Magyar Polgár, 1879. január-június (13. évfolyam, 2-147. szám)

1879-01-26 / 21. szám

XIII. évfolyam. 21-dik #*4 m. RoloMvirtt, vasárnap, 1879. január 26. P­OLITIKAI NAPILAP. SZERKESZTŐ RÉGI ERÓDA a Imw-qtaMkM (h«T* a Up wUhI ita* HM -r KIADÓ-HIVATAL: « Lfaaaa-ayaaMa kb|H) Iratt-Játaa, (Mr gr. TataU ihm M llftflalMr p*«M, MrdaMuk, tfOti^rl mOk* KOLOZSVÁR, JAN. 25. Orosz dolgok. Hogy Oroszországnak nincs forróbb ragja, mint a berlini szerződés reá néz­­ve terhelő pontjait valahogy kijátszani, e felől tisztában lehet az, ki az ese­ményeket csak némi figyelemmel kísérte. Szentpétervárról ugyan mindegyre kap Európa hivatalos és félhivatalos biztosí­tásokat, melyek az oroszok becsületes, jimbor szándékairól beszélnek,­­ de a tények folyvást ellenkezésben állnak e biztosításokkal. Oroszország összes igye­kezete odairányul, hogy biztos, szilárd positiot foglalhasson a Balkán-félszigeten. Kelet-Ruméliát és Bulgáriát már egészen sajátjának tekinti s ekként gazdálkodik bennük. Jelentik, hogy az orosz hadse­reg megkezdette a visszavonulást, a 2. hadtest néhány csapata már el is indult Drinápoly felé, de hogy a legújabb ki­ürítési játék minő természetű, bizo­nyítja Dondukov-Korzakov herczeg nyi­latkozata, mely teljes mértékben megér­demli a politikai körök figyelmét. Bul­gária orosz kormányzója egy nála meg­jelent küldöttségnek, mely az oroszok ki­­vonulása fölötti aggodalmának adott ki­fejezést, következő választ adott : Az orosz hadseregnek csak zöme vo­nul el, itt marad azonban 50.000 ember még fél esztendeig.Már szerveztünk önöknek egy nemzeti hadsereget, elláttuk ágyukkal, jó fegyverekkel és bőkezűen adtunk hozzá minden szükséges készletet; szervezésén legjobb szakembereink dol­goznak s ha elérkezik az idő, mikor az okkupáló seregnek haza kell vonulni, itt hagyjuk önöknek kipróbált tisztje­inket. Már most is elég összekötteté­sünk van az önök honával, ezeket fenn fogjuk tart­a­ni jövőben is,sőt szapo­rítani fogjuk. Bulgária most már úgy­szólván Oroszország előőrse a Balkán - félszigeten s hogy ez előőrs a délszláv népek javára mindinkább erősödjék és hatalmassá váljék, annak gondját en­gedj­ék át bízvást Oroszországnak. Az orosz hadsereg legyőzhetetlennek bizo­­°yult, annak fog bizonyulni az orosz diplomácia is. Isten önökkel uraim! Azt hiszem, eleget mondtam, hogy honfi­társaikat jó reményekre, bátorságra és kitartásra buzdíthassák. Dondukov herczeg már több ízben igen őszinte embernek bizonyult, ki nem kinál nagy titkot Oroszország terveiből. A nyilatkozatával is egészen sans géné a bolgárokat, hogy ne féljenek seemmit, ez a kiürítés csak k­omédia, melylyel port kell hinteni Európa sze­gébe, de lényegében marad minden a riginél. Ezenkívül hivatalosan konstatál­­a herczeg, hogy Oroszország meg­­a berlini szerződés azon rendelke­­**ét, hogy a ratifikácziótól számítva csak tvenezer orosznak volt szabad török föl­dön maradnia, mert bevallja azt, hogy az ,Tenezeren felül voltak csak most men­­**** Arról persze nem szól, hogy az elmenő csapatokat újak fogják felvál­­tani, de az eddig tapasztalt eljárás után már önként érthető. Szóval mind nyer valószínűségben a Stevén, hogy Oroszország a kitűzött idő­­re a congressusi határozatot nem fogja b­ehajtani. És az orosz diplomatia hi­­hetőleg lelni fog módot, hogy ezt az újabb is nyugodtan zsebre tétesse a v­élt hatalmakkal. Ha ugyan Európának még kedve ahoz, hogy az orosz po­­skusok által jövőre is járszalagon ve­hesse magát. Az orosz-török szerződésre nézve noh 1008- ben* létre a meggállapodás, 44 konstantinápolyi táviratok már azt is tudni akarták, hogy a szerződés alá­íratott. A nehézségekről, melyek leg­­utóbban fölmerültek, a következőket je­lentik : Az orosz-török béketárgyalások majd­nem hajótörést szenvedtek Oroszország egyik követelése miatt. Már a tárgyalá­sok elején bejelentett Lobanov­ig egy fontos záradékot, melyet azonban csak az utóbbi ülések egyikében formulázott Onov követségi tanácsos világosan s mely igy szól: A két szerződő fél kölcsönösen jót áll egymásnak a berlini szerződés min­den határozatainak szigorú végrehajtá­sáért. Ez ártatlannak látszó feltétel oly tör­és fenyegetés Törökország részére, melyet a török államférfiak azonnal föl­ismertek. Törökország a jelen viszonyok közt gyönge törpe az orosz óriáshoz ké­pest; ha a porta nem hajtja végre a szerződést, az óriás hatalmas ököllel fe­nyegetheti, míg ha Oroszország nem tel­jesíti kötelezettségeit, a porta legfeljebb panaszkodhatik. E záradék tehát igen ve­szedelmes beavatkozási jogot adna Orosz­országnak A török meghatalmazottak erélyes ellenállása folytán Onou a legutóbbi ülésben e záradékot nem vonta ugyan vissza, de jelentékenyen enyhítette. Ennek daczára, a tárgyalások sike­réről még semmi hír nem érkezett. Politikai vegyes rovat. KÜLFÖLD Kelet-R­u­m­édia szervezése ügyében távírják a P. Ll.-nak. A török in­dítvány az orosz közigazgatás tartamának meghosszabbítását illetőleg egyáltalában nem érinti Kelet Rumélia kiürítésének határidejét. Andrássy gr. az orosz közigazgatás meghosz­­szabbítása iránt nem is nyilatkozott és csupán a török indítványt támogatta a kelet-ruméliai bizottság működésének meghosszabbítását il­letőleg, a­mely bizottság az autonóm kor­mányzatot életbe lépteti; mihelyt ez megtör­tént, az orosz kormányzatnak meg kell szűnnie. Ama hírrel szemben, mely szerint az orosz csapatokat Kelet-Ruméliában vegyes hadse­reg váltaná fel, melyben Belgium és Svéd­ország nyernék a főszerepet, a nagyhatalmak pedig csak kisebb csapatok által volnának képviselve. szenpétervári irányadó oldalról ki­jelentik, hogy a hatalmak eszmecseréje a ve­gyes okkupáczió iránt nem vezetett eredmény­re és hogy az ügy mostani állása szerint a vegyes okkupáczió egyltalában nagyon valószínűtlen. A keletruméliai csendőrségi statútum szerint, melyet a nemzetközi bizottság készített, a szultán közvetlenül csak a parancsnokot ne­vezi ki, a tiszteket pedig a keletruméliai fő­­kormányzó. A következő öt évre franczia altiszteket toborzanak. — A csendőrség ben­­szülöttekből fog állni, kiket nem soroznak, hanem toboroznak, és kiknek az országban dívó nyelveket ismerniök kell. Parancsnok­nak már Vitalis franczia ezredes nevezte­tett ki. Országgyűlés. A képviselőház Ülést jan. 23-án. Elnök: Ghyczy Kálmán. Elnök beterjeszti a hozzá érkezett irományokat. Elnök: jelenti, hogy a 15 tagú vám- és kereskedelmi bizottság megalakult, elnö­kévé gróf P­éc­hy Manó, előadójává Baross Gábor választatott. Baross Gábor a vám- és kereskedel­mi bizottság előadója jelenti, hogy a bizott­ság letárgyalta az Olaszországgal kötött ke­reskedelmi szerződésre vonatkozó törvényja­vaslatot, s jelentését a házhoz terjeszti. Ki fog osztatni. Következik a gazdasági bizottság jelen­tésének tárgyalása, a képviselőház 1879. évi január havi költségvetéséről. A képviselőház­nak január havi költségvetését a bizottság 83.341 írtban irányozta elő, mit a ház egy­hangúlag elfogadott. Ezután Baross Gábor felolvassa a m. kir. miniszteriura jelentését a Deák Fe­­rencz síremléke ügyében. Baross Gábor: T. képviselőház! Mél­­tóztatnak emlékezni, hogy Deák Ferencz te­metésének rendezésére és utóbb síremléké­nek felállíttatása végett a múlt országgyűlés 1876-ban bizottságot küldött ki, melynek feladatává tétetett az is, hogy a ház által elfogadandó síremlék tervezetét a kivitelben a szakbizottságra bízza. Míg az országgyűlés erre nézve egy új bizottságot kiküld, az ügy­gyet a kormány bízatott meg. A kormány meg is tette az intézkedéseket, átvette az irományokat és miután az új országgyűlés megnyílt, a kormány megbízásához képest be is adta jelentését. A múlt országgyűlés által kiküldött bi­zottság 34 tagból állt azért, mert egyszers­mind a temetés rendezésével is meg volt bíz­va. Én azt hiszem te­hát, hogy tekintettel a munka egyszerűsítésére, s gyorsabb keresz­tülvitelére, felesleges az ily nagyszámú bi­zottság; ennek következtében azon nézetben vagyok, hogy a ház elhatározhatná azt, mi­szerint a nagyszámú bizottság helyett egy 15 tagból álló bizottságra bizassék a sírem­lék ügye. E bizottságba 10 tag a képviselő­­házból és 1 a főrendiházból választathatnék be, mely bizottság egyszersmind felhatalmaz­­hatnék arra is, hogy működésének megkez­dése előtt pár nappal kebelébe a fővárosból négy szakférfiút is válasszon be. Bátor va­gyok azért a következő indítványomnak el­fogadására kérni a t. házat, valamint arra, hogy indítványom elfogadása esetében küldje azt át a t. ház a főrendiháznak szives hoz­zájárulás végett. Indítványom a következő­­kép hangzik : »Deák Ferencz síremléke ügyé­ben a magy. kir. minisztériumnak jan. 20-án beadott jelentése alapján határozza el a ház e czélra egy 15 tagból álló bizottság kikül­dését, melybe 10 tagot a képviselőház, 5 ta­got a főrendiház válasszon be. Ezen bizott­ság fölhatalmaztatik egyszersmind arra, hogy magát a fővárosból választandó négy szak­férfiúval kiegészítse ki síremlék építése és ellenőrzése tekintetéből. Végre a ház elren­deli, hogy ezen indítvány szives hozzájárulás végett a főrendiházzal szokott módon közöl­tessék. “ K­e­m­é­n­y Gábor b. kereskedelmi mi­niszter benyújtja a Francziaországgal 1866. deczember 11-én a hajózási szerződésre vo­natkozó egyezmény hatályának meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslatot, valamint Francziaországgal 1879 jan. 20-án kötött vámegyezségről szóló törvényjavaslatot. Ki fog nyomatni, a képviselőház tagjai között kiosztatni és előzetes tárgyalás vé­gett a vám- és kereskedelmi bizottságnak átadatni. Elnök jelenti, hogy 10 képviselő kí­vánatéra az ülés után zárt ülés fog tar­tatni. B­aross Gábor jegyző ezután felolvas­sa a magyar királyi minisztérium jelentését, a Deák Ferencz emlékének törvénybe igta­­tásáról szóló 1876: III. törvényczikk végre­hajtása tárgyában, az 1878. évben történt intézkedésekről A ház tudomásul veszi. Elnök jelenti, hogy a legközelebbi ülőd szombaton i. e. 10 órakor lesz, melyen a vám- és kereskedelmi bizottságnak jelen­tése fog tárgyaltatni az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyában. Madarász József óhajtaná, hogy a szilágymegyei diószegi választási ügy is a szombati ülésén tárgyaltassék, ha ugyan az idő megengedi. Elnök azt gondolja, hogy a vámbi­­zottság jelentésének tárgyalása az egész ülést be fogja tölteni. Egyébb tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja, említi, hogy tévesen közöltetett a rente­­kibocsátásáról szóló jelentése, mert nem 221 millió adatott el és nem 21 millió maradt rendelkezésre, hanem 221 millió jön eladva és még 11 millió maradt rendel­kezésre. Bemutatja továbbá a vám- és határjö­vedékről szóló kimutatásokat s a tegnap elő­­soroltakhoz pótlólag néhány adatot terjeszt elő az 1875. év előtti adóhátralékokról. A p­é­n­z­ügy­m­i­ni­szteri­u­m költ­ségvetésének tárgyalása folytattatván, a pénzügyi vám-és adóösszegnél az előirányzott 2,200.616 frt helyett megál­­lapittatott 2,150.000 frt. Az adóbehajtási költségek az előirányzott 208 helyett 248,000 írtra emeltettek, minthogy a múlt évek tapaszta­lata szerint az előirányzott összeg soha sem volt elegendő. Lukács Béla e tételt 400,000 írtra indítványozta felemeltetni. Az egyenes adók bevételi czíménél ismét vita fejlődött ki, mely mint közöltük, már tegnap kezdődött, s ma külö­nösen a földadónál vált élénkké. Az előadó a 39.226,3000 frtnyi elő­irányzatot a tényleges eredményhez képest magasnak találván, azt 38.800.000 forintra leszállítani indítványozza. Bujanovics Sándor ezen leszállí­tást sem találja a tényleges eredményeknek megfelelőnek, s ezen tételt 37.600,000 írtban kéri megállapíttatni A múlt évi előirányzat 39.225,300 frt. volt. Hosszas tanácskozás után a bizottság az előadó indítványát fogadta el. E czimnál Szontagh Pál azon óhajtását fejezi ki, hogy a közönség alkalmas módon meg­­nyugtattassék az iránt, hogy a catasteri mun­kálatok nem adóemelést czéloznak. E kérdés függőben hagyatott. H­á­z a­d­ó fejében előirányozva van 8 800.000 frt., 1878-ban 8.900.000 frt. volt. Lukács Béla és Wahrmann Mór 8.700.000 irtot indítványoznak, a bizott­ság megtartja az előirányzatot. Keresetadó előirányzat: 17.000,000 frt., Lukács Béla 16.500,000-re véli le­­szállítandónak, a bizottság az előirányzatot fogadja el. (A m. évben volt 17.600,000 forint.) Vállalatok és egyletek adója fejében elfogadtatik 2.260,000 frt. Bányaadó 95,900 írtban, tőke­kamat- és járadékadó 3.300,000 írt­ban állapittatik meg. Jövedelemadó 154,000 írttal van előirányozva. Lukács indítványára 130,000 frt. állapittatik meg. M a 1­o­m a­d­ó 44,000 írtban fogadta­tott el. (A múlt évben 45,600 volt előirá­nyozva.) Kereskedelem­, ipar és vé­delmi adó 337,000 írttal. A múlt évben 356,500 frt. volt; vasúti és gőzhajó­szál­l­í­t­á­s­i adó 2.200,000 írtban állapitta­­tik meg. (A múlt évben 2.250,000 forint volt.) Cseléd, kocsi, lótartási stb. adó 250,000 írttal van előirányozva (a múlt évben 290.000 frt. volt.) Bujanovics Sándor ez összeget 200.000 írtra kívánja leszállítatni. A bizottság a pénzügyminiszter közvetítő indítványa következtében az 1877- ki eredménynek megfelelően, 210.000 írttal veszi fel e tételt a költségvetésbe. Ezúttal több felszólalás történt a luxus adók meg­szüntetése iránt, mire Sz­a­p­á­r­y pénzügy­­miniszter kijelenti, hogy valamint eddig is ezen adók megszüntetése mellett küzdött, úgy ezután is oda fog törekedni s törvény­javaslatot fog eziránt benyúj­tani. A vadász­fegyverek adójául 268.200 főt vétetett fel. Általános jövedelmi pótadó czimén 9.200,000 frt van előirányozva, Horváth Lajos 9 milliót indítvá­nyoz, a bizottság az előirányzatit fogadja el. Késedelmi kamat 2.100,000írt­tal fogadtatott el; adóbehajtási illetékek 208,000 írttal. Adóhátralékok czimén 2 millió van előirányozva. Horváth Lajos 1 millióra kivánja lelszállítani: a bizottság az előirányzatot te­szi magáévá. Ezzel az egyenes­ adók bevételi része — máig minden tételnél megújuló rész­letes tárgyalás és vita után — befejeztetett. Végül még a fogyasztási adók ki­adási része 220,511 írttal állapíttatott meg. A bevételi rész tárgyalása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés tárgyát ké­pezendő A pénzügyi bizottság ülése. A képviselőház pénzügyi bi­zottsága csütörtökön azon őszinte rész­véttel tudomásul vett hírrel nyitotta meg ülését, hogy köztiszteletben álló elnöke,Zse­­d­e­n­y­i Ede fekvő­beteg és orvosi rendelet következtében több napig nem hagyhatja el a szobát. Helyébe ideiglenesen O­r­d­ó­d­y Pál kéretett fel az elnökség vezetésére, ki is az elnöki széket elfoglalván. S­z­a­p­á­ry Gyula pénzügyminiszter fel­A bolgár-román határmunkálatok Szi­­lisztriánál, úgy látszik, nehézségekbe ütköz­nek, s a porta is, Oroszoszzág Bulgária párt­ját fogják és hir szerint, e nehézségek kés­leltetik az orosz-török szerződés megkötését (?) Ezt állítja legalább egy szentpétervári táv­irat. Az ügy állásáról a következőket jelentik : »Miután nem fogadtatott el Oroszország azon indítványa, hogy az új román-bolgár ha­tár szabályozása a Dobrudsa határa Szilisz­­triánál a konstantinápolyi nagykövetekre bi­zassék, még­pedig főleg a Francziaország el­lenmondása miatt, az egész szabályozási kér­dés megakadt. A szentpétervári kabinet azt indítványozta, hogy a határigazító bizottság ismét hivassák össze, miután az orosz kor­mány határozottan elveti az új határt, mely Szilisztria külső erődítéseitől 800 méternyire kezdődik. Sőt két külső erődítés már román területen feküdnék, és számos szilisztriai la­kos földbirtoka külföldön esnék. Ezenkívül Szilisztria lakosai attól félnek, hogy közelük­ben dunai híd épülne és egy új város kelet­keznék. Oroszország e kérdésben a bolgárok vagy Szilisztria speczifikus érdekeit képviseli, ellenzésével azonban maga van és a határ valószínűleg úgy fog végleg megbuzatni, a­mint az most tervezve van. A határbizottság­­nak a tél közepén való összeüléséről egyál­talában nem lehet szó. A­mi a dunai hidat illeti, a román kor­mány kétségkívül megtesz minden intézke­dést egy ilyennek építésére; a­mi azonban Szilisztria külső erődítéseit, valamint egyál­talában a stratégiai jelentőséget illeti, nem szabad elfelejteni, hogy várerődítéseket a ber­lini szerződés értelmében le kell rontani. Oroszország pedig, mint látszik, nem igen készül erre. Az osztrák képviselő­házból. Bécs, 20. A Schier megsürgeti a hitelesítő bizott­­­ságot a telekkönyvi törvényhozás reformja iránt beérkezett kérvények elintézése miatt. Wagner a marhavész-törvényjavaslat sorsa iránt interpellálja az e tárgyban kikül­dött bizottságot. J­a­w­o­r­s­k­i bizottsági elnök megadja a kívánt felvilágosítást. Obentraut az összminiszteriumot in­terpellálja az oroszországi pestis miatt és azt kérni, történtek-e az 1874. évi egészs­­gügyi bizottság határozatai értelmében intézkedé­sek a vesztegzár iránt. Ezután foly­tattatván a ber­lini szerződés tárgyalása: Hofer András (a javaslat ellen) Védi az illetékességet, polemizál Greuter ellen, kit hazafiatlan nyilatkozataiért vádol és azt mond­ja : A berlini szerződés jobb, mint hire; az adott viszonyok közt valódi szükségesség volt; az Oroszországgal való háború azonban előbb­­utóbb mégis elkerülhetetlen; Ausztria-Ma­­gyarországnak tehát a Németországgal való szoros barátságra kell törekednie. Szónok köszönetet mond Greuternek, a­miért tilta­kozott a Hadzsi Laja és Hofer András közt vont párhuzam ellen, de helyre igazítja tör­ténelmi adatait, és arra emlékeztet, hogy Ti­rol már több ízben, pl. 1703-ban és 1796- ban is helyt állt a császárért és hazáért. (Tetszés.) Pirquet báró (a javaslat mellett) ki­emeli, hogy a hódolati küldöttségek kétség­kívül igazolják, miszerint Boszniában és Her­­czegovinában bíznak a mostani állapotok ál­landóságában. Az okkupáczió eszméje Ausz­triában is határozottan népszerű, ajánlja a berlini szerződés pure et simple elfogadását. (Tetszés.) Dr. P­e­c­z (a javaslat ellen) a török vasutak kérdését taglalja, ha a monarchia azokat idejekorán hatalmába kerítette volna, ezzel többet ért volna el, mint Bosznia meg­szállásával. A­u s p i­t­z (a javaslat mellett) Neu­­wirth ellen polemizál, és azt mondja: ha egy kevéssé jövedelmező tartomány megszerzése hátrányos volna a monarchiára nézve, akkor egy passiv tartomány elszakadása okvetlenül nyereség volna, de a passiv tartományok is részt vesznek a közvetlen és közvetett adó­zásban és puszta jelenlétük által is emelik a többi területek értékét. A keleti kérdés fel­­tartózhatatlanul megindult és a monarchia nem vonhatta ki magát belőle. Kétséget nem szenved, hogy a keresztény népek harczában a török faj ellen az előbbieknek, mint kul­­turképeseknek végre győzniük kell és előre­látó államférfinak az ő pártjukra kell állnia. Szónok éles támadást intéz dr. Herbat elitig

Next