Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-09-11 / 210. szám
5. S. P-0. 1. 3* 1* y U aa s: IP itit* á-51 1.* Ve■ól 6. f* iróílt :0t1» ak ok (0. és 81 ett tó* •ér f0‘ és )P' fe ileA ^rftbeli egész intelligence» rendszereg megjelent egy-egy ily gyülőpon- JS I megyei tisztikar teljes számmal, 0 a fUispánnal. Megvallom, irja leveleik, jól esett látnom, mint áll levett söreggel Jókai Mór magyar irótársunk előtt hom főispán, három alispán és egész ippat szolgabiró, sőt az is bizonyos halafet látszott jelezni, midőn nem egy gróf- 51 h egyéb fajta hautaine dáma a pityerig elérzékenyedve borult hódolatteljesen Jókai nejének keblére, a salonban jen kevésbbé, mint a diadalív előtt a pitapo. Az irodalom becse emelkedik haTományos felfogású földbirtokosaink szegen is capról-napra. Tisztán az Írótesepeltén Jókaiban, ki ezen egész utjáró egy szót sem szólt politikáról; csak a magyarság terjesztésére buzdította tvasztíjba, a felvidék értelmiségét és a szép őket éltette. Hirdetmény. A kocsárd-marosásárhelyi és kiskapus nagyszebeni vonali í hó 10-ével életbelépő uj mentrend Vilmából a marosvásárhely-beszterczei, nagyszeben-brassói, nagyszeben gyulafehérnagyszeben-vöröstoronyi, nagydisznódjjszebeni és resinár nagyszebeni postaillek ugyan az naptól kezdve következt szabályoztatnak: Indulás M. Vásárból 9 óra d. e. Érkezés Beszterczére (150 p. este. Indulás Beszterczéről 9 f. e. Érkezés M. Vásárhelyre 7 óra Indulás N-Szebenből 10 ó. d. e. és Gyulafehérvárra 6 ó. 30 p. este. -állás Gyulafehérvárról 6 ó. reggel. Ér az N.-Szebenbe 2 ó. 40 p. d. u. Indul Nagydisznódról 8 óra reggel. Érkezés Nagyszebenbe 9 ó. 30 p. d. e. Indulás Nagyszebenből 12 ó. 30 p. dél. Érkezés Nagydisznódra 2 ó. d. u. Indulás Nagyszebából 10 ó. d. e. Érkezés Brassóba 3 ó. 4 5 p. reggel. Indulás Brassóból 9 ó. este. Érkezés Nagyszebenbe 2 ó. 45 p. d. u. Indulás Nagyszebenből II ó. d. e. Érkezéstoronyba 2 ó. 40 p. d. u. Induls Vénstoronyból 4 ó. d. u. Érkezés Nagyszebenbe 7 ó. 40 p. este. Indulás balról 8 ó. reggel. Érkezés Nagyszerbe 9 ó. 30 p. d. e. Indulás Nagyszerül 2 ó. 30 p. d. u .Érkezés Resinárra ló.ill. Mi ezennel közhirré tétetik. Nagyszeben, 1880. szeptember 6 án. A sagy. kir. postaigazgató : Fellért. Szomorú múltú embert kittek szerdán örök nyugalomra Budapesté a krisztinavárosi temetőbe. Ez k iji az Ellenőr — Heiszer Alfréd volt újt irtósági fogalmazó, ki, mint annyi mások, a szabadságharcz lezajlása után a Grandans nyomorult szerepére vállalkott. Haynau idejében mindennaposult a korlátlan hatalommal felruházott császári biztos lakásán s ördögi beszoműsít oly körmön font ügyességgel fűzte, hogy alig mult nap, melyen egyik vagy másik áldozata a hatalmasak körmei közé se került volna. Egyszer aztán Haynau is negaoltal, ezen ember feltűnő buszuvágyát a midőn ismét két családos magyar patrióta hollétét fedezte fel elfogatás czél- M,lallortyant benne a harag s mielőtt szendáló észrevette volna, jobbról és balról felpofozta és előhívott szolgáival kidobatta szobájából Azóta nem is bocsátotta maga elé. Heiszer csendes emberré lett , még a forradalom előtt épített s a Úti hegyek közt levő eléggé csinos házba töltötte agglegényi örömtelen nap Art, míg a halál vasárnap délben ki nem nálította őt is az élők sorából. Kisded vapovát még mindig hajadon 43 éves húga Arany János levele. Nagy ki még mindig a Margit-szigeten dótik, sajátkezilleg irt levelet küldött segedpolgármesteréhez, melyben Uj Szeld egyik utczájának nevére lett kérész kikét tudomásul veszi s a városnak sok kiftt és jót kíván. Levele szóról-szóra *] hangzik: „Igentisztelt polgármester • Becses soraiból értesültem, hogy Széki uab. kir. város tanácsa, a város ujra rendezése alkalmával, azok egyikét ■kától méltóztatott elnevezni. A görög % beszél egy Amphionról, aki lantja égetésével várost épített: vajba ezt tetném én legalább a nevemet viselő utkullbesera Amphion lantja nem enyém, »Ha regék korát nem éljük, s én csak ojtásomat fejezhetem ki, hogy — mint Nii madár a tüzből, úgy Szeged vár*» a vízből minél előbb megifjodva, megélte keljen elő. Tisztelettel maradvánWelt polgármester urnak. Margitsziget, ‘ká szeptember 5. Alázatos szolgája : János. Gyilkos leány. Borzasztó gyil *Ugot vitt véghez — mint a „Sárrét* ‘hl néhány nap előtt Esztáron egy 8 éves hajadon. Alig 8 éves kis fiú test'•'«t kicsalta a falu alatti cserjésbe s ott több megfojtotta, azután kezeit, lábait el- iilkla. Szörnyű tettének indokául azt vi* elő, hogy a gyermek gátul szolgált ‘"belével folytatott szerelmi viszonyában. * szerencsétlen leány mosta b.újfalui kir. Mikkóság börtönében a legnagyobb két Vésés és az őrjöngések között tölti »mit. ( ~ Istóczy előfizetési felhívása . v2.'k röpirat“ czimü havi folyóiratára megjelent s beküldetett szerkesztőse Ebben többek közt a követke, *1 is mondja : „őseinktől reánk marad’ '^«(Ilieknek, hazánk földjének a zsidó. »Ital békés fegyverekkel való csöndes van folyamatban, a mely föld jár lábaink alatt, s ha haladék nél‘ »inzahóditás munkájához nem foly., a végkép kirántatva lábaink alól, hazánkban idegenek leszünk.“ IfejT Egy fejedelem kalandja. Egy kiteli a következő érdekes tör iH * Dél-Európa egyik fejedelme, ki kehiben tartózkodott, azon meg'4 k n® futott, hogy a művészetet pár- M » Mirt egy kis kórista hölgy- Dt töltött egy kevéske időt. | duzzadó alakját polgári öl 6 *0mP°?8á, (hogy felismerhetőő, s a kis színésznővel így sétált karöltre a kies fürdőhely környékén. A fejedelem két kísérője nem is mert arra gondolni, hogy e polgár az ő uruk, s egyik tisztje, kivel a hgyek között találkozott, elbeszélte, hogy ő haduráhozmilyen feltűnően hasonlító embert látott. Este, midőn a karcsúsító egyenruhában jelent meg a fejedelem a színházban, mindenki meg volt győződve arról, hogy neki tökéletes hasonmása járkál Ischl környékén. A fiatal uralkodó is neszét vette csak hamar, s most még bátrabb lett. Még nagyobbakat sétált mint eddig kis barátnőjével, s szerényen mulatozott vele, minek az incognitóraegőrthetésén felül, annál jobban látszott örvendeni, mert mint állítják, az ifjú fejedelem fösvény, nagyon fösvény. A kis kóristalány csöndesen örült szerencséjének, s előre örült a bucsuzás napjának, a mikorra, — tapasztalatlan gyermek módjára, — szép ajándékot remélt. De mielőtt a válás órája ütött volna, új csillag jelent meg az isebb színpadi világ egén, s a fejedelem nem azért tanult gyermekkorában astronómiát, hogy a feltűnő égi testet észre ne vegye. Meglátogatta a csillagot, — különben bécsi operette-énekesnőt, — mire a kis kórista lány elájult. A fejedelem azonban sokkal jobban el volt foglalva az új csillaggal, semhogy ezt észre vehette volna, s a szegény elhagyottnak meg kellett elégednie azzal, hogy a hűtlen uralkodóra egy szörnyű pillantást vetett. Másnap a fejedelem az operett-énekesnővel együtt elutazott Ischlből. A kórista lány remegve várt néhány óra hosszat hiába. Végre este megjelent nála egy fejedelmi szolga, átnyújtva egy levelet, melyet a lányka nagy szívdobogás között nyitott föl. A szívdobogás nem volt hiába való, mert a levél üres vala, bár tartalmazd a hála szavait, s az „elismerés” ígéretét. A szegény kicsikének sovány vigasztalást nyújt az, hogy a fejedelem sajátkezű levelét beirja, s hogy a fürdőben szélüben azt beszélik, miszerint megkapta a T .... a rendjelét. Még ez sem igaz. Pedig e kis holmi lánykánkat nagyon megvigasztalta volna. — A kóborgó menykő. A „Deb. Eli.* f. hó 8-diki számában irja: Az éjjel rövid ideig tartó nagy esőzés volt, erős menydörgés és villámlások között. Egyszerre óriási robaj ébresztette fel az alvókat, mert a mentő a városban lecsapott. A volt távirda hivatal egy emeletes épület egyik kéményét zúzta szét s onnan átfutott a kis földszinti szomszéd házba, hol Huber J. egyik szobájának oldalfalán rést ütve nagy dörömbözéssel illant tova, a nélkül, hogy a szobában bármit is megsértett volna, sőt a rés szomszédságában attól alig egy arasznyira állott át. Huzly Károly prépost és Révész Bálint püspök urak kis mellékszobrain sem ejtett sérülést. Még az udvaron is több helyen lehet látni falrepedéseket, miket útjában ejtett. — A menkő pusztításának,ha ugyan a fentebbiek annak mondhatók) ma egész nap számos nézője volt. — Emberi szörnyeteg. Prágából Írják a következő valósággal iszonyú esetet : Rohlicsek József csősz, mezei munkára volt szegődve egy helyre, hogy idején elérjen, korán eltávozott a korcsmából, hol megelőzőleg iddogált. Alig ten nehány lépést, midőn összeütődött Latarzik József szolgalegénynyel, ki őt e kocczanásért egy hasábjával főbeütötte többször; a megtámadott alig védte magát, midőn előjött a korcsmáros fia, Zellhammer Antal, s késsel esett a szerencsétlennek. Fején, hasán, mellén ejtett mély szúrásokat, úgy hogy ez halva rogyott össze. A dulakodás zajára előjött a korcsmáros, a gyilkos fiú atyja, s el akarta fiát venni a szörnyű bűntett színhelyéről, de a fiú most atyját kezdte szúrkálni késével, mire a többszörösen megsebesített atya elfutott. A fia pedig fölkapott egy nagy követ s olyan erővel sújtotta atyja hátába, hogy az öreg hátgerincze ketté tört; több mint bizonyos hogy sebeiben ő is elvész. Az időjós növények. A legújabb kor „gyorskocsijáéban, a gőzerővel rohanó vasúti coupeban, egymás oldala mellé került egészen ismeretlen emberek, kiket csakis a véletlenség szeszélye tett útitársakká, rendesen. Milyen idő jár felétek ? kérdéssel kötnek egymásba. A természettudományi ismereteink felhalmozódásával azonban már nem elégszünk meg azzal, hogy egymás vallatásával nyerjünk válamzt e kérdésre, hanem saját vidékünk időjárásából magunk is következtetünk az utazás céljául tűzött vidék légkörére, sőt már a holnapi időjárásra nézve is biztosítani akarjuk magunkat. Az időjárásról egymást tudósító távirdaállomások sodronyai behálózzák az egész földtekét. A bérmérő, a légsúlymérő valamint a vidék földrajzi fekvésére alapított éles elmű számítások különben is nagy segítségökre vannak az időjárásoknak, sőt az időjárás logikáját feltüntető adatok felhalmozódása, a segédeszközök tökélyesbülése csaknem kétségtelenné teszi, hogy a jövő század polgárának csak a naptárt kell felütnie, ha tudomást akar szerezni a holnapi s az azutáni időjárásról. Dove, a légtünettan nagymestere maga is megvallja ugyan, hogy eddig még csak gyermekkorát éli kedvenc a tudománya, de melyik tudományról mondhatjuk el, hogy teljesen fölfegyverzetten és fölpánczélozva ugrott elő Minerva fejéből ? Ha figyelmen kívül hagyjuk is az időjósok legközönségesebb műszereit, a hóvmérőt és légsúlymérőt, már a saját és elődei tapasztalataiból okoskodó egyszerű földműves is ismer egyes légtüneti jelenségeket és tüneményeket, amikből következtethet a közelebbi napok időjárásának változására. Amaz elterjedt használatú két műszernél azonban a hygrometer, vagyis a lég nedvtartalmának megállapítására használt műszer különbb szolgálatot tesz azoknak, kik az időjóslás mesterségére adják fej őket. A levegő ugyanis különböző hóvmérséki fokozata szerint több kevesebb vízpárákat tartalmaz. Minél melegebb valamely légréteg, annál nagyobb mennyiségű lábatlan vízpárát emel szárnyain, sőt az sem titok előttünk, hogy a gőzparányokkal telitett levegőben a viz el nem párolog, s a házinő ilyenkor hasztalan terengeti ki a megmosott fehérneműket mivel azok meg nem száradnak. Ha az eként telitett légréteg lassanként kihűl, a benne úszkáló vízparányok ködbólyagocskákká vagy a földre hulló esőcseppekké tömörülnek, és pedig minél hevesebbé válik a levegő, a kiválamodott vízrészek annál nagyobb bőségben árasztják el földünket. A természet eme törvényéből fejthetjük meg azon tüneményt, hogy a teljesen derült nyári évek utáni hajnalban a meghűlt levegőből kiválamodott vízpárák gyémántcsillogása harmatcseppek alakjában jelennek meg a virágokon és a fűszálak hegyein és észrevétlenül megöntözik a földtalajt. A derült égboltozat vizpárákkal telített légrétegeiben ugyanily tüneményeket tapasztalhatunk, miután az éjszaki híres légáramlat meghütvén a gőzparányokat, azonnal különböző alakú felhők képződnek a légkör magasabban fekvő rétegeiben, az időjósnak ennélfogva mindenekelőtt arra nézve kell tisztába jönnie, hogy mennyi vízpárát tartalmaz a levegő ? Minthogy pedig ezen pára érzékeinkkel észre nem vehető parányokká van oszolva, finom szerkezetű műszerekre van szükségünk a telítettség fokozatának megmérésére. Éleselműleg szerkesztett légsúlymérőink és hygrométereink hajszál finomságú fokozatai csakugyan a számok szabatosságával adják tudtunkra, hogy az észlelt légrétegek mikor vannak annyira lehűlve vagy vízpárákkal telítve, hogy ezek csepp alakúakká válhatnak ? A mezei gazda azonban nem szorul az oly hajszálnyi pontosságú műszerre, amilyen a Daniel-féle hygrometerben áll rendelkezésünkre, hanem csak a házfedelén csikorgó szélkakasra kell föltekintenie, s ha azt nyugati vagy keleti szél mozgatja, kedvezőbb időt vár a kaszálásra, vagy ha már átesett a kaszáláson, mielőbb betakarítni igyekszik szénáját. Ezenkívül maga a természet is tenyészt oly nedvmérő növényeket, melyek a széliránynyal összevetve elég érthetőleg megmondják az utazónak, hogy az egész nap folytán folytathatja-e kalandozását, vagy pedig minél előbb fedél alá kell menekülnie. Néha az erdő egy-egy méhpázsittal ellepett tisztásához, a rét sötétzöld szegélyéhez vagy valamely nedves falomladék közelébe érkezünk, s ime a legcsinosabb természetes hygrometerre akadunk. A bokrosan növő méh egy faja, a mion (lunaria hygrometrca) legelőször is bimbóalakúlag tömörülő világoszöld levelei által ébreszti fel érdeklődésünket. Ha egy ily növényt kiszakítunk társai közül, a 26—52 milliméter hosszúságú serteszerű virágkocsányon egy szőlőmag nagyságú tokocskát találunk, ezen ívalakúlat hajlott kocsán minden faj rokonai között felismerhetővé teszi ezen időmérő mohúnkat. A körtealakú s eleinte zöldszínű, később vörhenyesbarna színű tokocska teljes megérése korszakában fölpattanván , tölcsér alaku kelyhében két sorban elhelyezett 16 belső s ezek közül 16 külső sárgaszinü szálacskát találunk. Ezen méhfaj tulajdonképeni idénye a tavasz, azonban az év minden szakában találunk azon érőfélben levő vagy teljesen megérett tokokat. Ezen kisded növény legérdekesebb időjóslóink közé tartozik. Hajlott alakú virágkocsánya ugyanis száraz időben öszszekunkorodik, míg, ha a levegő részleg vagy teljesen telítve van a párák által, a magába szívott nedvesség visszaadván ruganyosságát, ismét visszanyeri kinyújtott alakját. Ezen kacsán többé-kevebbé kunkorodott alakjából a légkör nedvtartalmának fokozatára oly biztossággal lehet következtetnünk, hogy maga Linné adta ezen módfajnak a hygrometrica elneveztetést. Nem egyszer esett meg rajtam is, hogy midőn még semmi hatását sem éreztem a levegő nedvtartalmának, magam sem adtam hitelt ezen növény kiegyenesedett kocsányának, a nemsokára nyakamba zúdult záporeső azonban igazságot szolgáltatott ezen igénytelen időjóslónak. Kalandozásunkat folytatva egy tűlevelű fenyvektől szegélyezett homokhalom tövében új időjóslókra bukkanunk A karimás kucsmájú gombákról azt tartjuk, hogy azok egyes fajai legfeljebb ételpótlóknak valók. A holdruta (geoster hygrometricus) nevet viselő gomba homokos töldet kedvelő kucsmái azonban egyszersmind érzékeny időjósoknak bizonyulnak. A nedves idejénis bekövetkezése előtt ugyanis ezen gomba felhőre csillagalakulag megrepedezik s 6—15 hártyszirom alakjában alata romlik, ezen kehely közepén láthatjuk a közönséges püffetegéhez hasonlító kékes szinü portömlőt ; száraz időben ellenben ezen gomba letüremlett héja ismét gömbalakúlag csukódik össze. Ha ezen bezárult gombát hazavisszük, megnedvesítés után lassankint ismét föltárul szemeink előtt, s minthogy huzamos ideig megőrzi ezek tulajdonságát, ablakunk külső részéhez erősítve, állandó időjósunkká válhatik. Különben az egész növényország, ha figyelemmel kísérjük életműködéseit, rendelkezésünkre bocsátja a légtüneti változásokat előresejtő finom érzékét. Erről kétségbevonhatlan meggyőződést szereztetünk magunknak, ha bebarangoljuk a réteket, kaszálókat és kerteket. Kedvenczeink, a mezei és kerti növények, amelyek kevéssel ezelőtt még tarkaszinű virágaikkal gyönyörködtették szeineinket, mihelyt esőhozó felhők tornyosodnak fel láthatárunkra, félénken csukják be virágkelyhöket. A piros tikszemet (anagallis rubra) ugyanezen tulajdonságáért a szegényember légsúly mérőjének nevezik. A még közönségesebb csillag gerepcsén (stellaria media) reggeli 8 óra tájban kinyílik, míg ha esőt várhatunk, zárva marad virága. A reggeli 6—7 óra között nyíló gyűszűvirág (calendula pluvialis) rendesen délutáni 4 óráig szokott ébren maradni, s ilyenkor állandó jó időt várhatunk, míg ha bezárulva marad virága, még ugyanazon napra esőt jósol számunkra. A fehér kökörcsin (anemone nemorosa) borult idő előtt lekonyitja, a tartós derült időt megelőzőleg pedig magasan hordja fejecskéjét. A cserjeoka (sonchus) ellenben, ha éjjelre nyitva marad virága, másnapra esőt jósol, ha pedig bezárul, derült időt ígér számunkra. A növények virágkelyhei, miként látjuk, rokonszenves KÖZGAZDASÁGFelhívást, csak úgy eszközöltetik, ha minden egyes IL a leír,yöngébb. Alig volt kiállítva m. t.ári/v *7 mrvW 411,,! tiuHnft , » kiállítóig 150__200 drb. marka. Eladatott 96 drb, mely a forgalom rendkívüli lanyhasága tárgy, az egylet által kiadott, s a kiállító nevére szóló igazolványnyal láttatik el, melyhez az odaszállitásnál nyert eredeti fuvarlevél is melléklendő, s a tárgyak viszszaszállitásának ugyanazon irányban kell történni, a mint azok az odaszállitásnál továbbuttatnak. Ily nyomatott igazolványok — a kiállító nevének s a kiállítandó minden egyes tárgynak megnevezése, valamint a nyomtatványok ára és bérmentesítése fejében, 25 krajczárnak postautalványnyal való előleges beküldése mellett — megrendelhetők alulírott méhészegyleti elnöknél, B.-Gyulán, s az esetben a kívánt mennyiségű igazolványok azonnal bérmentesen megküldetnek. A kiállítási tárgyakat, — annak tudatásával, hogy eladásra vannak-e szánva, vagy sem, — kérjük, Brózik Károly ugyancsak az ő nevére czimezve, legkésőbb szeptember 16-áig beküldeni. A kiállítás látogatásáért, s a tárgyak kiállíthatásáért semmi dijt nem kell fizetni. Végül közhírré teszszük, hogy a bíráló bizottság által czélszerűség, olcsóság, gyakorlati haszonvehetőség, vagy bármi tekintetből kitűnőknek ítélendő tárgyak jutalmazására, díjakul felajánltattak: a megyei gazdasági egylet által 3 db ezüst-s 3 db brozérem, az egylet alulírt elnöke által 3 db cs. arany és 3 db ezüst tallér, Kalmár Mihály ur — egyleti választmányi tag — által 1 db cs. arany, s az egylet által kiadandó korlátlan számú diszoklevelek. Midőn ezen kettős érdekkel kínálkozó kiállítást a t. nagy közönség, s különösen a méhészek és gazdálkodók figyelmébe és lelkes pártolásába ajánlanánk, kérvén, hogy tanulságos és érdekes méhészeti kiállításunk sikerét, méltóztassanak tájaikkal, valamint bármilyne mű méhészeti termékek és kezelési eszközöknek minél nagyobb számmal leendő beküldése által előmozdítani, s van szerencsénk hazafias tiszteletünket nyilvánitni. Kelt B.Gyulán, 1880. szeptember összeköttetésben állanak a légkörrel, a rokoni minél számosabban, úgy személyes látoga szenv létezését azonban ezenkívül a növények levelein is föismerjük. A mályva esős idő előtt aláhajtván leveleit, elfedi vele szárát; a libatoppfólók ilyenkor felső lapjukkal egymáshoz tapasztják, a tarnicsfalók pedig összezsngorítják leveleiket. Más növényeken még szembetűnőbb jelenségeket is láthatunk, miután az esős napot megelőző időben egész külsejük a fonnyadtság feltűnő jelenségeivel árulják el a bekövetkezendő időváltozást. Mihelyt megszűnt az eső s elvonultak a fellegek, a nap szétáradó sugaraira a bezárult virágok is mosolygva tárják fel kelyheiket, mivel e bezárulás által csakis igen kényes tenyészszerveiket kellet megvédniök a nedvesség ellen. Némely virágkelyhet, minek az oroszlánszáj, az ákáczvirág stb. már alakja megvéd a nedvesség hatása ellen, s igy nem is zárják el azokat. A legtöbb virág ellenben kényszerítve van arra, hogy bezárja kelyhét az esőzés előtt, s igy a természet megmásithatlan törvényén alapuló s igy csalhatlan időjósoknak kell ezen növényeket tartanunk. 2 án. A békésmegyei okszerű méhész egylet nevében: Göndöcs Benedek, Brózik Károly, elnök, főtitkár. (Az egyesült erdélyi takarékpénztár) forgalmi kimutatása 1880. évi aug. hóról. Bevétel: Pénztármaradvány áldozat 89.883 frt 34 kr. Betétekből 25.280 frt 86 kr. Leszámitolásokrai visszafizetésekre 46.465 frt. Tartaléktőkére 21 frt. Kamat és földíjakra 1770 frt 4 kr. Összesen 163.420 frt 24 kr. Kiadás: Betétekből kivételre 10.211 frt 70 kr. Leszámítolt váltókra 62 ezer 465 frt. Osztalékra 525 frt. Adóba 477 frt 22 kr. Értékpapírokra 50.686 frt 50 kr. Értékpapírok kamatjára 625 frt. Folyó kamatokra 1 frt 28 kr. Irodai s kezelési költségekre 71 frt 60 kr. Felszerelésekre 22 forint 80 kr. Pénztármaradék 38.333 frt 14 kr. Főösszeg 163.420 frt 24 krajczár. kolozsvári piáza. A békésmegyei okszerű méhész-egylet, folyó évi szeptember hó 19-én és következő napjain, B.Csabán , méltóságos Beliczey István urnak közvetlenül épen a vasút mellett levő birtokán, méhészeti ká 1ftát rendez, melyen bemutatva lesznek az elmélet és gyakorlatával legc/.élszerűbbnek,legkitűnőbbnek ítélt mindenné naü különféle kezelési eszközök, — a töbi közt be fog mutattatni a sonkoly • sajtolás, a méz-csorgatás, a viaszolvasztás, a mesterséges sejt közép készítése sajtóval, — kiállítva lesznek a különféle szerkezetű kaptárok vagy méhkasok és méhlakok, s ezek közt egy olyan méhlak, mely szétnyittatván, benne — a működő méhekkel teli keretek, mint valamely nyitott könyvben a lapok, szemlélhetők lesznek, a nélkül, hogy a méhek a ntek bántására lehetne Vetemény, és élelmi piaciunkon, nek, - továbbá kiállíttatnak tiszta szűz- # dalárÜDUep és had gyakorlatok befejezése sejt-méz, keretes méz és viasz-termények után( viaSza||ltak a normális árakhaz s a kiállítás még tanulságosabbá tétele ) vetemény és gyümölcskészlet áll a végett a legkitűnőbb hazai méhészek, szakváárló rendelkezésére, tekintélyek, különféle tárgyú Mai áraink következők: tekkel egybekötött - gyakorlati előadó- Gabona. Buza első rendű hetisok tartására « kegyesek voltak vállal- 7 frt_7 frt 50 k másodrendü 6 frt—6 hozni és közreműködésüket megígérni. - frt 50 , roz8 5 frt 50_60 kr. töltik, úgy hogy bátran állíthatjuk, miszerint ezen buad 4 frt 90 kr. Zab L frt 80 kr. kiállításon szerezhető tapasztatok. nyo ! L i s z t e k 00 sz. mm. 21 frt. 0 mán, bárki megszerezhetvén a kezeléshez ! 20 frt , sz 19 frt 2 82. 18 frt. szükséges legjobb, legolcsóbb felegezés , sz 16 fr t; 4 „ 14 fr’t 50 kr; 5 sz. _________________________________--------------szerűbbnek ítél mindennemű eszközöket,, 10 frt ; málóliszt 7 frt 80 kr ; barna rozskozó lépésekre fel vagyok hatalmazva. Ezekezek segélyével megkezdheti a méheszke-1 1871 frt. korpa 4 frt ■ farce 5 frt. után maradok a tekintetes Tanácsnak Kolozsvárt, 1880. szept. 7-kén. Alázatos szál: „„ ________________gája Maetz D. W Frigyes mérnök és épiérdekessé-1 frtjg Építési anyagok : gerenda 6 méter — Csütörtök, sept. 9-én. — dész és biztos sikerrel haladhat az oksze-i Fapra ez: Egy szekér tűzifa 2 frt rá méhészet erőn. : 50—80 kr . nagyobb szekérrel föl 4—5 Ezen méhészeti kiállítás érdekességét növeli azon körülmény is, hogy a békésmegyei gazdasági egylet, Csabán, ugyanakkor, egyidejűleg, különféle gazdasági gépek versenyét és kiállítását rendezi, s így a gazdaközönségre ezen kiállítás kettős érdekkel és jelentőséggel bir. És hogy a kiállítás minél többekre nézve érvényesíthető legyen, a méhészeti egylet elnökségének megkeresésére, a m. kir. államvasutak, a tiszavidéki vaspálya társaság, s az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki része üzletigazgatóságai, a kiállítás tartamára, vagyis szeptemb. 12 től 28 áig bezárólag, illető vasútvonalaikon, jelentékeny árkedvezményt engedélyeztek, nevezetesen személyjegyeknél : rendes áru II-ad osztályú féljegygyel a III ik helyen, s III-ad osztályú egész jegygyel a Il-ik helyen lehet utazni; az áruszállításnál pedig a tárgyak odaszállítása ugyan rendes ár mellett, de az el nem adott tárgyak visszaszállítása egészen díjtalanul, ingyen eszközöltetik, — a vasútigazgatóságok azon kikötése mellett azonban, hogy az árkedvezmény, személyjegyeknél csak — a méhészegylet által kiállított, névre szóló igazolvány mellett érvényes, az el nem adott kiállítási tárgyak ingyen szállítása pedig Mai vásárunk kevéssel gyöngébb volt a múlt hetinél, de azért korántsem nevezhető gyöngének. Mert ősszel egyáltalában erősebb vásáraink szoktak lenni. Gabona kevesebb volt, mint a múlt héten, de azért a vidéki gabonakereskedők már a kora reggeli órákban egymás után vették az egész szekereket. Hogy általában mostanság nincs oly azon téglák, melyeket a város saját gazgalinapiacznnk, mint régebben volt.Gezdálkodásban készíttet, a legjobbak: kitaannak a körülménynek tulajdonítható, hogy vatos volna, hogy az említett vegytani ingarnaüzérek összejárják a vidéket, a Metézet városi téglákkal építtessék, tőséget, s ott helyt összeszedik, s egye- ! Ennélfogva kérem a tekintetes ta*4nesen fölszállitják a gabonát, csőt, hogy ez ügy sürgősségénél fogva tőlem mielőbb tudatni méltóztassék, hogy: 1) Ezen tégla mennyiségből ezen évben az említett czélra nekem mennyit engedhet át ? 2. Mennyit a jövő 1881. május végéig ? 3. Miután nagyobb téglamennyiség szállítása forog szóban, minő árkedvezményben részesülhetnék ? . Megjegyezni bátorkodom hogy a vállalat „Maetz és Bukuresti.“ én azonban nemcsak az egész építkezést vezetem, hasz. 1 nem egyáltalában minden ez ügyre vonatpárja 75—80 kr; 8 m. párja 2 frt 10— 2 frt 20 kr ; 12 m. darabja 3 frt—3 frt 50 kr—4 frt; deszka 2'/a cm párja 80 — 85 kr; gyöngébb 70—75 kr ; levéldeszka párja 32—34 kr ; lécz párja 25—28 kr ; zsindely ezere 3 frt 80 kr—4 frt. Sertéspiaci. Volt eladó m. e. 190 db. Eladatott 80 db. A kövér dbja 40—65 frt; a sovány 15—21 frt, malacz 4—9 frt. Takarmány. Egy szekér széna 4 frt; nagyobb 15 frtig. Szalma 2 frt 50 —80 kr; zsupszalma párja 6 kr. Mész egy szekérrel 7—8 frt. Majorság. Egy pár csirke 40 — 80 kr; egy pár puska 2 frt. Egy pár sovány liba 1 frt 80 kr; kövér 4 frt 50 kr; egy pár tyuk 1 frt 10 kr; tojás 5 db. 10 kr; egy pár ruca 80 kr. Gyümölcs. 20 1. alma 50—60 kr ; körte 80—90 kr; szilva 40—50 kr; baraczk 70—80 kr ; szöllő 1 frt 20—30 kr. Vetemény Káposzta 100 fő 3 frt 40—60 kr; egy koszom hagyma 15 —20 kr; szemes paszuly 20 1. 1 frt 60 kr; borsó 180 kr ; pityóka 45 kr. Egy szekér tök 2 frt 50 kr. A barompia ez volt most is arány mellett bizonyít. Elkelt: fejős tehén 12 drb, párja 120—130 frt, meddő 43 drb, párja 100-110 frt, két éves borjú 28 drb párja 60—70 frt, egy éves borjú 12 drb, párja 40—50 frt. IDEGENEK NÉVSORA. — Szept. 9-én. — Pannónia szálloda. Erdélyi Marietta színésznő Szabadka. Schuller István sütő Brassó. Vándori Lajos szerk. Budapest. Lengyel József jégbalig. Udvarhely. Jancsó Géza tanárj. Kegyleti főtitkárnak, Csabán, bejelenteni, s Vásárhely. Molnár Viktor hadnagy Hoszszufalva. Herczeg Géza hadnagy Onkhsza. Járay Béla huszár D.ésfalva. HUNGÁRIA SZÁLLODA. if gr. Teleki Domokos képv. Kozárvár. Schneider Ferencz kér. Nürnberg. Schönmann kér. Bécs. Löwenfeld. kér. Bécs. Graffits Károly Medgyes. Katz Eszter birtokosnő Zsibó. NYÁRI SZÍNHÁZ. Kolozsvárt, szombaton, 1880. szeptember 11-én. GAVEAUT MIRARD és társai. Franczia vigjáték 4 felv. Irta: Gondínet Ödön. Fordította: Temesváry Lajos. (Rendező : Szentgyörgyi) Személyek : Gaveaut — ——Gabányi. Minard — ——Karnay. Theodore — ——Tolnay. Plumault Ferencz —— Szombathelyi. Elvira, Minard neje ——Körölyné. Angela )— Kéler I. Celeste ) Gaveaut leányai— Gero Lina. Colombe )—Borbély ini. Toinette — ——Glázer H. Egy lovas zsandár —— Mezei. Kezdete 7 órakor, vége 9'/,-kor. Holnap, vasárnap szept. 12-én: NOTRE-DAMEI TORONYŐR. Regényes dráma 5 felv. Hugo Victortól. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL *) Tekintetes szerkesztő ur! Becses lapja 209. számában közölve van e t. városi bizottság f. hó 10 iki ülésére szóló meghívó, melynek 9. pontja eként van szerkesztve: 9.) A m. kir. tud. egyetem vegytani intézete épitő vállalkozójának folyamodása 50 ezer ingyen tégláért , a többi téglának ditelengedés mellett kiszolgáltatásáért.“ Minthogy én ingyen tégláért nem folyamodtam s üzleti hitelemre nem tartom előnyösnek, miszerint az a hiedelem terjedjen el, hogy én ingyen igyekszem az anyagok egy részéhez jutni, szükségesnek tartom közölni azt a beadványt szó szerint, melyet a városhoz benyújtottam s mely voltakép üzleti kérdezés. Íme a beadvány szóról-szóra : „Kolozsvár sz. kir. város tekintetes tanácsához ! Helyben. Az itteni m. kir. tudomány-egyetem vegytani intézetének építését elvállalván, ezen építkezéshez 500.000 tégla szükségeltetik. Miután úgy vagyok értesülve, hogy tesz. Azon 50.000 drb. téglát, mely a meghívásban említtetik, a város Méltóságos Polgármestere helyezte kilátásba a tavaly fenn járt ministeri küldöttek előtt az esetre, ha a vegytani intézet épitése fogna határoztatni. 1 Ha e téglát az egyetem megkapná, az tőlem a piaczi árban levonatnék. Kolozsvárt, 1880. szept. 10. Maetz O. W. Frigyes, mérnök ős építés». *) E rovatban megjelenő czikkekért szerkesztőségünk csupán a sajtóhatóság irányában ,vállal felelősséget. A Budapesti áru- és értéktőzsdén. September 9-én. 1880. Magyar aranyjáradék ...............................109.85 Magyar vasúti kölcsön....................125.50 Magyar keleti vasúti államkötv., kibocs. 83.40 Magyar kel. vasúti államkötv.,II. kibocs. 100— Magyar kel. vasúti államköt., 18/6 évf . 86.76 Magyar földtehermentesitési kötvény . . 95.— Magyar földteherment. kötv., záradékkal. 94.— Temes-bánáti földtehermentesitési kötv 94. ‘/, Temes-bánáti földteherm. köt. záradékkal 93. ■/, Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 94.*/, Horvát-szlavén földteherment. kötvény . —.— Magyar szőlődézsma váltsági. kötvény . 94.— Magyar nyeremény-sorsjegy-kölcsön . . 111.•/, Osztrák járadék papírban............................72.80 Osztrák járadék ezüstben.............................72.80 Osztrák járadék aranyban........................88.75 1860-ki államsorsjegyek.........................131.— Osztrák-magyar bankrészvény .... 830.— Magyar hitelbank-részvény................... 260.— Osztrák hitelintézet-részvény .... 294.60 Ezüst................................................................... Cs. és kir. arany..................................... 559.— 20 frankos arany ....... .936.— Német birodalmi márka....................67.96 | London (3 havi váltókért) , 118.10 t Dr. Magy János. Lap- és kiadó-tulajdonosok : K. PAPP MIKLÓS ÖRÖKÖSEI. Felelős szerkesztő: