Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)

1879-09-12 / 208. szám

3. A bölcs. karban 36 tárgyból 88 órát. 4. A menny. term. tud. karban 25 tárgy­­ból a gyakorlatokkal együtt bet. 109 órát. Összesen 113 tárgyból hét. 413 elő­­adási vagy gyakorlati órát. az év második felében hirdettetett: 1. A jog- és államtud. karban 22 tárgy­ból bet. 90 óra. 2. Az orvosi karban 36 tárgyból hét. 136 6. 3. A bölcsészeti karban 36 tárgyb. hét. 87 óra.4. A mennyiség- és term. k. 27­­. hét. 116 ó. összesen 121 tárgyból het. 428 óra. Ebből nem adattak elő: 1. félévben a „Hazai protestáns egyház* hét. 4 óra. .Állatjárványtan és rendé­szet“ hét. 3 ó. „ Fejlődéstan “ hét. 1 ó. „Ókori régiségek“ hét. 2 óra. „Ókori érmészet“ heti 1 o. „Franczia class, színdarab olvasása“ hét. 3 óra. összesen 6 tárgyból 14 óra. II. félévben: „A statistika elmélete“ hét. 2 ó. „Gyakorlati szemészet“ het. 5 ó. Szövettan“ hét. 5 ó. „Mennyileges és mi­­nőleges húgy­vizsgálat“ hét 3. ó. „Középkori latin palaeographia“ hét. 2 ó. „Franczia clas­sikai irodalom“ hét. 1 ó. összesen 7 tárgy­ból 18 óra. (Folyt. köv.) HIHId­ARANG. Kolozsvirt, 1879. szeptember 12. 4(r Kámi Lászlótól lapunk szer­kesztője a következő sorokat kapta: „Bará­tom Miklós! Teleki Sándorral sokszor be­széltünk előtted a mi nemes érzelmű, és egészséges kedélyt. Luzsénszky Lajos kedves barátunkról. Esteledik és Lajos itt ha­gyott minket az utón. A haláláról most kapott szomorujelentést ide zárom, kérlek közöld lapodban. Luzsénszky Lajost a szabadság­­harcz idejéből sokan ismerték és szerették az erdélyi részekben. A­kik ismerték őszin­tén fogják mondani: Béke poraira! Én a ha­lált tartom a legmagasabb pontnak, honnan az emberélet egész láthatárát beláthatni. E pontról nézem én elhagyott kedves bará­tom életét, és azt mondom: „élt és meg­halt a becsület mezején.“ E legyen vigaszta­lása a hátramaradt özvegynek, ki barátunk halálverejtékét gyöngéden törülgette, szere­tettel eltakarta a halált, és mind az utolsó perczig a reményt mutatta. Barátom­ halála miatt én is meghajtom bánatos fejemet, de telkemet felemelem abban a reménységben, hogy a nagy mindenségben valahol még ta­lálkozunk, ő csak előbb ment oda, hová én is útba vagyok. Áldott legyen a föld felette !“ Eddig tart a Sárai szép levele, melynél hosz­­szabb és nagyobb szabású életrajzot írhatnak Stusénszkyről, de szebbet nem. a derék, rit­ka kedves jókedélyü férfiú családi gyászje­lentése igy szól: özv. br. Luzsénszky La­josná szül. Domahidy Lujza;­­ báró Lu­zsénszky Zsigmond; br. Luzsénszky Amália Palády Victorné; valamint özv. br. Luzsénszky Frigyesné szül. Okolicsányi Constantin, leá­nyai: Zsuzsánna Özv. Becsky Lajosné és gyer­mekei: Katalin, Rozália gr. Vay Mihályné — és Etelka — fájdalomteljes szívvel jelentik a feledhetetlen emlékű férj, apa, úu, testvér, illetőleg sógornak regőczi br. Luzsénsz­ky Lajos Szatmaárm­egye főutibiztosának, folyó évi szept. hó 8-án hosszas betegeske­­dés után életének 58-ik, második házassági­nak 15 ik évében történt gyászos kimultát. A jobblétre szenderültnek földi részei f. hó 11-én d. u. 4 órakor a helvét hitvallású egy­ház szertartásai mellett a helybeli ref. köz­­sirkertben fognak örök nyugalomra elhelyez­­tetni. Béke hamvaira! Kelt Nagy-Károlyban, 1879. szept. 9. — Gróf Esterházy K. főispán és Simon Elek kir. tanácsosos és polgármester uraknál a Lajos bajor herczeg nevét viselő ~ ‘'a gyalogsorezred tiszti kara, mely köze­lebbről helyeztetett át városunkba, tegnap délelőtt tisztelgő látogatást tett.. A tiszti kart, köztük Reinhauer Emil és Mathiae Ágoston őrnagyokat lovag Peschauer Márton ezredes ezredparancsnok mutatta be. * A kolozsvári m. k. tudomány­­®8yü tem 1879—80 tanévi megnyitási Ün­­nepélye Imre Sándor lelépő rector boszá­­®0­o­s dr. Brassai Sámuel uj rector magni- CU8 székfoglaló beszédeivel tegnap délelőtt . ora'tor folyt le a városház közgyűlési tér .­ben- Az ünnepélyen az egyetemi tanári r és az ifjúság testületileg jelent meg, s Sím Ver­dégeket ott gr. Esterházy főispán, B­. ■ polgármester, Gyarranthy alis­. n/ ' f’eldesi Sándor, Olasz Károly városi ta- !" nn 303 urakat, Vesszely Károly prép. plébá 1 ^ köz " -a helybe!‘ főtanodák több tanárát. A bra»zn i na^ figyelemmel hallgatta végig a nál­­­e‘et’ melzek közlését közérdekílségilk­°?va lapunk mai számában megkezdtük. fogasiTV*08,031*111 Bratima szept. 23-án mi Kolozsvárt hangversenyt rendezni, a veniio^0311?*1 őreire nézve bizonynyal a leger­­késeknfv események egyike lesz. Előjegy­­min­fo .e hangversenyre Stein János zene­kereskedése fogad el. találtatniezüst katonai érdemjel sa­t. ?d­ .a napokban az utczán. Tulajdono- ÖQ6tl laklunk lapunk szerkesztőségénél. A^*í Sz®rke3ztösógi üzenetek. F. A.­­kgn­atr if^ldött költeményeknek az első és nyek k‘Wj,lk az, hogy nem köVemó­­fogaim an?írl üres szóhalmaz A szerzőnek heu* 31“és a költészetről! — M.-Vásár- Y®*kerbist A Y. Levelét nem értjük. Szi­tu _ ügyét röviden és érthetően előad­ó­­ ottani rendőrségnél. — Brassó­­®»h­tid,térben sam a­lunk helyet az ilyen u® és durva sértegetéseknek. — K o 1-tóra Teleki Sándornak. Sürgős ügy­­­­ben szeretne a szerkesztő írni. Hova czimez- ' ze levelét? — Bukarest. H. István , urnák. Apró közleményeket is szívesen foga­­­dunk, kivált ha­­ gyorsan kapjuk. Kegyes­kedjék nekünk megirni dr. Fialta ur lakását. Szives üdvözletünket! A Köszönetnyilvánítás. A ma­rosillyei ifjúság f. évi augusztus hó 31-én a tek. Pipos Lázár kir. járásbiró ur diszkért­­­jében jótékony szélu zártkörű tánczvigalmat rendezett, melynek tiszta jövedelmét a kevés híveket számláló róm. kath. hitközségnek rég használhatón (elhasadt) kis harangja újra öntése (nem megabroncsoztatása ..) javára szánta. A nem épen nagy, de szép összegből álló jövedelmet a rendező bizottság tiszte­lendő Bálint Endre lelkész ur által a mai napon tartott egyházi tanácsülésen az egyhá­zi tanácsnak rendelkezésére is adta. A tiszta jövedelem­­52 írt 47 kr., mely összegből bá­ró Bornemissza János ő excellentiája 20 fo­rintot, báró Jósika Lajos ő excellentiája 10 irtot, és báró Bornemissza Tivadarné, szüle­tet báró Jósika Rozália , nagysága szintén 10 forintot, tekintve a szépczélt, melyre a tánczvigalom jövedelme fordittatik, nagylel­kűen ajándékoztak, ő excellentiáik nemes tetteik és honfiúi erényeik által rég be­bizonyították, hogy a haza legjobbjai kö­zött méltó helyet foglalnak, de ők — a val­lásos főurak — gyermeki engedelmességük­kel, hűséges ragaszkodásukkal, jótékonyságaik­­­kal s a nemes erkölcsök gyakorlásával győz­ték meg a világot arról is, hogy mint a ha­zának ép úgy az egyháznak is há­zai erős védbástyái, nagylelkű adakozásaikkal ezt most csak újabban bizonyították be. A bí­rónő e nagysága, ki azon kevés számú nők kö­zé tartozik, kik nemcsak a női szépségnek, nemcsak a valódi honleányoknak, hanem a , kereszténysig mivelt valódi édesanyáknak s általában a női erényekkel ékeskedő nőknek is mintaképe, jelenleg szintén csak azt bi­zonyította be nagylelkű adakozásával, hogy kis egyházközségünknek ő az egyedüli vadangyala, jótékony úrnője, a Excellentiáik, a nagyságos bárónő, az ifjúság és mindazok, kik a jótékony czél elérésére közreműködtek, a tánczvigalomban részt vettek s kik közül tekintetes Pipos Lázár kir járásbiró ur a Hajni nő szépségével ékeskedő, még a táncz­­­­ban is kifáradhatlan és közkedvességü nejé­­­­vel leginkább elmondhatják, hogy minden­­ erény önáldozattal jár, továbbá te­­­­kintetes Simon Gábor ur, ki jó tanácsaival úgy a községnek, mint jó példával ifjusá­­­­gunknak bölcs kalauza s a rendező bizottság­­ többi tagjai: Jancsó Lajos, Sztojka Béla, , Sztojka Gábor, D. Gy., Martonosy Ferencz és Janky Ferencz nagy reményű ifjaink, kik­­ egyházközségünk nevében fogadják vala­­, mennyien az egyházi tanács legforróbb kő­­i szünetét. Egy tanácstag. — A magyar országos tűzoltó­­­szövetség központi választmánya közelebb ■­ről ülést tartott Fellmann Alajos elnöklete­­ alatt. A tárgyalásra került ügyek közül csak a főbbeket említjük meg. Az elnöki előter­­­jesztések közül első­sorban felemlítendő az,­­ hogy József főherczeg a tűzoltó szövetség­i védnökségét elfogadta. A szövetség vagyoni­­ állása fényesnek nem mondható, a lefolyt­­ évben a számadások 2 frt. 50 kr. hiánynyal­­ záruttak le, a 125 egylet közül csak 31 fi­­­­zette le tagdíját, a többi hátralékban van­­,­radt.­­ Az egyenruhára nézve határozták,­­ hogy az anyag tekintetében az egyes egy le­­­e­tek saját tetszésük szerint járhatnak el, csak • az alakra nézve hozatik be egyformaság és pedig elfogadtatott egyenruhául a zubbony,­­ olyan, a minőt a budapesti önk. tűzoltó egy­­­­let tagjai viselnek. A rangjelzés tárgyában határoztatott, hogy ezentúl csak főparancs­­­nok, alparancsnok (ill. helyettes parancsnoki s osztályparancsnoki rang lesz. Jelvények a zubbony ujján három kettő, illetőleg aranyos zsinór, a galléron pedig nem lesz semmi megkülönböztető jelvény. Végül még egy botrányos esetet kell fölemlítenünk. A szentgotthárdi egylet egy im­pertinens nyilat­kozatot küldött be, melyben magát német egyletnek mondva, követeli, hogy a szövet­ség irományai, jegyzőkönyvei, levelezései né­met nyelven küldessenek meg, különben ki­lép a szövetségből. A választmány megbot­­ránkozva hallgatta ezen qualitieál­atlan kö­vetelést A hátrálékos f­ődíjat a szentgott­hárdi német egyleten biróilag fogja behaj­tani, s hogy jövőre nézve mit csinálnak a szt.-gotthárdiak, azzal nem törődik. — 111-ik közlemény az árvaházra történt adakozásokról. Pártoló tag : Tisza Kálmánná fiz. 1879-re 5 frt. 1879-ben be­lépett részvényesek 2 frt. évi díjjal. Sz. Szöl­­lősy Gézáné 1 részvény. Csiki Mihályné 1 részvény. Poszler Gyuláné 1 részvény. Czetz Jánosné 1 részvény, összesen 4 részvény, évi összeg 8 frt. Ajándékok: Hamza Mihály ze­nekara, egy a „Grand café­“ban rendezett zeneestély jövedelméből 14 frt. Egy kártyázó társaság 60 kr. Hegedűs Irén egy ezüst hu­szast. Vegyes ajándékok: Walser Ferencz egy vaskútnak kül- és bel­szerkezetet. Vin­­cze Istvánná a kút falazásához 4 szekér követ. Dán István több rendben 1—1 nagy kosár tejes kukoríczát. Rauschmann Czeczilia 1 tál tésztát és gyümölcsöt. Fegyveresi 1 kosár baraczkot. Beke József 1 kosár almát. Kilin Miklós szalmát. Egy névtelen 17 font czuk­­rot. Az árvák számára játékszereket és azok­hoz való szövetdarabokat ajándékoztak : Hunvald Lipót, Hódi József, Franklis, Csapó Sándor özeg, Kohn, Kovács Péter, dr. Pataki Dániel, dr. Fischer Lajosné, özv. Dalchanna, Demeter József, Gajzágó István, Tam­­ási test­vérek, Gámenczi János, Beteg Péter, Meskó, Csiki József, Orelli Hugó, Joannovics György, Keller János, Borbély János, Játékokra aján­dékozott Sigmond Ákos 1 frt. Valaki 1 frt Fogadják a nemes szivü adakozók — az ár­vák nevében — hálás köszönetünket, s ezek között Walser Ferenc j­ár azon kiváló áldá­ttkészségéért, hogy az árvaház részére egy­­ ns-kutat, s annak felállítását önkéntesen, e­gészen díjtalanul volt szives felajánlani s az á­rvaház telkén felállittatni. Kolozsvárt, szept. 1-én. Bán Istvánné, alelnök. Szász Do­­lokosné, titkár. — Gyilkosság vagy öngyilkosság ? layer Ede Bkót rendű áldozát és tanár Becs­en ez évi jul. 25 -én, miután megtett min­­en előkészületet utazására, melyet a szü­­­tő alatt tenni akart, eltávozott lakásáról, a óva többé nem tért vissza. Minden kutat­ás, nyomozás hiába volt, sehol sem tudtak lakadni. Múlt vasárnap, midőn ép egy skót endü áldozatnak atyját temették, egy ren­­dőr közeledett a halottat kísérő papokhoz és Iraonda, hogy megtalálták az eltűnt Mayer anár holttestét. A jelen volt szerzetesek­zonnal értesítették az esetről a rend főnö­­két, ki a rendőr által részletes jelentést t­­­etett. Egy rendőr vasárnap délután 3 órakor az úgynevezett Kreuzeicheréten áthaladván, így bokor közelében roppant erős halotti zagot érzett. Csak nagy nehezen birt c­sil­­dbe hatolni és ott a földön megpillantotta a­­ holttestet, mely oly feloszlott állapotban volt,­­ hogy a rendőr, az ájuláshoz közel, kénytelen volt­ távozni. Csak miután kissé magához s­­ért, mert ismét közelebb manni, és ekkor észrevette, hogy a holttest vonásai a nagy feloszlás következtében tökéletesen ismeretl­­enek. Csak a kolláréból gyanította, hogy a halott egy lelkész. Midőn a rendőr átnézte a halottnál talált irományokat, akkor meggyő­ződött azokból, hogy az előtte fekvő holttest­­ régóta keresett áldozat. A helyzet: Hely­ien a holttest találtatott, olyan volt, hogy így általában nem lehetett kitudni, gyilkos­ság vagy öngyilkosság vélelmezendő-e. May­r tanár olyan viszonyok közt élt, hogy az ön­­gyilkosság gondolata valószínűtlen. Minden­esetre nagyobb összeg pénz volt nála, a­mit nem találtak meg a holttetemnél. Lehetséges azonban, hogy Mayer tanár méreg által vagy más módon maga vetett véget életének. A kiküldött bizottság talán világosságot fog vetni e titokzatos esetre. — A Charivari torzképrajzolója Cham, Parisban 60 éves korában meghalt, Cham a híres legitimista, gróf Noé fia volt. Atyjának nem nagyon tetszett, hogy fia Ama­dé gróf, a műegyetemnek hátat fordítva , a szépművészetek felé hajolt. A fiatal gróf ezért választott álnevet és mint Noé fia, Chamnak nevezte magát. Híres mesterek műtermében tanult és hajlamainál fogva leginkább a torz­­képrajzolásnak szentelte magát. A „Chariva­ri” - nál Gavarni és Daumier urakkal kezdett versenyezni és e hires művészeknek méltó versenytársa volt. Albumba gyűjtött torzké­pei a társadalmi élet ferdeségeit keményen ostorozzák és a franczia politikai, valamint művelődés­történelemhez becses adatokat­­szolgáltatnak. A boldogult kiapadhatatlan hu­mora sohasem volt sértő, rajzainak becse nem a művészi kivitelben, hanem az eszme­i gazdagságban rejlik. A francziák az „újkor Hogarth“-nak nevezték és nagyrabecsülék Legkiválóbb művei közé a „histoire comiqui de l’assemblée nationale“-t (1848) lehet ne­vezni. A „ Merénylet.“ Bécsben szerdán dél­előtt az a hir terjedt el,hogy éjjel a város kö­zelében a Ferencz­ József-pálya egy vonatára, melyben Rudolf trónörökös ült, lőttek. Kah­lenbergerdorf állomás közelében ugyanis a vonat egyik kocsijának ablaka betöretett vagy keresztüllövetett, de a vagyonban semmiféle löveget­ nem találtak. A hajítás vagy lövés az utolsó vagyont érte A sérülést szenvedett vagyon és a trónörökös vagyonja közé 15 más vagyon volt közbeszurva. Az esetről azonnal értesítették a rendőr-igazgatóságot melynek sikerült is hivatalos nyomozás alap­ján konstatálni, hogy a vaggon ablakát egy fiú pajkosságból dobta be kővel. A fiú, a­kit egy­­ kifürkésztek, azt mondta, hogy csak játékból dobált a kövekkel és minden szándék nélkül, véletlenül találta a koupé ablakát. — A kabuli katastrófa. Olyan ré­mes jelenetek, m­int az angol követségi sze­mélyzet lemészárlása, Kabulban 1525 óta, mióta a város fejedelmi székhely lett, már ismételve előfordultak. 1840 ben az angolok rohammal vették be e várost, melynek pa­rancsnokává sir William Macmagb­en nevez­tetett ki. 1841 ben november 2-án Kabulban egy sereg ember megrohanta A. Burnes, C. Burnes és G. Broadfort angol tiszteket, kik a városban sétáltak s lekaszabolta őket. Még az­nap az egész város fellázadt az angolok ellen, kiknek nagy része leöletett. Nem sok­kal ezután Akbar khán, a most uralkodó emir egy nagybátyja, bevonult hadseregével Kabulba s Macmaghten angol kormányzót is el­fogta. A kormányzó összes tisztviselőivel egye­temben dec. 23-án az emir palotája előtt főbe lövetett. De már 1735-ben is történt ily mé­szárlás. Kabul lakói a persa sah követét, Mahomed Mirza Khant palotájában megro­hanták, őt és kíséretét legyilkolták s bullái­kat végig vonszolták a város utczáin. Egy persa hadsereg sietett a gonosz tettet meg­fenyíteni. Megszállotta Kabult s a város la­­­kói közül mintegy ötezeret lefejeztetett né­hány nap alatt. Akbar nagymogul alatt, ki 1555 től 1605-ig uralkodott, Kabul rövid ide­ig Indiához tartozott, mely időben két ízben megtörtént, hogy az indiai kormányzó egész személyzetével lemészároltatott. 1532 ben Allah Eddin khan Kabulban, székvárosában raeggyilko­latott s palotája felgyujtatott. Ka­bul lakói s az afgánok általában a legbaszu­­állóbb emberek hitében állanak keleten. — Feltűné­st keltő házasságtörési pör. Londonban legközelebb egy házasság­­törési pör kezdődik meg, mely kétségkívül óriási feltűnést fog kelteni. A nő, kit férje házasságtör­éssel gyanusít, London legszebb hölgyeinek egyike, kinek arczképe minden­féle változatban minden könyvkereskedés ki­rakatában látható. Azok pedig, kik a nővel közelebbi viszonyban állottak, és a kiknek aők,­s levelei a válópörben szerepet játszani hivat­­gi vált, igen magas állású egyének. Ezek egyik­le­ge a királyi családhoz tartozik, másik kettő a lord L­gh és lord Lee az angol főrangú­­ világ legtekintélyesebb tagjai. b — Még egy világkiállítás. Madrid­ban, mint a Reutter ügynökségnek jelentik,­­ szintén nemzetközi kiállítást szándékoznak­­ rendezni. A koron­ányhoz a kiállítás és egy­­ állandó kiállítási palota tervezetét már be i­s terjesztették. A tevezetnek csak általános részei vannak megállapítva, a részletek azon-­n­ban még nincsenek kidomborítva. v — A kötéltánczosok királya. Bion-­­ din, a hírneves kötéltánczos, jelenleg Bécs­­e­ben időz, hol legalább is annyit beszélnek­­ róla, mint Nikita fejedelemről. Hanem Bion-­­­din is megérdemli a nagy érdeklődést, mely­­lyel a bécsi közönség iránta viseltetik. Mu­­­­tatványai a maguk nemében páratlanok. A vi­­­lágkiállítási rotundában produkálja magát, hol­­ egy szédítő magasban kifeszített kötélen na-­­­gyobb biztonsággal, könnyedséggel és grácziá­­­­val mozog, mint sok ember a sík főidőn. Mind­azonáltal a szemlélőket borzadály lepte meg,mi­­n­dőn Blondin bekötött szemekkel, zsákba bújva­­ haladt végig a kötélen. Később pedig egy férfiút , vitt át vállain a kötélen. Blondin mutatványait a­­­lkirály is meg fogja tekinteni. Nem lesz ér­­­dekteelen megemlíteni, hogy Blondin, ki je­­­­lenleg már 55 éves, nemzetiségére nézve franczia. Már mint négy éves fia rendkívüli­­ bátorságnak és üigyességnek adta jeleit, a­­­miért atyja a lyoni tornászati tanodába külf­öl­dötte, hol hat hónap múltával az igazgató­ ,­ság által arra képesittetett, hogy a közön­ ,­ség előtt tarthasson mutatványokat. Blondin , volt az, ki tudvalevőleg gyakran ment át a Niagara zuhatag fölött kifeszített kötélen. Az angol trónörökös, ki szemtanúja volt e hajmeresztő produkcziónak. — Blondint ké­sőbb magához kérette, s azt kérde, vajon mit érez, midőn a kötélen megy? „Semmit azon szükségességen kívül, hogy megtartsam az egyensúlyt“, — viszonzá Blondin. — Pungur Béla, magy. kir. távirda­­­­tiszt és szabads. áll. honvéd hadnagy, vala­mint neje szül. Csorna Teréz, maguk és szá­mos rokon nevében elszaraorodott szívvel je­­­lentik: 5 éves gyermekük, Pungur Ter­jes­in­ek folyó hó 9-én éjféli 11 órakor, tü­­dőlok következtében, hosszas szenvedés után­­ történt kiraultát. Kolozsvárt, 1879. szeptem­ber 10-én. Béke poraira! — Szept. 12. — B­é­c­s, szept. 10. Württemberg herczeg Csarniczáról kelt ma esti sürgönye . Kill­es vezérőrnagy hadoszlopa ma reggel 7­/8 órakor Plevlye előtt megérkezett s ze­neszó mellett a városon keresztül vonult. A csapatok fogadtatására a város előtt­­ egy török zászlóalj volt felállítva. A katona­ság — Ő felségét lelkesülten éljenezve, — részint az Avetovina melletti, részint a Prev­lje északi oldalán kijelölt táborba vonult. A keresztény lakosság a bevonulást nagy örömmel fogadja. Az alexandrovói császári találkozásra vonatkozólag a ,D. Tel.“ magas és hiteles berlini forrásból a követke­zőkről értesül: Mihelyt a czár tudomást szer­zett a Bismarck és Andrássy közti gasteini találkozásról, sajátkezű levelet küldött a né­met császárnak, melyben az Ausztria Ma­­gyaror­zág és Németország közti ez új ba­ráti m­anifesztáczió feletti idegeskedésének adott kifejezést. Erre Vilmos császár Man­­teuffelt bízta meg a czárhoz való küldetéssel, hogy őt a gasteioi találkozásra vonatkozólag megnyugtassa, de azt is óhajtotta, hogy Man­­teuffel Bismarcktól valami barátságos üzene­­tet is hozzon magával miért ,s Manteuffel utasíttatott, hogy magát Bismarckkal össze­köttetésbe tegye. Bismarck ezt azonban ke­reken visszautasította, mire a császár eltö­kélte magát az alexandrovói utazásra. Az állami bevételek folytonosan jól folynak be. A július és augusztus havi pénztári eredmény mintegy 4 millióval ha­ladta meg a múlt év megfelelő időszakának eredményét. Szeptember kilencz első napjá­ban is 70 ezer írttal több folyt be, mint a múlt évben. Bécs, szept. 10. Hohenwarth gróf a jogi párti képviselőknek meghívást küldött, hogy a birodalmi tanács megnyitása előtti napon Bécsben jelenjenek meg, a klub meg­alakítása végett. B­é­c­s, szept. 10. Haymerle báró ma ideérkezett. Megérkezése után Andrássy gróf­fal hosszabb értekezlete volt. London, szept. 10. Craubrook lord összehívta az indiai tanácsot. Minisztertanács még nem tartatott és katonai intézkedések felől még eddig semmiféle jelentés nem ér­kezett. Az afgán felkelők a Kabul és az angol katonaság őrállomásai közötti közlekedést­­ megszakították, úgy látszik, hogy a zendülés nagyobb mérvet öltött, mint gondolták, s e szerint a Roberts tábornok rendelkezése alatt álló csapatok aligha lesznek elegendők a fel­­­kelés elnyomására. Szentpétervár, szept. 10. A „Journal de St. Petersbourg" kijelenti, hogy az orosz és a külföldi hírlapok ama tudósításai, melyek az orosz magasabb diplomácziai tes­tületben végbe­menendő és állítólagosan már elrendelt változásokról tesznek említést, ed­dig még semmiféle hivatalos jelleggel nem bírnak. Konstantinápoly, szept. 10. Sav­iét pasa a görög török bizottság mai ülésé­ben részletes emlékkönyvet fog átnyújtani a görög küldötteknek, egyszersmind azok nyi­latkozatait raegczáfolandja és ki fogja fejteni amaz okokat, melyek a portát a berlini kon­gresszus 13-ik jegyzőkönyvének elfogadására bírták. Mondják, hogy a görög­­küldöttek uta­sítást kaptak egyelőre ez iránt nem nyilat­kozni s a portának a 13-ik jegyzőkönyvre vonatkozó fejtegetése alapján, a fenforgó kér­dések tárgyalásába bocsátkozni. London, szept. 10. Indiából érkezett újabb hírekből kitűnik, hogy az emir ás Ca­­vagnari közti viszony meghidegülése aug. 7-én vette kezdetét. — Az angol őrkiséret és az emir csapatai közti viszályok gyakoriak vol­tak, melyeknél a nép mindig ez utóbbinak pártján állott. A büntető törvénykönyv 1880. január 1-én lép életbe. Ez időpontot szán­dékoznak felvenni az életbeléptetési törvény első­r­ába. Csak rendkívüli okok akadályoz­hatják meg az életbeléptetés elhalasztását. Ily rendkívüli ok volna, ha a ház nem tár­gyalhatná kellő időben az életbeléptető tör­vényjavaslatot. Arról az eszméről illetékes körökben letettek, hogy az anyagi büntető­­törvénykönyvekkel bevárják az eljárási kó­­dexet, jóllehet ez is készen van. E hó vé­gén összeül az igazságügy miniszter által egy­behitt enguéte. Ha ez simán letárgyalja az új életbeléptető törvényjavaslatot, e javaslat még októberben a ház elé kerül. A kezdetben terve­zett három havi határidőre most már nem lesz szükség, mert parl­ament választások nincse­nek küszöbön, melyekre az ellenék tavalyi vádja szerint­­ preszsziót lehetne gyako­rolni a büntetőtörvénykönyv által; a bírák­­ról és ügyészekről s általában jogászainkról pedig feltehető, hogy a büntető és rendőri kodexet már betanulták; Így tehát az élet­beléptetés, az illető törvény letárgyalásától számított rövidebb határidő alatt is megtör­ténhetik. A ref. konvent Debreczen, szept 10. A ref. hitv. egyetemes konvent tanács­kozásai ma nagy érdeklődés között nyittat­tak meg. A gyűlésre a fővárosból s a vidék­ről sok kitűnőség jelent meg, mintegy száz tag. A gyűlés a főiskola díszes nagy termé­ben tartatott. A megnyitó beszédet K. Vay Miklós mondá. A megnyitó beszéd kiterjeszkedett a protestáns egyházi s iskolai életben köze­lebb fölmerült összes momentumokra s elő­sorolta a konvent tárgyalásainak főpontozatait. E tárgyalások között első helyet a zsi­nati előmunkálatok foglaltak el. Ezekre néz­ve elfogadtatott Molnár Aladár indítványa, mely szerint bizottság küldetik ki az egy­házmegyék részéről beadott vélemények ösz­­szegezésére. A tanácskozás második s legfontosabb pontját képezte a főfelügyeleti jog kérdése. Ez ügyben Vay Miklós dr., Lónyay Menyhért gr., Nagy Péter, a két Révész, Mocsáry La­jos s mások szólaltak fel. Különösen Mocsáry terjedelmes beszédben élesen megtámadta a kormányt, a­miért ez az iskolák feletti fel­ügyeletet kezébe ragadni akarja. Az általá­nos vélemény oda irányult, hogy nem kell kormányi, hanem egyházi felügyelet az isko­lák felett. A konvent elhatározta, hogy a mondott értelemben javaslatot dolgoztat ki, s e czél­­ból gr. Lónyay elnöklete alatt bizottságot vá­lasztott, melynek tagjai: Révész Imre, Mo­csáry Lajos, Nagy Péter, Beöthy Zsigm­ond,­­ Molnár Aladár és File Lajos. A gyűlés félegykor véget ért. A kon­­­­venti tagok tiszteletére d. u. 2 órakor diszebéd tartatott. KÖZGAZDASÁG. (Egyesült erdélyi takarékpémtár) for­galmi kimutatása 1879. évi augusztus hó­ról. Bevétel: Pénztármaradvány áthozat 99.262 frt 67 kr. Betétekből 20.235 frt 70 kr. Leszámítolások visszafizetéséből 80.805 frt 21 kr. Kamat és földíjakból 1799 frt 54 kr. Összesen: 202.103 frt 12 kr. Kiadás: Betétekre 20.026 frt 43 kr. Leszámítolt vál­tókra 70.093 frt 23 kr. Értékpapírok kama­taira 129 frt 16 kr. Osztalékra 504 frt. Nyílt rovatra 25000 frt. Értékpapírra 23425 frt. Adóra 315 frt. Folyó kamatokra 32 frt 87 kr. Irodai s kezelési költségre 310 frt 20 kr. Pénztármaradvány 62.267 frt 23 kr. Összesen: 202.103 frt 12 kr. Révaii tessado Szept. 11-én 1879 Magyar arany­járadék ..... 91.80 KwikiQci,tári uU1t4al' á iS! : Magyar kel.-vasút 2 kibocant. államkötv. . 82.76 Magyar kel.-vasút 1876. év­i államkötv. . 74 — Magyar vasúti kolcaön kötv..........................110 76 Magyar földtehem­entesk­ézi kötvény . . 87.76­­ Temeai földtehermun. kötvény.......................85.76­­ Erdélyi földtehennentesitsi köt­vény . . . 86.50 Horváth-Slavon fMdtehennon. köt. . . . 87.75 SzőlődénDH váltsági kötvény........................88.75 Oszt. egységes államadós­ág papírban . . 66.60­­ Oszt. egységes fillamadi­óság ezöstben . . 68.00 , Oszt. aranyjáradék....................................... 79 70 | 1860, állam-sorsjegy......................................128.20 | Oszt. magyar bankrészvény.................... 820.0­1 Oszt. hitelintézeti részvény...........................264.80 Magyar hitelbank........................................ 246.— Ezüst ......................................................—•— I Ca. k. arany . .................................. 669.— Napóién íd'or ,.................................... 934.'/, Német bitód, mark................................... 57 80 IjondoD .........................................................117.76 Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő K . PAPP MIKL­ÓS,

Next