Magyar Polgár, 1877. január-június (11. évfolyam, 1-147. szám)
1877-04-24 / 93. szám
Oroszország ellen akarnánk menni, akkor nagyon meg kell fontolni, hogy mikor kockáztassuk meg e lépést. Igaz, hogy ennek meg kell történnie akkor, ha máskülönben Oroszország felől jőne még nagyobb veszély reánk és nemzetközi állásunkra, de annyi bizonyos, hogy amíg Anglia és Németország magatartása felől tisztában nem vagyunk, vagy legalább egyik határozottan nem nyilatkozik, addig csak érdekeink világos és eltűrhetlen megsértése igazolná a háborút a mi részünkről. A turko-phil politikát nem szabad addig vinnünk, hogy mi magunkat áldozzuk fel. De viszont: még számításnak is rész lenne, tétlenül várni, a diplomatiai helyzetet minél előbb nem tisztázni, hogy ahol alkalmazzuk sürgős elhatározásunkat, addig pedig erélyesen készülni, hogy az elhatározó és nem halogató diplomatiai fellépést kövesse a sikeres tetteS ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése ápril 21. Elnök : Ghyczy; jegyzők : Horváth, Beöthy A , Orbán B. . T. A miniszterek közül jelen voltak: Jibza, Széll, Perczel, Péchy, Trefort, Szende, Bedekovics. . . Elnök bemutatja a főrendiház elnökének átiratát öt tvczikknek az országos levéltárában elhelyezéséről. Ez átirat a ház levéltárában fog letetetni.Elnök továbbá bemutat több kérvényt, melyek a kérvényi bizottsághoz adat-Dak ijj. Bemutatja elnök Lukács és Molnár Antal képviselők Szolnok-Doboka megye székhelyének Szamos-ujvárra áttétele iránt való inditványát, mely ugyan be volt már a házban jelentve, azonban csak későbben nyujtatott be. Később fog indokoltatni. A fővárosi közmunkák tanácsa megküldi az általa kezelt fővárosi pénzalap és egyéb alapok 1876. évi zárszámadását, működéséről szóló jelentés kapcsában. Ki fog osztatni. Bemutatja Árvamegye bobrói válaszkerületében megválasztatott Apponyi Albert gróf megbízó levelét. (Éljenzés a szélső jobbon) Az igazoló bizottsághoz utaaittatik. Röser Miklós és Lenk Sándor (megválasztásuk óta 30 nap letelvén) végleg igazoltatnak. Perczel Béla igazságügyminiszter: Az 1874. XXXIII. t. sz. kimondja, hogy a kérvénynyel megtámadott képviselők ügye ne a ház, hanem a kúria által intéztessék. Benyújtja az ez iránt intézkedő javaslatot s kén az igazságügyi bizottsághoz utasítását. (He Ijealea.) Az igazságügyi bizottsághoz utasíttatik. Felolvastatik az interpellácziós könyv, melybe Remete Géza interpellácziója van bejegyezve Tahir bey fogadtatása tárgyában Elnök ezután felsorolta azon teendőket, melyek a ház által közvetlenül fölvehetők. Ezek következők: az összesérhetlenségi bizottság jegyzőkönyve Axente Szeveru ügyében; a pp. biz. jelentése a philloxerára szükséges póthitel tárgyában; a házszabályok 81. §-a iránt kiküldött bizottság jelentése; a könyvtári bizottság jelentése; Tisza Lajos indítványa Küküllő megye székhelyének Erzsébetvárosból Dics Szent Mártonba, s Molnár A. és Lukács Béla javaslata Szolnok-Doboka megye székhelyének Deésről Szamos-Ujvárra áttétele iránt; végre a közigazgatási bizottság jelentése a gyámügy rendezéséről szóló javaslat tárgyában; a kisaradlt osztályok megalakulására elnök a jövő hetet tartaná alkalmasnak. Hétfőre kitüzetik a philloxera ügye, Axente mentelmi ügyének tárgyalása, keddre a házszabályok 181. §. tárgyában kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. Ezután Remete Géza a miniszterelnök gyors válaszát kérve, benyújtja a következő interpelláczióját. Interpellate a m. kir. miniszterelnök úrhoz. 1. Igaz-e, hogy Tahir bey a török szultán ő felségének küldöttje gróf Andrássy Gyula császári királyi külügyminiszter úr közbelépése folytán kapta azon utóbbi utasítást, hogy Budapestet elkerüve Bécsbe menjen s ott eszközölje állítólag a magyar nemzetnek fölajánlott corvinák átadását? 3. Ha az igaz, kérdem, minő tekintetek igazoják a külügyminiszter úrnak ily irányban tett lépéseit? 3 . 3. Emeltetett-e s fog-e emeltetni diplomatiai után nehézség arra nézve, hogy a szultán küdöttje Bécsből Magyarországba illetőleg Budapestre jöjjön? 4. Szándékozik-e a m. k. kormány a küldetés fontossága által igazolt nemzeti hálaérzetnek az által méltó kifejezést adni, hogy Tahir bej császári követet Magyarországba főleg ennek fővárosába leendő megjelenésre hivatalosan felkérje? S ha ezt tenni nem szándékoznék, fog-e ismét a nemzet méltsága s emelkedett közérzületének előre láthatólag megfelelő ünnepélyes fogadtatásánál botrány oka okozható s a nemzet kipróbált politikai éretségét sértő rendszabályokhoz nyúlni. (Nagy, többször megújuló derültség.) Kiadatik a miniszterelnöknek. Ezzel az ülés 12 óra előtt véget ér. A Corvinák. Most, midőn onnan, hol eddigelé legnagyobb számmal voltak Corvinák, visszavándorolnak azon ország fővárosába, honnan elvitettek, nem tartjuk érdektelennek egy kis rövid szemlét adni arról, hogy a különböző helyeken őrzött Corvin-codexek közül, melyek vannak többé kevésbé tüzetesen bemutatva a magyar közönségnek ? Megjegyezzük, hogy itt a különböző folyóiratokban tényleg megemlítetteket, amennyiben azok kezünk ügyében voltak, állítottuk össze, legtöbbet ezek közül Rómer Flóris ismertetett, ki mintegy másfél tized előtt aGyőri Tört és Régészeti“ füzetekben megkezdte, s az Archaeologiai Értesítőben folytatta a Corvinák leírását. Nincsenek megemítve a bécsi könyvtárakban őrzött Corvinák ahol pedig sok őriztetik : ezeket a bécci catalógusokból lehetne összeállítani. Épp úgy az Akadémia és Nemzeti Múzeum Corvináit is azok őrei állíthatnák össze. Ezen kimutatás csk egy kis tájékoztatás akart lenni arra nézve, hogy mennyire szét vannak a Corvinák szórva a hazai és külfödi könyvtárakban — mintegy bizonyságául annak, hogy a könyvtárnak nem nagy része mehett Sambulba, s hogy a most visszaküldöttek után aligha marad ott sok olyan, melyet egész bizonyossággal Corvínának lehetne meghatározni. De térjünk át az egyes helyekre: Nemzeti Museumban összesen 11 van. Ezek közül 1, Curtius Rufu* Historia Aexandri Magni Lib. 111—XII. (Másolta a florenczi Ceminius Páter 1467. Meg van a két eső is Fleinsthemius másolatában.) 2, Piauti Comoediae; ennek 20 vigjátéka ő Felsége ajándéka. 8, Nicolai Perotti in Polybii Historiamat libro, sat. Polybius fordítása 6 Felsége ajándéka. 4, Georgii Trapezoncii Cretensis Libri; 6 Felsége ajándéka. 5, Sanctus Augustinus de Civitate Dei; ő Felsége ajándéka. Magyar Akadémia összesen két Corvin Codexet bir. Győri káptalan könyvtárában Blondus Foroliviensis Romae instauratae három könyve. Teljes. Készült Flórenczben, másolta Cernisius Péter, négy évvel a szerző halála után, 1467 ben. Nyomtatásban 1471 körül megjelent. Marosvásárhelytt a Telekikönytárban: Cornelius Tacitus Annulesei. 1518-ban Renauus Bódog birtokában volt Spiegell Jakab ajándékából. Kötésén s első lapján Mátyás czimerével. Kalocsán az érseki könyvtárban is van egy codex, — mely azonban kétes, ha Mátyás könyvtárából való ez Apponyban az Apponyi könyvtárban is van egy. A prágai egyetem könyvtárában. Commentarium S. Thomae Aquinatis super librum decreto et mundo. Zay Miklós hozta el az ugróczi várból a XVI-ik század végén. Valószínűleg Zay Ferencz I Ferdinand konstantinápolyi követe kapta ajándékba. Németújhelyen levő corvin codexet (melyről Toldy emlékezik irodalomtörténetében) hiába kereste Rómer a könyvtárban 1869 ben. Erlangenben az egyetemi könyvárban van egy corvin codex, melynek fedetén Mátyás féle arczkép van bőrbe sajtolva; a szögleteken hollók. A borúban Naldi Naldii Epistola de Laudibus Augustae Bibliothecae. Brüsselben Missale Romanum Attavanii rajzaival, melyet Mária királyné vitt magával. Pétervárott a cs. könyvtárban szent Krizostom munkái, melynek 2 refényképezett lapja beküldetett az akadémiának. Rómában: 1. A jezsuiták könyvtárában: Missale. Készült 1469 ben. A 125 dik levél első lapján Mátyás király arczképe Mátyás király ajándékozta magyarországi Fráter Tamásnak. 2. A vaticani könyvtárban: Breviarium Mariae Corvini. 3. A collegium Romanumban: 1. Opera Ciceronis, 2. Opera Sancti Didymi et altarum. Ezen négy codexról a magyar püspökök fényképmásolatokat vettek. Velenczében a Martianaban: Antonii Bontinii Traductio in Architecturam Antonii Verolini. Mátyás arczképével s czimezeivel díszítve. 2. Theobald Antal Caesarum Abbreviata Vitae Descriptio, virágfüzéreket tartó hollók ékítik. 3. Martianus Cepella de nuptiis Mercurii et Philologiae ; Alanus de plauta naturae; Consultus de Rhetonca ; Albaldus de mimitis, Attavanii festéseivel, Mátyás számára készült, de halál uán készült el. Veronában: 1. T. Livii Pateviani Históriámra Decas Tértin, Mátyás curneré vei. 2. Tuus L'Vius de Bello Mac^domco Parolában. Diomedio Caruffte de institutione vivendi ad Bealitcem Aragóniám Pannóniáe Reginam. (A lánja benne a királynénak, hogy a magyar szokásokat és nyelvet tanulja meg) irta 1476 e ozt Mint emetetük, a felsoroltakon kívül is még sok Corvin coleex van az egyes könyvtárakban szé szórva. Vaóban míg Mdomi ne hogy szakféifiaink közül valaki Römer Fris nyomdokiba lépve, megkezdené a küönböző könyvtárak átkutatását a még lappangó vagy nem ismertetett codexek ismertetése czéljából. (Pesti Napló ) most majdnem hihetetleneknek tetszenek. A f. év.ruárcz. 1-én kötött béke által Szerbia lemondott a a balkáni Piemont szerepéről. Miután a fejedelem, Obrenovics Milán, nem bizonyult be Victor Emanuelnek s Ristics vállai sem bírták a szerb Cavour szerepét elviselni, akkor Csernajtif nem szerepelhetett Garibaldiként annál kevésbé, mert a szerbek nem igazolták azon állítást, hogy ők balkáni piemontiak, mely csattanós elnevezésre ők igényt emeltek. Szerbia véglegesen lelépett a színpadról, megszűnt központ lenti, mely felé az összes törökországi keresztény elemek törekedtek. Kitűnt, hogy a panserbismus rege s azok kik ezt lobogtatták, képtelenek votük tágas feladatukat teljesíteni. Szerbiát nem azért hibáztatják, hogy nem győzött, a tusa kezdettől fogva nem volt egyenlő, neki nem tesznek szenvedett vereségeiért szemrehányásokat, hanem azt nem tudják neki megbocsátani, hogy véget érte a küzdelemnek, hogy meghárált. Ha a zerbek a lulaani félszigeten kitörendő háborúban részt is vegyenek, ők minden esetre nem vezénylők, hanem csak szerény szabadságharcrosok fenyenek. Szerbia egy tollvonással lemondott szerepéről, a melyre Milos fejedelem az Obrenovics-dynastia alapitója ábrándozott. Az utódokat nem lelkesiettek oly magasztos érze meg, mnt az erdőket s Szerba a félévi szerencsétlen hadjása folytán elvesztette azon állást, a mennek elfoglalására félszázadot fordított, esztette pedig azért, hogy a fejedelem és kormánynak a feladat teljesítésére való határozott képtelensége matt és a szerb nemzetnél hiányzott az állhatatos jellem, polgári erény és czél elérése végett minden áldozatra . A konstantinápolyi ifjak külan egy czer eserese vogeu miuutu a uV«»wUdettsége, mely az ország a a fővárosiegész bazatiság Montenegrónak szerepe a jö családjainak fiaiból áll, apr. 21 én vó háborúban igen világos ez a balkáni keresztényeknek nagy szolgálatokat teend. Remélhető, hogy Montenegró jobban mint Szerbia teljes rendi ezen feladatot, s ha a rágák felszabadítására irányult mozgalomnak kielégítő eredménye nem volt, ez egy régről a Montenegró és Szerbia között fennállott versenykedésnek köszönhető, mely a keresztényeknek majdnem több erkölcsi és anyagi kárt okozott, mint a törökök uralma. Mind a két fejedelemség akart balkáni Piemont lenni, s egy sem felelt meg hivatásának. Amint Németország egysége nem volt képzelhető, míg Poroszország és Ausztria a főnök kényelmetlenségeketség miatt perlekedtek, és oly lehetetlen volt a törökországi keresztények felszabadítása, mig Szerbia és Montenegró közt visyály vot azért, ki legyen a nagy ügy kezdeményezője , ki szedje le kizárólag a gyümöcsöt. A czikk arra utal, hogy a törökországi keresztények mind meg voltak lepve, mikor a török-szerb békekötés bevégzett ténynge lett s mikor a barcziai Milán ismét a porta alázatos hűbérese maradt és a büszke Risztics-Cavour a szultán formánját csókolta. Orosz lapokból. Budapest, April 21. A .St. Peter Viedemosti* a törökországi szláv Piemont szerepét Montenegrónak ítéli oda, a melyre többé Szerbia nem tarthat igényt. A montenegrói hareosok legendáris hősök ; ők a vitézség csodáit mivel téka oly tetteket vittek véghez, melyek Tahir beg Bécsben. Bécs, apr. 21. A 12 tagú budapesti küldöttség részben a Hotel Stadt Frankfurtba, részben a König v. Ungaroba szállt. Megérkezés uán Bródi azonnal elment magán után tudakozódni a török követséghez, hova Pulszky, a küldöttség elnöke is elküldte névjegyét, az ünnepélyes fogadtatás valószínűleg holnap reggel lesz. A küldöttség két külön coupét foglalt el, melyek egyikében Pulszky örökké tartó adomákkal s emlékeivel mulattatta őket. Bécs, ápr. 21. Tahir bej ma este 6 órakor megérkezett. A bej a corvina bizottság trieszti küldötteivel egy kocsiban jött — Tahir aHotel Imperial“-ba szállt; a corvina küldöttség a vau,vál fogadta. Az ünnepélyes fogadtatás este nyolcz óra után lesz Tahir bej hatalmas alak, rokonszenves, komoly söét barna arcz, hatalmas bajuszszal; kíséretében egy szolga van. — A corvinákat tartalmazó láda egy köbméter terméjü, 8 fekete viaszkos vászonba van takarva. Bécs, ápr. 21. Tahir bej ezredes ma este 8 után fogadta a Budapestről üdvözlésére ide jött küldöttséget. Pulszky Ferencz a magyar főváros nevében franczia nyelven üdvöslé a török küldöttet. Ezutn dr. Erődy német művésznő tette, Béla, a küldöttség nevében török nyelven a következő, keleti szellemben tartott szónoklatot intézte Tabir bejhez : Atafetla bej csendim hazretem! (Nagytekintetű bej uram ő fenségei) Engedje meg az ön lába porának, hogy Magasságod előtt megjelent Magyarország fővárosának polgárai és a tudomány és műegyetem küldötteinek részéről néhány szót intézzek önhöz, uram! Szívünk belsejében levő öröm lelkesedéssel és hálaérzettel jövünk hazánkból és egész hazánk minden lakosa szivében ugyanazon érzelem mond az Ön érkezésére in,á és Üdvözletét. A nemes és vendégszerető ezután nemzet üldözött hazánkfiait anyayi éveknek előtte ádasos ulalma alá vette és nemzetünket bajainkban negéjével támogatta, szavunk melegével mondunk érette köszönetet a derek és nagylelkü török testvér mmzeinek Ez nem volt elég, az ozmán nemzetnek felséges uralkodója a kegynek és nagylelküségnek ujabb jelét adta, m.dőn Magsarágodnak biz.ua u talma alatt a magyar nemzetnek olyan ajándékot ad, melyről a módin nem merészeltünk. Ennél nagyobb kegyet nem reméltünk. Ajándékba kap a nemzenek egy kincset, mely őt az elmúlt dicsőséges időkre emlékezteti, a török nezetre nézve pedg Budavár bevételének győzelmes emukét képviseli. Eunk az andáknak értelme az, hogy a török és gyár nemzet között felolyt keserűségére emlékeztető jel jövőre fönnfol40aVtAttM‘e"C,els4g ia bar““821ím-i Hála és köszönet kötelez minket a török nemzet iránt és a felséges birodalom és oztanli nemzet iránt viseltető rokonszenv és barátság érzete szivünk belsejéből soha ki nem irtható. Küldőink nevében fölötte kérem, méltóztassék hazánkat s különösen annak fővárosát Budapestet meglátogatni, hogy szultán ő felségének nagylelkűségét s Magasságodnak szives fáradságát megköszönhessük. Isten hozta, üdvvel hozta a magyarok közt. A magyar nemzet a szultán ő felségének küldöttét tárt karokkal, örömlelkesedéssel és hálával várja. Midőn a felénk nyújtott kezet örömlelkesedéssel ragadjuk meg, kívánjuk, hogy ő felsége Is Abdul Hamid szultán sokáig éljen. Tahir bej, a felsége küldötte, sokáig éljen és a derék testvérnemzet sokáig éljen. (Lelkes háromszoros csokjasa.) Az ezredes kitűnő franczia nyelven a következőleg válaszolt: Uraim rendkívül meghal a szives szavaikatval, melyeket hozzám intézni kegyeskedtek, nem tudom miként fejezzem ki önöknek uraim, teljes elismerésemet mindenenelőt a záradóért melyet nem sajnálok, hogy velem találkozzanak. Ezen testvén fogadtatás higgjék el uraim, egész éreem tartamára emlékezetembe vésve marad. Teljes szivemből közönöm Önöknek úgy a magam, mint hazám nevében is. A Budapestre utazás ideje még bizonytalan. ulBHARRING Kolozsvár, április 23. indult el Budapestre. A küldöttség fogadtatására nagyban készülnek. Színtársulatunk május hó elején hurczolkodik át az eldoradóba , Nagyváradra. Színészeink egy nagy rsze máris nyakig úszik e hurczolkodással járó sok kellemetességben, mert már holnap, ápr 24-én, majd mindeniknek ki kell költöznie eddigi szállásából s vagy vendéglőbe menni, vagy valami zugban családostul, bútorostul, megvonni magát. De a jobb jövő reményében, mely Nagyváradon kiválkosik, szivesen tűrik ez apró Gauthier Mogtibaui működése mintaszerű érsekkel bírt, mesteri volt, s annyian különbözött Geistingernek hasonló szerepfestől, a miennyiben Bulyovszkyné e szerpóvallóvá, eredetivé emel föl, míg Getinger mindig a gondos utánzást juttatta e.»Mü«M.e. Ezt azért említjük, mert a két művésznő közt párhuzamot vontak, mely hitünk szerint Csan is a Bulyovszkyné előnyére szol veres harczok i galbatort, ki ifjúsága odaazon tért müveinkre, melyen ma is uralkodik, míg hiában — DU megköt h. a nemzetnek sok idö' Golatinger caak most kerd m t» * léVn^mán«? bfrává«a té°y 18* d« abókü ren másodui, melyen Bulvov zkyné már rí McM rií k C7‘k ir,,"‘ *14' c“k““'Al °“,alla" vivőit ti m«Lk 8 pecsételt k A maevar nemzet as*mián A , ‘ ^“rttunk . magyar nemzet aszul án a Ak8éix6 *J^adokat a két telivér nemzet bö Getsingernek azt csak ezután kell kiérdemelni A közönség Bulyovszkyné müldését élénk helyesléssel fogadta, s et m■ntugy nyitt jelenetekben, mint a levonások végén bó tapsokkal s kihívásokkal tüntette ki szén kitűnő érdekkel nézünk a művésznő további vendégszerepig itt,tt c íme igy szólanak Bulyovszkyné „ e^’ ról a Temesvárt megjelenő Japojf _^3iony. művésznőről, kit a budapesti a*oo következetességgel ignorál, g Jjjt szinház igazgatósága alig akar s*"‘ Miért? Nem tudjuk, s ezúttal nem!!2reTeil|ii. juk okát; de annyi tény, hogy 18 ^utat a színháznál Bulyovszkyné asszon* De°,Zeti géné* jó hasznát lehetne vecoj. ^ te^tsé zés alatt álló kitünő erők méiig re°dellie. fr Ugrón Gábornak gr', udvarhelyi közjegyző elleni esküdt Adolf gyalása a helybeli királyi május hó 5-re tűzetett ki. # Molnár György Marom,*, közelebbről bevégezte Vennégszer a vásárhelyiek sok élvezetes estét kft s3e’1, A Molnárnak, s igyekeztek őt minden mai kitüntetni. Molnár a Cacaa tá & 3ai°®‘ l'ordán fogja vend-gnzerept^jt f0,^Ul*lAT»l & Neszveda Anna kis/,?1" apunk hoszasan halgatott. Okát. , tudják, de az, hisszük senki sem ké^u _ o tiudkaczjir*»kV-sertük, s őszintén eiüitunk '’fej'mli°?" K, remek. Most, midőn Neszveda ki °U 81' húc,n. veez-n színházunktól, zepen hallgatásuna oka is d k Té8- haunk attól, hogy az - Def° ,arl‘ N»*s/vpH4 kizasszonyoak0 kpilpm ^i"ak Va^ lapunk heteit atban, hogy e hallgatás Neszveda lógunk okozni művésznőnkre recensióival. Titelt zunk drámai énekesnője közelebbről'fc. Faust-bau buetut venni a t. ez. közönségtől Reméljük, hogy a ki csak teheti, igyekezni fog még egyszer látni s hallam őt ezen mondhatni legjobb szerepében. Neszveda Anna érdemeit elősorolni felesleges volna tudja azt mindenki, hogy a szinházunk egyik büszkesége s mint valódi komoly, a szó szebb és nemesebb értelmében művészet mtsértő közönségünknek átalános kedvencje volt. De nemcsak a dicsőségből, a küzdelemből is részesült a nálunk. Volt idő, minden egész téli s majdnem minden nyári idényben egyedül csak ő volt az opera fenntartója, az egyetlen primadonna, ki csak hogy a közönség minél változatosb operai repertoárt élvezhessen, mindenféle hangjából, egyéniségéhez nem illő szerepekben, s amit alig tennem hozzá hasonló művésznő, még operettekben is kész volt föllépni. Hogy mi volt ő színházunknak, csak akkor fogjuk majd valóban érezni, mikor nem lesz többé, ki szerepeit betöltse . Margarétha, Redda, Leonora, Agatha, Norma sat. évekig fognak várakozni hozzá hasonló, valódi drámai felfogással, nagyterjedelmű szép, kellemes, erőteljes hanggal s költői alakkal bíró személyesítőre. Bár csalódnánk, de aligha az ő szerepkörére is nem a hason vár, mi a boldogult Némethy Irmáét érte, kink még mindeddig nem akadt helyettesítője, mert fájdalom a valódi drámai tehetség nagyon is ritka tünemény operába, mint színműben egyaránt. Egy zenebarátnő , Wieniawsky Henrik és Deuseh Viki zongoraművész máj 3 ki hangversenyének műsorozat a következő : 1. Első rész Mendelssohn hegedű-concertjéból. — 2. a) Schuman: Andante é, változtok, b) L.sz : Velence es Nápoly — 3 Wuniavsky: Faustabrood. — 4. a) Wiedravsky: Legenda, b) Bach: Praeiuitium vivace — 5. a) Chopin: Deadur Nocmroe. b) Raff: Polka brinaute. — b) Ernst : Magyar dalok és a Maros-Vásárhelyt állandó színház tervevel foglamlu kotUak . Van A mar egyzep tervrajzuk melyet a boldogabb időkben gr. T. F készítteted. Cak moutle frtba kerül. Ez összegből már csak 90200 írt. hiányzik még, mert 800 írttal már készpénzben rendelkeznek Nem volna e jó előbb egy kis szinházi közönséget plntálni Vasarhelyre ? Egyébiránt olyan időkben élnk, mikor az ember a jámbor óhajtásokban is gyönyörködik . Déváról a következő sorokat kaptuk: A dévai önnemes luzulto-egy«1 e hó 18 áu Díván hangverseny: rendezett » 34 frt 80 kr. tiszta jövedelemmel gyarapította alaptőkéjét. A hölgyek részéről Clariu Eleknél kire neheztelnünk kellene, hogy bájos hangját a dévai közönség előtt nő és nem hadatá, — továbbá Kövendy Józseffe s Becsky Mari urhölgy-i vettek részt. —az urak közül dr. Benedek Albert ur gondos tanulmányt tanudta, meleg szavalatával Sándor Domokos ur csinos népdalaival DJUtottak élvezetet a kisé hoszura nyúlt olőa a® miatt nyug'alankodó közönségnek, PftpP» “• vendy, Szölősy, Kádár s Koncz urak récéről sem hiány/.ott a bugaiom, mely Taleb^ m Itányiai'it érdeme, ha tekintetbe ves^ az elódáig rendelkezésüsre állott idő r®' vidségét. Köztársasági élet Amerikában Egy buron-ayr m tavira r^ó Ziscopbe íventi, hogy Paraguay köztársaság elnöke meg’ &c Bulyovszkyné asszony Temesv&rtt nagy diadalokat arat. Nem tartjuk érdektelennek átvenni aTemesi Lapok* 89-ik számából a következő sorokat: .Bulyovszkyné második föllépte Mária Stuartban volt, melyben a művésznő mindazon fényes tulajdonai ragyogóan tündököltek, milyenekkel tudónkkal ma, egyetlen magyar művésznő sem dicsekedhetik. Színház telve Temesvár miveit közönségének elitejével. A 3-ik felvonás nagy jelenete után, 2 pompás koszorú, s oly virágzápor hullott a színpadra, hogy a nagy művésznő e felvonást befejezni alig bírta, s utána valóban számtalanszor volt kénytelen megjelenni az élvezettől felmagasztalt közönségnek sülni nem akaró tapsaira. Az egész előadáson érzett a lángszellem hatása, mely iránti tiszteletből a rendes tagok is megtanulták szerepeiket, s igyekeztek önmagukat felülmúlni. ATemesvarer Zeitung' 87- ik száma ezeket írja: „A világhír jogosultsága, melyet a valdi művésznő élvez, itt újabban bebizonyult. Elvarázsoltam a közönséget, szintúgy a művészi igazság és természetesség, mint játékának tragicai hatalma által, mely távol minden, csak külső hatás utáni kapkodástól, a néző szivét magával ragadja és képes az érzelmet Irgbeus vph mélységéig fölránni. A Geistingerreli egybehasonlítás a Cameliás bölyben, nem üi ki híres vendégünk hitranyára." Ugyane lap 88- ik száma így szól: .Szombaton folyó hó 14-én volt azon gyönyörűségünk, hogy az itteni, jelenleg magyar színpadon vendégzerepelni láttuk Bugováky Lilla a-mezonyt, bajor királyi udvari színésznőt, mint Gutier Margitot, a Cameliás hölgyben. Bukovskyné asszony művésznő a szó egész én teljes értelmében, s Németben első színpadain gyűjtött dicsőséget s babért magának, s mindenütt becsületet hazájának. Azt, hogy ezt mint nem tudja elfelejteni a hazatért művésznőnek sem, néhány zöld királócska, néhány melegvérű chiuvinista, szeretett fővárosunkban ; rágják, tépik a művésznő dicsőségét, ahol csak tehetik, s szóraprnap illustrálják, a már sok magyar művész előtt elhangzott dalt ,a hálátlan hazáról." — És ez ne vezesse félre a művésznőt , mert az ő kitűnő színpadi tehetségét, az ő eredeti, átgondolt ábrázolását, művészi teremtő erejét, mindig átgondolt ábrázolási képességét az irigység maga sem veheti tőle el, és a magyar nemzeti színpad csak üdvözölhetné önmaga , ha több oly rangú és jelentőségű dsznót amathatna fel, mint Bulyovszkyné Bubovszkyné aazony, mint azületett magyar, meg ámadhatlan tönéiggel beszél magyarul, s színre kedvünk tenne az uloudaul, hogy haza erte óta valamit a namet, nyelv ismieretéből veszített. A miből mi neki szemrehanyást valóban nem csinálunk. Alamim magyar drámai művés nő mutja be magat Bulyovszkyné asszony, és mi körönkben a legdagasb örömmel üdvözolünk . tigi.koia.ou. Különben megjegyzzük, hogy az idén ez meg cak az első elnök, kit vegytek - a mi az amerikai ánapo ok örvt® hetes javulásara mutat. Nyilatkozat A .Kemény Zsigridogía apzabályainik pontja Kemény Zsigmond munkaink kiadását * czéljai közé sorozza. E pontot több old*'TM Összeütközőnek tanyák a Kemény szerzői jogának mvg 1872 ben Gyulai jeles írónkra törtét átruházásával. félreértés kikerülése végett kötelességünk!!1, tartjuk ezennel nyilvánosan kifejezőm 8 annak, hogy sem az alapszabályok szerksztésekor, sem azután társulatunk részére pontnak oly értelmezés nem adatott az is adathatik, hogy társulatunk ezen c* l Gyulai Pál ur jogainak kérelmével B** ›. koznék gyakorolni. E pontot társul*^* “‚»4 érd.tedesselF. Zsigm0"1* Pál