Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-08-22 / 190. szám

hangon énekük aKalken be elivatan* kezdető vád csatadalt, mely oroszlánnak nevezi a törököt, ki a végszükségben padisahja mellé áll és tönkre teszi az ellent. Minden versszak után fölriad a lelkes kiálltás: Csokjasa padisah ! A szem szikrát hány, a kar vadul emelkedik, sőt egynéhány a yatagant is kirántja, mikor a végstróphára kérni a sor: .Allah ! Allah! ezt kiáltjuk, És az ellen porba dől!* A lelkes harczosok a karabunari után vonulnak tova, s bár csakhamar eltűnnek a szem elől, a tüzes csatadal sokál?. V18,ZT hangzik utánuk Szeretnők tovább hallgatni a dalt, de más kép vonja el figyelmünket. Menekülő parasztok nagy csoportban ténferegnek felénk — magukkal hordva minden javadalmukat. — fedélt keresve a Váli városban. Szomorú, rendkívül leverő látvány. Az asszonyok a szekér tetején gubbasztanak, roppant szőnyeg- és ágynemű halmaz fölött, ö f ölükben tartják az apróságot, míg a nagyerek apja mellett ballag a szekér fölmenteni, ha azt akarják, hogy gyógyintézeteik a közhasználatnak átadva, minden igénynek és törvényszabta kelléknek megfeleljenek, de még sokkal kevésbé megengedhető az, hogy a törvényhatóságok tétlenül, mondhatni behunyt szemmel őrködjenek azok fölött. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV-ik tezikk 100—108 §-ai a gyógyfürdők és ásványvizekről tüzetesen intézkednek, és bárha a végrehajtás körüli szabályokat nem ismerjük, de nehezen hisz szük, hogy szinte másfél év óta e részben valami ne történt volna, mit az országos közegészségi tanácstól méltán elvárunk, mind azáltal szabad legyen az utóbb jelzett székelyföldi gyógyhelyek jövője érdekében, valamint a tulajdonosok, úgy főleg a hatóságoknak némely főbb mozzanatokat figyelmébe ajánlani: mindenekelőtt szükséges az ásványvizek pontos vegyelemzése, és a fontos károk elleni használat kimutatása. Ezen előzetes szakértői vélemény után minden gyógyfürdő az egészség és kényelem igényeinek mellett szereli maga előtt a nyáj gyér maradva megfelelő fürdő- és lakházzal, fürdő-szabályárat. Ha ezt az apát látjuk, a mint beesett faltal látandó. A gyógyforrások a légköri veme tőlé ernyő gyanánt tartja kezét, azt a kártékony befolyásoktól és mindennemű t.sz- S99lük, még mindig az a láng vakítja, mely fatalanitástól megvédendők, végül a bezalma kunyhóját porrá égette. ! te*ek e*é878é8e8 ,e,eJ®1,el, ellátandók vaU-81 . ,. ' ,, , , , írni, mint nyugalmuk és kényelmük megóvandó. A kisebb szekércsoportok is a Kona megyeljra történő új építkezések húsz évielé tartanak, hol lakás és eleség várakozik a jómentességet élveznek, a szegény bujdosókra. A hazátlanokkal szem- gyógyfürdői elnevezésre engedélyben nagyon különös ellentétet képez az a nev a nova 1 s társida fognrtára a kormány barna czigányasszony, ki a Kolak udvar zug a vezető utak jókarban tartása gában hosszuszáru pipából füstöl s ragyogó fehér fogait meg meg mutatja ha egyet- gjj ® de a haS^kö^be tar egyet mosolyog. A tarba kendő alól dúsan *8 a fürdő emelésére a hatóság körébe taromlanak alá szénfekete fürtöi, s összes mulatága, úgy látszik, abból áll, hogy időnként messze köpköd. Kaczag a menekültek nya Mindennemű fürdőben , a fürdőházak, lak- és mellékhelyiségek jó karban tartan morán'; neki egy ugorka, egy dinnyehaj elég dak ennek ismételt figyelmen kívül hagyása arra, hogy megéljen. Négy vágtató tapitek után, könnyű kocsiban, behajtat a Váli az udvarra, fehér turbános mollak oldalán. Mindenki alázatosan fejet hajt s görnyedt állásban marad, amint a kormányzó kilép a kocsiból, esetén a fürdő bezáratását aatóság meghallgatásával a belügyér elrendelheti. Csodálkozunk, hogy Oláhfalu község elöljárósága már régebben nem igyekezett a fenyves légkörű és vasas vizű homoródi gyógyfürdőt akár keblileg, akár pedig vállalkozó által jobb karba hozni, mit jelenleg már csak a húsz évi adómentességre tekintettel, annál inkább tehet, mivel nem képzelhető, hogy egy ily jövedelmes vállalatra akár egyes, akár társulat ne ajánlkozzék, hol a kellő berendezésre szükséges anyagszerek oly könynyen és jutányosan megkaphatók, csak elszánt jóakarat, kitartó erély és lankadatlan buzgalom kell, mit hogy az emberiség és saját érdekében is minél nagyobb mérvben kifejtend, nemcsak bizton reméljük, sőt az illetőhatóságtól elvárjuk és követeljük; ellenesetben tessék a nyomoródi fürdőt (most méltán így gúnyolják) bezáratni, úgy a többiek fölött is jobban őrködni, hogy minden közegészségi feltételeknek megfeleljenek. E részben az illető közegeket se a közelgő tisztujitás, se holmi korteskedés törvényszabta kötelmük teljesítésében ne gátolja. Egy fürdő-vendég. LEVELEZÉS. Borszék, 1877. aug. 15. T. szerkesztő ur! Becses engedelmével egy zeneestélyről tudósítom lapja olvasóit, mely f. hó - én a borszéki községi iskola javára rendeztetett, s melyben vallás és nemzetiség különbség nélkül a fürdővendégek mindkétnemü intelligentiája részt vett. Miután ujonan épített iskolaházunk és a tanítói lak, úgy az ez előtt csak két s fél évvel tanítóval ellátott iskolánk felszerelése s több építkezési hiányok helyreállítása általán napszámból élő népünk anyagi erejét felül haladja, — ennek következtében Csergő György községi biró és iskolaszéki jegyző indítványa és közbenjárása által, — kié a főérdem s ki az iskola ügynek fáradhatlan bajnoka — a zeneestély minden költségeket levonva százöt írt 13 krt jövedelmezett az iskolának. Megemlítem még azt, hogy üzletigazgató Bartalis Ignácz úr a báltermet minden Deák János, néptanító. Erdélyi fürdők. Homorodi-fürdő 1877. aug 18-án. Erdély bérezés kis hazánk az ásványvizek és gyógyfürdőkben oly gazdagon van megáldva, hogy csak kellő figyelem és utánjárás kívántatik, azokat a szenvedő és szórakozó emberiség javára úgy berendezni, hogy az által egyfelől saját igényeinek megfelelően, másfelől mint biztos jövedelemforrást fölhasználni lehessen. Ily után sok nemzeti vagyon a’külföldi gyógyhelyekre kivándorlásának is eleje vézethetik. E becses lapok már többször hoztak az erdélyi fürdőkről ismertető leírásokat, melyek a közérdekeltség fölébresztésére hatottak és a közönség pártoló figyelmét fölhívták, de bővebb fi” , »na», ‘Ki melnek met' alaposb rendezést érdé !?,a tekintjük a helyi viszonyokat és í ÍÍT-J.rdekel,85Set, melylyel nem-Baját területükön fek- 7® ö dök iránt viseltetnek, hanem a távolabbról oda összegyűlő vendégek is azokat fölkarolni sietnek, lehetetlen az illető wrdötulajdonosokat bizonyos kötelmek alól Hirdetmény. Kapcsolatban az innen f. é. jan. - ról 7. sz. a. kibocsátott hirdetménynyel, köztudit nélkül Volt szives átengedni, — miért is idomásra juttatik ezennel a m. kir. nmlsgu * !• 1__ál... I ful/lminnUa. irva«*_ Aa ír arad Irorgalmi minia-ztor fogadja hazafiul köszönetünket földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter Egyszersmind kötelességemnek ismerem annak az adás-vevés tárgyát nem képező azon vendégek becses nevét nyilvánosságra hozni, kik a belépői dijon felül fizettek: u. m. Lázár Menyhért 1 frt. Hassán 2 frt. gr. Haller 1 frt. br. Kápri 1 frt Huflesz Károly 1 frt. Urmánczi család 1 frt. Salamon Nicolai 1 frt. Péczélné 1 frt. Csiki Gergely 1 frt. Szathmári János 1 frt. Lukács János 1 frt. és Imecs Fülöp Jákó 1 frt. Öszszesen 13 frt. Adjon az ég e hazában mindenütt az iskolaügynek oly pártlogókat, milyenek a borszéki fürdő vendégek. borral, sörrel és szeszszel (pálinkával) töltött hitelesítetlen hordóknak a letartóztatástól való felmentések ügyében f. é. julius 27- ről 14.648. sz. a. kibocsátott következő pótrendelete: Aki saját termésű vagy ajándékba nyert bort, sört vagy szeszt (pálinkát, silvoriumot) saját szükségleteire hitelesítetlen hordókban szállítani akar, köteles ebbeli szándékát a küldemény nemének, a termelés és rendeltetés helyének, a hordók számának és űrtartalmának megnevezése mellett — vagy a származás vagy pedig a rendeltetés helyére nézve illetékes közigazgatási vagy rendőri hatóságnak (kapitányságnak, szolgabírónak, Budapesten a városi felügyelőségnek) bejelenteni és ugyanott igazolni : 1.) hogy a küldendő bor, sör, vagy szesz (pálinka, szilvorium) saját termése vagy hogy azt a termelőtől ajándékba kapta; 2) hogy a szállítandó mennyiség saját vagy emberei (családja, szolgaszemélyzete vagy munkásai) szükségleteinek megfelel. Ezen igazolás folytán, melyről jegyzőkönyv felveendő, az illetékes hatóság igazolványt állít ki, melyben az 1. és 2. pont alatt említett körülmények kimutatásának felemelése mellett a küldemény megnevezése, származási és rendeltetési helye, valamint a hordók száma és űrtartalma kiteendő és a hitelesítési kényszer alóli felmentés kimondandó. Ily igazolvány mellett az abban érintett hordók a vasúti állomásokon, közutakon és a vámsorompókon át feltartóztatás nélkül keresztül bocsátandók, az igazolvány pedig egyúttal az imitt amott észlelt hiányokat kizárták, legalább általában azok ellen javaslatokat tettek, melyek az egyes tulajdonosokat illető ellenőrző közegek által jegyzettel úgy a törvényhatóságok előtt, mint pusztai vagy bélyeggel ellátandó a végett, hogy viszszt el nem hangozhatnak _ szaélés avval ne történhessék és újabb kar -Nem szólunk ezúttal a borszéki, előpa- demény ugyanavval ne fedeztethessék, — azaki, tusnádi, málnási, szejkei, jól berendezett után pedig a felmutatónak további igaza afürdőkről, melyeken ha van is, de nem sok sára visszaszolgáltatandó, reparálni való, mit lassan kint az illetőknek a hitelesítés alól felmentett ily hordósikerülend megtenni, hanem annál inkább jal való minden üzérkedés szigorúan el van rólunk , homoródi, köröndi, szóváti stb. tiltva és a tilalom áthágása az 1874. VII. melyek ez idényben is szép számú t. ez. 19. §-a értelmében szigorú büntetés látogathattak, és igy méltán alá esik. Kolozsvár sz. k. város tanácsának 1877 . augusztus 14-én tartott üléséből. Simon Elek, polgármester. ,TG. Kolozsvár, augusztus 21. , Tűzoltóink. Az önkéntes tűzoltóegylet tagjai nagy buzgalmat fejtenek ki a szükséges ismeretek elsajátításában és e nemesczélű egylet ma már ott áll, hogy nemcsak a tagok száma, hanem készültség tekintetében is elsőrendű helyet foglal el hazánk hasonirángú egyletei között. Ennek fényes példáit tapasztalhattuk az utóbbi tűzesetek alkalmával, hol tűzoltóink bámulatos sikereket mutattak fel. Az erélyes főparancsnok, Deák Pál, mindent elkövet, hogy tűzoltó-egyletünk hovatovább a fejlődés minél magasabb fokát érje el; a főparancsnok nagy népszerűségnek örvend a tagok között s mindenki készséggel támogatja áldásos működésében Sok érdeme van az egylet elhaladásában Vaszy Zsigmond szertárnoknak is, ki mint tanár, valóban szép eredményeket tud felmutatni tanítványaival. Ilyen volt a vasárnap tartott mászó-vizsgá- lat, mely kitűnően sikerült és egészen meglepte a jelen volt nagyszámú közönséget. Tizennégy önkéntes tűzoltó tette ez alkalommal vizsgálatát a „mászó osztály” teendőiből. A közönség érdekkel nézte a merész mutatványokat, melyeket a vizsgázók gyorsan és pontosan vittek végbe; dicséretére válnak tanáruknak. A vizsga d. u. 4 órától majdnem 78 ig tartott, s nem kevés kitartásról tanúskodik, hogy a vizsgát tevők nem fáradtak ki ennyi ideig folyvást köteleken, létrákon, fedélen mászkálni, 4—5 ölnyire is a föld felett. Vizsgálat után kedélyes társas vacsora tartatott, melyen a főparancsnok,Vaszy Zs. tanár, a vizsgáló bizottság tagjai és a vizsgázónak vettek részt. A vizsgázott tűzoltók elismerésük jeléül Vaszy Zsigmondot egy értékes gyűrűvel lepték meg. A tűzoltó egylet szeptember hó elején nagy összgyakorlatot tart, melyre valószínűleg a nagy kaszárnya épületét kérik ki a katonai parancsnokságtól. A Népgyűlések az erdélyi részekben Székely-Kereszturon aug. 25- én d. e. 10 órakor a „Korona“-vendéglőben népgyülés tartotik a keleti kérdés tárgyában, melyre Orbán Balázs összehívta Udvarhelymegye és különösen választókerületének tagjait. — Székely-Udvarhelyit is tartotik népgyülés, hihetőleg e hó 26-án. A Szent István király napját városunk az idén is fényesen ünnepelte meg Vasárnap este a város kivilágittatott s késő órákig egész tolongás volt az utczákon, különösen a főtéren. Tegnap délelőtt ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, melyen a polgári és katonai hatóságok testületileg vettek részt. A kolozsvári Dalkör tegnap sikerült dalestélyt tartott a lövölde termében hova a nappali esős idő miatt tették át mulatságot a sétatéri arénából. Mint rendesen, úgy most is válogatott nagyszámú közönség gyűlt össze, mely zajos tetszésnyilatkozataival kisérte az előadott dalokat. Úgy 9 óra tájt a fiatalság távozva kerekedett, mely dacára a teremben volt hőségnek (mert estére az idő szépen kiderült) kora reggelig tartott lankadatlan jókedvvel. — Körlevél az összes színigazgató urakhoz és társulataikhoz. A folyó hó 27-re kitűzött IV-ik színész congressus, a mai napig nyilatkozott színigazgató urak többségének.Óhajtása következtében, i. é. november hóra halasztatott. A határnap annak idejében közzé fog tétetni, Budapesten, 1877. augusztus 16-án. A m. szinész-kebélzet k. kormányzó tanácsának elnöksége — Layard a török parlamentről. Layard konstantinápolyi angol nagykövet egy június 2-ikáról kelt sürgönyében többi közt következőleg nyilatkozik a török parliamentről: Midőn beléptem, ép egy municipalis tvjavaslatot tárgyaltak. Én, ki az angol alsóházat ismerem, bízvást mondhatom, hogy nem látttam tárgyalást nagyobb renddel és bölcsességgel vezetni. A tagok üléseikről mondták el beszédeiket, melyek szabatosak és tájékozottak. Megvitatták a javaslat minden pontját, miután a miniszterektől felvilágosításokat kértek, melyeket azonnal meg is kaptak. A bili szavazás nélkül fogadtatott el. Minden képviselő előtt a javaslat egy másolata fekszik, valamennyien feszült figyelemmel kisérik a tárgyalást. Nincs Európában ily természetű gyülekezet, mely tiszteletreméltóbb, értelmesebb és érdemesebb férfiakat foglalna magában, mint a török parlament. Keresztények és mozlimek a birodalom minden részéből, megkülönböztetés nélkül ülnek egymás mellett. A keresztény szónokokat, kik ez ülésben igen számosak voltak, a legnagyobb türelemmel hallgatták meg, egész szabadon beszélhettek. A parlament annyi függetlenséget és nemzeti érzületet tanúsít, hogy szép reményeket köthetünk hozzá, jobban működik, sem mint legmelegebb pártfogói remélték. Ezt hallom mindenfelől. Angolországnak arra kell törekednie, hogy e kísérletet bátorítsa. — Az Apolló zeneműfolyóirat 15. 16. és 17. száma következő tartalommal jelent meg: 1. Emléklapok, keringő Nagy Bélától. 2. Két népdal: I. Megkövetem a teni nemes vármegyét. II. Mély a Tiszának a széle; állrta Kapi Gyula 3. Magyar ábránd, Kersch Ferencztől. 4. Román dal, Bllaga Gézától. 5. Nocturne, Tariczky Ferencztől. 6. Berta, polkamazurka Geiger M. A.-tól. 7.Iyet reggelenként a „Constitutionnel szerez Románcz hegedűre zongorakisérettel szerző nekem, midőn „A bolga zsidó CZITMÜ 8 P Feigler Nép. János. 8. Népballada: Nem volt regényét olvasom, St párja a faluban, egyházi (aeoliai) hangnemaimat oly annyira gyönyörködteti. Azértistében ének és zongorára átírta Zimay László, tek is tulajdonát visszaszolgáltatni. Bocsát 9. Népdal: Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy, E levél Népdal ---------- , zongorára átírta Zimay László. A zongorázók és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt. félévre 3 frt. mely a kiadó hivatalhoz (Budapest, vár orszégházutera 94. sz. a.) küldenisyen hitelnő lehetett Sue Jenőre nézve, ki Arany járadék oszra Bítanim mindenre .. .de l? Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Egy gonosz merényletről beszél a „Risorgimento“, melynek éle báró Treves, Kamillo a híres velenczei bankár ellen volt irányozva. Egy ismeretlen, ki azonban legottan eltűnt, egy Astiból keltezett táviratot hozott a bárónak, mely valamely nagy szerencsétlenség ürügye alatt a bankár oda utazását fölötte szükségesnek jelentette. Minthogy a táviraton nem volt aláírás, azon kívül az igen silány fogalmazás csakugyan gyanút keltett, mit növelt az, hogy a bankár Astiba sürgönyözvén, onnan azon választ kapta, hogy ott sem táviratról, sem szerencsétlenségről mit sem tudnak. Ez augusztus első napjaiban történt. E hó 10-én ismét megjelent a palotában egy ismeretlen, kiben a kapus a múltkori embert ismerte föl. Az ajtókat erre elzárták , az ismeretlent a báró szobájába vezették, hol azonban annak sógora Elia Todros fogadta. A gazficzkó divatosan volt öltözve és szerényen átnyújtott egy levelet Todrosnak a következő tartalommal: „ennek legnagyobb javára lesz, ha e sorok átadójának azonnal 10.000 lírát kiszolgáltat. Adjon hálát az istennek, hogy a múlt héten véres szerencsétlenségből menekült ki. lombardiai „Internazionale.“ „Ki bízta meg, hogy e levelet átadja“ — kérdezte Todros. „Nem tudom.“ — „Hogyan ön nem tudja, hisz valakinek át kellett adni e levelet.“ „Át kell adnom s a válaszra várnom. Többet nem tudok.“ „Úgy, nem tud többet?“ — váltott az izmos Todros báró s ezzel nyakon ragadta az ismeretlent, belökte a szomszéd szobába s rázárta az ajtót. Rögtön rendőrségért küldtek, mely hűvösre tette fierbót. Neve Liugi Neri, 24 éves. Kitűnt, hogy a rabló banda a Treves család valamely tagját Velenczéből ki akarta csalni, hogy igy aztán hatalmába keritse, de a terv szerencsésen meghiúsult. Az ügy vizsgálat alatt van. — A brassói városi zálogház hivatalnokai s azok özvegyei és árvái részére alakított nyugdíjalap szabályzata a m kir. belügyminisztérium által f. évi 2807. sz. alatt a bemutatási záradékkal elláttatott. »« Egy csoda birtokában van, jobban mondva volt Allinges, egy kicsi savoyi falu temploma E csoda ugyanis salesi Ferencznek tulajdon kalapja, melyet egy üvegharang alatt őriznek az alangesiek. Vasárnaponként azután szomszéd falubeliek betérnek ide, hogy megérinthessék a becses ereklyét. Ezért csupán két soust fizetnek, mely összeg a ritka élvezet s nyereség mellett tekintetbe sem jöhet. Múlt vasárnap is számos jámbor keresztény gyűlt össze a templomban, s a templomszolga szünet nélkül tartogatta a magasban az Üvegharangot, hogy a sok hívet kielégíthesse. Da nem bánta meg, mert alig győzte a kapott tíz centimeokat zsebre rakni. Egyszerre azonban fölbillent a kalap, s a földre esett. Minden kéz utána nyúlt, s egy paraszt elég szerencsés is volt, hogy megkaphatta a kincset, gépiesen megfordítja, s íme — az egybegyűltek bámulatára — a következő rejtélyes szavak voltak belsejében láthatók: Jules R . . . Annecy. A derék Jules R. pedig nem volt más, mint a püspök udvari kalaposa. — Megint nyert a Kisbér. Az aacheni lóversenyen az egyik államdíjat a Kisbér nyerte el. — Mi lesz akkor, ha az orosz hadsereget tönkre veri a török ? A „Czas” nevű lengyel lap egy magas állású orosznak következő nyilatkozatát közli: „Pétervárott csak egy hangot lehet hallani: vernek minket és még verni fognak, annál jobb. A hadsereg vesztett csatái és vereségei előnyösek lesznek az országra nézve. Akkor végre oly kormányzatot remélünk kapni, mely alatt szabadabban fogunk lélekzeni. Most elpazarolják az állam jövedelmeit, a kamarilla a nép rovására él. Nagy gazdagság kutforásával bírunk, de az állam bankzott s a nép nyomorban sinlik. Szükséges, hogy ez állapot egyszer már véget érjen Ha tökéletesen megveretünk, az lesz a kezdete újjászületésünknek. Akkor kapunk tán egy kevésbé ravasz, de eszélyesebb kormányt. A végleges győzelem megszilárdítná a despotismust, mely minket tönkre tesz.“ — Sue Jenőről, a hírneves franczia regényíróról, érdekes feljegyzéseket olvasunk egy párisi lapban. E szerint Sue-nak szokása volt regényeit — melyek a „Constitutionnel“-ben jelentek meg először — nem öszszefüggő egészben, hanem tárczánként írni. Minden reggel bizonyos számú sort írt öszsze s azonkívül egész napon át egy betűvel sem folytatta munkáját. E modor daczára sohasem tévesztette el műve tartalmát vagy alakját. Volt ugyanis egy könyvecskéje, melybefutólag bármely értékesíthető gondolatát följegyezte, úgy, hogy másnap reggel ismét a dologhoz ülve elég utasítással bírt, mely szerint tárczáját folytassa. Egy ízben azonban elvesztette a becses jegyzőkönyvet, és minden keresés sikertelennek mutatkozott s a költő már kétségbeesett, mikor egyszerre egy ismeretlen egy csomagot hozott neki, melyben a könyvecskét s a következő levelet találta : „Drága mester! Könyvecskéjét elloptam. Legottan fölismertem abból, hogy ezen lopás ama nagy élvezettől fosztana meg, mert~rt*nnffifinnnal ® ii70107 tapasztalhatta, hogy a társadalom minden tegében vannak olvasói s tisztelői. Hanem azért mégis boszankodott. —Három férjét ölte meg Welkert Anna gabell nő, ki úgy látszik egész passióval űzte e mesterséget. A .N. fr. Pr.“ elbeszélése szerint, nevezett nő először 28 éves korában ment férjhez egy Hampel Wenzel nevű könnyeshez. Első férjével 4 évig élt együtt, midőn Hampel rögtöni halállal kimúlt, s e házasságból származott két gyermek közül is az egyik meghalt, a másik pedig eltűnt. Röviddel az első férj halála után az özvegy bizonyos Runge József nevű zenészszel kelt egybe, de ez sem tartotta ki vele, mert egy év múlva, állítólag megfalt a heringezésben. A harmadik férj Weikert Vince, egy 69 éves öreg volt, kihez az özvegy Rungené valószínűleg pénze miatt ment nőül. Weikert gyors és rögtöni halála költötte fel aztán a hatóság figyelmét az amúgy is rész hírű nőre. Vizsgálatot tartottak ez ügyben, és így kitűnt, hogy Weikert Anna három férje közül egyik sem halt mg természetes halállal. Második férjét arsenikummal mérgezte meg, első házasságából származó két gyermekét megfojtotta, az öreg Weikertet pedig agyonütötte. A férj- és gyermekgyilkosnő vizsgálati fogságban van. Az első japáni hajó néhány nap előtt tört a londoni kikötőbe. A „Niigatu dara“ az első japáni hajó, mely Európát látja s a Yokohomtól a Themse torkolatáig 141 nap alatt tette meg az utat. Aegénység 24 emberből áll, kik mindnyájan japáni születésűek. A vitorlás hajó 1000 tonna rizst hozott. — Muszka-török háború Kevermesen. Folyó hó 15 én éjjeli 10 órakor — írják Kevermesről az „Alföld*-nek — több helybeli lakos a nagy korcsma helyiségében mulatván, mi lehetett volna a közbeszéd tárgya, ha nem a muszka-török háború. A társaság egyik tagja, ki ismeretes tréfás ing kedélyességéről, hogy a vitatkozók részére több anyagot nyújtson a beszélgetés élénkítésére, tréfából azt találta mondani: „hej csak jönne az a muszka, én mindjárt pártjára állanék. Hanem ezen nyilatkozata majd életébe került. Községünk egyik lakosát, ki mind ez ideig a legkiválóbb jómódú gazdák egyike volt, s mint becsületes derék ember köztiszteletben és szeretetben állott, ezen nyilatkozat annyira fölháboritotta, hogy minden szó nélkül kiveszi zsebéből a revolvert s alig két lépésnyi távolságról egyenest a beszélőre irányozva, egymás után kétszer reá süti, azonban szerencsére nem talált. De mielőtt a jelenvoltak ijedtségükből magukhoz tértek volna, harmadszor is káromlás között ezen szavakkal: „megállj, nem beszélsz te többet !“ ismét reá lőtt, mely lövés a nyakán könnyű sebet ejtett. Hogy valóban a muszkák iránti gyűlölet, vagy pedig magánboszú által ragadtatott-e e vakmerő tény elkövetésére, ezt kideríteni a bíróság leend hivatva, mert a községbeli elöljáróság feljelentését már megtette. Tetemégetés a felhők közt A berlini szabadalmi hivatalhoz a napokban valaki oly beadványt nyújtott be, mely szerint neki szabadalom adasnék az égben végbemenő tetemégetésre. A kérelmező előadása szerint, a holttetem rácsos tokba zárva léghajóba lenne teendő, mely a lelketlen testet villámgyorsasággal a magasságba röpítené. Mikor a léghajó elég magasan van, kigyulad a holt test és hamvát a szél mindenfelé elszórja. A kérelmező megjegyzi, hogy egy s ugyanazon léghajó többször is használható . ilyképen a vállalat nem igen volna költséges. A szabadalom fölött ítélő tanácsosok azonban a lángeszű ötlet fölött csak nevettek, és a rajongót elutasíták. A J. P." eredeti táviratai. Konstantinápoly, aug 21. Mehemed Ali jelenti, hogy tegnap Yaghiselernél, Djumas környékén, csata volt, mely kedvezően ütött ki a törökökre nézve. Sulejman és Mehemed egyesülését eddigelé még hivatalos távirat nem erősítette meg. Muktár pasa sürgönyzi, hogy a szombati nagy csatában az oroszok 1500 embert vesztettek és számosan estek foglyul. A törökök vesztesége 117 halott, 342 sebesült. Kristics szerb ügynök ma kijelente a portánál, hogy a szerb kormánynak semmi tudomása nincs az oroszoknak azon állítólagos szándékáról, hogy hadseregük egy részét Szerbián küldjék keresztül. Ép oly alaptalan azon hír is, hogy Szerbia elhatározta volna résztvenni a hadjáratban. (Délben érkeztek.) Bécsi tőzsde. Augustus 20-án, 1877. Magyar földtehermentesités kötvény Temesvári földtermentesitési kötvény Erdélyi földtermentesitési kötvény . Horváth-Slavon földteherment. kötvény Ezüst.......................................... Cz. kir. arany........................................ Napoleond'or...................................................971.— 100 mark német érték............................. 59.65. Kiadó-tulajdonosok felelős szerkesztő K. PAPP MUUL.6. 63 26. 66.76. 74 80. 814—. 17640. 121.30. 74.80. 74.60. 74.-. 105.85.’ 674.—. 112.—. $•/» ................................• 5V, nemzeti kölcsön............................ 1860-iki államkölcsön................. Bankrészvények ............................. ....................................."