Magyar Polgár, 1879. július-december (13. évfolyam, 148-291. szám)

1879-10-10 / 232. szám

a e ja S«‘ ^ ^ P* fi e W aaM^r^^toBJaryDnoDIC^ e a 8 t 2 l 1 I 1 I I e­ gedélynél fogva bátor leszek előterjeszteni a­­ kormány nézetét a legközelebbi teendőket il-­­­letőleg. (Halljuk !) Mindenek előtt azt kívánom megjegyez­ni, hogy oly tárgy, a­melyet a t. ház teljes ülésében az­onnal tárgyalhatna, a múlt ülés­szakból csak is kettő maradt fenn, jelesen a zárszámadási bizottságnak két jelentése. Ezek­­­nek mielőbb tárgyalását óhajtanám annyival inkább, mert esetleg az egyik jelentésre néz­, de a végmegoldás előtt talán még egy köz-­­beeső határozat lenne hozandó, a­mely iránt annak idejében az indítvány meg fog tétet-­­­ni, s az, hogy befejeztessék, czélszerű volna, hogy a kérdés mentül előbb napirendre tü­­kössék A­mi a többi ügyeket illeti, a kormány­nak óhajtása volt a képviselőháznak, mihelyt visszajön, a költségvetést azonnal beterjesz­teni. Saját költségvetéseinkkel készen is va­gyunk, de a talán mindenki előtt ismert ok­nál fogva a közös költségvetés még teljesen el nem készülhetett, a pénzügyminiszternek pedig óhajtása az, hogy a költségvetést a hozzátartozó egyéb javaslatokkal együtt egész teljességében nyújthassa be, hogy pénzügyi helyzetünknek úgy, a­mint ő azt felfogja és ügyeit elintéztetni kívánja, teljes képét nyújt­hassa. Azt hiszem azonban, és a kormány mindent meg fog a czélból tenni, hogy még ezen hónap folytán a költségvetés ily módon is előterjeszthető legyen az. házban. Különben részint beadva vannak és a bizottságok által való előkészítésre várnak, részint azonnal beadhatók, részint rövid idő alatt beadhatók lesznek igen számos törvény­javaslatok, így pl. az igazságügym­inisztérium részéről be van adva a polgári törvénykezé­si rendtartásról szóló törvényjavaslat; be van adva a közjegyzői díjakról szóló törvényja­vaslat ; beadható azonnal és be fog adatni az osztrák magyar bank némely a földhitelre vonatkozó kiváltságainak a magyar földhitel­­intézetre kiterjesztéséről szóló törvényjavas­lat és igen rövid idő alatt beadható lesz a csődtörvény. A kereskedelmi minisztérium részéről rövid idő múlva beadható lesz egy törvény­­javaslat a fiumei hajózást illető csekély pót­­hitelről, t­ovábbá a philloiera kiirtása tár­gyában létrejött nemzetközi egyezményről szóló törvényjavaslat, és remélem, hasonló­­kép igen rövid idő alatt beadható lesz a pénz­ügyminiszterrel egyetértőleg Boszniának és Herczegovinának a közös vámterületbe vo­násáról és némely vámkürzet megszünteté­séről szóló törvényjavaslat, melyeknek, vala­mint általában a közgazdasággal kapcsola­tos ügyeknek előzetes tárgyalása végett a ke­reskedelmi miniszter úr kérni fogja a t. há­zat egy közgazdasági bizottság megválasztá­sára. A pénzügyminisztérium részéről, elte­kintve az általam már érintett költségvetés­től, beadható lesz a keleti vasút részvényei beváltására kitűzött határidőnek meghosz­szabbításáról,­­ a sugárúton és nagykör­úton építendő házak adómentessége iránti kötvény meghosszabbításáról szóló törvény­javaslat; és a pénzügyminisztérium már tü­zetesen foglalkozik a bélyeg- és illetékekről, valamint az adó behajtásáról szóló törvények czélszerű módosításával, s a pénzügyminisz­ter úr reméli, hogy képes lesz azokat még ez ülésszak folyamán a ház elé terjeszteni. A honvédelmi minisztérium részéről be­adható lesz az 1868: 40­­. sz. 11. és 13. szakaszai rendelkezésének, illetőleg a had­sereg hadi létszámának a monarchia mind­két államára nézve megállapított ujonczjuta­lék mennyiségének 10 évre fentartásáról szóló törvényjavaslat. Ezzel természetesen kapcso­latban én mint utána következő, az 1880. évre kiállítandó ujoncz- és póttartaléki juta­lékok megajánlásáról szóló törvényjavaslat. Remélhetőleg nem nagyon sok idő múlva be­adható lesz a védtörvény némely határoz­oá­nyainak módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez ma még be nem adható, de a létszámá­ról szóló törvényjavaslat beadása, miután en­nek érvénye határidőhöz van kötve, termé­szetesen el nem halasztható, minthogy ez m­­nt intézkedni még ez évben okvetlenül szükséges. A közlekedésügyi minisztérium részéről be van adva az utakról szóló törvényjavas­lat és a közlekedési miniszter úr kérni fogja, hogy az a már megválasztott bizottság által előzetes tárgyalás alá vétessék. Be van adva a déli vasút megosztásáról illetőleg olaszor­szági vonalaink eladásáról szóló törvényja­vaslat. Be van adva az első gácsországi vas­útra vonatkozó 1871. évi 38. és 1875. 40. törvényczikk némely határozmányainak mó­dosításáról szóló törvényjavaslat, melyeknek előzetes tárgyalását annak idejében hasonlag kérni fogja a közlekedési miniszter úr, bár lehet, nem rögtön, miután remény van arra, hogy a vasutakat illetőleg, még más igen fontos javaslatokat fog nem nagyon sokára a t. ház elé terjeszteni. Rövid idő alatt bead­ható lesz ugyancsak ezen minisztéri uma ré­széről a lánc­hajózásról szóló­­javaslat. A közoktatásügyi miniszter úr részéről rövid időn be lesz adható a József-műegye­tem és állat­gyógyintézet állandó elhelyezése végett szükséges építkezésekről szóló tör­vényjavaslat, továbbá az ülésszak folyamá­ban okvetlenül s lehetőleg mentül elébb a középtanodákról szóló törvényjavaszlat, s har­madszor a műemlékek fentartásáról szóló tör­vényjavaslat. A­mi már engem illet, nekem lesz sze­rencsém mint miniszterelnöknek már most benyújtani törvényjavaslatot a magyar állam­polgárság megszerzéséről és elvesztéséről, (He­lyeslés) melynek előzetes tárgyalását illető­leg kérni fogom a t. házat, hogy külön bi­zottságot választani méltózt­assék. Továbbá ugyancsak e minőségben lesz szerencsém be­adni az ő felsége legmagasabb udvartartási költségeiről szóló törvényjavaslatot, mivel mint méltóztatnak tudni, a most fennálló törvény érvénye ez év végével megszűnik, ige az sze­encsém ugyancsak e minőségemben beadni, s erre vonatkozólag külön bizottság válasz- t­ását kérni, a Bosznia és Herczegovina köz­­gazgatása tekintetében szükséges intézkedé­s­ekről szóló törvényjavaslatot. Végre mint belügymin­iszter ez alkalommal, a legköz­­­ebbi napokban csak egy kis locális érdekű le nem minden fontosság nélküli törvény­­avaslat beadását helyezem kilátásba, mely Ifj­ Szegednek Szegedhez csatolásáról szól. Ezek azok, miket részletezve a legkö­zelebbi teendők iránt a kormány nézeteként elmondani bátor voltam. Összefoglalva kéréseimet, ezek a követ­kezőkben öszpontosulnak : Métóztassék a t. ház a zárszámadási bizottság két jelentését minél előbb napirendre tűzni. Továbbá ke­gyeskedjék az általam most jelzett három bizottság választását, melyre nézve az indít­ványt azonnal meg fogjuk tenni, elhatározni és azon bizottságokat megválasztani. Méltóz­­tassék valamennyi megválasztott és megvá­lasztandó bizottságokat arra utasítani, hogy mentül előbb alakuljanak meg, s hogy a hoz­zájuk utasított vagy utasítandó törvényjavas­latok előzetes tárgyalását kezdjék meg. Ha ezek megtörténtek, tekintettel a több felől fölmerült kívánságra is, (Halljuk!) azt hi­­szem, igen helyesen és minden mulasztás nélkül lehetne azt mondani, hogy a t. ház tíz vagy tizenkét napig érdemleges ülést tar­tani nem fog, de ülések tarthatók lesznek azért, hogy a jelzett törvényjavaslatok be­­nyújtathassanak a tárgyalás végett a megvá­lasztott bizottságokhoz áttétethessenek. Ez az, a­mit a t. háznak előterjeszteni köteles­ségemnek tartottam. Irányi Dániel szerint a miniszterel­nök nem mondta azt, hogy az általa el­sorolt tárgyak ezen második ülésszaknak programmját képezik. Szereti hinni, hogy a programmba még más tárgyak is fel fognak vétetni, így a polgári házasságról, a közigaz­gatási bíróságokról, a nyugdíjról szóló tör­vényjavaslatok. óhajtotta volna továbbá, hogy a miniszterelnök előadta volna okát annak, miért nem terjesztetett elő eddig a költség­vetés a maga teljességében. Tisza Kálmán miniszterelnök hivat­kozik az akadályokra, köztük az osztrák mi­niszterválságra, melyek miatt a költségvetés még eddig nem terjesztethetett elő. Külön­ben nem volt szándéka minden elintézendő javaslatot fölemlíteni. Szilágyi Dezső nem bír tájékozást szerezni az iránt, hogy a beterjesztett javas­latok tömegében mily sorrend fog követtez­­ni. Nem találja eléggé indokoltnak a költség­­vetés benyújtásának elmaradását, s ebben a kormány mulasztását látja. Természetellenes­nek tartja a véderőről szóló törvényjavaslat szétválasztását. Szükségesnek tartja, hogy a magyar állampolgárság megszerzéséről szóló törvényjavaslat a nagy­közönséggel előlegesen közöltessék. Általában úgy tartja, hogy a kormány semmivel sincs készen. Tisza Kálmán miniszterelnök helyreiga­zítja Szilágyi Dezső téves megjegyzéseit A­mi a javaslatok tárgyalásának sorrendjét il­leti, erről a bizottsági jelentések beadása után, mint eddig, ezután is a ház fog hatá­rozni. A ház a miniszterelnök kijelentését tudomásul veszi, a zárszámadási bizottság jelentését pedig a miniszterelelnök felszóla­lására holnapután fogja tárgyalás alá venni. Tisza Kálmán miniszterelnök ezután a magyar állampolgárság megszerzéséről, és a boszniai közigazgatási szükségletről szóló törvényjavaslatok előzetes tárgyalására ki­­küldendő 15—15 tagú bizottságról szóló in­dítványát benyújtja, s egyszersmind beter­jeszti a magyar állampolgárság meg­szerzéséről szóló törvényjavaslatot. Simonyi Ernő azt akarja előbb el­döntetni, hogy a ház egyátalán bele akar e avatkozni Bosznia és Herczegovina közigaz­gatási ügyeibe. Tisza Kálmán miniszterelnök azt véli, hogy erről majd a bizottsági jelentés fog vé­leményt adni. A­p­p­o­n­y­i Albert gróf nem találja szükségesnek az új bizottságok megalakítá­sát még most, hanem akkor, majd ha az il­lető törvényjavaslatok be lesznek terjesztve. A ház a m­i­n­i­s­zt­e­r­el­n­ö­k és Szi­lágyi Dezső felszólalása után nagy több­séggel elfogadja a miniszterelnök indítványát. Kemény Gábor báró földreívelési mi­niszter 21 tagú állandó bizottság kiküldését indítványozza, melyhez a közgazdasági ügyekre vonatkozó törvényjavaslatok fognak utasíttat­­ni előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Szalay Imre örömmel fogadja ez utóbbi indítványt, de azt kívánja, hogy e bi­zottságba ellenzékiek is választassanak a meg­felelő arány szerint. A ház erre Kemény indítványát el­fogadja. P­a­u­­­e­r Tivadar igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt elő az osztrák ma­gyar bank kiváltságainak a magyar földhitel­intézetre való kiterjesztéséről. Kéri ezt az igazságügyi bizottsághoz utasíttatni a múlt ülésről elmaradt két ja­vaslattal együtt. Szapáry Gyula gróf pénzügyminisz­ter törvényjavaslatokat terjeszt elő a keleti vasút szelvényeinek beváltására s a sugár­úti építésekre vonatkozólag. P­é­c­h­y Tamás közlekedésügyi minisz­ter sürgeti a múlt ülésszakon el nem inté­zett közlekedésügyi törvényjavaslatok elinté­zését. Tisza Kálmán miniszterelnök ezután szóbeli előterjesztést tesz a szegedi ügyekre nézve. Mindenekelőtt megjegyzi, hogy " becslések befejeztettek, a körtöltés mun­kában van s nemsokára befejeztetik. Eddig begyült Szegedre s a Tisza vidékére és más speciális czélokra összesen 2.622.000 frt. Ez összegek eredetét illetőleg részletesen elő­adja, hogy mennyi gyűlt be a királyi ház tagjaitól, a hadsereg köréből s a nyugati or­zágokból, sőt Chinából, Mexicoból és Haits­zigetéről is; s hogy mennyi köttetett el ed­­dig Szeged és környékének különféle czims­zükségleteire, az ezekről szóló adatok és őszi ezek a házzal a szokott formában kötel­­etni fognak. Előterjesztést tett azután a rész­ter­­nés folytán szükségessé vált kormányintézke­­désekről. Az idei termés, a főispánok beér­­kezett jelentései szerint részk­éhségtől ugyan sem lehet tartani, de jeleztetik az, hogy a tél folytán az ország több részei szükséget fognak látni Erre nézve a kormány meg fog­­a tenni a szükséges intézkedéseket, azon haladéktalan szükségnek pedig, hogy több helyen még vetőmag sincs, a kormány úgy tett s fog tenni eleget, hogy az egyes szük­séget látóknak kölcsönt fog adni, a az adó­­behajtás körül méltányosan fog eljárni. A kormány a szükséges segélyt meg fogja ad­ni, de óvakodni fog az igényeket a szüksé­gen túl felkölteni. M­o­c­s­á­r­y Lajos az ország rész ter­mését s ez által okozott rendkívüli helyze­­tet a kormány nagy figyelmébe ajánlja, mert szerinte az idei rész­termés sokkal nagyobb szükséget fog maga után vonni, mint az 1863-diki. Scitovszky János tudomásul ve­szi a miniszterelnök­ válaszát, de azt óhaj­taná, hogy az egyes vidékek helyzetéről az illető közigazgatási bizottságok tegyenek jelentést. Tisza Kálmán miniszterelnök azt gon­dolja, hogy nem kell nagyobbnak festeni a hajt, mint valóban, s kéri a házat, hogy nyu­godjék meg abban, miszerint a kormány min­den lehetőt és szükségest megtesz. Verhovay Gyula az adóbehajtásra hív­­a fel a kormány figyelmét,hogy ugyanakkor, mikor a főispánok az egyes helységekben a zárokat felveszik, a végrehajtók ne vegyék el a lakosok vetőmagvát. A ház erre a miniszterelnök előterjesz­tését tudomásul vette. Ezután az interpellációk tétettek meg Az osztrák trónbeszéd. B­é­c­s, okt. 8. A tró beszéd, melyet ő felsége ma délben az osztrák birodalmi ta­nács mindkét házának összegyűlt tagjai előtt tartott, mindenekelőtt szívesen üdvözli a reichsrath mindkét házának képviselőit az al­kotmányi tevékenység egy uj időszakának küszöbén és azután szóról-szóra igy nyilatko­zik : „A midőn szeretett királyságomnak Csehors­zágnak képviselői is, engedve meg­hívásomnak, jogi meggyőződéseik sértése nélkül és nem tekintve véleményük különb­ségét, immár teljes számban megjelentek a közös tanácskozás talaján, — igen fontos lé­pés történt az általános kibékülés és egyet­értés elérési pontjához, mely mindenkor óhajo­mat képezte, és biztosan remény­em, hogy ■úz önök tanácskozásainak sikerülni fog áta­­lános mérséklés és a jogok kölcsönös tiszte­lete által, ezen, a monarchia hatalmi állásá­nak érdekében fekvő, s mindenkor szem előtt tart adó czélt valósággal elérni és így az al­kotmánynak, az összes népek egyenlő és örömteljes elismerését biztosítani. Áttérve azon munkálatokra, agyik a reichrath ál­tal lesznek elvégzendők, mindenekelőtt a védtörvényjavaslat van megemlítve. Ezen javaslat tárgyalását a birodalmi tanács azon honfiúi m­eggondoltsággal fog­ja vezetni, hogy a béke legbiztosabb kezes­sége a saját erőben fekszik, és hogy a mo­narchiának mindenkor oly helyzetben kell lennie, hogy jelentőségének egész súlyával felléphessen, ha az események érdekeinek megóvását követelik. Továbbá elő fog terjesztetni egy tör­vényjavaslat a hadastyánok illetékeinek fel­emelése, a segélyt igénylő özvegyek és árvák ellátása, az ellenség előtt elesettek csapdái­nak és a mozgósítás esetén behívottak se­gélyezése iránt egy a védtörvényben kidol­gozott és megállapított katonai váltság által; továbbá egy törvényjavaslat Bosznia és Her­czegovina kormányzására vonatkozólag. Az államháztartás egyensúlyának hely­reállítása végett mindenekelőtt a fennálló intézményekkel összeférő takarékosság fog szem előtt tartatni, mely a közigazgatás egyszerűsítésére és a hadi költségvetésre is ki fog terjeszkedni, a­mennyire az a biroda­lom biztonságával és hatalmával megegyezik; a defic­itet melyet a legközelebb előterjesz­tendő állami költségvetés kimutat, az állam­­hitel igénybevétele és a lakosság termelési erejének károsítása nélkül, a bevételek több­lete fogja fedezni. Egy új javaslat, mely az egyenes meg­adóztatás reformját, alapos kidolgozás alap­ján, indítványozza, szinte elő fog terjesztetni. A reishsrathnak hihetőleg sikerülni fog a terhek igazságosabb elosztását, és az adó systemának már oly szükségessé vált javítá­sát keresztül vinni Különös gond lesz for­dítva a hazai munka emelésére. A legközelebb lejárandó kereskedelmi szerződés megújításánál különös figyelem lesz fordítva azon hátrányok megszüntetésé­re, melyek termesztményeinket, kereskedel­münket és iparunkat a külföld m megváltozta­tott közgazdás­zati és vámtörvényei miatt, ve­szélyeztethetik A legutó­bb folytatott értekezések azon örömteljes kilátásra nyújtanak reményt, hogy kereskedelmi és iparviszonyaink Németor­szággal kedvezőleg fognak szabályoztatni. Az­­ új területek bevonása a vámegyesületbe, va­­­lamint a trieszti raktárak felépítése tartó­s élénkséget fognak előidézni kereskedelmünk­­­ben és forgalmunkban.­­ A vasúti hálózat tökéletesítése és a­­j államgaranc­iával összekötött terhek könnyí­­­tése teljes figyelmet fog igényelni. A mindig­­ fontosabbá váló Arlberg vasút építése a tár­­­gyalásoktól függ,melyek mielőbbi befejezéséi­g a kormány működik. Továbbá bejelentetnek törvényjavasla-­ tok: az ingatlan birtok határozata, az ipar-t­­ érdek előmozdítását, főleg a kisipar felsegé­­­­lyezését c­élzó ipartörvény revíziója a mun­­­­kaadó és munkás közötti viszonynak idősze­­rinti szabályozása, az előlegezési pénztárak­­ részbeni adófelmentése iránt. Törvényjavaslat fog előterjesztetni a hi­v­a­talműveleteknél előforduló csalási eljárás or­­­­voslása, kisebb értékű tárgyak bekebelezési­­ okmányoknak bélyegilleték alóli felmentésé­­t­re a polgári perrendtartás és az anyagi bűn­■ tető törvény reformjára, a lelkészek helyze­­t­­ének javítására vonatkozólag. . A trónbeszéd kiemeli, hogy az utolsó­­ ülésszak hosszabb tartama és az új választá­­­­sok miatt, a tartományi gyűlések a birodal­­­mi tanács ülésezése előtt nem fognak ös­-­­­szehivatni. Az önkorlátozás és az idő bölcs felhasználása a törvényhozó testületek ren­­­­des működése végett igen kívánatos. A trónbeszéd konstatálja, viszonyaink­­ barátságos és zavartalan fennállását a kül­­­­földi hatalmakhoz, a berlini szerződés ke­­­resztülvitelét minden pontozataiban, a novi­­­ bazári szandiák megszállását, ezen szerző­­­dés és a portával való barátságos megegyez t­e­tés folytán. . . A kormány feladata leend, az immár­­ lehetségessé vált közgazdászati viszonyaink­­­­­nak ápolását és fejlesztését keleten élénk fi­­i­­­gyelemmel kísérni. A trónbeszéd igy végződik : A szere­­­tet és ragaszkodás számos jelei, melyeket­­. népeim irányomban és házam iránt tanusí­­­­tottak, valamint a népeim kebeléből érkező ,­­ mindig hangosabbá váló, az egyetértés fen­tartása iránti óhajtások, mely egyetértésben , népeim egymással már évszázadok óta béké­ben élnek, a szívemnek jól estek.­­ Ezen nyilvánítás képezi ama biztosíté­­­­kot, hogy önök az egyetértés és mérséklés­­ eszméjétől telve, az alkotmány talaján mun­­­­­kálkodni fognak, hogy az általános jólét ter­jeszkedjék és fejlődjék.­­ Ausztria hű marad történelmi hagyo­mányaihoz és őrizni fogja továbbra is orszá­gainak és népeinek jogait, melyek megsza­­kíthatlan frigyben, mindenha a jog és a va­lódi szabadság honát képezik. ] ______ [ A phylloxera-enquete. : A phylloxera kérdés tárgyalására egybe­­­hívott enquete-bizottság kedden tartotta el­­­­ső ülését. Jelen voltak a kormány részéről:­­ Kenessey min. osztálytanácsos, Máday Izidor,­­ dr. Lederer­ Sándor, Miklós Gyula borászati kormánybiztos, Kvassay Jenő culturmérnök , továbbá Friedvalszky János királyi tanácsos, Emich Gusztáv, Kriesch János, dr. Klein Gyu­la műegyetemi tanárok, Jurányi Lajos és Margó Tivadar egyetemi tanárok, Pavlovsz­­ky budai reáltanodai tanár, Kerntler Fe­rencz és Molnár István a budai vinczellérké­­­­pezde igazgatója. Szakelőadó volt Cserháty­­ Sándor. Tárgyalásra kitűzettek a következő kér­­­­dések, nevezetesen a rögtöni intézkedést il­­­­letőleg 1-szer. Elegendő-e a megtámadt sző­­­­lök, illetőleg az egész határ körülzárolása oly teljes kiviteli tilalommal, hogy abból a sző-­­­­ötöké semmi alkatrésze, se vessző, se gyü­mölcs, se levél kivihető ne legyen — avagy­­ tekintettel arra, hogy az ország több részé­­­ben vannak megtámadt szőlők, nem szüksé­­­­ges-e a szőlővessző forgalom és kereskedés teljes betiltása? 2. Kiterjesztessék-e a for-­­ galom korlátozása a megtámadt szőlők terü­­­letén levő egyéb növényekre is és mennyi­­­­ben ? A későbbi teendőkre nézve: 3. Mily intézkedések javasolhatók a phylloxera elnyo­­­­­­mására, vagy legalább terjedésének r meggát­­­lására, különösen mily viszonyok között al­­­­l­kalmazhatók : a) a szénkéneggel való irtás,­­ b) Rohath féle koc­kák alkalmazása, c) el­­­­árasztás, d) a tövek elhomokosítása, e)a bő­­­séges trágyázás, fj biztossági óvóirtás, g) a­­ megtámadt szőlők teljes kiirtása. 4. Mint­hogy valószínű, hogy a phylloxera terjedése — tekintettel az e részben Francziaország­­­­ban szerzett tapasztalatokra — minden igye­­­­kezet daczára se lesz megakadályozható, de­g meg a költségek a megmentendő objectumok ,8 értékével arányban sem állanak javasolható e 13 a phylloxerának ellentálló amerikai szőlő­­i­ alanyok alkalmazása. 5. Ha igen, mely intéz­­­­­kedések szükségesek ezen eljárás előkészíté­­­­­se czéljából.­­­ Az értekezlet igen ho­szú és tárgyila­­si­gos megvitatás után az első kérdésre azt­­ határozta, hogy az inficiált terület teljesen­­ zárlat alá helyezendő, onnan se szőlőt, se 5­ egyéb növényt semmi módon és sehová ki is vinni nem szabad, az ország egyéb részeiben is. a szőlővessző forgalom és kereskedés csak a a község határaiban van megengedve, a közö 5­ség határain túl mindig miniszteri engedély i­­lyen, mely esetben a szőlő mindig előzete­­­­­sen megvizsgálandó és a kiviteli engedély csak teljesen egészséges esetben adandó, ni Egyhangúlag kimondotta továbbá a 2-ik­­ kérdés tárgyalásánál, hogy a philloxeralepett é- szőlőkből semminemű növény, se fa, se cser­­­­je, sem semminemű ültetvény egyáltalán ki­­ nem vihető.­­­ Ezután átment az értekezlet a 3 ik pont tárgyalására, mely rendkívül fontos ön voltánál fogva igen beható tárgyalást ide­­ig tett elő. r- A tárgyalás a g) pontnál kezdetett meg. Az igen hosszú vita után az értekezlet a követ­­­­­közökben állapodott meg: Ott, hogy a phyl­­os loxera '/* holdon vagy ennél kisebb terüle­­­­­ten lépett fel, teljes kiirtás alkalmazandó. Érmelléken azonban, tekintve annak bo­­nt­­ászati fontosságát, bár a megtámadott terü­ld­let 26 catasterhold, mérgezés alkalmazandó lig­a tőke irtása nélkül. A B 0 h á t­h féle kocz­­k­á­k, tekintve az alkalmazás költséges vol­­án­ját, nagyban nem alkalmasak ; ajánltatik azon­ban épen az Ezraelléken parallel kísérletté­el eian koaikákkal s szénkéneggel. Ő­sei elárasztás helyi viszonyoktól ft'.1* trón, de meg túl nagy költségekkel p .4rvgg' sem ajánltatik. A tövek e­­ h o m o k ’­sitása némileg lassítja »terjedést delt' óvszer.­­ A bőséges t­r­á­g­y­á­z­á­s­i óvszer, számításba nem vehető, a bizto­sági óvirtás ott eszközlendő, hol kis te­­rületen történik irtás és annak nagysága minn­dig esetről-esetre határozandó meg. n' az amerikai szőlőfajok al­kal­m­­a­zása tárgyában kimondotta az érteke­z­let, hogy Pancsován, de különösen Érmelléken amerikai sima vesszőkkel történ­jék kísérlet, sőt nagy elővigyázat mellett ho­zassák be gyökeres vessző is, átalában kivo­natos azonban, hogy az amerikai szőlő meg­­honosittassék nálunk, azonban magról is kij.­löpösen ajánltatik a Vitis Solenis szőlőfaj A külügyminiszter-vál­­tozás. A hivatalos lap a következő legfelsőbb kéziratokat hozza: Kedves gróf Andrássyl Ha teljesí­tem — bár vonakodva és sajnálattal — rám és a külügyek miniszterének hivatalától felmentése iránti kérelmét, szolgáljon ez an­nak bizony­tékául, mily nagy becset tulajdo­nítok egészsége fentartásának. Ön a legeseménydúsabb és legemléke­­zetesb korszakok egyikében súlyos felelősség terhét évekig bátorsággal, erővel és sikerrel viselte , és teljesen jogosult megnyugvás­­sal válhatik meg oly tevékenységi tértől, me­­lyen a monarchiának és Házamnak a legki­válóbb szolgálatokat te­tte. Lelépését azonban nem tekintem állam­­férfiúi működé­s befejezésének , sőt szemé­lyem iránti hódolata , önfeláldozó odaadása, melylyel azt tanúsította, inkább arról kezes­kednek, hogy legkészségesebben fogja felhí­vásomat követni, valahányszor és akár mis, téren venném ismét igénybe kipróbált szol­gálatait. Legteljesb bizalmam ép úgy bizto­sítva marad önnek, mint leghálább elisme­résem. Kelt Bécsben, 1879. évi,október hó 8-án. Ferencz József, s. k. Kedves báró H­a­y­m­e­r­r­e­l Kinevezem Önt Házam és a külügyek ministerévé és megbízom egyúttal a közös ministeri tanács elnöklésével. Kell Bécsben, 1879. évi október ha 8-dikán. Ferencz József, s. k. Gr. A n d r á s s y G y u 1 a, s. k. UmiIARANG Kolozsvárt, 1879. okt. 10. IMF. Az előfizetési össze­gek beküldésére kérjük mind­azokat, kik e mai napig hátralékban vannak A kiadó­hivatal, Aggházy és Huber tegnap tar­tották­ meg első hangversenyüket a szin*** ban,­­ fájdalom nagyon kevés közönség *1®* Ennek legelső sorban az igazgatóság az 0­, mert elmulasztotta a hangversenyről a hely­ beli lapokat informálni a maga idejében, a tegnapi fellép­ükről a közönség nem szerez­hetett elég tájékozást. Azok, kik elmua?­ tolták meghallgatni e két kiváló tehető* ifjú művész', méltán sajnálhatják, mértan szoros értelmében nem mindennapi élvez­­ői fosztották meg magukat. A közönség­­' a két művész játékát, de különöseni • bérét roppant tetszéssel fogadta. Huba nóját nemcsak elegant­iával, de a legf?* ,, tosabb technikával kezeli. Játéka in ' nemes egyszerű égő megnyeri azonnal » . gatót, s midőn lelkesedésre ragadják s magával tudja vonni a közönséget­­­ . feltűnést keltettek különösen azok a (?) rü népdal változatok, melyeknél rongyart , concert-zenét régen nem hallottunk- 8- házi is sok tapsot és kihívást ara^° g'^-szer Brahms után nem kis érdem. Ma még fel fognak lépni, s akkor reméljük so nly­­ben fogják méltányolni a két derek­át 0. részt, kikről­­ (azon kivül, hogy «szo­ros értelmében megérdemlik a figyel jól esik tudni azt is, hogy uiagy­ részek. . . i. fr Wilt asszony al'8hJ TLm' tus­zunkban énekelni. Az igazgatóság 08. dott a Wilt asszony impre88^r'n^Vxrt 1200 segre lépni, miután a két előalÁs ^jg ti forint tiszteletdijat szabott, e.ztk(k­^|Q)0Dye' igazgatóság színházunk mostani -ot ti között, «nkmnin a dőlni? vége alk#1 ^a* hangversenyét^ dolog vége my hangve.o­. en városi redout ^eter. b» között Bokalja. A lesz, hogy Wilt asszony gán vállalkozók a vár fogják rendezni. Részünkről ,ig­yak volna, ha a színház nyeri meg ’j^0(joute' nem lehet, örvendeni fogunk ha .„gyoro*­ ban is hallhatjuk. Wilt asszonyny zongora-művésznő is közre fog m -Dt b»d* A kolozsvári körnek. õszáz uj­juk, október hótól kezdve körű1­­­0[) vor'­tagjával lesz több, mint a njUv', 0hajtésU,a' Az uj tagoknak az a legnagybb .u de­­hogy a kört clubszerüleg rende­zi m u*

Next