Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-10-19 / 239. szám
már évek óta nem bírt volna s nem is a polgári hatóságok rendeltettek a katonai hatóságok alá, hanem a katonai hatóságok utasittattak, hogy a polgári közegeknek, ha fölkéretnek, segélyére legyenek. . A székely nép józanságát ma is elismeri szóló, de ép azért nem szabad e népet egyes lelkiismeretlenek áldozatául hagyni. (Élénk, hosszas helyeslés.) Németh Albert hosszasabban vála A ház a választ tudomásul veszi. Ahol Szerbia magatartásáról a „D. T.“-nak a következőket jelentik : Belgrádból jobb hírek érkeztek, s most — úgy látszik — végleg elmúlt minden veszély arra nézve, hogy Szerbia a háborúba menjen. Az a hír, mintha a török kormány magyarázatot kért volna a szerb fegyverzésre vonatkozólag, korai. Az eszme az iránt felmerült Konstantinápolyban, de nem vitetett ki. Milán fejedelem ugyan már azon a ponton volt, hogy végzetes lépést isétegye, de az utolsó órában ettől elállott, hogy minő okból, az bizonytalan. Azonban helytelen volna Milán fejedelem elhatározására valami sokat építeni, ő nem köznapi tehetségű férfiú, de egészen megbízhatlan — mindenre képes és határtalan dicsvágy lakozik benne. Az ő tétovázását nem kell valamely dicséretes oknak tulajdonítani. Az a legvalószínűbb, hogy nem volt elegendő pénze és hadiszere. De az akarat nála a háborúra meg volt, s ezt a porta a tettet egyenlőnek fogja venni. A harctérről a ,Times* azon meglepő hírt hozza, hogy a napokban Miklós nagyherczeg fegyverszünetet kért Osman pasától. Makajev orosz dragomán ez iránt két napig alkudozott, de Osman pasa határozottan megtagadta a kívánságot. Ez igen természetes is. A török sereg helyzete Plevnában oly kitűnő, hogy nem igényel fegyverszünetet, főleg mióta összeköttetései Orcbanieval biztositják. Most Sefket pasa csapatai portyáznak minden irányban. A többek közt 14-én öt zászlóalj gyalogságot s egy kozák ezredet megtámadtak, szétvertek s 20,000 juhot és 2000 szarvasmarhát vettek el tőlük. Ennek egy része már Plevnába szállíttatott. Az ázsiai harcztéren nagy csata várható. Az oroszok előre nyomulnak s Kezil-Tepét s a nagy Jagnyt újra megszállották. Mukhtár pasa Karétól délkeletre az Aladzsahegynél foglalt el erős hadállásokat. A fölkelések: A dageszztáni fölkelésről, a Káspi tenger partján , újabban ismét érkeztek hírek, melyek valótlannak bizonyítják az orosz főhadiszállás azon híresztelését, hogy e fölkelést már szeptember elején leverték. A fölkelés naponta nagyobb és jelentékenyebb. A fölkelők teljesen leszálltak a síkságra s fenyegetik az ott levő orosz városokat és helységeket. Az orosz csapatok úgy látszik teljesen kiszoríttattak, minthogy szeptember 24-én a dagesztánok már Petrovszk közelében voltak, mely megerősítést kikötő városa a Kaspi tengernek s főhelye a Samkhál-földnek. Mint a „Kavkasz“ jelenti, nemcsak Petrovszk, hanem a többi helységek lakosait is roppant páni félelem foga el, úgy hogy mindenütt fölfegyverezték a fegyverfogható embereket. Magában Petrovszkban minden lakos egy puskát és 20 töltényt kapott a rendőri közigazgatástól. Hogy hol vannak a csapatok, amelyek állítólag mindenütt leverték a fölkelőket, azt a „Kavkász“ nem mondja meg A Kaukázusban is nemcsak hogy nem csillapodik az izgalom, hanem nőttön nő. A „Golosz“ egy czikkében emeli ki ezen tényt a kaukázusi hadsereg táborkari főnökétől érkezett táviratok alapján A fölkelő bandák üldözése, az autók kiköltöztetése a síkságra — mindezen intézkedések kevés hatással bírnak, s minden a kis-ázsiai hadjárat kimenetétől függ, amiről Mihály nagyherczeg és Lorisz Melikoff tábornok az ismeretes módon gondoskodnak. A törökök egyesülése Plevnánál, Sefket és Ozmán pasák egyesülését megelőzött operációkról ezeket írja aDaily Telegraphy tudósítója Orhaniéból okt. 9-tól: Sefket pasa tegnap a Vid mentében Lukovicza irányában előrenyomult és Plevnától mintegy öt mértföldnyire megállapodott. Ma folytatta útját és délután Dulnikba ért, Plevnától három mértföldnyire. Az oroszok azonnal elhagyták a jobboldali dombokat, melyeket a törökök meg is szállottak, és azonnal hozzáfogtak a távirda helyreállításához. E közben egy második convoj is átkelt a folyón és Plevnába érkezett. Kozákok jelentek meg a török csapatok feltartóztatására, de a törökök támadása után megszaladtak. Nagy számú szekér még Plevnán kívül áll, mert a Dubnik alatt levő híd szétrombolása után nem mehettek át a folyón. A könnyebb taligák biztosan átkelhettek a folyón, de a nehéz szekerek csak azután követik őket, ha a híd ki lesz javítva. Eközben a török lovasság és gyalogság átkutatja a vidéket és megtisztítja a kozákoktól. Az egész út mentén üresek voltak a falvak, de több helyütt állottak meg a házak, és a török hatóságok képeseknek tartják magukat, hogy a még mindig az utakon szédelgő menekülteket hazamenetelre bírják. Ezekre a szegény emberekre csakugyan borzasztó idő jár , ezrenkint tartózkodnak a mezőkön, és nincs se élelmük, se ruházatjuk. Az angolországi egész segélyt igénybe veszik. Sefket pasa és táborkara a legvégsőt is megteszik az őket környező nyomor enyhítésére, és a bolgárok úgy mint a törökök, közösen iparkodnak hajlékot szerezni a menekülteknek. Azt remélik, hogy két nap alatt az összes lőszereket és élelmi készleteket Plevnába szállítják a törökök. A tüzérség némi lovassággal és Nyomotott K. Papp Miklós közsajtóján Kolozsvárf.. gyalogsággal már oda is érkezett, Qi. man pasa serege állítólag kitűnő állapotban van HIRHARAISG, Kolozsvár október 13 — A fegyverelkobzásokról a jj Ztg. mai esti lapja a következő részletet jelenti: „Egy napon az északi vasút, hatósági közlés folytán, intézkedéseket tett hetőleges csempészések felfedezése érdekében és K. forgalmi hivatalnok szigorúbban megvizsgált 31 ládát, melyek állítás szerű gép alkatrészeket tartalmaztak egy szczakosi (gácsországi) czukorgyár számára; kiderült hogy a ládák 500 YVanzel puskát és szuronyt 200 revolvert és ezekhez való lőszert tartalmaztak. Mint feladó egy Blumfeld J. nevű is szerepelt. De ezen egyént nem lehetett fel találni. Az említett tisztviselőnek ekkor bejutott, hogy 5-6 nappal ezelőtt hasonlóan jelzett 39 ládát továbbított, szintén a szczakovai czukorgyár részére. A szczakov állomáshoz kérdés intéztetett és ez azt felelte, hogy a 39 láda még az állomáson van Kibontották a ládákat és gépalkatrészek helyett találtak 500 Wanzel puskát, 200 revolvert és ezekhez való lőszert. A vizsgálat kiderítette, hogy e ládákat egy lengyel ada fel. Véletlenül megtalálták a fuvarost, ki a ládákat az északi vasút bécsi indóházába hozta. A fuvaros elbeszélte, hogy a fuvarleveleket Ottakringben kapta egy idegentől azon megbízással, hogy adja fel az északi vasúton és a vevényt hozza el egy bizonyos kávéházba. A fuvaros egy ottakringi vendéglőben rá ismert a feladóra, kit aztán letartóztattak. Lengyelnek bizonyult és szintén azt állította, hogy Krakóban egy ismeretlen ember adta neki a vevényeket. Most szigorú nyomozás foly e tárgyban. — A czár helyzete Az orosz fölraszállásról a „Vaterland“ egy közleményt hoz, mely azt mondja, hogy Miklós nagyherczeg tapasztalatlan és könnyelmű, Ignatiev szemfényvesztő és dicsekvő. A czár ez idő szerint egészen Miljutin (hadügyminiszter) és Cserkaszki herczeg kezei közt van, kik előre eltitkolják a valót és inkább hagyják, hogy a bánattól és fáradalmaktól meghaljon. Pedig a czár szép csendesen visszatérhetne Pétervárra, habár ott nem várná is valami tüntető fogadtatás. Moszkvába, mint a pánszlávizmus centrumába semmi esetre sem mehet a czár. A dolgok mostani állapota addig fog tartani, míg a hadseregben valamely katastrófa be nem következik ; vagy pedig, amíg a czár a főhadiszálláson fog tartózkodni. Bécsi tőzsde Októberber 16. 1877. % metalline*........................... 6% nemzeti kölcsön................... 0015 74 20 IStrO iki áUaiakölcsün 100.76 frankrészvények . . ................ HitelrA««v6itek ............................ .............................................. 823. 205 26. 118.36 77- 76 — 74 25 74 50. 104 10 tuldleC, rmtut-íité* Temesvári tuldtormentusitési kOCv• Erdélyi fülltermenteiiitCzi kílvcCj ■ ■ Vorvath SUvuc földi eb .raset. k-Mítaj Ezüst.......................... . . . • Us. kir. arany . . Napoleond’or . . . 100 maik német érték Arany járadék . . . 560 . 949 — 58.60. 68.90^ Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő. K.APP MIKLÓS-