Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-08-07 / 179. szám
, a mely után elnök Sémi László meleg szavakban adott kifejezést a gyűlés matatása, és az ügy mellett tanúsított lelkesedése iránti elismerésének s a 12 őrskori gyűlést bezárta. A magasztos ünnepélyről a résztvevő nagyközönség minden arcben és szívben a legnemesebb lelkesedéssel távozott. Az ég adjon sikert a magyar nemzetnek az emberiesség szent ügye védelmében kifejtett és kifejtendő minden törekvéseinek. . . A marosvásárhelyi népgyülés. Marosvásárhely, aug. 6. A m.-vásárhelyi népgyülésen mintegy négyezeren vettek részt. Lázár Ádám röviden előadván a népgyűlés czélját, elnök és jegyző választására hívja fel a gyűlést, ajánlatba hozván Borostai Pál országgyűlési képviselő és Kerekes Sámuel polg. isk. igazgató tanár személyeit. Bp. elnöknek, K. S. jegyzőnek általános felkiáltás útján megválasztanak. Borosnyai P. néhány alkalmi szóval a gyűlést megnyitja, felkérvén Lázár Ádám b. ügyvédet, hogy az előleges értekezlet megállapodása nyomán a népgyűlés előtt vázolja ennek czélját és jelentőségét. Lázár Ádám hosszas beszédben ecseteli az orosz török háború eddigi történeti fejlődését, különös hangsúlyt fektetvén az oroszok és szövetségeseik által véghez vitt kegyetlenségek feltüntetésére. Szavait közbe-közbe harsány éljenek szakiták félbe, s midőn a kormányelnökhöz felküldendő felirat — bizottságilag kidolgozott — szövegét elfogadás végett felolvasta, a gyűlés harsány éljenekkel fogadta hazafias szavait. Borosnvai Pál elnök szintén előterjesztő az alább következő szöveget, melyet a népgyűlés elfogadva, d.u. VI1 órakor megújuló éljenek között szétoszlott. Posta utján még a mai postával következő feliratot terjesztett be népgyűlésünk a kormányelnökhöz. Nagyméltóságu magy. kir. miniszterelnök ur, Marosvásárhely sz. kir. város mai napon megtartott népgyűlése, a jelenleg dúló orosZ-török háborúban az oroszok által védtelen lakosokon is elkövetett kegyetlenségek miatt megbotránkozva és Oroszország czélba vett terjeszkedése — illetőleg Törökország területi épségének és állami függetlenségének megsértése által hazánk létérdekeit is komolyan veszélyeztetve látván, midőn ezen üzelmek ellen a Budapesten 1877. julius 26- dikán tartott népgyűlés határozatai elfogadása és teljes pártolása mellett a kereszténység, emberiség és miveltség nevében tiltakozik, egyúttal hazafi tisztelettel felkéri a nagy mélt. m. királyi kormányt. Miszerint az orosz hatalom hódítási czéljainak gátat vetni, a török birodalom területi épségét fentartani és az osztrák-magyar birodalom életérdekeinek törvényszabta befolyásánál fogva, hatalmában levő minden eszközökkel erélyes megvédésére törekedni méltóztassék ! Kelt Maros-Vásárhelyt, 1877. augusztus 5-én. A Néltóságu magy kir. miniszterelnök úr alázatos szolgái Borosnyai Pál, elnök. Kerekes Sámuel, jegyző. Kogolnicsán oláh külügyminiszter bécsi músiójára vonatkozólag írják Bécsből, hogy most az oroszok plevnai nagy veresége után az a gondolat támadt, vagy igen könnyen támadhatott a bukaresti oláh döntő körökben, hogy az az „oláh függetlenség“, melyet úgy sem ismert el senki, nem sokat ért Kogolnicsán, mire Bécsbe ért, alighanem utólag oly utasításokat kapott Bukarestből, hogy ne nagyon törje magát az oláh „függetlenség“ elismerésének kivívásával Bécsben, hanem e helyett inkább tolja előtérbe a vasutügyet, mely különben is állítólagos, azaz a külvilág előtt bevallott czélja volt Bécsbe küldetésének. A vasutügy elintézése mellett aztán fordítson gondot arra, hogy »Románia szükség esetén egy megbízható és jóakaró szomszédhatalomra támaszkodhas- Bék.8 v .,ez a hatalom pedig volna monarchiánk. oláhok is értik már a köpenysor- f*8 mesterük volt benne. És ez az uj fordulat a plevnai csata következménye. Plevna előtt az oláhok térden csúszva kérték a muszkát, hogy vegye föl szövetségesekül a engedje őket „cooperálni.8 A muszka rájuk sem hederített. Plevna után elannyira megfordult a szerep, hogy Mánu „tábornok” nem akart engedelmeskedni Krüdener muszka tábornok azon parancsának, hogy menjen „seregével” verekedni Plevnához, de már azt a bolondot nem cselekedte Manu, miért is őt Károly fejedelem legalább szemszurásból s a „szövetséges” iránti tekintetből elcsapta. Mikor még az oláh is kezdi már nem respektálni a muszkát, hogy nebetegedjék meg aztán a czár I . Midhát pasáról. A bécsi muszka lapok valótlan jelentéseivel szemben a „N. fr. Pr.” fel van hatalmazva annak kijelentésére, „hogy Midhat pasa sem nem kért engedélyt Konstantínápolyba való visszatérésére, sem nem ajánlotta vissza hivatását. Igaz azonban, hogy a szultán az ő volt nagyvezírjének, ki mint rendületlen hazafi, e szörnyű válságban késznek nyilatkozott hazája veszélyeiben osztozni, kijelenteté, hogy közreműködésére, tapasztaltságára és hazafiasságára appellál, és kéri őt, hogy kormányát tudósítások, tanácsok és a külföldi helyzetről való nézeteinek előadása által támogassa. Ezen feladatot Midhát készséggel elfogadta, s ha Piombiéresből egyenesen Bécsba utazott, ez azért történt, mert egyenes utasítást kapott, hogy először is a szultán azon nagykövetjével lépjen érint,kezésbe, ki a szultán államaihoz legközelebb eső fővárosban van megbízva. Ez egyszerű, a puszta valóság, minden egyébb szándékos hazugsg és részakaratu koholmány. Ellenkezőleg, Midhát a Konstantinápolyból hozzáintézett hívásra, hogy térjen vissza a Bosporushoz, azzal felelt, hogy most még nem jött el az ő ideje s hogy külföldön jobb szolgálatokat vél tehetni hazájának.“ írja továbbá a .N. Fr. Pr., hogy ma következő jelentést kapott Konstantinápolyból: „Ausztria és Németország képviselői, Zichy gr. és Reuszig emberfölötti erőfeszítéseket tesznek, hogy Midhat pasa visszahivatását megakadályozzák; a palotában azonban a hangulat Midhat iránt minden pillanatban kedvezőbb, a ,N. Fr. Pr." fentartja továbbá azon hírét, hogy Gorcsakoffig el van határozva elbocsáttatását kérni. Ausztria-Magyarország és Olaszország Monarchiánk és Olaszország közötti viszonyról ezeket írja a „Perseverenza.” Andrássy gróf állítólag nagyon szívesen fogadta a megnyugtató nyilatkozatokat, melyeket Robillant gróf a bécsi olasz követ előtte kifejezett azokra a hírekre vonatkozólag, melyekkel utóbbi időben igen élénken, de nagyon sokat foglalkozott a bécsi és pesti sajtó. Különben Andrássy gróf, minden alkalommal, nem kevés és nem is jelentéktelen akadályok daczára, a legnagyobb rokonszenvet mutatta Olaszország irányában. A római ügyekkel szemben tanúsított magatartása világos bizonyítéka ennek. Jóllehet őszintén katholikus uralkodónak és oly országnak minisztere, melyben sok a buzgó katholikus, mégis eltalálta a helyes középutat a vallásos és a szabadelvű irány között, és nem nyújtott segédkezet a vallás és a politika közötti zavar előidézésére, mint ezt mások tették. Midőn tehát Olaszországtól viszonyos lojalitást és köteles tekintetet vár, hogy az osztrák-magyar birodalomnak jogos érzékenysége meg ne sértessék, kétségtelenül nem feledkezik meg országunk iránti barátság kötelességeiről. Kockáztatni lehet tehát azon megjegyzést, hogy az utóbbi időben terjesztett hamis hírek, nevezetesen a hamis látszaton alapuló gyanúsítások kiirtassanak, és kiemeltessék, hogy mily nagy értéket tulajdonít Olaszország az osztrák-magyar monarchiával való jóviszonyok föntartásába és megszilárdításába. Az orosz kegyetlenségekről megjelent újabb kék könyv többi közt a következő fontos sürgönyöket tartalmazza : Broghy alconsul Layardhoz. S 1 i m n i a, jut. 14. Sistova és Tirnovo mohamedán lakói Slimnia irányában vannak szétszórva; állapotuk sajnálni való. Hiteles adatok szerint az oroszok fellázították e helységek bolgár lakóit, felfegyverzik őket és a muzulmánokat, kiket az országúton elfognak, hasonlíthatlan módon bántalmazzák. A muzulmánokat, kiket Listovoban megöltek, kivájták szemeiket és a szemüvegeket kenyérrel tömték ki ; a török nőknek letépik ruhájukat és példátlan rémtetteket követnek el. Elrabolják vagyonukat és hitehagyásra kényszerítik. Tekintetbe véve a muzulmánok e fölötti bánatát, nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb □agy rendetlenségek fognak végbe menni a két nép közt, és ennek okai az oroszok lesznek. Ha ez eljárásnak eleje nem vetejtik, a következmények szerfelett sajnosak lesznek. Layard lord Derbyhez Konstantinápoly, jul. 24. a. szultán Tahir bey által a következő üzenetet küldte nekem: „ő felsége felkéri a királynét és a királyné kormányát, érvényesítenék befolyásukat Sándor czárnál, hogy a szörnyű keígyetlenségeknek, miket csapatai a védtelen muzulmán lakosságon elkövetnek, eléje vétessék. Férfiakat, asszonyokat és gyermekeket a legrettenetesebb módon gyaláznak és gyilkolnak. ő felsége alig hiheti, hogy Sándor czár e háborút irtó és rabló hadjáratnak óhajtja; reméli, hogy felszólalás fog nála létetni a jelleg iránt, melyet csapatai e háborúnak adnak. A szultán parancsa folytán Tahir bey, ki ép most jött Sumlából, jelentést tett nekem az oroszok és bolgárok által elkövetett vérlázító tettekről, melyeknek 5 szemaiu’a volt. Sajnálattal mondom, hogy jelentését a conzuli ügynökeinktől, hirlaptudósitóktől és egyéb forrásokból érkező jelentések nagy mérvben erősítik meg. Layard lord Derbyhez. Therápia, jul. 18. Rumélia különböző részeiből consuli ügynökeinktől érkezett táviratok és tudósítások szerint, melyeket lordságodnak meg küldők, az oroszok és bolgárok azzal vádoltalak, hogy nagy kihágásokat követnek el a muzulmán lakosság ellen, felkonczolják a menekülő férfiakat, asszonyokat és gyermekeket és sok mohamedán falut felgyújtottak. Miutn ez adatok Bunt, és Ready 'consusok- tól, Sankey, Broghy, Dupuis és Calvert alconsuloktól jönnek, és Lennox ezredes által megerősíttetnek, alig lehet kételkedni, hogy van bennük valami igaz, bár túlzottak lehetnek. Iparkodtam megbízható közleményeket szerezni, de ez bajos dolog. Beszéltem néhány bolgár nemessel és személylyel, kik Bolgárországot jól ismerik. Nem tagadják, hogy a muzulmán lakosság ellen irtózatos kihágások követtettek el, de hajlandók azokat főleg a bolgár menekülőknek tulajdonítani, kik a múlt évi bolgár felkelés szitásánál az orosz társulatok ügynökei voltak, továbbá oláhországi bolgároknak, kik amazokkal ezredeket vagy bandákat képeztek ,és „boszulók“ nak nevezik magukat. A kozákok azzal vádoltatnak, hogy jelen vannak e kihágásoknál, sőt részt vesznek azokban. A törököknek általában az az alapos meggyőződésük, hogy az orosz hatóságok biztatják a bolgár keresztényeket arra, hogy a bolgárországi mohamedán lakosságot mészárlások vagy kiűzés által irtsák ki. Lordságod kétségkívül kapott másolatokat a körjegyzékekről, melyeket a porta e tárgyban külföldi képviselőihez intézett. A szultán és miniszterei, valamint sok más ember attól tartanak, hogy e meggyőződés, az oroszok és bolgárok által elkövetett kegyetlenségekről szóló tudósítások a muzulmánokat boszúra és megtorlásra fogják késztetni. Long úr, ki a bolgárok közt folytatott emberbaráti tevékenységéről ismeretes, és most két napja jött ide Bazardjikból, arról értesít, hogy ama kerület mohamedánjait a testvéreiken elkövetett kegyetlenségek híte már nagyon felizgatta a keresztények ellen és aggodalmakat táplál. De a török hatóságok eddig minden tőlük kiterhetőt követtek el, hogy a mohamedánokban ébredő boszuvágyat elfojtsák és a porta — becsületére legyen mondva — úgy látszik megteszi a keresztények oltalmára a hatalmában álló rendszabályokat. A török lakoknak nem szabad az orosz kegyellenségekről ideérkező jelentéseket közzétenniük, hogy a keresztények ellen ne támadjon ingerültség. A szultán engem arról biztosított, hogy a vidéki hatóságok és notabilitások szigorú parancsokat kaptak, hogy mohamedánok és keresztények közt létesítsenek baráti érzelmeket, és nyomjanak el amazoknál minden hajlamot a bolgárok bántalmazására. Városi közügyek. Kolozsvárit, aug. 4. 1877. A városi képviselő-testület aug. 3 iki közgyűléséről hozott tudósításunkat ott szakitottuk meg, midőn a bizottság a gát kérdésében Simon Elek polgármester azon kijelentése után, hogy mint vallására nézve r. katholikus — nehogy reeriminatióknak legyen kitéve, az ügy további vezetésében részt venni nem kíván: a bizottság a 6 tagú küldöttséget elnöki kijelölés útján megválasztotta. Ez után a bizottság egy szintén igen fontos ügyet tárgyalt le a Sigmond-testvérek és Planer külmagyar utczai két telkének katonai laktanya építése czéljából való megvásárlása ügyét, mely a szakosztály által ajánlattal terjesztetett a városi bizottság elé. Bogdán István meleg párolással szólott a kérdéshez, kitüntetve számadatok combinatiójával, hogy e vásár a városra nézve előnyös . Hozzászóltak a kérdéshez még dr. Fischer, Kovácsi Antal, K. Biasini, Ferenc József, dr. Groisz és Nagy Lajos. A bizottság az előterjesztés alapján egyhangúlag hozott határozatot, megbízván a tanácsot a további alku megejtése s a szerződés megkötésével, úgyszintén az 5400 frtra menő átalakítás keresztülvitelét utólagos jelentéstétel mellett. A kereskedő ifj. kérvénye következtében a majálisok után kirótt 20 frt. díjat a bizottság elengedte , továbbá a számvevőszék előterjesztése alapján a polgári isk. tandíjairól készült s felülvizsgált számadás terhe alól Várady Károly igazgatót felmentette. A redoute festése és további felszerelése tárgyában tett tanácsi előterjesztést elfogadta, a 472 frt 93 kr. 63 czeget megszavazta. A házi ipar fejlesztésére öt 50 frtos alapító tagsági díjat s illetőleg ennek kamatait a bizottság megszavazta Megszavazta Finály Henrik indítványa elintézéséül a villáng delejes órák felállítására és fentartásá-ra szükséges 1086 frt s illetőleg 135 frt, összegeket. A lótenyésztésre alakult társulatnak lóvásárok tartására adandó hely iránti kérvénye tárgyában egy 6 tagú bizottság neveztetett ki Özv. Buczy Sámuelnének kegyén- t zül egyszers mindenkorra 100 frt, a volt já-nitornak évenként 24 frt. megszavaztatott. A belfarkas-utczai járda lerakásáról tett utólagos jelentés jóváhagyólag tudoménul vétetett. E kérdésben Vízi Ferencz interpellált is, Simon Eleknek azon kijelentése, hogy az ev. ref. templomba járó közönség érdekében ezt meg kellett tennie, úgy őt, mint mindenkit, megnyugtattak. Megjegyezzük, hogy a bi/.iittság mind egyhangúlag hozta határozatait. __ Ülés vége esti 7 órakor. (n.) HIRHAHAN (4. Kolozsvár, augusztus 6. — A népgyűlés alkalmából tegnap este a végrehajtó bizottság tagjai és számos más érdeklődő, (összesen mintegy 60-an) rögtönzött társas vacsorára gyűltek össze a Stadler-kertben. A felköszöntések sorát Henfy Ignátz kezdé meg, szellemdús és hatásos toasztban a „beteg ember” egészségére , az annyira hatalmasnak híresztelt orosz „egészséges ember“ betegségére ürítvén poharát. Utána Hegedűs István szólt, ki nemes idealizmusában nem tudta szó nélkül hagyni, hogy valamely nép betegségére igyanak (persze ez alatt Helfy az oroszok leveretését értette.) ő óhajtja minden nép szabadságát s igy a szláv népekét is (a mire a Hegedűs mellett ülő Sz. K. igen helyesen jegyzi meg: „Csakhogy nem disznó orrára való az arany karikai“ E bevezetés után Hegedűs István áttérve monarchiánk politikájára, végül élteti gr. Andrássy Gyulát. — Békésy Károly Hefyt éltette, Szász Domokos a magyar Cunctator: Tisza Kálmánért ürített poharat, ki késedelmezik bár, de annál eredményesebben cselekszik. Ezután egy kis humoros politikai vita fejlett ki Helfy, Szász Domokos és Hegedűs István között, melynek Helfy azzal vetett véget, hogy egy hirtelen kitérést téve a kolozsvári hölgyeket élteté, mint a kik a népgyűlésen is oly szép számmal képviselve voltak. Szász D. Szabó Károlyt, Nagy J. Sámi Lászlót, később Orbán Balázst, Békésyt a higgadtan cselekvő szélsőbalt éltették. A kedélyes társaság éjfél tájt osztott szét s a jelenvoltak egy része Helfy képviselővel ellátogattak még a polgári dalegylet estélyére. A polgári dalegylet tegnap tartotta meg estélyét a lövészkertben. A mulatság pompásan sikerült s a nagyszámú közönség valóban kedélyesen töltötte az időt kora reggelig. — A lövöldében aug. 6-én dijakat nyertek: Kördijat: Heinrich József, dr. Haller Károly, Csíki Imre. Versenydijat: Flórián Antal, Szentjánosi Ferencz, Tauffer Gyula. Szerencsedijat, Flórián Antal, Schöpf Gyula, Heinrich József. — A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, „hogy Pákei Miklós kolozsvári ügyvéd "a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. — Testvérgyilkosság. Megrázó eset történt jul. 29 én Veronában. Carnesali Facci Virginia asszonyt, amint déli őrskor misére indult, tulajdon testvére, Facci Hugo négy revolver-lövéssel földre terítette. A gyilkos, kit a járókelők azonnal letartóztattak, élhetetlen, dologkerülő ember, ki nővérét folyton pénzért ostromolta. Hasztalan juttatta ez be őt tisztességes jó állásokba, a naplopó nem becsülte meg magát és mindenünnen elcsapták. Nővére 100 livre havi segélyt adott neki, de ezzel nem érte be, majd mindennap csikart ki pénzt, ha a puszta kérelem nem vezetett sikerre, fenyegetéshez folyamodott. Az iszonyatos katastrophát, úgy látszik, egy váltó okozta, melyet az annyi zsarolásnak kitett asszony nem akart kifizetni. Carnessali asszony — kit szelleme és kitűnő műveltségéért városszerte tiszteltek — reménytelen állapotban van. — A polgári házasság Chinában is kezd bódugatni. Erre vonatkozólag írja az „Overland China Mail” . Az első efféle chinai házasság június 7-én ment végbe és általában igen nagy feltűnéstkeltett. A vőlegény fia Chun Tai Kwong, a legfelsőbb ítélőszék fordítójának és titkárának. A vőlegény és menyasszony menyegzői ruhákban jelentek meg ; az előbbi ékes mandarin egyenruhát viselt, az utóbbi pedig a szokásos vörös öltönyben volt. Fejdisze egy koronához hasonlított, melyről gyöngysorok csüggtek arczára. Az összeesketési szertartás után az ara, a chinai asszonyok ismert tudatlanságával szemben, csinos olvasható chivai betűkkel írta alá nevét. — A Dárius kincsét — mint NI.Enyedről írják a „Haladásinak — többen föltalálták és szekereket is fogadtak annak behozatalára. Egylet is alakult, egy részvény ára 15 frt, aztán ezek majd ha mind be lesz szállítva a vagyon, megosztozkodóak a felett testvériesen. Mi attól tartunk, hogy az a fősúly a 15 frt. részvényre van fektetve, mely ha befizettetnék, nem mondjuk, hogy minden esetre, de valószínűleg a Dárius kincse sorsára jutna — eltűnnek. Nem ismerjük a működő ágenseket ez ügyben, szeretnék azonban, ha az okos emberek, a Dárius — dolgának valódiságát megállapítanák és megugrasztanák a részvénykeresőket.* — Párisi dolgok. A párisi tanácsban nem rég szóba került a párisi könyvtárak ügye. A franczia fővárosnak jelenleg három könyvtára van, az első körülbelül 5000 kötetet tartalmaz s csakis jogi, közigazgatási és nemzetgazdasági művekkel rendelkezik, a második, mely a Carnavalet hotelben van elhelyezve s minden ágú munkát felölel, 30,000 kötetet s 15,000 füzetet számlál, végre a harmadik magáé a városi tanácsé 1600 könyvvel, melyek hivatalos okiratokat , más adminisztratív dolgokat foglalnak magukban. A párisi zeneszerzők társasága kiadta a héen Oskar Commertant által szerkesztett évkönyvét, mely az egylet határozott emelkedéséről tesz tanúságot. Az évi összes bevétel 153,215 frankra rúgott, tehát 16.592 frankkal több, mint múlt évben. A társaság 1843 ki fennállása óta csak nyugdijakra és segélyezésekre 863,872 frankot s 78 centimet költött. A kisértetek. — Varga Jánostól. — ezzel egy formára ütött hazajáró lélek. " A babonás hit azt tartja a megholtakról, hogy, ha azok életükben valami megkezdett munkájukat be nem végezhették ; vagy ha valakivel haláluk előtt ki nem békülhettek, addig nem nyughatnak, míg valaki a félbehagyott dolgot be nem végezi; vagy imádsággal a halott nyugalmát meg nem váltja. Legtöbbször pedig a földön elkövetett vétek nem hagyja a megholtat pihenni, s addig jár a másvilágról vissza embereket ijeszteni, rémizgetni, mig bűneit valaki le nem imádkozza. Az ilyen kóborló lelkekről az a hit hogy rendesen romlott templomokba, kereszt utakra, s elhagyott házakba veszik magukat , ott zörögnek, csattognak s rémítik az éj* !xnarratívokat Vagy hagyományos öltözetükben, fehér lepedőben csendesen meglátogatják családjukat, jóbarátjukat, vagy ki nem békített ellenségeiket. Észrevétlen jönnek mint az árnyék s úgy tűnnek el, ahogy tudőa. A hazajáró lélek minden nép babonájában otthon van , csak az egy zsidóéban nincs , mert ezek tudják a bibliából, hogy az úr senkit vissza nem enged lőni a másvilágról. A bibliában meg van írva, hogy a szegény Lázár, midőn a másvilágon látta, mint szenvednek a kevélyek, az irgalmatlan dúsgazdagok, az uzsorások és gonoszok, a mértékletlen életűek és máséval gazdagodik ; kérte az urat, hogy eressze őt vizsza, vagy küldjön valakit a másvilágról az ő atyafiaihoz, aki őket jó életre intse, nehogy azok is elkárhozzanak. De az ur azt felelte neki: azért vannak nekik tanítóik, hogy azokat hallgassák , s azért vannak törvényeik, hogy azokat megtartsák. A magyar embernek is van erre jó közmondása : „A roszat a másvilágról nem eresztik , a jók pedig nem kívánkoznak.“ Hanem azért sok atyánkfia, inkább a nagy ujját levágatná, mintsem hogy azt elhigyje, hogy nincs kísértet, meg hazajáró lélek. Még arra is meghitet, hogy maga is látott egyet, vagy kettőt életében a rosz templom körül, vagy ha nem is látott, de legalább hallotta zörgését és hírét, mint a katona a kávénak. Sőt van olyan atyánkfia, aki egy jó pohár borért még azt is rámondja, hogy beszédje is volt már nem egy ilyen izével. Százan százféle dolgot tudnak mesélni, szörnyűnél-szörnyűbb kísértetekről és hazajárókról , akik fehér lepedőben, vagy fejttlen ló, fekete macska vagy kutya képében járnak vissza a másvilágról, ahol nyugodalmukat nem találják. Ezek aztán megkísértik, ijesztgetik az embert, hogy némelyiket a nyavalya is kitöri belé. Jó volna bizon pedig könyv nélkül tudni azt a közmondást, hogy : „a jók nem kívánkoznak, — a roszakat nem eresztik.“ Mert száz ilyen kisértetes történet közül kilenctvenkilencznél mindjárt kiüti magát a szög a zsákból, hogy akikkel valaha, valami kisértetes dolog megesett, azok vagy valami mulatságból botorkáltak haza, s olyan állapotban voltak, a milyenben az ember az Útmutató fát is megsüvegeli; — vagy olyan anyámasszonyos a természetük, hogy ha egy gyíkocska szalad el vagy egy nyúl ugrik föl az orruk előtt, már ágasfával kell bennük a bátorságot megtámasztani. Mert a hazajárók és kísérteteknek csak ijedtség a szülő dajkája, és beteges képzelddés az édes apja. (Folyt köv.) A J. P." eredeti táviratai. (Délben érkeztek.) Bécs, aug. 6. A király ő felsége tegnap Ischlbe utazott. (Itt tudvalevőleg találkozni fog a német császárral.) Konstantinápoly, aug. 6. Megerősítik a hirt, hogy Sulejman pasa visszavette Jenizagrát. Az oroszok tökéletesen megverettek és Hain- Boughazon keresztül elűzettek; ez utóbbi hely ismét török kézben van. Az oroszok két ágyút is vesztettek. A törökök bevették Kazanlikot. A Redif, Abdul Karim és Eszeff pasák fölött ítélő haditörvényszék elnökévé Namuk pasa neveztetett ki. Alexandria, aug. 6 A rabszolga-kereskedés elnyomása czéljából létrejött angol-egyptomi szerződés tegnap aláíratott. Szt.-vétervár, aug. 6. A „Golos“ az ázsiai harcrtérről következő sürgönyt veszi: Muktár táborában ragályos betegség ütött ki. — Kemball ezredes Muktár pasával történt összeszólalkozás folytán, felhagyta a török főhadiszállást. Mindkét hadakozó fél hadállásai változatlanok. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő , PAFF