Magyar Polgár, 1877. július-december (11. évfolyam, 148-297. szám)
1877-07-29 / 172. szám
XI. évfolyam. 172-dik szám. ESTI KIADÁS: ' "'ITO fizEtÉSI FELTÉTELEK: Egész ...........................................I *?' “• Félévre............................ 4 _ ’ Egynegyedre.............................T * BO ’ hónapra .............................1 ■ ou ■ SZERKESZTŐSÉGI IRODA: A LYCEUM NYOMDÁBAN, KIADÓHIVATAL: A LYCEUMI NYOMDA „KÖZPONTI IRODÁJÁBAN" Főtér gr. Teleki Domokos-ház. HIRDETÉSI DIJAK: Ötször hanábozott garmondaor ára, vagy annak területe 6 kr. Minden hirdetés után 80 kr. bélyegillaték kdön számíttatik. Nagy hirdetéseknél kedvezmények. Kolozsvári, 1877. vasárnap, julius 29 . NYILTÉR: Soronként, vagy annak helye 26 to. REKLAMOK: Hirfüzérbe Boronként 1 öt. KOLOZSVÁR, JULIUS 28. A. HÁBORÚ, Az ázsiai harcztérről. .Török főhadiszállás, Akbénártól négy mértföldnyire, ju. 19. Tegnap reggel a Pergetnél táborozó oroszok lovas haderőt küldtek ki jobb szárnyunk ellen. Rendes és rendetlen lovasságunk fogadta őket, s kemény harcz folyt Jenikjei mellett három őrs hosszat. Az oroszok már visszavonulni kezdtek, midőn 6000 kozák érkezett hozzájuk, s a harcz újrakezdődött. A törökök kénytelenek voltak hátrálni, s rendben visszavonultak. Azonban egy török üteg megnyittatott s rálőtt az ellenségre, 28 kozákot két lövéssel ártalmatlanná tévén. A harcz reggeli egy órakor végződött. A törökök vesztesége 32 halott és 58 sebesült. Zakaria alezredes és Resid ezredes megsebesültek. Hadzsi Murad és Mustafa, cserkesz parancsnok elestek. Az oroszok veszteségét 250-re becsülik. Akhmet Mukh tár pasa 14 órán át lóháton volt. Azon hír, mintha Brjazirt mellett nagy csata lett volna, melynek következtében Fáik és Izmail pasa kénytelen lett volna visszavonulni, nincs megerősítve.* Júl. 20-ikáról így másik hivatalos jelentés így hangzik : „Ma az oroszok 8 lovasezreddel és 8 tábori ágyúval kémszemlét tartottak Muktár pasa hadalásától 400 méternyire. Azonnal ellenök Dyoroult egy dandár, a néhány ágyúlövés is változott az ellenséggel, mely csakhamar kénytelen volt visszavonulni, mialatt Karszból egy osztály kirohant a visszavonulás elvágására. Úgy látszott, hogy az oroszok Zaim mellett öszpontosulnak, de az ott volt lovas haderőt is visszavonták, a sátrakat hátrahagyva. A tábort ma elszállították Djaniszlidasba és Alekszandropolba. Úgy látszik mozdulataikból, hogy az egész haderő vissza akar vonulni Alekszandropolba. Kamszal helyreállott a távirati összeköttetés A bolgárországi harctérrel. Külföldi lapok sürgönyei az európai törökországi harctérről a következőket jelentik:E s k i-Z a g ra, szombat éjszaka. Az oroszok mintegy három óra távolban innen körülsánczolják magukat. Egy más orosz hadioszlop Kaleferen van körülsánczolva és egy harmadik utóbbi helyen a Csipka szoros között. Szulejmán pasa csapatai sűrűn érkeznek ide Drinápolyból. Philippopolis, hétfő. A törökök erős csata után visszanyomattak tegnap a Csipka szorostól. Ide vonulnak vissza. Az oroszok egyik nagy hadereje megszállta Eski-Zagrát. S ama, hétfő. Mehemed Ali haditanácsot tartott ma itt a jövőben folytatandó hadműveletek megállapítása végett. Ma és tegnap nagy haderő indult el innen Drinápolyba A Balkán innenső oldalán nagy számmal vannak oroszok. Az ügyek állása igen komoly. Sophia, hétfő. Hasszán herczeg 50 zászlóaljjal a Balkán északi lejtőjén nyomul előre Ohanie felé. Igen nagy csata van készülőben. Osman pasa győzelme Plevránál mind a két félnek 4000 emberébe került. Osman még előre nyomul. D r i n á p o ly, hétfő. A csapatok felvonulása még egyre tart. A helyzet komoly. A török katonák vitézek, de attól félnek, hogy túlszárnyalja őket az ellenség nagy Bukarest, hétfő. A második román hadtest, mely idáig Karakal és Turnu Magurelli helyőrségét képezte, parancsot kapott, hogy gyorsmenetben Karabiába siessen. A román hadsereg zöme nem megy át a Dunán, de egy hadosztály a 2 ik hadtesttel, Manu tábornok vezénylete alatt, Vladimir nagyherczeg seregéhez fog csatlakozni. Károly fejedelem Romániában marad. Szt.-Pétervár, jul. 23. („La France” sürg.) Az előre nyomult orosz hadcsapatok megszállották a Sofiába vezető hegyszorosokat Háromezer kozák Philippopolis elé érkezett, hol a törökök nemzetőrséget szerveznek. A Dobrudját megszállott hadak 45 ezer főre rúgnak, Gurko tábornok, Leuchtenberg bg. és Mirsky tábornok Kazanlikot szállották meg. Ruscsuk ostroma megkezdődött, Osman pasa Sofiában van. Szent Péter vár, júl. 22. („Agence Russe ”) A 11 hadtest Csarkoszkői vezénylete alatt s a 12-ik Hamovszky tho. parancsnoksága alatt ,Wladimir nagyherczeggel együtt Ruscsuk ellen nyomulnak. A trónörökös Obizteniben van. Lovassági kémszemlék voltak egész Sumláig és Rasgradig. Ez utóbbi pontot a Dobrudjától útban levő hadtest is fenyegeti, ugyanonnan Szilisztria ellen is nyomulnak hadak, ostromparkkal. Alexis nagyherczeg azt távírja, hogy ő a Nikápolynál elfoglalt monitorokat használható állapotba reméli hozni, ezek az orosz ágyúk által erősen meg vannak ugyan rongálva, de a vizben járó rész sértetlen. A Cipka-szoros és Kazanlik városának elfoglalása alkalmából isteli tisztelet tartatott s örömlövések tétettek. Az orosz gyalogság elfoglalta Szucsát. A ko TÁRCZA. Level egy világfürdőböl.*) Franzensbad, julius 20-án, 1877. Tisztelt Szerkesztő úr ! Eljövetelem előtt megígértem önnek, hogy lapjába ismertető levelet fogok írni ama fürdőből, hova egészségem helyreállítása czéljából utazom, ha megengedi. Ígéretemet most ime beváltom, azon megjegyzéssel azonban, hogy ha nem találja érdemesnek soraimat a közlésre, úgy kérem, csak minden teketória nélkül a papírkosárba velük ! — Ami a Franzensbadh ig terjedő utat illeti, nem akarom levelemet a nagyváradi indőháznál kezdeni. — Hisz, ki ne ismerné az ön olvasói közül a Nagyvárad — Budapest és Bécs közt elterülő vidéket?! s ha vannak is, akik nem ismernék , azok bizonynyal olvasták már jobbtollú írók érdekesebb leírásából, mint mennyire az én szerény tehetségem és fantáziám képes volna. Azért egyenesen a dologra — t. i. Franzenabadra — térek. — Bécsből az esteli gyorsvonattal indultunk el ide, s miután éjjel utaztunk, a vidékből vajmi keveset élvezhetünk , csak a napfelkeltével volt alkalmunk szemlélni a kopár tájékot, melyen a vonat haladt, jobbról, balról a kavicsos, silány szántóföldeket és a még silányabb termést. Legérdekesebb volt az utunkban eső marienbaci állomás, hova a vonat reggeli 8 órakor érkezik meg, a zaj, a sürgés-forgás, az a sok, magát betegnek képzelt érkező és a még több azon hitben távozó vendég, hogy ő most tökéletesen meggyógyult, élénk látványt nyújtott. Természetesen a hazautazó hölgyek kezeiből nem hiányzottak a fürdői gyöngéd emlékek sem; az egyiknél kis madárkalitka, benne két madárka, mit a kedves férj kap emlékül, és kárpótlásul az elrepült százasokért, mikbe neje fürdőzése került. A másiknál egy kis mókus, mely a legkisebb pubikának van szánva. A harmadik hölgy meg egy pár gerlét visz, mint a szerelem jelképét alig egy héttel ezelőtt férjhez ment nővérének, s mindezen gyöngéd megemlékezések látványát, illatát és kényelmét nekünk jutott a szerencse élvezhetni, kiknek coupéjába becsomagoltattak a hölgyek és az emlékek Szerencsénkre ez a „szerencse” nem tartott sokáig, mert félórai időzés után végre elindultunk és egy óra múlva már Franzensbadban voltunk. Természetemnél fogva nem vagyok kiváncsi, — (kérem, ne mosolyogjanak ez állitások; — asszony vagyok az igazide azért ezek között is van kivétel p. o. én) azonban most az egyszer bevallom én is, hogy nagyon kiváncsi voltam. Hiába annyi különböző véleményt hallottam már Franzensbachról, hogy szinte égtem a vágytól, mihamarább megláthatni e világfürdőt, „a beteg nők paradicsomát,, mint valaki elnevező. Végre elérkezett a nagy pillanat. Már mész- Bziről láthatom, hogy nem volt igazuk azoknak, kik kedvezőtlenül nyilatkoztak e fürdőről. A távolból kimagasló palotaszerű épületek bizonyították, hogy valóban világfürdő ez, hol Európa minden részeiből látható vendég. A vonatról leszállva, az indóháznál a legkényelmesebb, a elegáns fogatok várják az most, s a nélkül, hogy észrevennéd, már 8—10 Buhancz terem melletted s a cseh-némettől kitelhető legnagyobb előzékenységgel kínálkoznak Útmutatóul. Mi természetesebb aztán, mint az, hogy az ismeretlen jövevény átengedi magát egy ily kalauznak, ki egyenesen a legszebb, legkénelmesebb és legdrágább lakásba vezeti. Így jutottunk mi is a „Villa Métropole“ ba. — Rövid, egy órai pihenés után első dolgunk volt a fürdőt megtekinteni. — Megvallom, hogy közelről tekintve minden nagyszerűség daczára, az első benyomás nem volt kellemes reám nézve. — A hosszú uczasorok, három-négyemeletes házaikkal, a fényes bazárok csillogó kirakataikkal, úgy tűntek elém, mintha nem is fürdőn, hanem Budapest utczáin járnék. — ez engem, ki egy kis szabad természet, egy kis zöld s a nyugalom után vágytam, az első percben lehangolt, azonban csakhamar arról győződik meg az ember, hogy ez a nagyváros tulajdonképen gyönyörű kert, hol a szabad természetben a legnagyobb elegancziával és komforttal van berendezve a czivilizáczió igényeinek megfelelő fürdőhelyiség. Egyes helyeket kiemelni szinte lehetetlen, mert az egészben oly kedves összefüggés, oly harmonikus öszhangzat van, hogy szinte lehetetlen elkülöníteni, vagy részletesen megítélni, vájjon melyik része szebb ? Ha az ember a sűrű gesztenyesorok alatt a nagyterjedelmű parkokban, vagy a gyönyörű virágágyak közt sétál, azonnal meggyőződhetik arról, hogy itt a legnagyobb gond és figyelem uralkodik minden tekintetben. Az ásványvizek és fürdők kitűnőek. Négyféle forrás van is, aiit a Salzquelle, Frankensquelle, Wiesenquelle és Stahlquelle. A báron fentebb nevezett források a legkellemesebb ivóvízül szolgálnak, míg az utóbbi vas- és kéntartalmú és csakis fürdőül használtatok. — Még egy hatalmas fürdőről kell megemlékeznem, amely tulajdonképen legnagyobb vonzerejét képezi Franzensbadnak, s ez az úgynevezett moor-fürdő. Le nem írhatom azon hatást, mit éreztem e fürdő első megpillantására; undorral fordultam el, s mindenre gondoltam inkább, csak arra nem, hogy én most ebbe az irtóztató ismeretlen valamibe, ebbe a sötétszínü kotyvalékba beleüljek és mégis meg kellett lenni ! A benne úszkáló fekete vizi-, helyesebben: sár nymphák addig unszoltak, addig biztattak, mig végre is elhatároztam magamat a nagy lépésre és egész elszántsággal megtettem az első kísérletet. E fürdő hatása valóban meglepő és nagyon kellemes, s megvallom, hogy az első fürdő után szégyelve gondoltam gyávaságomra, mit másnap azzal hoztam helyre, hogy a sok közül én mentem elől jó példával, azaz én voltam az első, ki e fekete sártengerbe bele mert menni. Pedig ha közelebbről megtekintjük, azonnal meggyőződünk, hogy nincs okunk sem a félelemre, sem az undorra, mert ez az utálatosnak látszó valami nem egyéb iszapnál, mit nem messze a fürdőháztól egy kiapadt forrás fenekéről szednek fel, s mely az orvosok állítása szerint a legerősebb vas- és kéntartalommal bír. E moor-fürdőkbe vetik az itt időző beteg hölgyek bizalmukat, s mint számtalan példa mutatja, bizalmukat gyakran a legfényesebb eredmény jutalmazza, mert egészségesen térnek haza, mint a makk. Miután már a fürdőknél vagyok, nem hagyhatom említés nélkül ama kitűnő intézkedést és pontosságot, mely a fürdőházban létezik, hol a legnagyobb kényelem és előzékenységgel találkozik az ember. A fürdőház 3—4 száz szobát foglal magában; a fürdés ideje reggeli fél 8-kor kezdődik és tart délután 6 óráig. A fürdőház négy elegáns váróteremmel bír, melyek mindenike zongorával, mindenféle külföldi lapokkal van ellátva, úgy, hogy a vendég a várakozási idő alatt sem unhatja magát. A fürdőjegyeket külön irodákban lehet kapni, hol 26-80 ember foglalkozik a nevek beírásával és a jegyek kiadásával, s ha a vendég saját jegyéről három nappal előbb nem gondoskodik, nincs reá eset hogy törődhessék. A fürdői élet nagyon zajtalan, csöndes. A reggeli 6 órakor megszólal a zene a Salzquellenél, ekkor az egész vendégsereg sietve hagyja a szobáját, s megy a kúthoz, hogy az orvos által kirendelt három négy pohár ásványvizet megigya. Innen félórai séta után átmegy a Franzensquelléhez, hová gyönyörű gesztenye alléé vezet; itt színtén megiszik két pohárral és ismét egy órai séta következik; azután kezdődnek a fürdés órái. Valóságos népvándorlást lehet ilyenkor látni, mint tudat mindenki fürdőjéhez s az a szerencsés, aki elébb juthat hozzá. Kilencz órakor volna a reggelizés órája, mitől azonban sokan elesnek a fürdőkre való várakozás miatt. Reggeli tiz órától d. u. egyig van a pihenés. Az étkezés nem a legjobbak közé tartozik, mert általában ízetlenül, mondhatni roszul főznek és még hozzá az étkezés méregdrága. Ami a luxust illeti, az teljesen száműzve van. A reggeli toilette egyszerű fekete, vagy más egyszínű ruhából és esőköpenyből áll, sőt gyengébb idegzetűeknél a bunda sem hiányzik ; megjegyzendő, hogy itt most már oly hideg van, mint nálunk októberben. Különben is az idő oly változékony, hogy lő perezre sem lehet távozni a szobából melegebb ruhák nélkül. A fürdői élet legzajosabb délután 3-tól esti 7 óráig , akkor a vendégek haute démeje a Kur salon előtt gyülekezik egybe, a hallgatja a zenét, míg azok, akik jobban szeretik a csöndes magányt, a távolabb eső ligeteket, gesztenyesorokat és fenyves erdöcskéket keresik fel; azonban, mire a nad V érdekesen irt fürdös leffiát a „ Tárad“-Dól Tesszük át. A m.ut kitűnik belőle, kei- Telt operette-primadonnánk a gyestollal is rendelkezik. Jákok egy csapata megvert egy csapat cserkesz lovasságot és basibozukot Szlivnón túl. Anglia és a keleti válság. Londonból, júl. 23-ről Írják: Az oroszok nem várt gyors előnyomulása Törökországban a múlt héten még nagyobb mértékben fokozta a várakozásokat az angol kormány további tevékenysége iránt. Mióta a kabinet elhatározta, hogy bizonyos esetekben megszállja Konstantinápolyt s szükség esetén megvédi azt az oroszok ellen, az események nagyon gyorsan fejlődtek. Emberi számítás szerint az oroszok bevonulása a török fővárosba lényegesen közelebb jött , mindemellett Anglia előkészületei az aktív beavatkozásra még késnek annyira, hogy a „Pall-Mall Gazette* még szombaton is gúnynyal emlegette a kormány „mesteri tétlenségét.* Konstantinápoly megszállása helyett most Gallipoli megszállását kezdik ajánlani. A kormány azonban épen szombaton határozta el, hogy Konstantinápoly megszállására előkészületeket teend. Egyelőre csak három zászlóalj, 3000 ember küldetik Máltába. De több ezred, mely a vidékre akart indulni, az alshorsti táborba rendeltetett, honnan igen könnyen elszállítható. A politikai helyzetről egy bécsi lap a következő tudósítást közli:A czár hajlandó volt közvetlen béketárgyalásokba bocsátkozni a szultánnal. E czélból az orosz főhadiszállásról egy idegen diplomata küldetett Konstantinápolyba, de ez a török fővárosban nem talált alkalmas talajt a működésre. A szultán szívesen megkezdette volna a tárgyalásokat, de Saviet pasa, az akkori külügyminiszter, határozottan ellenezte az eszmét. Akkor Namyk pasa, az ó-török körökben, már utasítást is kapott a szultántól, hogy érintkezésbe lépjen az orosz főhadiszállással, de nem lett a dologból semmi. Azóta Namyk pasa nem kapott újabb utasítást s időközben Sándor cár békés szándéklatai is megváltoztak, ta czár most egészen a tábornokok s különösen fia a dicsvágyó trónörökös befolyása alatt áll. Az angol cabinet legújabb magatartása is csak jobban felbőszítette az orosz katonai köröket. Készek a kesztyűt fölvenni és nem akarják megengedni, hogy Anglia a háború folyamára hatást gyakoroljon. Hir szerint Gorcsakoff herczeg az angolok számára Ázsiában készít elő meglepetést, ha az európai Törökország valamely pontjának occupatiójával a háborúba akarnak avatkozni. Állítólag Persia és Afghanistán lennének Gorcsakoff herczeg kezében az eszközök Anglia ellen. Egyébiránt Londonban igen hatalmas befolyások érvényesülnek, hogy a Beaconsfield kormányt a cselekvéstől visszatartsák, minthogy Anglia actiója valószínűleg más államokat is hasonló lépésre fogna birni, így tehát a béke barátainak kilátásai épen nem rózsásak. Budapest, júl. 26. A népgyűlés a főváros intelligens köreinek fényes, roppant részvétele mellett tartatott meg. Már napokkal ezelőtt csak erről folyt Budapesten a beszéd s a mai délutáni órákban nagy tömegek özönlöttek a népgyűlés helye, a józsefvárosi lovarda felé. Korán a gyűlés kezdete előtt el volt foglalva minden hely, az utczákon is nagy közönség hullámzott. Legalább is tízezerre tehető azok száma, kik ma, egy hétköznapon, a népgyűlésben résztvettek. Jegyezzük meg mindjárt, hogy e roppant tömeg természetesen zajos volt, mint minden népgyűlés szokott lenni, de a rend egy pillanatra sem zavartatott meg. Más nem is volt várható oly fővárosi közönségtől, melynek nagy részét a műveit középosztály szolgáltatá. Orsz. képviselők, városszerte ismert polgárok, tanárok, orvosok, ügyvédek, kereskedők s iparosokból állott a népgyűlés résztvevőinek nagy zöme, kikhez az ifjúság csatlakozott. Pontban öt órakor Pulszky Ferencz megnyitotta az ülést a következő beszéddel: Tisztelt polgártársaim ! Két éve múlt, hogy a politika teréről visszavonultam a tudomány és művészet körébe, azon meggyőződésben, hogy ott hasznosabbat hajthatok végre, mint a meddő vitatkozások által. Ha azonban az emberiség szent ügye forog fönn, ha a haza érdekei vannak szóban, akkor, mint a megvénült caataló a trombita szóra, ismét helyreállok ottan, hova polgártársaim bizalma állít. (Éljen.) Azon háború, mely néhány hónap óta hazánk határainak szomsédságában középkori barbársággal dühöng, annyira érdekli egész nemzetünket, hogy a szerény földművelőtől a hatalmas miniszterig mindenki át van hatva azon meggyőződéstől, miszerint Bulgáriában nemcsak a törökök, hanem a magyarok sorsa fölött is gördül a koczka. (Éljen !) Csapszékekben és kávéházakban, kaszinókban és bureaukban csak úgy politizálnak, mint a kabinetekben. (Igaz.) Mindenki kívánná tudni, mi történik a mi fog történni ? de a kormányok a legnagyobb titokba burkolják politikájukat s hiányzik ezen sötétségben a világító torony, mely irányunkat kiszabhatná. Ily körülmények közt szerencsés véletlennek tartom, hogy Klapka tábornok, (Éljéül Éljem) hazánk e nagy fia, épen most Budapesten van, s megígérte, hogy polgártársainak kívánatéra közvetlen tapasztalásainak eredményét közölni fogja. Ki ne ismerné Klapka tábornokot ? Neve felkölti a régi idők emlékét. Tudjuk, hogy ő nem tanult phrázisokat faragni, mint mi, de emlékezzünk viszsza, hogy épen most 28 éve, hogy az ő szavára puskák ropogtak, ágyuk dörögtek, (Viharos éljenzés.) és ő a vitéz komáromi őrsereg élén utolsó nagy diadalát vívta ki a magyar fegyvereknek, mely fényt vetett azon nagyszerű eseményekre, melyek a magyar nemzet életképességét oly fényesen bebizonyították s nagy részben azt okozták, hogy minden szabadságszerető nép testvéri kezet nyújt nekünk még most is. (Éljen.) Azt hiszem tehát, hogy a népgyűlés átalános kivánságának felelek meg, midőn felkérem Miklós Gyula és Sztupa György képviselő urakat, meg Hermann Ottó urat, hogy Klapka tábornokot a népgyűlés nevében hívják meg , kérjék fel, hogy bennünket a keleti kérdés mostani állásáról felvilágosítani szíveskedjék. (Éljen.) Ezután Királyi Pál lépett az emelvényre és röviden előadta a népgyűlés tárgyalásának feladatát. „Határainkon dúl a háború, két nagy nemzet, az orosz és török áll egymással szemközt, az egyik mint a ,civilizációért* czimű köpeny alatt támadó rablógyilkos, a másik mint egy szerencsétlen megtámadott. A telhetetlen támadó azt mondja nekünk: „Jöjj velem, mi jó üzletet csinálunk, az a szerencsétlen megtámadott pedig szomorúan tekint reánk, ő látja, amit mi nem akarunk látni, hogy a támadó felhívásának már is engedtünk, mikor meg nem ragadtuk a legelső alkalmat tenni, a felhívás ellenkezőjét s ha még továbbra is késedelmeskedünk, meg fogjuk látni, hogy milyen jó üzletet csinálunk a magunk rovására. Mit tegyünk egy rablógyilkossal szemben, amit a magunk érdekében. Ha a népszava egy hanggá tömörülhetett vala, az úgy hiszem ezen kifejezéseket hangoztatta volna, melyekben a válasz is megvan. A népgyűlés feladata volt feleletet adni, e két nagy kérdésre. E közben a küldöttség Klapkával, ki Mogyoróssy ezredes kíséretében jelent meg, megérkezett a gyűlésre. Klapka azonnal a szószékre lépett, a a hallgatóság csillapulni nem akaró éljenzései közt kezdé olvasni beszédét, mely egész terjedelmében a következőleg hangzik: Tisztelt polgártársak! E gyűlés bizottságának megtisztelő felhívása folytán örömmel jelentem meg az önök körében, bár félek, hogy beszédem folyamában sokat kell ismételnem, amit nyilvánosságra bocsátott közleményeimben és levele.