetteti a kétségbeesést, azért, hogy a másiknak örömöt szerezzen! Ha pedig „kénytelen volt“ nyerni, milyen diadalt ül vele, azért mert tudja, hogy a vesztes fél milyen nagyon örül annak. Igazi hamis játékosok! Azonban Ottó gróf gyakorlottabb játékos lévén , írég is az, volt a végeredmény, hogy rendesen ő hagyott ott néhány forintot Piroska grófnénál minden nap. E közben készítette nagyszerű aszati terveit. Ebben az évben ugyan nem volt szükség trágyalével öntöztetni a búzáját, se guanót hozatni Iquimique ..igeié«, « -ult-én ké»iMer-»g«zolás után olyan termést adott az ur Isten, hogy soha olyat angol farmer nem látott. A magtárak a harmadik emeletig teltek búzával. — Hanem megint volt egy nagy baj. — Az, hogy a tiszta búzának az ára laszált két osztrák forintra. Mit csinál az ilyen bőtermés-veszedelem idején a jó-gazda? Erdőváry gróf szerint azt csinálja ilyenkor a jó-gazda, hogy ott hagyja a magtárban a búzáját, vár vele, míg felmegy az ára, a addig előveszi a takarékpénztárba tett tartalékösszegeit s költ azokból. Ottó gróf szerint nem így nyilatkozik a gazdászati génre, hanem úgy, hogy ha rész ára van a gabonának itthon, a jó gazda épített a tagján egy gőzmalmot, megörleti a búzáját lisztnek, kiküldi Brazíliába, ott van állandó biztos piaca, eladja ott. Mert csak az a jó gazda, ki egyúttal gyámok is és kerekedő. Ottó gróf hozatott egy anglust s építtetett vele gőzmalmot. Harminczezer forint bánta csak. Ha nem mikor készen volt, akkor vették észre, hogy nincsen hozzá való víz. Megmondta azt előre Erdőváry az öcscse urának, hogy csora utat ugyan mindenütt lehet itt ásatni, hét lábnyira már megkapni a vizet, de az csekély v.z ha egész nap merik, kifogy, nyáron épen kiszárad s annyira kovony-tartalmu, hogy ha azt gőzgép itatásra használják, minden héten három nap pauzálni kell az üstnek, a mig a követ kiverik belőle. No de a ki mindent tud, ezen is tud segíteni. Otto gróf hozatott magának egy másik ánglust s furatott vele a gőzmalom számára egy ártézi kutat. Az belefurt neki a földbe másik harminczezer forintot, még tán most is fúr, azóta a silu.