Magyar Polgár, 1875. július-december (9. évfolyam, 147-299. szám)
1875-10-10 / 232. szám
IX. évfolyam. 232-dik szám. Kolozsvárit, 1875. vasárnap, október 10. POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK. Égési évre...............................16 ft kr. Félévre...................................— » Egy negyedre.......................... 4 ■ — ■ Egy hónapra ...................... 1960 K IS SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A lyceumi nyomdában. Kiadóhivatal: A lyceumi nyomda „ központi irodájában“ főtér gr. Teleki Domokos-ház. ° HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hasábozott garaond sor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegilleték külön számittatik. £ * En NYILTTÉR ^ hirfüzérbe soronként 1 fr. Ln rt soronként, vagy annak helye kr. Reclamok: ^ Nagy hirdetéseknél kedvezmények. KOLOZSVÁR, OKTÓBER 9. A fölösleges „aranygallérosok“ Mióta az uj kormány a dolgok élén áll, nem lehet tagadni, hogy sok téren jelentékeny megtakarítások történtek, de ez csak a kezdet kezdetének vehető, mert az eddigi eredmény ugyan Magyarországot ki nem rántja azon óriás deficitből, melybe annak idejében akkora ékesszóló, megtapsolt és megéljenzett beszédekkel ugratták be a nemzetet. E nagy férfiakat az idők ma már félre állították, ők gondtalanul nézik a partról, hogy küzd a nemzet és az ország a feje fölé tornyosuló habokkal. E látvány szomorú lehet reájuk nézve is, s szíveikben érezniük kell, hogy szükségük van a nemzet azon nagylelkűségére, hogy az szolgálataikat elfelejtse és megbocsássa. Ámde ez mind nem segít még a bajon. Az ár egyre nő, s a küzdelemben kimerülhet a nemzet! Ama pogány gazdálkodás éveiben, midőn a kormánynak bizonyos szolgálatokat gazdagon kellett jutalmaznia, töméntelen olyan hivatal teremtetett, melynek akkor sem volt egyéb értelme, minthogy czím lehessen arra, hogy X vagy Y ar jó fizetést húzhasson. Ez állások nagy része ma is be van töltve, húzzák a nagy fizetést, de dolguk csak annyi és olyan, melyet minden nehézség nélkül be lehetne osztani azon tárcza más osztályába. És minő gyarló, összeszedett népség ez ! Soknak vétek még a jó levegő is, mert a munkát csak híréből ismeri. A kormány, hogy megtakarításokat eszközöljen, egy egész sereg szegény ördögöt bocsát el,se henyék ott dőzsölnek. Látunk hivatalnokokat, kik alig képesek családjaikat fentartani, majd összeroskadnak a teher és a megállhatás gondjai alatt, és ezek helyzete nemcsak hogy nem könnyebbedik, de még válságosabbá lesz, — és a fölösleges „aranygallérosok“, kiknek vagy nem lehet absolut hasznukat venni, vagy tíz helyett egy is bőven elég lenne, ott élnek az állam nyakán, szívják életerejét, s évenként százezrekkel nevelik az ország terheit. Eljött az idő, hogy minden minisztériumban egy kis rostálást tartsanak, és ott ahol ilyen szemétre találnak, dobják ki kérlelhetetlenül. Az ilyen kérdéseknél nem lehet érzékenykedni. Egy ilyen aranygalléros poloska sokszor tíz becsületes munkás ember kenyerét veszi el. Ebben pedig sem igazság, sem méltányosság nincsen. Gazdálkodjék a kormány, de a gazdálkodást ne a gyufánál kezdje, hanem ott, ahol igazán megtakarítást tud eszközölni. Timon: -- Az uj lövegekkel való próbalövésekről, melyek adán a delegácziók előtt tartottak, a „P. Corr.“ a következő tudósítást hozza: Mintegy 90 delegátus, kik közt túlnyomók voltak a birodalom magyar felének küldöttei, továbbá több magasrangú főtiszt: Ha run táborszernagy, Benedek altábornagy, Ackatius vezérőrnagy, több törzstiszt, köztük egy dán, mentek ki kora reggel a déli vasút pályudvarához. A 7 vaggonből álló vonat 9'/5 órakor ért Felixdorfba, honnan a vendégek a már készen tartott kocsikon a próba helyére indultak, hol a közös hadügyminiszter fogadta őket. Itt Bylandt gróf mutatta meg a delegátusoknak a különbséget az aczélbronz és a Krupp-félelövegek közt, illetőleg amannak előnyeit eme fölött, két előhuzatott félütegen. Erre következett a programmszerű összehasonlító lövés, először 20 lövéssel (vakon felszerelt ürlövegek), ezután 10, élesen felszerelt, kettősfalú ürlöveg s szintén élesen felszerelt gyűrűs ürlöveg lövetett ki. A korong megszemlélése igen kielégítő eredményt adott s pedig az aczélbronz ágyuk javára. A távolság 2000 lépés volt. 60 körnél mindegyik lőtáblában, az első tábla 46 kört és 340 találót mutatott fel; a második főtábla 47 kört és 132 találót; a harmadik tábla 38 kört és 68 találót. A végeredmény az aczélbronzágyuknál 10 a Kruppágyuknál 9 központot adott, mely szerint tehát az Actatius-ágyúknál a pontosság is nagyobb. Sátorokban felszolgált buffet után tovább folytatták a kísérleteket 3000 lépésről. Ameddig a tudósítás terjed, az eredmény még csak a harmadik főtábláig volt fölvéve; mindazáltal már itt konstatáltatott, hogy a találók száma az Actatius és Krupp-féle ágyuknál, úgy viszonylik egymáshoz, mint 5. 2. Az Actatius-ágyuk könnyen kezelhetősége és fontossága felett az ítélet általában rendkívül kedvező. — Barna könyv „Kereskedelempolitikai levelezések, valamint e tárgyakra vonatkozó követségi s konzuli jelentések® — czimet viselt homlokán a közös külügyminisztériumnak — a delegátiok tagjai közt ma kiosztott „zöld könyv“ e. A benne foglalt közléseknek — melynek jelentéséjeit lapunk már régebben megnevezé — a külügyminiszteri bevezető sorok szerint rendeltetése, hogy a „minisztériumnak kereskedelem-politikai téren folytatott tevékenységét több irányban megvilágítsák, hogy ily természetű ügyek tárgyalására nézve a nemzetközi forgalom tekintetéből tájékozást nyújtsanak, s hogy az érdekelt kereskedői, iparos s gazdasági köröknek nemzetgazdasági érdekeik előmozdítására hasznos szempontokkal szolgáljanak.“ A könyv két osztályban 31 okmányt tartalmaz; az első osztályban gr. Andrásynak két körlevelét a nemzetközi egészségügyi értekezlet tárgyában, s Robilant bécsi olasz követnek gr. Andrássyhoz, s ennek az olasz követhez intézett levelét az Olaszországgal fennállott kereskedelmi szerződés felmondása iránt. Mind a négy okmány franciául van irva. — A 2 ik osztályban braziliai dániai, németországi, n.-britaniai, olaszországi, németalföldi, perzsiai, oroszországi, svájczi, spnyolországi, egyptomi s romániai követségek s consulatusok jelentései foglaltatnak az általuk kereskedelem-politikai téren tett észleletekről. Ezen osztály valamennyi okmánya német nyelven van szerkesztve, amit nem szemrehányásként, csakis az osztrák magyar konzulátusoknak még mindig uralkodó excusiv német szellem charakterizálásául említünk meg. TÁRCZA. Egyházzene-egylet. Az egyházi zene az ember szellemi, tehát nemebb életének egyik legmagasztosb nyilvánulása, de e szép tulajdonnal csak abban a magasztos egyszerűségében és a liturgia szelleméből kifejlődött jellegében bir, melyet az egyházban — ennek alapítása óta — a tizenhatodik század végéig általánosan mindenütt ápoltak és illetékes helyen azon innen sem tagadtak meg soha. E valódi egyházi zene történelmi fejlődésének bővebb leírását más alkalomra halasztván, itt csak röviden azt akarjuk fölemlíteni, hogy az egyház már legelső korszakában, az isteni tisztelet alkalmával használt énekeit a héber zene ősidőket áthagyományozott énekmodorainak, komoly és '*Sban mozgó, a dohai zenéhez hasonló dallamai'"k alapján, a görögök művésziesen rendszeresített komolyabb nemei szerint idomitotta. E zenét Kelet és Nyűgöt legnagyobb egyházlelkesedéssel ápolák és fejleszték, mig azt i^Hely a tökély azon fokára emelte, mely »J &Z egyház állandó és változhatlan tulajdo- és Palaestrina müveiben legre^ “í'tánulásait nyeré, terén 18 '^Wodik század vége felé kezdett a zene kezdemén^ Ui ir^ny lábra kapni, azon olaszok r°k a cC« folytán, kik mint régiségbuvárélték feltalál»? teBe eszmányét a görög drámában háltak fe| a^l- Azt hitték, hogy valami újat **Qében a 811(1511 föelvül azt álliták föl, hogy a ^ vége| a az esö, azután jő a rhytmus zenében,d e követelésnek a kereszkezdete óta ez újítók koráig — a gregoriánus és ellenpontos ének meg nem felelt volna. De ez újítók czéljainak ez többé már nem felelt meg. Szerintök a zenének képesnek kell lenni arra, hogy a cselekvő személy minden érzését és szenvedélyét kifejezhesse. Ezen az utón jutának aztán az egyes énekhang zenekiséret melletti főszerepeltetésére Ez újítás lassan kint átvitetett az egyházi zene terére is, mely igy el lön világiasodva és ez elvilágiasodott jellegével, kivált operaszerű áriáival, templomainkat itt-ott teljesen dalműházakká degradálja, melyekben a közönség egy része, arczczal a kar felé fordulva, nem áhítata fokozását, hanem a fülcsiklandoztató fordulatokban való gyönyörködést s igy unalmas perczeinek élvezetes legördülését keresi. Az egyházi zenét eredeti, a liturgia szelleméből kifejlett tisztaságára visszavezetni, indult meg a kivált déli Németországban — kedvelőinek azon része, mely annak fenségét a régi művekben felismerte és méltányolni tanulta. A tér, melyen e szép czélt legbiztosabban elérhetni, az egyházzene-egyletek tere. Ezeknek föladata: Az elvilágiasodott egyházi zenét, a valódinak megértetése, az egyházi liturgia szellemében szerzett régibb énekek és művek fölélesztése, és — miután a hangszereket a jelen viszonyok közt alig lehet templomainkból kiküszöbölni — oly hangszeres zeneművek előadása által, melyek a valódi egyházi zenét leginkább megközelítik, templomainkból kiszorítani és e téren az üdvös reformot előmozdítani. Egy ily zeneegylet létesítésére vagyok bátor több kedvelő nevében e nemes város zenekedvelőit egész tisztelettel és ügyrokoni indulattal fölhívni és arra kérni, hogy e czélból folyó évi oct. 15 én d. u. 6 órakor a plébánai lakban megjelenni szíveskedjenek. A kolozsvári egyházzene-egylet közvetlen czélja volna a fönérintetteknek, mint főczélnak szem előtt tartása mellett. 1) Ünnep- és vasárnapokon, ő felsége apostoli királyunk születése és neve, valamint ő felsége a királyasszony neve napján, halottak napján, Sz.-Caecila napján, a piaczi nagytemplomban , ur napja utáni vasárnapon, Nagyboldogasszony, kisasszony és kai. szent József napján a kegyesrendiek templomában az isteni szolgálat alatt egyházi karének és zenével isten dicsősségére és az ájtatosság előmozditására közreműködni. Közvetett czél. 2. Oratóriumok előadása és ingyenes énektanítás által a zenészeti jobb ízlést terjeszteni. Kolozsvár a zene terén is annyi kedvelővel bir, miszerint legkevésbé sem kétkedünk a czélba vett egylet létesülésén, mely a többi zene egyletek díszes koszorújában bizonyosan méltó helyet foglaland. Több egyházzene kedvelő nevében Veszély Károly. ■s Híres fák, ősrégi, óriás fák, melyekről század- de sőt ezredévek tekintenek le az emberiségre, már hajdan is tisztelettel, kegyelettel töltötték el a szemlélőt. A régieknél kultus tárgya, még a középkorban is bizonyos szent tartózkodással, nagy tisztelettel viseltettek az emberek azok iránt, és igen gyakran község-, sőt népgyűléseket tartottak alattuk, így a franczia királyok a vincennesi öreg tölgy alatt szolgáltatták az igazságot. Angliában hol különösen nagy gonddal ápolják s tartják a régi fákat, még sok olyan régi emléket mutatnak, melyek a régi walesi királyokra, Robin Hoodra, a Stuartokra stb. emlékeztetnek. Gondosan őrzik kivált azon tölgyet, mely alatt a monda szerint kicsikarták János királytól a magna chartát. A hampshirei erdőben még most is mutogatják azon tölgyet, melyről 1100-ban Walter Tyrell egy szarvas mán lőtt nyila visszapattanván, II. Vilmos királyt megölte. Madeira borostyánfái, melyek 38—42 láb körméretűek és 90—120 láb magasak, tanúi voltak a sziget felfedezésének 1419-ben. Konstantinnápoly közelében Bujukderénél egy nagy térségen keleti platánok állanak, melyek alatt Bouillon Gottfrid palestinai útjában 1099-ben táborozott. A törökök ezeket a „hét testvérinek nevezik. A hársak közül mondhatni a legrégibb a híres neustadti hársfa Würtembergben. Ágait 106 kőoszlop tartja, s körmérete több 37 lábnál. Westphalenben Körtlinghausen kastély mellett van egy tölgy, melynek kiégett törzse üregében 24 személy kényelmesen elfér. Magassága 80 láb, s több mint 1000 éves. Nagyságra és időkorra nézve azonban mindezeket fölülmúlja a Wellingtonia gigantea. Az állítólagosan legnagyobb példány a sydenhami kristálypalota mellett van. Nagyságai 10 láb, 110 lábnyi magasságig tökéletesen ágtalan a 45 g láb körméretű törzs. Kora körülbelül 3000 év. A Vert fokon levő Barbatra Adanson szerint 5—6000 éves. Baxacanál Mexikóban egy cyprusfa van, melynek törzse 57 V® láb átméretű és 100 láb magas, mely alatt már Cortez Ferdinánd is táborozott egész kis csapatával. De Candolle a cyprusok életkorát 6000 évre határozza meg. Tehát a két utóbb nevezett fanemekből élő s régibb emlékeink vannak az egyptomi pyramisoknál. •* * A pénzügyi bizottságból. Budapest, okt. 7. A pénzügyi bizottság mai ülésében befejezte a közoktatást, s megkezdte a kereskedelmi budget tárgyalását. A nemzeti múzeumnál az eddigi szükségletnél negyedfélezer forinttal több van előirányozva. Előadó csak az eddigi összeg megszavazását ajánlja, a levonást nem a fizetések tervezett javításánál, hanem a dologi kiadásoknál kívánván létetni. Wahrmann és Simonyi a mai viszonyok közt épen a fizetések javítását nem látják indokoltnak. A bizottság az idei dotatiót szavazza meg a virement mellett, megjegyezvén, hogy a fizetések javítássá ne rendszereztessék. — Az országos képtár s a központi meteorológiai intézet szükséglete vita nélkül megszavaztatott. Az országos zeneakadémiára s színi tanodára az eddiginél nyolczezerrel több van előirányozva. A miniszer az uj intézet fentartására ezt elkerülhetlenül szükségesnek tartja. Báró Sennyey csak az eddigi összeg megszavazását hozza javaslatba. Csengery az előirányzat megtartása mellett nyilatkozik. A többség nem szavazza meg a többletet, mire a miniszter kijelenti, hogy miután az országgyűlés háromszor szavazta meg a zeneakadémiát, ez ügyet a ház elé kénytelen appellálni. A műemlékek felkutatása s fentartásának 20,000 frtnyi előirányzatát Simonyi felére leszállitni indítványozza. — A bizottság megbízza előadót, hogy megvizsgálja, mire fordittatott ez összeg a mult s folyó év alatt, s tegyen erről jelentést. — A történelmi források semlékek kiadására előirányzott 15.000 írtra vonatkozólag Csengery felvilágosításokat ad a m. akadémia ez irányban kifejtett munkásságáról. A bizottság úgy ezen, mint a többi közművelődési czélok szükségletét megszavazza. A közművelődési czélok fedezete vita nélkül megszavaztatik. — Az egyházi czélok szükségleténél Wahrmann 10"/a levonást indítványoz. A miniszter megjegyzi, hogy főleg a román s keleti egyházak papjai oly állapotban vannak, hogy ha az ország helyzete megengedné, még fel kellene emelni a segélyezést. A bizottság megszavazza az előirányzatot. — A nyugdíjak előirányzata vita nélkül * 10