Magyar Polgár, 1876. január-június (10. évfolyam, 1-146. szám)
1876-04-08 / 81. szám
nék az üzletet közvetítő bankároknak), akkor ha ő kölcsöne, mint a mi utolsónk 40 milliót tenne, 37.680,000 irtot, kapna. Mi pedig kapunk 82 200,000 irtot, tehát 5.480,000 írttal kevesebbet mint Hamburg kapna, e mellett kamat fejében mi még évente SOO.OoO írttal fizetünk többet mint Hamburg. De ha Hamburg nem 4, hanem 67 kamatot fizetne, mint mi fizetünk, akkor a 37.680,000 helyett 66.700,000 irtot kapna, és így csupán a 40 millió kölcsönnél 34.500,000 írtal többet mint mi kapunk. Ez óriás különbség. És ha kérdezzük, hogy miért van ez így ? Vájjon nem fizetjük mi államadóssági kötvényeink szelvényeit és kisorsolt kötvényeinket és oly pontosan, mint p. o. az orosz, vagy akármely más szolid ország? Vájjon minő választ adhatunk magunknak, midőn még azt is látjuk, hogy majd ugyanazon urakkal, bankokkal, pénzintézetekkel és consortiummal kötjük meg kölcsöneinket, azok által engedjük magunkat kizsákmányolni, kikkel a többi állam is érinkezésben van s köti legtöbb kölcsöneit roppant összegekkel jutályosabban, mint mi velünk ? Erre a felelet, ha nem tévedek, igen egyszerű: azért, mert valódi ingó pénzvagyon nálunk kevés lévén, folytonosan és szakadatlanul igénybe vesszük a külső pénzpiacot, aminek természetes következménye az, hogy nincs bizalmuk bennünk, azt hiszik, hogy ki nem állhatjuk a roppant kiadásokat, mert nem követünk valódi takarékosságot. És most ismét visszatérek a magánosokhoz. Tekintsünk csak körül, igen tisztelt gyülekezet, mily szomorú pusztításoknak, rombolásoknak voltunk tanúi az utolsó időkben, hány család jutott a koldusbotra, hány ősi nemesi jószág került végerhajtás útján, potom árok, idegenek birtokába. Példaképül felhozom a „Budapesti Közlonyből csak 2 hó folyamában ingatlanokra hirdetett bírói árverések számát. ” Kitettek ezek mult év november havában a vidéken 1283-at, a fővárosban 129 et, júniusban 1352, és 48, ez arány szerint a vidéken 15,810, a fővárosban 1062 árverés foganatosíttatnék egy év alat. Egy másik szomorú példáját nyújtja elszegényesedésünknek a következő adat is, melyet, hivatkozva Helfy Ignácz országos képviselőre, annak az országházban f. hó 2-án tartott beszédéből idézek, azt mondta ugyanis, hogy Francziaországban a váltóperek évi átlaga 2300 at tesz, holott nálunk azok száma 15.000 rúg, aminek oka nemcsak a szélesebb körnek engedett váltóképesség eredménye, hanem főleg fizetési képtelenségünkben s pontatlanságunkban rejlik. Mind e baj pedig nagy részben onnan származik, hogy fiatal korukban nem tanulták meg honfitársaink, miként kelljen keresménynyel vagy örökséggel okosan elbánni, vagyonuk állásával számolni, nem szoktattattak idejekorán arra, hogy könnyelmű vágyaik felett uralkodjanak, nem serkenttettek munkára és észszerű s józan takarékosságra. Az elszegényedés következménye azután a szégyen, adósságba esés, váltóhamisítás, sikkasztás tolvajlás, rablás, csőd, börtön, szökés, sőt öngyilkosság is. Szomorú az, hogy magunk valánk tanúsi számos oly esetnek; sokszor csak néhány forint végett történik a legborzasztóbb gyilkolás. — A pénznek, legyen az bármily kevés, meg nem becsülése, ez azon szikla, melyen az erkölcs legtöbb esetben hajótörést szenved. Végül szerző bőven fejtegeti azt, hogy a takarékosság meghonosításának legsikeresebb módja az iskolai takarékpénztárak meghonosítása. 8.) A szamosujvári sbir. Szuru Miklós Stirb Nekita elleni 39 f. ügyében árv. hirdet ennek a vármezei 23111kb. 546 írtra becsült ing. birtokára. Határnap april 18. II. Igény-kereseti felhívások. A m -vásárhelyi tszék dr Fritsch Károly részére Horváth Ferencznél 7oo írtos váltó ügyben 1375 írtra becsült ingókat lefoglalván, igény kereseti végzést bocsát ki. Beadási napok ápril 6-től 8 nap alatt. III. Idézések. A kolozsvári tszék 2882 sz. a. hirdeti, hogy Gergely Jánosnak Borbély Ede leany. elleni 136 írt 37 kr ügyében ügygondnokul Dobál Antal ügyvéd neveztetett ki. IV. Csődök. Thomka Pál zólyomi kereskedő ellen a beszterczebányai tszék 1886 sz. a. csődöt nyit. Bej. határnap: május 1. 2. 3. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet 161-ik szám. Kolozsvárit, szombat, április 8-án 1876. SEVILLAI BORBÉLY. Vig opera , felv. Irta: Rossini, fordította Szerdahelyi J. SZEMÉLYEK. Gróf Almaviva — — — — — R. Szabó Imre. Bartolo, orvos — — — — — Marczell. Rozina, gyámleánya — — — — Hóman Erzsi. Basilio, zenetanár — — — — — Török. Figaro — — — — — — — Victor. Bertha, Rozina nevelőnője — — — Lotscharekné. Fiorillo, a gróf legénye — — — X. X. X. Tiszt— — — — — — — — Beczkei. Jegyző — — — — — — — Ifj. Fehérvár. Ambrosio, Bartolo szolgája — — Lovász. Őrök, zenészek, történik Sevillában. Kezdete 7 órakor, vége 9 után. HIRHAHAN O. Kolozsvárit, április 7. — Lapunk t. előfizetőit tisztelettel kérjük, méltóztassanak megrendeléseiket minél előbb megtenni a következő évnegyedre, hogy a szétküldésben pontosak lehessünk Apr. jun............................4 frt. Márt. szeptember . 8 frt. Az év végéig ... 12 frt. Az előfizetési összegek a „M. Polgár“ kiadóhivatalába utasítandók. ^ *** Id. Hintz György temetése holnap délután fog végbemenni, s az általános részvétből következtetve, melyet e váratlan haláleset városszerte előidézett — a végtisztességadás egyike leend a legirapozánsabbaknak, miket valaha láttunk. Mint halljuk, a simái két beszéd fog tartatni . Szász Domokos a városi képviselet nevében beszél és Frühauf Miklós fiatal polgártársunk az iparos ifjak önképző- és betegsegélyező egylete nevében, melynek az elhunyt buzgó elnöke volt. Helyreigazítjuk még e helyen egy tegnapi télihibánkat : Hintz Györgyi, nem tüdővészben, hanem tüdőgyúladásban halt meg, mely a magas kora daczára viruló egészségnek örvendett és izmos termetű férfiút alig pár napi betegség után ragadta el övéi és egész városunk mély fájdalmára. — A kolozsvári szabadelvű párt tagjai felkéretnek, hogy a párt elhunyt elnöke, id. Hintz György temetésén holnap, szombaton d. u. 4 órakor tömegesen megjelenni szíveskedjenek. Kolozsvárit, 1876. ápril 8. Filep István, alelnök. *** A „Sevillai borbély“ kerül holnap színpadra, Rozina szerepében Human Erzsi kisasszonynyal. Figarót Vidor Pál fogja énekelni, ki a múltkor is szép sikert aratott e szereppel. Felhívjuk a dalmű-kedvelők figyelmét ez érdekes előadásra. ♦" A budapesti népszinház igazgatója lépéseket tett „A holdba és a tenger alatt“ czimű látványosság megszerzése iránt, melyet ez idők szerint a bécsi Károlyszínházban adnak minden este zsúfolt ház előtt. „Az utazás a föld körül“ czímű látványos színmű, melylyel a népszínház és Debreczenben Temesváry jó üzletet csinált, most Temesvárit adatik, persze nagy hatással. *** Egy rész tréfa. Brassóból azt sürgönyözte valaki a bécsi lapoknak, hogy az ottan alakult „központi bizottság“ elhatározta a szászok kivándorlását Ausztriába. A szegény osztrákok első pillanatra roppantul megijedtek e kelletlen hírtől, de csakhamar megnyugtatták magukat azzal, hogy szeretetreméltó szász atyánkfiainak mégis csak lesz eszük, hogy itteni zsíros állapotukat az ausztriai nyomozással föl ne cseréljék. Nekünk sincs okunk kételkedni ebben. .. Botrány-hajhászat. Valami Kopácsy nevű egyén utóbbi időkben oly drasztikus támadásokat intéz Jókai ellen a „Nemzeti Hírlapiban, melyek egy magyar lap reputatiójával meg nem férnek. Valóban csodálkoznunk kell, hogy Toldy István helyet ad e badarságoknak, és szinte hajlandók vagyunk gyanakodni, hogy e rendszeres támadás ünnepelt írónk ellen, bizony clique törekvéseinek nyilvánulása, mely fél Jókai Mórnak befolyásától a magyar irodalomban. Részletesebben szólanunk e dologról most közelfekvő okokból nem lehet. Az „Ellenőr“ a „Nemzeti Hírlap“ legújabb támadását következőleg méltatja : „Sequere domine Kopácsy. Az is a mi emberünk, a ki a „Nemzeti hírlapinak írja a Jókai czikkeket, -tárczákat, -apperguket stb. Jókaiánál. Mert, kérjük szépen, ez ott egy egész genre, több, egy külön irodalom. Megesett szegény Gyulainak, sohasem vitte ennyire. Csak a „Nemzeti hírlap“ ból adatott a tévelygő magyar nemzetnek , a világ annyi más oktondi nemzetének megértenie, hogy mekkora semmi az a Jókai. Merő ostobaság egy betűt elolvasni tőle, hiszen nincs abban, uram amit Jókai összefirkál, egy mákszemnyi jó ,az’ is dohos, — sőt még csak a nyelvezete is merő fakova. Mindezt, javított és bővített kiadásban, újra megtudjuk a „Milton“ alkalmából, melynél gyalázatosabb féreemunkát, természetesen még soha nem adtak elő a nemzeti színpadon, még Derecskén sem az állásban. Hanem a fráter, mikor ezt így világosan demonstrálná, egyszer csak azon veszi magát észre, hogy a darab mégis „tetszett“. „Mi oka e sajátságos jelenségnek?“ kérdi, és felel rá: „Az, hogy Jókai — miért, miért nem, azt feszegetni nem ide tartozik— népszerű ember....“ Tetszett hallani? Az az izé ott a „Nemzeti hirlap“-ban, nem „feszegeti* miért, miért nem, népszerű ember Jókai? Nem feszegeti! Pedig tehetné, nyilván. Hiszen az az ember, a ki a nemzet lelkével élt és szivével érzet, a mióta megvan, az az ember, a ki szellemével országokat hódított a magyar prózának, melyet itthon egy századnegyed előtt úrrá tett az idegen fölött — ez a fish-ember mit volna az köztünk népszerű?—Liliputiak ! Ha volnátok ezer annyian, és volna mindegyitek ezer akkora, még akkor sem látszanátok ki a nemzetbecsülésében annak az embernek a csizmaszára mögül.“ — Iparosok a philadelphiai világkiállításon Minél inkább közeledik a philadelphiai világkiállítás, annál nagyobb tevékenységet fejtenek ki iparoskörökben az iránt, hogy lehetséges legyen a kisiparosra és gyárosra nézve is a kiállítás megtekintésére szükséges eszközöket előteremteni. A berlini iparosok egyesülete e napokban feliratot intézett a koronaörököshez azon kérvénynyel, alakítson egy bizottságot, melynek feladata legyen odahatni, hogy minél többen látogassák meg Philadelphiát. Egy más kérvényt a képviselőházhoz intézett az egyesület, hogy a magánosok által felajánlott összegekre való tekintet nélkül szavazza meg a czél elérésére megkívántató összeget. —■ Aranyhegy. A philadelphiai világtárlat egyik legnevezetesebb tárgya kétségkívül azon arany és ezüst hegy lesz, melyet Flood O’Brien, Mackay és Fayr a híres pénzemberek ígérnek a kiállítási bizottságnak. Ez a hegy pedig nem a közmondásbeli, hanem valóságos aranyhegy lesz, mely tíz millió dollár értékű nyers aranyból és ezüstből lesz felhalmozva. E mesés fémtömeg 150 tonna súlyt fog képviselni. Ennyit termelnek öt hónapon át az összes virginiai bányákban. San Franciscóban állítólag már öt millió értékű nyers arany van felhalmozva, hogy Philadelphiába szállítsák, s így valószínű, hogy a nevezett pénzfejedelmek nemcsak ígérnek, hanem adnak is aranyhegyet. — Zentáról szerdai kelettel következőket írják: A Tisza folyton növekedik, ma éjjel is 2 és lós hüvelykkel áradt. A mostani vízállás 24 láb 2 h. Töltéseink ugyan még jó karban vannak, mindazonáltal Sternberg Ernő városi mérnök oly védműveket emeltetett, melyek a várost a víz átszivárgása vagy a töltés megrongálása esetén biztosítani fogják. A réti patakokban összegyűlt vizet szivattyúkkal távolítjuk el, így nálunk hála az Istennek, e perczig semmi veszély nincs. De annál nagyobb a baj a szomszéd Bánátban. Ugyanis ott a mult héten a nép a régi töltéseket mindig javitotta és emelte, sőt egy uj töltést is csinált, — de ez mind nem ért semmit. Tegnap már elkezdett a viz több helyen átszivárogni s az uj töltést csakhamar elmosta. A nép el van csüggedve és már többen igy nyilatkoztak „ne dolgozzunk a természet ellen.“ Ha a viz még több ideig igy árad, vége lesz a csókai, szt.-miklósi, szanádi réteknek. A hivatalos lap figyelmezteti a közönséget, hogy különösen a pénzes levelek lepecsételésénél jó minőségű pecsétviaszt használjon, mert a rosz minőségű már több ízben fölengedett. Az ajánlott leveleknél, melyekben be nem vallott pénzösszeg van, a kárért a postahivatalok nem felelhetnek. A nagy bukások ismét napirenden vannak Bécsben, s a mult héten a börzén, a kereskedelmi körökben, a pénzintézeteknél ellenállhatlan erővel tört ki ismét az 1873 iki nagy krach egy második rohama. Egy csomó vasút is bejutott a zúzó malomba és ezzel együtt számos pénzintézet. A nagy zűrzavar és ijedtséget most azzal akarják csillapítani, hogy híresztelik, miszerint a kormány orvoslást nyújt a bukás szélére jutott vaspályáknak. Kérdés azonban, hogy a birodalmi tanács, mely egyszer már visszautasította a kormánynak idevonatkozó előterjesztéseit, másodszorra engedékenyebb lesz-e. A bécsi válságnak természetesen a budapesti piacon is nagyon érezhetők következményei; a mi tőzsdénk most még kevésbé önnálló, mint valaha, értékpapírjaink árfolyama a bécsi jegyzések nyomán mélyen alá hanyatlott s ezúttal ismét egygyel több példánk van arra, mily áldásos részünkre az a szoros viszony, melyben pénz és hitelügyünk az osztrák fővároshoz van kapcsolva. — Villámcsapás márcziusban. Kürmöczön mult vasárnap erős zápor és jégeső volt, villámlás és dörgés kíséretében. Egy földszintes házba a villám beütött, s a kémény bádog födelén lehaladva, a padlásba, onnan pedig a szobába nyomult, hol több képrámát megfeketített, egy nagy tükröt összetört, s egy íróasztalt is megrongálván, a földbe fúródott. A ház lakói a mellékszobában voltak, de a mennydörgésen s a széttört tükör csörrenésén kívül egyéb zajt nem hallottak. A két láb vastag kőfal az egyik megfeketitett képráma mellett egészen keresztül van lyukasztva. A lyuk átmérője körülbelül akkora mint egy régi talléré. — Alchimista. Temesvárra egy középkori túllépett úriember érkezett s egyik belvárosi szállodában nyittatott magának szobát. Itt elhelyezkedvén, beát hozatott s a mint a pinczér a szobából eltávozott, az ajtót magára zárta. Éjfél felé az idegen utas bezárt ajtaján keresztül dörömbölés hallatszott ki s midőn erre a szobaleány az ajtónál megjelent, hogy az utas netaláni kívánságát teljesítse, ez a szoba ajtaját kinyitotta s a szobaleány elé állva elkezdett neki mindenféle dolgokat beszélni, s beszédje abban öszpontosult, hogy neki hosszú kutatás után sikerült az üvegből aranyat előállítani s most ép azon czélból utazik, hogy a tomesti üveghutát megvásárolja a az aranykészítéshez berendezze. Egyben azt is kinyilatkoztatta a meghökkent szobalánynak, hogy régi vágya egy műveit és előkelő nővel házasság , e ffját jelenleg eléri, ha a szormán AnHnUtán ivtat ,elfogadja. A szobaleány nem igen gondolta elfogadhatónak az ajánlatot, mert csakhamar kis,kiált az utas kezei közül s annak magaviseletét a szálloda személyzetének is elbeszélte. Az utas ezután ismét szobájába vonult s úgy látszik reggelre már elfelejtette mániáját, mert egész nyugodtan, mintha mi sem történt volna, bérkocsit hozatott magának it a szállodából eltávozott. Mint gyanítják, a furcsa ember kecskeméti jómódú gazdász, ám már gyakrabban lehetett tapasztalni zilált lelkiállapotának jeleit. — Egy félreismert államférfi. Egy román parasz kérvénye érkezett a napokban Bihar vármegyéhez, melyben a frátye elmondva nézeteit a világ folyásáról Ausztria-Magyarországban, 15 pontban terjeszti elő reformjavaslatait, s kéri a vármegyét e javaslatoknak a király elé terjesztésére. A csodálatos iratban végül sajnálatát fejezi ki a fölött, hogy a három év előtt ő felségéhez intézett hasontartalmú levelére a mai napig „iu kapatat resultat“, vagyis nem kapott választ. Bismark herczeg áprilió 1-én ünnepelte 61-ik születésnapját. Ez alkalommal megemlítjük, hogy a kancellár tisztelői által Kissingenben felállítandó Bismarck szobor bronzból készült másolatát a philadelphiai közkiállításra fogják küldeni. A szobrot Marger tervezi, mely az államférfit fedetlen fővel, katonai díszruhában, kardjára támaszkodva ábrázolja. — Tarnóczy Miksa József bibornok, salzburgi herczeg érsek, Németország primása, titkos tanácsos stb. hosszú betegség után kedden Salzburgban meghalt. A megboldogult 1806. október 24 én született Schwazban, s 1829 ben lön pappá szentelve. A salzburgi érseki káptalan, melynek tagja 1844-ben lőn, 1850-ben választotta salzburgi érsekké; bibornokká 1874-ben lőn. Egy évvel később ünnepelte meg huszonöt éves püspöki jubilaeumát,amely alkalommal, mind a pápa, mind Ferenez József ő felsége üdvözlő kézirattal tisztelték meg. Hosszú betegeskedésének kedden vetett véget a halál. — Egy hazamentő. Az ország kedvezőtlen pénzügyi helyzete Temesváron már több pénzügyi kapacitást teremtett, kik mindannyian a legkülönfélébb javaslatokat ajánlották fel majd a kormánynak, majd az országgyűlésnek, mely javaslatok keresztülvitelétől számos millióra menő biztos jövedelmet jósolnak a szorongatott országnak. Ezen fináncz-kapacitások számát Temesváron egy gyárkülvárosi mészáros szaporítja, írják a „T L-k“, ki az országgyűlésnek egy pénzügyi tervet ajánlott csekély 10.000 frtnyi árért, mely terv kerek 10.000.000 forintot hozna be az államkincstárnak. Ezen ajánlat a napokban érkezett vissza az országgyűlési elnök irodájából azon megjegyzéssel, hogy „ajánlattevő, ki az országgyűlés feladatának helyes ismeretével bírni nem látszik, ajánlatával elutasíttatik.“ — Lear Fanny, ki ez orosz uralkodóház egyik tagjával folytatott viszonyáról oly botrányos leleplezéseket tett, legutóbb Rómában időzött. Nicotera, az új olasz belügyminiszter azonnal meghagyta neki, hogy 24 óra lefolyása alatt távozzék Rómából. A rendeletet csak nagy nehezen lehetett keresztül vinni,mert Lear Fanny eleinte sehogy sem akart engedelmeskedni. Hosszas alkudozásokat folytattak vele, melyeket nagyon bajos volna reprodukálni. M. hó 29-én a rendőrfőnök maga kísérte az indóházhoz, és ott jegyet váltott neki Münchenbe. Köszönet fejében Lear Fanny megígérte neki, hogy egy franczia lapban közzé fogja tenni, milyen kalandjai voltak Olaszországban és mily méltatlanul bánt vele az olasz kormány Tehát újabb leleplezések. A merész kalandornő kétségbeejti a világ valamenynyi rendőrfőnökét. A Királyhágón inneni részeket érdeklő A „Budapesti Közlöny“ hiv. értesítőjének idei ápril 5-iki 78-ik számából. I. Árverési hirdetések. 1. ) A m.-vásárhelyi tszék 1523. sz. a. özv. Nagy Józsefné Dikai János és neje ellen 300 írt iránt árverést hirdet ezeknek a m.-vásárhelyi 729. tikben 770 írtra becsült ingatl. birtokára. Határnap: május 10. és junius 10. 2. ) A kolozsvári tszék 3506. sz. a. Molnár János és Pásztor Istvánnak a kolozsvári 1900. tikben 500 Irtra becsült ingatl. birtokukra önkéntes árverést hirdet. Határnap: május 19. és junius 19. 3. ) A nszebeni tszék 1547. sz. a. Czekelius Józsefnek Schwartz Amália elleni 374 irt ügyében árverést hirdet, ezeknek a n.-szebeni 738 tjkben 3666 írtra becsült ingatl. birtokára. Határnap: május 8., junius 12. 4. ) A szamosujvári jbir. 1038 sz. a. Csomafái Gábornénak Maróti Kosztán ellen 250 írt ügyében árv.hirdet, ennek a m.-egregyi 30 tjkben 680 frt 60 ltra becsült ingatl. birtokára. Határnap május 6. junius 6. 5. ) A n.-szebeni k. tszék Czedler Mária felperesnek Krausz Mária elleni 30 irt ügyben 1934 sz. a. árv. hirdet, ennek a n.-szebeni 1030 tikben 1800 írtra becsült ingatl. birtokára. Határnap ápril 22. május 22. 6. ) A kolozsvári tszék 1177 sz. a. Nagy Lajosnak Zimmermann Henrik és neje elleni 206 frt ügyében árv. hidet ezeknek a kolozsvári 3976 fjkben 7983 frt 74 krra becsült ingatl. birtokára Határnap ápril 27. 7. ) A n.-szebeni tszék 2414 sz a. Bertleff Lajosnak Schuszter György elleni 46 frt. ügyében árv. hirdetesnek ingatl. birtokára. Határnap Pájus 4. KÖZGAZDASÁG. (Az egyesült erdélyi takarék-pénztár) 1876 márczius havi forgalma. Tartozik: Maradvány áldozat 12686 frt 82 kr. Betétekre 22558 frt 76 kr. Leszámítolásért visszafizetésekre 43369 frt 64 kr. Kamat s feldijakra 1728 frt 49 kr. Összesen: 80243 frt 71 kr. Követel: Betétekbőli kivételért 12871 frt 66 kr. Leszámítolt váltókért 53209 frt 54 kr. Osztalék 95 frt. Adó 16 kr. Folyó kamatokért 129 frt 70 kr. Irodai s kezelési költség 70 frt 13 kr. Pénztármaradvány 13867 frt 52 kr. Összesen : 80243 frt 71 kr. (A központi-ipartársulati hitelintézet.) forgalmi kimutatása. 1876 márczius hóról Bevétel Pénztárkészlet 1876 február 29. 3048 frt 76 kr Takarék betételek 7189 frt 35 kr. Behajtott s vizsleszámitolt váltók 48012 frt 21 kr. Behajtott szövetkezeti váltók 21852 frt.—Behajtott fedezett hitelek 6523 frt 10 kr. Kiadás: Visszafizetett takarék betételek 6021 frt 34 kr. Leszámítolt bank váltók 49565 frt — Leszámítolt szövetkezeti váltók 24409 frt 50 kr. Fedezett hitelek 200 frt — Pénztár készlet márczius 31-ikén 1136 frt 04 kr. Összes forgalom 216355 frt 28 kr. Budapest 1876. április 1-én (Forgalmi kimutatás) 1876 márczius haváról. Bevétel: Február 29 pénztármaradvány 1935 frt 84 kr. Betétek 3887 frt 36 kr. Visszatz. váltók 26858 frt. Kamatok 86979 kr. Dijak 246 frt 12 kr. Visz. leszám. váltók 10685 frt. Megtérített üzleti költség 33 frt 65 kr. Betéti könyvdíj 20 kr. Elhelyezmény 50 frt. összesen: 43529 frt. 96 kr. Kiadás: Kivett betétek 1154 frt. 96 kr. Leszám. váltók 26402 frt. Viszlesz. váltók 11250 frt. Viszlesz. váltó kamat. 182 frt 93 kr. Elhelylyezmény 2049 frt. Jótékonyczél 145 frt. Pénztárnoki jutalom 40 frt. Tiszti fizetés 176 frt 99 kr. Kifizetett osztalék 4 frt 80 kr. Üzleti költség 67 frt 71 kr. Adó 100 frt 50 kr. Napibiztosi dijak 7 frt. Ért. papír 117 frt. 5 kr. Márczius 31. pénzmaradv. 1842 frt 2 kr. Összesen 43529 frt 96 kr. Bethlen, 1876. ápril 1-én. Bernády Dániel, Csűrös József, Biró Gyula. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztők. PAPP MIKLÓS.