Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-08-17 / 187. szám

nekünk, hogy különös erőfeszítést nem igénylünk érdekeink védelmére, mert senki sem fogja merni azokat megtámadni. Azon rendkívül válságos helyzetben, melyben mi, mint a keleti kérdés által legközelebb ér­dekeltek vagyunk, az osztrák-magyar po­litika vezetése, a­nélkül, hogy csak egyet­len érdeket feladott volna is, anélkül, hogy prestige-ünk a kelet népei előtt csak a legkisebb csorbát szenvedte volna, s le­mondhatott eddig minden vagyon- és vér­áldozatról, s ha jövőre mégis szükség lesz ilyenre, az bizonyára a legkisebb mértékre fog redukálódni. Német, és Oroszország közt mi (t. i. az osztrák­magyar monarchia) megtámadhatatlan po­­zícióban vagyunk, annak tudatában, hogy érdekeinket Berlinben megértik, s a cár főhadiszállásán tiszteletben tartják. * E helyzet előnyei oly világosak, hogy semmiféle diplomatiai kisértés és semmi­féle belföldi demonstratio az osztrák-ma­gyar politika vezetőjét rá nem bírhatja arra, hogy e politikát elhagyja, vagy kényszerítő szükség nélkül arról le­mondjon. Ha helyes az a mondás, hogy a két császár összejövetelénél láttatlanul a har­madik is jelen van, akkor e láttatlan har­madiknak alkalma volt a két uralkodó politikai beszélgetését a helyeslés jeleivel kísérni. Nem hisszük, hogy a két ural­kodó közt a keleti eseményekbe való valamely politikai intervencióról szó lett volna, szilárdul meg vagyunk győződve, hogy Oroszországnak semmiféle kérelme szóba nem jött hadműveleteinek ide vagy oda kiterjesztéséről, mert tudjuk, hogy ily kérelem tényleg nem létezik ; azt gon­doljuk azonban, hogy ha a keleti hábo­rúról egyáltalán szó volt, a két uralko­dó közt teljes egyetértés uralkodott arra, hogy Oroszországnak pillanatnyi katonai veresége semmi aljas okot nem képez­het, mely lazíthatná ama szövetség kö­telékeit, mely egyedül látszik alkalmas­nak a most dúló háborút helyi határok közé szorítani, s a további európai kom­plikációk miatti aggodalmat eloszlatni.“ It s egy másik hasonló erejű hadoszlop megtámadta a gediklavi török positiót, míg egy harmadik hadoszlop Aai ellen nyomult. Balszárnyunk Edhem pasa vezényle­te alatt Szollán és Genliviren közt szem­­beszállott a támadókkal és visszavonulás­ra kényszerítette őket. Az oroszok, miután öt lovasezred és egy üteg érkezett segítségükre, újra kezd­ték az offensivát, de támadásuk újra vissza­vezetett Mehemed és Szavfet pasák lo­vas dandárai által, s az ellenség beestele­­déskor kénytelen volt visszavonulni tábo­rába. A veszteségek ismeretlenek. Az ázsiai harcztérről. Az ázsiai török főhadiszállásról aug. 9-ikéről a „ Standard“-nak jelentik. Az oroszok, miután az Arpa-csájon átkeltek, visszavonultak Alexandropol felé. Erejü­ket huszonöt ezer emberre lehet becsülni. 1­700 cserkesz lovas előnyomult Gut­­veren városa felé, a­hol 2000 kozákkal találkoztak, kik egy ágyuüteggel voltak ellátva. Az oroszok megverettek, s kény­telenek voltak a tábort odahagyni. Karszból jelentik a „Daily Telegraph“­­nak aug. 11-ikéről. Izmail pasa észrevevén, hogy Ter­­gakuszoff táborában nagy előkészületek folynak, hirtelen átcsapott a határon s Zoreila falva mellett (7 mföldnyire benn az orosz területen) megtámadta az ellen­séget. Az oroszok igyekeztek megtartani positiójukat, de kiszoríttattak és megve­rettek. Izmail pasa zsákmányul ejtett né­hány tábori szekeret, 2000 juhot és 150 lovat, s elfoglalta az ellenség positióját. — Az oroszok visszavonultak Kucsuk- Ikdirbe, utjukba két falut fölgyujtván. Muktár pasa aug. 8-ról a követke­ző jelentést küldte a portának: Ma egy vegyes dandár, két üteggel mely a baldhravani orosz táborból jött. Az oroszok Bulgáriában a legnagyobb erőmegfeszítéssel ipar­kodnak összeszedni magukat a nagy ösz­­szemérkőzésre. Bjelától délre 5 hadtest van felállítva, de az ütközetre­ még nem érett meg az ügy, mert még nem bíznak erejükben és több segély­csapat érkezé­sét várják. A vasutak folyvást szállítják is az orosz katonákat. Az orosz segély­csapatoknak egyesítésére több mint egy hét szükséges. Annyit már eddig is elég­gé bebizonyított a jelen háború, hogy a stratégiai és a taktikai vezérlet is na­gyon rosz, és e­miatt a két hadsereg küzdelme mészárlássá fajul, mely a nép­­vándorlás harczaira emlékeztet. Nagy bajt okoznak az oroszoknak az élelmezési nehézségek. Az orosz szál­lító konzorczium nagy nehézségekkel küzd és most nyilvánvalóva lettek a bajok, melyeknek az összes szállítás egyedáru­­sítása után be kellett következni. De a legroszabb az, hogy az orosz konzorczi­um pénzzavarok közt van, és alsóbb szál­lítóival szemben nem képes többé eleget tenni kötelességeinek.­­ Ehhez jönnek még a roppant csalások is. Raszdelnoja állomáson egy bizottság működött az orosz sajtolt szénakészlet megvizsgálásá­val. A bizottság egy törzstisztből, egy orvosból, állatorvosból és egy ellenőrző hivatalnokból állott, és azon eredményre jutott, hogy 180 ezer pad széna hiányzik. A csomók külső része széna volt, a belsejük pedig szalma és pusztai gyom.­­ A szállítók a széna rész minőségét az átvétel alkalmával részükről elkövetett hanyagsággal, a hiányt pedig a viharok­kal és kiszáradással mentegetik. De mi­vel a sajtolt szénát nemcsak súly, hanem csomagainak mennyisége szerint is kell beszámolni, azért a bizottság nem nyu­godott bele, hogy 15 pados szénacsoma­gok egészen elszáradhattak volna. Ter­mészetes, hogy ebben a furcsa elszára­­dásban a szállítókon kívül még másokat is hibásoknak fognak találni. tani fog. Jelenleg ily hírek elnémultak, egészen más szellem uralkodik • a * is fii lárma engedett; ez reánk nézve arkr‘­­­tikai és talán katonai nyereség is(1 01' * A „Golos“ Németország állásit,­lőztetve, azon véleményben van boe- f­lamint a bekövetkezett politikai' forjj­­a' * úgy a háborúnak további fejlődése ,­at’ nemkülönben az európai hatalmaknak 1111- zal szemben való magatartása, Németo­szág magatartásától függ. Attól i1 lesz-e a háború lokalizálva, vagy euró­pai háborúvá válik-e. Ha Németország­­ eddigi békítő szerepéhez hű marad, akko biztosan mondható, hogy Orosz- és t­­­­rökország közt kitört háború nem f * nagyobb mérveket ölteni. Azt sem leh­e tagadni, hogy Németország érdekében áll hogy a háboru minél előbb fejeztessék be, s ez a mi minket azon véleményben megerősít, hogy a németországi kormány sem nem fog beleavatkozni, sem pedi engedni, hogy európai háborúvá váljék"’ Ezen elmélkedések után a „Golosk­i bebizonyítani törekszik, hogy Németor­szág nem csupán Oroszország iránti ba­­rátságból, hanem még inkább saját érde­kei védelméből a többi hatalmaknak­­ háborúba való beavatkozását nem tűr­heti. Franczia-vagy Olaszországnak erős­­bítését a középtengeren nem engedheti annál kevésbé Angolországét. Ausztriát illetőleg — bármit is imának a bécsi publicisták — konstatálnunk kell, hogy annak végleges számadása Németország­,­gal még nincsen befejezve. Berlinben jól tudják, hogy Ausztria le nem mondott azon vágyról, hogy az előbbi szerepet Né­­metországban játsza. S ezért tehát, hogy Ausztria semleges, csakis Németország­nak köszönhetjük. Orosz lapokból. A legújabb orosz lapok szerint, az Angol- és Ausztria-Magyarországban „vá­ratlanul“ bekövetkezett „politikai fordu­lattal“ foglalkoznak. A „Russkij-Mir“ ezt a harcrtéren közbejött csapásoknak tulaj­donítja, állítva, hogy ezen fordulat az orosz szempontból tekintve, többet ér egy nyert csatánál. Míg nem­rég Angol- és Ausztria-Magyarország magatartása annak lehetőségére utalt, hogy Oroszországnak háborút fognak szenni, mindennap vár­tuk, hogy Angolország hadsergét Gallipo­­liba küldendi, és hogy Ausztria mozgási- Nyomatott K. Papp­ Miklós góznytófitui koloon­avám.~ HIRHARANG. Kolozsvár, augusztus 1­. — A trónörökös aug. 23 án indul Istriába, s a tengerparti katonai művek és intézetek megszemlélése után Fiuméba érke­zik, honnan a dunántúli kerületen át Buda­pestre megy é s az óbudai hajógyárt fogja meg­szemlélni. Azon körút, mely tervbe van vé­ve a magyar korona területen, az idényre van kilátásba helyezve E körút program­ja még nincsen megállapítva. — A IV. nemzetközi gabonavá­sár aug. 15-én nyílt meg Budapesten az „Újvilág“ helyiségében. A most már negyed­­ízbeli vásár ismét örvendetes tanúságot fog tenni az intézmény iránti érdeklődés folyto­nos nagyobbodásáról és a részvevők számá­nak évről-évre való gyarapodásáról. A gab­­navásárban való részvételre a budapestieken kívül 1500-on felül jelentkeztek, nagyrészt a vidékről, igen sokan Ausztriából és a kül­földről. A kereskedők és kiállítók rendelke­zésére 84 asztal van berendezve s ezeket az illetők már régebben lefoglalták. Azonfe­lül mint látogató is nagyszámu idegen ér­kezik naponként Budapestre.­­ A lengyelek közt még mindig tartanak az elfogatások. A főhadparancsnok­­ság a katonai zenekaroknak megtiltotta nyil­vános mulató helyeken lengyel nemzeti da­lokat játszani.­­ A „Gazetta Narodowa“ sze­rint a kerületi főnököknek meghagyatott a helytartóságtól, hogy azon polgármestereket és községi elöljárókat, kik a lembergi mee­ting resolutiójához táviratilag csatlakozásukat kijelentették, hatáskörük áthágása miatt von­ják felelősségre. — Lublinból arról értesítik a „Narodová“-t, hogy az oroszországi zsina­gógákban héberül írt felhívás van kiszögez­ve, melyben azzal fenyegetik a zsidókat, hogy ha hadi czélokra pénzt nem adnak, házaikat mind felgyújtják. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: K. PAPP MIKLÓS.

Next