Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-11-22 / 267. szám

XI. évfolyam. 267-dik szám Kolozsvárit, 1877. csütörtök, november 22. POLITIKAI NAPI­LAP. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre...............................16 frt. — kr. Félévre............................ 8 , — , Egy negyedre.........................4 , — , Egy hónapra .........................1­9­60 „ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN. KIADÓHIVATAL: A LÍCEUMI NYOMDA. „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN. Főtár gr Teleki Domokos-hív. HIRDETÉSI DIJAK: ötsió, h&sAbozott garmondsor­sra, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 30 kr. helysgíilszék idén szimilatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. NYÍLTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 kr. RECLÁMOK: Hirffizérbe soronként 1 írt. KOLOZSVÁR, NOV. 21. Táviratok a háborúról. London, nov. 19. A .Daily News“ táviratot közöl Veresbáléból . Karsz ostro­mát eredetileg 13 kára tűzték ki, de ez idő­járás miatt szombatra halasztották. A had­­oszlopok a legnagyobb csöndben foglalták el a pozitiókat. Lazareff a 40. hadosztály fölött a jobbszárnyon parancsnokolt, a Hafiz-pasa erőd elleni rohamban, mely sziklás meredek magaslaton fekszik. Grabbe egy ezred moszk­vai gránátossal és a 39. hadosztály egy ez­redével a centrumban a Kánli és Szuvari erődöket támadta meg, mig sz­ardaháni bri­­gáda és moszkvai másik gránátos ezred Ropp és Komaroff alatt Zoglisz tábia erődöt ro­hanták meg. ti harcz a centrumban kezdő­dött meg ; Grabbe t. i. a 39. hadosztály egy ezredével éjjel 11 órakor elfoglalta az egyik központi redouteot. Egy nagy erős redou­t hajnalban cipru­ált Ezután a fellegvár tor­nyai, a Szuvari erőd és egyidőben a Kánli­­ erőd is megostromoltattak. Legkésőbben adta meg magát a Hafiz erőd, és reggel Karadak, néhány más erőd egészen reggel 8 óráig tar­tották magukat. Erzerum felé 40 török zász­lóalj vonult el, de a dragonyos és orenburgi kozákok u elérték őket, le­­tették velük a fegyvert, és foglyok gyanánt visszavitték. Karszban 300 ágyú, hadiszer, élelem esett zsákmányul, ezenkívül a törökök hadipénz-­­tára is COCO halott és sebesült, 10000 fogoly és sok zászló ; Az oroszok vesztesége 2700 ,, az asszonyokat és gyermekeket megkímélték. Melikoff maga vezényelt, és délelőtt 11 óra­kor a városba vonult. Mihály nagyherczeg jelen van, Grabbe tábornok elesett. London, nov. 19. A Standard je­lenti, hogy Mehem­ed Ali Boszniából 60 zász­lóaljjal és 150 ágyúval Sophiába érkezett , s fedezni fogja Ozmán visszavonulását Plev­­nából, ,ha ez szükségessé válnék, és erős figyelő hadtestet fog felállítani a szerb ha­­táron. Az oroszok támadása az Ord­anje szoros ellen véresen visszavezetett. B­é­c­s, nov. 19 A .Politische Corres­­pondenz*-nek jelentik Be­grádból. Tegnap elrendelték a sumádijai hadtest mozgósítá­sát, a tartalék tüzérséget, is behívok Csu­­j­prijába 800 önkénytest küldöttek. Az a hir kering, hogy az orosz előhad egyesült a ti­­moki szerb sereggel, de ez alaptalan. A „Po­­rtische Correspondenz“ belgrádi mai tudósí­ásai a porta és Szerbia közti formális szaka­­­dást közellevőnek tüntetik föl a konstanti-­­­nápolyi recriminátiók miatt. Pétervár, nov. 19. A „Golosznak” jelentik Veronkáléból nov. 18-tól. Az oro­­­szok Karsznál példátlan vitézséggel küzdöt­tek, a törökök pedig kétségbeesetten védték­­ magukat. A helyőrség egy része Olti felé akarta keresztülvágni magát, de elvágatott. 1­7000 fogoly ejtetett, köztük két pasa és a tüzérség törzsfőnöke. Az oroszok zászlókat, 300 ágyút, puskákat, sok lőszert és élelmet zsákmányoltak, az oroszok vesztesége isme­reti­e­ fog kibocsáttatni. Az Ausztria részéről tör­tént demonstrátió nem volt fenyegető jellegű, hanem Ausztria inkább csak barátságosan fi­gyelmeztette Szerbiát a háború következmé­nyeire, az új szerb expeditió költségeit Oroszország fogja viselni. Az előleges költ­ségeket Szerbia már megkapja, az utolsó részlet pár nap előtt fizette ezt ki. Midőn azt mondom, hogy a szerbek a hó végén kezdik meg az ellenségeskedése­ket, nincs kizárva annak lehetősége, hogy ezt már előbb is ne tegyék. Az újság bármely pillanatban hírül hozhatja azt, de a legkö­zelebbi tizennégy nap múlva okvetlen elkez­dődnek az ellenségeskedések. S a szerb ha­diterv Prevna sorsával van összefüggésben. Valószínűnek látszik azonban, hogy Viddin és Szófia irányában fog tüntetés történni, az oroszok ennek mindenesetre nagy hasznát ve­hetik, mert más helyen sürgősen igényelt csapatokat küldhetnek Mehemed Ali ellen. TÁRCZA. tarta Azon szomorú, bár nem egészen vá­ratlan hir alkalmából, melyet a tegnapelőtt táviratok jelentettek, közöljük e hely­i vár következő ismertetését. Karsz városát már a legrégibb örmény írók is említik, úgy lát­szik azonban, hogy mai nevét csak a byzan­­cziak alatt kapta, mely időben úgy szerepelt, mint Arménia egyik fővárosa s az volt való­ban, mert a bagratidi dynasztia, tudvalevő­leg a keresztény királyi családok egyik leg­régebbike, közel félszázadon Armenia e magas komor erkélyek városában székelt. Karsz ki­­rályság utolsó önálló uralkodója Kagig alatt, a tizennegyedik század második felében a byzancziak uralma alá került a ettől fogva nagy hézag van azon események további tör­­ténetében, melyek Karszszal összefüggenek. A szeldzsukok, kik mindenfelé utódai voltak a kylpenknak, e határerődöt is eloglal­­ták azonban csak rövid ideig bir­caend?«11. a nagy tatárjárás Örményország­a uralmáért éltegy­­ezőit sem kimélte meg Véoro érvényesítene, város­a inoét°TáD°'< *ez^e Gertiit­a ge, mint határírfiS?dödik vagy jelentősé­tán volt, ki tű­ni. Murad szul­­(1679-ben) az első * sarom­ század előtt ott, amely erődítések mielrendelte jukban s erejükben létezni­k* régi alak' tomtM fellegvár . víTM amely a Karsz folyó magas pár­ján terülve el, az ostrom ellen biztosított északi és északnyugati oldal felöl kettős sánczolással van védve. Ez oldalon fekszik a régi, ante credencziái miatt klasszikusnak is bízvást nevezhető város, mely igen magas, több eme­letes házakból áll, melyek távolról tekintve a legfestőibb képek egyikét nyújtják, minő­vel város csak birhat. Közelről természete­­­sen más a kinézés, s a szellős, jobbára sö­tét, komor bazaltból készült épületek, a le­hető legkeskenyebb utczákat szegélyzik, me­lyek valóságos kloákák, s lakók és állatok a szabásszerű bitang kutyákat sem véve ki, zűrzavarosan jár-kelnek együtt. De nem min­dig ilyen volt az élet Karszban, mert van­­­­nak keleti úti rajzaink, melyek sok csodá­latost beszélnek a hatalmas határvárosról és kiemelik a szultánok Kamra irányzott gond­ját. Voltakép akadálya annak, hogy Karsz állandó és tartós virágzásra jusson, abban rejlhetett, hogy kezdettől fogva ki volt téve minden támadó ellenség ostorának, eleve a petáknak s a georgiaiaknak, később az oro­szoknak is. E közben azonban a voltaképi régi erődöket soha sem tudták teljesen le­rombolni . Murad czitadellája, valamint a f­ehér ana­dliai beglerbégi bástyája egész ko­­­­runkig fenmaradt. E hét erőd alatt a körfal bástyaszerű toronyépületeit s a fellegvár­­ erődítményeit értik, korántsem külső, má­gusban álló védm­űveket; ezekben az utolsó orosz-török háború alatt is nagy volt még a hiány. A legtöbb hatalmas erőd és előretolt védmű, melynek ellenállási képességét a vár most köszönhette, létét a krími bábom már bekövetkezett időnek köszöni, mert az oro­szok által való két ízben (1829. és 1855-ben) bekövetkezett elfoglalás folytán belátták, hogy a régi védművek elégtelenek. A­mi Kamt mint várost különösen nagy értékűvé teszi, az kedvező helyzete Ör­ményország, Trans-Kaukázia, Kurdisztán, Pon­­tus és Persia közt, mi­által valóságos ke­reskedelmi központtá lesz, a­mit azonban eddigelé a porta nem igen használt ki Nyu­­godtabb napjaiban azonban Karsz mégis egy kis keleti Babel, hová a Kaukázus elküldi sok nyelvű lakóit tömegesen. A föld is ter­mékenyebb itt, mint Örményországban álta­lán; fekete arabs föld fedi itt a fensíket ha­tároló hegyek és dombsánczok alsóbb fokait is, az éghajlat, daczára kontinentális szél­sőségének, a mérsékeltebbek közé tartozik. A nyarat, melynek hőmérsékleti maximuma 35—40 fok Celsius szerint, viszonylag hosz­­szú ősz követi, ha pedig csak november kö­zepe felé szokott esni, akkor ugyan van be­lőle bőven, s a hideg legmagasabb foka 20 fok zérus alatt Celsius szerint. A karszi fensikon azonban nincs az a sokféle ragályos betegség, mely a földrajzilag sokkal előnyö­sebben fekvő szomszéd területeket meg szok­ta látogatni. A lakosság e vidéken ennek daczára is gyér és egy orosz jelentés szerint több mint 5000 négyszög werstnyi területen­ nincs több 3000 falunál, vagy­is 6 négyszögwerstre esik egy falu, s az egész tartomány lakossága Karszot is beleértve 30000 ember. S a ke­vés létező falu alig látható, mert a lakházak a gondolható legkezdetlegesebb földkunyhók, a természetes földemelkedésekbe ásva s csak bő homlokzatukkal nézve világgá. E troglo­­dyta-lyukakban ember-állat testvéri közös­ségben együtt tanyáz. Világosság csak az ajtón hatolhat be, ez azonban hatalmas va­lami, mert csak igy állhat ellent a kurd rablók támadásainak. Az utóbbi százötven év alatt Karsz 4 ostromot élt át, közülök kettőt diadalmas véggel és pedig 1705-ben a persa Nadir sah ellen, ki 100,000 emberrel s túlnyomón erős tüzérséggel jelent meg a vár előtt és 1807- ben, midőn a persa háború alkalmával az­­­­orosz haderő megkísértett egy csínyt a vá­ros ellen. A másik két ostromban azonban elesett, és pedig 1828 ban alig négy nap­­­­nyi, 1855-ben hat hónapnyi szabályos ostrom után. Midőn az oroszok Paskievics-Erivansz­­ki tábornagy alatt, megjelentek Karsz előtt, az ugyan­oly állapotban volt, mint száz év előtt, Nadir sah idején. Külső védműveknek nyoma sem volt és azért a támadóknak köny­­nyű volt a város közvetlen közelében a Karsz- Csei domináló balpartján, a fellegvárral szem­közt (a mai Veli-pasa-tabla és Temir-pasa előváros közt) szilárd állást foglalni s a dél­­­­ről jövő voltaképi támadást a legerőteljeseb­ben támogatni. Az ostromlók legelőbb az erődöt délről érintő Ortikapu elővárosban fészkelték be magukat, aztán rést lőttek a várfalon s benyomultak az erődbe. A felleg­várba szorítva, a parancsnok szerfölött gyor­san beleegyezett az oroszok által köve­telt kapituláczióba, a­mi jún. 23-án, tehát az oroszok Örményországba behatolása után nyolcz nap múlva be is következett, ép ak­­­ kor, miden Mohamed Kivssa pasa fölmentő­­ hadserege a karszi fensikon megjelent. Az­­ egész 10,000 főnyi helyőrség s 150 nehéz ágyú a győzők kezeibe került. Az 1855-ks évben máskép folytak az események. Karsz körülvételét s ostrom alá fogását a kurukdarai gyilkos csata előzte ak­­kor meg. Bebutov tábornok kevéssel azelőtt erős hadosztályt küldött Bajazid ellen, hogy e helyet hatalmába kerítse, a­mi csakhamar meg is történt; ezután hadtestét Zarifi pa­sa háta mögé meneszté, az Aladzsa-hegyek ellen, hogy a törököket a Karszra való visz­­szanyomulástól elvágja. A török csapatok parancsnoka idejekorán Deszét vette e mű vezetnek, s elhatározta Bebutov gyönge had­testének rögtöni megtámadását, de Zarifi gyermekes aggodalmaskodása folytán mégis három nap hiába telt el, s mire aztán az oroszokat végre mégis megtámadta, teljesen elkészülve, kedvező hadállásokban találtak őket. 1854. augusztus 6-án a török sereg Karsz előtt megveretett, szétugrattatott a Karszba beszoríttatott. De csak kilencz hó­nappal később, 1855. júniusában, fogtak az oroszok szabályos ostromálláshoz, míg a hely­őrség, Williams angol tábornok parancsnok­sága alatt, fél év busszal tartotta magát, hogy végre éhség által kényszerítve nyissa meg a vár kapuit Muraviev tábornok előtt; az ost­romlók száma 30,000 fő volt. A folyó háborúban Karsz már meg­kezdett ostromát abba kellett az oroszoknak hagyni, mert Muk­ár hadserege váratlanul támadásba ment át s az oroszokat junius 24- én Zsvinnél megverte. Az oroszok az idén máj­ 4 éd, négy nappal Muktároak a Sog­­hanliszorosba való elindulása után jelentek meg első ízben Karsz előtti megkísértették, hogy a Thees­mász erődöt, az erődöt nyugati ivén meglepetés által hatalmukba kerítsék. A kísérlet meghiúsult, az ostrommi­ukák za­vartalanul megkezdődtek. Május 14 én ál­­czizták le az oroszok első ütegeiket a vár északi részén, 18-án kezdődött meg az ágyú­­harcz keleten a kardaghi erőd s az orosz ágyutelep közt s nyolcz napig szakadatlan hévvel tartott. Junius 2 án Kirs ostromlása teljes lett, 12-én és 13-án hajtotta végre a helyőrség első sikeres kirohanását. 14-én és 15 én elkeseredetten folyt a küzdelem a Thees­mász és Karadagh erődökért, répallő áldozatokkal az oroszokra nézve, 17-én és 18-án a bombázás növekedett és 28 án új­ra hiába ostromolták Karadaghot. Ezután az ostromlást — a zeváni események folytán — abba­hagyták. A későbbi fejlemények még élénk emlékezetében lehetnek az olvasónak. Szófiából jelentik a Standardnak nov. 13-ról. Az orbhaniei és berkováczi kerületekből Tatár- Bazardsik felé ismét roppant sok cserkesz, törött és czigány költözött ki. Az utak sze­kerekkel és barmokkal vannak tele. Szófia a szó szoros értelmében zsúfolva van mene­kültekkel s az utczák jár­atlanok a szeke­rek és emberek sokaságától. Orkhám­ét a nép elhagyta. Sakir pasa hadosztályával, megérkezett Orkhámébe, egyenesen a hegyek közt jött S­okából s ideiglenesen átvette az orkhániei hadsereg parancsnokságát. A hadsereg Örs­bánién túl erős természeti positiókban van, bár egy orosz oldal-előnyomulás arra kény­szeríthetné Sakir pasát, hogy visszavonulon a legyőzhetetlen redouteokba, vagy az ork­­hániei szorosba. Sipkából jelentik a Daily Telegraphnak nov. 13-ról: az idő szép, a hó majdnem eltűnt. Az oroszok helyzete kritikus, minthogy a Gabrovába vezető utat söprik az ottomán sereg ágyúi. Az előőrsök lődöznek egymás­ra, és a törökök mozsarai kitűnő szolgálato­kat tesznek. Két bolgár fogoly a légióból, azt beszéli, hogy Gabrovában nyolcz légionárius zászlóalj van, tiszteik mind oroszok. A leg­közelebb most néhány éjjel erős tüzelést le­hetett hallani Plevna irányából. Szerbia hadikészületei. A „D. Tel.“ tudósítója írja: Megbíz­ható helyről arról értesültem, hogy hétfőn reggel zászló alá szólíttatik az utolsó kor­osztály, s hogy a hadüzenet e hó vége felé Politikai hírek. Az országgyűlési szabadelvű párt hétfői értekezletét G­o r­o v­e elnök megnyitván, Pe­rczel B. miniszter felhívja az értekezlet tagjait, hogy a büntető-tör­vénykönyvre vonatkozó esetleges módosívá­nyaikat terjesszék elé. Megkezdetvén ez általános tárgyalás, Z­s­e­d­é­n­y­i ellenzi a tvjavaslat tárgyalását, míg a büntető eljárásra vonatkozó javaslat elő nem terjesztetik ; hivatkozik ez 1843 ban történtekre. Kifogásolja, hogy a sajtó vétséget illetőleg a javaslat nem elég vi­á­­gos, a­mennyiben az 1848 iki sajtóivény el­törléséről nem intézkedik, s mégis hivatko­zik annak két §-ára, a 13. és 33-ikra, mint fentartandókra. Csemeghy tagadja, hogy a codixet az illető eljárással együttesen kell tárgyalni, s az eljárást ahhoz alkalmazni, példákkal illustrálja, hogy a codexet több helyt évek­kel előbb fogadták el, s csak hosszú idő múlva tárgyalták az eljárásra vonatkozó ja­vaslatokat. Emmer Kornél hosszabb indokolással határozati javaslatot nyújt be, melynek tar­talma körülbelül a következő : mondja ki a ház, hogy a felelősség a sajtó útján elköve­tett büntethető cselekményekre nézve az ál­talános büntető törvénykönyvi szabályok sze­rint ítélendő meg, s utasítja a minisztert, hogy az életbeléptetési törvény elkészítésé­nél ezen elvre figyelemmel legyen. A törvényjavaslat mellett, a határozati javaslattal szemben felszólaltak P­a­u­­­e­r Tivadar, Teleszky és a miniszterelnök. Ez utóbbi felhozta egyebek közt azt is, hogy 1843-ban épen azok kivonták a büntető tör­vénykönyvnek az eljárással való összekötte­tését, kik a büntető törvény létrejöttét elha­­lasztani akarták; reméli, hogy ilyenek most nincsenek. Az értekezlet a törvényjavaslatot álta­lánosságban elfogadta, a határozati javaslat­ra nézve abban állapodván meg, hogy az, mint az átmeneti intézkedésekről szóló tör­vény keretébe tartozó, annak idején lesz tár­gyalandó. A részletes tárgyalásra az elnök annak idején értekezletet hív össze. A holnap d. u. 6 órakor tartandó érte­kezleten a határőrvidéki vasutakról szóló tör­vényjavaslat fog felvétetni. Remélt bevételi többletek. A vámtarifát indokoló javaslat a főbb czikkekből a következő bevételi többleteket teszi kilátásba: Kávénál 2 527 912, közönsé­­ges fűszereknél 137,184, finomaknál 51,124 közönséges déli gyümölcsöknél 15,205, kö­zépfinomaknál 398 046, sózott és füstölt he­ringeknél 61,326, friss halakn 1­84,013, ser­téseknél 594,326, vajnál és zsiradékoknál 248,531, faolajaknál 45 315, szesz és pálin­kánál 74,451, liqueureeknél 8090, bornál pa­lackokban 161,101, hordókban 161,586, fi­nom étszereknél 62 331, nyers kőolajnál 7124, finomítottnál 4 829,149 frt. Az összes előirányzott vámbevételi növekedés tehát 10,468,990 frtot tenne. A pénzügyi bizottság hétfői ülésében folytatta a közoktatási budget tárgyalását. Élénk eszmecsere fejlő­dött ki az iparos szakoktatás kérdésénél. Trefort miniszter kiemeli, hogy az iparos szakoktatás szervezése évi 50,000 frt. új ki­adással lenne összekötve ; bármennyire fon­tosnak tekinti is a kérdést, tekintve az or­szág jelenlegi pénzügyi helyzetét, a költség­többletet nem irányozza elő. Csengery és Kerkápoly kiemelik, hogy a különféle ipari czélokra fordított különféle összegeknek, egy bizonyos rendszer szerinti kezelése melle­t, e téren — uj kiadás nélkül is — nagyobb eredményeket lehetne elérni. Ajánlják a mi­niszter figyelmébe ez ügyet. — Az uj egye­­­tem­i kóroda építésére előirányzott öszszeg függőben hagyatott s a részletek tanulmá­nyozásával ugyanazon bizottság jön megbíz­va, mely a József műegyetem elhelyezésével. A tanító- és tanítónőképezdék, gymnáziu­mok s reáltanodák, közművelődési czélokra előirányzott kiadások megszavaztattak, úgy­szintén az iparmúzeumra előirányzott új ki­adás, mint elkerülhetlen. Országgyűlés. A főrendiház Ülése nov. 19 én. Elnök: Majláth György; jegyzők Pal­­laviccioi, Vay, Laffsrt. A miniszterek közül jelen vannak: Ti­sza, Széll, Wenckheim­. a múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Gróf Festetich György benyújtja a hármas állandó bizottság jelentését a n­ntó­­kölcsön adómentességéről, a megyei mérnöki állások me­gszüntetéséről, s a megyék 1868-ki költségvetéséről. A csü­örtöki ülés napi­rendjére tűzet­nek ki; ekkor fognak megetetni a megüre­sedett bizottsági tagságra való választások is. Ezzel az ülés véget ér. A székely mozgalom ügye a legf. itélőszék előtt. Budapest, nov. 19. A legf. itélőszék I. büntető tanácsa Bónis Sámuel elnöklete alatt (a tanácstagok neveit már közöltük, de Zuvics helyet Burian volt ott) ma kezdte tárgyalni a Lánczky Sándor és társai ellen közcsendháboritás mi­att indított bűnvizsgálat ügyét. A gyanúsítottak a következők: Lancz­­ky Sándor, Gaál Endre, Gaál István, Mihály András, Szűcs Mihály, C­s­ü­­d­ö­r András, B­o­z­s­i György , Mihály Albert, Balázs György és Nagy Ezé­kiás , az utóbbi kettő utólag szabad láb­ra helyeztetett, de a többiekre a m.-vá­sárhelyi kir. ítélőtábla kimondta az előleges letartóztatást. a királyi ügyész Székelyudvarhelyen szept. 29-én a törvényszékhez indítványt nyújtott be, hogy miután a min. rendelet szerint mindazok ellen, kik idegen állam ré­szére jogosulatlan toborzást, fegyver és lő­­s­zer szállítást eszközölnek, a legszigorúbb eljárás indíttassák meg, miután a három­széki főispán jelentése szerint a toborzás már kezdetét is vette, Lápczky Sándornál

Next