Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)

1876-04-08 / 81. szám

nék az üzletet közvetítő bankároknak), akkor ha ő kölcsöne, mint a mi utolsónk 40 milliót ten­ne, 37.680,000 irtot, kapna. Mi pedig kapunk 82 200,000 irtot, tehát 5.480,000 írttal kevesebbet mint Hamburg kapna, e mellett kamat fejében mi még évente SOO.OoO írttal fizetünk többet mint Hamburg.­­ De ha Hamburg nem 4, hanem 67­ kamatot fizetne, mint mi fizetünk, akkor a 37.680,000 helyett 66.700,000 irtot kapna, és így csupán a 40 millió kölcsönnél 34.500,000 írtal többet mint mi kapunk. Ez óriás különbség. És ha kérdezzük, hogy miért van ez így ? Vájjon nem fizetjük mi államadóssági kötvényeink szelvényeit és kisorsolt kötvényeinket és oly pon­tosan, mint p. o. az orosz, vagy akármely más szolid ország? Vájjon minő választ adhatunk ma­gunknak, midőn még azt is látjuk, hogy majd ugyanazon urakkal, bankokkal, pénzintézetekkel és consortiummal kötjük meg kölcsöneinket, azok által engedjük magunkat kizsákmányolni, kikkel a többi állam is érinkezésben van s köti legtöbb köl­­csöneit roppant összegekkel jutályosabban, mint mi velünk ? Erre a felelet, ha nem tévedek, igen egysze­rű: azért, mert valódi ingó pénzvagyon nálunk kevés lévén, folytonosan és szakadatlanul igénybe vesszük a külső pénzpiac­ot, a­minek természetes következménye az, hogy nincs bizalmuk bennünk, azt hiszik, hogy ki nem állhatjuk a roppant kiadá­sokat, mert nem követünk valódi takarékosságot. És most ismét visszatérek a magánosokhoz. Tekintsünk csak körül, igen tisztelt gyülekezet, mily szomorú pusztításoknak, rombolásoknak vol­tunk tanúi az utolsó időkben, hány család jutott a koldusbotra, hány ősi nemesi jószág ke­rült végerhajtás útján, potom árok, idegenek birtokába. Példaképül felhozom a „Budapesti Közlony­­­ből csak 2 hó folyamában ingatlanokra hirdetett bírói árverések számát. ” Kitettek ezek mult év november havában a vidéken 1283-at, a főváros­ban 129 et, júniusban 1352, és 48, ez arány sze­rint a vidéken 15,810, a fővárosban 1062 árverés foganatosíttatnék egy év alat. Egy másik szomorú példáját nyújtja elszegé­­nyesedésünknek a következő adat is, melyet, hi­vatkozva Helfy Ignácz országos képviselőre, an­nak az országházban f. hó 2-án tartott beszédéből idé­zek, azt mondta ugyanis, hogy Francziaországban a váltóperek évi átlaga 2300 at tesz, holott nálunk azok száma 15.000 rúg, a­minek oka nemcsak a szélesebb körnek engedett váltóképesség eredmé­nye, hanem főleg fizetési képtelenségünkben s pontatlanságunkban rejlik. Mind e baj pedig nagy részben onnan szár­mazik, hogy fiatal korukban nem tanulták meg honfitársaink, miként kelljen keresménynyel vagy örökséggel okosan elbánni, vagyonuk állásával számolni, nem szoktattattak idejekorán arra, hogy könnyelmű vágyaik felett uralkodjanak, nem ser­­kenttettek munkára és észszerű s józan takaré­kosságra. Az elszegényedés következménye azután a szégyen, adósságba esés, váltóhamisítás, sikkasztás tolvajlás, rablás, csőd, börtön, szökés, sőt öngyil­kosság is. Szomorú az, hogy magunk valánk tanú­­si számos oly esetnek; sokszor csak néhány fo­rint végett történik a legborzasztóbb gyilkolás. — A pénznek, legyen az bármily kevés, meg nem becsülése, ez azon szikla, melyen az erkölcs leg­több esetben hajótörést szenved. Végül szerző bőven fejtegeti azt, hogy a ta­karékosság meghonosításának legsikeresebb mód­ja az iskolai takarékpénztárak meghonosítása. 8.) A szamosujvári sbir. Szuru Miklós Stirb Nekita elleni 39 f. ügyében árv. hirdet ennek a vár­mezei 23111kb. 546 írtra becsült ing. birtokára. Határnap april 18. II. Igény-kereseti felhívások. A m -vásárhelyi tszék dr Fritsch Károly részére Horváth F­erencznél 7oo írtos váltó ügyben 1375 írtra becsült ingókat lefoglalván, igény kereseti végzést bocsát ki. Beadási napok áp­ril 6-től 8 nap alatt. III. Idézések. A kolozsvári tszék 2882 sz. a. hirdeti, hogy Gergely Jánosnak Borbély Ede leany. elleni 136 írt 37 kr ügyében ügygondnokul Dobál Antal ügyvéd neveztetett ki. IV. Csődök. Thomka Pál zólyomi kereskedő ellen a besz­­terczebányai tszék 1886 sz. a. csődöt nyit. Bej. határnap: május 1. 2. 3. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 161-ik szám. Kolozsvárit, szombat, április 8-án 1876. SEVILLAI BORBÉLY. Vig opera , felv. Irta: Rossini, fordította Szerdahelyi J. SZEMÉLYEK. Gróf Almaviva — — — — — R. Szabó Imre. Bartolo, orvos — — — — — Marczell. Rozina, gyámleánya — — — — Hóman Erzsi. Basilio, zenetanár — — — — — Török. Figaro — — — — — — — Victor. Bertha, Rozina nevelőnője — — — Lotscharekné. Fiorillo, a gróf legénye — — — X. X. X. Tiszt— — — — — — — — Beczkei. Jegyző — — — — — — — Ifj. Fehérvár­. Ambrosio, Bartolo szolgája — — Lovász. Őrök, zenészek, történik Sevillában. Kezdete 7 órakor, vége 9 után. H­IRHAHAN O. Kolozsvárit, április 7. — Lapunk t. előfizetőit tisztelet­tel kérjük, méltóztassanak megrendeléseiket mi­nél előbb megtenni a következő évnegyedre, hogy a szétküldésben pontosak lehessünk­ Apr. jun............................4 frt. Márt. szeptember . 8 frt. Az év végéig ... 12 frt. Az előfizetési összegek a „M. Polgár“ kiadó­hivatalába utasítandók. ^ *** Id. Hintz György temetése holnap délután fog végbemenni, s az általános részvétből következtetve, melyet e váratlan haláleset város­szerte előidézett — a végtisztességadás egyi­ke leend a legirapozánsabbaknak, miket valaha láttunk. Mint halljuk, a simái két beszéd fog tar­tatni . Szász Domokos a városi képviselet nevé­ben beszél és Frühauf Miklós fiatal polgártársunk az iparos ifjak önképző- és betegsegélyező egylete ne­vében, melynek az elhunyt buzgó elnöke volt. Helyreigazítjuk még e helyen egy tegnapi télihi­bánkat : Hintz György­­­i, nem tüdővészben, ha­nem tüdőg­y­úl­adásb­an halt meg, mely a ma­gas kora daczára viruló egészségnek örvendett és izmos termetű férfiút alig pár napi betegség után ragadta el övéi és egész városunk mély fájdal­mára. — A kolozsvári szabadelvű párt tag­jai felkéretnek, hogy a párt elhunyt elnöke, id. Hintz György temetésén holnap, szombaton d. u. 4 órakor tömegesen megjelenni szíveskedjenek. Ko­lozsvárit, 1876. ápril 8. Filep István, alelnök. *** A „Sevillai borbély“ kerül holnap színpadra, Rozina szerepében Human Erzsi kis­asszonynyal. Figarót Vidor Pál fogja énekelni, ki a múltkor is szép sikert aratott e szereppel. Felhívjuk a dalmű-kedvelők figyelmét ez érdekes előadásra. ♦"­ A budapesti népszinház igazgatója lépéseket tett „A holdba és a tenger alatt“ czi­­mű látványosság megszerzése iránt, melyet ez idők szerint a bécsi Károlyszínházban adnak minden este zsúfolt ház előtt. „Az utazás a föld körül“ czímű látványos színmű, melylyel a népszínház és Debreczenben Temesváry jó üzletet csinált, most Temesvárit adatik, persze nagy hatással. *** Egy rész tréfa. Brassóból azt sürgö­nyözte valaki a bécsi lapoknak, hogy az ottan ala­kult „központi bizottság“ elhatározta a szászok kivándorlását Ausztriába. A szegény osztrákok első pillanatra roppantul megijedtek e kelletlen hírtől, de csakhamar megnyugtatták magukat azzal, hogy szeretetreméltó szász atyánkfiainak mégis csak lesz eszük, hogy itteni zsíros állapotukat az ausz­triai nyomozással föl ne cseréljék. Nekünk sincs okunk kételkedni­ ebben. .. Botrány-hajhászat. Valami Kopá­­cs­y nevű egyén utóbbi időkben oly drasztikus támadásokat intéz Jókai ellen a „Nemzeti Hír­lapiban, melyek egy magyar lap reputatiójával meg nem férnek. Valóban csodálkoznunk kell, hogy Toldy István helyet ad e badarságoknak, és szin­te hajlandók vagyunk gyanakodni, hogy e rendsze­res támadás ünnepelt írónk ellen, bizony clique törekvéseinek nyilvánulása, mely fél Jókai Mór­nak befolyásától a magyar irodalomban. Részlete­sebben szólanunk e dologról most közelfekvő okokból nem lehet. Az „Ellenőr“ a „Nemzeti Hír­lap“ legújabb támadását következőleg méltatja : „Sequere domine Kopácsy. Az is a mi emberünk, a ki a „Nemzeti hírlapinak írja a Jókai czikke­­ket, -tárczákat, -apperguk­et stb. Jókaiánál. Mert, kérjük szépen, ez ott egy egész genre, több, egy­ külön irodalom. Megesett szegény Gyulainak, so­hasem vitte ennyire. Csak a „Nemzeti hírlap“ ból adatott a tévelygő magyar nemzetnek , a világ annyi más oktondi nemzetének megértenie, hogy mekkora semmi az a Jókai. Merő ostobaság egy betűt elolvasni tőle, hiszen nincs abban, uram amit Jókai összefirkál, egy mákszemnyi jó ,­az’ is dohos, — sőt még csak a nyelvezete is merő fa­kova. Mindezt, javított és bővített kiadás­ban, újra megtudjuk a „Milton“ alkalmá­ból, melynél gyalázatosabb féreemunkát, termé­szetesen még soha nem adtak elő a nem­zeti színpadon, még Derecskén sem az állásban. Hanem a fráter, mikor ezt így világosan demons­trálná, egyszer csak azon veszi magát észre, hogy a darab mégis „tetszett“. „Mi oka e sajátságos jelenségnek?“ kérdi, és felel rá: „Az, hogy Jó­kai — m­i­é­r­t, miért nem, azt feszegetni nem ide tartozik— népszerű ember....“ Tetszett hallani? Az az izé ott a „Nemzeti hirlap“-ban, nem „feszegeti* miért, miért nem, népszerű em­ber Jókai? Nem feszegeti! Pedig tehetné, nyilván. Hiszen az az ember, a ki a nemzet lelkével élt és szi­vével érzet,­ a mióta megvan, az az ember, a ki szellemével országokat hódított a magyar prózának, melyet itthon egy századnegyed előtt úrrá tett az idegen fölött — ez a fish­-ember mit volna az köz­tünk népszerű?—Liliputiak ! Ha volnátok ezer an­nyian, és volna mindegyitek ezer akkora, még ak­kor sem látszanátok ki a nemzetbecsülésében an­nak az embernek a csizmaszára mögül.“ — Iparosok a philadelphiai világki­­­állításon Minél inkább közeledik a philadelphiai világkiállítás, annál nagyobb tevékenységet fejte­nek ki iparoskörökben az iránt, hogy lehetséges legyen a kisiparosra és gyárosra nézve is a kiál­lítás megtekintésére szükséges eszközöket előte­remteni. A berlini iparosok egyesülete e napokban feliratot intézett a koronaörököshez azon kérvény­­nyel, alakítson egy bizottságot, melynek feladata legyen odahatni, hogy minél többen látogassák meg Philadelphiát. Egy más kérvényt a képviselő­­házhoz intézett az egyesület, hogy a magánosok által felajánlott összegekre való tekintet nélkül sza­vazza meg a czél elérésére megkívántató összeget. —■ Aranyhegy. A philadelphiai világtárlat egyik legnevezetesebb tárgya kétségkívül azon arany és ezüst hegy lesz, melyet Flood O’Brien, Mackay és Fayr a híres pénzemberek ígérnek a kiállítási bizottságnak. Ez a hegy pe­dig nem a közmondásbeli, hanem valóságos arany­hegy lesz, mely tíz millió dollár értékű nyers aranyból és ezüstből lesz felhalmozva. E mesés fémtömeg 150 tonna súlyt fog képviselni. Ennyit termelnek öt hónapon át az összes virginiai bá­nyákban. San Franciscóban állítólag már öt millió értékű nyers arany van felhalmozva, hogy Phila­delphiába szállítsák, s így valószínű, hogy a ne­vezett pénzfejedelmek nemcsak ígérnek, hanem ad­nak is aranyhegyet. — Zentáról szerdai kelettel következő­ket írják: A Tisza folyton növekedik, ma éjjel is 2 és lós hüvelykkel áradt. A mostani vízállás 24 láb 2 h. Töltéseink ugyan még jó karban vannak, mindazonáltal Sternberg Ernő városi mérnök oly védműveket emeltetett, melyek a várost a víz át­­szivárgása vagy a töltés megrongálása esetén biz­tosítani fogják. A réti patakokban összegyűlt vi­zet szivattyúkkal távolítjuk el, így nálunk hála az Istennek, e perczig semmi veszély nincs. De annál nagyobb a baj a szomszéd Bánátban. Ugya­nis ott a mult héten a nép a régi töltéseket mindig javitotta és emelte, sőt egy uj töltést is csinált, — de ez mind nem ért semmit. Tegnap már elkezdett a viz több helyen átszivárogni s az uj töltést csakhamar elmosta. A nép el van csüg­gedve és már többen igy nyilatkoztak „ne dolgozzunk a természet ellen.“ Ha a viz még több ideig igy árad, vége lesz a csókai, szt.-miklósi, szanádi réteknek.­­ A hivatalos lap figyelmezteti a közön­séget, hogy különösen a pénzes levelek lepecsé­­telésénél jó minőségű pecsétviaszt használjon, mert a rosz minőségű már több ízben fölengedett. Az ajánlott leveleknél, melyekben be nem vallott pénzösszeg van, a kárért a postahivatalok nem fe­lelhetnek.­­ A nagy bukások ismét napirenden vannak Bécsben, s a mult héten a börzén, a ke­reskedelmi körökben, a pénzintézeteknél ellenáll­­hatlan erővel tört ki ismét az 1873 iki nagy krach egy második rohama. Egy csomó vasút is bejutott a zúzó malomba és ezzel együtt számos pénzintézet. A nagy zűrzavar és ijedtséget most azzal akarják csillapítani, hogy híresztelik, misze­rint a kormány orvoslást nyújt a bukás szélére jutott vaspályáknak. Kérdés azonban, hogy a bi­rodalmi tanács, mely egyszer már visszautasította a kormánynak idevonatkozó előterjesztéseit, má­sodszorra engedékenyebb lesz-e. A bécsi válság­nak természetesen a budapesti piac­on is nagyon érezhetők következményei; a mi tőzsdénk most még kevésbé önnálló, mint valaha, értékpapírjaink árfolyama a bécsi jegyzések nyomán mélyen alá hanyatlott s ezúttal ismét egygyel több példánk van arra, mily áldásos részünkre az a szoros vi­szony, melyben pénz és hitelügyünk az osztrák fővároshoz van kapcsolva. — Villámcsapás márcziusban. Kürmö­czön mult vasárnap erős zápor és jégeső volt, villámlás és dörgés kíséretében. Egy földszintes házba a villám beütött, s a kémény bádog födelén leh­aladva, a padlásba, onnan pedig a szobába nyo­mult, hol több képrámát megfeketített, egy nagy tükröt összetört, s egy íróasztalt is megrongálván, a földbe fúródott. A ház lakói a mellékszobában voltak, de a mennydörgésen s a széttört tükör csörrenésén kívül egyéb zajt nem hallottak. A két láb vastag kőfal az egyik megfeketitett képráma mellett egészen keresztül van lyukasztva. A lyuk átmérője körülbelül akkora mint egy régi talléré. — Alchimista. Temesvárra egy középkori túllépett úri­ember érkezett s egyik belvárosi szállodában nyittatott magának szobát. Itt elhe­lyezkedvén, b­eát hozatott s a mint a pinczér a szobából eltávozott, az ajtót magára zárta. Éjfél felé az idegen utas bezárt ajtaján keresztül dö­­römbölés hallatszott ki s midőn erre a szobale­ány az ajtónál megjelent, hogy az utas netaláni kívánságát teljesítse, ez a szoba ajtaját kinyitotta s a szobaleány elé állva elkezdett neki mindenféle dolgokat beszélni, s beszédje abban öszpontosult, hogy neki hosszú kutatás után sikerült az üveg­ből aranyat előállítani s most ép azon czélból utazik, hogy a tomesti üveghutát megvásárolja a az aranykészítéshez berendezze. Egyben azt is ki­nyilatkoztatta a meghökkent szobalánynak, hogy régi vágya egy műveit és előkelő nővel házasság , e ff­ját jelenleg el­­­éri, ha a szo­­rm­án AnHnUtán ivtat ,elfogadja. A szobaleány nem igen gondolta elfogadhatónak az ajánlatot, mert csakhamar kis,kiált az utas kezei közül s annak magaviseletét a szálloda személyzetének is elbe­szélte. Az utas ezután ismét szobájába vonult s úgy látszik reggelre már elfelejtette mániáját, mert egész nyugodtan, mintha mi sem történt vol­na, bérkocsit hozatott magának it a szállodából eltávozott. Mint gyanítják, a furcsa ember kecs­keméti jómódú gazdász, ám már gyakrabban lehetett tapasztalni zilált lelkiállapotának jeleit. — Egy félreismert államférfi. Egy ro­mán parasz kérvénye érkezett a napokban Bi­­har­ vármegyéhez, melyben a frátye elmondva né­zeteit a világ folyásáról Ausztria-Magyarországban, 15 pontban terjeszti elő reformjavaslatait, s kéri a vármegyét e javaslatoknak a király elé terjesz­tésére. A csodálatos iratban végül sajnálatát fe­jezi ki a fölött, hogy a három év előtt ő fel­ségéhez intézett hasontartalmú levelére a mai na­pig „iu kapatat resultat“, vagyis nem kapott választ.­­ Bismark herczeg ápril­ió 1-én ünne­pelte 61-ik születés­napját. Ez alkalommal meg­említjük, hogy a kancellár tisztelő­i által Kissin­­genben felállítandó Bismarck szobor bronzból ké­szült másolatát a philadelphiai közkiállításra fog­ják küldeni. A szobrot Marger tervezi, mely az államférfit fedet­len fővel, katonai díszruhában, kardjára támaszkodva ábrázolja. — Tarnóczy Miksa József bibornok, salzburgi herczeg érsek, Németország primása, tit­kos tanácsos stb. hosszú betegség után kedden Salzburgban meghalt. A megboldogult 1806. ok­tóber 24 én született Schwazban, s 1829 ben lön pappá szentelve. A salzburgi érseki káptalan, mely­nek tagja 1844-ben lőn, 1850-ben választotta salzburgi érsekké; bibornokká 1874-ben lőn. Egy évvel később ünnepelte meg huszonöt éves püs­pöki jubilaeumát,a­mely alkalommal, mind a pápa, mind Ferenez József ő felsége üdvözlő kézirattal tisztelték meg. Hosszú betegeskedésének kedden vetett véget a halál. — Egy hazamentő. Az ország kedvezőt­len pénzügyi helyzete Temesváron már több pénz­ügyi kapac­itást teremtett, kik mindannyian a leg­különfélébb javaslatokat ajánlották fel majd a kor­mánynak, majd az országgyűlésnek, mely javasla­tok keresztülvitelétől számos millióra menő biztos jövedelmet jósolnak a szorongatott országnak. Ezen fináncz-kapac­itások számát Temesváron egy gyár­külvárosi mészáros szaporítja, írják a „T­ L-k“, ki az országgyűlésnek egy pénzügyi tervet ajánlott csekély 10.000 frtnyi árért, mely terv kerek 10.000.000 forintot hozna be az államkincstárnak. Ezen ajánlat a napokban érkezett vissza az or­szággyűlési elnök irodájából azon megjegyzéssel, hogy „ajánlattevő, ki az országgyűlés feladatának helyes ismeretével bírni nem látszik, ajánlatával elutasíttatik.“ — Lear Fanny, ki ez orosz uralkodó­ház egyik tagjával folytatott viszonyáról oly botrányos leleplezéseket tett, legutóbb Rómában időzött. Nico­­tera, az új olasz belügyminiszter azonnal meg­hagyta neki, hogy 24 óra lefolyása alatt távozzék Rómából. A rendeletet csak nagy nehezen lehetett ke­­­resztül vinni,mert Lear Fanny eleinte sehogy sem akart engedelmeskedni. Hosszas alkudozásokat folytattak vele, melyeket nagyon bajos volna reprodukálni. M. hó 29-én a rendőrfőnök maga kísérte az indóházhoz, és ott jegyet váltott neki Münchenbe. Köszönet fejében Lear Fanny megígérte neki, hogy egy fran­­czia lapban közzé fogja tenni, milyen kalandjai voltak Olaszországban és mily méltatlanul bánt vele az olasz kormány Tehát újabb leleplezések. A merész kalandornő kétségbeejti a világ valameny­­nyi rendőr­főnökét. A Királyhágón inneni részeket érdeklő A „Budapesti Közlöny“ hiv. értesítőjének idei ápril 5-iki 78-ik számából. I. Árverési hirdetések. 1. ) A m.-vásárhelyi tszék 1523. sz. a. özv. Nagy Józsefné Dikai János és neje ellen 300 írt iránt árverést hirdet ezeknek a m.-vásárhelyi 729. tikben 770 írtra becsült ingatl. birtokára. Ha­tárnap: május 10. és junius 10. 2. ) A kolozsvári tszék 3506. sz. a. Mol­nár János és Pásztor Istvánnak a kolozsvári 1900. tikben 500 Irtra becsült ingatl. birtokukra ön­kéntes árverést hirdet. Határnap: május 19. és junius 19. 3. ) A n­szebeni tszék 1547. sz. a. Czeke­­lius Józsefnek Schwartz Amália elleni 374 irt ügyében árverést hirdet, ezeknek a n.-szebeni 738 tjkben 3666 írtra becsült ingatl. birtokára. Határ­nap: május 8., junius 12. 4. ) A szamosujvári jbir. 1038 sz. a. Cso­­mafái Gábornénak Maróti Kosztán ellen 250 írt ügyében árv.hirdet, ennek a m.-egregyi 30 tjk­ben 680 frt 60 ltra becsült ingatl. birtokára. Határnap május 6. junius 6. 5. ) A n.-szebeni k. tszék Czedler Mária felperesnek Krausz Mária elleni 30 irt ügyben 1934 sz. a. árv. hirdet, ennek a n.-szebeni 1030 tikben 1800 írtra becsült ingatl. birtokára. Ha­tárnap ápril 22. május 22. 6. ) A kolozsvári tszék 1177 sz. a. Nagy Lajosnak Zimmermann Henrik és neje elleni 206 frt ügyében árv. hidet ezeknek a kolozsvári 3976 fjkben 7983 frt 74 krra becsült ingatl. bir­tokára Határnap ápril 27. 7. ) A n.-szebeni tszék 2414 sz a. Bertleff Lajosnak Schuszter György elleni 46 frt. ügyé­­ben árv. hirdetesnek ingatl. birtokára. Határnap Pájus 4. KÖZGAZDASÁG. (Az egyesült erdélyi takarék-pénztár) 1876 márczius havi forgalma. T­a­rto­zi­k: Maradvány áldozat 12686 frt 82 kr. Betétekre 22558 frt 76 kr. Leszámítolásért visszafizetésekre 43369 frt 64 kr. Kamat s feldijakra 1728 frt 49 kr. Összesen: 80243 frt 71 kr. Követel: Betétekbőli kivételért 12871 frt 66 kr. Leszámítolt váltókért 53209 frt 54 kr. Osztalék 95 frt.­­ Adó 16 kr. Folyó kamatokért 129 frt 70 kr. Irodai s kezelési költ­ség 70 frt 13 kr. Pénztármaradvány 13867 frt 52 kr. Összesen : 80243 frt 71 kr. (A központi-ipartársulati­ hitelintézet.) for­galmi kimutatása. 1876 márczius hóról Bevétel Pénztárkészlet 1876 február 29. 3048 frt 76 kr Takarék betételek 7189 frt 35 kr. Behajtott s vizsleszámitolt váltók 48012 frt 21 kr. Behajtott szövetkezeti váltók 21852 frt.—Behajtott fedezett hi­­telek 6523 frt 10 kr. Kiadás: Visszafizetett ta­karék betételek 6021 frt 34 kr. Leszámítolt bank váltók 49565 frt — Leszámítolt szövetkezeti vál­tók 24409 frt 50 kr. Fedezett hitelek 200 frt — Pénztár készlet márczius 31-ikén 1136 frt 04 kr. Összes forgalom 216355 frt 28 kr. Budapest 1876. április 1-én (Forgalmi kimutatás) 1876 márczius haváról. Bevétel: Február 29 pénztármaradvány 1935 frt 84 kr. Betétek 3887 frt 36 kr. Visszat­z. vál­tók 26858 frt. Kamatok 869­79 kr. Dijak 246 frt 12 kr. Visz. leszám. váltók 10685 frt. Megté­rített üzleti költség 33 frt 65 kr. Betéti könyv­­díj 20 kr. Elhelyezm­ény 50 frt. összesen: 43529 frt. 96 kr. Kiadás: Kivett betétek 1154 frt. 96 kr. Leszám. váltók 26402 frt. Viszlesz. váltók 11250 frt. Viszlesz. váltó kamat. 182 frt 93 kr. Elhely­­lyezmény 2049 frt. Jótékonyczél 145 frt. Pénztár­­­noki jutalom 40 frt. Tiszti fizetés 176 frt 99 kr. Kifizetett osztalék 4 frt 80 kr. Üzleti költség 67 frt 71 kr. Adó 100 frt 50 kr. Napibiztosi dijak 7 frt. Ért. papír 117 frt. 5 kr. Márczius 31. pénz­­maradv. 1842 frt 2 kr. Összesen 43529 frt 96 kr. Bethlen, 1876. ápril 1-én. Bernády Dániel, Csűrös József, Biró Gyula. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő­k. PAPP MIKLÓS.

Next