Magyar Polgár, 1875. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)
1875-02-14 / 36. szám
HIRHARANG. Kolozsvárit, február 13-án. — A hivatalos lapból Ő Felsége f e. febr. l-én kelt legf. elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy Biró Albert nagyszebeni és Griff Károly kolozsvári m. kir pénzügyigazgatók állandó nyugalomba helyeztessenek, továbbá Birró Albert pénzügyigazgatónak 44 éven túli hű és sikeres szolgálata elismeréseitl a miniszteri tanácsosi czimet díjmentesen adományozni s egyúttal megengedni méltóztatott, hogy Gräff Károly pénzügyigazgatónak 42 éven túli szolgálatai közben szerzett érdemeiért a legfelsőbb megelégedés nyilváníttassék, hogy Hegedűs Ferencz beszterczebányai pénzügyigazgató Nagy-Szebenbe és Nagy Béla beregszászi pénzügyigazgató Kolozsvárra áthelyeztessenek. Színházunkra vonatkozólag aFővárosi Lapokéban a következő sorokat olvassuk: „A kolozsvári színház ügye, mint egy tegnap lapunkban is közlött felhívás már hivatalosan jelente, oda dőlt el, hogy a színházat vállalkozónak adják ki. Sajnos, hogy ez a tény igazat szolgáltatott aradi tudósítónknak, ki az idény elején azt állítá, hogy az aradi színháznak távolrul sincs oly baja, mint a kolozsvárinak. Akkor ez állítás ellen Mátray Béla úr igen hangos nyilatkozatot írt lapunkba. Kiderült azonban, hogy méltatlankodása nem volt egyéb alaptalan hetykeségnél, melylyel a Valót palástolgatta.* & A „Keletiben lapunk szerkesztőjére vonatkozólag a színházi intendánssággal kapcsolatban egy olyan hírt olvasunk, melynek részleteivel s forrásával meg kell előbb ismerkedjünk, mielőtt feleletre méltatnék. Azt hisszük Sándor József úr a színházi választmány titkára szíves lesz e kérdésben bővebb felvilágosítást nyújtani, s nem fogja eltűrni, hogy a választmány köpenyege alatt valakivel méltatlanság követtessék el. Azt hisszük, alkalmunk lesz ismét bemutathatni a „Keleti híreinek alaposságát s nemes intenzióit. #■ A „Keletiben ezeket olvassuk: „K. Papp Miklós úr a végletekig nagy naivitásban s követeli a „Kelet“ szerkesztőjétől néhány apróbb czikkének átvételét.“ — Ezek szerint tehát, ha a „Kelet* szerkesztője elég illegális arra, hogy lapunk szerkesztőjének czikkeit elferdítve, tartalmukkal homlokegyenest ellenkezőleg mutatja be olvasóinak, s arra kéretik fel, hogy a megtámadott czikket közölje egészen, mert hazugságokat terjeszteni nem tisztességes eljárás, — ez a „Kelet“ szerint naiv kívánság! Mi nem bocsátkozunk most a „Kelet“ felfogásának bírálatába, de azt állíthatjuk, hogy ha egy czikk helytelenségét, az abban letett gondolatok gyengeségét, téves és káros állításait ki akarja valaki mutatni, ezt nem azon az utón lehet elérni, hogy a vitatott czikket nem köztik, hanem épen ellenkezőleg, bemutatják szóról szóra, s nyomban Antiochus Epiphanes oly fényűzést vitt, hogy később Epimanesnek (bolondnak) nevezték. Daphneban egy ünnepélynél használt arany serlegek ára a mi pénzünk szerint 22 millió frtra becsülhető s maga a mulatság 4.478.000 frtba került. Mindezen gazdag országok és tartományok kincsei Róma zsákmányaivá lettek. Kisázsiából és Északafrikából a puha kéjelgésnek csábító eszközei özönlöttek a Tiberis mellé. Mindez a korábban egyszerű és harczias Rómát a fényűzés világvárosává varázsolta oly mérvben, hogy elkábult a nép, és még inkább vezérei. Caesar, ha utazott, mindig vitt magával szagos fából koczkatalajt és mozaik padlózatot, hogy lábával csak műremekre lépjen. Anynyira meggyűlt az arany, hogy falra, gerendára, sőt házfedélre is rakták. Nyoszolyák készültek aranyból onyx lábakkal. Az asztalon arany, a konyhában ezüst. A női testnek felszínén különböző mesternők gyakorolták a munkafelosztást a fejdíszítéstől kezdve le a lábujjakon finomul gondozott piros körmökig. A divat oly finomságba ment, hogy még a gyűrű is alkalmazkodni kényszerült az idényhez. Nyáron könnyű gyűrűt viseltek drágakővel, melynek színszóródása illett a verőfényes évszakhoz Télben pedig nehéz gyűrűt viseltek, melynél a tömörség tűnt föl. A császárság korában nemcsak minden ujjra, de ennek minden izére is gyűrűt húztak a fényűzők. Különben az arany gyűrű hordása csak szabad embernek volt megengedve (jus aureorum anulorum.) Tetszelgő asszonyok arany pereczekbe szokták az emlőket, a felső karokat és az alsó lábszárakat is. Egyébiránt Róma bármennyire pompázott is aranyban, ezüstben, erede- Wve az imperatorok alatt sem értett ahoz. verik4 át!?en *kett a nemes érczeket nemes mülörön szármattDt tA teremtő műérzék többnyireAnafchy fényűzés neveli nemünk gyöngeségét a hiúságot ezt pedig árnyként kíséri a Lelgéssel végkép lefegyverez minden hiú embert Ez ké nyavalya, mely egymást botrányozza és a litványságot előmozdítja. 38 a mtVdDy-Ezen baj Rómán annyira erőt vett holvnen pirultak isteníteni még a uralkodókat is Az udvari költők nagy mestere, Horatius így figyelmeztet Augusztus jelenlétére: „praesens divus habebitur.“ Martialis, midőn Domitián egyik hirdetőfényére czéloz, ezt mondja: edictum domini deiqu nostri. “Nérónak, az isteninek (?)diós Neroni templomot emeltek. Caracallát Paulus, Martiana és Modestinus jogászok „divus magnus antoninus" nak nevezgetik. Nemcsak az uralkodónak, hanem testőrsége főparancsnokának (praefektus praetorii is hóditó czimzésekben hízelegtek s még ez imádásban részesült (adorabatur) tételről tételre cáfolják. A „Kelet” e helyett félre téve minden irodalmi szokás és morált, ferdít, hazugságokat terjeszt, becstelenítő kifejezésekkel él, — de nincsen annyi bátorsága, hogy az incriminált czikket bemutassa olvasóinak, mert jól tudja hogy pirulnia kellene. Az ilyen módom lapszerkesztés lehet élelmes de semmiesetre sem tarthat igényt arra, hogy valaki méltányos és igazságosnak is nevezze. E kérdés felett ítéljen a közvélemény, s kérjük Békéssy urat: vigyük a dolgot választott bíróság elé s ha Békéssy urnak adnak igazat, mi Békéssy urat nyilvánosan megkövetjük ! Békésy Károly ur igen illedelmes és irodalmi hangon tartott néhány sorban azt mondja : „Ha K. Papp Miklós legkisebb érzékkel bir a polgári becsület iránt (!!!) nemcsak ígéretekkel gyanúsít, hanem be is váltja szavát.“ Legyen nyugodt Békéssy úr, — lapunk jövő számában kikapja a maga részét, — nem azért mintha Békésyvel szemben féltenék polgári becsületünket, hanem egyszerűen azért, mert provocáltattunk reá. Egy kis türelemmel tehát, még több helylyel rendelkezünk. ” A Gegenbauer- féle eddig zártkörben tartott quartette-ek közelebbről a nagyközönségnek fognak egy igen élvezetes estét szerezni. Mint biztos forrásból értesülünk, Gegenbauer úr márczius elején a kolozsvári nőegylet javára fog egy ily estélyt a nemz.színházban rendezni. A közreműködők közül előlegesen megemlítjük Bokros Ádámné, dr. Brandtné, Lászlóné és dr. Szőtsné úrasszonyokat, dr. Vályi Gábor egy tm. tanár urat, kikhez még más kitűnő erők is fognak csatlakozni. Előlegesen is felhívjuk a közönség és a műbarátok figyelmét ez estélyre azon ígérettel, hogy annak idején a megállapított műsorozatot is közölni fogjuk. Lázár Mihály főispán nagy parádék között fogja megtartani installátióját. Mikor az ember az erre vonatkozó programmot olvassa, önkéntelenül eszébe jut, hogy annyi pénzzel amennyibe ez a „vak parádé“ kerül, két becsületes székely ifjút ki lehetett volna a külföldi egyetemekre küldeni, hogy ott képezzék ki magukat szakemberekké. Ez bizonyára sokkal fényesebb, sokkal szebb emléket hagyott volna e nevezetes nap után, s Lázár Mihály főispán is tovább gyönyörködött volna a végeredményben, mint igy. A programm, melynek élvezetétől nem foszthatjuk meg olvasóinkat, igy szól: Nemes Három- és t. e. Miklósvárszék s a kebelbeli négy, törvényhatósági joggal felruházott városok főispánja mélt. Lázár Mihály urnak SSzt.Györgyre a törvényhatóság székhelyére leendő bevonulására vonatkozólag megalapított programm: 1) Februárhó 16-án, reggel 9 órakor rendes lakhelye Dálnokról Dálnok, Albis, Al-Csernáton és Márkosfalva községek bandériuma küldöttsége s az ott megjelent széki birtokosoktól kisérve indul főispán ő méltósága, 12 egyenruhás, szürke lovas banderialista fogata körül, a többi azután rendben lovagolnak. 2) Maksa községében a felállított díszkapunál délelőtt fél 10 órakor, Bereczk, Sósmező, K.-Vásárhely és a kézdi-széki községek küldöttségei, birtokosai, bandériumai, a cathlicus, református és román lelkészek nevében — fogadja s üdvözli kanonok és háromszéki főesperes m. Bálinth Károly ur. 3) A S. Szt.-Györgyre térő rétyi útnál az orbai-széki bandérium, küldöttségek és birtokosság nevében üdvözli Csia Albert. 4) A szépmezői „Labor“-hidnál Sepsiszék, Feketeügy és Olt melléki községei, küldöttsége, bandériumai nevében üdvözli Thúry György. 5) Az Epres hegynél S.-Szt.-Györgyre térő útnál Erdővidék lakosai nevében üdvözli délelőtt 11 órakor Bartha János. 6) S.-Szt.-György város végén felállított diszkapunál ,S. Sz.-György város közönsége nevében üdvözli délelőtt19 12 órakor Daczó János, polgármester s S.-Szt-György, Illyefalva bandériumai, fogatai a sepsi-szt.-györgyi határig mennek elő. 7) A városi ipartársulatok lobogóikkal a városház előtt kettős sorban foglalnak helyet. 8) A helvéthitti tanoda ifjúsága a városház és boltok előtti téren foglalnak állást, a leány-főiskola növendékei a „Bazár“ előtt az egyes osztályok lobogóival. 9) A megyeház lépcsőzeténél 24 fehérbe öltözött kis leány koszorút nyújt át ő méltóságának s közülök, vagy a nevelőnők közül egyik, üdvözlő beszédet tart. 10) Ezután a fogatok, banderisták a nagy piaczról szép rendben szétoszlanak. Ezek megtörténte után egy negyed órai szünet, melynek leteltével következnek alábbi rendben a testületek tisztelgései: a) A megye tiszti kara s a megjelent birtokosok nevében az alispán, b) a catholicus clerus nevében kanonok m. Bálint Károly ur, c) a 34. m. kir. honvédzászlóalj tisztikara, a ra. kir. méntelep, a megjelent vidéki katonatisztek nevében honvéd alezredes Tuzson János ur üdvözli ő méltóságát, d) Ezután tiszteleg a s.-szent-györgyi és kézdi vásárhelyi kir. törvényszék testületileg. e) A helvéthittt lelkészek, tanítók nevében esperes Színi János ur üdvözlő-beszédet tart. Ezután tiszteleg a négy törvényhatósági joggal felruházott kebelbeli városok küldöttsége és tisztikara, g) A román lelkészek nevében esperes Bellai János és Spiride Damian lelkészek, h) a helvéthitű tanoda, felső leánynépiskola, a gazdasági reáliskola tanári kara nevében igazgató-tanár Vajna Sándor üdvözli e méltóságát, i) Ezután tisztelegnek a m. kir. adóhivatal, a pénzügyi és csendőri közegek. k) A közjegyzői testület nevében szónokol Boér Zsigmond. Ezek megtörténte után a közgyűlésben az eskületétel és székfoglalás történik meg. Egyéb tárgy nem lesz. Délután 3 órakor a vendégszerető főispán e méltósága által 800 személyre rendezett ebéd veszi kezdetét a székház és városház nagytermeiben s más az e czélra kijelölt helyiségekben, melyek az előre kiosztott meghivó jegyekben kijelölve vannak, miért keretnek a meghívottak a kijelölt helyeken megjelenni s jegyeiket a rendezőknek átadni. Jegyzet: A menet és szónoklatok tartama alatt a jelenlevők kéretnek lövegeiket fentartani, a szónokló urak pedig minél rövidebb beszédeket tartsanak. A fogadások alatt és menetközben ágyúval vagy puskával lőni nem szabad, nehogy a fogatok vagy a diszkiséret lovai megbokrosodjanak s a közönség egyes tagjai veszélynek legyenek kitéve. A sepsi-szent-györgyi diszkapuhoz megérkezés 6 ágyu-lövéssel fog jeleztetni, az onnani elindulás 3 lövéssel. A városi zene a honvédszobor körül foglal helyet s főispán urnak a tanácsházhoz megérkeztekor a Rákóczy-indulót fogja játszani addig, mig a székházhoz érkezik , a mikor a zenével felhagy. Estve 6 órakor fáklyásmenet lesz a megye és város által rendezve 400 fáklyával és zenekisérettel, szónokolni fog Horváth Ignátz volt honvéd ezredes. A város kivilágittatik s az ünnepélyt tűzjáték zárja be. Sepsi-Szent-György 1875. február 1-én. A rend fentarthatása érdekéből kiadta a rendezőség. #■ Kapcsolatban e programmal ime közöljük a főispán ünnepélyes körlevelét is, mely igy szól: „Nemes Három- és t. e. Mildósvárszékek s a kebelbeli négy törvényhatósági joggal felruházott városokhoz. Székelyek, kedves honfitársaim! Ő cs. és ap. királyi Felsége — felelős magyar belügyminisztériumának felterjesztése folytán — méltóztatott nemes Három- és t. e. Miklósvárszékek főispánjává is kegyelmesen kinevezni. Mielőtt e fontos és terhes kötelmekkel kapcsolatos állásomat elfoglalnám, egy őszinte hazafi szózatot van szerencsém önökhöz intézni. Szülőföldem e szép Háromszék, itt laktak őseim, e vidékhez voltak csatolva vágyaim és ifjú korom emlékein vészterhes események korrajzai vonulván át, azok mindannyian Háromszék népének múltjával öszszeforrva állanak, mert életem czéljául tűztem ki, hogy igénytelen szellemi tehetségemet, anyagi erőmet e nép közügyeinek áldozztam fel s mégis vajmi gyakran kelle keserűen tapasztalnom, hogy találkoztak némelyek, kik legönzéstelenebb törekvéseimet, hazafias buzgalmamat a rágalom és gyanúsítás falánkjaival akarták megmérgezni. De hála a gondviselésnek, eljött az idő, hogy vállvetve bizalom, egyetértéssel munkálhatunk a köz édesanya hazánk s törvényhatóságunk fölvirágzására. Jelszavam leend: a törvények tiszteletben tartása, a hivatalos kötelmeknek igazságos, pontos teljesítése, a nép érdekeinek ildomos tapintatos védelme minden irányban. Nem célom önöknek előlegesen hangzatos ígéreteket tenni, szóljanak jövőben a tények, és ha fáradalmimat alkotmányos kormányunk elismerése és önök méltánylata koszorúzandja, jutalmazva leszek. Barátaimat megtartani, ellenségeimet megnyerni, becsülésüket kiérdemelni akarom. A szék kormányzatát folyó hó 26-án átvettem, az esküt február 16- ára összehívtam rendkívüli képviselő-gyűlésben fogom letenni. Isten velünk ! Sepsi Szent-György 1875 január 27-én. Lázár Mihály főispán. — Odry, mint író is, siet meghódítani a Parnaszszust. Alig hogy megjelent tőle egy vidéki lapban egy rajz a szinészeti életből, egyik képes lapunkban pedig egy elbeszélés: máris két kötetre nyit előfizetést, 2 írttal, diszkötésben 3 írt 50 krral. Regény, humoreszk, vígjáték és népszínmű lesznek benne. — Meghívás közgyűlésre. A kolozsvári dalkör f. é. február hó 14-én vasárnap d. u. 3 órakor tartja meg a városház nagy termében ez évi rendes közgyűlését, melyre a dalkör tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1.) Elnöki megnyitó beszéd. 2.) A mult évi közgyűlési jegyzőkönyvnek felolvasása és hitelesítése. 3.) Titkári jelentés az 1874. év eredményéről. 4.) Pénztárnoki jelentés. 5.) Kiküldött bizottság jelentése az 1873. évi pénztár vizsgálatról; ennek következtében pénztárnok felmentése. 6.) Az 1874. évi pénztár vizsgálatra egy három tagú bizottság kiküldése. 7.) Tisztujitás. 8.) Az alapszabályok módosítása. 9.) Beterjesztett indítványok tárgyalása. Kolozsvárit 1875. február hó 13-án. Bergay József titkár. — Bécs febr. 11. A birodalomi tanács képviselőházának mai ülésében felolvastatott a miniszterelnök levele, melyben a ház felszólittatik a delegatio megválasztására. — Egy óriási csődper Szegeden. A volt szegedi hitel és zálogintézet megkárosodott betevőinek ügye végbefejezéséhez közeleg, s már csak egy pár tanú kihallgatása van hátra. A több száz évre menő előadvány május hóban elkészül. Az eddigi tanuk mind az igazgató és a tanácsosok bűnössége mellett nyilatkoztak, ben pedig 400 lakosból csak 250 maradt. 1871-ben Komban 40 ember éhen halt, és 30 család kivándorolt. A visszamaradt alak nem volt elég testi erejük halottjaikat eltemetni. Nagyrészét kútba utalták, s kevés földdel bekaparták, minek folytán a levegő a legromlottabb gőzökkel telve volt. Még a folyó medrében is emberi koponyák és csontok úszkáltak. Damghamban, Teherántól keletre, mely hely távirdaállomással bír, a családok száma 1000-ről 200-ra olvadt. Ugyanazon időben Teheránban hetenként 200 ember halt meg éhen, de a kormány nem látott semmit, mert látni nem akart. A Tűrhet Haidarii, Perzsia egyik legnépesebb s legtermékenyebb kerületében, a lakosság 20,000 lélekkel fogyott meg, s bele fog egy század kerülni, mig mindazon veszteségek helyre pótoltatnak. A selizwari kerület 24,000, a niszhapuri közel 20,000 lelket vesztett,hamadani 50,000-ről 25,000-re apadt és Kirmanschachban 15,000 emberen felül vesztett el. Bellew egész utazásán keresztül egy gyermeket sem látott, — azok mind elvesztek. Sehol sem hallott zenét, tánczot s éneket, csak gyászt, halált és nyomort. Az utak mentében síroknál egyéb alig volt látható, melyeket részben a vadállatok kikapartak, s a hullát felfalták, mint az itt-ott hevert csontok és ruhafélék tanúsították. Az után folytonosan a legnyomorultabb kinézésű emberekkel találkozott, anélkül, hogy rajtuk segíthetett volna. Mert midőn egyszer kenyeret osztatott ki közöttük, a legborzasztóbb viaskodás támadt szeme láttára, mely alatt a nyújtott élelmiszer nagy része tönkre ment. E borzasztó nyomor csak Karrindban — már a török határ mellett, érte véget. Chorassanban 120,000-re s az egész országban alig teszik kevesebbre egy félmilliónál az éhen haltak számát. K. L. Az utolsó éhség Perzsiában. Mily arányokat ölt az Ínség néhány rosz termésű év következtében egy ázsiai civilisátióval és kormányzattal bíró országban, arra nézve érdekes adatokat találunk dr. Bellew jelentésében, ki szemtanúja volt az általa leirottaknak. Részleletes és hiteles adatokat e viszonyokról sohsem fogunk szerezhetni, úgymond, de az a kevés is, amit megtudhatunk, eléggé jellemzi a perzsa nép szánandó helyzetét. Alig hogy Bellew és többi angol útitársai Afghanistánt elhagyták s Perzsia földére léptek, máris észrevették előjeleit a már három éve dühöngő éhhalálnak. A helységekben, merre juttokat vették,a házak nagy része üresen állott, míg egy része , már egészen romba él itt. Az eleven zöld színű fákban gazdag vidék, szőlőhegyek és gyümölcsfaültetvények, szembeszökő ellentétben állottak a bent uralgó nyomorral. Az útonállók napról-napra szaporodtak, és a turkománok is felhasználták a kedvező alkalmat s az általuk megszokott fosztogatást és rablást nagyobb mértékben űzni kezdték. A meschbedi kerület közel 20,000 lakost vesztett, kik magukat nagyrészt minden ellenállás nélkül hagyták chivai és buhharai rabszolgavásárra hurczoltatni. Perzsia kormánya mit sem tett nyomoruk enyhítésére, míg rabszolgaságukban legalább elegendő táplálékot nyerni reméltek. Időnként oly nagy számmal hagyta magát a lakosság összefogdostatni, hogy a kormány kénytelenitve látta magát Meschheds kapuit bezáratni, s a népet a városból való eltávozástól eltiltani. 1872-ben Mahiabadban 18 családból csak 4, GhibliKiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő K. PAPP MIKLÓS. NYILTTÉR.*) Jelzálog-WMillet a birodalom bármely részében, telekkönyvezett földbirtokra — daczára a jelenlegi zilált pénzviszonyoknak — JOOO írttól a legmagasabb öszszegig a legelőnyösebb módozat mellett törlesztésre gyorsan eszközöl a kat. eng. általános ipar és kereskedelmi ügynöki iroda Kolozsvárit, Óvár, bástya-utcza 6. szám. (Értekezhetni posta utján vagy személyesen naponta d. u. 1-től 4-ig.) Minden betegnek erőt és egészséget nyújt gyógyszer és költség nélkül a kitűnő Revalesciere du Barry Londonból. Az igen jeles Revalescérie du Barry minden betegséget, mely a medicinának ellentáll meggyógyít, u. m. gyomor, ideg, mell, tüdő, máj, mirigy, nyakhártya, légzési hérag és vesebajokat, gümő és aszkort, asztmát, köhögést emészthetlenséget, dugulást, hasmenést, álmatlanságot, gyengeséget, aranyért, vízkórt, lázt, szédülést, vértolulást, fül -zúgást, rosszullétet, hányást a terhesség alatt, diabetest, mélakórt, elsoványodást, csuzt, köszvényt tápkórt. — Kivonat 76,000 tanúsítványból oly felgyógyulásokról, melyek a gyógyászatnak ellentállottak. 68,471 sz. bizonyitv. Prunetto, okt. 26. 1869. T. uram. Biztosíthatom önt, hogy mióta a csodálatos du Barry Revalescierrel élek, azaz két év óta, nem érzem 84 éves életkorom terhét és nehézségeit. Lábaim megkönnyültek, lázerem oly jó, hogy szemüveg nem kell, s gyomrom erős, mintha 30 éves volnék, szóval megifjonva érzem magam. Prédikálok, gyóntatok, betegeket látogatok, útra gyalog megyek, s emlékező tehetségemet üdültnek érzem. Kérem önt jelen soraimat nyilvánossá tenni, a mint önnek tetszik. Castelli Péter abbééi prunettói plébános (Londovi kerület.) 78,705 sz. bizonyitv. Bécs, Praterstasse Május 22. 1871. Köszönettel tartozom önnek azon eredményért, melyet kitűnő Revalesciéréje reám gyakorolt. Sokat szenvedtem gyomorgörcsben, köhögésben, vérhasban, melyektől most mind ment vagyok. Groszmann L. Táplálóbb lévén mint a hus, a Revalesdiére felnőttek és gyermekeknek 60-szeros árát megtakarittatja gyógyes érekben.Bádogszelenczékben fél fontos 1.50, 1 fonto* 2.59, 2 fontos 4. 60, 6 font 10 frt, 12 fus, 20 frt, 24 m«, 86 Ért Revaleselére kétszeraültek szelenczékben 12 1. 60*41.60 Revaleselére chokoládée por- és tábla alakban 12 csészére 1.60, 24 csészére 2.60, 48 csészére 4.60, porban 120 csészére 10 frt, 288 csészére 20 frt, 676 csészére 36 frt. — Kapható: Barry du Barry és társánál Bécs, Walliselgau:«18. sz. s általa minden város gyógytárában. Maga a raktár is bármely vidékre küld utalvány vagy utánvét ellenében■ Kapható továbbá: Kolonsvártt: Binder gyógyszerészü !. Pesten: Török, Prágáian :Filisth J. Brünnben. Eder F., Debreczenben: Mihálovics István gyógyszerésznél, Dara-Földvárt: Nadhera Pálnál, Károlyváros: Brilli F.-nél Kanissa • Lovak Károlynál, Maros-Vásárhelyt: Fogarasi Dömötrnél, Pozsonyban: Pisztori Felixnél, Székes-Fehérvárott:Dieba,la Györgynél, Vágujhelyen: Gonleguer Ignácsnál, Varaedon: dr. Halter A.-nál, Agráiuban: Irgalmasok gyógy*sertiában * E rovatban megjelenő czikkekért sémim felelőséget nem vállal el, szerkesztőségünk et serli.