Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)

1877-02-14 / 36. szám

badság napja, melytől kölcsönzi ezentúl a félhold fényét s hevét. Szabadság, egyenlő­ség képes csak termékenyíteni a mi tala­junkat, és a szabadság, az egyenlőség su­garainak heve forraszthatja csak egybe a fának. Ifjúság bizalma, nemzet rokonszenve ki­­sért benneteket a nagy útra, és mint a bizalom­ra méltókat, mint a rokonszenvre érdemese­ket, fogad most ifjúság és nemzet. Keblün­ket pedig eltölti azon drága érzet, hogy ke­let felé van egy nemzet, mely bennünket él­tetve, velünk vigad és velünk sir, mely egy velünk jó és rosz időkben; hogy van tehát egy nemzet, mely baráti jobbját, testvéri csókját küldi a magyarnak. És mert ezt ál­talatok küldi, eljöttünk, hogy melegébe ve­gyük át tőletek, éltetve mi is őket, a török testvéreket, és éltetve titeket, a küldötteket. Éljenek ! Éljenek ! A meghatottság hangját válaszolt Lu­­káts Gyula, röviden beszámolva a küldöttség működéséről. Utána egy lelkes honleány gyönyörű babérkoszorút nyújtott át a kül­döttség vezetőjének, mit a küldöttség tagjai egyenként megköszöntek. Az ünnepi rész ez­zel bevégződött s következett a lakoma. A 300-as bizottság elnöke a királyért, a 60-as bizottság elnöke a királynéért üliték poha­raikat. Számos toasztot mondtak még a Serdar-Ekrem jólétére, Kossu­h egészségére, mindkettőt táviratilag elküldötték illető helyé­re. Helfy képviselő felköszönte a fiatalok múltját, szerencsét kívánt jövőjükhöz Be­széltek Orbán Balázs, Simonyi Ernő, Ragá­lyi N. képviselő urak a törököket éltetve. Mulatság és jókedv volt mindenütt, nevelve a vidéki üdvözlő táviratok és küldöttségek által. Az áldomás éjfélig tartott­ állapot így áll: Élve született januárban 87, u. m. a férfinemből 40, a nőnemből 47. Val­­lásszerint r. cath. 34, ezekből 5 törvény­telen ; ev. ref. részről 35, ezekből 2 tör­vénytelen ; ev. lutheránus 4, görög egyesült két nemzet közti barátság napjának szűz ■ 10, ezekből 7 törvénytelen, görög nemegye Bogarait, és azért vagyunk mi mindnyájan, sült­­, izraeliták részéről 3. — Házasság­mint egy szabad nemzet fiai, tisztelettel rá léptek a r. cath. részről 12, ugyanannyi-és kegyelettel Törökország alkotmányos szav­an az ev.­ref részről, unitárius 1, görög­hadsága megteremtője iránt 1 Ti,kik a magyar ifjuság és nemzet érzelmeinek tolmácsolói vol­tatok, ti, kik küldöttek szellemében jártatok el­: egyesült 2, izraeliták részéről 2. A meg­haltak száma 86, beleszámítva az országos ______­_________ és katona kórházbelieket is. Halva született hiven teljesítettétek „missiómokat és megse­ a férfinemből 3, ugyanannyian a nőnemből leh­etek küldöttek — a magyar ifjúság intenzió- A születéstől az első évig a férfinemből 12. :x—i. Tf .... az 1 fő évtől 6-ig a férfinemből 7, a nőnem­ből 5 ; az 5—10-ig a férfinemből 2, ugyan­annyi a nőnemből; 10—20-ig a férfinemből 4, a nőnemből 3; a 20—30-ig a férfinemből 4, a nőnemből 3; 30— 40-ig a férfinemből 5, a nőnemből 2 ; 40—50-ig a férfinemből 1, ugyanannyi a nőnemből; 50—60-ig a fér­finemből 4, a nőnemből 2; 60—70 ig a fér­finemből 1, a nőnemből 4; 70— 80-ig a férfinemből 2, a nőnemből 5; 80—90-ig csak a nőnemből 1 ; a 90-ik évet egy férfi érte el. A halálokok következő számarányokban fordultak elő : u. m­. különféle szervezetű lo­­bos betegségek következtében 20, beleszá­mítva 10 roncsoló-torokláb esetet is. Külön­féle szervezetű heveny és idült hurutban 11, életgyengeség miatt 8, ugyanannyian agyság miatt, szélhüdés miatt 3, ugyanannyian asz­­kórban és rángásos görcsök miatt, szívbán­­talom miatt 2, ugyanannyian hagymásban és brightféle kórban, rák bárzsingszer, megfa­gyás és rézgálitz mérgezés miatt egy egy. Rendőri bonczolat és szemle 3. A 86 halott­ból 30 nem gyógykezeltetett. A külváros területén magánosoknál elhelyeztetett 7 le­­lencz és mintegy 6 árva gyermek. Gondo­zásuk kielégítő. Látlelet véleménynyel együtt és orvosi bizonylat összesen 38 adatott ki Nagy figyelem fordittatott a különféle fele­kezeli elemi iskolák, ápoldák és óvodák, nem különben a helybeli nevelő­intézetek vizsgálatára, intézkedés végett az észlelt hiányok iránt. — Felhívás Polgártársak ! Nemze­tünk ifjúságának fontos keleti küldetése még nincs teljesen befejezve. Elmentek a szom­széd testvér­néphez, elmondani, mit és ho­gyan érez a magyar? A közös óhajok egye­sültek, egy érzelem dobogott a török és magyar szívben A konstantinápolyi küldött­ség diadalútja csak akkor lehet tényező nem­zeti életünkben, ha a stambuli örömnyilvá HittHARA­NG, Kolozsvár, február 18. # Egy nagyszerű alapítvány. Gróf Kun Kocsárd a szászvárosi ev. ref. tanoda érdemekben megőszült főgondnoka, a gondozása alá bízott tanintézet javára tett számtalan áldozataira egy nitánt szerény körünkben viszhangozzuk, alapítvánnyal tette fel a koronát. 50,000 Magyarország nem fojtotta vissza nemes mond ötvenezer frt úrbéri kötvényt adott át az intézet pénztárába oly feltétellel, hogy annak kamataiból építtessék fel a már terv­be vett osztályépület, azután pedig tőkésít­­tessék mindaddig, míg oly összegre növi ki magát, hogy az intézet többi jövedelméhez csatoltatván, elégséges lesz egy a kor kívá­nalmainak megfelelő teljes gymnasium fen­­tartására. Addig is, míg az úrbéri kötvények szelvényei esedékesek lennének, az építkezés megkezdhetése végett 1000 frt készpénzt előlegezett az intézetnek. Az elöljáróság meg­hatott szavakban mondott köszönetet a De­mes jótevőnek, fogadva, hogy éltök legfen­­tebb feladatának fogják tekinteni a dicső alapitó magasztos intenzióit megvalósítni. Sok ilyen gondnokot adjon a gondviselés ta­nodáinknak Dózsa Dénes, ev. ref. tanár. 4­ 1 A fennebbi tudósítás után nem tehetjük, hogy gr Kun Kocsárd, e valóban nemes gondolkozású férfiúval szem­ben, mély tiszteletünknek ne adjunk kifeje­zést. E szép alapítvány olyan fényes áldozat a magyar közművelődés oltárán, mely meg­érdemli, hogy reá mutassunk azok előtt, kik csak nagy phrasisokat eregetnek a világba, minden lében kanalok szeretnek lenni, de soha egy garast se tettek le hazájuk érde­kében. A gondviselés sokáig tartja meg e nemes férfiút hazája, nemzete javára, hogy fényes felemelő példa legyen mások előtt — ebben a babyloni sötétségben! A földmivelés- ipar és keres­kedelmi miniszter ur f. é február 3-án 1676. sz. a. megengedte, hogy Szolnok-Do­­boka megyébe kebelezett Bethlen község­ben, az ott évenként ápril hó 5-én és 6 án tartatni szokott orsz. vását az idén kivéte­lesen márczius hó 25-én és 26 án tartassák meg. —P — A helyben állomásozó hon­véd és közös hadsereg tiszti­kara tegnap éjjel rendezte második fényes zártkörű táncr­­estélyét. Évek óta,­­ helyesebben az éa előtti évek óta sohasem tapasztaltuk még, hogy a tisztikar ilyen előzékeny udvarias­sággal tudott volna egy társaságba összeol­vadni a polgársággal Mi az idők jelét lát­juk ebben, és örvendünk, hogy a tisztikar élén olyan térfiek adják a jó példát, kik ér­zik és belátják, hogy a köz­ólétnek nem egyedül a szurony a legfőbb támasza, ha­nem azon barátsági­s egyetértés, mely a ka­tonát és polgárt jó és balszerencsében ös­s­­re kell hogy tartsa A redout termei fé­­nyes és nagyszámú közönséget fogadtak be, a 1111 ki tinin abból is, hogy a társas tánczo­­kat mintegy ISO pár lejtette. A bál igen fek­et volt rendezve, s a farsang legelőke­lőbb mulatságainak egyike volt. Kolozí­vár város népességi ál­lap­a A városi közigazgatási bizot­ság Határon tett főorvosi jelentésből a következőket mintjük ki. Ez idei január gondolkozását, kifejezést adott érzelmeinek magyarán, megmutatván a világnak, hogy nemzetünk magáévá teszi ifjaink által ke­leten tolmácsolt politikai hitvallását. És Erdély? Polgártársak! A két küldött febr. 14-én, szerdán d. u. 3 órakor városunkba érkezik. Vegyetek részt teljes számmal a fogadtatásban, mely nemzeti ünnep. Idézzünk elő pezsgő magyar szellemet, s a lelkesedés óráiban ne hallják füleink az északi medve mor­­mogását, feledjük a barbárok méltatlankodását. Jelzett napon délután két órakor a menet megindul a városi vigadóból (redoute) az indóházhoz ; itt üdvözlő beszédet tart az if­júság nevében C­za­k­ó József; továbbá fogadja a mai napra összehívott polgárokból álló értekezlet által kijelölendő szónok a vá­ros nevében. A bevonulás vissza a redoute­ba történik.­­ A menet felett polgárokból alakult rendfentartók fognak őrködni, a köz­vacsora a fogadtatás napján estel­ 9 órakor veszi kezdetét, melyre jegy Orbán, Taufer c­ukrászatában, az iparos egylet helyiségé­ben és a bizottsági tagoknál kapható. Ko­lozsvárt, 1877. febr. 13 Czakó József rendező b­zottsági elnök. „ A küldöttek megérkezésének hire nagy lelkesedést ébresztett városunkban. A mily aggodalommal olvasta városunk lel­kes polgársága az ifjak utjában történt kel­lemetlenségeket, és oly óriási mérvben igyek­szik megérkeztük fölötti örömét kifejezni. Az iparos ifjak testülete és a tűzoltó egylet tagjai az egyetemi polgársággal egyesülten részt vesznek a díszmenetben, s az este 9 órakor, a helyszűke miatt a Biasini-szállo­­dából a redoutba áthelyezett bankettben. A nőket, tapasztalt érdeklődésük kifejezéséül felkéri a bizottmány, hogy nemzeti színű kokárdákat, minél nagyobb számmal küldeni szíveskedjenek, holnap déli 12 óráig, a nem­zeti szálloda 32 számú termébe. A lelkes városi po­gárság ma délután 2 órakor a nemzeti szállodában tartja értekezletét a 11 es bizottsággá egyesültem Ez értekezleten ki fog jelöltetni a polgárság nevében üd­vözlő beszédet tartó szónok is. — Nyilvános számadás. A kolozs­vári m. k. tud. egyetem ifju­.ága által 1877 ik év február ké­­­ső napján a városi viga­dó (redoute) helyiségében a „jogász segélye­ző egylet” és az „egyetemi kör“ javára ren­dezett zártkörű tánczvrgalom alkalmá­al ren­des bevétel volt: 567 frt, felülfizetés 356 frt 10 kr. Összesen: 923 frt 10 kr. Kiadás : 637 frt 27 kr Tiszta jövedelem 286 frt 83 kr. Felülfizettek: dr Abt Antal e. t. 3 frt, dr Ajtai Sándor e. t. 3 frt, Abrahim Antal, ügyv. 2 frt, dr. Brandt J­zsef e. t. 6 frt, dr. Berde Áron e. t. 4 frt, Bokros Elek 3 frt Bésésy Károly 3 frt, Bideskuty György e.­­ 10 kr, dr Csiky Viktor e. t. 6 frt, dr Concha Győző e. t. 6 frt, Dobál Izsák 4 frt, dr Entz Géza e. t. 5 frt, dr Fleischer Antal e hónapinak többnyire rendkívül szelíd időjá­­t. 3 frt, Finály Henrik e. t. 3 frt, Felméri­tásának lefolyása a betegforgalomra kedvező­­leg ható­­. Leggyakrabban a légzési szervek hurutos lobos állapotjai mutatkoztak, a fer­tőzési kórok közül a roncsoló soroklob ese­tek csak szórványos állapotban léptek föl úgy, hogy nagyobb részt enyhe lefolyásnak voltak, és mindössze csak 10 haláleset for­dult elő, ezek is csak a 10 évesekig. A fer­tőtlenítés mindenütt szabályszerűleg vizetett véghez A helybéli állam­i országos Karolina­kórházban 323 beteg gyógykezeltetett; ezek­ből 133 meggyógyult, 11 meghalt és 179 .. további gyógykezelésre kimaradt. Tekintet- Mihály e halig, 1 frt, Mika Károly e. halig, be véve tehát az általános beteglétszám apa-1 I frt, Mihály László 2 frt, dr Óváry Kele-Albert 8 frt, dr. Réthy Mór e. t. 1 frt, Szabó Károly e. t 4 frt, dr Szilágyi Ete e. t. 3 frt, Szász Béla e. t. 6 frt, dr. Szilassy Gergely e. t. 3 frt, Szász Domokos 2 frt, Özv. Szentiványi Lászlóné 2 frt, Szamosi JáNOS e. t. 10 frt, Szakács Balázs e. hallg. 1 frt, Szabó Ádám 1 frt, Sugár József ügyv. 2 frt, Simon Kálmán 1 frt, dr. Török Aurél e. t. 2 frt, gr. Teleki Károly 3 frt, gr. Teleki Miksáné 10 Tauffer József 2 frt. dr. Wesse­lényi Farkasné 126 frt. Dr. Vályi Gábor e. t. 3 frt. Wertheimer tanár 1 frt. Gróf Wass Béla 3 frt, főtiszt. Váradi Mór 2 frt, Wagner Frigyes e. halig. 1 frt, Veres Lajos e. halig. 1 frt, Zatureczki Albert 3 frt. Mely szives adományokért fogadják az illetők a bizottmány nevében hálás köszönetemet. Ko­lozsvárt, 1877 február hó 10-én. Bágyi Kál­mán, pénztárnok. — Párbajról szóló törvény. A franczia senatusban Herold senator törvény­javaslatot terjesztett be, mely igy szól: 1. § A párbaj vétség 2. §. A ki párbajban verekedett egy hótól egy évig terjedő fog­sággal és 100—1000 frank pénzbírsággal; a ki párbajban a másikat megsebesíti, három hótól 3 évig terjedő fogsággal és 1000— 10.000 frankig terjedő pénzbírsággal bűnhő­dik. 3. § Minden kihívás párbajra, minden meggyalázás, mely kihívást rejt magában, vagy azt maga után von, tekintet nélkül az erre kiszabott keményebb büntetésekre, hat naptól 3 hóig terjedő fogsággal és 100— 1000 frankra rugó pénzbírsággal büntette­tik. Ugyanő büntetés alá esik az, ki nyil­vánosan vádol valakit, hogy a párbajra való kihívást visszauta­lta. 4. § A fentebbi vét­ségben bűnrészesekül bűntettetnek azok, kik ajándék, ígéretek, fenyegetések által, tekin­télyük, vagy hivatalos tekintélyük által bűn­tetésre méltó machinacziókkal vagy fo­gásokkal valakit e vétségre késztettek. 5. § A párbaj tanúi, ha csak nem a 4. § értel­mében bűnrészesek, a 2. §- ban foglalt első­sorban említett büntetésben részesülnek. Csak, ha bebizonyul, hogy csupán azért ele­gyedtek bele, hogy a párbajt meggátolják vagy rész következményeinek elejét vegyék, szabadulnak a büntetéstől. 6. §. Az e ha­tározások erejénél fogva elitéltek 5 évre el­veszítik választási jogukat 7. §. Ki abban bűnös, hogy párbajban ölt, arra is itélhető, hogy egy évtől öt évig terjedő időre a meg­öltek lakhelyéről tíz miliométernyire kell költözködnie. 8 §. A büntető törvénykönyv 463 czikke, a visszaesésekre vonatkozó ha­tározatok kivételével, az összes fentebbi bűn­esetekre kiterjed­t A n.-enyedi önkéntes tűzoltó egylet folyó 1877-év február 3-án megtar­tott tánczvigalmának összes bevétele 256 frt 10 kr. ebből levonva 108 frt 82 kr. költsé­get, maradt tiszta jövedelem 147 frt 28 kr Felülfizettek : gróf Busseul Henrikné Onga, mint bálanya 100 frt, tks. Sándor Elek ur 4 f­r­t, tks Mangezius Frigyes ur 2 f­r­t, mit. Pogány Károly ur 10 frt, tks. Papp Gyula 4 f­rt, tks. Csaló János ur 2 frt, dr. Magyary Károly ur 1 frt, iks. Lengyel Jó­zsef ur 1 frt, mit. Thoroczkay Zsigmond ur 1 f­r­t, N. N. 10 kr, mit. Zeyk Károly ur ifj. 4 f­r­t, mit. Zeyk Miklós ur 5 frt, dr. Kemény István ur 10 f­r­t, Graef János és társai 2 f­r­t, mely hazafias áldozatkészsé­gekért hálás köszönetét nyilvánítja az egy­let nevében A rend­ző-bizottság. — Az indiai éhségről a „Times” Calcuttából e hó 4-ról táviratot kapott, mely jelenti, hogy a helyzet Bombay-ban semmit sem javult. A segély­munkálatoknál eddig 337,000 ember van elfoglalva, némely kerü­letben még több, így Madrasban 1,015,000 ember van elfoglalva. Madrasban egy új vasút építése van a kilátásba helyezve. Ajánlat létetett, melynek keresztülvitele a kiadásokat 100,000 font sterlinggel csökken­ti. Az ajánlatok kizárják a munkából azo­kat, kik nincsenek nyomorban ; a napszámot leszállítják. Birmából és Bengáliából nagy mennyiségű gabonát szállítanak az ínséges vidékekre. — Az izlam tömegei. Goldsmid an­gol vezérőrnagy mult pénteken Londonban felolvasást tartott, melyek czíme: „Az izlam Konstantinápolytól Calcuttáig.“ E felolvasás­ból a következő érdekes­ adatokat emeljük ki: A törökországi mohamedánok száma bi­zonyára meghaladja a 15 */5 milliót. És ezek közt az osmánok, a par exellence törökök óriási többséget képeznek. A kis-ázsiai tur­­komácok száma 85.000-re tehető, a kizilba­­soké 200.000-re. A barczias, értelmes, tevé­keny druzoké 80.000-re, a matualiusok, az Alsó Libanonban és az ansarivák 250.000-re A szultán birodalmában lakó arabok száma a legújabb statisztikai évköny szerint 250.000- re tehető; a kurdok száma 100.000; ez utóbbi tudvalevőleg lovas nép, melynél még a nők és gyermekek is tudnak lovagolni. A kurdok jó vezénylet mellett első rangú lo­vas tisztek. Végül felemlítendők a szultán birodalmából a cserkeszek, lesghiek stb., melyek vallási háború esetén bizonyára a szultán haderejéhez csatlakoznának. Török­ország hadereje békelábon 148 680 ember, háború esetén 459.360 ember, 20 pánczélos hajó és hetven gőzös 34,000 tengerészszel. Persia lakossága legalább is öt millióra te­hető; hadereje 30,000-nyi lovasság 70,000- nyi gyalogság és 1000 tüzér. A törökök és persák köz­t évszázados versengés ismere­­tes. A Persiától keletre lakó töméntelen mohamedán nép­örzsök hajlandóbbak az ot-Lajos e. t. 2 frt, dr. Groisz Gusztáv e. t. 5 rom­án uralkodót a mohamedánok lelki fejé­­ért, dr. Géber Ede e. t. 8 frt, dr. Generisch­­­nek tekinteni. A három turkesiani khán ne- Antal e. t. 10 frt, dr Hőgyes Endre e­­. vezetesen a Ithivai khán, a bocharai emir és 3 frt, Hutflesz Károly 4 frt, Hajós Jánosné a kokandi emir most is a stambuli khalifa 1 frt, dr. Jenei Viktor e. t. 3 frt, Jánosi lói fogadják el az investiturát. Az Izlam­­i­ Béla e. halig 1 frt, dr Kauitz Ágoston e. t. veinek végleges száma­ a turkománok, özbé- 3 frt, dr Koch Antal e­t. 2 frt, dr. Kolozs­­gek, karakalpukok, kozákok, kirgizek, sar­ok­vári Sándor e. t. 3 frt, Korbuly Gergely 10 tajikok stb. milliókkal szaporítják, bár az in. Köszegváry Gyula 2 frt, Ladányi Gede egyes nomád törzsek vallását tüzetesen nem one. t. 5 frt, gr. Lázár Miklós 3 frt, Lí- igen lehet megállapítani- Afghanistán lakos­­zár Manó 2 frt, dr Machik Béla e. t. 10 frt gágát öt millióra becsülik; e szám m­egosz­­dr. Maizner János e. t. 10 frt, ifj. Magyar I!­lik mintegy 35 néptörzs közt, melyek lét­száma 85 000 és 250,000 közt váltakozik a leggyengébb törzs az afridek törzse — ez­ért Cz­--z-U mind mohamedánok. Végül felemlítjük a leg­hatalmasabb tömeget, azt, mely Indiában la­kik. Angolország keletindiai birodalmának 190 milliónyi lakosságában a mohamedán elem nem kevesebb, mint negyven millióval van képviselve. E szerint az Izlám Konstan­tinápoly és Calcutta közt hatvanhat millió emberrel van képviselve. Ha már most An­golország egy kitörendő háborúban semle­ges maradna, akkor mozlim alattvalói ré­széről nem fenyegeti veszély. De ha Török­ország ellen szövetkezik,­­ akkor úgymond sir Goldsmind tábornok — kétségkívül ve­szedelemtől kell Indiában tartani. Részünk­ről még csak azt jegyezzük meg, hogy a tá­­bornok kihagyja a számításból az Afri­kában, Arábiában és Oroszország euró­pai, meg ázsiai birtokaiban lakó mohamedá­nokat. — Amerikai csendélet egy szer­kesztőségben. Ha egy európai lapban oly közlemény jelenik meg, mely által valaki sértve érzi magát, megjelenik vagy maga, vagy megbízottja által a szerkesztőségben s meg­kapja az elégtételt többnyire békés után. Amerikában a sértett fél felvont revolverrel a szerkesztőre ront s egyszerűen lelövi, mielőtt kérdőre vonná. Egy nevadai hírlap így ír a többi közt: „Tegnap délután, midőn e lap szerkesztője nyugodtan ült munkája mellett, bejön bizonyos Buckner , azt kérdi: „Rend a szerkesztő?* Azt feleltük, hogy „igen*. Erre előhúz egy menykő nagy pisztolyt, fel­húzza a kakasát s fejünknek irányozza a csövét. Mi a személybiztonság e szerény­te­len megsértésen felindulva, félreütjük a pisz­tolyt s ez alkalommal felfordul a vaskályha. Ekkor lehajlottunk s azon voltunk, hogy a szobapadlóját a goromba fráter hátával fel­törüljük, anélkül, hogy a pisztolyra ügyel­nénk, melyet még mindig a kezében tartott Egy szedő bejött s elvette tőle, mi pedig megengedtük, hogy felkeljen és kifejeztük előtte azonnali eltakarodása iránti forró óhajtásunkat. Erre ő előrántott egy húsz és fél hüvelyk hosszúságú vasbotot s azon volt hogy azzal személyünket megmagnetizálja Ebbéli azándékában azonban megakadályoz­tatott a markunk által légcsövére alkalma­zott gyöngéd nyomás által. Ekkor aztán ki­toltuk az üvegajtón, anélkül, hogy annak szárnyait előbb kinyitottuk volna s igy tör­tént, hogy egy üveg darab szerkesztői kopo­nyánkba nyomult. Az a czikk, mely miatt idefáradt, egy közönségesen ismert ártatlan dolognak nevek nélküli közlése volt. Az ily városi híreket mi ezután is közölni fogjuk tekintet nélkül arra, hogy azzal kinek há­gunk a tyúkszemb­e s készen állunk ma­gunkat bárki ellen megvédelmezni, a­ki atten­tálul jön ellenünk. Semmit vissza nem vo­nunk, semmit meg nem bánnak, még az oly gyöngéd elbánást sem, minőben e gentle­mant részeltettük. — Természetes halállal hunyt el egy nő, a­ki egész életén át életével ját­szott. Casanova asszony, a híres állatszeli­­dítő, múlt hó 31-én elhunyt Gráczban. A bámulatos bátorságáról és hidegvérűségéről is­mert asszonyt mi ismertük, — írja a „Hon” — mert borzasztó kíséretével többször megláto­gatta. Első ízben, ha jól emlékezünk, a hatvanas évek elején a budai népszínházban láttuk vérfagyasztó mutatványait,­­akkor tör­tént az, hogy egy estén, mikor a magyar vállfüzős ruhába öltözött szokás szerint, a hím oroszlán feltázott szájába tette meztelen karját: az állat sörénye elkezdett borzolódni s tompa morgás hallatszott az oroszlán tor­kából, mintha a föld alól jönne Casanova asszony ijedt mozdulatot tőn s ki akarta venni karját; akkor látta, hogy a forgó sze­mű s farkával csapkodó állat nem ereszti. A bátor asszony elhalványodott. A karja oda volt szorulva az oroszlán fogai közé, melyek fehér tőrökként nyomultak húsába. De az ál­lat még nem szánta magát rá, hogy harap­jon , csak mozgott vészjósló nyugalommal. A közönség észrevette a veszélyt s lélekze­­tét elfojtva, szorongó tekintettel meredt a színpadra. Casanova több másodperczig mozdulatlanul állt, karjával az oroszlán szájában. Mindenki elveszettnek hitte. E pillanatban feltárult a ketrecz ajtaja s be­toppant Némethy az állatszeliditőnő férje s elszánt határozottsággal megragadta az orosz­lán orrát és alsó állkapctáját, szétfeszíte az állat száját s a nő karja­­ megszabadult. A meglepett állat dühösen vágott Némethy felé karmával, de e pillanatban egy hatal­mas ütés a nő kezéből a korbács vasnyelű gombos végével egyenesen a fejére megju­­hászitá­s morogva lapult meg a zugban. Cas­sanova letörte homlokáról a halálverítőket. A perczekig tartó lidércznyomástól megsza­badult közönség tapsokban tört ki és­­ folyt tovább a borzasztó produkczió. Pár évre rá a pesti állatkertben láttuk szörnye­tegeivel. Casanova 30 éven át, szászor­vo­t életveszélyes helyzetben, állatjai, az orosz­lánok, hiénák, farkasok, leopárdok többször megtámadták, egész teste tele volt sebhe­lyekkel, de lélekjelenléte, melyet sohasem vesztett el, mindig megmente a bizonyos ha­láltól, a szétmarczangolástól; az idegrázó fog­lalkozás egy életen keresztül azonban mégis kimeríte erejét, s pár év előtt visszavonult Gráczba, miután oroszlánait a pesti állat­kertben eladta. Elvonulva élt 8 eviló házas­ságából származó fiát egy pesti kereskedő­­háznál állásba juttatván, mint mondák, el­hunyt s egész csöndben temett­etett el, úgy hogy halálhíre is c­ak 3 hót múlva jutott el hozzánk. — Soltész Antonia, özv. Hrdlicska Ferencné, a saját és testvérei: Soltész Fan­­ni, özv. Prekopp Ferenczné és ennek gyer­mekei; Emmi, cs. kir. pénzügyi főtanácsos Windakievicz Ede özvegye; Mária, cs. kir. bányamérnök Ziegelheim Gusztávné; Alousa, m. kir. bányamérnök Rónay Gyul­áné; és Gábriela, m. kir. bányatanácsos Rih Fe­­renczné; továbbá Soltész Josephine, cs. k bin­yatiszti számtanác­os Navrucl Ferenczné és gyerünkéi; nevében nélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy forrón szeretett férje Hrdlicska Ferencz nyug m. k. bányatanácsos életének 58 ik. boldog házasságának 30-ik * x„ Mor, strporni- Ezredes évében, f. hó 10-ét­ délután 5 órakor, 21 na- A „M­. P." magántávirata. Feladatott Budapesten, febr. 13. d. e.11 ó. 45 p. Érkezett Kolozsvárra, febr. 13. d. u. 12 ó. 36 p. Minden k­ombinatió, hogy uj kormány alak­it­­tassák, megh­iu­su­lt. Sennyey, Bittó, Szlávy, Gorove és Ghyczy kihallgatása u­tán ő fel­sége utasította Tisza Kálmánt ás Szólít, hogy k­isérítsüls­ meg az Auersporg-kabi­­nettal kiegyezni, Sennyey két évi provisoriumot akart volna létrehozni. Már vissza is tért Budapestre. A szerb skupstinára a választá­sok kiírattak. Szerbia elfogadta alku­dozás alapjául a török javaslat hat pontját. Derby lord a londoni franczia nagykövetnek kijelente, hogy lehető­vé kell tenni Oroszországnak a már kivont kard visszadugását. A francia követ azt monda, hogy addig nem adhat véleményt e kérdésben, míg Anglia ide vonatkozó tervét nem is­meri. Win/M ------- - ‘ 1 * * A „New-York Herald“ szerkesztője. _ „Figaro* után Tussai Gábor. — (Vége.) Néhány év előtt irodát szervezett Lon­donban, hol egy megbízottja vezeti az euró­pai nagy városokban levő tudósítók levele­zéseit. E megbízott azok leveleit, sürgönyeit átveszi s New­ Yorkba küldi a lehető leg­gyorsabban. New Yorkban Bennett ur­hajó és gő­zös szolgálatot rendezett, igy keríti kézre a lapjának szóló tudósításokat, jóval megelőz­ve a postát, s mindent sokkal előbb közöl­ve másnál. Az Egyesült Államokban és Dél­­amerikában már minden nevezetes ponton voltak tudósítói, midőn Európára is reá­vet­te üzemeit. Az alkalmazott módok czélarányos vol­tát eléggé bizonyítják a „Herald“ közlemé­­nyeinek sikerei az abyssiniai háború alatt. Mindenki emlékezik még arra, hogy az an­gol kormány a Stanley, a lap akkori tudósí­tója sürgönyeiből értesült először Magdala levételéről, s Theodoros néger király ha­­áláról. Mit se sajnál a sürgönyökért a „He­rald” newyorki főnöke, a partokon megha­tározott távolságban lóvonatokat állíttatott fel; tevékeny, biztos egyéneket alkalmazott, s mindenre kész volt, csakhogy a fontos hírt legelőször ő kapja meg. Így történt, hogy Victoria királynő és New York polgárai egyszerre tudták meg az angol csapatok győzelmét. Igaz, hogy e fényes eredmények az il­lető tudósítók kitartásának, buzgalmának is tulajdoníthatók, ámde ezeket annak bátorsá­ga tartá fenn, kit szolgáltak, s kinek elég esze volt hozzá, hogy őket fölkeresse, a megteremtse. Minden ügynök szabad kezet kap a költekezésre. A költség mellékes dolog, fő az, hogy mindig a „Herald” közölje először a fontosabb híreket. Emlékezünk még a Stanley afrikai út­jára, hogy Livingstonet föltalálja. Bennet akkor Párisban volt, sürgönyöz Madridba Stanley után. Az ügynök tíz percz múlva már útban volt; hajnalkor megérke­zik, s rögtön Bennett-hez megy, ki — föl­ébredve — így szól hozzá: — Stanley, utazzék Afrikába. Akarom, hogy föltalálja Livingstonet. — Az ég segítségével megtalálom őt, felelt Stanley. S rögtön készülődéseket tet­tek az emlékezetes útra, mely az egész vi­lág figyelmét Stanleyre, s főnökére vonta. James Gordon Bennettnek tömérdek vagyona van; tiszta jövedelmét két millió frankra tehetjük. S ha lapja hírnevének vá­gya nem ösztönözné, a legkényelmesebb nyuga­lomban tölthetné napjait; ámde szívós, sok igénynyel teli jelleme nem hagy neki békét, s legyen bár Európában, vagy Amerikában, folytonosan lapja érdekeivel foglalkozik. Sürgönyök által, miket naponkint tíz- szer is vált, mindig lépést tart a szerkesz­tőségben történő dolgokkal. Mindig és min­denütt ő vezeti a lapot. Semmi megszorítást, közbeszólást se tűr, s mindenki előtt bebi­zonyítja, hogy megérdemli, hogy ő legyen az úr. Azok, kik közelről ismerik, nagy elisme­réssel szólnak képzettségéről, szilárdságáról, és ítélő tehetségéről. Jóllehet nagy buzgalmat fejt ki lapja vezetése körül, azért erő és ügyesség fejlesz­­­tő gyakorlatokra is marad ideje: lő, úszik, és nagy sétákat teszen. A jótékony adako­zásban határt nem ismer; a múlt télen ő adott New­ Yorkban 150 ezer frankot nép­konyhák létesítésére. Külsejére nézve Bennett úr 36 éves, magas, izmos, előkelő, csinos kinézéssel. Sze­mei aczélkékek, átható, szigorú tekintettel; orra hegyes, álla aláhajlott, minden vonása szilárd jellemre mutat. Bajusza amerikaiasan legörbül. A „Herald” tulajdonosa ifjú korában több évet töltött Franczia- és Németország­ban, a legjelesebb nevelők vezetése alatt. Atyja komoly meggondolkodással vezette nevelését; ismeretei alaposak, szélesek.

Next