Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)

1877-11-20 / 265. szám

sék össze. Ez indítványt a többi kerületek szives készséggel elfogadván, a convent he­lyéül Budapest, idejéül pedig nov. 15-ike tű­zetett ki. A convent elnökei: B. Vay Miklós,ko­ronaőr, mint legidősebb főgondnok és Török Pál, dunamell, superintended; jegyzői Tóth Samu debreczeni, Mitrovics Gyula s-pataki theol- professor és Baksay Sándor, kun­szt.­­miklósi lelkész és alesperes. B. Vay szép és emelkedett szellemű megnyitó beszédét a Tiszántúliak terjedel­mes operátumának felolvasása követé. E mun­kálat készítői a bizottság kiküldését java­solják. Az elsőnek feladata lenne az össze- ■ hivandó egyetemes zsinat helyét, idejét, tag­jainak számát, választásuk módját stb. meg­határozni ; a másodiknak — a magy. ref. egyház alkotmányát minden izében egyönte­tűig szervezni ; a harmadik canonaiak re­­visiójával s egy uj perrendtartás kidolgozá­sával bízatnék meg ; a negyedik zsinattar­tási engedélyt eszközölne s feliratot, illetőleg kérvényt nyújtana be ő felségéhez és országgyű­léshez az állam és egyházközti viszonyok rende­zése, továbbá a kötelező polgári házasság és polgári anyakönyvek behozatala végett. Az ösz­­szeülendő zsinat e javaslat szerint 135 tag­ból állana s az uj szervezet mérsékelt pres­­byter-zsinati lenne, mely a superintendiák autonómiáját s specified történelmi jogait illetetlenül hagyná stb. E javaslat tárgyalás alapjául vétetvén, fölötte igen érdekes eszmecsere fejlődött ki, melyben a conventnek majd minden tagja részt vett. Különös figyelmet azonban csak két ember felszólalása ébresztett, nevezete­sen a Török Pálé és a gr. Lónyay Meny­hérté.Török nem­­, hanem egy bizottság ki­küldését indítványozza, hogy a javaslatok szelleme, egységes, iránya és szylusa ősz hangzó legyen. A zsinat tárgyai közé az is­kolaügy rendezését is kitüzetni óhajtja, erre utalván minket egyházunk múltja s jövendő­beli felvirágzásunk reménye. Ellenben kiha­­gyandónak véli a feliratokat Az állam és egyházközti viszony rendezése, a polgári há­zasság behozatala stb az állami törvényho­zás tiszte, m érették kérvényezni pedig hely­telenség volna tőlünk. Mert pl. a házasság ez idő szerint egyházi intézmény, s az anya­könyvek vezetői mi vagyunk. Azt kérni te­hát az államtól, hogy a házasság megkötését­­ és anyakönyveket kezünkből kivegye, annyi volna, mint beismerni, hogy azok kezelésére képtelenek vagyunk. Ha az állam behozza a polgári házasságot, mi e törvény előtt tisz­telettel meghódolunk , de kezdeményezni és sürgetni nem a mi feladatunk. Aztán külön­ben is az anyakönyvek vezetése soha meg­bízhatóbb kezekben nem lesz, mint ma van. Ő 40 év óta munkálkodik az egyház meze­jén s ez idő alatt csupán 3 esetet tud, mi­dőn az anyakönyv meghamisittatott. Kiket bizhatna meg az állam e műveltséget és feddhetlen becsületességet igénylő raunk­kal pl. a falusi községekben ? Ezer meg ezer község van olyan, hol a papon kivül egy írástudó ember sincsen. Nem a kálvinista fa­lakat értem, hanem a szerb, ruthén, oláh községeket, melyekben a pópa az egyedüli intelligens ember. A status quo fentartása érdekünkben áll financiális szempontból is, — mert midőn mi jövedelmet hozunk belőle, ugyanakkor a népnek is olcsóbba kerül, úgy a copulatio mint az anyakönyvi kivonatok megszerzése. (Vége köv.) A török sebesültek ja­vára. A szászvárosi ev. ref. gymnasium tani­tói karának gyűjtése . Németh Vilmosné 1 frt és 500 gr. té­pés. Makkai Józsefné­l írt. Kulcsár Lajos 20 kr. Csősz Gábor 20 kr. Mondschein Jó­zsef 40 kr. Neuman János 50 kr. Bocz So­ma 60 kr. Hajdú József 20 kr. Mike Ferencz 50 kr. Szeredi Sándor 50 kr. Demény György 40 kr. Daróczi József 10 kr. Daróczi János 30 kr. Varga István 50 kr. Varga Sándor 30 kr. Nagy Jolán 770 gr. lépés Sándor Jánosné 240 gr. lépés Incze Jánosáé 430 gr. lépés. Kapcza Gyula 2 frt 180 gr seb­­kötő. Kapcza Gyuláné 750 gr tépés. Lészai Lászlóné 2 frt. Burnác Katalin 410 gr. lé­pés. Pallós Árpád 50 kr. Nagy Lipótné 2 frt. Deák Gerőné 160 gr. lépés. Bede Dénes 1 rt. Dinges Elenora 500 gr. lépés. Lecky Jo­sefa 2 frt. Zudor Dénesné 700 gr. lépés. Kolovrath Betti 125 gr. lépés. Dobál Antal 1 frt. Baranyai Lászlóé 50 kr 750 gr té­pés. Lipták Mátyás 1 frt. Kovács Gábor 40 kr. Baláz­s Sándorné 50 kr. Vida Sámuel 50 kr. Juhász János 50 kr. Nagy 25 kr Vita­lyes József 50 kr. Schenk József 2 frt. Szi­geti Biri 1 frt. Lezsák­ Márton 1 frt. Özv. Farkas Ignáczné 1 frt és 250 gr tépés Kosztin Nándor 1 frt. Lecky Karalin 500 gr­ tépés. Földes Zsigmondoé 370 gr. tépés. Inka Sándor 30 kr Vagner Mihály 50 kr. Kassai Pál 20 kr. Málnási Mózes 46 kr szabó Elekné 80 gr tépés. Pap Ádámné ,gr. tépés, 500 gr. sebkötő. Domokos ,XG 40 kr. Szathmári Ferencz 40 kr és lmr!­5« népés Bodó Sándor 40 kr. Molnár Nell« 7Anr' Blan­izki Albert 20 kr. Szabó Zrt. ^r. ^pés. Szentpáli Ignáczné 1 360 gr ÚT118 5°D gr. tépés. Vitus Lajosné pés. KultJélT^t­rke:‘Cá b­oréné 120 gr. tó- László 1 frt ~,aí°8Qé 40 gr. tépés. Nán Pál 1 frt áj' r°rma Zsófia 1 frt. Kendeffy Tán 1 frt' r JÖP Györgyéé 1 frt Forrai Isi­­dorné 40 kr DCZ1­.Endre 1 frt- Gönczi Sán k. 555 p. r Dászegen 37 frt 95 kr. 10 Gr tépés, 680 gr. sebkötő. A városi bizottság tegnap f. hó 17 én tartott ülésében a költségvetést letárgyalta. Mutatkozott a költségvetési tervezetben 50293 frt. 62 kr. deficit, a melyből 56400 frt. fe­Kolozsvárit, 1877. nov. 18. Városi közügyek. hirdettetett. Polgármester előterjesz­ésére az árvaszéki elnök és a közgyám raegválasz- t­­ása a deczember havi rendes ülésre kitü­­zetet­t. A redoute bérlése tárgyában a tanács és a jog és pénzügyi szakosztályok előter­jesztései tárgyaltatván, a szerződés megkö­tése a tanácsra bízatott azon hozzáadással, dezetet nyert a megszavazott 30*/. városi hogy h* a legközelebbi hat nap alatt (nov. rovataiban, fedezetlen maradt volna 2893 23 ig bezárólag.) Orbán ajánlatánál előnyé­­ért. 62 kr. ehez járult a megszavazott költ­ aebb ajánlat tételnek, azt vegye figyelembe, jégvetésben emelkedett tételekből 3227 frt. A felső jószág árandája, továbbá a monostori­összesen 6120 frt 62 kr. de ugyancsak a gát ügyében a tanács előterjesztései elfogad megszavazott költségvetésben törlés utján tartak. Simo­n Elek az 1876 évi ápril 22 ki apadás­ban 3229 frt, melyet az előbbi ősz­ tűzvésznél károsultak segélyezésére gyűlt szegből leütve maradva 2891 frt 62 kr. de­ pénzekről beadott számadása alól feloldot­­ticit. Ezen deficitet a bizottság úgy enyész­tat­ ott, tette el, hogy a 27-ik tételnél a nevelési A kincstárral az erdőügyben megnyitan­­a lap gyarapodására felvett évi 6000 írtból­dó szerződés tárgyalásaiban a tanács mellé 3000 irtot, a bizottság kitörölt, s ezzel az Züllich, Dávid A. és Fischer bizottsági tagok egyenleg helyre lett állítva, kineveztettek. E helyen fel kell szólalnunk azon ké­t tanács és közgyűlési termek számö­rönbösség ellen, melyet a bizottság nagy rés­ra beszerzett két falióra költsége megszavaz­­sz, a költségvetés fontos ügyével szemben, tetott, tündöklő távolmaradásával tanusitott. Ha valami szentélyes érdek, p. o. választás, a sógorság és komaság bármily csekély jelen­tőségű érdeke forog a koczkán — mind ott látjuk a bizottság azon t. tagjait, kik ke­resve keresték a választók szavazatát annak idején, s ma a város legfontosabb közügyé­nek tárgyalásától is távol tartják magukat. Valóban megérdemelnék az ilyenek, hogy jövőre minden ülésből a jelenlevők és a tá­vollevők névsora közzététenék. A tárgysorozat további rendén Áron Mihály és társai malombérlőknek az anyagát építési költségeiben részvételük iránt a jog­ügyi szakosztály a békés kiegyenlítést híz­­ván ajánlatba, a bizottság a szakosztály vé­leményét magáévá tette, s e szerint Áron Mihály és társai 400 iit. költségajánlata el­fogadtatott. Az újból választás alá tartozó és ál­landó tisztviselők ideiglenes és szegődött személyzet osztályozása iránt tett javaslat élénk vitát idézett fel, melyben rész vettek Züllich, Tamási S., Váradi Károly, Benigni közt semmi megoldandó kérdés­ben nem forog 1848 ig adóját Felek a városi adópénztárba fizette, 1850-ben Kolozsmegyébe kebelezte­tését kérte s 1853-ban a város hatósága alól kivétetvén, Kolozsmegye gyalui járásába kebele­ztetett, hol 1861-ig volt. Felek jelenleg 1600 lélekből, 320 füst­ből álló község az 1871. XVIII. és 1875. XXXV. törvényczikkek szellemében rendezve, 3200 frt évi adóját egyenesen a kir. adóhi­vatalhoz fizeti — a várostól 2 mértföldnyire esik — és semmi sem áll ellent, sőt a köz­­igazgatás érdeke követeli, hogy Kolozsvár Ülés vége esti 6 órakor. (n.) HÍR HARANG, Kolozsvár, november 19. A török sebesültek ré­szére újabban adakoztak szerkesztősé­günknél : Egy szombati társaság 3 frt. Leövey Klára 500 gr. lépés. Osztián Kristófné 2 kiló 340 gr. tépés. A szász­városi ev. ref. gymn. tanítói kar gyűjt. 37 frt 95 kr. 10 kiló 555 gr. tépés, 680 gr. sebkötő. (A névsort külön ro­vatban közöljük.) Balla László gyűjt.: 283 frt 18 kr. Nedoroszták János gyűjt.: 150 frt 50 kr. Gergely János és Bak Lajos gyűjt. 68 frt 15 kr. Bányai Józ S.­s tetemes a választási jog minél teljesebb zsef és Katona József gyűjt. 110 frt 90 megóvása érdekében tett változtatásokkal dr. Biró Mihály és Sugár József gyűjt.: a javaslat elfogadtatott. 59 frt 90 kr. (E gyűjtésekről szóló név-Torontálmegyének a buza-rozsda terje- iorunk holnap számában kezdjük dése ellen való óvintézkedések tárgyában tett sort lapunk hoinapi számaban kezdjük átiratát a bizottság jegyzőkönyvileg pártol Beck­y Izabella 169 gr. tepes­­ta Kisorsoltatott a közigazgatási bizottság Összesen begyült pénzben 3813 közgyűlési öt tagja, az urnából Dávid An­­frt. 18 kr. tag, Nagy Lajos, Sámi László, Frits Albert és Gámán Zsigmond nevei kerültek ki, a­kik­nek újra megválasztását mindenki óhajtja. A választás a dec­emberi ülésben leend. A tanács elfogadásra ajánlva beter­jesztette Simon Elek polgármester indítvá­nyát az iránt, hogy írjon fel a bizottság a nivzsgu belügyminiszter úrhoz, miszerint Fe­lek községe Kolozsvár közigazgatási hatósá­ga alól kivétetvén, kebeleztessék be nemes Kolozsmegyébe. A feliráti indokolására indítványozó elő­adja előterjesztésében, hogy Kolozsvár váro­sát a délkeleti oldalon sűrű erdőségek vá­lasztván el Torda várostól s ezentúl Erdély egyéb részétől, a közlekedés ezen erdősége­ken át a közbiztonságot veszélyeztető tolva­jok és utonállók miatt veszélyeztetve volt. A vegyesházbeli királyok Kolozsvárit sz. kir. vá­rosi rangra emelvén, s különben is e város Erdélynek Magyarországgal egybekötő kul­csa lévén, a többek közt arról is gondoskod­tak, hogy az említett F 3 1 e k néven neve­zett erdőségek közt az utazás és közlekedés a forgalom érdekében bátorságba helyeztes­sék. E czélból I vagy Nagy Lajos 1367-ben és 1377-ben I. Mátyás 1468-ban és II. Já­nos király 1560 ban kelt kiváltság leveleik­ben a Felek nevű erdőségekbe telepített oláh lakosokat azon kötelességgel adomá­nyozták Kolozsvár városának, hogy e lako­sok, a mellett, hogy az utak bátorságos vol­táról gondoskodni mindenkor tartoznak, a városnak külön úrbéri szolgálatokat tenni, a királyi quinquagesimát a városnak fizetni, annak törvényhatóságától mindenkor függeni, s a város földesúri hatósága alatt lenni kö­teleztessenek. Így fejlett ki Kolozsvár mint földes­ur és Felek közt az úrbéri viszony, mely 1848 ig fennállott. Felek községe ezen úrbéri viszonyból per utján is megpróbálta kibontakozni, s il­letőleg a városi polgárokkal egyenlő jogot vindikált, de a kir. tábla 1804. máj. I . kelt ítélete s a megerősítő kormányszéki s udva­ri ítéletek alapján pervesztes lett. Az 1854 évi jug. 21-ki paxus értelmében Felek az tagoknak az angol nyelv beszél­­ében és ivá­­nrbéri viszonyból kibontakozott erdő, legelő -­ fában való tökéletesítésére társalgás, kisebb elkülönítés végrehajtatott, Felek egészen ki- és nagyobb művek olvasása és felolvasások lólálló határrészszel bir, s a város és Felek által törekedett. Összesen 29 gyűlés tarta­tatott a múlt évben és 12 felolvasás. A tár­­sulat egyik czélul tűzte ki egy angol könyv­tár felállítását a tagok használa­tra. Ennek alapját megvetette a néhai nagylelkű Car­penter Mária le. a. 20 db. könyvből álló aján­dékára! A titkári jelentést Széki Miklós pénztárnok jelentése követte, mely szerint a társulat anyagi állapota a körülményekhez képest kedvezőnek mondható. Befejezéské­pen jött aztán egy ízletes vacsora és a ke­délyes toaszok hosszú sora magyar zene mel­lett. Kovács elnök emelt először poharat a király és királynéért ; aztán Finály H. kö-Kovács J. a ma patrimoniális jogai megszűnvén, Felek ter­ 1 özönlött az elnökre, dr. Jenei Viktor a tit me­neti fekvésénél fogva, N. Kolozsmegyéh­e­­­kárra, dr. Török Aurél a pénztárnokra, Pé­­csa-oltassék terfi Dánea a társulatra. " * " A bizottság az indítványt elfogadva a felirat szöveget másolatban Kolozsmegyének azon felkéréssel küldi meg, hogy azt felira­tilag szintén támogatni szíveskedjék gyár és angol barátságra és Kossuthra , dr. Török Aurél Szász Károly jeles angol mű­for­dítóra , Péterfi D. Szabó Károly vendégre, mint magyar tudósra ; dr. Jenői Szász Ré- Az egészségügyi bizottság elhunyt 3 kért vendégre ; Szász Róbert magyarul az tag,a helyébe a választás a deczemberi ülés-­ angolkor hasznos működésére; Szász Béla­re halasztatott. A számvevőszék jelentései alapján dr. Hidsz György a sétatéri pénztár, a házipénztár, a letéti pénzekről vezetett szá­madásai terhe alól feloldatott. dr. Szombathelyi Gusztávra ; Kovács J. Fi­nály Henrikre ; Péterfi dr. Török Aurélra, dr. Hegyes Endrére és dr. Gyergyai Árpád­ra ; dr. Török A. dr. Koch Antalra ; dr. Dr. Máthé Diénes orvosi oklevele ki-Don­cha Győző a társulat legifjabb tagjára é, Fehérváry Antalt érzékeny veszteség érte. Leánya Mara, néhány napi szenvedés után diphteritisben meghalt. Szín­házunk összes személyzete a legélénkebb részvéttel fogadta e csapás hírét. Béke po­raira a korán elhunytnak. „ Nemzeti színház, ,Lear ki­rály" szombaton majdnem telt ház előtt került színpadra. Csupán a középpáholy-sor tátongott az ürességtől, holott még a karzat is tömve volt érdeklődő közönséggel. Külön­ben nem első eset, hogy a „plebs“ megszé­gyeníti nemes arisztokrácziánkat a műpárto­­lásban. E. Kovács Gyula valóságos diadalt aratott mű­ játékával; Laurja művé­szi alkotás volt minden izében. Kovácsot kiléptekor a közönség perczekig tartó tapssal fogadta ; ez aztán jelenetről-jelenetre ismét­lődött, s nem lehetne számot adni a kihívá­soknak, melyekben ma­­ste részesült. Ko­­vácsnak nemrég „Hamlet“ ben s most ,Lears­ben felmutatott sikerei után a közönség fokozott érdeklődéssel várja a további Shaks­­pere-előadásokat.­­ A többi szereplők kö­zül B­o­é­r Emma (Cordelia), Szent­­g­y­ö­r­g­y­i (Kent), Szombathelyi (Ko­hócz), Szacsvai (Edgar), érdemelnek legtöbb dicséretet. — Tegnap a „Notre damei toronyőr” adatott, szépszámú közönség előtt. Boér Emma Eszmeraldája és Szentgyörgyi Quasimodója voltak az előadás kiválóbb alakjai. Az elérzékenyült publikum mindkettőt elhalmozta tetszésnyi­­latkozataival.­­ A helybeli „angol társalgó­kör“ évfordulati ünnepélye az Európa szál­lodában múlt szombaton megtartatott és igen szépen sikerült. Az ünnepélyt Kovács János tanár, a társulat buzgó elnöke nyi­totta meg általános tetszést nyert beszéddel. Utána Péterfi Dénes titkár terjesztette elő részletes jelentését a társulat egy évi mű­ködéséről. A társulat múlt évi november ele­jén alakult meg nyolc­ taggal, s ma már 20-nál több tagot számlál. Széljára­t. i. a Bacon Józsefre , Péterfi D, Szathmári Elek­re. E társulat, mely már első évében figye­lemreméltó tevékenységet fejtett ki, hasznos működésre van hivatva közöttünk. Óhajtjuk, hogy az angol nyelvvel együtt legyen egy­szersmind az angol szellemnek is minél szé­lesebb körben terjesztője városunkban. — A IV dik színész congressus határnapjául 1. évi deczember 3-ika tűzetett ki. Első ülés 4 én lesz. Felkéretnek a szín­társulatok, hogy a nyár folytán megküldött munkálatokat beható tanácskozás alá venni, képviselőiket megválasztani s azok neveit f. hó 26-áig az elnökségnél (czímezve Feleki Miklós urnak Budapest a nemzeti színház­nál) bejelenteni méltóztassanak. Budapest, nov. 15 és 1877. A magyar színész kebél­­zet központi kormány­tanácsa. — Guatemala elnöke ellen gyilkos­­sági merényletet követett el egy Pales Felix nevű katholikus pap. Pajes szemére hányta az elnöknek, hogy istentelen, miért megér­demlőé, hogy minisztériumával együtt ki­­űzessék az egyház kebeléből. Az elnök nem felelt e gyalázó szavakra, sőt intézkedett, hogy Pajest és néhány polgárt, kiket lázon­gás miatt elfogtak, szabad lábra helyezzék. Néhány perc­c­el később azonban Pajes új­ra berontott az elnökhöz s egy revolverrel, melyet az asztalon talált, reá lőtt. A lövés nem talált s most az elnök rárohant a gyil­kosra és dulakodni kezdett vele. Szerencsére egy szolga lépett a szobába, ki midőn látta, hogy a pap több ízben az elnökre akarta sütni fegyverét, előrántotta revolverét és le­lőtte a vakmerőt. — Az­­Apollo- zeneműfolyóirat leg­újabb (22-dik) száma következő tartalommal jelent meg: 1) Etude Zapf Antaltól. 2. Ada­gio, hegedű, gordonka és zongorára szerző Kovarcz Emil. A zongorázók és énekesek számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, a jelen szám ára 50 kr, mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, vár országház utcza 94 sz­a ) jeg­­yzélszerübben postautalványnyal küldendő be. Még folyton előfizethetni az egész évfolyam­ra. — Kívánatra a lap utánvétellel is kül­detik. — 77 ik közlemény a »Mária-Valéria“ árvaházban felállítandó Deák Ferencz alapítványra történt addakozá­sokról. Fehér Mártonná ivén: Ladányi Gedeon 2 frt. Hegedűs Istvánná ivén: Hegedűs Ist­­ván 1 frt. Váradi Amáli 1 frt. Polgári Im­­réné 1 frt. Hegedűs Istvánná 20 kr. Indali Ilona 20 kr. Indali Lenke 20 kr. Gráf Jakab 40 kr. Parádi Kálmán 40 kr. Debreczeni József 40 kr. Hegedűs László 20 kr. Szent­­iványi Blanka 40 kr. Stöger Adél 40 kr. Hegedűs Anna 20 kr. Török Ferencz 20 kr. Jókai Mór 20 kr. Boér Zoltán 20 kr. Geréb Márton 40 kr. Összesen : 7 frt. Kabos Gi­zella Irén : Heigel József 1 frt. Propper Fe­­renczné .1 frt. Sombory Sarolta 1 frt. N. N. 60 kr. Összesen: 3 frt. 60 kr. Fogadják a nemes szivü adakozók a jó ügy nevében há­lás köszönetünket. Kolozsvár, 1877. nov. 15 én. Bán Istvánná, elnök. Szász Domokosné, titkár. — Tourville perében a bécsi sem­miér­ő törvényszék elvetette a halálra itélt védőjének, dr. Markbreiternek semmisségi pa­naszát. A végzést ma déli 12 órakor hirdet­ték ki, s e szerint Tourville csakugyan az akasztófára kerül, hacsak a legfelsőbb bíró, a király, meg nem kegyelmez életének. Az utolsó törvényszéki fórumon a híres Mark­breiter is .Két kitűnő ékesszólással és meg­győző érvekkel védte kliensét, de hasztala­nul. Liszt főügyész­ vádlóban ügyes ellenfélre akadt, ki megc­áfolta az ügyvéd állításait, melyek tudvalevőleg hat, pont­ban fogalmaz­­vák. A második pontnál, mely több tanú meg nem hívására vonatkozott, azzal fe­lelt Liszt, hogy a bozeni törvényszék helye­sen járt el e határozatában. A harmadik pont azt mondja, hogy az orvosi felülvizsgá­lat szintén megtagadtatok jóllehet a két or­vos először öngyilkosságot konstatált s csak később volt ellenkező nézeteit. A vádló ez­zel szemben azt vitatja, hogy felülvizsgálat­ra ok nem volt, mivel az előterjesztet véle­mények semmi ellenmondást nem tartalmaz­tak. A negyedik pontnál azt hozta föl a védő, hogy a vádlottat a tetthelyszínének megvizsgá­lásakor,kérése daczára sem akarta magával vinni a bozeni törvényszék,­ hogy annak eredményét nem is tudatta vele. A főügyész szerint Tourville kétszer is fenn volt a Sti­ffer Jochon egy törvényszéki bizottság kíséretében, és kü­lönben nincs ok, melynél fogva szükség lett volna, hogy Tourville a kirándulásban részt vegyen. Ennek eredményét pedig tudatni a vádlottal: indokolatlan kívánság, mivel a ki­rándulás czélja csakis a helyszínének meg­vizsgálása volt. Az ötödik pontot elejteti a védő. A hatodik pont a kérdés fölvetésére vonatkozott, mely úgy hangzott vájjon a vád­lód bűnös­e abban, hogy neje Miller Ma­deleine iránt ő gyilkossági szándékból oly bánásmódot támpííton, mely annak halálát előidézte, a­ védő szerint e kérdés a tör­vény szellemével e­lenkezőleg lan az esküd­teknek előterjesztve. Szerinte csupán e miatt új tárgyalást kellene kezdeni. A főügyész el­lenben azt vitatta, hogy a gyilkosság elköve­tésének módja felől is csak hypothesisek lévén fölállítva, a kérdés is ezek alakjában volt feltehető. Látnivaló, hogy a semmitő­­szék nem­ oldhatta meg teljesen a rejtélyes­­ kérdést, várjon Tourville csakugyan meg­gyilkolta nejét, vagy pedig ártatlan. A semmiteszés bűnösnek mondta, de azért az iszonyú esetet örökre homály fogja borítani. A következő érdekes tarta­lommal jelent meg a „Magyar Polgár nagy naptára 1878-ra.“ 1) Naptár rész. 2.)( Phantasmagoria, költemény Jókai Mórtól­­ 3 ) Boka Károly Teleki Sándortól. 4.) Egy éj, szabadságban. 5 ) A háromság, költe­­­m­ény Lauka Gusztávtól. 6.) Az ázsiai­ színházak dr. Grübler Károly­tól. 7.) A ballet keletkezésének története Arnoldtól. 8.) Remény nélkül! költemény, Szász Ge­­rőtől. 9.) Az én leányom, Teleki Sándor­tól. 10.) A párisi életből, 1i.) Az én meny­asszonyom. Váradi An­taltól. 12.) Giles uta­zása Nyugat-Ausztráliában. 13.) A görgényi szík­hez, költemény Bornemisza Cam­il­­lától. 14.) Dante. 15.) Az én muszkája Te­leki Sándortól. 16.) Az anyám levele, köl­temény E. Kovács Gyulától. 17 ) Nagy Frigyes barátnéi, Amt Frigyestől. 18) Népballada, közli Szabó Sámuel. 19.) Mexikói romok, Wiener Rudolftól 20.) Egy nap Dárius király udvarában Justi Ferdinándtól. 21.) a szerencsés véletlen. 22.) Kertemhez, költemény Tolnay Lajos­tól. 23) Az én első szerelmem, Jónástól. 24.) Il Passatore, Teleki Sándortól. 25.) Gondolatok, Karl Alfonstól. 26.) A nővé­rek. (Tennyson után) Hegedűs István. 27.) Stambul lefátyolozott hölgyei. 28.) A pisai torony. 29.) A házas élet rabszolgái. 30.) Az uralkodók jegyzéke. 31.) Tiszti czimtár. 32.) Kolozsvári kalauz. 33.) A Királyhágón innen eső vásárok. 34.) Bélyeg illetékek. 35.) Tá­vírda. 36.) Posta. 37.) Hirdetések. E gazdag tartalmú naptár ára csak 60 kr. Megrendel­hető postai utón is, utalványokkal. Minden 10 példányra egy ingyen példány jár. A meg­rendelések egyenesen a „Magyar Polgár" kiadó­ hivatalába utasítandók Kolozsvárra. Ugyanott megjelent a „Magyar Polgár kis naptára 1878-re.“ Ára 25 kr. — Pungo nincs többé. Csak a múlt héten gyászolta Berlin Nérót, Bismarck ku­tyáját, már a hírneves gorilla dűlt ki az élő majmok sorából. A berlini lapok ezeket írják róla: Az aquariumot súlyos veszteség érte. A gorilla úgyszólván rögtönösen meg­halt. A nyáron Angliában volt, hogy az otta­ni közönség is megismerkedjék az állatok kö­zül az emberhez legközelebb álló teremt­­ményével, s az ottani nyirkos meleg égalj tagadhatlanul jót tett neki, mert friss egész­ségben , dereka a pajzán kedvvel tért vissza szept. 23-án ismét a berlini aquariumba, úgy hogy gondozói bízvást hihették, hogy a te­let minden baj nélkül állja ki. Mintegy két hete rosszul érezte magát, de a gondos or­vosi kéz helyreállítá ismét. Aggodalomra nem volt semmi ok, mert Pungo az ilyes apró bajoknak gyakrabban volt alávetve s mindig kilábolt belőlük. Annál meglepőbb volt min­den komolyabb előjel nélkül hirtelen bekö­vetkezett halála, melynek okát a bonczolás fogja kideríteni. A ritka darab állat, min­t egyik európai állatkertben sem bírtak eddig, Berlinben 1 évig s 19 és fél hétig élt. A J. P." eredeti táviratai. Budapest, nov. 19. Német­ország visszautasíta a legtöbb ked­vezményes szerződést monarchiánk­kal. A német kormány 75,000 darab Sedannál elvett Chassepot fegyvert eladott Oroszországnak. Anglia fel­szólalt ez ellen. Szt -F*ót©rvár, nov. 18. (Hi­vatalos) Karsz ma reggel 9 órakor tizenkét órai h­arcz után rohammal ld­evétetett A veszteségek még ismeretlenek. Berlin, nov. 19. Egy lengyel fogatott el, ki állítólag merényletet akart intézni a császár és Bismarck ellen. A törvényszéki vizsgálatnak előbb azt kell kiderítenie, hogy nin­­csen-e mystificatio a dologban. Bázis, nov. 19. Valószínű, hogy a senatus jobboldalának minden ár­nyalata, az alkotmánypártiakat is be­leértve, a napirend mellett fognak szavazni, mindazonáltal oly inter­­mezzóktól tartanak, melyek káros hatással lehetnek a kamarára. A sza­vazás hihetőleg ma lesz. Az új kabi­net hír szerint holnap fog kineveztet­ni A »Francais“ írja, hogy Mac-Ma­­hon a tegnapelőtti fogadáson kinyi­­latkoztatá, miszerint a senatus támo­gatása mellett híven megáll helyén. Rosen Gyula legújabb vigjátéka NEMZETI Bérlet Kolozsvárit,kedden, nov. Másodszor: SZÍNHÁZ. 49-ik szom. 20-án 1877. AZOK A FÉRFIAK. Visijáték 4 felvonásban. Irta Rosen Gyula, fordította Huszár Imre. Kezdete 7 órakor, vége 978-kor. Kiadó-tu­jdonos és felelős szerkesztő

Next