Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-07-27 / 170. szám
Orosz lapokból. Budapest, julius 24. Egy tót lelkésztől aSovremennyja Ausztria-Miagyarszág iránt* ^k“tatek-Izviestyja- következő rokonszenvi nyilatkoz í bói szerbiát bele nem vonta a had.opera. * ' “ ‘ *' ‘ ' “ • r _ /--i **— ---------------------------------- -----zatot közöl. Majdnem az összes szláv népek nyíltan kifejezték rokonszenvüket a déli szlávok vitéz orosz testvéreink által magukra vállalt felszabadításának ügye iránt, csupán a tótok, úgy látszik alusznak. A szent Oroszországban ezen tünemény talán különösnek fog mutatkozni. Hála istennek azonban, hogy hallgatásunk nem gyűlölet, vagy rosz akarat a vitéz orosz katonaság iránt, hanem egyszerűen félelem a magyar üldözéstől, mely boldogtalan népünkre már régen elviselhetetlenné vált. A szent Oroszországban élnek emberek, kik kitűnően ismerik a leigazolt tót nemzetet, s idősb testvéreink az oroszok iránt való rokonszenvét. A bátor csehek a templomokban nyilt imákat végeznek a keresztény orosz sereg győzelmeiért, mi tótok pedig kénytelenek vagyunk titokban imádkozni s a mindenható isten, a kiben a „Slávy Dcera” hallhatatlan költője hitt, bizonyosan imáinkat is ki fogja hallgatni. Népünk azon hű meggyőződésben él, hogy ugyanazon orosz sasok, a melyek most diadalmasan Konstantinápoly felé szállnak, előbb vagy utóbb Kárpátaink magaslatán is fognak megjelenni s csak is akkor fog a tót nép szabadabban fellélegzelni! A múlt évtized alatt ellenségeink kiűzték nyelvünket az iskolákból, a hatósági helyiségekből és az egyházból, ifjú nemzedékünk a magyarosodás (madarnosztya) mérge által meg van mételyezve s a tót nemzet egyedül az isten és a nagy orosz nemzet segítségébe reményét vetve, felszabadítására vár. (Tudják meg a mi ellenségeink, hogy az oroszok ügye a mi ügyünk, és hogy a tótok menni fognak a hová csak őket a felszabadító czár hívni fogja. Mi, folytatja a lelkész, ezennel az egész szlávság előtt kijelentjük, hogy lelkünk mélyéből gyűlöljük elnyomóinkat a rakonczátlan magyarokat, a kiknek és az összes zsidó, német czimboráiknak jelszava azon otromba közmondás, a Tót nem emberé lett. A Zsizska istene teljes diadalra juttassa az orosz fegyvereket s hosszú szerencsés uralkodást biztosítson a nagy felszabadító czárnak. Mi egytől egyig készek vagyunk mindenkor a szláv Oroszországért meghalni.* Ezen nyilatkozatot az orosz lap egy kíméletlen czikkel mutatja be, melyben arra utal, hogy a tótokmég nagyobb elnyomás alatt vannak, mint a csehek uuuapca», juiuo *•*. ; huauyaouaui, ihivhuuh, — ~0t/ — ’ nemi hivatása, mely nélkül 5 Önmagátó megszűnik létezni. A többiben a cikk szemrehányásokat tartalmaz, hogy az orosz kor' — * a ——»»árt iránti tekintetekUU1 O/duia: istiIV . ttokba Ezt kellett volna tennie s ez által erejét és befolyását emelte volna. Ha ebből valami bomlás keletkezett volna, ez nem Oroszországot, hanem Ausztriát, ahol még a többi ellenséges nemzetiségek között négymillió orosz is vad, érte volna el. O - - val w —.. azt senki sem látta. Elfutotta a boszu lángja arezomat. Én bizony nem borulom meg ma UA4VUJ » v.«| — ---------- a szekerén ötödik kerék ? Soha, soha. Rég beszélt nekem az atyám az asszony hűségről, ötét is elhagyta a felesége — de akkor, midőn már három gyermekkel áldotta meg a magas ég. Engem is elhagyott, de nekem az a vigasztalásom maradt, hogy egyedül hagyott s ez az öröm elfelejtette velem * r ---^ mr.aI/\/via Petrán József. mr. aiugyesz. MittAfl afWaftiteián Kolomártt. Ezek lehetnek okai a felvetett kérdés. szölőbetegségnek, melyeknek mTM.u~T* vetkező : .4 . Az első tételnél orvoslás%'g meglehet ^ r k á fia. A művelés legajánlatosabb szere czimű munkácska 27 és 28 ik *1- ján leírt magfaválasztás és csipdesésnlV maga idejében tett keresztülvitel * * 2 d ik tételnél, mint a Királyház »rcz o ít rác 'j lnlftriKAn~I k csarodott leveleket, melyek biztosan6« __11 4--1__1- _n « VIQ. Fekete Pál, országos szőlészeti vándortanár, Kossuth Lajosnál. Napló* egy magánleveléből közli e sorokat: — június végén 1977. .Genuában (melyen több hontmegyei barátommal utaztam át) szívesen elmulattam volna több napig, de a mi időnk kimértsége egy napnál hosszabb idézést nem engedett, s igy el kellett hagynunk ezen érdekes és szép várost, hogy Turinba utazzunk, ahová éjjel érkeztünk meg. Másnap a királyi palota fényes termeinek s a város egy részének megtekintése után, 11 órakor a Forino-Rivoli-féle vasúton Baraccone-ba indultunk Kossuth Lajoshoz, hová 20 percz alatt értünk. Bár sejtettük, hogy a község alsó végén megpillantott csinos kert közepén fekvő emeletes házban lakik, mégis biztosan kívánván megtudni, melyik a Kossuth háza, egy úrtól kérdeztük ezt, ki rögtön egy pályaőrnek meghagyta, hogy vezessen el bennünket .alla casa di signore Kossuth is azzal tisztelettel üdvözölt bennünket, ami kétségtelenül arra mutat, hogy Kossuth külföldi lakhelyén oly nagy tiszteletben áll, hogy ebből egy parány azokra is kisugárzik, akik hazájukból nála tisztelegni járnak. Az utczáról egyenesen a kertbe nyitottunk be, s az ennek közepén fekvő háznak tartottunk, azonban két nagy uj-foundlandi is mérgesen ugatva utunkat állta, s tán fogaik marását el nem kerüljük, ha hirtelen ott nem terem K. L. egészen háziasan öltözött komornyikja, (s úgy látszik, hogy egyszersmind szakácsa is), ki a hi házi őröket lecsillapítván, hozzám fordult a azt kérdezte, vájjon olaszul beszélünk-e vagy francziául ? .Mind a két nyelven, de inkább francziáu,* volt a válasz részemről s arra ezt mondám:nous desirous presenter nos hommages á son Excellence, est-il permis d’entrer?* Mire a felelet volt: „Oui mais monsieur est “ . _______ YOUUO», 1U.U1 .»vu... maintenant á la table, il faudra atiendre nne A lelkész, mondja a többek között az heure:« — .Y at-il du monde chez sou orosz czikkiró mint jól látja az orosz saso- Excellence?. kérdém ismét. „Non, Monsieur ka a Kárpátok ormaira leszállói széttépentQUt seu,. volt a vála87. Ezt a bí8zéldek a lánczokat, melyekre a szlávok ver, tét csak azért közlöm veled, hogy lássad vék Osztjuk a nyugati szlávok eme rémét ennyire Talótán azok raende mondája, kik nyél, hiszünk abban is, hogy ez a hozzánk azt eiliiök hogy Kossuth excellencziáztatja legközelebb álló nyugati szláv népfaj sziveit át Bötképen nem, még az masa is csak nem hiába melengeti Megjegyezzük még, /87eűen Monsieuroek czimezi, hogy az osztrák-szerbek a tót hazafi kifeje- A fentebbi párbeszéd után átadván rá ” 1 ,és‘'6 iert iDhc'- ezekkel » kom',r”ilk be' norvatokat) nem keveseno mértékben gyűlő ment urához a honnét rögtön visszajővén, kb .a magyarokat is Habsburgokat. Ha , , haelkezelik miote, A, raggal szól arról, hogy Ausztria Magyarország h hír0, ufaluslk lu „ raoba w 14 B2lk meg nem engedte az oroszoknak Szerbián na« bartokfnak dolgozó szobája la), az kereaztnítjoanbn. a kérdi: miijének azok in*/felelt s ,erllte urnak a házi sapkáját. az osztrák érdekek ?■ a kinek miért áldoz_ E ké percznyi várakozás után az ,ma laza fel Oroszország azt az 60,000 embert? ! ,jöt hozzánk „ szavakkal- nehoev Szerinte ennyibe kerülhetett volna «Balkánok 10k4 kerte„ várakozniok, mig a reggelijét forczirozása Ausztria, vagy a mint most ne elTégí, s2',venen ,4tja a!ir Jakét az ebédvezik Ausztria.Magyarország nem földrajzi. jaben* minket ebbe bevezetett. nem nemzetiségi, not nem is dymanticoa mű- Kouu hot MakugyaD az asztalnál talál. kifejezés a nem egyértelmű .a habsburgi . kiu • ká Tv'm'ből824'!' "ert ez“n “»'“»WM*- pék’mit az olasz iCO||ari„oe-.nak nevez En ' T'íi; összekotve azon el5. men,és ezt mondám: „Olaszoraztgban fo«alom. bo«r «lf»árlhetlenns:ilávoki.1 fojtou,azv4a nem birlunk elienfállani a forró h.“l“'“1 vágynak, hazánk volt kormányzójánál mély “Trc i* ‘/““l'is'tólatunkat tanai, fogadja tehát tisztelgénlíSsl nK tí re «unket kegyesen Kosamik e szónál .kor. nemzenségi üldözések elve Auaztm n pom4DJZD. körbe szólt: .hagyjuk ezt el.- íme 't r •. -r bteo"í,,*k arr*'.h0Bí, mS dkvrasí’iábezymenierS,«bUrfk “ia"' Va?|y ián'/.ÓMk, Ta^emTzt^TsLreti^ha vé'niír mla «z ipnní « lim S^.I30.xf*Q* ^tlenül annak czimezik. Bemutatván magua Rzsinik Lpfv ’a npm/pii ii^ végzet ítélte, kafd Kossuth a legelőzékenyebben kezet tzoa szlávok öldöklő,, lenni. Ebben áll fölé“ "'“l! 7'“"^ *• b‘rál“"l,af f.di« “iot ,“l ____ 48 ki honvédet, a mely minőségben az magát neki be is mutatta, különösen ezzel is Megtartottuk a menyegzői ünnepélyt. A lemgadta: .isten hozott bajtársi* Ezzel Koszrom kerítésnél valami szabósegéd, nagyon , GUik e szavak után: „megengedik, hogy rég megnézze Márthát, mikor az ünnepélyről hazatértünk, és Mártha is mintha visszanézte volna. Ez a felhő különben nem nagyon zavarta meg a mulatságot. Hajh, ha ekkor én beláthattam volna a jövendőségbe ! Szeptember 3. Megyek haza a hivatalból nagyon elfáradva. Soha csókra, ölelésre nagyobb szükségem nem volt, mint épen ma. Máskor rendesen távolról megéreztem a gelimet folytathassam* megkínált leüléssel. Most S-ék előadták, hogy tiszteletet hoztak Rákóczy Jánostól, ki megvakult. „Már értesülve vagyok, hogy világtalan szegény.* Azután én siettem megmondani, hogy nekem is van hasonló megbízásom P L -tól, ki egykor a „Pesti Hírlap* nak bonti levelezője, s az első magyar minisztérium pénzügyi tározójánál titkár volt. „Igen szívesen s élén juaonui iuucocu luivitwi iu.övivcn.vm u ElettraUai limai vuiv« gigtu pontoou « tnu Mártha konyhájáról jövő étel illatot. Ma sem- ken emlékszem rá vissza* mondá Kossuth. . . , * II / „ A. ___ _A _ 1 , ~ a 1. I___' I A | A ------------^---# m mit sem éreztem. Már ezt rész előjelnek tekintem. Megyek be — keresem az asszonyt az én feleségemet, — nincs, itt sincs, ott sincs, sehol nincs. Nagy későre élembe áll a Ezután ő kezdte a beszélgetést. Elmondta, hogy fiai most nincsenek nála, hogy az ifjabb Velenczében van, mint vasúti mérnök, ahol azonban nem szeret lenni, mivel BllllsD* ÖCUUI OllHzO. nagy BVOU1U viviuuu ua« u iiiilt u .. nnlnXIA I •• | . • 1 . » . IJ U tt. U il U1 UÓUUUUU LiUiLI OOtl 11 IVUllli UJ I I VI pintf 10 Ar bnrCD 'i b°^^,a t^“saa8Z.oBy dél- bazisa a vdrág, idősb fia pedig Londonban utolhírial kor uthatott a bürkósi szabon van, hol saját lágyárat bir. Mondta továbbá, B g a nagy világba. Hogy merre mentek hogy Velencze négy évtized óta két lábuvk --dj ---------- ~~CfJ - -----sülyedt, és hogy szakértők véleménye szerint pár század múlva Velencze többé nem lesz ! öIWUUJQt. 4JU uitjyjuj pai ooat.au uiuiva tmuui/buivooo .uu«. . gamat, gondolám — véletlenül jött — asz- Azután S—hez fordulva kérdezé: „hát hol szony volt, s véletlenül elment, s én legyek járt ?“ „Rómában.* Erre Kossuth igy szólt: tw_ megvallom szégyenemre, abban a régi és szent városban még nem voltam, és nincs is már kilátás, hogy valaha oda elmenjek, mert én a magányt szeretem, s ezt a havasok közt inkább feltalálom, mint nagy városokban.* Miután elmondottuk neki, hogy kör-UU‘ uugyuu 0 tz ■Yvr ;ré;‘vTn'dolog is jegygy^íTmetre''uTazünk, "kiemeltük a Spez klf »la báSni egy hűtlen assaon/ért. jajától a Génuáig terjedö vasutat én Vidékét. Most már egyedül élek, a mibeli, valami mint olyant, mely legjobban meglepett 8 aj- 1 » 1 '• # ‘ ' * háborús világ lesz, beállítok valamelyik legióba. A dicsőség nagyobb hasznomra lesz, mint a dijnokság. Az asszony helyett pedig •/ ‘' •/ «-»•» ... _ bájolt, mire ő mondá, hogy ő is beutazta ezen vidéket, de még tengelyen, mivel csak pár éve,hogy a vasút elkészült, mely igen - • —■ ' ---- J- í., mniut a uijuuon»6' asotuujr ucijoiv j i>*1 ’’ u:°7j hűséges társam leend : & zsarnok gyűlölet, merész és költséges va ' :n.ipnilfin törté- Ve ha valahol megtalálom azt a bár hogy kifizesse rangat' JJJ* : dj kJ e vag kösi szabósegédet, azt isten úgyse lelövöm, nik ott földomlás, a miért mindig, útvonalon igazításokat tenni. Átvivén a beszédet Turinra, kiemelte ------- *• W _1. % A perrendtartási novella. Lengyel József urnak Hátszegen. 45. §. A 143. §. helyett : Ha valamelyik fél a perfölvételi határnapon vagy a periratok beiktatásának határnapján kellő időben meg nem jelent s a periratát be nem adta, az ellenfélnek joga van a percsomóban az ügynek ítélet alá terjesztését kérni. A pertárnak az iratokat e kérelem előterjesztése ‚ ‘ nem Figyelmeztetve lettem, hogy aMagyar (Folytatás.) mint egy barátom, ki becsületes ernyős szekérrel szokott járni, de neje kérésére üveges kocsit vett s midőn udvarára behajtott vele, kérdezte: nem ijedtek-e meg a lovak a kocsitól, hogy elragadva vészt okozzanak ? — Én is a czimtől, mely engem nem illet, nemcsak megijedtem, hanem megborzadtam s önkéntelen satkának kell azt tekintenem, erre pedig semmi okot nem szolgáltattam. Szívesen kérném, hogy efféléktől méltóztasson megkímélni, és a szőlészet egy igénytelen munkása vagyok, ki ezen a téren, ha valaki előtt munkásságom s csekély ismeretem érvényesítésével megelégedést érdemelhetek ki, szerencsémnek tartom Erről enynyit az igazság érdekében. Mi a szőlőbetegséget illeti, az három ok miatt állhatott elő: 1 szer. Származhatik úgy, hogy a tavaszi sok esőzések által végtelen lombozatot nevelő szőlőfa levélzete, a buján nőtt fürtöket elfedte s beárnyékolva szépen fejlesztette. Ezután jött későn a válogatás és kötözés s igy a későn válogatott magja és termőfáról a leveleket kelletén felül lehányva, egyszerre a nap sugarainak lettek kitéve. Ez okvetlenül foyadást és feketedést idézett elő a gerezdeknél. Válasz , fárfivát is szór. A piniargomba(oictum turf.».N megesketendők .arrft. hof-L véleményüket ez is az esőzések miatt áll elő, s kezdi pjj pontosan n megvizsgálandják s v * ye,öbb a levélzeten , később a * részrehajló *» M’M« W*?' “77"*",“ "Tt*- '», ismeretük szerint jólélekkel s valósag nem genyedésbe folyva össze, lepi megatíven fogják előadni. a „ véleményre rezdeket együttesen, menthetlenül megfog A szakértő*i tedvén. . . . szókérdéseket indítványozni, melyeket a bizonyitandó ténykörülményre nézve szükségesnek tartalak. Valamey kérdés megengedhetősége iránt fölmerült kétely esetében ma , a szőlőnek pusztulását a kari k á s a 7bizonyítási eljárást vezető bírósági tag határoz. A szakértők véleménye jegyzőkönyvbe igaltatik. Ha azonban a tárgy megvizsgálása, vagy a vélemény képzése hosszabb időt kíván, a bizonyítási eljárást vezető bírósági tag elrendelhet), hogy a szakértők egy azonnal kitűzendő határidő alatt indokolt véleményüket krádian nyújtsák be. Ezen esetben a szakértőinek jogukban áll egymással kölcsönösen értekezni; írásbeli indokolt véleményüket, já egyetértésben vannak, közösen adhatják be, ellen esetben a küönböző véleményben levő szakértők külön indokolt véseennek ritka szép fekvését, (ami úgy is van) és ajánlotta, hogy menjünk fel a kapucinusok magasan fekvő „terasse“ára, ahonnan a városra és vidékre gyönyörű kilátás van. Mintegy 26 percznyi időzés után nem csekély megilletődéssel búcsút vettünk Kos, vonatkozó kérdéseket a bíró teszi fel Csuthtól, ki magát emlékezetünkbe aján-1 hadságukban áll azonban a feleknek is oly ----------------------- -------lotta, s egész a ház küszöbéig kikisért, és valamint már a szobában, ugy künn ismételve kezet szorított mindnyájunkkal. A kerten keresztül a komornyik kisért ki az utcza ajtajáig, ki kérésünkre a kert virágaiból jókora csokrot szakított s adott nekünk, mely virágon aztán testvériesen megosztoztunk. Kossuth Lajos kinézéséről ezen általam Turinban Ambrosetti fényképésznél szerzett arczképs után (melyet légy szives emlékül elfogadni) ítélhetsz, ő jól, erőteljesen néz ki, jó étvágygyal evett, csakhogy többnyire halkkal beszélt. túli országrész különböző vidékeinél! napszámosokkal kell leszedetni az Il'' egy bei» czellérbogár tojásait rejtik magukban kell égetni. 3-nál. Az oidium tuccerinek biztos orvoslása a képezés, melyet azErdélyi Gazdákban leirt tanár Szabó Sámuel. Ez elv arra az esetre készült fúvó segítsége*által vitetik végbe, igen gyorsan és biztosan. Philoxeráról, mely nálunk nincs, szó pdasz ! Ha szükséges, a szemle tárgyáról tér sem lehet, kép vagy rajz készítendő, s ez a bíróság. Ami Hátszegre menetelemet illeti, azai a feek és szakértők által aláírandó dolog teljes megalapására nézve, hogy ha. A bizonyítási eljárásánál fölveendő jegyző- tározótt véleményt lehessen mondani, az zőkönyv ,elolvastatik s a netalán szükséges nem tőlem függ, hanem az erdélyi országos unok az iratokat e kérelem előterjesz-i változatabaigtatása után a bírósági tag, a gazdasági egylet után azonnal, s ha ítélet alá terjesztése , ki szakértők által aláiratik. Ha a te honnan kapot ■minden trende etet a teljesítem kéretett az elmulasztott határnaptól ,ek és pzakértök közül valamelyik a jegyző parancsait. Itt szabjak ki utakat és menetszámított 3 nap alatt (29. §.) a törvényszék- könyvet a 14 nea írná, ezen körülmény az rendelet. Szolgáljanak ezek tudomásul. ■ * -------- ok előadása mellett megjegyeztetik. ügynek Ítélet ala A föntebbi szabályok szerint 1 hezet mutatni köteles. Míg az ellenfél az ügynek veiet am . . ... . ............ terjesztését nem kérte, vagy ilyen kérelem . öntebbi szabályok szerint kell eljár elő nem terjesztése esetében, mig az iratok .n* a lsgba a szakértők m m bírói szem bemutatására rendelt három napi határidő le ez a ,ma^a*Dak’ hanem önállóan kell QpjQ lQmolu bill Anna HTakiumorfittis. InvarwS t£nv autatására rendelt narom napi uaianu icw . , , a járt, a pertárnok az elkésve beadott amri kuionos szakismeretet kívánó tény ppriratot elfogadni s az ellenfélnek az 1868. ,a' ^nyomozására vagy megvizs- ra KOlOZSVári fflaö'V/ir klVárui tn UV. I. ez. 132. § szériát kfabesittetni ka- i gulá»GraVileményt adnjok. “ !»• Midőn a bírói szemle szakértők teles. közben . .jo c t.i a, a ,„r jötte nélkül teljesittetik, a szemle eredménye, 46. § A 148. § bevez . A W.kár. Jóköbi SJ„ B1 nemd5. loznak a jegyzőkönyvet a torvény vagy egyez ! S A 217 S helyett- Mennyibenség ált., kiszabott időben, s bt a törvény lépven 51azakéreti^ rövidebb határidőt nem rendel, a megjelenés e~\ . . . t i ,» napjától számítandó 3 nap alatt befejezni .. . , határozza meg Ezen határidőt a pertárnok úgy osztja . . . . . . , .. . . m sbsrr' .:a 4. § A 150. § helyett! Az eljárásnak“^1 kormi vagy más szakérőket alkalmazezen módja szerint végiratnak és ellenvég 01 Vdaa90^03'AVt’o, e h H . ■ .ratnak csak akkor van helye, ha a felek 62* §■ j^ .f • §• helye . Ha a bizony,megegyezése folytán a jegyzőkönyvi tárgya 10 elle.Dfa,e. ,a .^Qált föeakat 8eai elfogadó., lás a periári eljárás helyett választatik. ““ »«»« nem ^•n«t azon tényko-Halasztásnak, a törvény s illetőleg ara. “mi, melynek bizonyitékául az eskük, kölcsönös egyezség által megállapított határ-“*1^' ba.a többi bizonyítékok által az idők meghoszabbitásának nincsen helye, ba-el ankazt beigazolva nincsen bele.zooyibár a felek ez iránt kölcsönösen megegyez -DUDaK vtenno. Dének igen pedig a bizonyító az ellenfele ál 48. §. A 188 § helyett: Egyik fél sem a visazabinált főesküt elfogadni vonakodik, tartozik oly okiratot közleni, melyet magae ,Deation TM1D-ba általa a főeskü ntm 3 ■ - - s kináltatott volna, használni nem kivan. A ki azonban közokt-53. § A 225. § helyett: Ha a bizo ira'ot kiván bizonyítékul használni, mely el- .... , „ .. lenfelének van birtokában , a fóügy folyama \ a^6 1CIIS* & ,“e8,k' alatt alkeresettel követelheti ugyanazon Per ^ ’ “ ueskü' bírája előtt ellenfele él az okirat előterjesz- aaek kall e®6 a. alt fél tartozik arra megesküdni, hogy e° A Lereaetet- melyben az okirat tar kérdése a “örBImiDyrSI tttdoujána niatalma azon pontokban, melyek az ügy eldöntésére befolyássá lehetnek —a fél azon perirat beadására kitűzött határidő első felében nyújtsa be, amely periratban az okiratot használni akarja. A később beadott kereset hivatalból visszautasítandó. E tárgyalás az okirat közösségének az ellenben csak a bizonyító félnek is a bizonyítandó ténykörülményről közöen tudomása, az általa ajánlott főesküt szére egyedül akkor lehet megítélni, ha •ha az ellenfél beleegyezik. 54 §. A 237. § helyett: Midőn vala- , . .. . ,ocu . , TIV . ,44 jely, valódiságra nézve kétségen kivül álló kérdésére nézve az 1868. ' • ' , 'A vetetés összege más módon be nem bizo-t szabályai szerint kh-on J " vívható, a biró a bizonyító félnek bette történik, a bíró pedig i_ é. - ’ akat ítélhet, habár e bizonyítási mód nem ha az okiratot közösnek mondotta ki, legfo- , , ' íFiiytövilebb 15 napig terjedhető határnapot rendel* »J jultatott. (bolyt, kóv.) a végett, hogy az okirat birtokosa, vagy kö- ------------tölje az okiratot az ellenféllel, vagy esküt tegyen arra, hogy sem az okirat dídes birtokában sem annak hollétét nem tudja, sem pedig az tudtával meg nem semmisíttetett Ha sem az okiratot nem közölné, sem ezer esküt le nem tenné, az okiratnak az ellenPolgár* 160-ik számában hozzám intézett fél által állított tartalma bebizonyitottanczikk van, melyet utazásom közt meg is tekintetik, kaptam. Nevemre ugyan reá ismertem s a Az ítélet ellen beadott fellebbezést czikk szőlészeti tárgya tanúsította, hogy hoz(92. §) a főügy folyamára halasztó hat zára van intézve, de a czimmel úgy jártam, lga van. 49. §. A 203. §. helyett: Ha az átados kérdésekre adott feleletel nem mernek föl oly körülmények, melyek a tanú, hivatalból való kizárását vonnák maguk ul a biró a tanút a kérdé s ellen kérdősokra s a tanú vallomásának fölvilágosit, kipótlása vagy a tanu tudomása okának- nyomozása végeit netalán szükségesnek tatkozó 8 hivatalból fölteendő kérdése hallgatja ki. A feleknek jogában áll a tanuhoz a kérdéseket intéztétől, melyeket az ügyi és a tanú viszonyainak fölvilágosításával szerűnek tartanak. Valamely kérdés megengedhetőségént fölmerült kétely esetében a bizonyításjárást vezető bírósági tag határoz. A feleknek nem szabad a tanút beszakítani, vagy hozzá közvetlenül kérdhet intézni. Az ez ellen cselekvő fél, ügyvagy megbizott, ismétlés esetében birsággtüntethető, sőt a bíróság terméből is utasítható. A kihallgatott tanú a biróság idelme nélkül a kihallgatási teremből elatávozhatik. A biró a tanú vallomását lebeg szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, aki előtt felolvassa s a netaláni észrevételei pótlólag jegyzőkönyvbe veszi. A jegyzőivet a bíró, valamint a netalán jelenlevő f vagy ügyvédek s mindenik tanu a saját lomán szól. A vinczellérbogár hernyói általi szúrás viszont fonyadást és feketedést ,„g jegjiUuULijYue veszi a jegyzőivetu idézhetett elő Ugyanis májusban a vincellér- I — i—,—* - 1—- ‘ bogár korán jelenve meg, a szőlőlevelekre két, ritkán három kis fehér fényes tojást fát tartalmazó részt aláírják. Hi áll vagy rak le, csőrével megszurja azon levél erét, s fél az aláírást megtagadja, ez jegyző- az önkéntelenül összecsavarodva borítja be könyvben azok előadása melltütegre a két kis tojást. Juniusban kikelve, átrágják gyeztetik. & levélburkot, s egyenesen a szőlőfürtök szám 50 § A 216 §. helyett: ámle tel- raiu élődve, szívják ki annak nedvét, miljenitése előtt a szakértők az lgLIV. t. tál a szőlőfürtök elfoyadnak és megfelte 200. §-ában foglalt figyelmezte mellett tedvek domány-egyetem tanrendje az 1877. tanév első felére. Tantárgyak szerinti áttekintés. (Vége.) IV. A bölcsészeti kar mellett működő magántanitók előadásai. 127. A franczia nyelv elemei kezdik számára; 2 óra, később meghatározandó időben. Durer József, tanító. X. tanterem. f28. Franczia nyelv beadottak számán; 2 óra, később meghatározandó időben, ugyanazon tar, ugyanott. f29. Egy franczia olass, színdarab felolvasása, összekötve a szinköltészet feletti conservatoriummal; 2 óra, később meghatározandó időkben, ugyanazon tanár, ugyanott. 130. A franczia class, irodalom köréből ; 1 óra, később meghatározandó időben, ugyanazon tanár, ugyanott. 131. Az angol nyelvtan elméletileg és gyakorlatilag, de enmint 3 óra, később meghatározandó időben. Kovács János, m. tanító, XV. tanterem. |33. Az angol classikus irók műveinek fordítása és értelmezése ; hetenkint 3 óra, később meghatározandó időben, ugyaniz ugyanott. |33. Angol nyelven való társalgás s a jelesebb irók életrajzának angol leendő előadása, hetenkint 1 óra, később meghatározandó időben, ugyanaz, ugyanott. IV. A mennyiségtan természettudományi karban. 1. Algebra és geometria; 6 óra, hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek d. 122 1-ig. Dr. Brassai Sámuel, Dy. r. tanár. X. tanterem. 2 Mathesisbeli gyakorlatok: 2 óra, csütörtökön d. u. 5—6-ig, és szombaton d. 12— ig, ugyanazon tanár, ugyanott. 3. Helyzettan (felsőbb geometria): 1 óra, hétfőn d. u. 6—7-ig, ugyanazon tanár, ugyanott. 4. Külzeléki számítás, alkalmazással együtt a mértapra ; 6 óra, csütörtök kivételével mindennap délelőtt 9 —10-ig. Dr Martin Lajos, ny. r. tanár. X. tanterem. 6. Külzeléki egyenletek elmélete: 3 óra, kedd, péntek és szombat d. e. 10—11-ig, ugyanazon tanár, ugyanott. *6. A másodrendű görbék és felületek főbb analyticai sajátságairól : 1 óra, szerdán d. e. 10—11-ig, ugyanazon tanár, ugyanott. 7. A determinánsok elemei: 1 óra, később meghatározandó időben és helyen. Dr. Schmidt Ágoston, m. tanár. 8. A pont és egyenes vonal elemző mértana, Hesse és Pluecker szerint. 2 óra, később meghatározandó időben és helyen, ugyanazon tanár. 9. A Bellavitis-féle aequipollentiák calculusa; 2 óra, később meghatározandó időben és helyen, ugyanazon tanár. 10. Kísérleti természettani mechanics, hőtan, hangtan ; 5 óra, csütörtök kivételével naponta d. e. 8—9-ig. Dr. Abt Antal, ny. rtanár. Természettani intézet. 11. A villanyos áramok egymásra való hatásairól, továbbá a delej és a villanyos áram kölcsönös hatásairól; 2 óra, hétfőn d. u. 3—4-ig és csütörtökön d. e. 8 —9-ig, ugyanazon tanár, ugyanott. 12. Természettani gyakorlatok: 4 óra, később meghatározandó időben, ugyanazon tanár, ugyanott. 13. A szilárd és folyékony rugalmas testek statikája és dynamicája. 6 óra, csütörtök kivételével naponta d. e. 8—9 '£, és csütörtökön később meghatározandó órákban. Dr. Réthy Mór, ny. r. tanár. X. lanterem. 14 Általános kísérleti vegytan- 1 rész , 5 óra, szombat kivételével naponta —10 ig. Dr. Fleischer Antal, nyr. fa. Vegytani intézet.