Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-09-21 / 215. szám

XL évfolyam. v UIU MAGYAR POLGAR ESTI KIADAS. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre...............................16 Zrt. — kr. Félévre............................... 8 . — , Egy negyedre...............................4 , — , Egy hónapra ...........................1 * 60 , SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL.: A LÍCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötvör hasábozott garmondsorra, vagy annak területe 6 kr. MInden hirdetés után 30 kr. bélyegilleték kÖrön számitatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 25 kr. RECLAMOK: flirft bérbe soronként 1 flift ELOFISSISTMS£ FELHÍVÁSI Lapunkra, mely s minden héten (! előfizethetni: Október--deczemberre................ 4 Irt Október--mártiusra (1878.) . . .8 fit Október szeptember (1878) . . . 16 frt. K3T A közelebbről letolti év alat azt hisszük eléggé bebizonyítottuk, hogy milen áldozatot meghoztunk, a mi csak olvasóink előnyére szolgálhatott. Távirataink bősége, tudósításaink gyorsaságával az összes magyar vidéki lapokat jóval túlhaladtuk, s azon körülmény, hogy három lapot adunk, a „Magyar Polgár**-t az összes magyarországi lapok között Legolcsóbbá teszi. “jose Miután fölösleges példányokat nem nyomathatunk, tisztelettel kérjük az. előfizetőket, méltóztassanak megrendeléseiket legkésőbb szeptember 1xe 22.—ijj beküldeni, mert az addig be nem érkezett előfizetőit a lap küldését be . Tárczarovatunk legközelebbről A RAB ASSZONY czimü regényét fogja hozni. 9? Sí. Előfizetési összegeket szept. 28-áig a „Magyar Polgár“ kiadóhivatalához kérjük beküldeni (Főtér: gr. Teleki-ház.) „M. Polgár“ szerkesztője és kiadója. KOLCZVÁ t1. SZEPT. 0. A hangulat Bukarestben. Egy román lap, a .Presse*, a középpárt közlönye, 14 iki czikkében, mikor még keveset tudtak arról Bukarestben, hogy mily rettentő csapás érte Plevna alatt az ostromlókat, — már ily módon szólott a kormányhoz : „A román hadsereg átkelt a Dunán. Ez bevégzett tény Azt hisszük, most szabad a kormányhoz néhány kérdést intéznünk, anélkül, hogy az államügyész megjelenésétől kellene tartanunk. A hadsereg átment a határon, a minisztertanács beleegyezésével. Azt kérdezzük azonban magunktól, hogy van e az alkotmányban oly cikk, mely a kormányt ilyen expeditióra feljogosítja? . . Más országokban, mielőtt háborút üzennek, nemcsak megkérdezik a törvényhozó testületeket, hanem a háború tartalmára állandóan üléseznek. Nálunk nemcsak nem kérték ki az ország tanácsát, sőt ha kérdezni mernék: hol vannak fiaink és testvéreink? akkor a haditörvényszékkel fenyegetnek bennünket. Miniszterek, ti csakugyan nagyon kifeszítettétek a bújt, úgy hogy az ellenzék fejszem gyógyíthatja ki már a bajt. Hívjátoehát segítségül legalább a ti pártotokat Axi?718e házban és a senatusban. A megrémült nemzet reszket az örvény láttára, melybe őt belevetettétek. A kudarcz esetében nagy lesz felelősségtek, hibátok megbocsáthatlan, talán helyrehozhatlan Az isten adná, hogy győztesek legyetek ebben a kalandos vállalatban. Ellenkező esetben igazságtalan lenne, hogy az ország szenvedjen mások hibáiért. Ti azt válaszoljátok, defensive viselitek magatokat, amint a parlia ment votuma határozta, és hogy az a defensiva a Dunán való átkelést kívánta. Midőn e kormány e kérdésben a senatus szavazatát kérte, ünnepélyes szavakkal megígérte, hogy csak az ország határait fogja védelmezni és csak felelni fog az ellenséges ágyú szavára. A senatus határozata nem nyújtott fehér lapot. Olvassátok el a határozatot, és ítéljetek, várjon lelkiismeretesen cselekedtetek-e, és vajjon e nemzetnek maholnap nem lesz-e joga kérdeni: Hol vannak fiaink, vagyonunk — és talán még egyebünk is! Mehemed Ali és hadserege, Ozmán pasa Plevnánál befejezte hivatását; most Mehemed Alin akar a hadi események végkifejlését előidézni, s ha e hadvezér csak némi szerencsével fog működni, akkor e hadjárat véglegesen és szerencsésen be lesz fejezve. A közönséget tehát kiváló mértékben érdekli mindaz, ami a török fővezérre vonatkozik. ATimes után egy érdekes leírást közlünk itt. Mehemed Ali mintegy 40 éves, karcsú, csinos külsejű ember, élettel s erővel teli, erélyes a legnagyobb mértékben, s mint mondják, nemcsak minden izében katona, hanem kitűnő hadvezér is. Midőn Mehemed Ali a táborba jött, a dolgokat egyáltalán nem találta kielégítő állapotban. A tizenegyedik órában a hadsereghez szólítva, sok bajjal kellett megküzdenie, melyek között nem utolsó volt a nyomott lehangoltság érzete, mely erőt kezdett venni a hadseregen. Mondják, hogy általános volt a meglepetés, midőn 8 idegen tiszt kíséretében a hadseregnél megjelent. Egy 40 éves szerdár erélyes, tettre kész idegen törzskarral, kiknek tisztei a déli nap hevében ide oda nyargaltak egymással eszmét cseréltek és azokat azonnal ki is kezdték vinni — mi minden nem történhetik itt ? És azon naptól fogva történt sok dolog. Menetek, hadgyakorlatok, nagy szemlék napirenden voltak, mig a csak pár nap előtt tespedt légiók Sumlában egyszerre hadi tűzzel lettek eltelve, és csodálkodva s irigykedve kezdtek beszélni fegyveres testvéreik sorsáról Plevnán. Friss csapatok egyre érkeztek Konstantinápolyból, és csak azon lehetett csodálkozni, honnan jöhet ez a végtelen embertömeg. Egy hét alatt 14 zászlóalj gyalogság, három osztály lovasság és két üteg érkezett, s mi több, ez így tartott hétről hétre. Mindjárt Sumlába érkeztemkor szemembe tűnt, hogy mily nagy különbség van az itteni s minden máshol előbb látott török csapatok között. Mialatt a táboron át lovagoltam, mindenütt gyönyörűségem telt a katonák lelkesedésében s jó egészségében. Csak az alkalmat várják, hogy a plevnai hadsereghez hasonló hős tetteket vihessenek végbe, s a fővezér egyátalán nem az az ember, aki ezen hős szellemet lenyűgözné. Első szavai, melyet hozzánk intézett, azok voltak, hogy épen a legjobb időben jöttünk, ha érdemes dolgokat akarunk látni, s egy negyedórás beszélgetés alatt nyiltan előadta, hogy minő lépéseket tett a végből, hogy legközelebb megkezdhesse az offensivát. Tisztei és katonái, úgy látszik, teljes bizalommal viseltetnek hozzá. Egy tekintet a térképre meggyőz arról, hogy Eszki-Dzsuma az a pont, mely a Razgrádtól Ozmán Bazárig terjedő és Sumlára támaszkodó hadvonal közepén fekszik. És e ponton hatalmasan megerősített tábort készített, s oda gyűjtött egy tekintélyes haderőt mindenféle fegyvernemből. Továbbá Kebir- Jenikevnél, mely igen fontos pont előretolt állást foglaltak csapatai. Nem kell soká gondolkozni, hogy ezen állás fontosságát belássuk s csodálkozni kell, hogy miért nem szállták meg azt az oroszok. Egy cserkeszfőnök belátásának lehet köszönni, hogy ezen természetes vár a törökök kezében maradt, mert ő az oroszok közeledtére azt megszállta s aztán segéderőt kért, a mit meg is kapott, az előtt is volt az első csata, mely nyugat felé gátat vetett a muszkok előnyomulásának, ott esett el a 40 főnyi lengyel csapatból 21 ember egy gránátlövéstől. És azóta Mehemed Ali megkezdte támadó előnyomulását, s most föltartózhatlanul, habár nagyon óvatosan, semmit nem kockáztatva, nyomul előre. Az oroszok nagy vesztesége és annak okai. A plevnai és nikápolyi harczokban esett orosz veszteségekről a pétervári orvosi hetilap pontos adatokon nyugvó igen érdekes jelentést közöl aug 21-ről . A jelentés főbb pontjai következők : Nikápoly bevételénél 15,000 ember harcolt a 9 hadtestből, 1311 ember veszteséggel halottakban és sebesültekben. A veszteség e szerint S1/1G°/0-ot tesz. Az 1311 emberből 951 ember vagyis 671.7. sebesült, s 360 ember vagyis 27.»7« halott. A 360 halott közé 84 eltévedett is bele van számítva. A 941 sebesült közül 863 vagyis 92 7% puskával, 66 ember vagyis 7% ágyúval van megsebesítve, 12 ember pedig (17a'/1) fivont fegyverrel. A törökök felhányt földművek, megszámlálhatatlan lövászárkok, kertek, szakadékok és várfalak uralma alatt védik magukat, melyek csapatainknak ostromolni kell, innét van a halottakban aránylag oly nagy százalék. Hogy a török fegyverek túltesznek a mieinken, kitetszik a puskagolyótól megsebesültek nagy számából (927.*/1.) A török gyalogság legnagyobb részt Snider féle fegyverekkel van ellátva. Ezeket „záros puskáknak“ is nevezik azért, mert a két egymás fölött fekvő csőből a felső 20 törvénynek tartóul szolgál, melyeket egymásután tolnak bele hosszában. Minden kilőtt töltvény után egy egyszerű szerkezet segélyével, egy új töltvény esik az alsó csőbe, melyet megint mindjárt ki lehet lőni. Képzelhetni már most, hogy a törökök mily gyors tüzelést képesek kifejteni. A gyalogságnak csak kisebb része van ellátve Peabody fegyverrel, s csak a basibozukok fegyverezvék régibb rendszerű puskákkal. Másfelől az ágyúgolyó okozta sebesülések kevés számából az orosz tüzérség fensőbb volta tűnik ki. A plevnai csatában jul. 19-én és 20-én egészen más számok mutatkoztak, 6000 ember volt a harczban s elveszett 2989, vagyis 36'/5% Ez borzasztó nagy szám. Az 1870 ki véres harczokban a poroszok legnagyobb vesztesége Vionville nél, hol kétszeres számú ellenséggel harczoltak, 22’/a*• volt. Mi e számot 147. kal haladjuk meg, mi a modern hadászatban egyedül álló tény. A 2989 emberből, vagyis a 36%%-ból 1642 vagyis 20%% volt sebesült és 1256, tagjs 15%7. halott. 1642 sebesültből 1543 (94.) puskával, 82 (57.) ágyúval és 12 (1/.) kézi fegyverrel volt megsebesítve. E számokból megtudjuk, hogy csapataink túlnyomó ellenséggel harczoltak, mely biztos positiókban ült, a veriket közel eresztette, s aztán minden erővel rávetvén magát, gyorsan és teljesen visszaverte azt úgy hogy nem volt idejök sebesültjeiket fölszedni. A jul. 30-ai plevnai csata szintén jelentékeny veszteségeket tüntet föl, de korántsem, mint az előbbiek. A harczban 33 ezer ember volt 56—60 ezer török ellen. Holtak és sebesültekben 7305 ember veszett el, tehát 2197.. Ezek közül 3646 a sebesült , 3659 a halott. A halottak száma tehát meghaladja a sebesültekét. Puskagolyó által 2504 ember Lapunk mai számához van mellékelve a „Hölgyfutár“ 38-ik száma.