Magyar Polgár, 1880. január-június (14. évfolyam, 1-148. szám)
1880-01-16 / 12. szám
„ Mit akarnak e tüntetéssel? forradalmat talán? — Ez ostobán hangzó kérdést Bakay egyik közelebbi vezérczikke miatt vetettük fel. Igazán nevetséges kinövése amúgy is ferde helyzetünknek. Néhány névtelen újdondász, csatlakozva néhány kávéházi riporterrel s egy pár kevés dolga de szájaskodó prókátorral összeülnek, tanácskoznak s dekretálják, hogy ők már most forradalmat csinálnak! S mivelorradalmat nem tudnak csinálni, mert ombucio hat az önmagától szokott csinálódságÜgyminiszter elnöklete alatt tartott máni, tehát rendeznek egy kis tüntetést Elhatározzák a szerkesztőségben, suttogják a klubokban, megbeszélik •mmviszakban¡ »hir szerint“ megintik az újdonságok között s végre gy annál nagyobb titokban marad- J°o, kihirdetik plakátok által. _ ,ha megjelenik ott sok ember kiváncsiság miatt, sok ifjú - • pezsgő vérének forrongása alatt és sok szegény ... osztó helyzete miatt. Az alya a tudnivágy, másikat A szerzői tulajdonjog biztosítása tárgyában összehívott enquete Pauler igazodik ülésében olvatta az akadémia által szerkesztett javaslat részletes tárgyalását. Általánosan elismertetett, hogy az irói művek jövedelmeire és a kiadott müvek példányaira, ha a szerző tulajdonát képezik, végrehajtás vezethető, ki nem adott mű azonban nem foglalható le. — A 17. § ban foglalt azon intézkedést, mely szerint XIV. évfolyam. 12-dik szám. Egy szám ára £3 kr. SZERKESZTŐSÉG: KÜLTORDA-UTCZA, NYOMDAETÜLET. Névtelenül beküldött közlemények nem közöltélnek. Huzailatlan kéziratok nem adatnak vissza Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. •cég NAPI I. A I . évnegyedre egy hóra , egész évre ... 16 frt. félévre...................8 „ Kolozsvár, péntek, 1880. január 16. KIADÓHIVATAL: FŐTÉR, GRÓF TELEKI DOMOKOS-HIAZ. ELŐFIZETÉSI DÍJ: 4 frt — kr. 1 . 60 „ Hirdetési dij: sora 3 kr. — Bélyegilleték: minden hirdetés útin 50 kr. — Nyilt tér: sora 20 kr. A tüntetések. Hajmerle működése. Ha van, mondják meg. Tessék formulázni. Jelöljék meg ama nagy ésnemes gondolatot, melynek törvényes Véleményt mondtunk őszintén a eszközökkel nem, csupán az erőszak szerencsétlen párbaj-ügyről; kimond- uttán lehet testet adni; bizonyítsák be a magyar delegátusokra jó hátuk véleményünket tartalékgondolatfél- e gondolat megváltó hatását; mutást tett a Haymerlével való érintkekül a hírlapírók önvédelmi törekvései- itassák ki a végszükség esetét, a vérzés. Nem sziporkázó, szellemes elme,ról; most mondjuk ki őszintén és tar ilen védelem állapotát, ám akkor nem, nem imponáló alak, de határozott, talékgondolat nélkül a tüntetések- bánjuk, csapoljuk meg a vért, s ott őszinte ember, és a diplomatának sorról is leszünk mi is, megmutatni, hogy a miféle fogásaival nem él, azokkal Mi volt oka, mi lehetett ez a a kaszinó előtti tüntetésnek ? Az tntetőseikre. Nem jogosíthatta arra, hogy sokszoros miseriánkat az osztálygyűlölet szitása által, még egygyel szaporítsák. Nem jogosíthatta arra, hogy az egész művelt világnak, konsolidátiónkba vetett hitét, e bűnös könnyelműség által megingassák. Börtönbe v ■üik ! A tömeg? annak nincs felelőssége. A rendőrség? annak hivatása és rendzavarjogállamban, megegyezni látszik a közérzülettel, hogy Majthényi úr szükségesnek vélte on- nan kilépni. Mit akartak hát azon tüntetéssel, mely a kaszinó nyilatkozata után szerveztetett ? Ki, vagy kik ellen izgatták föl a népet ? Mely czélt akarj megakadályozni a csendnak az izgalommal elérni ? gázt, s nem tűrheti el Ha a Majthényi tettét gáládnak törvények tisztelete alatt élve, a haneveztük és nem sokkal különbnek a jóság iránti engedetlenséget. közönséges gyilkosságnál: bizony nem kapunk szelídebb kifejezéseket a tüntetési vezérek jellemzésére sem. Követni egy nagy eszmét tántoríthatlanul; meggyőződni arról, hogy ez eszme végrehajtása több évszázad ferdeségét egyenlíti ki, több évezred nyomorát enyhíti meg, s ekkor, a köz Ki hát a hibás ? A bújtogatók. Azok az emberek, kiket vagy rajongás vagy szereplési viszketeg, vagy mind a kettő évek óta arra késztet, hogy a tanácskozási termek érvei helyett, atezai lármák szitkozódása döntsön országos ügyek fölött, azok jólét érdekében, a férfi delirium egy az emberek, kik Budapesten pár év magasztos pillanatában oda dobni ez óta rendszeresíteni látszanak a „tüneszméért nyugalmat, jövőt s ha kell tét és te, ez utálatos és gyáva maját életet — — — ezt értem. Min- moá s á t a forradalmaknak , azok, den csepp a Sokrates méregpoharából, minden szálkadarab a Golgotha keresztjéből, minden üszög a Huíz Jakik lélekismeret nélkül zsákmányolják ki közállapotaink nyomasztó helyzetét s mesterséget csinálnak a könynek máglyájából: az emberi előítélet, nyelmü izgatásokból, az emberi nyomor, az emberi sötét* Börtönbe velük t Ítéletes feszültségbe juttatta azt, úgy,lég egy-egy megváltási ténye volt. , Beismerjük, nagy mulasztást kö- hogy Andrássynak nem kis erőfeszítés És azt is értem, ha a tömeg, az vetett el a kaszinó saját eszélyességesébe került, míg Európa és különöszegénység, a zsarnokság, az igazság ellen, midőn ily soká késett nyilatkosan Németország bizalmát, monarchitalanság, a visszaélések alatt környezatával; az is igaz, hogy bűnös mulasztást követett el a rendőrség, midőn Majthényi urat azonnal le nem hozó tömeg, megdelejezve a jobb jövőbe vetett hit egy sugara által, megtöri némaságát, szavakba önti hosszas ánk iránt felkelté; mert ha a keleti válság azon nyugati constellatiák között talált volna, melyek közt monartartóztatta. (Mit tartozott tudni ennek hiánkat Beust hagyá, valószínűleg nem lett volna Oroszország a Balkán félfájdalmait s ha csekély a szó, meg immunitásáról ? A Mileticséről sem tudmozgatja nyűgtől dermedő tagjait, szét- tak.) Mert ha mindez megtörténik, aktori bilincseit, s fékvesztett mámorában rombol és dúl miként a viharakor nem foly el annyi ártatlan vér. Ám, e kettős mulasztás nem jóés termékenyít, miként az áradat. A gosithatta fel a bujtogatókat véres tűu- Gradiusok forradalma, a Cromwell forradalma, a Vergnieaud-ék forradalma, megnyerte igazolását a jogegyenlőségben, a közszabadságban s az örökemberi jogok elvitázhatatlanságában. Hanem azt nem értem, hogy mely eszme lelkesítheti a vakon lármázót, a rendszer nélkül tolongót, a záptojással hajgálót, az ablakbe verőt— szóval a tüntetőt ? Annak a lármának nincsen argumentuma, annak a tolongásnak nincsen czélja. A közigazgatási tisztviselőktől meg annak a hajgálásnak nincsen komoly- kivánt Államvizsga Ugye rövid idő múlva aága s annak az ablaktörésnek nincsen meg. lesz °,ldTa A vallás és közoktatásügyi *• * miniszter, ki ezen tárgygyal már régebben foglalkozik, újabban megint felhívta a belügyminisztériumot, hogy miután a külügyminisztérium utján már beérkeztek az adatok a külföldön e tekinetben fennálló gyakorlatról, s miután a belügyminisztériumban egy előtanácskozmány is tartatott s ez ügyben már a többi minisztériumok is nyilatkoztak, alakíttassák egy bizottság a különböző minisztériumok küldötteiből. E bizottság remélhetőleg mihamarább össze fog hivatni. ne vegyiket masikat az indulat, a javaslat 4.§-a, mely a bitorlás czél, jut a remény- De akarata, de határozza meg elfogadtatott te,ja, de eszméje egyf a* izgató vezérek- sem Zongor. Bécs, jen. 13. miénk sem drágább másokénál. szemben, a kiknek felelősséggel és igy politikát folytat. Igazságuk van. De! I n d d o k o t á s. Itt a közgyűlésre az hát miféle politika ez? Az Andrássyé, a felebbezés azon okból marad el, mivel egész alapjában és minden résztetében. aSffití De hát akkor miért ellenezték ezt oly hevesen és oly keserves három éven át? Hisz szóról szóra, betűről betűvel Andrássy stipulácót hajtó, végre Haymerle ; és ha a résztetek végrehajtása annyira a monarchia érdekében áll, hogy maga az ellenzék szándék. D, aki figyelemmel kisérte a magyar Mily felháborodással veszszük a delegátió külügyi albizottságának mamegdöbbentő hírt, hogy a 13-diki és ködését, annak feltűnhetett, hogy n 14-diki éjszakák tüntetéseinek több mely kérdés abban megérintve nem volt; úgy, hogy Budapesten már arra a gondolatra jött egy ellenzéki lap, (mondanunk sem kell, hogy a Pesti Naplóról van szó) hogy a magyar delegátusok nem ismerik kötelességüket, szemet hunynak az előtt, ami körülöttük történik; pedig hátk épen akkor teljesít az ember olykor kötelességet, mikor bizonyos dologról még hallgat. Ez ugyan egy kis önmegtagadással jár, de hát a közélet nemcsak sensatióból él. Haymerle átvette és folytatja Andrássy politikáját; úgyszólván azt a keretet tölti be, melyet ez megteremtett; azon következményeket vonja le, érvényesíti , melyek előzményeit Andrássy megteremtő. És ez nagy szerencséje a monarchiának és Haymerlének is. Mert eddig — bár a nagy közönség előtt leplezve — minden külügyminiszteri változást egy zsákutczába kerülés okozta, melyből előbb ki kellett lőni, hogy az ember tovább mehessen, így, hogy csak a legutóbbi változást hozzuk fel. Beust csaknem belelovagolta monarchiánkat a francie akkor aztán a legnagyobb követ- nak IlCin feladata kezetlenségnek bizonyul, azon 3 évi ma- egy is plltikai és pártnézetet egybefoglaló testület érdemlegesen nem bírál Indokolás. Politikai vitákbal vagy nem az által van érintve, aki elégtétel adásra felhivatott, ezen esetben kimondja a bíráló kitekintet alá veendők, mint a későbbi be- ■ zottság, hogy ez ügyben személyes elégtétépni kívánókötel adásnak, a kihívott részéről helye nincs. C) Hírlapi vitákból eredeti személ s ez azt a lovagiasságán ejtett csorba héllyes kérdésekben, egyik fél kivonatára,........ vizsgálatot tesz, határozatot hoz és azt közzéteszi. Alapelvek a személyes kérdések meghatározásánál. a) Politikai kérdések fölötti 8 utakat visszautasíthatja. Ila e visszautasítás következtében a visszautasítót bárminemű személyes megsértés éri, — a bíráló bizottság elnöke által, 24 óra alatt kiadja e kérdés fölötti ----------------------------- _ — határozatát, mely határozatát minden tagürgeti azt, akkor az alapnak 63 rában az alkotmányos élet mozzanatait visz-! társlapszerkesztő tartozik a saját lapjá-De tüntetést rendezni komoly czél’ őszinteséggel tartozik. A mire nem tud előzményeknek is jóknak kell lenniök, szaadó vitákban ítéletet hozni e bizottságban közzétenni, s ha a határozatban ki .... I 1 • . . ... r\n tr »irt m mlndnln ' m nrwlr. L _ — V. ------- _ 1. J /_____iL__| J_____ ismeretes merénylet a szó szabad ki- nélkül, vérontásra nyújtani alkalmat a vagy nem akar felelni, a viszonyok mondása ellen — a „kaszinói köz-; nélkül, hogy bármi eredményre számni-; fejletlenségénél vagy kényes voltánál véleménye nevében követtetett el: tanának: ez több a lelkiismeretlenség fogva, arra nézve előre megmondja. j Rátartás után, melyet Andrássy kámondatik az, hogy a kérdéses esetben idomtalan zaklatás, kötekedés, megfélemlítés forog fenn, — ez által a megtámadott hírlapíró felszabadittatik sérelmének orvosiakat és védelmét a törvényes utón keresgetni, lovagias reputácziójának minden megcsorbítása nélkül , azért s ennek minden következményeiért az egész magyar hírlapírói kör insolidum szavatosságot vállal. 13. §. Ezeken kívül joga és feladata a bíráló bizottságnak ellenőrködni a fölött, hogy az irodalmi viták, még ha politikai kérdések fölött folynak is, az irodalmi illem és társadalmi tisztesség korlátain túl ne csapongjanak; az ezeket áthágók ellen kezdeményezési joggal bír, még azon esetben is, ha tiszteletet érdemlő sze- egyéniségek megsértése esetében magánpanasz nem emeltetnék, ily esetekben netaláni rosszulását nyilvánosan kifejezi. 14. §. A tagok jogai és kötelességei. Minden lapszerkesztő Ugnak kötelessége a kör közgyűlésének s a bíráló bizottságnak határozatait lapja rendes szerk. rovatában változtatás nélkül közzétenni. Kötelessége minden ezen határozatokkal ellenkező nyilatkozatoknak lapja minden rovatát, a hirdetményit is ideértve, elzárni. Köteles minden lapszerkesztő tag lapjának egy példányát a kör könyvtára számára beküldeni. Tartozik minden rendes tag, a maga szerkesztőségilag el nem intézhető személyes ügyét, mielőtt magának magánúton elégtételadást keresne, előbb a bíráló bizottság elé hozni a annak a határozatát bevárni. Mind a lapszerkesztő s mind a munkatárs tagoknak kötelességük a b. bizottság s a közgyűlési többség határozataiban megnyugodni. Ellenben joguk van a tagoknak minden hétfőn délután az írói kör helyiségében összegyűlni, indítványaikat, panaszaikat előadni s azokat barátságos úton elintéztetni; helytelen zaklatás esetében az egész kör védelmére hivatkozni. 13. §. Dij. Az irói körnek helyisége hetenkint egyszeri használatáért minden hirlapirói kör tag az"aláíráskor öt forintot fizet egész évre. 14. §. Időtartam. Az aláírás egy évig tart s azt minden évben megújítja, a ki a „kör“ tagja óhajt lenni. 15. §. Tagság megszűnése. A ki akövetkező évben alá nem ír, kilépettnekekintetik, épen úgy, a ki a kör határozatának magát alá nem rendeli, s ezek lányában a kör kötelezettsége is megszűnik. Azonban elveszítheti a tagságát az által is valaki, ha időközben a 3. §-ban foglalt jellembeli minősítést csorbítaná. Ily esetben tizenkét tagnak indokolt indítványára a „kör“ rendkívüli közgyűlése, a vádlott védelmének meghallgatása után, minden vita nélkül a hadrész szótöbbséggel dönt a kizáratás fölött. 16. §. Megszűnés: A magyar hírlapírói kör megszűnik, mihelyt nem lesz rá szükség.z volt az ok. Hivatalos nyilatkozatnél, ez vagy őrültség, vagy gyilkolás, hogy hozzá kérdést ne is intézzenek; ágában az egyesült ellenzék követettkodhatik, valamint az iránt sem határozza bírni a kaszinót az iránt, hogy solidaritásban áll-e ama merénylettel: ez volt a czél. A czél előretett, mert a kaszinó nyilatkozott, elutasított magától mind halott, és még több sebesült esett óidén solidaritást és hangulata annyira idozatul. Ki a hibás ? A katonaság talán? annak parancsoltak, az országos közvélemény matlanságot meríthet, teljes A SAJTÓ VÉDELME. Tegnap említettük, hogy a hírlapírók gyülekezete által kiküldött bizottság egyhangúlag elfogadta Jókai Mór javaslalatát a sajtó védelme tárgyában, s ezt a tegnap tartott közgyűlés elé terjeszti. Jókai javaslata következőleg hangzik: 1. §. A budapesti hírlapírók egy zárt kört alapítanak e czím alatt: „Magyar hirlapírói kör,“melynek kettős czélja egyrészt a magyar hirlapirodalmi hang méltóságának megóvása, másrészt az időszaki sajtó szólásszabadságának megvédelmezése. • „ fix« Indokolás. Kölcsönös eszmecser.zia^háborúba ,^és Németországgal tö r£k és személyes érintkezés által szükségképen ki kell fejlődni egy viszonlagos megbecsülésnek a hírlapírók között, mely az irodalmi hang méltóságát eraelyi, & viták tulhajtott modorát csillapítani fogja, a méltányosság érzetét a pályatársak iránt, az igazságosságot a közönség iránt megszilárditandja, s midőn az ezektől eltérő irányzatoknak megorvoslására módszereket nyújt, egyszersmind solidáris föllépésével védelmet tart fenn minden hirlapirónak, ki a közügy érdekében, az igazság földerítésében fáradozik, minden bárhonnan jövő megfélemlítés és zaklatás ellen. 2. §. Tagja lehet a magyar hírlap irói körnek minden magyarországi hírlap szerkesztője és munkatársa, ki a kör alapszabályait aláírja s tagul fölvétetni kíván. Indokolás. A vidéki és nem magyarska lapokat is hasonló tekintetbe kell venni, mint a Budapesten és magyar nyelven megjelenőket. 3. §. A tagság föltétele, állandó hirlapirodalmi foglalkozás és kifogástalan jellem. Indokolás fölösleges. 4. §. Alakulás. Mihelyt hatvan tag aláírja az alapszabályokat, a létesítő bizottság összehívja az aláírókat, azok elnököt, alelnököt, titkárt és könyvtárnokot választanak, azonkívül egy tizenkét tagból álló bíráló bizottságot. 5. §. Ezen, a rendes tagokból álló bíráló bizottság oly esetekben, amidőn nem két hírlapíró tag, hanem hírlapíró és a külközönségből való fél között támad vitás kérdés, még tizenkét tiszteletbeli tagot vesz maga mellé, kiket a különböző társadalmi körökből választ egy évre a közgyűlés, s azokkal együtt hoz határozatot. Indokolás. Azon czélból, hogy most a következményeket glorifikálni. hat, hogy a politikai jellem megtámadó Ebből épen nem következik az, hogy“át bárki is személyes megsértésnek most cselekszik helytelenül az egyesült "«PD* ,vagy se\? valamint azt60maka A___ _ _ _77. Adályozhatja meg, hogy egy egész politikai pártra irányzott sértő támadást annak bármely egyes tagja saját személyes ügyévé tegyen. Ez indokolja a kivételt. Tehát a politikai vitáknál a „kör“ egyes tagjait se meg nem szorítja, se solidaritásával meg nem védelmezi. b) Társadalmi és magánéleti, maszükséges magánüzletet és családi szentélyt nyilván aellenzék; de az, a logika és a moraj minden szabálya szerint, okvetlenül következik, hogy az ellenzék mostani magatartása feltétlenül elítéli eddigi magatartását; és ha ehez sok idő és erőfeszítéssel járó „három évi heti“ kellett, ha az volt hogy a magyar Andrássy távozzék,san érintő közlemények képezhetnek hát a bizony nagy áldozat, de mégis IDC1003 sértésre szolgáló panaszokat. Csak jó eredményre vezetett: a *0. §• A b) elősorolt szememiből a mérsékelt ellenzék irányában, ‘ ^.sértéseknél panaszt emelni, vizsgálatot kérni minden érdekelt félnek a közizal- Zönség részéről is joga van a bíráló bizottság előtt; személyes elégtételadással H. S. csak a megnevezett sértő fél tartozik, __ csak megnevezett, vagy felismerhetően leírt sértett félnek. Kivételt képez csak a családi szentély elle elkövetett sérelem, mely esetben a család minden férfi tagjának joga van elégtételt követelni. Ha a szerkesztő a sértő czikk íróját meg nem nevezi, maga tartozik elégtételadással. Indokolás. Hazai sajtótörvényünk elsősorban a czikk íróját teszi felelőssé, csak annak ki nem adatása esetében a lapszerkesztőt. Márpedig a lovagiasság törvényének szelleme nem állhat merev ellentétben a polgári törvény szellemével Nem is vezetne jóra, ha az az elv fogadtatnék el, hogy szerkesztő tartozik lovagias elégtétellel minden lapjában elkövetett sértésért, mert azon esetben a kiadók adnának lapjaiknak „gerant“-okul a verekedésből mesterséget űző embereket, s ez által tökéletesen lehetetlenné tennék minden lovagias elégtételvevők módját. Hogy pedig személyes sértésért csak a megsértett személy követelhet elégtételt, ez a lovagiasság szabályaiból következik, ha csak a megsértett fél nem nő, vagy védképtelen. 11. §: a bíráló bizottság határoz azon személyes kérdésben, hogy a felelős szerkesztő által megnevezett czikkíró kir e az elégtételadás képességével ? a szerkesztő nem állíthat az elégtételt keresővel szembe szolgai viszonyban álló egyént, sem kétséges jelleműt, sem nyomorékot, sem olyat, aki jogosan követelt elégtétellel adós, sem professionals bérvivőt, s ez esetek bármelyikében maga köteles helyit, állani, ellenben az írói hírnév nagyobb vagy kisebb volta kérdést nem képez. 12. §: Akár a sértett, akár a sértő fél szólítja fel a bíráló bizottságot sérelmes ügyben, a bizottság tartozik huszonnégy óra alatt az ügyet megvizsgálni és határozatot hozni benne. A vizsgálatot a következő szempontok irányozzák: a) Egyátalában a magánbecsület és reputáczió személyes megsértését tartalmazza-e a neheztelt czikk, vagy pedig oly adatokat hoz nyilvánosságra, melyek az ország anyagi és szellemi érdekeit, a közönség jóllétét, a közerkölcsiséget, s a nemzeti becsületet közelről érintik? az utóbbi esetben ismét: nem alaptalan ráfogások e a közlemények? vagy ellenben kétségtelen hitelességű adatokkal bebizonyíthatók ? b) Illetékes személy e az elégtételt követelő a fenforgó kérdésben, vagy nem az ? Ha akár alaptalan magánbecsület be nem bizonyított záfoga ne csak az irodalom legyen megvédve a közönség helytelen megtámadása ellen, de a sértést, akár a közönség is az irodalom részéről eshető sokat konstatál a bíráló bizottság az eléje igazolhatlan megtámadások ellenében. ■ adott közleményben, legelső sorban felszól. §. Elnök vagy alelnök kötelessé-taitja a sértést elkövetőt, hogy lapjának legközelebbi számában a sértést teljes igazság szerint megorvosolja. — Ha pedig ez a legközelebbi számban meg nem történnék, saját határozatát a bíráló bizottság minden hírlapnak megküldi közzététel végett, s azon kívül a sértett félnek fenhagyja, hogy a sértőn bármely más után megtorlást vegyen s a „Kör“ ez utóbbival ily esetben solidaritást nem vállal, azt tagjai sorából kitörli, ezt hírlapok utján közzé teszi s az ekként kitörült szó a kör tagjai közé többé föl nem vehető. Ellenben — ha azt konstatálja a bíráló bizottság, hogy vagy nem vett sértő szándék és ki magatartásán, ez azon erőnek és teaz államkincstárnak káromlási joga nem tkintélynek érzete, melyet Andrássy po- ’tenciák rögtön rendelkezésre álljanak, terjed ki a szerzői jogra, a javaslatnak klitikája szerzett monarchiánknak. 9. §. A bíráló bizottság feladata: már a múlt Ülésben tárgyalt 3. §-ához csak Épen ezért tűnik fel különös vi-! A) Az a,akit a közgyűlés után azontolta. Felvétetett még azon intézkedés is, legitobban az egyesült ellenzék maga "aLVizsgálati aláTeszi egyenkint a* alakt hogy ha szerzőtársak vannak és az egyik 1 * . u * a tagok neveit, s titkos szavazás utján haközülök örökös nélkül meghal, az őt ille a ba c irinyában. Nem volt tároz a felett, hogy a 3-ik §-ban foglalt fejezés a clikkben, tő szerzői jog túlélő társaira száll át. A Andrassyniak olyan mamelukja, a mi- 1 feltételeknek megfelelnek-és ezt a kö vagy nem volt a tárgy olyan, mely fogalmát , igen Apponyi, Szilágyi Dezső és avetkező közgyűléssel közlik, mely a neta-1 személyes becsületsértés alapját képezné, iS» „v. ___________0 __„--------- a Magyarország Haymerlének. Dicsé-'lfini mellőzés indítványa fölött szintén ttt-j vagy sértők ugyan a vádak, de ala,de eszméje egyiknek sincs. , rik után útfélen és megszavaznak ne-koa' szavazás utján ■/, szótöbbséggel kapos bizonyítványokkal támogatvák s a köznincsen az iz»»te __————==— Iti minHoni Qio. ta 02‘^. ........... ügyet érdeklők, szigetről átalakult nyár volt, kiszorítható, és volna az, orosz csakugyan tartomány mint a hogy az ellenzék jósolta De Haymerte, Andrássyval szemben, nincs és nem is lehete ebben a helyzetben, ő nem zsákutczát talált, melyből kilőni kell, hanem szilárd Irázist és széles keretet, melyben bátran lehet tovább haladni, azon világosan kitűzött czélok felé, melyeket Andrássy a monarchia érdekeinek védelmében, biztosításában követett. Bizonyítja ezt Haymerle működése. Mit csinált azon 4 hónap alatt, mióta a külügyeket vezeti? Sokat, többet, mint Andrássy, működésének elején, mert ennek egy darabig Penelope szerepére kelle vállalkoznia , míg Haymerle azonnal tovább szőhette a kezébe adott szálakat. Azonnal folytathatta Szerbiával szemben a monarchia követeléseinek érvényesítését; azonnal követelhette a porta és Montenegró részéről; a berlini szerződés végrehajtását azonnal folytathatta Németországgal (a Bismarck bécsi látogatása által megkönynyített) vámügyi alkudozásokét; és a mi fő, azonnal átvehette egész Európa solidaritását, a keleti ügyekben kikötött minden érdekünk érvényesité mindemn. 8tízgetős controveraialis eset „aTM. „„„„I. é.- n nél összehívni azonnal a bíráló bizottságre, annak bizalmát a nyugati ügyek- Lot| _ eSetleg a közgyűlést a aiokntikben, nevezetesen pedig már a priori tanácskozásait vezetni, biztosított, rokon zenyét, minden olasz fészkelődéssel szemben; úgy, hogy ha még ezekkel szemben is, bizonyos nyugalom és szilárdság vonul el Haymerre 7. §. A titkár kötelessége a meghívások és határozatok leggyorsabb közlését hírlapi uton eszközölni. 8. §. A könyvtárnak tiszte rendben megtartani a szerkesztők által beküldött hírlapokat, hogy vitás kérdéseknél az anki mindent, még a rendelkezési alapot is. Miért? Mert azt mondják, jó távoz. B) Később beiratkozó tagok fölvétele iránt titkos szavazás után határoz, vagy, hogy az, aki az elégtételt kéri, a sérelem által személyesen érintve nincs.* A londoni emigratió idejéből. i. Buge a magyar emigratióról. Első közleményünkben mondok,hogy célunk Bugénak reánk nézve sokkal érdekesebb jegyzeteit is közölni, úgy tekintvén őket, mint az akkori német szabadelvűség zászlótartóját, kinek iratai azon nagy közönség nézeteinek is adnak kifejezést, melynek kebelében oly mohó részvétre találtak. — „Kossuthnak fellépésével* — írja folytatólag Ruge — „Angolhonban egészen uj jelenségek állottak el). A magyar revolutio semmikép se volt demokratiai, Kossuth dictator volt s az maradott. Ö —noonda — „senkit el nem ismerhet egy nemzet képviselőjének, kit a nemzet maga annak el nem ismert, az az: ő e szerint egyedül állott, mig a más fejlődöttebb s a dictatura egyeduralmán túlhaladott nemzeteknek csak pártemberei lehettek. Igen, nem sokára bebizonyult, hogy Kossuth is csak pártember volt, sőt, még hogy kisebbségben is maradott. De Angelhonban akkoron Kossuthot akormányzót® teljesen elkényeztették s megerősítették hiedelmében, hogy ő képviseli az egész magyar nemzetet. Szónoki tehetsége s remek angol nyelvénél fogva csakhamar lett mindenfelett a legkedvesebb menekült Angolhonban , később Amerikában. Mindenütt a legfőbb törvényhatósági tisztviselők élőskeete alatt Kossuth metingek tartattak üdvözlő iratok szavaztattak meg a kor.