Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)

1880-01-14 / 10. szám

semmit se találtak, ami gyanúra adott vol­na okot. Oroszország ál­lamköltségve­­tését az 1880-ik évre a napokban vég­leg meg fogják állapítani. A kiadások és bevételek mérlege 666 millió rubelre rúg. A bevételek a rendes átlagos jövedelmek­hez mérten vannak előirányozva és telje­sen fedezik a kiadásokat, daczára, hogy a k­ölcsönökért járó kamatok czímén 36 mil­­lióval nagyobbodott a teher. Az állaamadó­sság kamatjai az előbb kötött kölcsönök törlesztésének leszámításával, 15 millióval szaporodtak, a hadügynek és tengerészei­nek 11 millióval, a belügynek, a rendőr­ség megszaporítása következtében 2 mil­lióval lett nagyobb a kiadása. A bevéte­lek leginkább a fogyasztási adók, vámok és az erdők jövedelmének czímén szapo­rodtak. A vasutaktól várható visszafizeté­sek körülbelül 30 millióra rúgnak, továb­bá 7 millió kisebb összegekben különféle czim alatt foly be. Az a­n­g­o­l-t­ö­r­ö­k v­i­s­z­á­l­y ki­­egyenlíttetett. Ah­med Tovfik ulema már szabadon bocsáttatott és lakhelyére Chio­­ba ment. A hivatalos összeköttetés Angol­országgal ismét felvétetett. A romái osztrák-magyar nagykö­vet, Wimpffen gróf, vasárnap n­y­u­j­t­o­tt­a át m­eg­b­í­z­ó­levelét a ki­rálynak. A fogadtatás után a király a nagy­követtel hosszabb ideig társalgott, örömét fejezte ki, hogy viszontláthatja, valamint ama biztos reményt, hogy a nagykövet az osztrák-magyar olasz jó viszonyok fentar­­tásán közre fog működni. A nagykövet ő Felsége nevében tudakozódott a király hogyléte felől, mire a legkielégítőbb vá­laszt kapta. P­á­r­i­s­b­ó­l távirják jan. 10-től, hogy a radikális párisi lapok egyre job­ban hangsúlyozzák ellenzéköket a kor­mány iránt s támadásaikat már a köztár­saság elnöke ellen is intézik. Különösen a Rappel tesz ki nagyon ez irányban. A köztársaságellenes lapok viszont néhány német lap azon állítólagos nyilatkozata alapján, hogy Németország minő nagy be­folyást gyakorol Francziaország belügyei­­re, szenvedélyes polémiát kezdettek a köz­­társasági párt , a kormány ellen. Mint­hogy e nyilatkozatokról az angol sajtó is tudomást vett, a franczia monarchisták e tényt nagyon kizsákmányolják. de a megkárosításnak, a­mennyiben a becs­áron alóli eladás következésében, biztosí­tott pénzét sem kapja vissza. Tény az, hogy ezek szomorú állapo­tot constatálnak, s tény az, ha már a tör­vényhozás felismerte az uzsora­szabadság károsító voltát, nem odázhatja el hosszas időre a törvénykezési rendtartásnak e szab­ványára vonatkozó reformját is. N á d a s i. EGY HANG A VIDÉKRŐL. A községi állapotok egyes mozza­natai annyira fontosak, s annyira belevág-­­­nak az állami élet öszhangjába, hogy azt­ negligálni valódi tapintatlanság volna. Újabb időben némely községek ro­hamosan elszegényedtek, s ennek követ­keztében moraliter is hanyatlani kezdenek, minek oka nem annyira az elemi csapa­tokban és több évi terméketlenségben, mint inkább a viszonyokhoz nem alkalma­zott törvények általi experimentációkban keresendő. Különösen az uzsora felszaba­dítása volt az első érvágás, mely hosszabb időre kiszámíthatatlan károsodást eszközölt, mert bár nemzetgazdászati elvek szerint a pénznek is meg van jogosultsága a produktivitásra, épen úgy mint a földnek, vagy más ipartermelésnek , de a gyakorlati tapasztalat nagyon hangosan ellene mond ezen elméletnek, kivált oly államban, hol az ipar és kereskedés csaknem kezdetle­ges állapotban van. A törvényhozás felismerte a tévedé­sek következmén­yit, az uzsorát kellő ha­tárai közé szorította, de a közel jövőre ez még halvány vigasztalás. Van Kis Küköllőm­egyében egy köz­ség: Szász Nádas, a melynek határa 6000 katasztrális hold területű, 340 tel­, kés gazda lakja, s az összes adósság, mely­ lakosait nagyobb-kisebb mértékben terheli, 200,000 mind kétszázezer forintra rúg. Igaz, hogy ebből az oroszlán rész szőllő-dézsmaváltságra esik, mert a meg­váltási tőkekamat, s kezelési költség mint­egy 90,000 forintot tesz, mit a váltság-­ kötelesek 13 év alatt 26 részletben az állampénztárába visszafizetni tartoznak , de ott van a fenmaradó 110.000 forint, mit az uzsorások lelkiisme­­retlen hírvágya aljas módon teremtett. Csak egy esetet említünk meg. Egy segesvári polgár két évvel ezelőtt kikölcsönzött a község egyes lakosainak 100 kőből törökbúzát, köblét 8 forintjával, l ma, két év után, követelése tizenhá­romezer forint. Nem is szólunk a szo­lidabb természetű uzsorásokról, kik 40 től 80 százalékig operálnak. Ha minden ilyen egyének tényeit felhoznék, ezen szűkre szabott közlemény keretét sokkal széle­sebbre kellene nyújtani. Aztán ott van továbbá az uzsora mel­lett annak még raffinirozottabb ikertest­vére , a 2 d­i­k liczitatió, a­mit az uzsora netalán megkímélt, azt a bec­mron alóli árverezés áradatként magával so­dorja. A fennebb jelzett községben 5 év alatt 12 árverezés történt, mely alkalom­mal a végrehajtást szenvedőnek összes va­gyona potomáron eladatott, de nem az el­ső, hanem mindannyiszor a má­sodik árverezés alkalmával. A törvénynek ezen intézkedése a l­e­g­t­á­g­a­b­b t­é­r­t n­y­ú­j­t­j­a a megkáro­sítás­r­a , mivel fordul elő eset, hogy nemcsak az adós, hanem maga a végre­hajtást eszközöltető hitelező is ki van té­ ­ Se.­— A DELEGÁCZIÓBÓL. Becs, jan. 11. A magyar delegáczió külügyi bizott­sága ma délelőtt fél 12 órakor tartott ülé - könben az elnök felhívta azon bizotsági tagokat, kik interpellálni akarják a kül­­ügyért, hogy azt most tegyék meg. Kár­mán Lajos megemlékezik a gusinjei és plavai összeütközésekről és kérdi a mi­nisztert, vájjon kapott e a kormány azok felől kimentő jelentéseket? és vájjon gon­­doskodott-e a kormány arról, hogy a meg­szállott tartományok határai minden meg­­támadás ellen megóva legyenek ? Havrerle báró kijelenti, hogy az em­lített események felől csak annyit tud, mint a­mennyit a hírlapok közöltek, mert hivatalos tudomása nincs azokról. Mind­azonáltal nem tagadhatja, hogy a helyze­t ott igen válságos és az albánok ingerült­sége már magas fogra hágott. A megszál­lott tartományok távol feküsznek a harc­­­tértől, s így a kormány nem látta szük­ségesnek, hogy a határ biztosítása czéljá­­ból különösen intézkedjék. (Helyeslés.) A bizottság tudomásul veszi a külügyér vá­laszát. Szilágyi Dezső kiemeli a monarchiánk és Németország közötti kereskedelmi ös­szeköttetés fontosságát s ennek kapcsán kérdi a külügyért, hogy 1) léteznek-e a két kormány között egyezmények, melyek a Németországgal kötendő tarifaszerződés­re vonatkoznak? 2) milyen stádiumban vannak jelenleg ezen alkudozások ? 3) van­nak-e Németország részéről lényeges aka­dályok, melyek a végleges szerződés meg­kötését hátráltatják ? 4) Ilyen körülmé­nyek között megnyugtathatja e a minisz­ter a bizottságot aziránt, hogy a legköze­lebbi 6 hó alatt Németországgal a tarifa­szerződés meg fog köttetni? Haymerle külügyér emel szót. „A ke­reskedelmi politikán ma egész Európában, még Angol- és Oroszországban is védvá­mos áramlat észlelhető. Midőn Bismarck Andrássy gróffal találkozott, ezen ügy is szőnyegre került, de a két államférfiú kö­zött részletes egyezmények nem jöhettek létre. Csak az iránt állapodtak meg, hogy a közgazdasági viszonyoknak meg kell fe­lelőjök ama benső politikai barátságnak, amely a két állam között fennáll, hogy — bármi legyen a különtanácskozások ered­ménye — mindkét részről el kell kerülni mindazt, a­mi a vámháborúnak legcseké­lyebb látszatára szolgáltatna alkalmat. Ezen összejövetel után megkezdődtek a tanács­kozások, noha előbb látható volt, hogy az elmúlt év végéig aligha fog egy tarifa­szerződés létre jönni. A tarifaszerződés megkötését nem hátráltatják semmi különös nehézségek. Maga Bismarck bg­ ittléte alkalmával ha­tározottan kijelenté bécsi látogatása alatt, hogy az ő igyekezete egy ilyen megköté­sére van irányozva. Szécsen Antal gróf kérdi, ha lé­tezik -e egy a két kormány és a külügyi kormány közötti egyetértés folytán megal­apitott kereskedelem­politikai rendszer. Tisza miniszterelnök véleménye sze­rint a monarchia kereskedelmi politikája hű kifejezést talált a kiegyezésben. Ausztria-Magyarország nem alkalmaz­kodik szigorúan egy előlegesen meghatá­rozott theóriához, hanem azt tartja szem előtt, hogy minden egyes esetben a két kormány egymással értekezzék. Fálk Miksa egész terjedelmében osztja a minisz­terelnök nézetét. Szilágyi Dezső hosszú beszédben kifejti, hogy nem lát biztosítékot, váljon Németország hajlandó e egy tarifaszerző­dést, saját érdekeinek keretén belül, köt­ni. Kizárja egy vámháború kitörését,azon­ban az nincs. Szólónak úgy tűnik ezen ügy­fél, mintha a monarchiának Németor­szággal szemben követett vám és kereske­delmi politikája nélkülözné ama világos és czéltudatos elemét, melynek egyedül szol­gálhat alapul egy sikerteljes külügyi ak­­c­ió. Tisza miniszterelnök Szilágyi szem­rehányásaira azt válaszolja, hogy az alkudo­zások egy provizóriumra vonatkoztak,azon­ban nem vonatkoztak egy tarifaszerződés kötésére. — Szóló biztosítja a bizottságot, hogy az alkudozások most a legnagyobb szorgalommal folynak. Végül Andrássy Gyula gróf ama megjegyzés ellen fordul, hogy a barátság Németországgal Magyar­országban csak az esetben fog kedvező­­ megítélésében részesülni, ha általa Magyar­ország anyagi érdekei javulnának. Szóló osztja azon véleményt, hogy ez csak egye­sek nézete, Magyarország közvéleménye azon nézettől van áthatva, hogy a jó po­litikai viszony Németországhoz már ma­gában is örömteljes jelenség, minden más körülménytől eltekintve, mert jó politikát jelent A mai tárgyalás kezdeténél a minisz­terelnök kivites­e, hogy sem N­­i­etorsz­ig hangulata, sem a monarchia két alla­mainak érdekében nem rejlik komoly aka­dály, mely nehezitené egy kedvező tarifa­­szerződés létrejöttét. asztalára tette a Garibaldi algíri megvá-t " hullottam s nem is képzelhető az el rasztása megsemmisítésének kijelentésével r­­­­­­lenkező. Minek ilyenekkel heczczelni a végződő jelentést, s felszólal: PIlY SZTMPSZM11 P^1tPMYP «ormány ellen a publikumot ! — Ellenben — Senki sem kíván szólani? K­U1 »«*««»««« N­UUAjN­ AU. rólam &zt irják a lapok) ahogy ául jg ffleg — De igen, én! S a szószékre ^ párisi operanegyed alig pár naja látogattam Verhovayt, s azzal biztattam, állok. előtt nagy izgatottságban volt, hogy legmagasabb körökben nagy részre-Mindjárt első szavaimra zúgásba, Auber-utcza 7. szám előtt az utczán tét keltett a balesete.“ kiáltásba tör ki a ház, ezt, 8 óra tájban három pisztolylövés dör- Igaz, hogy meglátogattam, azt is — Ah, jól van, gondolám meg.'imban,­ dalt el. (igaznak tartom, hogy balesete a legmaga POLGÁR és KÉPVISELŐ. —G. Rivet „Hugo V. otthon“ cz. müvéből.— Hugo Victor 1870 ig lakott Guerno­­seyben, Hauteville-Houseban. go «Victor esti 10 órakor De sem a politikai események, sem tenné szükségessé, arra természetesen na­­j­tófenek alapjául szolgáló adatok beszer­ érkezett meg u­gyan nehéz positív választ adni. Tény,­­­zésére. Üchtritz báró ellen különben pár­ . . a­hogy nem­régiben a Tiszavidéki társulat baj miatt egy fenyitő ügy már folyamat­Az ember nem szívesen dicsér valakit, és sohasem ezélzatosság nélkül. A dicséret többnyi­re csak ügyes hízelgés, mely a dicsérőnek csak iRiripriA , / / 1 /. .. I . 1 uiocigcoj ixicij ti uicseronek csak ... ... . 8 em­ek magatartásán látszott, hogy egy cseppet se agyiban szolgálhat benső örömére, mert ezáltal Hallva tö lelkiáltásokat,­­ bánja tettét; sőt sajnálatát fejezte ki, hogy­­ érvényesíteni véli műveltségét s ítélőképességét. — Rendre (a lord­re!) Hugo Vic­ fegyverének nem volt nagyobb hatása, tor, rendre ! ... Miért játszta a k. a. 0 drámai jelene­ezt rosszul értette,» a zivatar köze­g , miért épen az utczán? Lett, felállva, a költőt ökleivel fenyeget­ve, egész erejéből kiáltá : — Le Garibaldival ! Halálra (k m­ért) Victor Hugóval, halálra, halálra ! A költő ez anekdota elbeszélésekor teljes szivéből nevetett, s igy szólt: — Nem haragszom reá Biztos­ra­Az ünnepek előtt megkezdett gazda­sági enquetek hétfőn kezdték meg újra üléseiket a budapesti köztelken. Ezúttal n­e­m ___ _ _______ a közlekedés ügyében feltett kór­ ’megtörtént a fenn’ előadott jelenet, désekre nézve hallgatták ki a szakértők . Hogy a gyilkosság nála régóta előre Argus­ ment haza, de a kocsisnak meghagyta, hogy mert ut^lja a mértéktelenséget hanem^r-^*toi . i.____ a „i,«, fölé fii i.__«... ’ uc® *tert, - ' hajtson az Auber utcza felé. Már akkor ruhájába volt rejtve pisz­tolya, és arra számított, hogy Gentiert, ki ép ez órában szokott kimenni, találni fogja. Nem csalódott. A­mint messziről ész­revette, kiszállt a kocsiból, egyenesen feléje véleményét. Korizmics László megnyitván az ülést, sajnálattal jelenti, hogy a meghívott szak-­ kiszámított dolog volt: több körülmény bi­­x-txi. i isu— _ -----u—-----,- zonyitja. Már egy hó előtt egy ízben azzal a szándékkal ment kedveséhez, hogy meg­ölje. Több idő óta gyakorolta magát a lö­vésben, s a tett előtt két-három nappal gyakran járt bérkocsin a Gentier lakása kö­rül. Végre a tett elkövetése reggelén kifi­zette házbérét, azt adván okul, hogy Nizzába GAZDASÁGI TANÁCSKOZÁS. Szerencsétlenségeink első híreire Brüsselbe sietett, hogy e végzetes órák­ban hazájához mentős közelebb legyen. Aztán, midőn a tragikus leselkedés embere a legalacsonyabb árulással végezte, midőn a fölkelt nép egy égi intésre lán­­czait letördelte, s homlokát fölemelte, az, ki azt mondta volt, hogy: .akkor lépek Francziaországba, midőn a szabadság is belép“, fölkészülhetett, hogy újra lássa e hont, Ősei sírját, szerelme fészkét. A... , „ ... .. Í­g értok közül többen a tárgyaláson nem je­lenhetnek meg, mások meg Írásban fog Szeptember 5 én lépett Francziaor- rák beadni véleményüket. A jelenlevők szá­ba­ közül felkéri legelőször Kiss Gyulát, mint Landrec­es mellett történt. A vonat, a Tiszavidéki vasuttársulat megbízottját, melyen utazott, pusztulás és borzadás s hogy nyilatkozzék a kérdő pontokat ille­tyen haladt végig. Fáradság és éhség főleg. miatt meghalt emberek feküdtek a j utszó-­ Kiss Gyula. A kérdő iv első részére utazik, E­leken. Lehetett tévelygő, sovány, rongyos! vonatkozólag nincs semmi megjegyezni ra ! Eddig a regény első fejezete. Folyt a­­katonákat látni, kik kimerült karjaikatt lem, de azon állítást, mintha, miu­tn az tása már a büntető törvényben van megírva, csak kínnal emelhetők föl, mintegy a vég- államvasutak keleti s északi vonalai nem­ A befejezésről talán mi is értesülünk, ső erőfeszítés jeléül, hogy aztán kitartás­ állván egymással összefüggésben, ezek nem sok és erejük fogytán összeroskadjanak. A biztosíthatják a magyar forgalom érdekeit lovak reszkettek lábaikon, s a szétvert i­s a magyar állam befolyása alatt egy vas hadsereg emberei százával kiálták : útvonal sem létezik, nem tartom correct­__Kenyeret, kenyeret, ime négy nap­ nek, miután tény az, hogy az állam igen­jó már, hogy nem ettünk! is nagy befolyást gyakorol a közbeeső vas A költő e szivszakgató nyomor lát- útvonalak tarifáira. A további kérdő pon­tára megindulva, szivét szorulni érzé, b tokra nézve constatálhatom, hogy a ma­­kényekben tört ki. gyár vasutak már régóta és pedig tetemes Családja néma tisztelettel kímélte a tarifa-engedményeket tettek s csak a né nagy hazafi fájdalmát. A mai vasutak tartották meg azokat válto-Sirt! Sírt, hősi szenvedéseiteken kap ’ zatlanul A bajt tehát egyedül addm rá- a lap a párbaj napjának reggelén közölt, tonák ! Sirt nyomorúságodon szomorú ha­­tom, hogy Németországban nincs differen A harmadik levél a törvényszék kezei közt ma, kit azért kelle husz évi száműzetés­i tiális tarifa, van már. A szerkesztőségben e kérelmet után leverten, elárulva viszontlátnia, hogy Ezzel különben annak a nézetemnek egyelőre megtagadták. E helyett azonban fájdalmaidat szenvedj, s hogy fiúi kezek­ akarok kifejezést adni, hogy nálunk nem a szerkesztőség mindazon ügyre vonatko­­kól megkísértse sibeid beheggesztését, kell elejteni a differentiate tarifát. Nagyon jó részleteket előadta a vizsgáló­bírónak. Az első állomáson leszállt, s a vá- telm­észetesnek találja továbbá az olcsó , a melyekbe csak be volt avatva. B­e­n i­­­z rosba sietett, mely maga is csaknem ki díjszabást, de a­mi az egységes osztályza­­k­y Gábor, Majthényi egyik segéde ellen volt éheztetve Segélyt rendezett a szeren­ta tarifát illeti, az náluk már létezik is, szintén kiadta az elfogatási parancsot azá esetlen katonák számára; megvett minden kivéve az egy déli vasukat. Azon helyzet van vizsgálóbiró. A többiek ellen, Mijthé­­megvehető kenyeret, s felügyelete alatt ki­ben van, hogy constatálhatja azon örven­nyit is ideérve, nem lehetett ezt elrendel­­osztotta. S csak e­szem kötelesség terje­­det­t körülményt, hogy a mi tarifáink ol-­ mi, mert Majthényi a főrendiház, a többi sitése után indult tovább Pak­s felé, csóbbak, mint a ném­eteké. De indokoltabb segédek pedig a képviselőház tagjai s igy lenne a magasabb tarifa is, a mennyiben­­ ezek beleegyezés nélkül nem tartóztathat­ , gálánk a forgalom egyoldalú s helyi for-. hatnak le. — Ugyancsak Czárán vizs- A nép varta költőjét, a nagy szavo­­nalomról alig lehet szó. Ilvey kiviteli ke­­gálóbirót küldötte ki Kriszt, a bűnfe­­ntöltet. i­reskedelmünk Svájczczal s Francziaország nyitó törvényszék alelnöke, a vizsgálat raeg-Megmérhetlen tömeg lepte el az észak­raj mily irányú vasúti politika követését ejtése végett s a mentelmi jog felfü­g­gesz­­ti indóházat, s a szomszéd utczákat. Ha­ tenné szükségessé, arra természetesen na­­tósének alapjául szolgáló adatok beszór­órai várakozás nem ingattak meg a népet s a Svájczczal való gabonaforgalomra nézve­­ bajt van a törvényszéknél s igy mentelmi czéljában, hogy üdvözölje visszatértét an DiCárteb díjszabályzatot léptetett életbe, a jogának felfüggesztése végett a képviselő­­nak, ki húsz éven keresztül a leigázott na nélkül, hogy ezzel a gabonakivitelt nevel házhoz benyújtandó két vényben e két ügy za nevében beszélt­­te volna. Azon kérdésre, hogy vasutaink Üchtritzre vonatkozólag valószínűleg egye-A nagy polgárt ezerszeresen üdvöz­i helyi tarifái gyakorolnak-e befolyást a­­ sittetoi fog. zölték , kocsija csak lépés­ben haladhatni­, a belkereskedelemre, csak az a megjegyzé­s az egész Pak­s látni, hal­ani akarta , a, .ö­pena val­­hogy nagyon természetesen. KU Majthényi segédei a következő meg az indóháztól a­­­rochot-térig kísérte, s­dönben vasutaink a helyi forgalomban az i nyilatkozatot teszik közzé, hol Paul Meurice lakott, s e rövid menet engedély-okmányban felállított díjtétele Alulírottak a felmerült hírekkel szem­en is a „Bünhödés szerzője kénytelen­ket alkalmazzák, de némely czikkre pl. ben kijelentjük, hogy a b. Majthényi Izi­­vott kétszer szólani a néphez, fára, kőre külön díjszabás áll fenn. — A dór és Verhovay Gyula ur között fonfor­ Par­sba zárkozott tehát családjával,, refactiáknak szóló nem nagy barátja. Azo­­j­dott ügyben kizárólag személyes megbíz­ás­ás senki sem feledé el a németekhez in­­kát azonban még sem tartja eltörlendők­­ből sí­rtunk el, a nemzeti casinora pedig,­tézett. proclamatióját, s a pakisokhoz irt nek) miután van nehány oly belföldi ter­ mint testületre soha nem hivatkoztunk­ hazafias felhívásait. Öt hónapon át ő volt mesési ág, mely az ezek által nyújtott vé­­sem mint annak bármi tekintetbeni m­eg­­a forró lehellet, mely a bátorságot mele­­j­­elmet szükségli. Az esetben, ha az ősz- bizottai fel nem léptünk gén tartotta,­­ trák és magyar vasutak m­indenben egy­­­öntetü és egyenlő, megfelelően mérsékelt. Mikor öt hónapot keresztül szenved-a tarifa osztályozást és díjtételeket alkot­tunk, a Páris fölszabadult, Hugo Victor utaznának a német vasutak példája szerint, 214 ezer szóval párisi népképviselőnek a mi vasutaink jövedelmezősége vagy mérv­választva, Bort­eauxba távozott, de a jobb­, hen csökkenne s az állam terhei termék­oldal hihetetlen ellenséges magatartásával gyetesen növekednének. A kérdés további részleteire vonatk­­ zatot adja a „Hon” ban, szemben kilépett a nemzetgyűlésből, mely­ben a szószék nem volt szabad. 1874. jul. 30-án Garibaldiról beszé-i tekintetben nekünk számos közvetlen ki egy irótársunknak sajnos baleseténél leg­„Re porte­rein­k fantáziája. b.a.lex vagy a közönség irántiból, vagy czim alatt Jókai Mór következő nyilatko-1 a ..'111,11 lbo­lgea ------ J jól, szerepéhez illő szelíd humorral, e nagy , . . , i tt„d hnmi q, i___i hatást érve el, hatásvadászat nélkül ját­kozolag az a megjegyzésem van, hogy e _ Ug_y hozna ^z ethica magával, hogy|3zotta e[ TrQt’er ^ ^ m0st ^ *w J ~ LCIVlIilClUCU UCHUlilA ftUCT CllCli ul v O J *» w w Jmuivevicugi L. ^ •« iA /amkn* lénk; s Hugo Victor elbeszélte nekünk a vételes díjszabásuk van. Vasutaink az ut- I alább térnénk annyira magunkba, hogy : iLupTph m airtl va i £?i, hires ülést, melyben az olasz hazafi ügyé- építésre szánt kőanyagot határozottan ol válogatnék meg, a mit a közönség elé be­! “A “y 0 ‘­IS.­ nek alkalmából mandátumáról lemondott csóti száliityák, a mellékilletékekre a vas- i csatunk e tárgyban. De épen az ellenke uauan a grot­sk tempos aitai­- A bordeauxi nemzetgyűlésbe lép utuknak szikségük van. _ Miből fizessék zöje történik. f Bebessy Irma hirtelen közbejött Irt­o i/xi.x_miniiiárr L-I i.^z,o„«i, ---------- u__!tegsége miatt, Carry szerepét Boer Mer­ve — monda a költő — mindjárt megtud a tűzbiztosítást“stb., — de a köteléki sor­! Egy laptársunk tegnap azt írja, hogy , .. ,, , , , - „ „.­tam ítélni az egészet. S egy barátomhoz. gatotttban nagyobbrészt el vannak törülve ! két magyar miniszter nevetett a fö­ra'n a­­ta* Mond­hattom.szem egy bűnös a fordulva, igy szóltam: „Oh, roszabb az j ezeki lőtt az utczán, hogy Verhovay meglöveté-1815 kinél!*­­ A többi kérdésekre nincs válasza. 1 sének hirét egymásnak elmondd. S épen ,E napon (1871. m­árcz 8 -ka volt) a Ezután Boross Béni ur adja elő né-­­ szelíd Bed­eko­vi­csot és a burna-­m szószék lábánál beszélgettem Schoeb­berrel, meldt kijelenti mindenek előtt, hogy K­áso­­nya Trefortot gyanúsítja vele. Mind a­r.evezet epithetonokhoz meg a s koránt sem gondoltam, hogy e nap oly­asan is be fogja adni véleményét, kettőtől a leghatározottabban!'8 m­egertem'1, forró lesz, midőn Grévy, az elnök, a ház !_____________________________________(megtagadó nyilatkozatokat itt a pillanat, hogy mindent m­i mondjunk. Elegáns ifjú nő sütötte revolverét há­­sabb helyeken is részvétet gerjeszt, de neki h h­romszor egy fiatal emberre, kivel az előtt erről én sehol senkinek sem beszéltem. Folytatom. A zúgást, kiáltást meg- néhány pereznyi vitája volt, nem is beszélhettem, miután nekem a­z rP70? • a mifl/Sn Oarihaldir/il Szólva: * j____s________t kétszerezik; s midőn Garibaldiról szólva e szókat ejtem ki: — ő az egyetlen tábornok, kit nem vertek meg — valóságos vihar tört ki. Ducrot felkiált: — Ezt nem lehet annyiban hagyni ! — De annyiban fogja hagyni tábor­nok ! mondám, aztán folytatom . Az egyedüli, az egyedüli I­s­ban- Gentier nevű, jó családból való 34 éves férfi­­omat a tömeg fölé emeltem, volt a­ki Auber utcza 17. sz. alatt lakott. A bordeauxi emlékezetes napot kő-,­­ golyókat lábába kapta, s az első or­mikus intermezzók vidámiták. E napon 1091 segélyben a legközelebbi gyógyszertár­tette magát halhatatlanná Lorgeril­e föl­kiáltásával : — Hugo Victor nem beszél fran­cziául s lakásárá­ban részesült, honnan csakhamar szállíttatott. És a dühös Amazon ? ( Blére Mária színésznő, 30 éves. Rög- Egi pap, Jaffré prépost, Morbihan­tan a legközelebbi őrségre vezették, honnan képviselője, iú először volt képviselő, s a a rendőrfőnök, Taylor úr vette át. Egész parlamenti szokásokat kevéssé Egyszerű, mindennapi történet: a szi-­­vek harcza. Biére Mari a Theatre-Italien-nél volt. Gentier-vel régóta viszonyban élt, s egyetlen kis gyermekük a múlt évben elhalt. Az anya elvesztő hangját, kénytelen volt a színháztól megválni, s zeneórákat gyök róla, hogy alapjában véve jó ember­ adott Néhány hó óta kedvesen változást, el­hidegülést vett észre. Föltámadt benne a gyanú hogy Gentier hűtelen, s hogy egyik barátnőjének része van e változásban. E miatt többször heves jelenet volt kö­­­ zöttük, de határozott eredményre sohasem) A hazugság iránti undor nem egyszer azon vntítit­ik (titkos önzés kifolyása, hogy: ami nyilatkozatain­k"a ‘ „ .. ., . ., ... ...,« j­kát csalhatatlanoknak tüntessük fel. A nő tette elkövetése előtt tőle külön lakó szüleinél ebédelt. Ebéd után kocsival A VERHOVAY-üIGYHEZ. A budapesti törvényszék a bűnfenyitő vizsgálatot már megkezdette. Matavovszky törvényszéki biró meg­jelent a .Függetlenségi szerkesztőségében, s kérte azon két levél kiadatását, melyet Budapest, 1880. jan. 10. Üchtritz Zsigmond. B­e­n­i­c­z­k­y Gábor. A barczias nő cselekedete miatt bizto­­s legmagasabb körökkel ily gyors és egye­sen összefutott tömegben egy rendőr­is­ta-É nes összeköttetéseim nincsenek, s azok­lálkozott­ részvétük nyilvánítását én rám semmi­re-A rendőr ép azon perezben ragadta­kintetben nem bizták­ meg a nő kezét, mikor ez negyedikszer is Kérem a tisztelt pályatársakat: má­­r akará sütni fegyverét, mit azonban a rend- tadjunk az igazmondásnál ! Elég nagy eset ez ügyesen kifacsart kezéből. Mások a meg-­ ebben az is, a­mi valóban megtörtént és támadott ifjú köré csoportosultak. Ez egy­­ meg nem másítható. Jókai. GONDOLATOK. (De la Rochefoucauld..) Sokszor csupán azért dicsérünk, hogy di­csértessünk. Kevés embernek van esze és lelkiereje ahoz, hogy a hasznos korholást többre becsülje a ha­szontalan dicséretnél. A magasztalás visszautasítása rendesen azon vágyat fejezi ki, hogy kétszeresen dicsértessünk Valóban őszintén tulajdonkép csak azokat di­csérjük, a­kik bámulnak bennünket, fél, hogy kárt tesz magának. fölség. Az irigység elgesztelhetlenebb mint A filozófia könnyen győzedelmes, matt és jövő szenvedései fölött- de .* » szenvedései legtöbbször a filozófiát’ győzik le,eo Megbánásunk nem szemrehányás­a vetett hiba vagy bűn fölött, — hanem gy attól, a mi következhetik belőle.% Az éleselmüség, mint olyan tulajdn mely mindent kitalál, — inkább lmele»0”^'1 gunknak, mint bármely más talentum . A hizelgé» hamis pénz, melyet cs»v v­­gunk hoz forgalomba. “0*4-Minden dicsőséget azon eszközök utánil­lene megítélni, melyekkel szerezve van. n^' Ahol mindig van elég erőnk, hogy mi­, szenvedéseit elviseljük. SZÍNHÁZBAN. Ma három darab járta: .Az elad’ leány“, „Barátságból“ és „Flipper és Nobb­­ler.“ Lapunk már szólott a közelebbi eas' adás alkalmával e darabokról s­­és föl­mentve érezzük magunkat azok ismerteté­­se alól. E jó darabokon viszonyainkhoz ké­­pest elég nagy közönség mulatott. Jól és helyesen alakított Dobbs úr­­nak és Dobbs asszonynak most is Ram, zetter Jolán volt az eladó leányuk­ba minden leány ilyen eleven, eszes, egyszerű kis mezei virág volna eladó ko­rában, mint ma a közönség­e kiváló két­­vencze volt, bizony hamar elkelnének. Eszünkbe jut két kérdés, melyeket teljes discretióval ugyan, de ezúttal még­­is fölvetünk. 1- szer: Szabad-e oly szerepben is Ízléssel és elegantiával öltözködni, hol a szerep természete szerint Ízléstelen tarka­­barka pompával kellett volna öltözni? 2- szer: Szabad e a játszónak úgy ki­­zökkenni a szerepéből, hogy akkor, midőn a helyzet nevetséges volta, a darab szel­leme szerint, őtet ferde helyzetbe hozza ( neki kellemetlen érzést okoz, hogy, mond­­juk akkor a játszó (megfeledkezve hely­zete visszáságáról) közönségnek képzelje magát s ezzel együtt állandólag nevessen!? Általában :szabad e a játszónak együtt érez­ni a közönséggel — vagy neki csupán a­ író által kifejtett érzelmeket kell tolmá­csolni ? Nem felelünk e kérdésekre, hanem ha színészeink közül valaki alkalmat adni e kérdések fejtegetésére, nem fognák rés­­zelni a tüzetes hozzászólást. Bokodi megemlékezett múltkori meg­jegyzésünkre, s igen helyesen azzal em­berelte meg magát, hogy ezúttal nem piszkos ruhában jelent meg. Kassay csupa „barátságból“ — azt ugyan nem tudjuk, hogy az önmaga iránti­szonyka volt. Gabányi gondos volt, jó volt, rolót szép“-et­ tet ei. MŰVÉSZET A kolozsvári Zene-Conscrvaterin® választmánya elvben elfogadta azon indítványt hogy a színházi zenekar szervezését átvegye- a­ költségvetés körül­belől 6000 frtot tesz ki. A rég­­letek megbeszélésére bizottság van kikü­ldve, m­'t e tárgyban a színház igazgatóságával alkudon*­Sztupa Andor szintársulat, amint F°' garasról értesítik lapunkat, az ottani közönség részéről kiváló tetszéssel fogadtatott. Mind«»* siet a színházba, a kitől anyagi szempontba telik. Az előadási terem mindig zsúfolásig­­ van. A társulat anyagi sorsa itt néhány hétre m*’ tosított, — nemcsak, hanem még nagy­*zentD küzdelmei napjait is kiheverheti. * A Halmai pár, mint a kassai „Szittöt­ti Közlöny“-t ben olvassuk, május 1-től kezdte t»f»' válik a kolozsvári színháztól. * Az „Apolló“ czimü zenemű-folyóirat kít újabb száma következő tartalommal jelent :*­ Háborgó kedély, albumlap Goltz F.-től. Hír rózsa, tipegőpolka Reinprecht A.-tól. Siebhen Wachtel A.-tól Andante Mozart „Varázs-síp* dalművéből. Népdalgyöngyök, átírta Vágvölgy­ Béla. • Uj operettet irt Geiger Mór lakoi. Az operett* egy felvonásos s czim* das király élete.“ Te­mesváry színtársulat» először adni, Szabadkán. HIRHARANG. Kolozsvárt, január .­Előfizetési felhívás a „Magyar Polgár” XIV. évfolyamba-Előfizetési ár egész évre .... 16 frt. félévre ................ 8 frt. évnegyedre .... 4 frt. Az előfizetési pénzek a „Mag­yar Polgár“ kiadó­hivatalához (főtér,­­L Teleki Domokos ház) küldendők be.

Next