Magyar Polgár, 1876. július-december (10. évfolyam, 147-299. szám)

1876-09-12 / 208. szám

nn főből álló montenegrói pan­­­t 0 1 . pitot­ztérről újabb hir nincsen.­­ A orta hivatalosan még nem ( A hatalmakkal a béketöltő- . jü­ttölte a teleket- _ __ = = —z­enekar javára rendkívüli előadás. NYÁRI ék SZINHÁZ-szünet.­­ Kolozsvártt, szerdán, sept. 13 án 1876. ,• „readásul a zenekar javára Kordin Dia­­k^Kiss Gixela k. a., Dobokay, Nagy (Já­rik'®'oo,.c­hleitner urak a jutalmazandók i­án­­k­or *s szivességbeli közreműködésével. hangverseny. KÉT SZAKASZBAN._____________ '''''' Első szakasz: , 1 Nyitány“ Rossini „Teli Vilmos“ opera­­*•' jabij. A zenekar által, d­ A szerzetes“ zenekarkisérettel énekli Marczell­»,1 Prolog“ előadja Ditróiné E. M. A Hangverseny zongorára (G. moll.) Men­­delssohn-tól, zenekar­kísérettel előadja Kiss Gizella k. a. _____ venüs elvonulása. h u-Második szakasz: 1­­ Két hegedűre hangverseny Alardtól, előadják zenekarkisérettel Nagy Gábor úr és Salamon János. 21 Nagy magánének Weber „Oberon“ czímű operájából. Zenekarkisérettel énekli Kordin Mari k. a. 4) „Hymnus“ Schuberttől CeVo, Cotage- Orgona (Amerikai harmonium) és zongo­rára előadják Dobokay, Rauchleitner urak és Skrivan. 4.) „L 'onora“ nagy nyitány (C.-dur.) Beetho­ven Fidelio czimű operájából, előadják a jutalmazandók Kezdete 7 órakor, vége a’/j-kor ! Holnap, csütörtök, szept. 14-én Szerdahe- I kiné Prielle Cornelia assz. művésznő vendég­játékául: Kesztyű és Legyező, vígjáték 3 felv. Il 11› íi A. á á .A .‚■ ̇ *. Kolozsvár, szept. lll. A király Nagy-Szebenben. Egyik ünnepélyesség a másikat éri s a derék vá­rosra ráismerni alig lehet. Az eddigi csön­det és nyugalmat a legzajosb élet váltotta fel, egész tömegek hullámzanak fel s alá az ünnepi szint öltött utczákon, s a felség la­kása előtti tér folyvást sűrűen meg van száll­va. Ő felsége szép*. 10 én, másfél órával meg­érkezése után fényes kísérettel a főtéri róm. kath. templomba ment, mely zsúfolásig telve volt közönséggel ; a szt. misét Fogarassy Mi­hály püspök szolgáltatta. Ennek végeztével a király meglátogatta Rosenzweig altáborna­­­­gyot, ki egy sajnálatraméltó baleset követ­keztében (tegnapelőtt leesett lováról és lá­bát törte) most ágyban fekvő beteg. Az ural­kodó e megtisztelő figyelme a legjobb hatást téve a lakosság közt; ő felségét úgy a temp­lomba menet, mint viszszatértekor zajos és lelkesült éljenzéssel fogadta a főtért elözönlő tömeg. Pontban 11 órakor kezdetét vette a különböző egyházi és világi testületek kihall­gatása. Először a róm. kath. derűs tisztel­gett, Fogarassy püspök vezetése mellett. Az­­után jött a gör. egyesült és nem egyesült derűs Vancea és Roman Miron érsekkel élü­kön, Pavel, Mihályi és Metianu püspökök, dr. Teutsch superintendens, a tábornoki kar. Aztán térdre esett, s a haldokló bo­bánatát esdekelte, de haldokló lezárta sze­­rveit, hogy föl se nyissa többé. Gyorsan saroglyát fontak össze, s a be­­eget reá tették s a Mona házához vitték tt izt a mely legközelebb esett. Bernard a arvnlya mellett lépdelt, egy szót se szólt, gy­enget se ejtett, csak nagybátyja be- s­ontolta. Ez alatt egyik csősz rokonom es lovára kapott, s a városba vágta­­tott orvos után Az orvos egy félóra múlva kiérkezett .^vadá azt, miben ki sem kételkedett ^ J seb halálos. iénot o'r^ me® 'ie^e v‘nn* a sebesült ne­­' ikonom vállalkozott e szomorú kül «V készült a távozásra. Ekkor Bér fSrd * feléje közeledett. mée tT ^ram’ szúlt, önként értetik, hogy 8 et nard él, az a szegény ne mi bej­­­ut °8 szűkölködni ; s ha hozzám akar je ’­gy fogadom, mint anyámat. t1(j0 ~~ f^eU' Beroard, igen, mond rokonom b­e hibád^ em^er vagyf nen Bekern oh f uram ... mondjon mé| ^ egynéhány olyan szót, mint a milye­nek| ‘ • ■ Ah ! most mindjárt sírva faka ked 1,7 .SirG sírj, felelt bátyám, az ne w teszenl íZerejjT,^' '8tecem, istenem 1 kiált fel ] |jjj e­setlen, g zokogva egy székre hányat Ci** semmi se hatott úgy meg a vi Hagy ’ Jnt a nagy fájdalom által legyőzőt 1 te® hat t ^alal*a* küzdő ember látás­i bug, ott meg anynyira, mint e Biró fér - . las há^at^vf rendre mind elhasják a halal ! Hard m ' Hol csak az orvos, Mona és Bei “‘Áradtak. Berthe,iu még azon éjjel kimúlt. (Vége köv.) —ss.— őrzőtisztek, Szebenmegye, a nagyszebeni ta-' s lács, a város képviseletének és Brassó vá-­­ rosnak küldöttségei; továbbá gr. Béldi Ger- * ?ely vezetése mellett Maros-Torda megye és­­ Maros-Vásárhely város 14 tagból álló kül­­­­döttsége, a kolozsvári küldöttség, mely pom­­i­pás diszöltözékével általános feltűnést kel­­í­tett. Ő felsége a nevezetteken kívül még kü­­­­lönféle államhivatalok és állami intézetek de­­s­­­putatióit fogadta.­­ A testületek fogadása­­ után megkezdődtek az előjegyzett magánki-­­ hallgatások.­­ Délután ő felsége megtekinte a lovas­­­­sági, tüzérségi laktanyákat, a katonai kór-­­­házat; meglátogatta a Franciscanus apáczák­­ kolostorát és megjelent a polg. lövészegylet­­ helyiségében, hol majdnem fél óra hoszszat­­­­dőzött és két lövést is tett. Ezután, a zá­r poreső daczára, végignézte ő felsége a tűz-­­­oltók díszgyakorlatát, mely dr. Lindner fő-­­ parancsnok vezetése alatt a Hermann-téren i­s tartatott, a király legmagasb megelégedését­­ fejezte ki a kitűnően sikerült gyakorlat fölött . Este 6 órakor udvari­ ebéd tartatott,­­ melyben résztvettek : Fogarassy püspök, Van­­j­cea és Roman érsekek, dr. Ringelsheim,­­ Drechsler altábornagyok, Pavel, Mihályi és I Metianu püspökök, Wächter főispán, Kopfin­­­­ger vezérőrnagy, Gibel nagyszebeni polgár­­mester, Krzisch, Scudier, dr. Uracca és Dob­­ner ezredesek. Az ebéd alatt lenn a főté­­é­ren katonai zenekar játszott. Kevéssel 7 óra után kezdődött a vá­ros kivilágítása és nemsokára egész Nagy­szeben fénytengerben úszott. Különösen fel-­­­tűntek pompás világításukkal. A m. kir. postahivatal épülete, a tanácsház kapuja, a szász nemzeti palota, a casino, az iparegy­let épülete, a város által felállított diadal­ívek, az ev. egyház épülete, a Ferencz­ Jó­­zsef kórház, a tébolyda, Theresianum, in­­dóház, a gör. kel. seminarium, a nagy lak­tanya, az adóhivatal, Lázár-kávéház, Sattler­­e cukrászat, jogakadémia stb. stb 8 órakor a király ő felsége dr. Wenk­­heim helyettes miniszterelnök kíséretében körutat tett az egész városban; ő felségét mindenütt örömrivalgással fogadta a lakos­ság. Közvetlenül a királyi kocsi előtt a fő­ispán és a polgármester kocsiztak délután és este is. Csak miután az utolsó láng is kialudt , állott helyre a csönd az utszákon, s a de­rék nagyszebeniek pihenőre tértek az emlé­kezetes örömnap után, melyen a magyar ki­rályt 24 hoszszu év leteltével ismét falaik közt üdvözölhették. Hétfőn reggel 71/8 órakor ő felsége számos kísérettel a hadgyakorlatra ment, melyről jövő lapunkban közlünk részleteket. Tegnap estére még fényes fáklyászene volt tervezve, a férfi­ dalegylett közreműködésé­vel, melynek lefolyásáról hasonlókép fogunk még szólani. Romániai küldöttség a király­nál. Vasárnap este külön vonattal egy kül­döttség érkezett, N -Szebenbe Bukarestből, hogy Károly, fejedelem nevében üdvözölje fel­séges király­unkat. a­ küldöttség tagjai: B­ra­ti­a­n­u miniszterelnök, I­on­e­scu igazságügy­­miniszter, C­o­t­r­u­t­z ezredes és C­o­u­­­i­n, a fe­jedelem magántitkára. Ő felsége a király megérke­zésekor, a nagyszebeni indóháznál Wächter 1 Frigyes főispán a következő beszédet tartá­­ magyar nyelven: Császári és ap. királyi fel­ség 1 Legkegyelmesebb urunk 1 Szeben megye főispánja a helybeli hatóságok főnökei élén­­ bátorságot vesz magának felségedet tisztelet­­­­teljesen üdvözölni. Midőn itt köztudomásra­­­­ jutott a hir, hogy a szeretett király legma-­­­gasb látogatásával tiszteli meg a megye szék­helyét, a legélénkebb öröm érzete hatotta át a megye összes lakosságának kedélyeit. — Engedje meg legkegyelmesebben cs. és ap.­­ királyi felséged, hogy ama tiszteletteljes öröm­­­nek és állhatatos hűségnek, mely mindnyá­junk szivét eltölti, kifejezést adjak. Engedje­­ meg felséged egyúttal, hogy Nagy Szeben vá­­­rosát és Szebenmegyét legmagasb királyi kegyelmébe legalázatosabban ajánljam. — E­­ szavakra a lelkesült éljenzések elhangzása­­ után ő felsége következőleg válaszolt, ugyan­csak magyar nyelven: Megelégedéssel foga­dom érzelmeik e nyilatkozatát. Örvendek, a hogy Nagy-Szebent hoszszabb idő múlva is­mét meglátogathatom. Biztosítsa ön a város­t és a megye lakosságát hajlandóságom és jó-­­ indulatomról. */ A magyar király N.-Szeben­ben. Nagy-Szebenből veszszük szept. 11-től a következő sorokat: ő­­felsége a magyar király szept. 10 én reggel érkezett — kü­­­­lön vonaton — N. Szebenbe. A m. keleti vas­úton Bottlik igazgató is kíséretéhez csatla­kozott, s mindenütt a legpontosabb felügyelet is volt a legmagasabb állású személyiség irá­­­­nyában. N.­Szebenben Wächter főispán fo­­­­gadta a küldöttség élén ő felségét, kinek szállása báró Ringelsheim kato­­­­nai főparancsnok lakásán van berendezve . Már délelőtt fogadta ő felsége a küldöttsé­gek hódolatát s több rendbeli kihallgatást is kegyeskedett engedményezni. D. n. 4 órakor s tűzoltók díszgyakorlatát tisztelte meg legma­gasabb látogatásával mely egy pár ezer em­ber előtt, dr. Lindner Gusztáv főparancsnok személyes vezetése alatt, igen szépen sikerült,­­ Kár, hogy a rohamosan jött eső a szép mu- I latságot nagyrészben elmosta . D. u. 6 óra-­­ kor udvari ebéd volt, melyre ma az egyházi­­ méltóságok voltak hivatalosak. Este igen fényes r­á­világítás volt, különösen a főtér és disznódi utcza i­­ nyújtottak legszebb nézni valót, ő felsége 11 óra tájban járta meg a zsúfolásig népes belvá­ros utczáit dr. Wenkheim Béla miniszter, dr. I Mendel szárnysegéd, Fogarasy Mihály püspök s­­ töb egyházi, katonai s világi magas állású egyé- ■ í­miségtől kísérve, nyitott kocsikon. Szeptem­ber 11-ike a nagy hadi gyakorlat napja volt.­­A tüzér-tanya előtt elterülő nagy katonai gyakorló téren először az öszpontosított 12,000 katona elléptetett ő felsége előtt, azután a „zöld erdő“ közelében kifej- I­­ődött nagy maneuver, mely katonaságunk­­ ügyes harczképességéről tett látható ta­núságot. Este fáklyásmenet leead Ő felsé­ge tiszteletére. Holnap ismét nagy katonai­­ gyakorlatok vannak napirenden. Ugyancsak holnap, d u. 2 órakor szándékozik a felsége­­ az országos tébolydát és Teréz-árvaházat­­ szerencséltetni legkegyelmesebb meglátogatá­­s­sával. Ma katonai, világi és egyházi vendé- e gei lesznek ő felségének, köztük a törvény­­hatóságok képviselői — Kolozsvárról Simon­­ Elek polgármester — s a tegnapra későn jelentett Ferencz József, az új unitárius püs­pök. A n.­szebeni fogadás külsőségei sok kívánni valót hagytak fenn, melyekre talán­­ egy második tudósításában teszi meg észre­vételeit Anonymus. Némethy Irma sír­emléke ügyében a következő sorokat kapta lapunk szerkesztője: Tisztelt barátom ! Némethy Ir­mát a kolozsvári közönség mély részvéttel kisérte ez év tavaszán korai sírjába. Tegnap láttam e sírt, melyre a rokoni és baráti ke­gyelet bőkezűen szórja az ősz világait, de nincs felette egy emlékkő, melyet egyedül a kolozsvári közönség van hivatva emelni. A drámai színművészet iránti kegyelet ezen adójával úgy hiszem nem szabad tovább kés­nünk Hallottam hírét, hogy színházunk ál­­dozatkész intendánsa e czélra egy előadást fog rendezni, úgy annak is, hogy öd­­, ba­rátom e czélra egy füzetet fog kiadni. Ez ideig nem történt semmi. Kolozsvárról több­­ időre eltávozván, az ön által is felkarolt e nemes czélra ide zárok 20 frtot o.­é, azon­­ kéréssel, hogy ne hagyják az ügyet nyugod­ni és nyissák meg a kolozsvári közönség előtt a­zért, hogy a magyar drámai színma­­t részét­e súlyos vesztesége feletti részvétének­­ egy emlékkő emelése által adjon kifejezést. . Kolozsvártt, szept. 10-én 1876. A kolozs- 3­vári színház egy látogatója. — A mellékelt 20 frtot a takarék-pénztárba he­­lyeztük el, s hozzá fogjuk csatolni az ezu-­­­tán bejövő adakozásokat is. A Némethy ■ Irma siremlékének ügye különben nem volt­­ elejtve egy pillanatra sem. Prielle Cornélia , pénteken „Az égben“ ugyanakkor K. Papp II Miklósné „A házasélet sótartója“ czímű víg­játékban lépnek fel, s az előadás jövedelme ez emlékre lesz fordítva. Semmi kétségünk,­­ hogy a közönség ez alkalommal kegyelettel­­, fog megemlékezni azon művésznőről, ki éve­­­­ken keresztül legelső tagja volt szinházunk­­,­ nak. Lapunk szerkesztősége egész készség­gel fogad el adakozásokat ez emlékre, s­­• azon leszünk egész buzgalmunkkal, hogy­­ k­ik­ rövid idő alatt megkapja méltó emlék­kövét. 1. # Figyelmeztetés. Azok, kik e pénteki előadásra helyeket akarnak biztosí­tani, figyelmeztetjük, hogy páholyjegye­k,­két már kaphatni Csíki Teréz kisasszony 3- nál, zárt szék-j­egyeket pedig K. Papi Miklósné és Magyary Ilon kisaszszonynál Felülfizetések nyilvánosan lesznek nyugtázva . A „Baloldal“ szerkesztője Ugrói 3. Gábor úr folytonosan azt erőlteti, hogy Kas­sai Ignácz képviselő úr „megvétetett“ a mult­i­ képviselő-választás alkalmával, s állítja, hogy a1 ezen megvételnél én és Künte József képvi­­selő is jelen volt. Részemről az igazság ér­dekében ezennel kijelentem, hogy Ugrón Gá­bor úr feltevése minden alapot nélkülöz. Ko­lo­lozsvárt, 1876. szeptember 11-én. K. Papi i. Miklós.­­. .** Roncsoló toroklob. Medgyesen az ott nagy mérvben pusztító roncsoló torok a lob miatt, a leány- és fiu-iskolák további ren­­*■ delkezésig bezárattak. /) k­ A Gyulai Ferencz emlékszob­át rára vonatkozólag a „Kft“ ben a követke­ző jelentést olvassuk: — A Gyulai-emlék­­szobor bizottság­a mult szombaton gr. Esz Pé­terházy János elnöklete alatt a szobor el­­a helyezése és leleplezése tárgyában gyűlési­g­ tartott. Hajós János, ki lankadatlan fáradó jo­rásával csaknem egy maga vitte keresztül a­z a szobor létesítését — előadta, hogy a Hu­­­­szár Adolf, kitűnő szobrászunkkal kötött 1r szerződés értelmében a szobor aug. 15-ikért , pontosan elkészült és le is szállíttatott s igy ma ma már csak a felállítás helyének megha-­­­­tározása s a leleplezés ünnepélye van hátra Az elhelyezés kérdését illetőleg megjegyzi a­ hogy a szobornak a bizottság által már előbb meghatározott helye, t. i. a Széchenyi-ut­­­­czában a színház nyugati bejártával szemben és két fa között a járda melletti hely, teljesen al­­kalmatlannak bizonyult, mivel a szobor oc­tagon talapzata a járdából venne el tért szakértő férfiak javaslata alapján ajánlja le a ház, hogy a szobor más alkalmasabb helyen, és még­pedig a színház főbejáratánál a Torda­­az utcza felől eső földszinti ablakmélyedésben v­ egy e czélra készítendő fülkében helyeztes­­ít­­sék el ; itt a járást a szobor nem akadályoz­­a­­ná, alapja a falban már meg volna építve, ez eső nem verné s a színházba járóknak sze­­­­me előtt volna; a mi a félegesség pedig ab­­o­­ból származék, hogy színháznak csak ek egyik fele volna szoborral díszítve, reméli o­ elenyészik az által, hogy lesznek még oly ki­re­ tünőségei színházunknak, kiknek emlékét és még egy szoborral fogja a hálás közönség is megörökíteni. A bizottság egyhangúlag helya­■ a selyén Hajós János javaslatát, a színházi vá­­­­­lasztmányt felkéretni határozta, hogy a szí­­n­­bornak e helyen való elhelyezésébe nyugod­­ak jék bele. Tanácskozás alá vétetvén a leleplezés ünnepének kérdése, a bizottság elhatároz­­á­sa, hogy a szobor f. hó 24-ikén vasárnap­r­e- 11 órakor fog lelepleztetetni;­­ ez alkalommal a színházi zene és ének-­­ kar fog közreműködni . Hajós János­­ első­sorban a szobor keletkezésének tör­­­­ténetét fogja elmondani s beszéde végezté-­­ vel a szobor lelepleztetik; utána, ha a szó-­­ borbizottság felkérésének az illetők engedni­­ fognak, Kovács Gyula egy beszédben az el­­­­hunyt művész életrajzát fogja adni s művé­szi érdemeit méltatni, ezt követőleg Szász Gerő egy alkalmi költeményt szaval; végül színtársulatunk néhány nő tagja a pályatár­si kegyelet zöld koszorúival fogja a szobrot feldíszíteni. A bizottság a Programm keresz­tülvitelére Hajós János, Szász Domokos Fe­­hérváry Antal, Kovács Gyula, Földesi Sándor Tompa városi mérnök és Fekete Pál szemé­lyében végrehajtó bizottságot küldött ki. A gyűlés ezzel befejeztetvén, a bizottság a szobor s a felállítás helyének megtekintésé­re indult. A bizottság a felállítási helyet is minden fenforgó javaslat közt a legalkalma­sabbnak találta, a kész szobor pedig meglep­te hűségével és művészi kivitelével. A­­ bronzból öntött szobor Gyulai Ferencz mell-­­ képét mint egy kétszeres életnagyságbban adja s arczán a komolyságnak és mosolynak sajátságos vegyülete játszik, vonásai erőtel­­j­jesek s azok, kik Gyulait személyesen ismer­ték, megelevenülve látták bennök a mű­vészt; mellét magyaros kabát és ezen redős palást egy része fedi. Talapzatát nyolcz­­s szögő lapra helyezett egy nagy s egy ki­sebb átmérőjű hengeralaku szép mauthau­­,­seni gránit fogja képezni. Részünkről igen­­ örvendünk, hogy Kolozsvár, melynek egyál­­­talán nem léteznek szoborművei, e szoborban­­ egy kisebb szabású bár, de mindenesetre ma­ 3 részi emlékkel gyarapodik. Azon város, mely­­ sokat ad műizlésére, reméljük, szaporítani­­ fogja ez emlékeket.­­ — Az erdélyi gazdasági egylet­­ 1876-ik évi szeptember hó 13-án d. u. 5­­ órakor igazgató választmányi ülést tart az­­ egyleti irodában, (belközéputcza 13. sz. Gróf­­ Mikó Imre háza), melyre a t. tagok ezennel 5 tiszteletteljesen meghivatnak. Főtárgyak: az­­ egyleti köztelek és az 1878. évi párisi világ- B kiállítás ügye.­­ Déváról írják lapunknak szept.­­ 10 - ki kelettel: Ha valaki ezelőtt 10 évvel­­ távozott Déváról s azóta nem látta, rendki­­­vüli meglepetésben részesülne, oly annyira­­ megváltozott ezen rövid időszak alatt e vá­­t­­rosnak úgy külseje, mint társadalmi belélete,­­ s örömmel constatáljuk, hogy kimondhatat­­­­lan előnyére, mert a magyar kormánynak — s­ eléggé meg nem hálálható — hazafias jóaka­­­­­rata, ezen eddig mindenben hátramaradt kis­­ városkát és Hunyadvármegyének kizáró­­l­­lagos gyapontjává tette és teszi folyton, s ha­­a bár érezzük annak hatását a fokozatos drága­­­­ságban, de ellensúlyozza azt, a minden lépten­­- nyomon észlelhető szellemi emelkedés r­é­s­ze azon arányban, a­mint emelkednek itten naponta­a, a szükség parancsolta építkezések, úgy nap 3- ről napra fokozódik a társadalmi szellem­i­ élet is oly annyira, hogy e tekintetben mér­­­­kőzhetik kis városkánk sok, tízszerte népe­­­­sebb várossal, mert hogy egyebet ne említ­­s­­ek, a­mennyire ezelőtt 10 évvel semmi n­­­e­mű oskolával nem bírtunk, oly­annyira elva­­­­gyünk jelenleg látva a kimivelődhetés min­dennemű eszközeivel, az oskolákkal, melyek­­­ből elvitázhatlanul kimagaslik állami főreál­­i­ iskolánk, melynek fenállhatása iránt csak­­ e­ legközelebbi múltban, úgy a közönsé­­g­ elfogult része, mint számos részakarók­é, de sőt a magyar kormány is kételyeket tá­­á­­masztottak ! Oka pedig, — a dolog nem cs­­ak mérése melett, — főképen abban volt kere­sn­tendő, a mit már gyakran szellőztettünk, é­ s hogy nem volt annak itteni léte megállapít­­iat­va, s ferde informátiókkal kifolyólag, vona­kodott a magyar kormány főreáltano­­­­dává emelni. — S ime alig hogy azzá lett !- decretálva, özönlöttek a tanulók, úgy, hogy­­ a­ tavalyi létszámhoz képest 42%-al szaporo­­­­dott, mert a mai napig az 5 osztályban 1 IC­­p tanulója van ez intézetnek ! — Nevelte azonkívül ezen kedvező eredményt az in­­n­­teni társaskör lelkes felkarolása, mely min­te­den szépre és nemesre oly szépen és ered­­­­ményesen tud felbuzdulni, hisz hol kell an­nál nemesebb tett, mint az, hogy belátva, a­­miszerint sok szülőket a szegénység is tart e- vissza gyermekeiknek nevelésében, 62 család k­ vállalkozott szegény tanulóknak ingyen eltar­­t­­ásában, a­mi által mintegy 10 gyerek égési 1­ éven át ingyen elláttatik élelemmel.s Am­it mintegy 20.000 írt. alapitványnak felel meg­­­ köszönet érezte a nemes­ keblü emberbarátok­­n­nak, de legfőképpen ezen fényes eredmény létre­­­­­hozójának, a fáradhatatlan, lelkes bűnleány­­t Szereday Ignácznő ő nagyságának, a ki h­á­z­­ró­r­ól-házra járva, buzdított és serkentett az *j aláírásra! — s igy a szegények anyagává a- lett, s ki tudja, hány hasznos honpolgárnak a. lett a jövőben pályája megalapítója. Hogy ily ts, lelkes közreműködés és a főreáltanoda egy­­éb -­ről egyre kitűnő tanárai vezetése mellett,­­ a kívánt eredmény el nem maradhat, az én elvitázhatlan meggyőződésünk, s nem marad­­­ egyéb hátra, mint a magas kormányt ismé­­t­­j­­­e­­­v­e megkérnünk, hogy az építkezésről i­s­ gondoskodni szíveskedjék jókorán, mert a jö­­­­­vő tanévben a VI. osztály felállításával nem­­ lesz hová elhelyezni a tanulókat, s me­g le­het győződve a magas kormány, hogy a me­­­n­gye közönsége a tőle kitelhetőt ez irányban 3. megteendi. L. F. 7- — Kri Kri. (Mese az állator­o­­sz­ágból.) — Zeusz kihallgatáson fogadta 3­ az állatokat Mindnyájan ott álltak trónja­i­ körül és egyenként előadták kívánságukat ,­ vagy panaszukat. Az oroszlán keserűn fa­­k­­kadt ki az ellen, hogy ha két más állat egy­­­-­mással veszekedik, neki nem szabad mind­k­ét kettőt felfalni. A medve arra kért engedel­­­y­­et, hogy legjobb barátját, ha barlangjához 3- 1000 lépésnyire közeledni mer, széjjel szed­ik hesse A sas, mint rendesen tenni szokta, I­ Jupiternél bevádolá a verebet, a­miért nem­­- tartozó tisztelettel repült a szájába, sőt még­is rá is merészkedett sinoárni. S istú a többi állat is, fajához képest mindegyik, ügyeit Jo­vis zsámolya elé vitte,­­ mert ő istensége épen jó kedvében volt: meghallgatott min­den állatot, a miért aztán nagy vigság ural­kodott egész állatországban. Csak a birka meg a szamár állt búsan a sarokban s ló­­gatá le fülét, farkát. — Hát titeket mi lelt? kérdé őket Zeusz. Mi az oka szomoruságtok­­nak­­ ük, atyja a mindenségnek, rosz sorban vagyuok. Ám nézzed — m­inden állat hangjában van valami, ami a többi teremt­ménynél tiszteletet vagy legalább elismerést szerez nekik. Csak itt az én bégető birka komán­yá­je s az én fá­zásom költ gúnyt és kaczajt pajtásainknál. — De hát mit tehe­tek az ellen ? kérdé Zeusz. — Adj valamit, amin az emberek nem nevetnek ; lehet olyan buta, hogy minden állat röstelné — de az­tán rettenetes kiállhatatlan hangja legyen. — Jó, mondá Zeusz, zsebébe nyúlt s kivett onnan egy­­ k r i k r i­t. — Íme, fogjátok ! mondá az isten. Kéréstek ostoba ugyan, de az amit átadok nektek, még sokkalta osto­bább. Nesztek hát és kínozzátok magatokat és a világot addig — a meddig divatját nem múlja. — így szólt a jóságos Zeusz. É­s ezen idő óta minden birka és minden szamár k r i k r i v e l j á r. (B. Jankó.) — „Hygiaepolis.“ Egy angol orvos a mult évben egy könyvet adott ki, melyben egy eszményi várost, „N­ygraepolis“-t ír le. Ebben a mintavárosban a modern orvosi tu­domány minden vívmányainak alkalmazása mellett szerinte az emberi életet a lehető leghosszabb időtartamra lehet kihúzni. E könyv tartal­mát a legtöbb olvasó egy exc­entri­­kus fej szüleményének tarthatta, és nem igen hihette, hogy az ebben fejtegetett eszmék valósításához komolyan hozzá akarhat vala­ki látni. Mindezek csalatkoztak. Egy mér­nök, ki az orvos által tervezett Hygiaepolis megtestesítésére vállalkozott, a „Times“ ben kijelenti, hogy ő nem képes arra a meg­­számlálhatlan buzdító és fölvilágosítást kérő levélre válaszolni, melyek ez ügyben hozzá érkeznek s ez alkalommal köztudomásra hozza, hogy tervei , előmunkálatai készek, legközelebb közrebocsátja s hogy már ő is biz­tosítva látja az eszme kivitelét. — Vérlázi­tó gyilkosság történt Kőrösbányán augusztus hó 26. este 10 óra tájban. Herber Salamon ugyanis Veres Már­tont 3 késszúrással megölte. A dolog így történt: Említett időtájt Veres Márton ne­jével Székely János korcsmájából hazafelé jövet, a klastrom alján levő mészárszékben világosságot látva, hol is Salamont egy esti órákban levágott marha eldarabolásával ta­lálta. Márton szemére vetvén Salamonnak, hogy hire és tudta nélkül marhákat vág, s azok húsát az ő kárára 2 krral olcsóbban akarja árulni, szóváltás kerekedett, melynek folytán Salamon zsidó fölkapván a vágó sze­­keretét, annak fokával Mártont fejbe ütötte, s arra rögtön a metszőkéssel szivére­n erős szúrást intézett Márton „tolvaj“-t kiáltott s kitántorgott a mészárszékből. Pár lépést té­ve „jaj, megöltek !“ kiáltással holtan össze­rogyott. Veres Márton holtteste haza vitetet de a mészárszék előtti tért nagy népözön lepte el, hol Salamon a mészárszékben be­zárkózva volt, késekkel kezeiben. Egész vá­roson nem találtatván perzekutor, Éber Gyula a börtöntől hozott el egy fegyveres őrt. Most valódi ostrom indult meg a be­zárt vasas ajtó ellen. Kövekkel s dorongok­kal zúzták be az ajtót, s alig lehetett meg­akadályozni, hogy Salamon agyon ne veres­sék, vagy mást is agyon ne szúrjon. Végre Salamon belátva, hogy a védelem hiábavaló, maga megadását jelenti ki, mire őt többen megragadva, roppant zajongás, átkozódás és szidalmak közt börtönbe kisérték, vigyázókat rendelve mellé, 27 én volt kihallgatása. A tettet nem tagadja, de nem akar emlékezni, hogy miként tette a halálos döféseket, s azt állítja, hogy a gyilkosság önvédelemből történt. K.: Bécsi tőzsde. Szeptember 9-én, 1876. Pénzbile­folyam o. é. 60/, metalliques........................ 66 65. 5°/, nemzeti kölcsön............. 70 05. 1860-iki államkölcsön................111.80. Bankrészvények.....................................859.—. Hitelrészvények.................................. 146.80. London......................................................12160. Magyar földtehermentesítési kötvény . 75.40. Temesvári földtehermentesitési kötvény 73.75. Erdélyi földtehermentesitési kötvény . 74.75. Horvát-Slavon földteherment. kötvény 86.... Ezüst......................................................101.90. Cs. és kir. arany..................................... 580.'/.. Napoleon d’or.........................................1*70­. 100 mark német érték.......................696... Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő PAPP MIKL­ÓS NYILTTER.*) Karácsom és újévi ajándékok szemé­lyes bevásárlásokért. Közelebbről Bécsbe utazni szándékoz­ván — üzletem czikkeire vonatkozó megbí­zások pontos teljesítésére magamat ajánlom. Kolozsvárt, szept. 10-én 1876. Bányay L. Károly. A kat. eng. általános ipar- és keresk. ügynöki iroda irodai helyiségét átköltöztette Párisul­*) E rovatban megjelenő czikkekért szerkes*­tőségünk semmi felelőséget nem vállal el. Szorít.

Next