Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)
1877-02-23 / 44. szám
Midhat levele a szultánhoz. Midhat pasa bukása előtt kevéssel következő levelet intézte a szultánhoz: „Felség. Az alkotmány kihirdetése által az volt czélunk, hogy a palotai despotikusnak véget vessünk, felségedet kötelmeiről felvilágosítsuk, a magunkét megismerjük, a keresztények és muzulmánok teljes egyenlőségét elismerjük és komolyan lássunk hozzá az ország felvirágzásának munkájához. 30 év óta nagyon is sok hattot, meg fermant hirdettünk ki; mindezen dekrétumok akkor adattak ki, ha súlyos politikai bonyodalmak származtak és alig múltak el a veszélyek, nemsokára mi is teljesen megfeledkezünk azokról. Az alkotmánynyal máskép kell, hogy bánjunk; ezt nem azért hirdettük ki, hogy a keleti kérdést pillanatnyilag megoldjuk. Mondom, hogy mindenkinek ismernie kell a maga kötelességét; most felséged császári személyén a sor, jó példát mutatni, hogy azok, kik a kormányfelelősség nehéz terhét magukra vállalták, haszonnal működ-Aztán rajtunk, minisztereken a sor, kötelességünk szakítni a hízelgés és titkolás rendszerével, mely 400 esztendeig uralkodott Törökországban. Én tisztelem felséged és a császári család tagjainak személyét, de tiszteletemet nem tehetem eszközzé saját hazám érdekei ellen. ... ..A Felelősségem roppant nagy, főleg attól tartok, mely saját lelkiismeretemre súlyosodó, féltem a nemzetet is, mely cselekedeteimet még számon is kérheti tőlem.Ne értse felséged félre szavaim értelmét: tisztelem nemzetemet és féltem azt, mely felségedet uralkodójává választott» — Ezenkívül nem félek semmitől. Az ottománoknak is vannak köteteik: felismerték és teljesítették azokat. Nekünk is ugyanezt kell tennünk. Mindenek felett alkotmányos kormány vagyunk ; ismeri felséged e szó jelentőségét ? Annak, ki valamel dolgot ad, ismernie kell azt. Nem időzöm ennél hosszasabban. A hivatali hatáskör, melylyel felséged engem felruházott, igen fontos : ismerem azt. Valamint teljesítem kötelességemet, mint Ottoman, úgy teljesítnem kell, mint államhivatalnok is. Az ottoman, ki hazafias kötelességei ellen vét, csak saját lelkiismerete előtt felelős; én pedig, a nagyvezér, nemcsak lelkiismeretein, hanem a nemzet előtt is feleős vagyok. Az előbbi kötelességnek már eleget tettem s most azt óhajtanám, hogy nemzetem előtt is oly büszke és nyugodt lehessek mint magam előtt. Kilencz napja már, hogy felséged vonakodik elfogadni azt, mit én fölterjesztettem ; más szavakkal felséged megvonja a munkástól a munkaeszközöket. Munkaeszközök nélkül pedig nem tudok dolgozni; azok a kik fölött én most rendelkezem, inkább a birodalom szétrombolása, mint annak felépítésére alkalmasak. Kérem tehát felségedet, biza másra azon functiókat, melyekkel engem felruházott. M i d h á t. Febr. 4. Ezt a levelet a ,N. fr. Pr.* után közöljük, mely nem mondja meg, miként jutott e levél birtokába. Auhentikus-e, nem e, arról jót nem állhatunk. De mindenesetre el lehet róla mondani, hogy ,si non e verő, e bentrovato*. AUSZTRIA. A házassági törvényjavaslat tárgyalása az osztrák felsőházban. Hétfőn kezdte meg az osztrák felsőház a házassági novella tárgyalását. A javaslat, melyet a képviselőház elfogadott, eltörli a polg. törv. könyv 64. §-ában foglalt házassági akadályt, mely a cultus disparitásból, a vallások különféleségéből származik. Első szónok dr Felder, a bécsi polgármester volt, ki a javaslat mellett emelt szót a többi közt ezeket mondá: a valláskülönbség meglazítja és veszélyezteti a házassági élet bensőségét ezen aggály kissé elkésett, sokkal inkább helyén lett volna az az 1870. ápril 9 ki törvény alkotásánál, ez sokkal nagyobb mérvben kellett volna hogy veszélyeztesse a családi élet kötelékeit, de a tapasztalás ezt nem bizonyítja. .. . . . Az 1868. május 26-ki törvényyel életbe len léptetve az úgynevezett szükségbeli polgári házasság, melynek akkor van helye, ha a lelkész a polgári törvényben nem foglalt akadályok miatt tagadná meg az összeesketést — és ez előfordulhat az állam által elismert minden felekezetnél Az 1870. ápril 9-diki törvény a polgári hatóságot bízza meg a házassági cselekmények végzésével, oly egyéneknél, kik egyik törvényesen elismert felekezethez sem tartoznak. E második faja a polgári házasságnak „felekezet nélküli házasságok”-nak neveztetnek. Ilyen házasságra nem léphet Ausztriában, ki valamely keresztény felekezethez tartozik, mert a polg. tv. 64. § a akadályt képez erre nézve. Ezen két törvény életbelépte óta öszszesen 393 házasság köttetett a bécsi magistratusnál; ezek közül 379 oly házasfelek között, kik közül az egyik fél előbb valamelyik keresztény felekezettez tartozott. Ez világos képét mutatja annak, mint alkalmaztatik a praktikus életben a két törvény s a szükség mennyire túl teszi magát a bizottság által kifejezett aggályokon. A mondott számból 8 szükségbeli polgári házasság jött létre oly esetben, hogy mindkét fél israelita volt; egy szükségbeli polg. házasság étre jött egy anglikánus férfi és kathona között, de ezen pár azonnal a polgári házasság megkötése után az itteni anglikán kápolnában egyházilag össze is kelt. Legújabb időben pedig két pár ó-katholikus volt A második pár szintén egyházilag is egybekelt az ó kath. kápolnában. A letelt 8 év alatt összesen tehát 11 szükségbeli polg. házasság fordult elő. Az 1870-ki novella alapján a bécsi magistratusnál 382 pár kelt össze. Ezek közül három pár olyan, melyek valamennyien valamely keresztény felekezethez tartoznak, de abból kiléptek; 373 pár pedig olyan, melyek közül az egyik fél előbb valamelyik keresztény felekezethez tartozott, a másik fél pedig zsidó volt, egyik esetben pedig mohamedán. Ennél fogva 392 eset közül 379-ben be van bizonyítva, hogy habár az ált. polg. törv. könyv 64 § a még fennáll, az 1870 ki novella által teljesen elvesztette törvényes érvényességét . A polgármester tehát a gyakorlati életből merített adatokkal bizonyítja a tárgyalás alatt levő novella elfogadásának szükségét és célszerűségét. A polgári házasság épen nincs ártalmára a vallási erkölcsi életnek. Szólónak többször volt alkalma hallani, hogy a házasfelek kijelentették, hogy a polg házasság korántsem fogja őket gátolni abban, hogy eljárjanak az illető templomokba, Alfréd hitetlenül rázta meg fejét míg ajkain egy furcsa mosoly játszadozott. Erzsike ismét anyjához simult. — Ne menjen ma haza édesanyám, nagyon kérem erre. — Miért leányom? — Mert. . . ekkor az ifjú asszony érezte Alfrédnak mélyen reá szegzett tekintetét, nem folytatta, gyorsan lehajolt a kisgyermekhez. Az anya mindezt észre vette, s úgy hitte, hogy most épen nagy oka van távozni és minél előbb tájékozni magát. — Leányom, szívesen engednék kérésednek, de most nem tehetem, hisz vendégeim vannak, és sejtem, hogy rövid időn többen is lesznek, mert nem valószínű, hogy a herczeg Kövesd köveit jött volna megcsodálni, én legalább nem hiszem. Alfréd sem hitte. Fenyvesiné kis apróságait összeszedegetve, leányához fordult: -- Kedvesem megígérted nekem, hogy mikor én távozom, te is jösz, tehát ha ma pedig magam láttam megérkezni ezelőtt valami két órával. Alfréd azt gondolta, tehát mégis az a másik gyakorolja reá a nagyobb vonzerőt, az vonza ide most is... jó ezt tudni! aztán az jutott eszébe, hogy voltaképen ő nem köteles tudni, kik a Fenyvesiné vendégei, hisz előtte még eddig csak egy pár futó megjegyzés röppent el, miből, ha akarja, semmit sem tud — és gyanútlan arczcal fordult Fenyvesinéhez: Ha szabad kérdenem, kik a fenyvesi vendégek? — Azt Alfrédnak meg kellene hogy súgja saját szive. — Hogyan? — Mikor egy olyan rendkívüli hires szépség, egy bűbájos fiatal delnő ide pár órai távolban van, akkor egy szivekkel játszó Erosz... felelte — A bók, ha tekinthető. Mig Alfréd e vetette, Fenyvesiné nagy, gúnynak szavakat hanyagul oda Gyulához fordult, s félhalkan azt mondta — Én örömmel veszem_______ . .,__,___ .... e feltűnő vendégek látogatásait,s mégis ked-'már rövid is az idő kisgyermekkel útra kevés rokonunk érdekében óhajtanám, hogy a szülni, de holnap reggel okvetlen elvárlak hóditó Csilla el ne jött volna — Az én érdekemben? kérdezte Alfréd. — Mert amint az egészönösen Zófi grófnő állítja, az a rendkívüli, fiatal delnő minden férfiszivet lángra gyújt, aztán hamuvá éget; az ő szive pedig teljesen hideg marad, hisz jégből van az. — A jeget is felolvasztja a forró nap. — Nem mindig. Hisz a mi ősrengetegünk forró nyári napsugara is mind oda süt a legcsodálatosabb jégbarlang tömör jéglapjaira, s ahelyett, hogy felbirná olvasztani, csak belehelli zúzmara fátyollal, ami még hidegebbnek tünteti fel. — De egy asszonyszív nem összehasonlítható a havasok jégbarlangjaival. — Ki tudja! Különben ez az egy barlang sem összehasonlítható más jégbarlanggal, legalább egy angol utazó, ki Európa minden jégbarlangjait harmincz év alatt összejárta, egy egészen rendkívülinek állítja ezt. Majjon azaz aszszonyi szív nem lehet-e ily rendkívüli. Gyula sürgesd holnap a feleségedet — Aztán Ugyan miért? Alfrédhoz intézte szavait: Egy előbbi ígéret folytán remélem önhöz is lesz holnap szó világ, szarencsém. Alfréd meghajtotta magát, Erzsike pedig gyorsan közbe szólt: Alfréd elutazik. — Elutazik? kérdő anya és férj egyszerre. E csaknem önkéntelenül kiejtett szavakra a fiatal asszony lángpiros lett és megrettent kérő szemekkel tekintett a nyugodt férfira, hogy segítse ki zavarából. Az pedig különös mosolyával nézett reá, aztán csöndes hangon megszólalt: — Valóban, említettem valami ilyet Erzsike előtt, de ez az elutazás nem olyan sürgős, hogy a szives meghívást mellőzem miatta. Vagy talán valami megbízást tartasz fenn számomra, s azért tennél még holnap útra? ha igy van,az egészen más, csak parancsolj velem. (Folyt, köv.) " elvégzendők goruan katd az ájulóságot. Hivatkozik cziországok példáira, minek Franczia, Olaszország és Belgium. De még az egyháztörténelem is azt mutatja, hogy a valláskülönbség nem képezhet házassági akadályt. Pl. olyan nők, kiket a kath. egyház a szentek sorába avatott, minő szent Monika és szent Cotild is, pogány férjekkel bírtak. Bécs, febr. 20. Az urak háza folytatta a házassági törvényjavaslat feletti vitát. Hye a képviselőház haározatainak tartása mellett érvel. Plener azt mondja, hogy az indokok közt ezeket monja: mondja hogy napirendet javasló indítványt azért írta alá, .br.Útterézéivel- mert a jogolt igényekkel szemben elégte-azonban fennek találja a törvényjavaslatot. Schwarzenberg bibornok napirendre térést javasol Thun Leo gróf és Eder érsek ellenzik a javaslatot. Heine báró és Hasner előadó a javaslat elfogadását ajánlják. Névszerinti szavazás után Kucsker érsek indítványa 63 szavazattal 38 ellenében elvettetett Kucsker erre kijelenti, hogy a püspöki kar az indokolt napirend mellett fog szavazni, mert az előterjesztendő házassági törvény előreláthatólag mit se fog tartalmazni, ami a katholikus egyház ellenére volna. Auersperg herczeg miniszterelnök kijelente, hogy a kormány tagjai nem fognak szavazni, mert az indokolt napirendre szóló indítvány a kormányhoz intézett felszólítást tartalmaz. Ezután az indokolt napirendet indítványozó határozati javaslat 57 szavazattal 68 ellenében elfogadtatott, az urak háza eszerint a javaslatot nem fogadja el a részletes tárgyalás alapjául. Orosz lapokból. Budapest, febr. 20. A Russkij Mir bírálat alá veszi az osztrák magyar bel és külföldi politikát s palotát tör felette.»Az osztrák politika cikkíró szavai szerint mindig két fontos sajátsága által tűnt ki: tud jól lavírozni a vbz alatti szíriek között s jókor előállni, mikor lehetségesnek mutatkozott a parazst idegen kezekkel bekaparni. Egy hatalom sem okozott nekünk annyi nehézséget és kellemetlenséget, mint épen Ausztria-Magyarország s mindazonáltal egy hatalmassággal sem szálltunk szemtől szembe oly ritkán, mint a habsburgi birodalommal. Az osztrákok mindig tudtak velünk barátságban lenni, mikor erősek voltunk a gáncsot vetettek nekünk mikor bágyadtságot vagy gyengeséget észleltek rajtunk. Az első Napóleon elleni háborúk idejében Ausztria, mely orosz vállakoc emersusban oly parancsoló hangon szólalt fel, mintha Európa átalában és Oroszország különösen neki köszönhették volna a franczia uralom alóli felszabadítást. A krími háború kezdetén az oroszok által 1849-ben megmentett Ausztria békésen viselte magát, de gyorsan fordult ellenünk sok évet fenyegetett, mikor az óriási küzdelemben kimerültünk. A bécsi értekezleten és a párisi congressusban 1856. évben Ausztria egyenesen előtérbe lépett s oly hajthatatlan volt, hogy képviselőjét Bud grófot arra kelle figyelmeztetni, hogy nem Ausztria viselt háborút, s nem ő győzte le Oroszországot. Nyugodtan élni, mit sem koczkáztatva , mikor mások cselekednek s hirtelen félbeszakítani a hallgatást, mikor az idegen diadal gyümölcseinek büntetlen megtagadása lehetővé vált: ez a bécsi hagyományos politika alapelve. Mi majdnem mindenki ellen Európában háborút viseltünk, csak valóságos főellenesünkkel, Ausztriával nem, amelyet mi nagylelkűig oltalmazunk és őrködtünk felette. És miért? Azért, mert Bécsben mindig alkalmazták a politikát a körülményekhez és helyzetünkhöz, nagyra becsültek bennünket, mikor nekik szükségesek voltünk s fenyegetéseket használtak ellenünk, mikor ezek alkalmatlanok voltak reánk nézve" Czikkiró kételkedik, hogy Ausztria Magyarország a jelen válságban, ha a kérés sohasem volt. (kecsegtetésül Ausztriát vonatkozólag a nemzetiségek- i , de későbbre, szintén oly sokfejű belpolitika vezeti, aminőt külső viszonyaiban követ. Diadalmaskodni fog-e Bécsben végtére a Batáv ügy, mint többen a szláv hazafiak közül remélik ? talán igen, ha az ügy más helyen és más kezekkel döntetik el." A »Moszk. Viedomont* kiemelvén a hirt, mely szerint Andrássy gróf Salisbury az osztrák magyar és angol érdekek keleten azonosak, azon hitének ad kijezést, ,___, hogy az általános »quasi egyetértés közepette,“ Anglia és Ausztria-Magyarország között külön szoros szövetség létezik s politikájuk nem lehet összevágó az orosz politikával. A törökországi állapotok lényeges jariása sem Anyolországgal, sem Ausztria-Magyarországgal el nem érhető. Ezen két hatalommá, aziránt, hogy kételkednünk s*Rh»,i i„ csak úgy lenne lehetséges az egyetértés, hogy — j » ■ • a®ad lesz. ezen javitó hatalmak, a czéljából mitsem tegyenek a TANÜGYI ROVAT. A kik rontanak, a hol építeni kellene. Jegyzőkönyv. Mely felvétetett H.-Karácsonfalván a R. K. megyebirói lakban julius 12 én lb.4. az alálirtak jelenlétében. Tárgy: A midőn H -Karácsonfalva a kormány segélyével községi vagyvj la létrehozatala terveztetett nek jelenleg a törvény u a I m a i szerint bere felekezeti iskolája ( dki e i van -az ezutánra is, a kormány tése nélkül saját áld és a takarék magtár ve), mely iskolai czérra pi 11ato 11 fen tartani ké örökre fenn fog tart nnGHI Már említettül, hogy felekezeti iskol '* * ' a b. karácsonfalvi rom. cath. ment*8 v»c azt is hozzá tesszük — cántora jg *' de Azon iskola, melyet oly magas han 'aa' v leget a különben tisz'élt nemes m,8011 ^ járósága, nem érdemes ez elnevez^8/ elő.. cántori lak végén van egy, körülblí«rt öl terüVi s egy öl magasságú tanköteles gyermek számára berefl7°^ szobácská', ha az bármily egész^ K lakható lenne is, de szűk és é* lyiségénél fogva 40 tanuló számáraséggel nem felelhet meg. , Mert tudomásunk szerint egy a látási törvények értelmében jól épített tanteremnek szükséges, hogy az legalább 11*1 14 láb magas legyen, s 8—12 g számítandó egy egy tanulóra. Ily előzmények után belábal hogy a nevezett nemes megye iskolája" egyfelől nem felel meg a népoktatási rövény kívánalmainak, másfelől nem j. 4, ?r' fenn örökre, mint azt a nemes meevp járósága határozottan állítja. - Neor' megye azon iskolája, melyet már jeleztünk, berendezve nincs, mert egy hrány, a Szent-István társulat által * fali olvasó táblákon és egy számos génen kivül semmi taneszköz nem található Van még az iskolában vagy kunyhóban ed pár pad, melyek szintén czélszerűtlenen , nem felelnek meg a mai kor igényeinek Ily kunyhóban akarja a t. megye elöljárósága szép sikerrel és örvendetes eredménynyel a jövő nemzedék erkölcsi, vallásos és szellemi nevelését eszközölni? — hig—ha oly őszintén, mind vallja — szivén hordozza a jövő nemzedék sorsát. Ily kunyhóban mielőtt kifejlődnének az ifjú nemzedékten ■zép és tiszta erkölcsök a vallásosság s szellemiség ; már azelőtt testileg sőt szellemileg is meglesznek halva De mivel minden bővebb magyarázat nélkül is láthatja a t. olvasó a bajt, azért nem is fogjuk szükségesnek tartani még részletesebb fejtegetését e tárgynak. Most szólunk röviden a kántorról, vagy ha úgy tetszik tanítóról. A kántort, ki különben igen szerény, becsületes jámbor egyéniség, mint személyiséget nem értjük, csakis annyit kívánunk előre bocsátani, hogy nem bír képesítvénynyel a tanítóságra a népoktatási törvények értelmében. Lássuk most a kántor díjazását. Ez pedig csekély, mert a fizetése 74 frt. pénzben és terményekben isannyira, hogy a szegény kántor e silány díjazás miatt kénytelen aratás és kukuicza szedéskor a falu végére leülni, hogy az egész község lakosságától egy egy kéve búzát, vagy egy cső kukuriczát kudulászszon. Ezen díjazásért aztán igen sok kötelme van, mert ő, vagyis a kántor ezért a harangozói kötelmeket is tartozik pontosan teljesíteni. Íme a 19 ik század kulturállamában eltaláltunk egy tizenhatodik századbeli néptanítót (értve díjazását és harangozói kötelmét.) Oh népnevelés, mirt nem jön el már a te országod ! De hát kérdjük a nemes megye miltén tisztelt elöljáróságától, ilyen díjazott és kötelességekkel megterhelt tantótól joggal virja-e, hogy a jövő nemzedéket valódi vallásosnak s erkölcsileg és szellemileg miveltnek lelkiösmerettel nevelje ? így számol be a nemes megye elöljárósága az Úr Isten előtt a jövő nemzedék sorsáról ? így hordozza szívén az annyira hangsúlyozott erkölcsös és vallásos nevelés szentségét! Mi részünkről szerencsésebb tartanék, ha a csekély államisegélyt, melyet az állam nem csupán kecsegtetésből nyújt, elfogadnák, s feláldoznák a jövő nemzedéket a kormány szándékának, mert nem fogjuk elhinni, hogy azon kormány, amely egy nemzet s egy ország jobblétén és emelésén minden irányban működik. Oly kegyetlen lenne, miszerint a jövő nemzedékből isten,eleneket nevelne, mert egy kormány is felelős ilyesmiről. Végül kötelességünknek ismerjük a kormány és illetékes közegei becses figyelmét ! a karácsonfalvi rom. kath. nemes megye rendezett iskolájára nézve felhívni, mivel“ lehetne, megóvni igyekeznénk a jövő °e®ezedéket azon veszélytől, melynek mostár be néz. Homorody egyházi és iskolai elöljáróság illetékes plébánosával együtt lelkiismeretes és hivatalos kötelességéből kifolyólag lelkileg megsértve lévén, indíttatva érzé magát a közös iskola ellen tiltakozni, és a sima léptekkel jövő ellenség ellen, ki a tiszta buza közé konkolyt hinteni akart, minden eszközt a fenálló törvények határain belül felhasználni arra nézve, hogy felekezeti jellegű iskoláját jogosan megóvja az elközösitéstől, és a következő indokokból: 1- ször*. A H.-Karácsonfalvi rom. kam. nemes megye érett, megfontolás uán abban állapodott meg, hogy az alattvalók vére és vagyona feletti intézkedésen túl az ifjú nemzedék szellemi jövőjét, vallásos nevelését, amely mindennek alapja, a kormány szándékának feláldozni nem akarja, hanem a vallásos nevelés megmentésére, fejlesztésére felekezeti iskolájának fentarására minden lehetőséget megtesz, — annál ib inkább, mert meg van győződve, hogy a vallásos nevelés annyira szent és fontos ügy, hogy ezért késznek kell minden keresztény embernek nagy áldozatra is. A ki hitét többre becsüli azon államsegélynél, melyet most kecsegtetésül nyújt az állam, de később el is vonhat. 2or: A h. karácsonfalvi rom. kath. nemes megye felekezeti iskolája, ha az oktatási törvény 36 § értelmében kivetendő*/* iskola-adó a meglévő és jelenleg berendezett iskoláknak ezutáni szükségei fedezésére fordittatik, államsegély nélkül is a törvény kötelmeinek mindig meg fog felelni. 3 or: A h-karácsonfalvi rom kath. megyének jelenleg a törvény kívánalmai szerint berendezett felekezeti iskolája és rendes tanitója van, mit ezunra is a kormány megintése nélkül saját áldozatán, és a takarékmagtár segélyével, mely iskolai czálra alapittatott, fentartani képes, és örökre fen fog tartatni. Mely jegyzőkönyvi nyilatkozatát az egyházi és iskolai tanács kiadta jul. 12. 1874. Barabás Mihály, m. k. r. k. lelkész Kováts Mihály, megyei biró. Mátyás Ferencz, iskolai tanácsos. Kovács Antal, iskolai tanácsos. Ráduly István, iskolai-tanácsos. Nébel József, iskolai-tanácsos. Barabás István, me- Igye jegyzője. Nem akarjuk e jegyzőkönyv igazságát és hitelességét kétségbe vonni. Azonban legyen szabad mégis igénytelen megjegyzéseAmiatkedett fel a semmiségből, a bécsi kongres- mnmel kísérni, mely jegyzőkönyv különben eléggé bemutatja magát a t. olvasó és iránta érdeklődő közönségnek különben is. Mellőzve a jegyzőkönyv bevezetését, amely magában megdöbbentő, szerényke megjegyzéseinket annak egyes pontjaira nézve fogjuk elmondani. Ugyanis a jegyzőkönyv 1-ső pontja igy hangzik: , A H. karácsonfalvi rom. kath. nemes megye érett megfontolás után abban állapodott meg, hogy az alattvalók vére és vagyona feletti intézkedésen túl az ifjú nemzedék szellemi jövőjét, — vallásos nevelését, — amely mindennek alapja, a kormány szándékának feláldozni nem akarja s stb. lásd e pontot tovább — már mi laiusok kiválóan tiszteljük a nemes megyét és annak autonomicus jogát, azonban abban kétkednénk, miszerint a magyar kormány és annak minden alsóbb rendű erre hivatott közegei ne hordoznák sziveken és lelkeken a nevelés szent ügyét. Ha kormányunk nem tetét oly nagy súlyt a vallásos nevelésre a közös iskolákban, amint azt a nemes megye elöljárósága is hiszi, ennek egyszerű oka és talány nélküli magyarázata az, hogy ez az illető hitfelekezetek hatáskörébe esvén s nem érezvén magát ez irányban a kormány illetékesnek, ezt az illető vallás felekezetekre bzza. Következőleg a nemes megye előltés végleges megoldásra kerül, ha marad járósága, ha csakugyan oly nagy lelkiismereteti hagyományos poétikájához," s remél', rétjét hordozza lelkén az a nemzedék valhogy ebben Németország fogja ötét akadályozni. „A három egy királyságban, folytatja okunk kétkedni) azt és a Mir Összpontosítva áll egy hadsereg, mely tálylyal gyakorolhatja a kész Jovanovics tábornok alatt Bosznia meg .... szállására indulni, egyidejűleg pedig a külügyi miniszter tanácskozik Angolországgal a török birodalom épségének és sérthetetlenségének fentartása végett. Az osztrák politka készinüségeért senkit sem lehet hibáz. , . . , ------j szándékának azon „c s e ké I v í I. ta ni, mert egységes osztrák politika ninc, ] s a m segélyért, meyallásos nevelését, — amiben különben nincs oly joggal és ha közös iskolában, mint hitfelekezeti iskolájában tenné, — mert ez ellen a kormánynak semmi kifogása. Ily értelemben tehát együgyü hitünk szerint nem lesz feláldozva a nemes megye és az ifjú nemzedék vallásos nevelése a kormány , melyet most nyújt az állam, mégis volhat* (?! erkölcsi és szellemi nevelést ileti pedig, ez már eléggé be van bizonyítva a művelt világ előtt, hogy az a közös állami iskolákban sokkal nagyobb gonddal és fényesebb eredményekkel gyakoroltatik, mint azt a legtöbb felekezeti iskolában ápolni tudják és szokták. A jegyzőkönyv második pontjára néz„!*■?' ^,sil?’,a,v?m.a'.h0«y vc. Nem tagadjuk, m.kép a h. karácsonfalvi rom. cath. m-gyépek saját felekezeti iskolája nincsen, de, hogy ez iskola amint azt a jegyzőkönyv jelzi, hugy t. i. .jelenleg l"fedezett", és hogy „államsegély nélkül is mindig meg fog felelni a törvényközet élményeinek,“ ebben már csakugyan nagy okuk van kétkedni. Reményünket fejezzük ki De kételkedjünk a harmadik pontnál issé részletesebben, mivel e pont több világot fog vetni a többire is. A 3-ik pont igy mond: ,A h k a rá C B 0 D í ft 1 ? 1 rom. c.t. községében közös iskoalatt irt az m e H •t-M 6: Mi tér meg é 10. n?. "U A J. P." magántáviratai. Feladatott Budapesten, febr. 22. éjjel 12 Érkezett Kolozsvárra, febr. 22. éjjel lő- ““ Az „Ellenőr“ hírei telj6S0° correctek. A dotatio átlaga eddig volt 24 millió, ezután lesz a minimum 50 millió. Hiteles bécsi távirat szerint az osztrák pártvezérek magatartása még mindig tartózkodóde remélni lehet, hogy az egyeziség, melyet a két kormány kötött, elfogadtatik. Magánhírek annak elvetését tartják valószínübbnek. A magyar miniszterek teken mennek Bécsbe és kik.