Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-12-30 / 297. szám
XI. évfolyam. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK1 Egét* étre...........................................18 ei — kr «I«TM............................................ 8 . _ Egy negyedre.......................................4 _ 9 Egy hónapra .......................................1 *. BO + 297-dik szám Kolozsvártt, vasárnap, 1877. december 30 POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LÍCEUM NYOMDÁBAN, KIADÓHIVATAL.: A LYCEUM NYOMDA „KÖZPONTIRGbAlágAti: Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ittwer bu&buott garmondsor Ara, vagy anjak tét tu**j e kr. Minden hirdetni után 30 kr. bélyegiileték közün «rmittitik Nagy hirdetéseknel kedvezmények. NYÍLTÉR: Buroai fint, vagy a u u * k helye Sö frf. RECLAMOK: HirfírKorba soronként 1 KOLOZSVÁR, DECZ. 29. A mediatióra vonatkozólag a következőket jelentik a Reuter-ügynökségnek a török fővárosból december 22-ikéről és 23-ikáról. Németország válasza a porta jegyzékére igen udvariasan van fogalmazva. A német kormány kijelenti, hogy nem léphet közbe Oroszországnál. Ez azonban, teszi hozzá, nem jelent annyit, hogy Németország nem hajlandó közreműködni a béke helyreállítására, hanem Németország épen a béke érdekében vonakodik beavatkozni. Azt hiszik, hogy az osztrák választ fogja jelenteni, hogy a mediatió lehetett-, mert a porta körjegyzéke nem nyújt alapot mediatióra. A római török nagykövet, a kormányhoz küldött jelentésében azt mondja, hog Melegani komolyan vitatta a mediatió kérdését. Azt állítják, hogy a porta el van határozva a háborút a végsőig folytatni, ha mediatió iránti kérelme eredménytelen lesz A török kormány Batumot szabad kikötőne szándékozik nyilvánítani. Általánosan az a vélemény, hogy a hatalmak vonakodnak Oroszországnál közbe lépni, de a portán azon nézet uralkodi, hogy a hatalmak midőn a mediatiót visszautasítják, megszűnnek a keleti kérdésben édeklődni és megengedik Oroszország állana praedomináns befolyását. Csuprjából a berlini Jusaophil Post levelezője, ti mindenféle körökkel érintkezik, az írja, hogy valósággal aggódik a fejedelem sorsa irat, ha a hadjárat csak némileg is balul üt. A szerb nép több rokonszenvvel viseltetik a törökök iránt, kiknek nem tartoztak hadiszogálattal, mint az oroszok iránt, s a „nagszerb eszme“ felfogásáról szó sincs. Kragijeváczban a zendülés alkalmával nem törk üzelmeket konstatáltak, hanem a nép kerk kifejezést adott véleményének, hogy a szítán jogazerti tour, hogy nem akarnak hab' ruba menni, hanem egyszerűen ki fogják *• (Utáni Karagyorgyevics Pétert régensnek, ha a milicziát neiki bocsátják el. Most az ügy elnyomták, de folyton ég a tűz a parasz alatt, és nem hiába concentráltak Jogadn és Kragujevácz körül nagy csapattömegekt. Harcz a végsőig. Mint Konstantinápolyból a „P. Ll.”nak írják, a porta köreiben el vannak határozva a végkimerülésig folytatni a háborút. Körülbelül arra gondol a török kormány, hogy úgy tegyen az orosz seregekkel, mint tettek az oroszok Moszkvában I. Napóleon seregeivel. Sikerül-e, az más kérdés. Tény csak az, hogy a török kormány el van határozva, úgy szólva az öngyilkosságig folytatni a harczot, hogysem a gyűlölt ellenségnek alávesse magát. E hó 21-én a szultán a mecsetbe ment. Ez alkalommal 16—20 ezer fegyveres török tisztelgett. E sereghez, mely imponált a konstantinápolyi lakosságnak is, a szultán jelenlétében Szaid pasa, rámutatván a veszélyre, melyben a haza forog, azon egyenes kérdést intézte, hogy szánallhat-e reájuk a szultán minden körülmény között? E kérdésre ezerszeres egyhangú dörgő ,igen !* volt a válasz. TÁRCZA: TUDOMÁNYOS MOZGALMAK Erténet a mflitiarban értéteilM ásványairl és kőzeteiről *) Dr Koch Antal egyetemi tanártól. (Vége.) Ezen sokféle változatoknak egy nagy része előfordul Erdélyben is, csakhogy nálunk alig vannak még csiszolás és mes/3 által kellően tanulmányozva és átkutatva, „/ pedig a főkellék arra nézve, hogy igénytlenségükből kivetkőzzenek, feltűnjenek és tessenek. Eddigelé nagyrészt Csehország lát el minket ilyen lovagváltozatokból készítőt, gyönyörűen metszett és csiszolt dísztárgyakkal, minők, gyötókövek és egész gyűrűk, pecsétnyomók, gombok, levél nehezítők, temeenek, agratfok, karpereczek, csészék, kemény tárgyak morzsolására és száz egyéb apróbb nagyobb tárgy, de nagyobb edényeket is csiszolnak ottan a tisztább, átlátszóin quarczfajtákból, melyeknek tekintélyes áruk szokott lenni. Németországban Obersteinnél a Nahe folyó mentében és Ilefelden a mnában vannak nagyobb agátcsiszoló gyárak. A csiszolás kemény homokkövekből készült nagy köszörúkövekkel történik, melyekhez a kemény agatot nagy erővel kell odanyomnia a munkásnak, s azért hosszú zsámolyon fejtve s lábait egy gerendához feszítve, tesstének egész súlyával szorítja oda a sebesen forgó küszörükőhöz a csiszolandó agátot. Az agátoknak színpompáját különben mesterséges eljárásokkal szokták emelni, mely eljárást az olaszoktól tanultak meg, kik sütik, főzik, bepáczolják, festik a legkülönfélébb köveket, mintha fa volnának. A legtöbb Onyx és Sardnyx most mesterségesen állittatik elé. A színben kevésbé változatos agátot big méz- vagy czukoroldatba teszik s 2—3 hétig gyenge melegítés közt benne hagyják, mire tömény kénsavban főzik. Miután megszáradt, csiszolják, egy napig olajban áztatják s végre korpával letörlik. Ezen eljárás által elérik, hogy a hosszabb melegítés következtében az agát górcsei likacsaiba belenyomult móz- vagy czukor, a forró kénsav által többé kevésbé fölbontatik s a szerint, a mint az egyes rétegcsék erősebben vagy kevésbé likacsosak, fekete barna, vagy szürke színeket kapnak azok, a legtömöttebb fehér és piros rétegek ellenben sokkal tisztábbakká és élénkebbekké válnak. Mert nem állhatnának fel Balathnán, Abrudbányán, az agát előfordulási helyekhez legközelebb ilyen agárcsiszoló műhelyek? De lássuk apró díszmunkákra használható egyéb ásványainkat is. A zsoboki fehér és tarka gypszet elég lesz ezúttal csak megemlítenem, miután a múlt évben ugyan e helyen bőven szólottam már róla, s a figyelmet fölhívni a redoutban kiállított díszfaragványok szépségére. Nem csekélyebb figyelmet érdemel a Korond-fürdő mellett, Árcsó pusztán egész halmokat fölépítő réteges és tömör Aragonit, melyet, a karlsbadi Sprudel után, hol hasonló kő leülepedik, németül Sprudelstein-nak, magyarul örvény kőnek szoktak nevezni. Ezen kő anyagra nézve ugyanaz, ami a mészkő, t. i. szénsavas mész, de sajátságos szövete és nagyobb tömöttsége által különbözik, mihez nevezetes színváltozat is hozzájárul. Képződése szemlük láttára folyvást tart: az ottani sós forrásokból, melyben a szénsavas mész nagy mennyiségben feloldva lehet, lassan lassan igen vékony rétegenként leülepedik az Aragonit-anyag, s a hozzákeveredő tisztátlanító anyagoktól gyakran különböző szintiek lévén az egyes rétegcsék, annál élénkebben feltűnik a finomréteges szövet. A színek közt a sötét kékes-szürkétől a világos szürkén át, az almazöldig találunk változatokat, mihez rozsdás-veres, sárga és tiszta fehér színek is hozzájárulnak. Az örvénykődombok régibb anyaga nagyrészt tiszta fehér vagy szürkés, és összefüggő nagy sziklatömegeket, alkot, míg a tarka réteges változatok — úgy látszik — csupán egyes vastagabb vékonyabb réteget képeznek azokon belül. Karlsbadban ilyen örvénykövekből, melyek csiszolás által igen szép fényt vesznek fel s a színeket élénkülve tüntetik fel, a legkülönbözőbb csinos apróságokat készítik s fürdői emlékek gyanánt drága pénzen eladják a vendégeknek. A köröndi örvénykő sokkal szebb még a karlsbadinál és oly bőven fordul elő, hogy még nagyobb diszmüvekhez, p. vázáknak, oszlopoknak stb. is jutna elég anyag. Bemutathatok itt egy hasonlóképen igen csinos követ, mely Kapnikbányán nagy mennyiségben fordul elő, mint az ottani ércteléreknek egy kiváló ásványtölteléke, s melyet az ottani bányatiszt tesz kísérletet, dísztárgyakhoz való földolgozással. Hasonló öszszetételű és kinézésű ez a kő, mint a már leirt verespataki aranytartalmu mangánkovag, de arany ebben nincs, legfeljebb fakóércz van finoman elhintve benne. A kovamangan- i tói rózsapirosan babos, foltos és eres kő igen kemény s csiszolás által bizonyára erős fényt veszen fel. Végre a persányi hegységnek serpentőjét is ki kell emelnem, mint oly követ, melyből, szép zöld szintarkasága miatt, csinos apróbb és nagyobb műfaragványok készíthetők, amint a külföldön, különösen Szászországban, nagy mértékben értékesítik is az ottan előforduló serpentint. 3. Nagyobb műfaragványokra és díszépítésre használható kőzertek. Ide számítjuk a különféle márványokat, továbbá az emlékköveknek, oszlopoknak, szobortalapzatoknak használható szilárdabb kőzetnemeket, minők a gránit, syenit, porphyr stb. Világos szinűi márványok, azaz tiszta kristályos szemcsés mészkövek Erdélynek határhegységeiben közönségesek. Leginkább ismeretes már a szár hegyi fehér márvány, mely csakugyan hófehér színe és egyenletes szeme miatt egyike a legszebbeknek s mely bizonyára szobormárványnak is használható volna. A hegy felületén hol már évezredek óta ki van téve a légbeliek málasztó hatásának, szétporlik ugyan s ezen tulajdonsággal a felsőbb rétegei is bírnak, de alig szenved kétséget, hogy ha rendes kőbányát nyitnának, a kellő mélységből vett I tömzsök a mészkő eredeti szilárdságával és I tartósságával bírnak. Fehér, testszinü és szürke márványok előfordulnak továbbá Rodna vidékén, Kolozsvárhoz egészen közel A. Jára és Borrév közt a Jára folyó szorosában, N. Szebentől délre F. és A. Sebesnél s bizonyára még sok más helyen is, s mindnyáját diszépitkezéseknél jól lehetne felhasználni. Színes és szép tarka márványok is kaphatók elég helyen. Kolozsvárhoz legközelebb Szt.László felett a Látóhegy kúpját egy fehérfoltos vörös mészkő (hippurit-mészkő) alá hotja, mely csiszolva a salzburgi híres tarka márványhoz feltűnően hasonlít. A fehér foltos rajzolatok benne a flippurit nevű kagylónak nagyszámú fehér héjaitól vannak, s változatos alakjaiknál fogva emelik a kő szépségét. Ki van állítva egy sötétvörös raár- ivány (trias-mészkő) a persányi hegységből , Vargyasról, ugyaninnen rózsavörös és piroshabos márványok is, továbbá feltűnően szép , breceia-márványok és szürke csigamárvány a s toroczkói hegységből. Ezeknek mindegyike szép a maga nemében s kellően alkalmazva bármely templom vagy palota díszét emelnék. Díszes és tartós emlékkövekhez való kőzetekben is gazdag ezen országrész. Leg-első helyen áll mindjárt a sokat emlegetett, dicsért és ily célokra ajánlott ditróits Erdélynek ezen kiváló specialitása, mely Ditró leshelyétől kapta nevét. Előfordulását illetőleg saját észleletem nyomán mondhatom, s hogy nagyobb sziklatömegekben nem kapható tisztán magában, mivel egy másik, hakincképpen igen szép kőzetben, az úgynezett miascitben kisebb nagyobb foltos kiválásokat és ereket képez csupán. A miascit fehér- és szürke foltos (földpát és elaolith) alapjában kisebb nagyobb fekete amphibót és csillám, nemkülönben mézsárga apró Titanit kristályok is hol ritkásan, hol igen bőven vannak elhintve, mi által egész átmeneti sora áll elő a legszebb kőzeteknek. A ditroit az amphibólban és csillámban szegényebb miascitoktól főleg a benne foltonként és perenként kiválott, gyönyörű kék szinűi sodalitk által különbözik. Ha tehát nagyobb, összeálló tönvsükben tisztán nem is volna kapható a ditróit, könnyen lehetne oly tömzsöket, találni, melyek nagyrészt miascitból állanak, de amelyekben helyenként a kék foltos és erős ditróit emelné a ko változa■tosságát és szépségét. Mindkét kőzet elég szilárd, kemény és állandó, csiszolás által szép fényt vészen fel, mi által a színek is élénkülnek, s szobortalapzatnak vagy emlékkőnek egyike volnaa legszebbeknek, miket a mű ipar eddig felhasznál. Legtöbb ditróitat, a Tászok patakában láttam, a Ditró patakában már sokkal kevesebb van. Mindenek előtt becsületes kőbányákat kellene nyitni, mert a felületen a kőzet repedezett, s nagyobb összefüggő sziklatömb alig lesz kapható; aztán a kőnek durivább kifaragását mindjárt a helyszínen kellene elvégezni, hogy szállítása, mely egyelőe a legnagyobb akadályát képezi munkába vételének, minél könnyebb és olcsóbb legyen. Azért mondom el ily részletességgel észleleteimet, ezen év folytában többször olvashattuk az újságokban, miszerint a Maros- Vásárhelyen felállítandó Bem szobornak talapzatát ditroitból fogják készíteni. Mindenesetre sokszorta költségesebb volna ezen A czár és a béke A Pétervárott tartott katonai szemle alkalmával a czár abbeli reményének adott kifejezést, hogy a háború nemsokára véget ér, megjegyezte azonban egyúttal, hogy mindaddig békére gondolni sem lehet, míg Oroszország fegyverbecsületének (!) elég nincs téve. Az elcsapott Milán, a porta hivatalosan tudatta a berlini kormánynyal, hogy Milán szerb fejedelmet a trónról letettnek nyilvánította. Az erre vonatkozó indokolás így hangzik :Milán fejedelem az összes hatalmak tanácsai és intelmei ellenére ismételten föllázadt; a tavalyi háború végével ígérte, hogy hű és engedelmes tesz a porta iránt s konstantinápolyi ügynöke által az utolsó pillanatig elég képmutató módra azt állította, hogy nem is gondol a háborúra. Ily körülmények közt ismételt lázadása által minden jogát elvesztetette a szerb trónra s a porta tudatta is a szerb néppel Milán letételét.“ — így beszéli ezt el egy német lap, mig ezzel ellenkezőleg más források szerint a porta tartózkodott egyelőre kimondani Milán trónvesztettségét. Az angol kormány diplomatiai fellépése mind határozottabb alakot kezd ölteni. Lord Loftust, mint jelentik, Darby megbízta, hogy Gorcsakov herczegtől határozott felvilágosítást kérjen azon feltételek iránt, melyek alatt Oroszország estleg békét kötni szándékoznék. Loftus egyúttal arra kéri az orosz cancellárt, hogy vállát lehetőleg új év előtt adja meg, minthogy e választól függ a parlament elé terjesztendő rendszabályok minősége és terjedelme. Ha Oroszország, mint a Frankl. Z. írja, oly feltételeket kötne ki, melyek Anglia érdekeit sértenék, akkor az angol kabinet a parlamentre fogja bízni a teendő lépések iránti elhatározást, a hadi készülődés Angliában egyre nagy mérvben foly. Az önkéntes hadtest napról-napra szaporodik, s ma már meghaladja a 175.000 főt. A rendes hadsereg 250 000 főből áll. Figyelemreméltó, hogy jelenleg már a szabadelvű képviselők között is számosan vannak, kik nem feltétlenül utasítják vissza a háborút. Az Observer kijelenti, hogy ha a kormány azon meggyőződését fejezi ki a parlament előtt, hogy Anglia érdekében áll oly politika követése, mely esetleg háborúra vezet, akkor e nyilatkozata azok részéről is figyelembe fog vétetni, kik eddig a háborút elkerülhetőnek tartották. E lap szerint a körülmények akként változhatnak, hogy Anglia magára fogja vállalhatni Törökország megvédését. A konstantinápolyi Yakit azon meggyőződését fejezi ki, hogy az angol hajóhadat a török kormány csak mint szövetségesét bocsáthatja be a Dardanellákba. Erzerumból a következőket jelentik a Reuterügynökségnek decz. 23-tól: Két orosz zászlóalj és két lovasezred jelent meg Henes falunál Erzerum északkeleti felén. Edhom pasa küldetett elenök lovassággal An /Arun-7/\lr fivonan, megtámadták őt, de visszaverettek. Edhem pasa aztán, a hátvédben 20 zászlóaljnyi tartalékot vevén észre, visszatért a török táborba. Deve-Bojun mögött tetemes orosz haderő van koncentrálva. (Délután 5 óra) Az oroszok benyomultak az erzerumi síkságba és négy hegységet foglaltak el. Jelentéktelen lovassági csatározás fordult elő. A törökök távirati közlekedése fenyegetve van, s azt hiszik, hogy Erzerum ostroma csakhamar megkezdődik, mert az ellenség túlnyomó erővel érkezett meg. A síkságon orosz gyalogság nyomul előre. (Este.) A hó elállóit s az idő szép, a mi az oroszoknak megkönnyíti a hadműveleteket. Orosz lovassági kémcsapatok gyakran jelennek meg az erzerumi sikság falvaiban. Megyei élet. Dicső -Szt.-Márton, decz. 28. 1877. (Kis-Kükullömegye alakuló gyűlése) Ma vette kezdetét megyénknek alakuló és tisztújító gyűlése, s bár nagy küzdelmet jósoltak a heteit óta folyó mozgalmakból, — elég csendesen, szinte egyhangúan folyt az egész nap. .. virilisek és választott biz. tagok névsora fölolvastatván, az uj bizottmánt megalakuljak mondatott ki, miután Szilágyi Lajos alispán megköszönve a megye bizalmát, benyújtja az eddigi tisztikar lemondását. Főispán gr. Bethlen Gábor ideiglenes főjegyzővé Andrássy Istvánt, liszti ügyészszé Fekete Sándort nevezvén ki, — fölkéri a gyűlést kijelölő bizottsági tag választására; fölkiáltás utján megválasztottak Gyárfás Lajos, Thuróczi Pál és Szilvássy Sándor,—főispán maga részéről kinevezi gr. Haller Jenő, dr. Szentkereszty Zsigmond és Kovácsi Sándort. A kijelölés csoportonkint történt — L csoportban alispánnak kijelöltettek: Szilágyi Lajos és Réz Mihály, utóbbi visszalépvén, Szilágyi Lajos egyhangúlag alispánná kikiáltatott. Pénztárnoknak Kinizsi Mihály, főszámvevőnek id. Muzsnai József, aljegyzőknek Kerekes Gábor és Fekete György választattak meg, mindannyian egyhangúlag. A II. csoportban megválasztatott fői jegyzőnek Andrássy István 93 szavazattal, Gál Domokos 17 szavazata ellenében, tiszti ügyésznek Fekete Sándor. Kolozsvári Károly GU IWZgUUjfl KJ kl U IQiVKDU I'UDU I .(adigi tiszti ügyész Gáspár György közbámulatra nem candidáltatott) Fekete Sándor, főorvosnak dr. Felszegi János, alorvosoknak , erzsébetvárosi kerületben Cseh István, radnótiban Hajók Nándor, hosszúaszóiban Bodrogi Márton választattak meg, mindannyian szintén egyhangúlag. Az állatorvosi állomásra képesített pályázó nem lévén, az betöltetlenül maradt. Ezzel a mai gyűlés véget ért, melynek folytatásáról tudósítani fogja Szentmártont. Az államorvostan tanítása és tanulásáról. Dr. Ajtai Sándor egyetemi tanártól. (Vége.) Ha ugyanis hiányos képzettségű ügyvéd egy igazságos pert elveszít, jogorvoslatnak van helye, s kivételes esetektől eltekintve, ha kár történik is , úabb vizsgálatok, újabb fórumok az igazságot végre is kiderítik; de ha hiányos képzettségű törvényszéki orvos vette fel a leletet, adott legyen bármily véleményt, a további szakértői működés meg van bénítva, mert a betegség már eltűnt, vagy oly utakon haladt egy bizonyos kimenet felé, amelyen az okok és okozatok lánczolatos összefüggésének a törvényes bizonyíték erejével való kimutatása többé nem sikerül; a hulla a bonczolatnak és enyészetnek, más vizsgálati anyag csekélységénél fogva magának a vizsgálatnak esett áldozatul, nem is emlitve — s csak példakép az oszt. bűnt. tk. 125. 128. 129. §§-ai által minősített bűntényekre utalva, azon eseteket, melyekben alapos és sikert ígérő vizsgálat rendesen csak a bűncselekmény elkövetése utáni pár nap alatt lehetséges, az ügyek nagy kárára ekkor a bíró hónapok múltán ott van, ahol volt előbb, s e miatt néha néha elmélkedésbe is esik a ,Scientia medica“ homályai, s az ,ars medica* tehetetlensége felett; haj- l andó lévén ezek rovására irni azt, hogy ■Syauazon eset felett különböző szakértők különböző, gyakran több rendben váltakozólag himlokegyenest ellenkező véleményt adnak. Bissy a szakértők védő és vádló kereszttüze !*ett „Ibis .. . redibis“-féle válaszokra tekörülménynél lógva, a minea uruieatetea oka pedig az előzményiben rejlik, hogy a döntő szakértői fórumok is elég gyakran a bizonytalanság miatt bíróilag értékesíthetlen véleményt adnak , vagy az elővizsgálati adatok hiányossága, s a vizsgálatnak pótolhatlansága miatt még gyakrabban nem is véleményezhetnek. Pedig az orvostermészettudományok s az ezek alapján álló törvényszéki orvostan érdekében erre is el lehet mondani a hires heidelbergi Thibaut-val, hogy közönségesen két dolgot szoktak összetéveszteni. 1. „ ... die Dunkelheit der Rede und der Kopf dessen, zu dem geredet wird.“ Ha meg kell jegyeznem a tárgy fontossága és befolyása helyes méltathatására azt, hogy