Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)
1879-01-16 / 12. szám
J % % aSK On. A*% TARCZA. i,Richard a katasztrófában.“ (Mutatvány Molnár György „III Richard király“ czimű tanulmányából.) (Vége.) Egyik Rikhárd előadó (pedig valódi tehlettetséges művész volt) látván a nagy müvei szék eme bravourját, és elhivén, hogy ez lédolog Rikhárd e jelenetéen, túl akart szelni mindeniken s fogta magát, egy nagy ugrással a szín másik oldalán álló kulisszához svágta a fejét és aztán erre ébredt föl. — till „lélektani (/) fölfogásnak nevezte“! Rikhárd az álomjelenet folytán sokkal .inkább ki van merülve physicailag is, hogy ssem efféle akkrobata produkciókat bírna művelni ; rémülve csak eltávozik a nyugágytól m int borzasztó álmának kínpadjától, de alig ,hogy roskadv távozván , már nyugtatni ■igyekszik magát a „csitt csak dlmoddma szarvakkal ! Ez az igazság, ez a lélektani j ah hogy mindig és mindenben csak a külső fölött TM törik a fejeket, — csak az ügyet technika! Ez a jelszó még ma is, ez kevesebb fáradtságba kerül, nem kell sokat gondolkozni fölötte: egy-két ugrás, maga körül való forgás, elrohanás, természetellenes attitűdök,S görcsös rángalódzások , kórházi kínlódások, a patkóingiai tünetek a psychologiai helyet — és a hatás kimaradhatatlan ! Fájdalom igaz! Olcsó dicsőség! Rongyművészet az ilyen! A valódi — komoly művészet elfordul az ilyenektől! Nem ez a színpad, a színi költészet ■ttálja ! Az árnyak megjelenését, a színpadi gé■ peret mai előhaladt állapotában, legalább ■toüintézeteknél lehetne már kevés költséggel ■ is a legszebb illúzióval előállítani, a gőzt- I fejtő gépecske és egy két cső alkalmaazá-I sával. * * * Emberfölötti tusa az, ami az álomje,■ lenet után végbe megy Richard keblében ; a költői igazságszolgáltatásnak a végtelenségben szárnyaló superlativuma, és oly psychologiai mélység, melyre a legmerészebb fantázia is szédülve gondolhat csak A bűnhődés, a morális elégtétel mértéke oly nagy, oly erős, hogy nem lehet sókkal festeni, kellően magyarázni. A büntetés kegyetlenebb az elkövetett bűnöknél. Ha fenevadak prédájára dobta volna a költő Richárdot, nem lenne oly szörnyű az ítélet, mert csak a testet szabdaltatta volna szét dühödt állatok éles körmei és fogai által — de Richárdban a lélek van kispadra feszítve és pokolbeli fúriáktól marczangoltatva, tépdelve, égetve. A lélek benső világa emésztő lángokban forrva kavarog s a porhüvely mégis dermesztő jég verejtéket gyöngyödzik. A ki nők kínjának borzasztó összecsapása ez két végletben, a gyötrelmek gyötrelmeinek mardosása két ellentétben. Iszonyú — iszonyú psychologiai processus ! Mindeneknél megsemmisitőbb tusai Rikhárdot Rikhárddal vádoltatni be, aztán saját magával elítéltetni, önnön magával büntetni s végtelen kínok árjában gyötörni, az embert önnön maga által saját magában megölni — oly igazságszolgáltatási példa, mely nem is lévén jogtalan, erkölcsjavitóbb és túl tesz a földi bírák minden pallosánál, így büntetni, h istenek után csak Shakspere tudott ! „Tudatomnak ezerféle nyelve van. És minden nyelv másféle adóba tér ki, És minden szó elitél mint gazembert. Hitetlen hitszegés legfőbb rokon, Gyilkos gyilkosság legszörnyebb fokon, Mindenbőn, ismételt minden fokon, Korláthoz tör , kiált: Bűnöst bűnöst' Ily szókkal beszél Rikhárd háborgó lelke Szikhárdhoz ezerféle nyelven, és valamennyi egymásra tör benne — a kétségbeesés forgó örvényében egymást fojtogatja. A szemlélő, az érzékítő művészet a jelenetben kulminálhat Rikhárd előadójánál. Azon mesteri tudomány, melyet Salvini az elbeszélő és magánjelenetekben a színpadon oly csodás hatalommal érvényesített, Rikhárd e magánjelenetében érhetné el netovábbját ! A világ sokat veszít, hogy III. Rikhárdot, a világ tragikus műtvészkirálya nem játsza ! De Salvini is ! A színi művészet e Flórencz ógalji virág koront temperamentumának nagyon rideg III Rikhárd király ! Az elementáris erőket tartalmazó szerepeket kerüli s ezt Othelloban is fölötte mérsékli; — igaza van, ha így Rikhárdra nem vállalkozik, mert Rikhárdban elementáris erők vannak, melyeket Rikhárd az alakoskodó jelenetekben megfékezve visszatart ugyan, de ezek azután annál nagyobb mértékben nyilatkoznak, így az álomjelenet bár mint magánbeszéd passiv jellegű — de éles drámai actiójánál fogva különbözik a többitől és végig valódi elementáris erőt igényel, mely nem nyilatkozik ugyan sem a hang, sem a physicum erejében, hanem a szellemi erő végtelen elementumában, melylyel az ezernyelvű lélek megannyi vádszókkal egymásra törve, tajtékos hullámhegyek óceánjává háborogja föl Rikhárd keblét. E háborgás, e hullámhegyek hánykodása orkánszerű viharral és a közvetlenség villámsebességével zúdul a képzelet megmérhetlen végleteiből egymásra Rikhárd keblében az egész hőszu magánjelenet alatt, melyben többé nem az ész alkuszik a lélekkel — lelkiösmerettel, hanem ez csatázik, viaskodik a bűnök furdalásaival — a kétségbeeséssel ! És ez emberfölötti harczban Rikhárd, a rettenthetetlen, valóban kétségbeesve dől a besiető Rstcliff keblére, kit önkivületes iszonyában keresztül akart döfni: „Ob Ratclifft szörnyű Almot Almodám, Ob Ratclifft félek, félek, félek —“ sikoltja háromszorosan a kétségbeesés hangján és ösztönszerüleg — mint az oroszlán a villámok elől a föld mélyébe, úgy Rikhárd mintegy a Ratcliff keblébe akarja fúrni s jót az égető lelkiismeret kiujai elől. Ratcliff biztató szavaira így felel: „............az éj árnyai Több rettegést önttek Rikhárd szivébe, Mint tízezer valódi harczos önbve, Vasban, s a vézna Richmondtól vezetve“ és kábult iszonyából magához térve lassankint visszanyeri szellemi s physikai erejét: „Hát még se virrad? ______ Ki látta a napot ma?“ kérdi nagy erélylyel, majd ismét önnön tépelődésébe merülve, gyötrő lelke ily szókban dörög : „Ez gyász sötét nap lesz — valakinek.“ aztán lelkét áltatva igy folytatja: „A nap ma nem akar kibuini, Nem sütni ma! Eb, hát nekem mivel Rosszabb, mint Richmodnak. Hisz az az ég Mely rám borul, rá is mozdul tekint.“ végre lelkiösmeretét elfojtani igyekezvén, az iszonyú álom kínos sejtelmeiből e szókkal tépi ki magát „A csacska álom ne rettentse lelkünk; Az öntudat csak szó, mit gyáva használ, •S fel van találva az erőst lekötni: Tudatunk a fegyver, törvényünk a kard, Előre bátran, a harcz viharába. Ha nem az égbe, a pokolba szállva —* Roppant lelki erejével — biztatva magát, bátorítva seregét, végkétségbeeséssel omlik a harcz viharába! Richárd itt válik igazi, fenséges tragikai hőssé, rendkívüli nagy lelki erőt fejt ki és daczol mindennel a végtusában : „Harczolj, angol nemes! szabad vitézi Dárdád forgácsitól rengjen az égbolt! Fel hát! diadal övezze siskáinkat.“raenydörgi a sereghez és mint egy Hadisten csatára sz.áll a Bosworth melletti sikon ! Végzetes csata ez, ádáz hőssel, kinek hiában feszülnek idegei, keble démona azokat untalan széttöpdeli; sőt Richmondot már megölt, mondja Richárd, lovát leszúrtak, s ő gyalog harczol, a halál torkában is Richmondot keresve; a kétségbeesés végerőfeszitésével rohan ide-oda a harczmezőn, rémület és iszony van arczán, szeméből a pokol tüze lángol, bősz riadással szeretné túlkiáltani a csata orkánját, de már nem tudja s mint a végítélet megsemmisítő lángjainak fojtogató tüzéből csak fuldokló sirályként sivitja: „Lovat! lovat! egy lóért országomat !“ és bódultan veti magát bomlásnak indult futó serege hátán a győztesen előre rohanó Richmond elé, hogy keble lidérctét megölje, de Richmond ifjúi erővel űzi maga előtt a kimerülten viaskodó Richárdot; az álom beteljesül, Richárd kardja eltörik és csüggedt karja a tört kardot is elejti; halálsebeket üt testén hősi Richmond, s a vérözönbe fulladt fejről Stanley letépi a koronát, hogy bátor Richmondnak adja át! Richmond az álomjelenet után már bevégzi tragikumát, a költői igazságszolgáltatás Richárd magánjelenetében van kiszolgáltatva s ezzel befejeződik a véres tragédia; ami még ezután történik, az csupán külső illustratioja a benső katasztrófának, mely Richárd keblében a magánjelenet alatt lefolyt, úgyszólván apotheózisa a történetpolitikai háttérnek és a bűn eszményítése Richárdban, ld a büntető magánjelenet után, nagy lelki erejének kifejtésével száll föl a vétkek posványából és a borzasztó meglakolás után, a szellemerő fenségének dicsében dől a halálba! Shakspere ennyit s nem többet akar, sőt csakis ezt akarja Richárdban, midőn Richmond — a harczban viaskodva — űzi maga előtt a színen át. Richárd tehát a színen kivnt hal meg, és ezt Stanley jön jelenteni Richmondnak, midőn a halott Richárd fejéről letépi a koronát s magával a színre hozza. De a Richárd előadók nem érik be azzal, amit a költő intenziójából világosan érthetünk: nekik több is kell, mint amennyit Shakspere ad — akar; ők a vívás mesterségében is produkálni akarják magukat és csinálnak olyan remek hajvágást — bajvívást Richmonddal, mintha csak a torna porondján volnának. Szemkápráztató látvány a bajvívó iskolából, de ahány vágást szabnak egymásra,a szint körüljárva és forogva) ugyananynyival és ugyanannyifelé vágják a lélektani igazságot, a költő világos és fenséges intenzióját, mely az erkölcsi halált Richárdnál az álomjelenet után folyó magán scénában már szolgáltatta, mely Richárd tragikumát már itt befejezte, — tehát a katasztrófát is, — mely a fejezés után már csak az erkölcsi jogot és a hősi lényt, valamint a tragoedia hátterét apostrofálja, és a mely intenció bénást kadot ad a hős csüggedt karjába, a melylyel bizony czifra bajvivási produkciót nem szabdalhat a lélektani processus folytán, is végerőfeszítésében már kimerült, kétségbeesett Richárd, kit Shakspere Richmond által a színen keresztül űzet maga előtt és a kinek küzdése fokozatos hanyatlással, már inkább csak a szellemi és physikai erő végvonaglása, a megsemmisülés torkában való kapkodás, nem pedig egy athletikai viadal, egy Prüfung a kardforgatás mesterségéből. Ezt mutogatni, effélét produkálni elég alkalom van a csatajelenet alatt, melyet zene is kisér, midőn a fehér és piros rózsahábori ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre..............................16 frt. — Félévre.................................8 frt. — Évnegyedre ...... 4 frt. — Egy hóra............................1 frt 50. HIRDETÉSI DIJAK Ottsor haa&boaott g&rmoodaor, vagy téritetínek Az 90 kr. NAGY HIRDETÉSEKNÉL KEDVEZMÉNYEK. Minden hirdeté« után 80 kr. bérjegyletek külön ■■ámittetik. MYILTTKR: Boronként, vagy annak helye 90 kr. ■Xgl---------LAKOK: Hír harangban toronként 1 frt. hézkolttl bérment*H*n Imiik imát 1*0*41*talk *1. H**i**J*U*n kétl retek MM Ullul rlMU. KOLOZSVÁR, JAN. 15. Az 1879-is évi költségvetést a képvszóház pénzügyi bizottsága tegnap vette tárgyalás alá. Ez ülésen a pénzügymi■szter beterjesztette előirányzatának indokolását, mely 112 lapra terjed s min-den egyes még oly Csekély túlkiadást is részletesen idokol. Leglényegesebb pontjai közül megemlítésre méltó, hogy a napidijakra az indokolás nagyobb összeget ajánl azon okból, hogy a mozgósított tisztviselők helyett, nagyszámú dijnokot kellett alkalmazni. A bevételekre nézve az indokolás azt mondja, hogy a földadót illetőleg, miután a keresztülvitt kataszteri munkáitok hatálya már 1878-ban érvényesült, emelkedés nem remélhető. Házadóra hasonlóképen kevesebb van előirányozva, miután a házbérek az egész országban csökkentek. Kereseti adó fejében kevesebb irányoztatott elő — habár az 1878 iki összeghez hasonló eredmény remélhető — a mozgósítás s számos elemi csapás következtében az egyesek keresetképessége hanyatlott. Szeszadó fejében 1.100.000 írttal több irányoztatik elő, miután az 1878-iki évfolyamában nevezetesen a kisebb szesztermelőkkel szemben észlelt tapasztalatok, erre alapot nyújtanak s ezenkívül az uj szeszadó-törvény hatálya is tekintetbe veendő. A beruházásokra nézve az indokolás azt mondja, hogy elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik dohányraktárakat felállít aol, mivel ellenkező esetben a már 100 , ezernyi mázsa tömegekben szabadban helyező dohány, legnagyobb részben elpusztul. A költségvetés tárgyalásán kívül a napi események legnevezetesebbike a közoktatási miniszter által összehívott enquete tanácskozásai. Ezek tárgyáról már volt alkalmunk bővebben megemlékezni,s némely részletek iránt, a jogtanítást illetőleg, elmondották véleményünket. Csengén Antal nagyérdekű beszédét egész terjedelmében közöljük, s a fontos tanácskozást továbbra is figyelemmel fogjuk kísérni. A közoktatás terén egy másik égető kérdés már a megvalósítás stádiumába lépett. A magyar nyelvnek a népoktatási intézetekben tanításának kötelezettségéről szóló törvényjavaslat legközelebb a képviselőház elé fog terjesztetni. A törvény, melyet már régen meg kellett volna hozni, de melyet minden hazafi most is örömmel fogad, következő intézkedéseket foglalja magában : Nem magyar nyelvű felekezeti tanítóképező intézetekben, melyekben a magyar nyelv különben is kötelezett tantárgy, jövőre oly óraszámban veendő fel az, hogy az egész tanfolyam alatt annak beszédben és írásban elsajátítása minden tanítójelöltnek lehetővé tétessék. A törvény hatályba léptét követő tanévtől kezdve három év (vagyis egy tanító képzőintézeti tanfolyam) eltelte után, tanítói oklevelet senki sem nyerhet és tanítóul és segédtanítóul senki sem alkalmazható, aki a magyar nyelvet sunyin* nem bírja, hogy azt a népiskolában taníthassa . A már hivatalban levő, vagy az előbb említett három év alatt hivatalba lépendő tanítók, a törvény hatályba léptétől számítandó hat év alatt köteleztetek a magyar nyelvet annyira elsajátítani, hogy azon való tanítási képességüket vizsgálattétellel igazolhassák. Életük ötvenedik évét a jelen törvény hatályba léptekor már betöltött tanítókat, saját kérelmükre, e kötelezettség alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter fel is menthet. — Oly elemi felső népiskolákban, ahol a magyar nyelv eddig nem volt kötelezett tantárgy, de oly tanító van alkalmazva, aki annak tanítására képes, a magyar nyelv a jelen törvény hatálybaléptét követő tanévben azonnal köteles tantárgygyá tenni. — Általában az egész országban a törvény hatálybaléptétől számítandó hat év alatt a magyar nyelv kötelezett tantárgy lesz minden elemi vagy felső népiskolákban. — Az előbbi pontban kitett határidő lekövetezte előtt is, ha valamely iskolában oly tanító alkalmaztató, aki a magyar nyelvet tanítani képes, ez azonnal köteles tantárgygyá teendő. — A vallás és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg, meghatározhatja, mely megyékben, vagy azok egyes részeiben legyen a magyar nyelv tanításának kötelezettsége a kitűzött határidő eltelte előtt is, fokozatosan életbe léptetendő. Lapunk. előfizetőit tisztelettel kérjük, méltóztassanak előfizetéseiket ez évnegyedre megújítani. AVI a. - gyár Polgári Évnegyedre . . . frt. Félévre . ... H frt. Egész étre . . .Itt frt. A KIADÓ HIVATAL Politikai vegyes rovat. BELFÖLD. A honvédelmi miniszter a képviselőház legközelebbi ülésén törvényjavaslatot fog beterjeszteni a katonai beszállásolás tárgyában. E törvényjavaslattal egyidejűleg a belügyminiszter egy rövid, e törvényjavaslatot kiegészítő tervezetet fog benyújtani, mely a törvényhatóságokat a laktanyák építési költségeinek fedezésére szükséges adópótlékok kivetésére hatalmazza fel. A magyar kormány legújabb hitelműveletéről némely lap által terjesztett hírekkel szemben megbízható forrásból azon határozott értesítést nyert a „P. Ll.“, hogy az új kölcsön pera csak fiaskót nem csinált — mint egyik ellenzéki lap állította — hanem ellenkezőleg a pénzügyminiszter és a Rothschild-konzorczium közt létrejött megállapodás folytán szabályszerűen megkötte- t tett és az illető törvényjavaslat már legközelebb a képviselőház elé fog terjesztetni. Az egyezményben határozottan meg van állapítva az ezen hitelművelet által fedezendő összeg és annak feltételei pontosan körülírvák. Ennélfogva semmi sem bízatott a konzorcium kegyelmére, és azon állítás is téves, mintha nem kölcsön, csak előlegezési ügylet köttetett volna. AUSZTRIA. A berlini szerződés tárgyalása a birod. tanácsban alkalmasint e hó 15-én kezdődik. — Kétségtelen, hogy a szerződés helyben fog hagyatni, de az is bizonyos, hogy erős küzdelem lesz a Herbst úr által bejelentett határozati javaslat felett, mely az okkupacionális politikát határozottan elítéli. A .Presser szerint egy második határozati javaslat is van készülőben, mely a külügyi vezetésnek nem czéljait, hanem az okkupáció ügyében a törvényhozásokkal szemben követett eljárását rosszalja, és nem lehetetlen, hogy e határozati javaslat el fog fogadtatni KÜLFÖLD A Presse pétervári értesülése szerint Teheránból jelentik, hogy Sir Ali Kabulból való eltávozása előtt gyűlést hívott össze, amelyben kijelentette az ország nagyjai előtt, hogy elhatározta szükség esetében elismerni a czár fensőségét és rendelkezésére bocsátani haderejét. A czár hadsegéde Orenburgban fogja üdvözölni az emírt. Szamarkandban és Taskendben nagyszerű fogadtatást készít a lakosság az emirnek. Az előbbi városban van eltemetve Sir Ali egyik őse, a kit most is mint szentet tisztelnek. Sir Ali kísérete 69 emberből és 120 főnyi katonaságból áll. A közoktatási enquete. (Csengén Antal beszéde.) (Folytatás.) Tantárgyakkal, melyeket egy félév sőt egy év alatt is fölfogni sem lehet, minő p. o. a római jog, amint az évi vizsgálatot nyakáról lerázta, többé a szigorlatig nem törődik, holott különben azoktól még a következő években is hallgatna külön kollégiumot. De a szigorlat ideje még messze van, a közelebb álló vizsgálat tárgyai foglalják, el őt most. Annyira elfoglalják, hogy a vizsgálati idő közeledtével az egyetemi előadásokkal is keveset törődik, ha nem képezik a vizsgálat tárgyait. S meglehet, hogy mikor az ekkér elhanyagolt tárgyakból kell vizsgálatra készülni, akkor még a lecskekönyv kiegészítése végett megint más tárgyakat kell, inkább kellene hallgatnia, megint más tárgyak hallgatását hanyagolja el. Igen uraim, elhanyagolja, és még akkor is, ha katalógusolvasással kényszeríttetik, hogy az előadásokon jelen legyen. Csak testével lesz jelen, lelkével nem. Amikor megjelenik is, a könyv van kezében, melyből vizsgálatra készül , vagy nem figyeltogy a vizsgálat tárgyairól, amelyekre otthon készül, ne vonja el figyelmét. S a vizsgálati idő a következő év jan. haváig kiterjesztetvén, gondoskodik a vizsgálati rendszer arról is, hogy még a következő év első felében is tartson ez állapot. S mi ennek eredménye azokra nézve, akik jogi pályára készülnek ? Ezek a jelen rendszer szerint, két alapvizsgálatot és egy államtudományi államvizsgálatot tartozván letenni, hogy jogszigorlatra bocsáttassanak, az első évben az első és a másodikban a második alapvizsgálatra. a