Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-07-29 / 172. szám

imben már elmondottam. De komoly kérdé­sét, mint az előttünk fekvő kérdés is, mely hazánk létével és jövőjével oly szorosan egy­befügg, nem lehet elég gyakran megvilágíta­ni, hogy az igazság teljes és tiszta ismere­tére juthassunk. Oroszország hatalmi terjeszkedése az Al-Duna környékén az osztrák és magyar ál­lamférfiaknak kezdettől fogva sok aggodalomra adott okot. De addig, míg Oroszország kitű­zött czélját csupán saját fegyvereivel töre­kedett elérni, a veszély nem volt oly fenye­gető. Az osztrák magyar monarchia ereje, mely Európa rokonszenvére számíthatott, elégségesnek látszott arra, hogy az északi hatalom túlkapásainak stoátot vessen. Mióta azonban Oroszország az összes délszláv né­péket belevonta tervei körébe, mióta Catta­­ro öbleitől kezdve egész a Duna torkolatáig minden szláv faj, sőt még Románia lakói is a Szt.-Pétervárról hozzá­nk érkező paran­csokra hallgatnak , mióta e népek a czár legelső intésére készek fölemelni karjukat, s haderejük az orosz hadsereg biztos elővédét képezi, s főleg a törökországi bonyodalmak kezdete óta, ösztönszerűleg érzi minden ma­gyar, hogy Törökország legyőzetése után ugyanezen romboló erők hatalmukat ellenünk a az osztrák-magyar monarchia léte ellen fogják fordítani. Az orosz írók ezt nyíltan bevallják és hirdetik. Volt idő, midőn mi sem néztük kö­zönynyel délszláv szomszédaink szomorú sor­sát és nyomorát, kikhez bennünket oly szá­mos történelmi emlék és számos érdek fű­zött. Volt idő, midőn jövőnkről egymás iránti barátságban gondoskodtunk, és annak bizto­sítékát a közös haladás pályáján ismertük fel. És valóban, ha valaki, bizonyára mi, a legközelebbi szomszédok, voltunk hivatva arra, hogy a Balkán félsziget elmaradt népei között világosságot, művelődést, a rendezett állapotok és a valódi polgári szabadság fo­galmait terjeszszük. Új kereskedelmi szerző­dések, élénkebb forgalom és mindenekelőtt alkalmas vasúti összeköttetés leginkább ve­zettek volna e czélhoz. Még két három évi béke, és a vasutak ki lettek volna építve . Konstantinápoly, Salonik, Törökország belse­je, Bosznián és Szerbián át, Budapesttel és Bécscsel vasúti vonalakkal lettek volna ösz­­szekötve. Oroszország befolyása e humanitá­rius törekvésekkel szemben gyengült volna, hódit ési pánszláv terveiről pedig örökre le kellett volna mondania. E veszélyt felismer­ték Pétervárott és hogy ezt megelőzzék, a régi idő óta készen volt aknákat felrobbant­va, jelt adtak a lázadásra Boszniában és Herczegovinában. A lázadás sokáig elhúzódott, s mert a teljesen készületlen Törökország azt rögtön el nem fojthatta, ebből azt következtették, hogy Törökország életereje meg van törve Ha ezt mások kétségbe vonták, ha Oroszor­szág titkos üzelmeire történt utalás, a félhi­vatalos és szláv lapok rögtön előállottak s a hívatlan tanácsadót vagy megnyugtatni, vagy nevetségessé tenni igyekeztek. Csupán azok találtak hitelre, kik Törökország közeli halálát teli torokkal hirdették, s ezen állam­­létjogát a legegnikusabb módon kétségbe­vonták. A törökök győzelmes harczai Szerbiá­ban, és később hatalmas erőkifejtésük a többi csatatereken végre rábírták a diplomatiát annak felismerésére, hogy a beteg ember épen nem oly beteg, mint ezt sokan állítot­ták, és hogy, mielőtt meghal, még patakok­ban fog a vér fegyvere által folyni, mit meg­akadályozni az emberiség érdekében állott volna. És miután a lázadás Herczegovinában lemenőben van, a vendégek is oszlanak és esti 8 óra után alig lehet künn embert lát­ni, mert a hideg, ködös levegő legnagyobb ártalmára van a betegeknek. A fürdővendé­gek száma, mint a fürdő­névsor mutatja, meghaladja a 4000-ret, és ezek legnagyobb része külföldi, angol, franczia és nagyon sok porosz, orosz és szász. Magyar családokat is lehet látni, bár nagyon kevés számmal vannak, ha külföldi magasabb arisztokráczia nagyban van képvi­selve, a­mennyiben számtalan grófi és her­­czegi család időzik itt; a többek között Troubeck­ov Mária és Dóra herczegnők, az orosz czárné udvarhölgyei ; — herczeg Ga­garin­né leányaival; herczeg Würtemberg csa­ládostól; herczeg Lobkovitcz stb. — A mű­vészvilág is nagyban van képviselve. Bécs, Berlin, sőt még a párisi színházaktól is le­het itt művésznőket látni. Claar Dália, He­lene Meinhard, Frl. Abich, Baudius-Wilbrand aszszony s az Isten tudná még mind ama művészi neveket elsorolni, melyekkel itt ta­lálkozunk. A legérdekesebb hír jelenleg Franzens­­badban az, hogy a két díva: Patti Adeline és Nilsson Krisztina legközelebb megérkez­nek , a mint mondják, már lakást is bérel­tek számukra. Érdemes még megemlíteni az újonnan épült Kursalont is, mely egy fővá­ros dísztermének is beillik; — megemlíten­dő továbbá a szép olvasóterem, zongorate­rem, mind megannyi kellemes hely az una-­lom elűzésére s a szellem táplálására. Van csinosan épített színház is, hol jelenleg né­met operette társulat működik, de bizony nem nagy eredmény­yel, mert többnyire üres pa­doknak játszanak. A fürdő keresettségét az is bizonyítja, hogy jelenleg 20 kitűnő fürdőorvos működik itt, annyi elfoglaltatással, hogy alig marad idejük saját igényeik kielégítésére. Végül még azt akarom megemlíteni, hogy ebben a híres női fürdőben, hol állítólag urak nem szoktak megfordulni, jelenleg ép oly szám­mal van a férfi- mint a női világ képviselve, kik itt ép úgy udvarolnak a hölgyeknek, mint bárhel, veivel ellenkező hadviseleti mód résére hasson, s hogy az osztrák-magyar monarchia ér­dekeit, az orosz terjeszkedési politikával szemben, kellő időben, minden rendelkezésé­re álló eszközökkel érvényesítse.* E határozatok egyhangúlag elfogadtat­tak, s erre a gyűlést az elnök föloszlatta. A perrendtartási novella. (Folytatás.) II. Fejezet. Fölebbezés. Kezési határidő alatt külön indokok is be­adhatók. 81. §. Ha az ítélet több pontból áll, az ítéletnek valamennyi pontja fölebbezett­­nek tekintetik , hacsak a fölebbező egy vagy több határozottan megjelölt útra nem szó­rítja fölebbezését. A nem fölebbezett ítélet, vagy ha az ítéletnek csak egyes pontjai fölebbeztettek, a nem fölebbezett pontok a fölebbezési ha­táridő lejárta után jogerőre emelkednek. Esküvel eldöntött perekben az ítélet bármely egyes pontja ellen használt felleb­bezésnek az eskü letételére és az e végbe való jelentkezésre feltétlen halasztó hatá­lya van. 82. § Ha több pertárs közül nem mind­nyájan fölebbeztek, az ítélet a nem felebbe­­zőkre nézve rendszerint jogerőre emelkedik Ezen szabály alól következő esetek vé­t­hassék. Vannak, úgymond, a­kik ennél to­vább akarnának menni, a­kik azt követelik, hogy az osztrák-magyar monarchia jelentse ki az orosznak, mikép soha semmi körülmé­nyek közt nem fogja tűrni, hogy a Balkán félszigeten terjeszkedjék. (Élénk helyeslés.) A­kik azt hiszik, hogy véget kell vetni min­den diplomatizálásnak és késedelmezésnek. (Úgy van !) s utasítani kell a kormányt, hogy most rögtön üzenje meg a hadat az orosz­nak. (Helyeslés) Szóló nem habozik kijelen­teni, hogy ilyen utasítás adásért, akár kitől, személytől, párttól vagy népgyűléstől ered­jen az, ő felelősséget soha nem vállalna. A­­ nemzet nem tehet többet, minthogy tudtára adja a kormánynak és az illetékes köröknek, hogy az itt hangoztatott ügyet oly szentnek és oly érdekében fekvőnek tekinti, hogy azért minden perezben kész életet, vért és vagyont áldozni. (Helyeslés) Ha tudtára kell vajjon Európa nyugton akarja-e elnézni ez iszonyatosságokat . (Zajos ellenmondások.) Igen, Európa e háború ilyetén folytatását nem fölebbvitel az első bírósághoz nyil­és Boszniában elfogatott, Szerbia békére följegyezve annak, hogy a nép tanuló, illetőleg jelentendő be. kényszerittetett és Montenegro csak a leg keveredtek egymással, v0 ? .­­bQ.dő 77. §• A törvényes határidő eltelte után utóbbi időben érezte elleneinek hatalmas valamely hatalom­a s­o­rra beadott, vag­y postai utón az igtató hivatalba karja,: Útjuk, bog, TWomag ma Mjto­­ .*«Jt«SA Átiviteli boad.íbyl .« mesén közd Ázsiában az orosz fegy verek el­ is (fájdalom épen nálunk) !hogy egy idegen len­s Európában meg nem törve harcról hatalom egy szabadságáért és függetlenségeet azokkal­­ ‘ küzdö névre rátört* c3Upan 87ért’ h gy * Birodalom mely ily erő kifejtésére ké-­e törekvéseiben megakadályozza. ^ • i i_____ ------ kntnk­\m vafArtn első bíró­ság hivatalból visszautasítani köteles. Az első bíróság által hivatalból utasí­tandó vissza a felebbviteli beadvány akkor pe, 6 ° De hogy egy hatalom rátörjön egy más is ka a fösebbkite, a ,Örkény ál... ki vsa szeretet és ragaszkodás az 3.. valláshoz államra azoni irigy Ha » ttbbb'iM hivatalból va'ó visz­nyilvánul,- rtta» *£ f^tlág ,Ar?e tSadA mikor a lakosság fejedelme saját jószántából oly sza­a haldoklók sorába, bármily hiányos in gyen­geligazgatási rendszere s bármily szűk- --------„ . . . , * •- * ■-* —*-----■— hadelvü alkotmányt adott, melyről a f­a­la-vége legyen társadalmi reformokra . . „ Ha Törökország oly gyenge volna, kosság még álmodni sem mert volna, ez­­mint ezt folytonosan hirdetik, akkor az oro- re nincs példa a világtörténelemben, azoknak nem lett volna szükségük arra,hogy Még példátlanabb a mód, mellyel óriási haderejük mellett még az oly borzasztó háború folytattad. Csak a ma reggeli la­­kegyetlenségekkel felidézett bolgár lázadás­­ok közleményeire hivatkozik (Felolvassa a kétélű fegyveréhez is nyúljanak. »Hong mai bécsi táviratát.) Ő is azt^ kérdj­­em, uraim Törökország nem gyenge, tehetetlen állam, hanem hatalmas^ ország, mely nem eléggé megbecsülhető szövetsége­Ugyanazon perben különböző ügyfelek részéről beadott fölebbviteli beadványok együt­tese­n terjesztetnek föl. A fölterjesztés a fölebbviteli határidők lejáratától számítandó 8 nap alatt eszköz­­lendő. 78. § Ha a fölebbviteli beadványban oly panaszpontok foglaltatnak, melyek iránt a kiterjesztendő iratok kellő felvilágosítást nem nyújtanak, a bíróság a panaszpontok iránt a fölterjesztésben nyilatkozni köteles. A felterjesztést a felek meg­ekinthetik, s annak hiteles másolatban kiadatását kíván­hatják. 79. §. A jogorvoslatokról átalában, vagy a fölebbvitelről különösen eleve történt le­mondás hatálylyal nem bir, s a törvény ál-Tekintettel e helyzetre az emlittetett,­­ A magyaroknak Törökország iránti ro ..... hogy ép azért kellene és minél előbb Bősz- konszenvét ismeri Európa, de nem kell fe tál a jogorvoslatok tekintetében nyújtott jog miát és Herczegovinát elfoglalni, nehogy e­ledni, hogy a nemzetek sorsát nem rokon igénybevételei nem akadályozza, tartományok is a muszka vagy szövetségesei­ vagy ellenszenvek szerint kell eldönteni. Ez­­ek kezébe kerüljenek. De, uraim, mily jog­ oly kérdés, melyben a nemzet létérdekei kell, nál fogva törhetünk be egy szomszéd országt hogy a döntök legyenek. Törökország föon­gába, a melylyel békésen élünk, és mi tőr maradását érdekeink kívánják, azt tehát kö­zölnék akkor, ha a bosnyák nép és az ott vetetnünk kell minden áron. A másik a mit _ / __ 2 Anni* nn 1 Anni . I. n n n t a IM ^ I. 1* n N I n n/*n am nw/vnn n Ad lé A TVA -lévő tőrön katonaság, a­mi nemcsak valószí­nű, de bizonyos, a tervezett occupatiónak ellent állana ? Mi lenne ennek következése ? Egyszerűen az, hogy, akarva nem akarva, mint muszkaszövetségesek a háborúba bele­­rántatnánk, és ennek folytán alkalmasint Boszniában is, és pedig a magyar osztrák zászlók árnyéka alatt, és azon kegyetlensé­gek követetnének el, a­melyek ellen mai ° ■ ___ | A.___trill A n sünit lehetett volna. Ha ez ország, mit nem nézheti tovább nyugodtan, nem nézhetjük ezt akarunk hinni, legyőzetnék, vagy épen az különösen mi, kiknek azonkívül még saját európai államok sorából kitörölhetnék, akkor legközelebb való érdekeink is forognak kocz­­mni egyedül állnánk azon szláv világ ellené- hán Az marad fönn csupán kérdésül, mi­kép­pen melyről Oroszországban ábrándoznak s kelljen véget vetni a do­lg ilyetén folyása melynek­ üdvét és védelmét a czárság fogná­nak. (Felkiáltások : Fegyverrel I A zaj miatt " I a nr*Ari/kl* finn nn » r «.a li n ) I Iwi ( A V képezni, a szónok szava nem hallható.) 80. § A törvény által kizárt esetek ki­vételével, minden evő és másodbírósági íté­let felebbezhető. A felebbezés törvényszéki ítéletek el­len a kézbesítéstől számított 15 nap alatt, járásbírósági ítéletek ellen pedig a kihirde­téstől vagy kézbesítéstől számí­ott 8 nap alatt követelnünk kell, hogy az orosz hódító po­litikának útja legyen állva Követelnünk kell a kormánytól, hogy ezt a kettőt minden ren­delkezésére álló eszközzel, ha kell , hatalom szóval, ha az nem használ , egyuszéval is adandó be, illetőleg terjesztendő elő, eszközölje ki. (Viharos éljenzés.) Az 1868. évi LIV. t. ez. 255. §-nak az orosz hódítás megállítására egyet- intézkedése a fölebbezési határidőre is el­len eszköz a török birodalom integritásának halmozandó­ fönntartása. E mellett azonban emlegetnek A fölebbezést indokolni nem szükséges, gyűlésünkben oly hangos óvást teszünk. Az más eszközöket is, ilyen az, a­mit .parallel az indokok azonban a fölebbezési beadvány­efféle politika nem válnék hasznára érdeke- occupatiónak* neveznek. (Zaj: Nem kell I han előterjeszthetők. Sommás ügyekben, ha inknek és bizonyára tönkretenné a kö- Egy hang: Hunczut volt, a ki kitalálta.) Ez a fölebbezés szóval jelentetik be, a löleb­­zés monarchia morális és politikai tekint, azonban a rablótt zsákmányban való osztoz télyéz­­kodás lenne, melyet a magyar nemzet in-A dolgok azonban, szerencsére, nem dignatióval utasít vissza. (Éljen !) úgy állanak, hogy Törökország legyőzetése- Tudtára kell adnu­­k a kormánynak azt, sőt, bármily erőfeszítéseket tegyen is Orosz- hogy a magyar nemzet minden áldozatra ország, a legközelebbi jövőben tartanunk kel- kész, hogy az orosz hódítás megakadályoz­zene. Ismétlem : A török hadsereg győzelme­sen került ki Ázsiában a harczból és a­míg az oroszok kénytelenek voltak a határokon át visszavonulni, a török csapatok a kauká­zusi partok mentén tekintélyes orosz terü­leteket foglaltak el. Itt tehát a mérleg Tö­rökország előnyére hajlik. Nem ily kedvezően állanak a dolgok az európai harcrtéren. Hiányos intézkedések lehetővé tették itt az orosz hadvezérletnek, hogy mélyen behatolhasson Bulgária bel­sejébe, sőt a Balkánon is keresztül nyo­muljon. De azóta a törökök Bulgáriában is ősz­pontosították erejöket. Döntő csaták még nem vivattak, a török haderő még érintet­len és valószínű, hogy daczára az oroszok kétségtelen számbeli túlsúlyának, a törökök elkeseredett hősiessége ezen hareztéren is fordulatot ad a jelenlegi helyzetnek. Minden oldalról megtámadva s minden­kitől elhagyatva, a törökök saját létükért a harezok legszentebbikét küzdik. Ily harcnak végeredményét senki sem láthatja előre. Azt azonban biztosan meg lehet jöven­dölni, hogy ha Oroszország úgy, mint eddig, ezután is a keresztény népességet gyilkos­ságra, gyújtogatásra és a muzulmánok kiír­sára fogja uszítani, és főleg ha ezen öldök­lések a görög-török tartományokban és Al­bániában is utánzásra találnak, a legbor­zasztóbb boszniak lesznek kétségkívül kité­ve a törökországi keresztények, kiknek sor­sát ez esetben a világ semmiféle hatalma sem fogná megjavítani. Ily kilátások nyílnak meg szemeink előtt; ezek ama fennen hirdetett humanis­­musnak következményei, melyet Oroszország irt zászlajára, s mely, fájdalom, Európában oly sok oldalról nyert biztatást és elisme­rést . Nekünk, t. polgártársak, kik rokon- szenvvel viseltetünk a török­ök iránt, e szo­morú helyzettel szemben kötelességünk sza­vunkat oly hangosan, a­mint csak képesek vagyunk, fölemelni az ellen, hogy a Bolka­­félszigeten Oroszország ne teremtsen oly ál­lapotokat, melyek a lezajlott h­arcz után a vérző sebek gyógyulását és az ottani társa­dalmi és politikai viszonyok helyreállítását lehetetlenné tennék. Állást kell tehát foglalni kormányunk­nak, vá­asztani a muszka vagy az angol szevtetnek ki a) ha a pertársak egy és ugyanazon követelés vagy kötelezettség által vannak ér­dekelve ; b) ha a nem felebbező fél kötelezett­­ségének érvénye egy közös jogalap vagy le­adni azt is, hogy a mily lelkesedéssel viselt kötelezettség eldöntésétől függ, a­mennyiben tetik a nemzet most a szent ügy iránt, és a jogalap vagy főkötelezettség tekintetében oly elkeseredés töltendi el lelkét, ha a kedve­ valamelyik pertárs felebbezéssel élte­ző pillanat elszalasztatik, s az állam bajba. Ezen esetek bármelyikében a pertár veszedelembe keveredik. Emlékeztet a pari­­sok egyike által fölebbezett ítélet valameny szak sorsára, kik 1871 ben egyhangúlag kiál­ Dyi pertárs nevéven fölebbezettnek tekinte­tetták, hogy­­ a Berlin I és eljutottak — Se­danba Ily Sedanért ő nem vállalna felelő­tik, azok kivételével, kik az ítélet hozatala után a felebbezésről lemondottak, vagy a véget. A háborúhoz nemcsak hadsereg kell, kötelezettséget elfogadták, hanem az európai vizonyok, áramlatok is 83 §. Az első bírósági ítélet ellen­tör­merete is, s azárt még egyszer hangsúlyoz­vényes határidőben beadott vagy bejelentett rá, hogy óvakodjék a gyűlés olyan határa felebbezés a végrehajtásra nézve rendszerint zatot hozni, mely az elhamarkodás bélyegét felfüggesztő hatálylyal kir. viselné­kMagán. 84. §. Az előző szakasz szabályától el-Ajánlja elfogadásra a következő határo térőleg, a marasztalt fél által beadott föle­­­ratokat, kezés daczára végrehajthatók: „A népgyűlés kifejezi megbotránkozását a) az oly ítéletek, melyek által alperes a vérlázitó kegyetlenségek fölött, melyek járulékok nélkül 200 irtot meg nem haladó Bolgárországban az oroszok által a békés pénzösszeg megfizetésében vagy 200 frt ér­polgárokon elkövettetnek s a mohamedán fü­­léket meg nem haladó ingóságok átadásában kosságot kiirtással fenyegetik, marasztaltatott. A népgyülés Oroszország hatalmának b) bérelt laknak átadása vagy vissza­terjeszkedését Magyarország és Ausztria el­­bocsátása iránt inditotta, továbbá a határir­­dekeivel összeférhetetlennek nyilatkoztatja. Jási, megyeigazitási és birtokháborítási pe-­E)határozza tehát a népgyűlés küldött­­rekben hozott ítéletek végileg felkérni a kormányt. Ezen esetekben a marasztaló ítélet­ben­hogy ezen, a népjog és humanitás el­­delkező részében kimondandó hogy az itö­megszűnte­ket a kötelezettség teljesítésére kitűzött ha­táridő eltelte után, a fölebbezésre való tekint vetség közt. Más választás nincs, mert e perekben e két politikai áramlat dönt Euró­pa jövője fölött. Az angol politika, ellent­­állva a pánszláv mozgalomnak és Muszka­ország hódítási vágyainak, fenn akarja tar­tani az európai egyensúly érdekében a tö­rök birodalom integritását. A muszka biro­dalom saját bomlásán működik. Kormányunk­nak és nekünk választani kell. Nekünk nem 76. § A felebbviteli beadvány rendes perben két példányban adandó be. Az első nehéz, magyarok akarunk maradni, de a két­ példány a periratokhoz csatoltatik, a má­­gánynak szintoly könnyű a választás, ha fenn sokpéldány az ellenféllel és ha külön ügyvéd akarja tartani a közös monarchia hatalmát által képviselt ellenfél van, az első helyen és missióját, nevezettel közöltetik. Maga a felebbvivő és örömmel hozzájárulok a t. gyűlés azon esetleg a többi ellenfél a beadvány felzetén nézetéhez, hogy a Törökországban folyó rom nyernek értesítést. Kolások az emberiség s főleg hazánk érdé- Sommás ügyekben a felebbvitelt a fél­kében mielőbb meggátoltassanak I vagy a föntebbieknek megfelelő beadványban Az utolsó szónok Helfy Ignácz volt, ki a gyűlés által megszavazandó határozati javaslatokat terjesztette elő. Példátlan eset a történelemben az, úgy­mond Helfy, a­minek Európa most szemta­adhatja be, vagy szóval terjesztheti elő. Utóbbi esetben jegyzőkönyv veendő fel, s az ellenfél, illetőleg több ellenfél közül az első helyen nevezett a jegyzőkönyv másolatán, maga a fölebbvivő és esetleg a többi ellen­nája. A történelemben számos példája van , fél hivatalos felzeten értesittetnek, tasztaltatott azon fél, a ki futni nem törvényszerűen idéztetett •­­ g) ha a 72. §. szerint setömi­­ményi idézés eszközöltetett • a W ' *Lta • ‘issftxs. nosságára vonatkozó szabályok nek­ »ft Isllalt • tat lak ; i) ha önképviseletre Lem valamely fél törvényes képviselőjén!^ lezésével indított pert, vagy idéz­tUn » a a hiba utólag helyre nem hozatott h azautasitásának esete fönn nem forog, az első k) ha valamely félnek nevében ’, azokat a fölebbviteli bírósághoz vád vagy megbízott meghatalmazás el s e hiány nem pótoltatott; biróság az fölterjeszteni köteles l) ha a biróság a határozat bont, nem volt szabályszerűig alakítva ■ * ^ m) ha az Ítélet kiadványa ’a u , , lE% határozattól zás folytán hozott eltér; n) ha a felebbezett Ítéletet bírói eljárásnál, vagy birói határozat zatalánál a törvénykezési rendtartási* ' szabályai megsértettek, vagy ügyeim, t* vül hagyattak, s e miatt a peres gi­­­pos eldöntése lehetetlenné vált. * 1 tét nélkül, végrehajtható. Esküvel eldöntött perekben hozott íté­letekre jelen­t. intézkedése ki ne­n terjed. 85. §. Azon alaki sérelmek ellen, melyek a perbeli eljárás folyamában az ítélet hoza­taláig fölmerültek, vagy a per folyamában hozott s felfolyamodással meg nem támadha­tó végzések által okoztattak, csupán az ér­demben hozott ítélet ellen beadott felebbe­­zésben lehet orvoslást keresni. 86. §. Az első bírósági ítélet megsem­­misítésének alapjául a következő alaki sérel­mek szolgálnak : a).ha a­ Peres eljárás a fél fellépte nélkül hivatalból indíttatott meg; b) ha az ügy polgári­­biróság hatósága alá nem tartozik ; c) .ha oly ügyekben, melyekben a ren­des bírói illetőségtől eltérésnek helye nin­csen, illetéktelen biró járt el; d) ha sommás ügyekben az illetékte­len biró az illetőség elleni kifogás elvetésé­vel a birói illetőséget megállapította; e) ha az ítélet hozatalába vagy a pe­res ügy eldöntésére lénye­ges befolyással levő korábbi birói cselekvénybe érdekelt biró folyt be; f) ha meg nem jelenése folytán ma­tartott zene- és énekvizsgálat pedig n gol kis hangverseny volt. Öröm volt hallgat (Folyt. köv.) Krecsányi Sarolta. mnotott Mi««» ewdi». Nyilvános köszönet. A brassói kereskedelmi-/ ipar kamara, a kolozsvári nőegylet ja­­vára ez őszöd rendezendő régiségi műtárla, létesítésének előmozdítására nemcsak bizott­ságot nevezvén ki, elnöke Fabricius ur ve­zérlete mellett, de e czélra 100 frtot is varván meg, kedves kötelességet teljesítek midőn a tisztelt kamarának nyilvános köszö­netet mondok ezen követésre méltó szép bi­zaliui s emberbaráti áldozataiért. Gernyeszegen, 1877. jul. 25. özv. gr. Teleki Domokosné, gr. Teleki Irma, a kolozsvári nőegylet elnöke. Peto H .I a. Ei.,A_ISTG. Kolozsvár, julias 2$ = Közvizsgák A Schell Mihályné­k Pichler B.-né nőnevelő-intézetében tartott vizsgákról még a következő sorokat kaptuk: E hó 25. és 26 án folytak le a L­eh­ely Mihályné és özv. Pichler Bódogé által vezetett nőnevelő intézetben a közvizs­gálatok. Szép számú érdeklődő közönség volt hallgatója és szemlélője mindannak, mit a növendékek részint az­­egyes feleletekben, kézimunkák, rajzok, részint pedig az ének és zene terén fel tudtak mutatni. E leányis kora tanítói közül különösen kiemelndő apá­nak két vezetőnője Schell Mihályné és Pichler Bódogné; utóbbi, mint a­ki a rajz-, zerfi és ének oktatást vezette. A rajzok oly­an6- ha meglepők voltak, hogy a sajtó terén is megérdemlik a dicséretes felemlítést. A 26. ni a és h zong kell irán okbt velő tatil Bód eml dók csal je! orvi kezt nen Udv eóbi helj álla hav­a­s koc­kát Hí bei Gj Ré há mt ta ve or zé in kC fő' be lá bt ré ifi bt géi ta­k d U b n ti é­t S­g­n­k­ti a d n n­g ÍROD. és MŰVÉSZE. Az akadémia, mint tudva Vt! idén nem adta ki a Karácsonyi dijat. I beérkezett pályaművek közül a­­Sopku. czimű szomorú játékot különösen kiér. Akkoriban báró Kemény Endrének oltották e művet. A „M. Híradó” biztos tesülése szerint Sophonismét Horot L­i­p­ó­t nagyváradi segédlelkész irta­­ nemzeti színházban valószínűleg színre kerül. A nemzeti színházban, mint :Föv. Lapok* írja, deczember hóban Cári k. a. alkalmasint vendégszerepelni fog. fi­nomszor szándékozik fellépni, a. m. „Ha­­nották*-ban, „Don Juan*-ban és „Fidelit ban. Polatsek Linka k. a. ki a multi egy szinikisérletben mutatta be teheti a nagyváradi színpadon, mint a „Nád*4 olvassuk, szerződtetett a kolozsvári szintfo­lathoz. •­• Az „Utolsó Bebek" czimen hit kötetes történeti regény jelent meg Pét Károly­tól. E regény az „Egyetértés“ tára­yában látott először napvilágot, s kaphatói „Egyetértés* kiadóhivatalában, hímző utc­a­szám alatt. Dóczy Lajos „Csókja” szerdán k­rült színre először Berlinben. A főszerepet, az ott vendég­szereplő bécsi művészek já­szották, csaknem ugyanazok, kik Bécsben­­ az egyes szerepeket adták. Csak Sobrich szerepét játszotta Meixner helyett Lewing míg Mikelwurczer úr helyét mint Adok Hallenstein töltötte be. Ami az első előadó sikerét illeti, telt ház előtt minden tekintet­ben nagyszerű volt. A lelkesült közönsé mind a szerzőt, mind pedig a szereplőké számtalan kihívással tisztelte meg. Emésztő Rossi, a híres tragikusait vész, bevégezte Oroszországban művészi kör­útját és szülővárosába Flórenczbe tért vis­sza, mely rokonszenves tüntetésekkel fogad­ta. Morelli társasága külön előadást rende­­zett tiszteletére, mely alkalommal a város Syndikus páholyában fölkereste, átnyújtva i ▼áros Üdvözletét. Előadás közben egy sie­nész lépett elő, ki az ünnepelt művészbe! nagyhatású a tetszéssel fogadott tartott.­­é ze vt ja to at b: se Ul ki VI lé tá 01 ál e le jies ki bt ki ri le P ki gt S3 ei m le A hi ná ál tá fo pa és lo tó jel áll A na tái sat kái és elő pol tott sza mi­ lad nap m­a von dől

Next