Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)
1879-07-10 / 156. szám
XIII. évfolyam. 156 dik szám. Kolozsvárit, csütörtök, 1879. július 10. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre..................................10 frt. — Félévre.........................................8 frt. — Évnegyedre...............................4 frt. — Egy hóra....................................1 frt 50. HIRDETÉSI DIJAK: OtaiOr hM&boaott farmon‘isor, vafy tertlUUntk Ara O fcr. NAGY HIRDETÉSEKNÉL KEDVEZMÉNYEK: IClndMi hmUM«nUn 10 kr. béljafillerek külön • ■ArnHUttk. rriLTTBR: Soronként, vagy annak balra UR kr. HLCL A .UOK : _______ Hirharanfban soronként 1 frt. A ..Magyar Polgári' Olyai anáinalnak ára 7 kr. Ntortalanul beküldött kftalamények nem feltöttelnel, ismerttlen kéxböl 10ti bénaeatatiaa lovait!t nem tagadtatnak el. Haunálatlan kéziratok nem adatnak vlaaxa. ~ SZERKF.ZTOSÉGI IRODA : a Lyotoa-ayaflidákaa (Tiorá a lapimIUkIrdaaét IllrtO kOalemdnyek IntaaaaidAk.) KIADÓ-H HIVATAL : A LyotMia-ayoatóQ központi Irodájában, fötór gr. TU aki Osasokae-kái (kova aa alMsMliliaiai tk, birdatéaak, oylltt'ii eaikkak !atdaandö!.) KOLOZSVÁR, JULIUS 0. ; ________ I Képviselői beszámolók. Az országgyűlések befejeztével, de hosszabb szünetek alatt is szokásban van, hogy a képviselők fölkeresik választóikat, számot adandók saját működésük, a lefolyt ülésszak munkaeredményei s a politikai helyzet felől. Az ily „beszámolót sokszor minden egyéb, csak az nem, amire neve vall. A parlamenti munka közben vagy jö , vendő események küszöbén tartva, egyszerű — s többnyire kevés értékű — nézetnyilvánítás, vagy ígéretek és combinatiók halmaza, melyek nem ritkán tendentiosus ferdítések ; jobb esetekben is , reális alappal alig bírnak, sőt gyakran nem is bírhatnak. Ily körülmények közt a képviselő rendesen vagy tisztán a reklám-zaj végett tartja beszámolóját, vagy egy kény- szerű formalitásnak hódol kelletlenül. A mai helyzet egészen más, — már I. i. csak a szabadelvűpárti képviselőre nézve, mert az ellenzéki, ha „beszámol- ni” akarna választóinak, legfeljebb a ke- serves felsüléseket sorolhatná elé, me- lyeket az oppositió ez év folytán minden lépten-nyomon tapasztalt. Bevégzett tényekkel, a parlamenti áldásos munka egész sorozatával állunk szemben. Akik tavaly a szabadelvűpárt prog- rammjával léptek választóik elé, önérze-1tésen rámutathatnak ama programra meg- és cáfolhatlan sikereire. A külügyek mostani helyzete világ lagosan kitünteti, hogy a múlt évben még széltében hangoztatott aggodalmak és vádak alaptalanok voltak, a monarchia vol szér férfiai helyes utat követtek, eljártá Bukat siker koronázta. A belügyek tekintetében a kormány a lefolyt ülésszakban nagy munkát végjőzett, nevezetes reformokat hozott létre.És daczára egy országos csapás zavarós közbejöttének, minden irányban megfelelt ■ azon feladatnak, melyet ő és pártja magára vállalt. A képviselők ezt most el kellene , hogy mondják választóiknak. Rá kellene mutatniuk a tények argumentumaival arra, hogy mennyire igaztalanul rágalmazták álláspontjukat a törekvéseiket ; és hogy azok, akik még tavaly hazaárulással vádolták a szabadelvű pártot, mennyire nem tudták bebizonyítani vádjaikat s azt, hogy a hazát csupán ők menthetik meg. Politikánk sok tekintetben valódi diadalokat tud felmutatni, melyek elől még a legmegrögzítttebb ellenzékinek is bizonyos reservált állásba kellett hogy visszavonuljon, hallgatagon bár, de elismerve a valóban megtámadhatlan intézkedések helyességét. A szabadelvű képviselőnek van mivel beszámolnia választói előtt. És elégtételt szolgáltat pártja ügyének, kötelességet teljesít, midőn ezt az országgyűlési szünet alkalmából meg is teszi. Világosítsa föl a rendelkezésére álló adatokkal a népet, hogy mennyivel többet ér, mennyivel biztosabb sikerű a higgadt, józan politikai irányzat ama délibábok hajhászásánál, melyeket az ellenzék szokott előtte kápráztatni — tizével vagy százával, amint épen kedve tartja. Hisz úgy sem felelős érte senkinek! Mutassanak rá, hogy csak az várhat eredményt, aki dolgozik; dolgozni pedig csak a földön lehet, a munka mivolta és nehézségeinek számbavételével, onnan a magas egekből, hova az ellenzék szokott felszárnyalni, sok szép tájékot láthat ugyan az ember, de e mellett felkopik az álla, s még nyakát is szegheti. A kormány és a párt egy év lefolyása alatt megcáfolta a gyanúsítások egész özönét, bebizonyította, hogy a haza érdekeit mégis ő képviseli és oltalmazza a legjobban. Kívánatos dolog, hogy képviselőink constatálják ezt a választók előtt, kiknek nagyobb része nincs azon helyzetben, hogy más után alapos értesüléseket szerezhesen az eseményekről. ------------------------ra fog rájönni. A jelszóvá lett takarékosságnak is meg lett a maga hátránya, s ezt csak az ügyek helyes beosztásával s a személyek czélszerű alkalmazásával lehet eloszlatni. Le kell venni a teherből azok villáiról, akiknek túlságosan sok jutott s tenni belőle azokéra is, akik többet is megírnának. Szapáry dr. már is lényeges javítást tett az ügyek intézésére nézve azáltal, hogy az ügyek referáciáját a miniszteri tanácsosokra bízta, ezáltal elérte azt, hogy az egyes ügyeket oly fől fiúk adják elő neki, akik azt ismerik s magasabb szempontból is szakszerűen kifejteni bírják. (Hon.) TARCZA: A színház a franczia forradalom alatt. — C. Duval után: Tussal G. — (Folytatás.) III. Fennebb mondók, hogy a forradalmi szinház IX-ik Károly első előadásakor kezdődött. E naptól fogva J. Chenier tragédiájának nagy hire lett. Előttem van egy „Jelentés a Comédie l'rancaine-ben jul. 23-án éjjel lefolyt dolgokig0 ’xvf^u»^u'guard miniszter ármányainak . j" hazafiak — irja a névtelen szerlf°i 7 szengoru?n szemlélték a múlt éjjel felfolyt eseményeket, mint amelyek azt bizonyítják, hogy a miniszteri befolyás még min-Ji* rr! ,nek, reánk * TM még nem ■ emelkedtünk föl a közszellem színvonaláig mely felé pedig már egy év óta törekszünk.A színészek, kik nem tudják mi okból a [nemzetéinek vallják magukat, az egész [Szövetségi idő alatt egy oly darabot se adtak, mely a népben erényes eszméket keltettvolna föl, holott a színházaknak ez volna föliratuk egy szabad országban. Készakarva Isok oly darabokat hoztak színre, melyekből az udvaronczek émelygős hízelgése rí ki, s Melyekben az emberi nem legbotrányosabb Prostitutiója van megszentesitve. A megyék szövetségeseinek jó polgárai, s a párisi jó polgárok többször hangoztatták, hogy IX. Károly, Barneve 11 és César halála stb. adassanak elő, de minden törekvés meghiúsult. A Cordelia-kör közgyűlési határozat következtében küldöttséget menesztett a bohóczokhoz — kik elég vakmerők valának megvetéssel fogadni azt — de ezek azt merték mondani, hogy IX. Károly egy gyújtogató darab, s bár tekintettel kell lenniük a közönség óhajtásaira, de felsőbbjeik, a miniszterek kedvét még inkább tartoznak teljesíteni. Később megtudtuk, mégpedig épen egy pár színésztől, hogy Guignard adott határozott rendeleteket a színháznak. Tegnapelőtt a közönség ismét követelte IX. Károlyt, s zúgolódott az elutasítás fölött; fölfegyverkezett polgárok, — félrevezetve azok által, kik őket vezeték, — azt terjesztették, hogy itt bizonyos ármány lappang, melyben Anton, a derék polgár is részes, kinek már csak a nevétől is elsápadtak a szabadság ellenei; hogy ez ármány tegnap ismétlődött volna, s e hírre az aristokratia minden fogdmegével egyszerre talpon volt. Mottier, Bailly megkeresésére rendkívüli karhatalmat küld a színházba: végre IX. Károly színre kerül, de minden intézkedés meg volt téve, hogy a közönség soraiban valami rendzavarót keressenek föl. Főleg a Cordelia-körhöz tartozók ellen volt intézve a harag, kiket az egész teremben keresnek, végre meglátják őket elnökük körül. Ürügyet keresnek boszantásukra. Fölvonások között, mint mások, fövegeiket ők is föltették. Meg van a nagy bűn. Susognak, szaladnak, csendőrökért kiáltanak; minden csendőr talpon van, de a cordeliák önkénytesen visszavonultak csöndesen. Elhagyják a termet s csak egy föveg lett letartóztatva, miután teljes csend állt be. Ez hű előadása annak, ami tegnap a Francaisban történt. Reméljük, hogy a színészek okulnak a kapott lecskén, s ez alkalomból változtatnak azon visszaéléseken, melyek csak egy oly megromlott országban virágozhatnak, mint a régi uralom óhajtana vissza. A Cordelia-kör még tegnap esti gyűléséből fölszólította a többi 59 kerület, hogy tartsanak gyűlést, s mondják, hogy jövőre a főváros színházaiban a katonai hatalom ne fenyegesse többé a nézőközönséget, hanem tartsa magát távol, s a polgári hatóság őrködjék a rend fölött, mint a melynek egyedül van joga a teremben őrséget gyakorolni.“ IX. Károly újra szinrehozatala csak néhány nappal előzte meg a Klastrom szigorait; ez I. Fiavce 3 felvonásos darabja, melyhez Breton irt zenét. E darab Lauron Zárda czimű darabjára emlékeztetett. S ismét Collot d’Herboishoz értünk, ki újólag kilépett két darabbal. A hazafi családja, nemzeti darab 2 felvonásban ; és Socrates pere 3 felvonásban; mindkettő rosszul fogadtatott. Az 1790 ik évben történt Desilles hadnagy szép cselekedete, ki is a nancy-i helyőrség fölkelésekor, miután hasztalan igyekezett a katonákat kötelességeikre visszaterelni, szurony szúrásoknak tette ki magát, csak hogy átkarolva tarthassa az ágyút, mely már a nemzeti hadsereg és az esküik mellett maradt csapatok ellen szegeztetett. E tárgyra két darab íratott: Polgári vonás, egy felv. dalokkal, Desaur és Bretontól, és Desilles sírja Desfontainestől. Ez év szüleménye még Nicodéme a holdban vagy békés forradalom, 3 felvonásban Beffroy Jakabtól, ki Cousin Jaques név alatt volt ismeretes. Th. Muret érdekes sorokat szentelt e 1 darabnak : „E Nikodéme, kit Beffroy divatba hozott, egy őszinte, egyszerű parasztember, kinek természetes jóindulata sok furfanggal van vegyítve, ki sokat hasonlít Sancho Pansához. Cousin Jaques, az ő Nicodéme-ja által a forradalom hívének vallja magát, de oly forradaloménak, mint a fölvilágosult, nemes szellemek álmodtak. Elfogad minden reformot, mindent elvet, de végletek és erőszak nélkül, amint ezt a darab második czíme is bizonyítja, melynek Nicodóme a hőse. Nikodóme léghajóba ül, s oly magasra emelkedik, hogy végre a holdba ér. Ott egy népet talál, mely jogosan panaszol sok viszszaélés ellen; udvaron azokat is lát, minek mindig voltak, s lesznek a földön; s egy uralkodót, kiben a világon a legjobb szándékok vannak, de ki oly egyénekkel van körülvéve, kiknek az áll érdekükben, hogy meg csalják. Egy vadászati kirándulás alkalmából az országnak egy oly részébe megy, melynek lakói fog panaszolni vannak földesuruk ellen. Ám ez az mindent elkövet, hogy Lunatikus őfelsége a boldogság színét és kifejezését lássa maga körül. S azt akarja, hogy e föladatában a helység papja is segítse; de a becsületes pap, ki érdeket hivei érdekével azonosítja, s segítségét kereken megtagadja, sőt szemrehányásokat tesz a földesúrnak . F ö l d e s u r : „Mi a többi nagyok egész ország fölött, Feleded-é, hogy kik vagyunk? a pap: „Ti nagyok, gondoljatok a kicsinyülre, S ne feledjétek, hogy azok is emberek!“ A pap még feljebbvalója: a gőgös világi prelátus előtt se titkolja el az igazat, ki a császár kíséretében van, s ki kerületével mit se törődik, mert minden gondja az, hogy jó udvaroncz lehessen. Nikodéme leszáll az égi szekérről, min a Hold lakói, s főleg a császár csillagásza, kinek tudományos látcsöve mindig azon távoli golyóra van szegezve, mit Földnek neveznek , nagyon elcsodálkoznak. Az útonöt meghallja a Hold lakói panaszait, s viszont ő is elmondja saját hazája bajait: a dolgok folyása mindkét helyen egyforma volt. Ekkor tanácsolja, hogy tegyenek úgy, mint ők tettek a forradalom alatt, kivéve némi részleteket, mik nem utánzásra méltók. Nikodéme a császár környezetébe jutva, sokkal bölcsebben beszél neki, mint államtanácsosai, s fölfedez előtte mindent, mit eddig oly gondosan elrejtegettek. A derék ember elkeseredik, hogy ennyire meg volt csalva; fölfezi magában, hogy ezután saját szemeivel fog látni, s minden közérdekű reformot kihirdet. Nikodéme még többet tett, minthogy egy jó indulatú fejedelmet jó útra térített : egy miniszterelnököt is szerez, s más nagyokat, kik — miként ő mondja — „nem oly ördögök, a mily feketék.“ Még az udvari prelatust, a „Hold püspökét“ is megnyeri okoskodásaival Mindez vegyítve van mulatságos jelenetekkel az országos , különösen a házassági szokásokról, s két három nő igyekezetéről, kik egymástól vitatják az utas meghódítását. Beffroy nagy könnyűséggel csinálta a dalokat. A darabjaiban előforduló alakokat mind ő alkotta, s ezek darabjait víg operákká teszik. Dalai közül nem egy lemaradt.“ (Vége köv.) Gróf Szapáry pénzügyminiszter a szünidőt egész odaadással fordítja a ressortjában előforduló hiányok felderítésére s a javításokhoz megkivántató előmunkálatok megtételére. Minisztériumának minden egyes ügyi osztályát meglátogatja. Bizonyára sok hiány Külföld. Konstantinápolyból Írja jun. 30-tól a Köln. Ztg. levelezője: Az utóbbi hetek izgalmai nem maradtak hatás nélkül a szultán személyére. Abdul Hamut újra olyan ideges izgatott állapotban van, hogy igen nehéz vele érintkezni s bizalmas környezetében sok minden megjegyzést tesznek rá. Azon körülményt, hogy a szultán a múlt héten sértő és fenyegető tartalmú leveleket kapott, a palotai clique arra használta, hogy újra összeesküvési híreket hozzon forgalomba. Pedig a levelek nem a nép köreiből, hanem egy magas állású férfiútól indultak ki, aki velük akarja a szultánt czéljainak megnyerni. Ozmán pasa nagyon jól tudja, ki írja e leveleket; ha akarta volna, úgy azok nem is jutnak a szultán kezébe. De ez nem illett tervébe. Maga is oda hatott, hogy a szultánt megijeszsze. Ezt most elérte s a megrémült szultán ismét ő belé helyezte minden bizalmát . Jelenleg Fund pasa, ki mióta disponibilitásba helyeztetett, jövedelme nagy részét elvesztette s háztartása költségeinek fedezésére már ezüstneműit is elzálogosította, az angol nagykövetséggel még egyie dolgozik Ozmán ellen, kit viszont az orosz nagykövet támogat. De ez idő szerint nem valószínű, hogy Ozmán ellenségei felülkerekedhetnének. Róma, jul. 8. A progressisták megtartják a hatalmat. A Depretis Farini-Cairol combinatio létesült; pénzügyi prograramjukat elfogadták a senatus irányadó körei. Opportunitási szempontból elhatározták, hogy Depretis és Farini nem lépnek a cabinetbe. A cabinet élére Cairolit állítják, tagjaivá pedig saját főbb embereiket teszik. Magliani Depretis pénzügyminisztere megtartja tárczáját Depretis átveszi a pártvezér szerepét, Farini pedig közvetítő lesz a progressista csoportok közt. A cabinetnek valószínűleg következőképen megállapított névsora ma terjesztelik szentesítés végett a király elé : Cairoli kormányelnök és külügyminiszter, Vili belügy-, Magliani pénzügy , Bonelli hadügy Baccarini közlekedésügyi-, Pessina igazságügyi, Grimaldi földmivelési , Bacelli közoktatási , Brin tengerészeti miniszter. Az olasz viszonyoknak megfelelő és állandóságot ígérő minisztérium véglegesen leszorítja Selláékat a térről. A külpolitikát illetőleg minden a régiben marad. A karlovoi zsidó üldözésről írják a „Pol. Corr.“-nek, hogy m. hó 2- án körülbelül 60 zsidó menekült tért vissza Karlovóba, a keletruméliai főkormmányzó engedélyével. De inig terjedt el megérkeztük hire a városban, midőn a lakosság a zsidók szállása felé rontott s a ház lerombolásával fenyegetőzött, ha rögtön ki nem takarodnak a városból, minek következtében a zsidóknak Kudjernán keresztül Philippopolba kellett visszatérniök. A bolgár közegek azzal mentegetőznek, hogy a zendülést az a 860 özvegy idézte elő, kiknek férjei a török által előidézett karkowi vérfürdőben elvesztek. E mentséget azonban csak Tseretlev herczeg orosz biztos akarta elfogadni, a többiek a vétkesek megbüntetését kérik. Aleko pasa ennek következtében négytagú bizottságot nevezett ki az esemény megvizsgálására. A bolgárok különben mindenütt a legnagyobb kihágásokat követik el. A kivándorolt mohamedánok házait lerontják úgy, hogy számos faluban a menekült mohamedánok összes ingatlan vagyonát teljesen elpusztították. A bolgárok ezáltal hihetőleg lehetetlenné akarják tenni a törökök visszatérését A porta, mihelyt a karlovoi eseményről értesült, felszólította a főkormányzót, hogy a törvénynek és minden lakos jogának teljes érvényt szerezzen. A Kelet-Ruméliába kivándorolt muzulmánoknak a török kormán által óhajtott hazatelepítése megvalósításár pedig öt tagú bizottságot nevezett ki a direktórium, melyhez még a muzulmán menekültek részéről is fog két delegátus csatoltatni, hogy az illető beadványokat átvegyél megvizsgálják és a bizottság elé terjesszék. A protestáns iskolák múltja. (Cseresi Kálmán tr értekezéséből, az orsz. közép tanáregyesület debreceni gyűlésén.) (Vége.) A nagy szabadságot, mely a mint tők,szabadossággá fajult, némelykor ilyen estek után szigorítak, de nem oly könnyű , mert ám a disciplinai reformok foganatos tája. Az összes tanulók, egy „nyavalyás“ hij kivételével, fellázadtak s ibimus non romandimus kiáltással ola akarták hagyni a váró ! Egyszer a városi asszonyok nagy sírása ki ki is vonultak a Hajdúságba s úgy kell , őket visszadiplomatizálni. Hasonló ,sikoltos történt Sárospatakon, hol Diszkóra vándoroltak át a muzsafiak, az ifjúság egyetemi szervezettel birt. Első volt a senior, ki egy ideig félévre volt választva s egy adag ételt kapott, 1657. innen módosult a szervezet. Tekintélyét nagyban emelte a javadalmak kiosztási joga, mert ő kezelte a bursa migra vagy sakra nevű pénztárakat, melyek jövedelme részben külföldre készülő ifjak segélyezésére fordittatott mint neve is mutatja. A fisens rebolale jövedelmei még bizonyos arányban a tagok közt osztottak ki, ennélfogva rangsorozatot kaptak mint a Burschoknál szokás. A seniort rangban,állásban követte a contra seriba, ki rendőri tisztelt vitt, s a seniornak segített. Az oeconomus költötte fel a tanulókat, még pedig nyáron hajnali 3 órakor. Szerdán s szombaton kisepertette az udvart, s szombaton latin órákat tartott, vagy ha az nem telt, a bibliából olvasott fel. A coqus kötelessége volt a városon, a polgároktól begyűjteni ételadagokat vagy a helyett adott váltságdíjat. Az explorator feladata volt d. e. 1 órakor és d. u. 2-kor szemügyre venni a várost, hol lesz vigalom, hogy ő énekes társaival mulattassa a vendégeket, persze illő mennyiségű naturalis kórt. A lotor mosatta fel az edényeket. Nem valami kedves hivatal lehetett, mert míg a többiek pénzbírságot fizettek , ennek három havi hivataloskodását büntetésből egy negyedikkel toldották meg. Végül éjjelente két vigil ügyelt föl a biztonságra és tisztaságra. Ezeket a senior jelölte ki a magyarul beszélőkből, kiknek gúnyneve hungarisantes volt. úgy látszik, oly erős volt a magyar nyelv szeretete, hogy egy évben egyszerű és többször ritkán került a vigilség. A rendes tanárok s praeceptor publikusokon kívül működtek paedagnuncok is, kik privátoktatást adtak. A tantárgyak közt az ének nagy szerepet játszott, még pedig gyakorlati czélból, mert temetéseknél s egyébkor jövedelmi forrást képezett. A kántorok tehát nem falusi értelemben szerepeltek. Azután a latin és vallási tárgyakra volt súly helyezve, de a magyar nyelvet sem mellőzték, sőt igen régi múltból van adatunk annak tanítására. A számtanból sokra nem vitték, mert egy 1591-beli arithmetica azt mondja, hogy difficile est, quod pulcrum est a pedig a számtan is bajos s a ki azt megtanulja is, hamar kifittyen a fejéből. A regula societatisról azt jegyzi meg, hogy annak a magyar nem sok hasznát veszi, mert igen rest fizető vastag nyakú nép. Az adófizetés átkos nyomorúságait tehát akkor is csak oly kedvtelve emlegették őseink, mint mai napság a Tisza Kálmán kormánya alatt. . . A főiskoláknak akkoriban nem volt nemhéz könyvtárra tenni szert, mert minden pap és tanár odahagyta könyveit, sőt hazánkban az »könyveket nem is tekintették a többivel