Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)

1879-09-11 / 207. szám

nég éi alázatosság példányképei, mert higy. •ők meg, • látszólagos gyengeségükben ere­jük van, erejük lesz. Emlékezzenek meg, hogy soha sem volt még ott isten országa a legnagyobb virág­zásban, a­hol az egyházak a legfőbb világi befolyás, hatalom és tisztelet birtokába ju­tottak. Sőt a történelem épen azt bizonyítja, hogy mihelyt sikerült ezt nekik mesterséges eszközökkel valahol elérniük , nemesitő, ne­velő és üdvözítő hatásuk és erejük azonnal csökkent; s igy a külső fény koronájáért a lelki üdv koronáját vesztették el. Végre mint missionarius, — mert hisz minden angol pap egyszersmind ennek is is­meri magát — szólott a szónok. Lelkesedet­ten és lelkesítve mutatott rá arra, hogy a magyar unitáriusokra, s általában a magyar protestánsokra mily szép hivatás várakozik Kelet Európa felvilágosulatlan, vagy félműveit népei szellemi és erkölcsi emelése érdekében. Önök vannak hivatva, mondá, hogy szláv és román szomszédaikat a lelki műveltség és kultúrai fejlettség békés fegyvereivel s a sza­badság eszméi terjesztésével, a tiszta keresz­ténység ügyének meghódítsák, megnyerjék, vagy legalább védő pajzsul szolgáljanak ne­kik a papi elbutitás, elnyomás, s az ezek hatása alatt köztük mind iszonytatóbb alak­ban mutatkozó, durva materializmus nyomo­rainak sújtó csapásai ellen. Bezáró szavaiban újra egyenenes hit­­sorsoláthoz fordult s úgy vett búcsút tőlük : Az ösvény, a melyet küzdelemmel és ve­rejtékkel törtetek magatoknak, keskeny és meredek. De azért ne csüggedezzetek s meg ne tántorodjatok, az uj idő szabad szelleme mellettetek van, sőt már harczol is érezte­tek. Előre, előre tehát tovább is bátran; mert ha ti magatok fel nem adjátok, sem­mi hatalom el nem veheti a ti koronátok ! LEVELEZES. Déva, szept. 8. Az unitárius zsinat és Dávid Ferencz első unitárius püspök halálának háromszáza­dik évfordulója tudvalevőleg két angol papot is hozott a székelyföld beretei közé, hogy mint­egy személyes tolmácsai legyenek azon ro­kon­szenves érzületnek, melylyel az angolhoni unitáriusok erdélyi hitrokonaik iránt visel­tetnek. Ez angol papok egyike M. Gordon, belfasti lelkész f. Kó­m­án Péterffy kolozsvá­ri unitárius pap kíséretében Dévát is meglá­togatta, miután a székelyföld nagy részét ethnographiai ismereteinek bővítése miatt beutazta volt. Angol vendégünknek első dol­ga volt, a dévai­ vár romjaihoz zarándokolni, mint a melyeknek falai közt tölté éltének utolsó napjait Dávid Ferencz. A kilátás igen meglepte, a vár szép fekvését több ízben di­csérőleg emelte ki, de épen nem volt meg­elégedve azzal, hogy a jelenlevők közül sen­ki sem tudta megmondani, a vár mely részé­ben volt letartóztatva Dávid F., vagy hol halt meg és jön eltemetve. Vasárnap értelmisé­günk nagy részének valláskülönbség nélkül való részvétele mellett a prot. templomban unitárius isteni tisztelet tartatott, melyen Péterffy emelkedett szellemű s a sokigényü közönséget teljesen kielégítő egyházi beszé­det tartott. Isteni tisztelet után a tanító­­képző-intézet tekintetett meg Sándor Domo­kos intézeti igazgató személyes kalauzolása mellett. És mert a derültségről a napsugarai rettenetes kegyetlenséggel pörkölték az inté­zet kertjében elhelyezett római emlékkövek kibetűzésével foglalkozó tudós közönség fe­kete kabátokba burkolt házait, a practicus angol sieted kérdezni : „Hol lehet itt megtörödni?” És hála Keresztes Kálmán úr buzgalmának és áldozatkészségének, ki e nyáron tiszta ás bővizű úszóiskolát állított fel, illetőleg ásatott, elvezethettük az angolt oda, a­hol fürdeni lehet. A vendég tisztele­tére rendezett banquette után, melyről ter­mészetesen a felköszöntések sem hiányozhat­tak. Vajda-Hunyadra rándult ki Gordon ur kíséretével. Megyénk e nagyérdekü és törté­­netileg fontos helye m­inden idegenre a leg­kedvezőbb benyomást gyakorolja, de ango­lunkra, ki különben szenvedélyes régiségbe- jár, annál inkább feledhetlenné lesz e kirán­dulás, mert e vár történetét és régiségeit alaposan ismerő Torma Zsófia urhölgy volt azives személyesen szolgálni a kellő magya­rázatokkal és felvilágosításokkal. — Gordon innét Aradon keresztül Debreczenbe utazik, hol pár napig akar időzni, hogy a székelyek és a tulajdonképeni magyarok közt össze­hasonlító tanulmányokat tegyen. K. aiRHARANG. Kolozsvárt, 1879. szeptember II.­­. Színházunkban tegnapelőtt Bon to/.*'** hires rémdrámája .Lizár a pász­elő u 8z‘nPatira meglehetős nyomorék szer 8°aa’ 10*z “öTöpbhosztéssal. A czim-Dok­u, T mely a fági színművészek legka­­(io.f Abráz°lása volt — egészen elmoso-De. ,a Gyenes kezében. A leghatásosabb jelé­rt.*. m piidőn Lázár lekiállja a jelszót: palota tuUA Vl®ya?zalok ! — továbbá, midőn a folyó rahn ?artjan a palota ablak kivilágítására vá-Zik bálfVftrlf hufáan^llrfilí mnmantmnnk­ mjr^’ bágyadt, hatásnélküli momentumok sokkal a ® szerephez sokkal, de nagyon toenn ' °bb drámai erő kívántatik, mint a köm ^'Ve* 9^enes rendelkezik. Igaz, hogy Volt ^esete 's meglehetős gyönge volt. N.*m Oatko •l|1' az öszhangot emelje. Gabányira vo­­hony már egy alkalommal megjegyeztük, ír­ja ,° nem termett komoly intrikusnak. Ma­r»« ö kényesebbben kitűnt. A Judael sze­­da« °.5 szeroskadt kezei között. A mily ki­­w művészi alakításokat ad ő saját szerepköreiben, a mily pompások episod­­alakjai, — éppen olyan élvezhetetlen az intricumokban. Egy ember nem születhe­­tik minden szerepkörre. Ez lehetetlenség, é­s a­ki ford­rozza­ magának is, az ügynök is kárt csinál. Az igazgatóság lássa be már vég­re és valahára, hogy az intricumokra nin­­csen színésze, s szégyen és gyalázat, hogy a hiányt egy kolozsvári színháznál Molnár nem restelli toldozni, toldozni. Van olyan szerepkör — például a kedélyes apáké, — melyre van öt színészünk egyszerre, de drámesi hősünk, in­­trikusunk, operette-komika, az nincs! — Az erők fonákul használtatnak fel, s Molnár úr csak leghatalmasabb fegyverével, a kérke­déssel marad. Éhez bezzeg ért! Leg­közelebbről e kérdést néhány magráns adat­tal fogjuk illustrálni. Mint érdekes kultcsu­­raot fölemlítjük a mai szinlapnak e reclam vastag sorát: „Nagy dráma az olasz Me­­diciek korából !* Most a közönség mind várja, hogy Molnár mikor fog előrukkolni a­­ magyar, német, orosz, török, tatár­ és a többi Mediciekkel. Folytatólagosan, mint színházi hírt felemlítjük,hogy tegnap a „Színész­nő férjé"-vel próbáltak ismét szerencsét, hát­ha megtöltené a színházat? Nem sikerült. Az előadás pedig jó volt, s megérdemelte volna a nagyobb közönséget. E darabban van Gyenesnek a legjobb szerepe, melyet élén­­ken, animositással kezel. Jobb színház-igaz­gatót nem kívánunk. Ha minden szerepe így sikerülne, ő lenne a társulat legnépszerűbb tagjainak egyike. Jó alak e darabban a Bo­­kodi grófja is, é­s K­almainé ma legtermé­szetesebben ábrázolta a művésznőt. A ház fé­lig sem telt meg, pedig az ifjúság is szépen begyülekezett már. fr A Gróf Haller József gróf Haller Ferencz közt fenforgó szomorú csa­ládi elkeseredett pörlekedés ismét új stá­diumba lépett, mint lapunkat értesítik. A roppant nagy pörben közelebbről a gr. Hal­ler Ferencz által produkált végrendeleteket, állítólag mint hamisítottakat, a bíróság el­vetette. E hírt teljes fentartással közöljük, s bevárjuk az újabb tudósításokat. sir Molnár György jutalomjátékául fog színre kerülni holnapután „Rabbi Meir”. Ha a kérkedő és szájhős Molnárnak nem is vagyunk barátai, de a szorgalmas művezető­nek még­is őszintén óhajtjuk, hogy jutalmaz­za meg a közönség fáradozásait azzal, hogy töltse meg a színházat egészen, és olyan tel­jesen, hogy az ifjú klaker seregnek ne ma­radjon hely. Tapsoljon most az egyszer az igazi közönség,­­ ha Molnár e szerepében érdemeket bir szerezni reá. 41r A keresdi kastély pinczéje. A keresdi várkastély, mely a maga nemében egyike az erdélyi részek legérdekesebb tör-­­­ténelmi és építészeti emlékeinek, nemrégi- i ben szép társaságot látott falai között. Gr.­­ Bethlen Gábor vendégeinek hívta meg a tör­­­ténelmi társulat tagjait, s azok ott a legtős­­gyökeresebb magyar vendégszeretettel voltak fogadva a tulajdonos gróf által. Beszélgetés­közben felmerült a kastélynak egy igen ér­dekes része, a pincze, melyhez mindez ideig­­ a pu monda volt fűzve, hogy a protestán­sok, azon korban, midőn üldöztettek, e pin­­­czében tartottak titkos isteni tiszteleteket. A pincze falai m­a már komor színűek. A le­zajlott századok m­egbarnították , de azért még­ most is nyomait mutatja, hogy ott isteni-­ tiszteletek tartottak. Ez tehát a monda e pinczéről, s e hitben volt maga a tulajdo­nos gróf úr is, a történelmi társulat tagjait érdekelte a dolog, s lekivánkoztak a pinczé­­be. A­mint beléptek, a legnagyobb megle­petés várt reájuk, de egy kicsit elm­osolyog­­ták magukat a szakértők a monda felett. A kérdéses helyben ugyanis egy tökéletes r­e­na is sáncé k­o­r­b­e­l­i gyönyörű, csaknem pá­­ratlan szépségű kápolnára akadtak, mely majdan egészen szabályosan földszinti épület volt, s csak lassanként töhtetett fel a föld az ablakoknál úgy, hogy azoknak ma már csak egy részük áll ki, s e miatt tartatott az pincéének egész mostanáig. A kápolnában egy műremek faragványu szószék is van, az abla­kokon a legszebb tiszta arabeszkek láthatók. A falakon s a szószéken a Bethlen-család kígyós czimere. A történelmi társulat tagjai el voltak ragadtatva e szép kápolna által, mely valaha —igen természetesen—egészen vilá­gos volt, mint minden kápolna, s ma­gs még annyira ép, hogy csak az oltár hiányzik be­­­­lőle. E helyen tehát a protestánsok előtt már régen-régen tartottak isteni tisztele­­­ tek. A kápolna kétségen kívül a kastély leg-­­­régibb része, s a többi osztályok mind újabb­­ koriak. E kápolna építési korszakát a Xll-ik­­ századra teszik, s mindenesetre 1400-an túl­­­épült. A történelmi társulat tagjai élénken­­ sajnálták, hogy a derék Henszlmann nem­­ volt jelen, ő adhatott volna e remekműről a­­ legkompetensebb felvilágosítást, i­tt Színházunknak a napokban ví­­­­ratlan gyásza volt. Váradi Albertné, Kön­­i­c­ze­­ Irma asszony néhány napi kínos szen­vedés után hyphteritisben meghalt. A derék­­ jó viszonyt a betegség a legnagyobb mérték­­­kel támadta meg, úgy, hogy kórházba kel­­­­lett szállítani, nehogy gyermekeire menjen át , e kegyetlen kór. Temetése közrészvét köz -­­zött folyt le s népes volt. A koporsón a tár­sulatnak egy pompás szép koszorúja volt el- r helyezve. — Helyreigazítás. A „M. Polgár“­­ tisztelt referense a Székely-Kereszturon tar- I tott unitárius zsinatról irt tudósításaiban az a azon alkalommal rendezett bálról is raegera-­n fékezvén, Jakabházy Zsigmondné ő nagy­ ágát­­ említi bálanyának. Itt tévedés forog fenn,­­ mert bálanyául Pálffy Dánesné sz. báró­n Bánffy Józefn ő nagyságát volt szeren­­n­­sénk tisztelhetni. Jakabházy Zsigmondné ő fő nagysága az ebédeknél teljesített h­á­z­i­a­s­z- és­s­z­o­n­y­i tisztet s a félreértés talán innen s származhatott, a mit helyreigazítani köteles-­­m­ségének tekinti. Sz.-Keresztur, szept. 6-ánk­e­ren-1879. Kozma Ferencz, a zsinati dezőség elnöke. — Az iparos ifjak önképző-egy­­lete f. hó 2- án a nyári színházban műked­velői előadást rendez jótékony czélra. Előad­ják a „Vén bakancsos és fia huszár“ czimű népszínművet. — Új magyar operett­. Erkel Elek, a népszínház karnagya, mint a „Magyaror­szág“ írja, 3 felvonásu magyar operettet irt és nyújtott be a népszínház igazgatóságához A magyar operetté czirne: „Székely Kata­lin“; szövegét Lukács Sándor, a népszínház rendezője irta. — Krisztina főherczegné eljegy­zése A magyar hir­­lap következő közlést hozza : „ Felsége Spanyolország királya, Ar­­cachonban időzése alkalmával, ő fensége Má­ria Krisztina föherczegné, — néh. Károly Ferdinánd föherczeg és Erzsébet föherczegné leánya — kezét kérte meg. 13 császári és Apostoli királyi felségének, mint a legmaga­sabb uralkodóház fejének beleegyezésével, a fenséges föherczegnő e megkérést örvendő beleegyezéssel fogadta. A kötendő frigyet bi­zonyára nemcsak a két uralkodóház, de a két birodalom népei is a legélénkebb öröm­mel és megelégedéssel üdvözlik. — Gr. Zichy Domokos, volt vesz­prémi püspök, erdélyi birtokán veszélyesen megbetegedett. Állapota kedden éjjel oly roszra fordult, hogy életben maradásához alig lehet reményt kötni. A haldokló kíván­ságához képest gróf Zichy Jenőt táviratilag hívták meg a betegágyához. Zichy Jenő e hir folytán Budapesten át az erdélyi részek­be utazott. — Udvari ebéd Sohönbrunnban. Vasárnap Nikita montenegrói fejedelem tisz­teletére udvari ebéd volt Scoöpbrunnban. Az ebéd délután 4 órakor vette kezdetét s egy óráig tartott, melyre Nikita fejedelem kísé­rete, a mellé beosztott osztrák magyar tisz­tek, udvari méltóságok, miniszterek stb. vol­tak hivatalosak. Az asztal patkóalakban volt fölállítva. Ő felsége jobbján, ki­csidás ezre­dének ezredesi ruháját viselte, ült a monte­negrói fejedelem nemzeti öltözetben, balján Andrássy gróf tábornoki ruhában. Az ebéd után ő felsége félóráig cerclet tartott, mire aztán meghívta a fejedelmet a két hátas ló és fogat megtekintésére, melyeket a fejede­lemnek ajándékozott. Nikita láthatólag meg­indulva rázta meg ő felsége kezét s köszön­te a fejedelmi ajándékot. Nikita este jelen­­volt az opera színház előadásán. — Magyar katholikusok Romá­niában. A Bukaresti Híradóban fontos fel­szólalást olvasunk Vándory Lajostól, mely, reméljük, nem kerüli el kath. főpapságunk és külügyi kormányunk figyelmét. Vándory ezeket írja: Romániában (Moldván kívül) legtömegesebben találunk magyar katoliku­sokat Bukaresten, Ploesten, Pitesten, Krajo­van és Turn-Severinben. Bukaresten ez idő szerint egy magyar katolikus pap van, ez a köztiszteletben álló, becsületben megőszült páter Feliczian plébános. Kovács Mihály, volt bukaresti segédlelkész, már három hónap óta eltávozott a parochiáról. Ha tekintetbe vesz­­szük azt, hogy Bukaresten legkevesebb tíz­ezer magyar katolikus van, úgy bizonyára arra a belátásra jutunk, hogy legalább is két magyar segéd­lelkészre lenne szükség. — Ta­­­álunk Bukaresten katolikus iskolákat quan­­um satis, de magyar tanítót csak egyetlen( egyet, és ez Vizi János úr, ki egyszersmind­­ fölötte nagy plébániában a kántori teendő­jét is végezi. Ezelőtt három évvel azt az ajánlatot tettem, hogy „ingyen“ minden fize­ts „nélkül“ hetenkint 8 — 10 órát szívesen aditok, a tantárgy a magyar nyelv és ma-1­ajár történelem lenne; de ezen ajánlatomat­­ püspöki igazgató úr visszautasította. Ploes-t­en, Pitesten és Turn Severnben olasz páte­r­ek vannak alkalmazva, magyar szónoklatról persze szó sincs soha, magyar iskoláról még levesbbé. Krajován pedig egy poroszlói pá­­er igen gyakran prédikál ugyan franczia nyelven is, — de, hogy a számos magyar csa­­ád iránt tekintettel lennének és egy eszten - lében legalább 2—3 magyar predikácziót f­irtatnának, arról ismét nincsen szó. Az is-­ cola kizárólagosan német. Így áll a magyar k katbolikusok egyházi és iskolai ügyük Romá­­nában, Paoli Ignácz püspök ur kormányzása tatt. De a főtisztelendő püspök ur hatáskö­r Bulgária egy részére is kiterjed, ő nem­c­sak bukaresti, de nikopolisi püspök is egy­­persmind. Ruszcsukban ez idő szerint talá­­unk 1000—1200 magyar katholikust, de a lap egy olasz páter. Szegény Szilágyi György, uszcsuki gyógyszerész mennyit fáradozott !­­ár azon, hogy legalább időnkint hozzanak így magyar lelkészt, ki magyar nyelven bes­­zéljen a jó isten mindenhatóságáról. — jo­­gos kivonatának teljesítése helyett goromba- j­ogot nyert. Magyar iskoláról pedig még csak á­lmodni sem szabad. — így tölti be Papli­gnácz püspök magas misszióját és ezt a püs­­ököt segélyezi a sz. Lászl­ó-társulat venkint tekintélyes összeggel. — Most men-­ünk tovább : Belgrádba. Itt bejegyzett és e nem jegyzett katholikusok száma 1­000-re rúg. — E tekintélyes számnak 11 'ö­töd része magyar, a lelkész pedig hoz­­i át, még pedig a szó teljes értelmében. Ha-11 om nyelven is hirdetik az isten igéit a bel-­g­rádi róla, kath. templomban, csak magyar n­yelven nem. Dr. Kiss hazánkfia már fölszó­l­­­ilt ezen igazságtalanság ellen, de hiába volt m­­inden küzdelme. Végül megjegyezzük, hogy m­i azokat a magyarokat kívánjuk a hazának m­­­egtartani, kik még m­áig is osztrák-magyar­­ idejem alatt állanak. Mert azoktól, kik bo­k­­sitva vannak, azt követeljük, hogy Romá­­­k a felvirágozása és boldogsága képezze leg­fi­próbb vágyukat. De a nem honosítottaktól (■ •ou úgy elvárjuk, hogy szeressék a magyar f«­izát, mely a külföldön is védelmet nyújt n 'kik. Hogy pedig jó magyarok maradhass­­­nak, ez nagyban függ a papságtól, már­a pedig az olasz páterek magyar hazafiságot a hívekbe nem öntenek. — A lálk­ottak mélyen megszomoro­dott szívvel jelentik, hogy a forrón szeretett igaz házi nő, gondos édes­anya, jó gyermek testvér és rokon. Váradi Albertné született Könczöl Mária, a kolozsvári nemzeti színház tagja, ifjú életének 23-ik, boldog házasságuk 5 ik évében, folyó hó 7-én reggeli h­ti óra­kor 6 napi kínos szenvedés után, a roncsoló torokláb áldozata lett. Béke poraira­ Kolozs­várt, 1879. szept. 7-én. Váradi Albert, mint az elhunyt férje, Váradi Margit, Váradi Ida, mint az elhunyt gyermekei, Könczöl Béla s neje, Koncz Mária, mint az elhunytnak szü­lei, Könczöl Lujza, férj. Prielle Péterné s gyermekük, Könczöl Etel férj. Bátek Jánosné s gyermekük mint az elhunytnak testvérei. Leguja Sik. — Szept. 11. — Az okkupáczió. B­é­c­s, szept. 9. Württemberg herczeg Csarniczából érkezett jelentése sze­rint Obadics vezérőrnagy tegnap a Kra­­czot átlépte, Pribojt megszállotta és hadosz­lopának zömét Bánjáig előre tolta. A bevo­nulás teljes békében ment végbe. A török katonaság a csapatok előtt tisztelgett és lak­tanyáit továbbra is megtarta. Kill­es vezérőrnagy hadoszlopa ma minden nehézség nélkül a Kotlina mellett ki­jelölt táborba megérkezett. A török őrség mindenütt visszavonult. Killies vezérőr­nagyhoz Plevlje városa küldöttjei érkeztek, a lakosság barátságos indulatának biztosítá­sával. Szarajevó, szept. 9. Csapataink ed­dig sehol sem találtak ellenállásra, holnap este valószínűleg Taslidiába érkeznek. A novi városi polgármester Obadics tábornokot az Uvacza hídjánál fogadta. Banja, szept. 9. Az osztrák-magyar csapatok északi osztálya Obadics tánok ve­zérlete alatt ma délután három órakor Vi­­segrádból kiindulva Priboj közelében átlépte Novi-Bazár határát. A parancs csak éjfél után érkezett futárral, mert az előtte való napon egy borzasztó zivatar minden távirdai összeköttetést megszakított Visegráddal. En­nek folytán Visegrádban a csapatokat hajnali, három órakor kellett ébreszteni és az előre­tolt csapatokat futárok által előre rendelni.) Daczára az indulási parancs elkésésének, Jbadics h­adoszlopa délutáni három óra előtt iszpontosítva állt az Uvacza híd előtt, hol Terra törzskari főhadnagy vette át a had-­ oszlop vezetését. Az Uvacza határa folyón átvezető hídon­­ tábori jelvénynyel és a Radeczky induló hang­jainál vonultak át; a török parton a legkö­zelebbi katonai parancsnok, a kaimakam és a priboji notablek a legbarátságosabban üd­vözölték a csapatokat, azután Pribojban a nádir és a községi elöljáróság tisztelettel­,­esen és a lakosság a legbarátságosabban fo­gadta őket. A csapatok háború alkalmával a szokásos ,minden biztonsági intézkedés meg­­étele mellett, a legkisebb inczidens nélkül Banyaig jutottak, hol előőrsök által biztosi­­ott táborba szállottak. Banja, szept. 8. A lakosság teljesen nyugodtan viseli magát s mindenben nagyon ilőzékeny a katonák iránt. A novibazári pa­­klik déli, albánok által lakott része egy fi­lenkét török zászlóaljból álló határőrvonal­­ltal záratik el Szjenicza, Nova­ Varos és Bje­­opolje között. A kabuli katasztrófa. A Reutter ügynökség a kabuli katasztró­fról Simlából szombatról keltezve a követ­ező első hiteles tudósítást közli: „Csütörtökön késő este egy a gyors­iistával utazó Galzai-futár érkezett Kabulból Lli Kheilbe és az ottani politikai hivatalnok­nak Conelly őrnagynak jelenté, hogy több igán ezred, mely a városban összegyűlt és látralékos zsoldját követelte, Kabulban meg­­ámadta az angol követséget. A kíséret vé­­elembe helyezte magát. Nemsokára, miután­z alkirály e hírt meghallotta, az Alikteylben­yomásozó Massy századosnak megparancsol­­atott, hogy haladéktalanul nyomuljon a Shu- J­aryardan-szoros ellen. Roberts tábornok uta­ j ittatott, hogy a Pennár szorosba menjen és , lábul ellen nyomuljon, míg Stewart tábornok t­tasittatott, hogy tartsa Kandahart. A kandahari vonalon lévő összes angol c­sapatok e helyen és a Kheiber szorosban­­gnak öszpontosittatni. A brit csapatok lé­­yegesen megerősíttetnek és Csellalabad el­­őn fognak operálni. Cono­y őrnagy tegnap­­jel megsürgönyözte a magától az emirtől ékezett levelek lényeges tartalmát. Ezek­­­egerősítik az eddigi híreket, de hozzáte­­s­zik, hogy a csőcselék csatlakozott a lázadó e­zredekhez és kifosztogatta és elpusztította J emir arsenálját és készleteit. Később a­övetség túlnyomó erővel megtámadtatok Az air kijelenti, hogy a lázadás által tökéle­­tsen meglepetett és iparkodott azt elnyomni . Daoud sah tábornokot küldé Cavagnari a nagy segítségére, de a tábornok leránto­­tt lováról és a kapott sebek következtéb i­m halálán van. Sőt az emir egyik fiát küldő a kabuli s­ormányzóval és más befolyásos személyek- i­s, de a csőcselék megfék­ezhetlen volt és a­­­madás a követség ellen az egész szerdán s­zept. 3.) át tartott, mire az épület kigyu­­í­rt. Egy 4-ről keltezett levélben az emir­­ írja, hogy a legnagyobb kényszerhelyzet­­ű van és őt is ostrom alá fogták. Cavag­­­ri őrnagy és a követség tagjainak sorsa­­ eddig ismeretlen. Lord Lytton és Roberts tárnokok elutaztak, hogy a Saimar szorosban átvegyék a parancsnokságot. Az előnyomulás Kabul ellen gyors lesz és erősen fog támo­­gattatni. Baker ezredes, az alkirály katonai tanácsosa, elkíséri őt. B­é­c­s, szept. 9. Andrássy gróf és a montenegrói fejedelem között Ausztria Ma­gyarországnak kereskedelmi és határközleke­­dése ügyében Montenegróval tárgyalások folynak. Ennek következtében Nikita fejede­lem csak 16-án vagy 14-én fogja Bécset odahagyni. Konstantinápoly, szept. 9. Az albán liga igazgatója, Jussuf bey, az osztrák­magyarok által a Lim mentében megjelölt szállásokat fogja meglátogatni. — Aleko pa­sa ellentételének tervezete ellen a nagyha­talmak óvást szándékoznak emelni. Berlin, szept. 9. A „Nordd. Alig Ztg.“ konstatálja a téavá­lást, hogy az orosz sajtó röviddel a czár Varsóba utazása és a porosz tisztek Manteuffel tábornagy vezetése alatti barátságos odaküldetése előtt, kormány­parancs folytán, Németország ellen intézett támadásuk beszüntette; az alexandrovoi ösz­­szejövetel után azonban a harczot újólag megkezdeni akarja. A „Golos“ szept. 4. és 5-én czikkeket közölt, melyekben a leggyű­­löletesebb kifejezésekkel illette Németország birodalmi kanc­ellárját. Az­­Agence Russel szóról-szóra ismételte e kifakadásokat. Konstantinápoly, szept. 9. Mond­ják, hogy a hatalmak képviselői saját alatt­valóiknak meg fogják tiltani, hogy a porta által rájuk rótt adót fizessék. A török kabinet fennállása, nemkülön­ben Aarifi pasa és Savfet pasa állása újólag veszélyeztetve van. Azt hiszem, hogy a haj­rám Ünnep elmúltával bizonyára miniszter­­válság fog beállani. A kolozsvári HITELBANK ÉS ZALDEKOLCSON-TÁRSULAT vállalkozásait a következő üzletágak képezik: a) előlegez értékpapírokra, arany- és ezüst-pénzekre; b) zálogkölcsönök nyújtása ingóságokra valamint ingatlanokra; c) váltók, utalványok s üzleti más köz­­okmányok le- és viszleszámítolása; d) értékpapírok, arany- és ezüst­ pén­zek, mindennemű áruk és ingatlanok vásár­lása és eladása saját és idegen rovására e) pénzeknek, váltóknak és értékpapí­­roknak folyószámlára elfogadása ; f) pénzbetételek kamatozás melletti el­fogadása takarékpénztári könyvecskére, pénz­t­árjegyekre vagy kötelezvényre. A pénztárje­gyek legalább 100 írtról s bizonyos névre vagy előmutatóra szólnak; g) jelzálogkölcsönök eszközlése 5000 fo­rinttól kezdve lefelé; h) követelések utalványok átvételes be­hajtása. NEMZETI SZÍNHÁZ. (A nyári színházban.) Kolozsvár­, csütörtök, 1879. szeptember 11-én. MÁRIA TERÉZIA és a szabadkőmivesek. Vígjáték 6 filv. Irta Sachar Masoch, sced­rosta Molnár. Kezdete 7­/, órakor, Tóga 10 kor. Révai tőzado Bsept. 10-én 1879 11.46 Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő IÁ. PA­PP M­IKLÓS. 83.20 74 — 110 76 87.26 86.60 86.60 87 76 89.­86.60 68.— 79.80 123.20 NYILTTÉR/­ PERL JÓZSEF logorou­s American Dentist Dr. of. Dental Surgery, Augusztus 31-én útjából visszatért. Kószitujara erikai mestersé­ges fogakat és légnyomatú fog­sorokat. Plombiroz fogakat és fog­gyökereket, különösen aranynyal és más elismert töltőanyaggal, a fogfájdalmat gyor­san és örökre megszünteti stb. *) E rovatban megjelenő csikkekért szerkesz­­tőségünk semmi felelősséget nem villat el.Szerk.

Next