Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)
1879-01-26 / 21. szám
XIII. évfolyam. 21-dik #*4 m. RoloMvirtt, vasárnap, 1879. január 26. POLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐ RÉGI ERÓDA a Imw-qtaMkM (h«T* a Up wUhI ita* HM -r KIADÓ-HIVATAL: « Lfaaaa-ayaaMa kb|H) Iratt-Játaa, (Mr gr. TataU ihm M llftflalMr p*«M, MrdaMuk, tfOti^rl mOk* KOLOZSVÁR, JAN. 25. Orosz dolgok. Hogy Oroszországnak nincs forróbb ragja, mint a berlini szerződés reá nézve terhelő pontjait valahogy kijátszani, e felől tisztában lehet az, ki az eseményeket csak némi figyelemmel kísérte. Szentpétervárról ugyan mindegyre kap Európa hivatalos és félhivatalos biztosításokat, melyek az oroszok becsületes, jimbor szándékairól beszélnek, de a tények folyvást ellenkezésben állnak e biztosításokkal. Oroszország összes igyekezete odairányul, hogy biztos, szilárd positiot foglalhasson a Balkán-félszigeten. Kelet-Ruméliát és Bulgáriát már egészen sajátjának tekinti s ekként gazdálkodik bennük. Jelentik, hogy az orosz hadsereg megkezdette a visszavonulást, a 2. hadtest néhány csapata már el is indult Drinápoly felé, de hogy a legújabb kiürítési játék minő természetű, bizonyítja Dondukov-Korzakov herczeg nyilatkozata, mely teljes mértékben megérdemli a politikai körök figyelmét. Bulgária orosz kormányzója egy nála megjelent küldöttségnek, mely az oroszok kivonulása fölötti aggodalmának adott kifejezést, következő választ adott : Az orosz hadseregnek csak zöme vonul el, itt marad azonban 50.000 ember még fél esztendeig.Már szerveztünk önöknek egy nemzeti hadsereget, elláttuk ágyukkal, jó fegyverekkel és bőkezűen adtunk hozzá minden szükséges készletet; szervezésén legjobb szakembereink dolgoznak s ha elérkezik az idő, mikor az okkupáló seregnek haza kell vonulni, itt hagyjuk önöknek kipróbált tisztjeinket. Már most is elég összeköttetésünk van az önök honával, ezeket fenn fogjuk tartani jövőben is,sőt szaporítani fogjuk. Bulgária most már úgyszólván Oroszország előőrse a Balkán - félszigeten s hogy ez előőrs a délszláv népek javára mindinkább erősödjék és hatalmassá váljék, annak gondját engedjék át bízvást Oroszországnak. Az orosz hadsereg legyőzhetetlennek bizo°yult, annak fog bizonyulni az orosz diplomácia is. Isten önökkel uraim! Azt hiszem, eleget mondtam, hogy honfitársaikat jó reményekre, bátorságra és kitartásra buzdíthassák. Dondukov herczeg már több ízben igen őszinte embernek bizonyult, ki nem kinál nagy titkot Oroszország terveiből. A nyilatkozatával is egészen sans géné a bolgárokat, hogy ne féljenek seemmit, ez a kiürítés csak komédia, melylyel port kell hinteni Európa szegébe, de lényegében marad minden a riginél. Ezenkívül hivatalosan konstatála herczeg, hogy Oroszország mega berlini szerződés azon rendelke**ét, hogy a ratifikácziótól számítva csak tvenezer orosznak volt szabad török földön maradnia, mert bevallja azt, hogy az ,Tenezeren felül voltak csak most men**** Arról persze nem szól, hogy az elmenő csapatokat újak fogják felváltani, de az eddig tapasztalt eljárás után már önként érthető. Szóval mind nyer valószínűségben a Stevén, hogy Oroszország a kitűzött időre a congressusi határozatot nem fogja behajtani. És az orosz diplomatia hihetőleg lelni fog módot, hogy ezt az újabb is nyugodtan zsebre tétesse a vélt hatalmakkal. Ha ugyan Európának még kedve ahoz, hogy az orosz poskusok által jövőre is járszalagon vehesse magát. Az orosz-török szerződésre nézve noh 1008- ben* létre a meggállapodás, 44 konstantinápolyi táviratok már azt is tudni akarták, hogy a szerződés aláíratott. A nehézségekről, melyek legutóbban fölmerültek, a következőket jelentik : Az orosz-török béketárgyalások majdnem hajótörést szenvedtek Oroszország egyik követelése miatt. Már a tárgyalások elején bejelentett Lobanovig egy fontos záradékot, melyet azonban csak az utóbbi ülések egyikében formulázott Onov követségi tanácsos világosan s mely igy szól: A két szerződő fél kölcsönösen jót áll egymásnak a berlini szerződés minden határozatainak szigorú végrehajtásáért. Ez ártatlannak látszó feltétel oly törés fenyegetés Törökország részére, melyet a török államférfiak azonnal fölismertek. Törökország a jelen viszonyok közt gyönge törpe az orosz óriáshoz képest; ha a porta nem hajtja végre a szerződést, az óriás hatalmas ököllel fenyegetheti, míg ha Oroszország nem teljesíti kötelezettségeit, a porta legfeljebb panaszkodhatik. E záradék tehát igen veszedelmes beavatkozási jogot adna Oroszországnak A török meghatalmazottak erélyes ellenállása folytán Onou a legutóbbi ülésben e záradékot nem vonta ugyan vissza, de jelentékenyen enyhítette. Ennek daczára, a tárgyalások sikeréről még semmi hír nem érkezett. Politikai vegyes rovat. KÜLFÖLD Kelet-Rumédia szervezése ügyében távírják a P. Ll.-nak. A török indítvány az orosz közigazgatás tartamának meghosszabbítását illetőleg egyáltalában nem érinti Kelet Rumélia kiürítésének határidejét. Andrássy gr. az orosz közigazgatás meghoszszabbítása iránt nem is nyilatkozott és csupán a török indítványt támogatta a kelet-ruméliai bizottság működésének meghosszabbítását illetőleg, amely bizottság az autonóm kormányzatot életbe lépteti; mihelyt ez megtörtént, az orosz kormányzatnak meg kell szűnnie. Ama hírrel szemben, mely szerint az orosz csapatokat Kelet-Ruméliában vegyes hadsereg váltaná fel, melyben Belgium és Svédország nyernék a főszerepet, a nagyhatalmak pedig csak kisebb csapatok által volnának képviselve. szenpétervári irányadó oldalról kijelentik, hogy a hatalmak eszmecseréje a vegyes okkupáczió iránt nem vezetett eredményre és hogy az ügy mostani állása szerint a vegyes okkupáczió egyltalában nagyon valószínűtlen. A keletruméliai csendőrségi statútum szerint, melyet a nemzetközi bizottság készített, a szultán közvetlenül csak a parancsnokot nevezi ki, a tiszteket pedig a keletruméliai főkormányzó. A következő öt évre franczia altiszteket toborzanak. — A csendőrség benszülöttekből fog állni, kiket nem soroznak, hanem toboroznak, és kiknek az országban dívó nyelveket ismerniök kell. Parancsnoknak már Vitalis franczia ezredes neveztetett ki. Országgyűlés. A képviselőház Ülést jan. 23-án. Elnök: Ghyczy Kálmán. Elnök beterjeszti a hozzá érkezett irományokat. Elnök: jelenti, hogy a 15 tagú vám- és kereskedelmi bizottság megalakult, elnökévé gróf Péchy Manó, előadójává Baross Gábor választatott. Baross Gábor a vám- és kereskedelmi bizottság előadója jelenti, hogy a bizottság letárgyalta az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződésre vonatkozó törvényjavaslatot, s jelentését a házhoz terjeszti. Ki fog osztatni. Következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása, a képviselőház 1879. évi január havi költségvetéséről. A képviselőháznak január havi költségvetését a bizottság 83.341 írtban irányozta elő, mit a ház egyhangúlag elfogadott. Ezután Baross Gábor felolvassa a m. kir. miniszteriura jelentését a Deák Ferencz síremléke ügyében. Baross Gábor: T. képviselőház! Méltóztatnak emlékezni, hogy Deák Ferencz temetésének rendezésére és utóbb síremlékének felállíttatása végett a múlt országgyűlés 1876-ban bizottságot küldött ki, melynek feladatává tétetett az is, hogy a ház által elfogadandó síremlék tervezetét a kivitelben a szakbizottságra bízza. Míg az országgyűlés erre nézve egy új bizottságot kiküld, az ügygyet a kormány bízatott meg. A kormány meg is tette az intézkedéseket, átvette az irományokat és miután az új országgyűlés megnyílt, a kormány megbízásához képest be is adta jelentését. A múlt országgyűlés által kiküldött bizottság 34 tagból állt azért, mert egyszersmind a temetés rendezésével is meg volt bízva. Én azt hiszem tehát, hogy tekintettel a munka egyszerűsítésére, s gyorsabb keresztülvitelére, felesleges az ily nagyszámú bizottság; ennek következtében azon nézetben vagyok, hogy a ház elhatározhatná azt, miszerint a nagyszámú bizottság helyett egy 15 tagból álló bizottságra bizassék a síremlék ügye. E bizottságba 10 tag a képviselőházból és 1 a főrendiházból választathatnék be, mely bizottság egyszersmind felhatalmazhatnék arra is, hogy működésének megkezdése előtt pár nappal kebelébe a fővárosból négy szakférfiút is válasszon be. Bátor vagyok azért a következő indítványomnak elfogadására kérni a t. házat, valamint arra, hogy indítványom elfogadása esetében küldje azt át a t. ház a főrendiháznak szives hozzájárulás végett. Indítványom a következőkép hangzik : »Deák Ferencz síremléke ügyében a magy. kir. minisztériumnak jan. 20-án beadott jelentése alapján határozza el a ház e czélra egy 15 tagból álló bizottság kiküldését, melybe 10 tagot a képviselőház, 5 tagot a főrendiház válasszon be. Ezen bizottság fölhatalmaztatik egyszersmind arra, hogy magát a fővárosból választandó négy szakférfiúval kiegészítse ki síremlék építése és ellenőrzése tekintetéből. Végre a ház elrendeli, hogy ezen indítvány szives hozzájárulás végett a főrendiházzal szokott módon közöltessék. “ Kemény Gábor b. kereskedelmi miniszter benyújtja a Francziaországgal 1866. deczember 11-én a hajózási szerződésre vonatkozó egyezmény hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, valamint Francziaországgal 1879 jan. 20-án kötött vámegyezségről szóló törvényjavaslatot. Ki fog nyomatni, a képviselőház tagjai között kiosztatni és előzetes tárgyalás végett a vám- és kereskedelmi bizottságnak átadatni. Elnök jelenti, hogy 10 képviselő kívánatéra az ülés után zárt ülés fog tartatni. Baross Gábor jegyző ezután felolvassa a magyar királyi minisztérium jelentését, a Deák Ferencz emlékének törvénybe igtatásáról szóló 1876: III. törvényczikk végrehajtása tárgyában, az 1878. évben történt intézkedésekről A ház tudomásul veszi. Elnök jelenti, hogy a legközelebbi ülőd szombaton i. e. 10 órakor lesz, melyen a vám- és kereskedelmi bizottságnak jelentése fog tárgyaltatni az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Madarász József óhajtaná, hogy a szilágymegyei diószegi választási ügy is a szombati ülésén tárgyaltassék, ha ugyan az idő megengedi. Elnök azt gondolja, hogy a vámbizottság jelentésének tárgyalása az egész ülést be fogja tölteni. Egyébb tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja, említi, hogy tévesen közöltetett a rentekibocsátásáról szóló jelentése, mert nem 221 millió adatott el és nem 21 millió maradt rendelkezésre, hanem 221 millió jön eladva és még 11 millió maradt rendelkezésre. Bemutatja továbbá a vám- és határjövedékről szóló kimutatásokat s a tegnap elősoroltakhoz pótlólag néhány adatot terjeszt elő az 1875. év előtti adóhátralékokról. A pénzügyminiszterium költségvetésének tárgyalása folytattatván, a pénzügyi vám-és adóösszegnél az előirányzott 2,200.616 frt helyett megállapittatott 2,150.000 frt. Az adóbehajtási költségek az előirányzott 208 helyett 248,000 írtra emeltettek, minthogy a múlt évek tapasztalata szerint az előirányzott összeg soha sem volt elegendő. Lukács Béla e tételt 400,000 írtra indítványozta felemeltetni. Az egyenes adók bevételi czíménél ismét vita fejlődött ki, mely mint közöltük, már tegnap kezdődött, s ma különösen a földadónál vált élénkké. Az előadó a 39.226,3000 frtnyi előirányzatot a tényleges eredményhez képest magasnak találván, azt 38.800.000 forintra leszállítani indítványozza. Bujanovics Sándor ezen leszállítást sem találja a tényleges eredményeknek megfelelőnek, s ezen tételt 37.600,000 írtban kéri megállapíttatni A múlt évi előirányzat 39.225,300 frt. volt. Hosszas tanácskozás után a bizottság az előadó indítványát fogadta el. E czimnál Szontagh Pál azon óhajtását fejezi ki, hogy a közönség alkalmas módon megnyugtattassék az iránt, hogy a catasteri munkálatok nem adóemelést czéloznak. E kérdés függőben hagyatott. Ház adó fejében előirányozva van 8 800.000 frt., 1878-ban 8.900.000 frt. volt. Lukács Béla és Wahrmann Mór 8.700.000 irtot indítványoznak, a bizottság megtartja az előirányzatot. Keresetadó előirányzat: 17.000,000 frt., Lukács Béla 16.500,000-re véli leszállítandónak, a bizottság az előirányzatot fogadja el. (A m. évben volt 17.600,000 forint.) Vállalatok és egyletek adója fejében elfogadtatik 2.260,000 frt. Bányaadó 95,900 írtban, tőkekamat- és járadékadó 3.300,000 írtban állapittatik meg. Jövedelemadó 154,000 írttal van előirányozva. Lukács indítványára 130,000 frt. állapittatik meg. M a 1om adó 44,000 írtban fogadtatott el. (A múlt évben 45,600 volt előirányozva.) Kereskedelem, ipar és védelmi adó 337,000 írttal. A múlt évben 356,500 frt. volt; vasúti és gőzhajószállítási adó 2.200,000 írtban állapittatik meg. (A múlt évben 2.250,000 forint volt.) Cseléd, kocsi, lótartási stb. adó 250,000 írttal van előirányozva (a múlt évben 290.000 frt. volt.) Bujanovics Sándor ez összeget 200.000 írtra kívánja leszállítatni. A bizottság a pénzügyminiszter közvetítő indítványa következtében az 1877- ki eredménynek megfelelően, 210.000 írttal veszi fel e tételt a költségvetésbe. Ezúttal több felszólalás történt a luxus adók megszüntetése iránt, mire Szapáry pénzügyminiszter kijelenti, hogy valamint eddig is ezen adók megszüntetése mellett küzdött, úgy ezután is oda fog törekedni s törvényjavaslatot fog eziránt benyújtani. A vadászfegyverek adójául 268.200 főt vétetett fel. Általános jövedelmi pótadó czimén 9.200,000 frt van előirányozva, Horváth Lajos 9 milliót indítványoz, a bizottság az előirányzatit fogadja el. Késedelmi kamat 2.100,000írttal fogadtatott el; adóbehajtási illetékek 208,000 írttal. Adóhátralékok czimén 2 millió van előirányozva. Horváth Lajos 1 millióra kivánja lelszállítani: a bizottság az előirányzatot teszi magáévá. Ezzel az egyenes adók bevételi része — máig minden tételnél megújuló részletes tárgyalás és vita után — befejeztetett. Végül még a fogyasztási adók kiadási része 220,511 írttal állapíttatott meg. A bevételi rész tárgyalása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés tárgyát képezendő A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bizottsága csütörtökön azon őszinte részvéttel tudomásul vett hírrel nyitotta meg ülését, hogy köztiszteletben álló elnöke,Zsedenyi Ede fekvőbeteg és orvosi rendelet következtében több napig nem hagyhatja el a szobát. Helyébe ideiglenesen Ordódy Pál kéretett fel az elnökség vezetésére, ki is az elnöki széket elfoglalván. Szapáry Gyula pénzügyminiszter felA bolgár-román határmunkálatok Szilisztriánál, úgy látszik, nehézségekbe ütköznek, s a porta is, Oroszoszzág Bulgária pártját fogják és hir szerint, e nehézségek késleltetik az orosz-török szerződés megkötését (?) Ezt állítja legalább egy szentpétervári távirat. Az ügy állásáról a következőket jelentik : »Miután nem fogadtatott el Oroszország azon indítványa, hogy az új román-bolgár határ szabályozása a Dobrudsa határa Szilisztriánál a konstantinápolyi nagykövetekre bizassék, mégpedig főleg a Francziaország ellenmondása miatt, az egész szabályozási kérdés megakadt. A szentpétervári kabinet azt indítványozta, hogy a határigazító bizottság ismét hivassák össze, miután az orosz kormány határozottan elveti az új határt, mely Szilisztria külső erődítéseitől 800 méternyire kezdődik. Sőt két külső erődítés már román területen feküdnék, és számos szilisztriai lakos földbirtoka külföldön esnék. Ezenkívül Szilisztria lakosai attól félnek, hogy közelükben dunai híd épülne és egy új város keletkeznék. Oroszország e kérdésben a bolgárok vagy Szilisztria speczifikus érdekeit képviseli, ellenzésével azonban maga van és a határ valószínűleg úgy fog végleg megbuzatni, amint az most tervezve van. A határbizottságnak a tél közepén való összeüléséről egyáltalában nem lehet szó. Ami a dunai hidat illeti, a román kormány kétségkívül megtesz minden intézkedést egy ilyennek építésére; ami azonban Szilisztria külső erődítéseit, valamint egyáltalában a stratégiai jelentőséget illeti, nem szabad elfelejteni, hogy várerődítéseket a berlini szerződés értelmében le kell rontani. Oroszország pedig, mint látszik, nem igen készül erre. Az osztrák képviselőházból. Bécs, 20. A Schier megsürgeti a hitelesítő bizottságot a telekkönyvi törvényhozás reformja iránt beérkezett kérvények elintézése miatt. Wagner a marhavész-törvényjavaslat sorsa iránt interpellálja az e tárgyban kiküldött bizottságot. Jaworski bizottsági elnök megadja a kívánt felvilágosítást. Obentraut az összminiszteriumot interpellálja az oroszországi pestis miatt és azt kérni, történtek-e az 1874. évi egészsgügyi bizottság határozatai értelmében intézkedések a vesztegzár iránt. Ezután folytattatván a berlini szerződés tárgyalása: Hofer András (a javaslat ellen) Védi az illetékességet, polemizál Greuter ellen, kit hazafiatlan nyilatkozataiért vádol és azt mondja : A berlini szerződés jobb, mint hire; az adott viszonyok közt valódi szükségesség volt; az Oroszországgal való háború azonban előbbutóbb mégis elkerülhetetlen; Ausztria-Magyarországnak tehát a Németországgal való szoros barátságra kell törekednie. Szónok köszönetet mond Greuternek, amiért tiltakozott a Hadzsi Laja és Hofer András közt vont párhuzam ellen, de helyre igazítja történelmi adatait, és arra emlékeztet, hogy Tirol már több ízben, pl. 1703-ban és 1796- ban is helyt állt a császárért és hazáért. (Tetszés.) Pirquet báró (a javaslat mellett) kiemeli, hogy a hódolati küldöttségek kétségkívül igazolják, miszerint Boszniában és Herczegovinában bíznak a mostani állapotok állandóságában. Az okkupáczió eszméje Ausztriában is határozottan népszerű, ajánlja a berlini szerződés pure et simple elfogadását. (Tetszés.) Dr. Pecz (a javaslat ellen) a török vasutak kérdését taglalja, ha a monarchia azokat idejekorán hatalmába kerítette volna, ezzel többet ért volna el, mint Bosznia megszállásával. Au s p itz (a javaslat mellett) Neuwirth ellen polemizál, és azt mondja: ha egy kevéssé jövedelmező tartomány megszerzése hátrányos volna a monarchiára nézve, akkor egy passiv tartomány elszakadása okvetlenül nyereség volna, de a passiv tartományok is részt vesznek a közvetlen és közvetett adózásban és puszta jelenlétük által is emelik a többi területek értékét. A keleti kérdés feltartózhatatlanul megindult és a monarchia nem vonhatta ki magát belőle. Kétséget nem szenved, hogy a keresztény népek harczában a török faj ellen az előbbieknek, mint kulturképeseknek végre győzniük kell és előrelátó államférfinak az ő pártjukra kell állnia. Szónok éles támadást intéz dr. Herbat elitig