Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-12-30 / 297. szám

XI. évfolyam. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK1 Egét* étre...........................................18 ei — kr «I«TM............................................ 8 . _ Egy negyedre.......................................4 _ 9 Egy hónapra .......................................1 *. BO + 297-dik szám Kolozsvártt, vasárnap, 1877. december 30 POLITIKAI NAPI­LAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LÍCEUM NYOMDÁBAN, KIADÓHIVATAL.: A LYCEUM­ NYOMDA „KÖZPONTI­­RGbAlágAti: Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ittwer bu&buott garmondsor Ara, vagy anj­ak tét tu**j e kr. Minden hirdetni u­tán 30 kr. bélyegiileték közün «rm­ittitik Nagy hirdetéseknel kedvezmények. NYÍLTÉR: Buroai fint, vagy a u u * k helye Sö frf. RECLAMOK: HirfírKorba soronként 1 KOLOZSVÁR, DECZ. 29.­ A mediatióra vonatkozólag a következőket jelentik a Reuter-ügynö­kségnek a török fővárosból de­­c­ember 22-ikéről és 23-ikáról. Németország válasza a porta jegyzé­kére igen udvariasan van fogalmazva. A né­met kormány kijelenti, hogy nem léphet közbe Oroszországnál. Ez azonban, teszi hozzá, nem jelent annyit, hogy Németország nem hajlandó közreműködni a béke helyre­állítására, hanem Németország épen a bé­ke érdekében vonakodik beavatkozni. Azt hiszik, hogy az osztrák válasz­t fogja jelenteni, hogy a mediatió lehetett-, mert a porta körjegyzéke nem nyújt alapo­t mediatióra. A római török nagykövet, a kormány­hoz küldött jelentésében azt mondja, hog Melegani komolyan vitatta a mediatió kér­dését. Azt állítják, hogy a porta el van hatá­rozva a háborút a végsőig folytatni, ha mediatió iránti kérelme eredménytelen lesz A török kormány Batumot szabad kikötőne szándékozik nyilvánítani. Általánosan az a vélemény, hogy a ha­talmak vonakodnak Oroszországnál közbe lépni, de a portán azon nézet uralkodi, hogy a hatalmak midőn a mediatiót vissza­utasítják, megszűnnek a keleti kérdésben é­­deklődni és megengedik Oroszország állana praedomináns befolyását. Csuprjából a berlini Jusaophil Post levelezője, ti mindenféle körökkel érintkezik, az írja, hogy valósággal aggódik a fejedelem sorsa irat, ha a hadjárat csak némileg is balul üt­­. A szerb nép több rokonszenvvel viseltetik a törökök iránt, kiknek nem tartoztak hadiszo­­gálattal, mint az oroszok iránt, s a „nag­­szerb eszme“ felfogásáról szó sincs. Kragi­­jeváczban a zendülés alkalmával nem törk üzelmeket konstatáltak, hanem a nép kerk kifejezést adott véleményének, hogy a szí­­tán jogazerti tour, hogy nem akarnak hab' ruba menni, hanem egyszerűen ki fogják *• (Utáni Karagyorgyevics Pétert régensnek, ha a milicziát neiki bocsátják el. Most az ügy elnyomták, de folyton ég a tűz a parasz alatt, és nem hiába concentráltak Jogadn és Kragujevácz körül nagy csapattömegekt. Harcz a végsőig. Mint Konstantinápolyból a „P. Ll.”­­nak írják, a porta köreiben el vannak ha­tározva a végkimerülésig folytatni a háborút. Körülbelül arra gondol a török kormány, hogy úgy tegyen az orosz seregekkel, mint tettek az oroszok Moszkvában I. Napóleon seregeivel. Sikerül-e, az más kérdés. Tény csak az, hogy a török kormány el van ha­tározva, úgy szólva az öngyilkosságig folytatni a harczot, hogysem a gyűlölt ellenségnek alávesse magát. E hó 21-én a szultán a mecsetbe ment. Ez alkalommal 16—20 ezer fegyveres török tisztelgett. E sereghez, mely imponált a konstantinápolyi lakosságnak is, a szultán jelenlétében Szaid pasa, rámutatván a ve­szélyre, melyben a haza forog, azon egyenes kérdést intézte, hogy szánallhat-e reájuk a szultán minden körülmény között? E kér­désre ezerszeres egyhangú dörgő ,igen !* volt a válasz. TÁRCZA: TUDOMÁNYOS MOZGALMAK Erténet a m­flitiarb­an értéteilM ásványairl és kőzeteiről *) Dr Koch Antal egyetemi tanártól. (Vége.) Ezen sokféle változatoknak egy nagy része előfordul Erdélyben is, csakhogy ná­lunk alig vannak még csiszolás és me­s/3 által kellően tanulmányozva és átkutatva, „/ pedig a főkellék arra nézve, hogy igény­t­­lenségükből kivetkőzzenek, feltűnjenek és tessenek. Eddigelé nagyrészt Csehország lát el minket ilyen lovagváltozatokból készítőt, gyönyörűen metszett és csiszolt dísztárgyak­kal, minők, gyö­tókövek és egész gyűrűk­­, pecsétnyomók, gombok, levél nehezítők, te­­meenek, agratfok, karpereczek, csészék, ke­mény tárgyak morzsolására és száz egyéb apróbb nagyobb tárgy, de nagyobb edénye­­ket is csiszolnak ottan a tisztább, átlátszóin quarczfajtákból, melyeknek tekintélyes áruk szokott lenni. Németországban Obersteinnél a Nahe folyó mentében és Ilefelden a mná­ban vannak nagyobb agátcsiszoló gyárak. A csiszolás kemény homokkövekből készült nagy köszörúkövekkel történik, melyekhez a kemény agatot nagy erővel kell odanyomnia a munkásnak, s azért hosszú zsámolyon fejt­ve s lábait egy gerendához feszítve, tessté­­nek egész súlyával szorítja oda a sebesen forgó küszörükőhöz a csiszolandó agátot. Az agátoknak színpompáját különben m­esterséges eljárásokkal szokták emelni, mely eljárást az olaszoktól tanultak meg, kik sütik, főzik, bepáczolják, festik a legkü­lönfélébb köveket, mintha fa volnának. A legtöbb Onyx és Sardnyx most mesterségesen állittatik elé. A színben kevésbé változatos agátot big méz- vagy czukoroldatba teszik s 2—3 hétig gyenge melegítés közt benne hagyják, mire tömény kénsavban főzik. Miután meg­száradt, csiszolják, egy napig olajban áztat­ják s végre korpával letörlik. Ezen eljárás által elérik, hogy a hosszabb melegítés kö­vetkeztében az agát górcsei likacsaiba bele­nyomult m­óz- vagy czukor, a forró kénsav által többé kevésbé fölbontatik s a szerint, a mint az egyes rétegcsék erősebben vagy kevésbé likacsosak, fekete barna, vagy szür­ke színeket kapnak azok, a legtömöttebb fehér és piros rétegek ellenben sokkal tisz­tábbakká és élénkebbekké válnak. Mert nem állhatnának fel Balathnán, Abrudbányán, az agát előfordulási helyekhez legközelebb ilyen agárcsiszoló műhelyek? De lássuk apró díszmunkákra használ­ható egyéb ásványainkat is. A zsoboki fehér és tarka gypszet elég lesz ezúttal csak meg­említenem, miután a múlt évben ugyan­ e helyen bőven szólottam már róla, s a figyel­met fölhívni a redoutban kiállított díszfarag­­ványok szépségére. Nem csekélyebb figyelmet érdemel a Korond-fürdő mellett, Árcsó pusztán egész halmokat fölépítő réteges és tömör Aragonit, melyet, a karlsbadi Sprudel után, hol hason­ló kő leülepedik, németül Sprudelstein-nak, magyarul örvény kőnek szoktak nevezni. Ezen kő anyagra nézve ugyanaz, a­mi a mészkő, t. i. szénsavas mész, de sajátságos szövete és nagyobb tömöttsége által külön­bözik, mihez nevezetes színváltozat is hoz­zájárul. Képződése szemlük láttára folyvást tart: az ottani sós­ forrásokból, melyben a szénsavas mész nagy mennyiségben feloldva lehet, lassan lassan igen vékony rétegenként leülepedik az Aragonit-anyag, s a hozzáke­veredő tisztátlanító anyagoktól gyakran kü­lönböző szintiek lévén az egyes rétegcsék, annál élénkebben feltűnik a finomréteges szövet. A színek közt a sötét kékes-szürké­től a világos szürkén át, az almazöldig talá­lunk változatokat, mihez rozsdás-veres, sárga és tiszta fehér színek is hozzájárulnak. Az örvénykődombok régibb anyaga nagyrészt tiszta fehér vagy szürkés, és összefüggő nagy sziklatömegeket, alkot, m­íg a tarka réteges változatok — úgy látszik — csupán egyes vastagabb vékonyabb réteget képeznek azo­kon belül. Karlsbadban ilyen örvénykövekből, me­lyek csiszolás által igen szép fényt vesznek fel s a színeket élénkülve tüntetik fel, a legkülönbözőbb csinos apróságokat készítik s fürdői emlékek gyanánt drága pénzen elad­ják a vendégeknek. A köröndi örvénykő sokkal szeb­b még a karlsbadinál és oly bő­ven fordul elő, hogy még nagyobb diszmü­­vekhez, p. vázáknak, oszlopoknak stb. is jutna elég anyag. Bemutathatok itt egy hasonlóképen igen csinos követ, mely Kapnikbányán nagy mennyiségben fordul elő, mint az ottani érc­­teléreknek egy kiváló ásványtölteléke, s me­lyet az ottani bányatiszt tesz kísérletet, dísz­tárgyakhoz való földolgozással. Hasonló ösz­­szetételű és kinézésű ez a kő, mint a már leirt verespataki aranytartalmu mangánkovag, de arany ebben nincs, legfeljebb fakóércz van finoman elhintve benne. A kovamangan- i tói rózsapirosan babos, foltos és eres kő igen kemény s csiszolás által bizonyára erős fényt veszen fel. Végre a persányi hegységnek serpen­­t­­­őjét is ki kell emelnem, mint oly követ, melyből, szép zöld szintarkasága miatt, csinos apróbb és nagyobb műfaragványok készíthe­tők, a­mint a külföldön, különösen Szászor­­szágban, nagy mértékben értékesítik is az ottan előforduló serpentint. 3. Nagyobb műfaragványokra és díszépítésre használható kőze­­rtek. Ide számítjuk a különféle márványokat,­­ továbbá az emlékköveknek, oszlopoknak, szo­bortalapzatoknak használható szilárdabb kő­­zetnemeket, minők a gránit, syenit, por­­phyr stb. Világos szinűi márványok, azaz tiszta kristályos szemcsés mészkövek Erdélynek határhegységeiben közönségesek. Leginkább­­ ismeretes már a szár hegyi fehér már­­­­v­á­n­y, mely csakugyan hófehér színe és egyenletes szeme miatt egyike a legszeb­beknek s mely bizonyára szobormárványnak is használható volna. A hegy felületén hol már évezredek óta ki van téve a légbeliek­­ málasztó hatásának, szétporlik ugyan s ezen tulajdonsággal a felsőbb rétegei is bírnak, de alig szenved kétséget, hogy ha rendes kőbány­át nyitnának, a kellő mélységből vett I tömzsök a mészkő eredeti szilárdságával és I tartósságával bírnak. Fehér, testszinü és szürke márványok­­ előfordulnak továbbá Rodna vidékén, Kolozs­várhoz egészen közel A. Jára és Borrév közt a Jára folyó szorosában, N. Szebentől délre F. és A. Sebesnél s bizonyára m­ég sok más helyen is, s mindnyáját diszépitkezéseknél­­ jól lehetne felhasználni. Színes és szép tarka márványok is kap­hatók elég helyen. Kolozsvárhoz legközelebb Szt.­László felett a Látóhegy kúpját egy fe­hérfoltos vörös mészkő (hippurit-mészkő) al­­á h­otja, mely csiszolva a salzburgi híres tarka márványhoz feltűnően hasonlít. A fehér fol­­t­­os rajzolatok benne a flippurit nevű kagy­­­­lónak nagyszámú fehér héjaitól vannak, s­­ változatos alakjaiknál fogva emelik a kő­­ szépségét. Ki van állítva egy sötétvörös raár- i­vány (trias-mészkő) a persányi hegységből , Vargyasról, ugyaninnen rózsavörös és piros­habos márványok is, továbbá feltűnően szép , breceia-márványok és szürke csigamárvány a s toroczkói hegységből. Ezeknek mindegyike­­ szép a maga nemében s kellően alkalmazva bármely templom vagy palota díszét emelnék. Díszes és tartós emlékkövekhez való kőzetekben is gazdag ezen országrész. Leg-­­első helyen áll mindjárt a sokat emlegetett,­­ dicsért és ily c­­élokra ajánlott ditróits Erdélynek ezen kiváló specialitása, mely Ditró leshelyétől kapta nevét. Előfordulását illetőleg saját észleletem nyomán mondhatom, s hogy nagyobb sziklatömegekben nem kapha­tó tisztán magában, mivel egy másik, haki­ncképpen igen szép kőzetben, az úgynezett m­i­a­s­c­i­t­b­e­n kisebb nagyobb­ foltos kivá­lásokat és ereket képez csupán. A miascit fehér- és szürke foltos (földpát és elaolith) alapjában kisebb nagyobb fekete amphibót és csillám­, nemkülönben mézsárga apró Ti­­tanit kristályok is hol ritkásan, hol igen bő­ven vannak elhintve, mi által egész átmene­ti sora áll elő a legszebb kőzeteknek. A di­­troit az amphibólb­an és csillámban szegé­nyebb miascitoktól főleg a benne foltonként és p­erenként kiválott, gyönyörű kék szinűi so­­dalitk­ által különbözik. Ha tehát nagyobb, összeálló tönv­­sükben tisztán nem is volna kapható a ditróit, könnyen lehetne oly töm­­zsöket, találni, melyek nagyrészt miascitból állanak, de a­melyekben helyenként a kék foltos és erős ditróit emelné a ko változa­­■­tosságát és szépségét. Mindkét kőzet elég szilárd, kemény és­­ állandó, csiszolás által szép fényt vészen fel, mi által a színek is élénkülnek, s szobor­talapzatnak vagy emlékkőnek egyike volna­­a legszebbeknek, miket a mű­ ipar eddig fel­használ. Legtöbb ditróitat, a Tászok patakában láttam, a Ditró patakában már sokkal keve­sebb van. Mindenek előtt becsületes kőbá­nyákat kellene nyitni, mert a felületen a kő­zet repedezett, s nagyobb összefüggő szikla­tömb alig lesz kapható; aztán a kőnek dur­­ivább kifaragását mindjárt a helyszínen kel­lene elvégezni, hogy szállítása, mely egyelő­­­­­e a legnagyobb akadályát képezi munkába vételének, minél könnyebb és olcsóbb le­gyen. Azért mondom el ily részletességgel észleleteimet, ezen év folytában többször ol­vashattuk az újságokban, miszerint a Maros- Vásárhelyen felállítandó Bem szobornak ta­lapzatát ditroitból fogják készíteni. Minden­esetre sokszorta költségesebb volna ezen A czár és a béke A Pétervárott tartott katonai szemle alkalmával a czár abbeli reményének adott kifejezést, hogy a háború nemsokára véget ér, megjegyezte azonban egyúttal, hogy mind­addig békére gondolni sem lehet, míg Orosz­ország fegyverbecsületének (!) elég nincs téve. Az elcsapott Milán, a porta hivatalosan tudatta a berlini kormánynyal, hogy Milán szerb fejedelmet a trónról letettnek nyilvánította. Az erre vonatkozó indokolás így hangzik :­­Milán fejedelem az összes hatalmak tanácsai és intelmei ellenére ismételten föl­lázadt; a tavalyi háború végével ígérte, hogy hű és engedelmes tesz a porta iránt s kons­­tantinápolyi ügynöke által az utolsó pillana­tig elég képmutató módra azt állította, hogy nem is gondol a háborúra. Ily körülmények közt ismételt lázadása által minden jogát elvesztetette a szerb trónra s a porta tudatta is a szerb néppel Milán letételét.“ — így beszéli ezt el egy német lap, mig ezzel el­lenkezőleg más források szerint a porta tar­tózkodott egyelőre kimondani Milán trónvesz­­tettségét. Az angol kormány diplomatiai fellé­pése mind határozottabb alakot kezd ölteni. Lord Loftust, mint jelentik, Darby megbízta, hogy Gorcsakov herczegtől határozott felvi­­lágosítást kérjen azon feltételek iránt, me­lyek alatt Oroszország e­stleg békét kötni szándékoznék. Loftus egyúttal arra kéri az orosz cancellárt, hogy vállát lehetőleg új év előtt adja meg, minthogy e választól függ a parlament elé terjesztendő rendszabályok minősége és terjedelme. Ha Oroszország, mint a Frankl. Z. írja, oly feltételeket kötne ki, melyek Anglia érdekeit sértenék, akkor az angol kabinet a parlamentre fogja bízni a teendő lépések iránti elhatározást, a­ hadi készülődés Angliában egyre nagy mérvben foly. Az önkéntes hadtest nap­ról-napra szaporodik, s ma már meghaladja a 175.000 főt. A rendes hadsereg 250 000 főből áll. Figyelemreméltó, hogy jelenleg már a szabadelvű képviselők között is számosan vannak, kik nem feltétlenül utasítják vissza a háborút. Az Observer kijelenti, hogy ha a kormány azon meggyőződését fejezi ki a par­lament előtt, hogy Anglia érdekében áll oly politika követése, mely esetleg háborúra ve­zet, akkor e nyilatkozata azok részéről is figyelembe fog vétetni, kik eddig a háborút elkerülhetőnek tartották. E lap szerint a kö­rülmények akként változhatnak, hogy Anglia magára fogja vállalhatni Törökország meg­védését. A konstantinápolyi Yakit azon meggyő­ződését fejezi ki, hogy az angol hajóhadat a török kormány csak mint szövetségesét bo­csát­hatja be a Dardanellákba. Erzerumból a következőket jelentik a Reuterügy­­nökségnek decz. 23-tól: Két orosz zászlóalj és két lovasezred jelent meg Henes falunál Erzerum észak­keleti felén. Edhom pasa küldetett e­lenök lovassággal An /Arun-7/\lr fivonan, megtámadták őt, de visszaverettek. Edhem pasa aztán, a hátvédben 20 zászlóaljnyi tar­talékot vevén észre, visszatért a török tá­borba. Deve-Bojun mögött tetemes orosz haderő van konc­entrálva. (Délután 5 óra) Az oroszok benyomul­tak az erzerumi síkságba és négy hegységet foglaltak el. Jelentéktelen lovassági csatáro­zás fordult elő. A törökök távirati közleke­dése fenyegetve van, s azt hiszik, hogy Er­zerum ostroma csakhamar megkezdődik, mert az ellenség túlnyomó erővel érkezett meg.­­ A síkságon orosz gyalogság nyomul előre. (Este.) A hó elállóit s az idő szép, a mi az oroszoknak megkönnyíti a hadműve­leteket. Orosz lovassági kémcsapatok gyak­ran jelennek meg az erzerumi si­kság fal­vaiban. Megyei élet. Dicső -Szt.-Márton, decz. 28. 1877. (Kis-Kükullömegye alakuló gyűlése) Ma vette kezdetét megyénknek alakuló és tisztújító gyűlése, s bár nagy küzdelmet jósoltak a heteit óta folyó mozgalmakból, — elég csendesen, szinte egyhangúan folyt az egész nap. .. virilisek és választott biz. tagok név­sora fölolvastatván, az uj bizottmánt meg­alakuljak mondatott ki, miután Szilágyi La­jos alispán megköszönve a megye bizalmát, benyújtja az eddigi tisztikar lemondását. Főispán gr. Bethlen Gábor ideiglenes főjegyzővé Andrássy Istvánt, liszti­ ügyészszé Fekete Sándort nevezvén ki, — fölkéri a gyűlést­­ kijelölő bizottsági tag választására; fölkiáltás utján megválasztottak Gyárfás La­jos, Thuróczi Pál és Szilvássy Sándor,—fő­ispán maga részéről kinevezi gr. Haller Je­nő, dr. Szentkereszty Zsigmond és Kovácsi Sándort. A kijelölés csoportonkint történt — L csoportban alispánnak kijelöltettek: Szilágyi Lajos és Réz Mihály, utóbbi visszalépvén, Szilágyi Lajos egyhangúlag alispánná kiki­­áltatott. Pénztárnoknak Kinizsi Mihály, fő­­számvevőnek id. Muzsnai József, aljegyzőknek Kerekes Gábor és Fekete György választat­tak meg, mindannyian egyhangúlag. A II. csoportban megválasztatott fő­i jegyzőnek Andrássy István 93 szavazattal, Gál Domokos 17 szavazata ellenében, tiszti ügyésznek Fekete Sándor. Kolozsvári Károly GU IWZgUUjfl KJ kl U IQiVKDU I'UDU I .(a­digi tiszti ügyész Gáspár György közbámulat­ra nem candidáltatott) Fekete Sándor, főor­vosnak dr. Felszegi János, alorvosoknak , er­zsébetvárosi kerületben Cseh István, radnót­i­­ban Hajók Nándor, hosszúaszóiban Bodrogi Márton választattak meg, mindannyian szin­tén egyhangúlag. Az állatorvosi állomásra képesített pá­lyázó nem lévén, az betöltetlenül maradt. Ezzel a mai gyűlés véget ért, mely­nek folytatásáról tudósítani fogja Szentmártont. Az államorvostan taní­tása és tanulásáról. Dr. Ajtai Sándor egyetemi tanártól. (Vége.) Ha ugyanis hiányos képzettségű ügy­véd egy igazságos pert elveszít, jogorvoslat­nak van helye, s kivételes esetektől elte­kintve, ha kár történik is , ú­abb vizsgála­tok, újabb fórumok az igazságot végre is ki­derítik; de ha hiányos képzettségű törvény­széki orvos vette fel a leletet, adott legyen bármily véleményt, a további szakértői mű­ködés meg van bénítva, mert a betegség már eltűnt, vagy oly utakon haladt egy bi­zonyos kimenet felé, a­melyen az okok és okozatok lánczolatos összefüggésének a tör­vényes bizonyíték erejével va­ló kimutatása többé nem sikerül; a hulla a bonczolatnak és enyészetnek, más vizsgálati anyag csekélységénél fogva magá­nak a vizsgálatnak esett áldozatul, nem is emlitve — s csak példakép az oszt. bűnt. tk. 125. 128. 129. §§-ai által minősített bűn­tényekre utalva, azon eseteket, melyekben alapos és sikert ígérő vizsgálat rendesen csak a bűncselekmény elkövetése utáni pár nap alatt lehetséges, az ügyek nag­y kárára ekkor a bíró hónapok múltán ott van, a­hol volt előbb, s e miatt néha néha elmélkedésbe is esik a ,S­c­i­e­n­t­i­a m­e­d­i­c­a“ homályai, s az ,ars medica* tehetetlensége felett; haj- l andó lévén ezek rovására irni azt, hogy ■Syauazon eset felett különböző szakértők különböző, gyakran több rendben váltakozólag himlokegyenest ellenkező véleményt adnak. Bissy a szakértők védő és vádló kereszttüze !*ett „Ibis .. . redibis“-féle válaszokra te­körülménynél lógva, a minea u­ruieatetea oka pedig az előzményiben rejlik, hogy a döntő szakértői fórumok is elég gyakran a bizonytalanság miatt bíróilag értékesíthetlen véleményt adnak , vagy az elővizsgálati ada­tok hiányossága, s a vizsgálatnak pótolhat­­lansága miatt még gyakrabban nem is véle­ményezhetnek. Pedig az orvostermészettudományok s az ezek alapján álló törvényszéki orvostan érdekében erre is el lehet mondani a hires heidelbergi Thibaut-val, hogy közönségesen két dolgot szoktak összetéveszteni­­. 1. „ ... die Dunkelheit der Rede und der Kopf dessen, zu dem geredet wird.“ H­a meg kell jegyeznem a tárgy fontossága és befolyása helyes méltathatására azt, hogy

Next