Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-12-03 / 281. szám
seregben a 10 évet, ezután nem igen akarnak a honvédséghez átjönni. Az ő szempontjukból értem őket — úgymond a miniszter — mert sokkal kényelmesebb a még hátralevő két évet a közös hadseregben tölteni, mert nem kell más egyenruhát csináltatni és nem kell új vezényletet tanulni s ott biztosak benne, hogy gyakorlatra be nem hivatnak, nálunk pedig be kell őket hívni, hogy a vezényletet megtanulják és a honvédség viszonyaival megismerkedjenek. De elváltam volna tőlök annyi — nem akarom mondani hazafiságot, mert ott is ép úgy kötelességet teljesítenek, mint itt, hanem a honvédség iránt való ügybuzgalmat és sympathiát, hogy átjöjjenek. Az ordre de bataillera nézve a miniszter megjegyzi, hogy a honvédség nincs úgy beosztva a hadseregbe, mint azt némely képviselő képzeli. A honvédség hadosztályokon aluli részletekre nincsen beosztva, a honvédség hadosztályai mindig együttesek, együtt maradnak és a honvédség hadosztályaiba vannak a szükséges tüzérségi stb. csapatok beosztva. (Tetszés a jobboldalon.) Rakovszky István előadó a virement ellen felhozott kifogásokra megjegyzi, hogy a virement tisztán pénzügyi szempontokból javasoltatok, mert különben majd minden egyes czímnél szaporodnának a kiadások, és ez az oka, hogy bizonyos tekintetben consequensé vált már a virement, mert a bizottság consequensen fenn akarja tartani az elvet, hogy ahol lehet, megtakarítást hozzon javaslatba. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem áll az, hogy ezáltal lehetetlenné válik az alkotmányos ellenőrzés, mert ezt a ház nem a költségvetésnél hanem a zárszámadások megvizsgálásánál gyakorolja. (Úgy van! Úgy a jobboldalon.) A benyújtott határozati javaslatok közül Ivánka Imréét a pénzügyi bizottság nevében is elfogadja szóló, de a Mednyánszky báróét nem fogadhatja el, nem mintha egy vezérkari iskola felállítását a bizottság feleslegesnek tartaná, de azért, mert a pénzügyi tekintetek más kívánságokat is háttérbe szorítanak. Azután így folytatja beszédét: T. ház! A technikai csapatok szervezése, valamint más ilyen óhajtandó nagy intézmények létesítése nem a félelem vagy a bátorság kérdése, s nem is olyan kérdés, mely ellen bárhonnan valami kifogás emeltethetnék, hanem kérdése egyrészről azon előkészületnek, mely még a törvény módosítását is kívánná, mert nyolc heti szolgálat mellett tüzérséget alig fognánk képzelhetni, másrészről kérdése az ország pénzügyi helyzetének. Én határozottan nem helyeselhetem azt, hogy az ilyen előrevigyázó eljárás azzal a gyanúsítással találkozzék, hogy az ország óhajtása nem vehetik figyelembe, mert a kormány vagy a többség nem meri keresztülvinni a nemzet óhajtásait, bizonyos nem létező ellentétes irányokkal szemben. Egyet legyen szabad ez alkalomból is constatálnom, valahányszor az ország bármilyen kívánságáról van szó, legyen az productív vagy improductív kiadás; valahányszor bármely újításról van szó akár az ipari, vagy kereskedelmi, a közművelődési, művészeti, vagy a honvédelmi téren, úgy azonnal találkoznak a képviselő urak között, akik élére állanak a közvéleménycsinálásnak, hangoztatják, hogy ime a többségben levő párt és kormánya nem gondolnak az ország legjogosultabb kívánalmaival, nem merik azokat teljesíteni, nem akarják azokat figyelembe venni; de mikor arról van szó, hogy a nélkülözhetlen szükségleteknek a már létező intézkedéseknek, vagy újabb befektetéseknek költségeit, vagy csak ezeknek kamatait is honnan fedezzük, akkor ismét ugyancsak azzal állanak elő: ime a kormány nem tud egyéb, mint új adósságot csinálni, mint új adót behozni. (Tetszés jobbfelől) nem gondol az ország pénzügyi helyzetével, nem törődik a nép nyomorával. Ez a kettős okoskodás nem fér ész- Ezért. hát, s én nem hiszem, hogy helyesen cselekedjenek azok, kik e kétfelé való izgatást (Mozgás, zaj, balfelől), ha ezen kifejezés ellen protestálnak, tehát méltóztassanak megelégedni azon kifejezéssel, e kétfelé való lelkesítést (Derültség jobbfelől) komoly politikának tartják. Én részemről sokkal jobban szeretem a lassú, fokozatos, de biztos haladást, mely egyrészt figyelembe veszi az ország jogosult érdekeit, ápolja létező institutióit, de másrészt az ország súlyos pénzügyi helyzetét sem téveszti szem elöl s azért kérem, méltóztassanak a költségvetést elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök a tanácskozást berekesztvén, következett a szavazás. A holnapi ülés napirendjén lesz a honvédelmi minisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalása, azután a hadmentességi díjról szóló törvény módosítása, az állandó országház építéséről szóló törvényjavaslat és a pénzügyi bizottság jelentése a közösügyi kiadások tárgyában; az elintézetlenül maradt törvényjavaslatokról, indítványokról és interpellációkról. Emmer Kornél az állandó igazolási bizottság nevében jelentést tesz Fónagy László, Bihar megye nagyszalontai kerületében megválasztott képviselő választásról. A jelentés alapján Fónagy László a szabályszerű 30 nap fentartásával igazoltatik. Szederkényi Nándor az egri zászlósértés ügyében beérkezett kérvényekre nézve utasíttatni kívánja a kérvényi bizottságot, hogy jelentését mielőbb nyújtsa be. Vécsey Tamás megjegyzi, hogy a kérvényi bizottság e kérvényeket már tárgyalta, de szükségesnek látván a kormányt is meghallgatni, és az arra vonatkozó irományokat megtekinteni, az iránt átírt a minisztériumhoz, és onnan azt az értesítést nyerte, hogy a kérvényi bizottság legközelebbi ülésében egy miniszteri tanácsos meg fog jelenni a szükséges felvilágosítások megadása végett és az irományok is közöltetni fognak a bizottsággal. Ez valószínűleg már a jövő szombaton meg fog történni. Madarász József a nyert felvilágosítással nincs megelégedve, hanem utasíttatni kívánja a bizottságot, hogy szombaton tárgyalván a kérvényeket, jelentését hétfőn terjessze elő. Elnök felszólalása folytán a ház megnyugszik abban, hogy az elnök szombaton jelentést tegyen az ügy elintézéséről. az interpellációs könyvbe Bódog Albert jegyzett be interpellációt a községi és körorvosok folyamodványa tárgyában a belügyminiszterhez. Az interpelláló az ülés végén fog előterjesztetni. Következik a napirend: a honvédelmi minisztérium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Lüke Géza az ujonezozási eljárás reformját sürgeti és indítványozza, hogy a horvátországi ujonezozási költségek 15.000 frtról 5000 frtra szállíttassanak le, mert nincs arány a magyarországi és horvátországi újonczozási költségek közt. Rakovszki István előadó és Szende Béla honvédelmi miniszter ellenzik ezen indítványt. Tisza Kálmán miniszterelnök arra utal, hogy a horvát pénzügyi egyezmény egyik lényeges pontja az, hogy az újonczozási költségekre nézve megmaradjon az eddigi állapot. A kiegyezési törvényt a törvényhozás csak az imént fogadta el, a ház tehát nem hozhat ezzel ellenkező intézkedést. Kéri az eredeti összeg megszavazását. A kérdés szavazás alá bocsáttatván, a ház az eredetileg előirányzott összeget fogadja el. A csapatok szükségleténél szól Thaly Kálmán és hosszabb beszédben fejtegeti a honvédségi intézmény hiányait; hangsúlyozza különösen a honvédlovasság szaporításának szükségét, mert azt nem találja arányban levőnek a gyalogság állományával. A szerlövegekről pedig azt mondja, hogy azokat a kormány adja el Montenegrónak, Szerbiának, vagy Albániának, mert azok semmit sem érnek. A honvédek segélyezésére előirányzott összegeknél Novik Gusztáv kérdi a minisztert, hogy ezen összeg miképen kezeltetik, és minő ellenőrzést gyakorol a kormány ? Szende Béla miniszter felvilágosításul előadja, hogy ezen összeg a segélyegyletnek kiutalványozandó. A kezelésről neki tudomása nincs. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ivánka Imre: T. ház ! (Halljuk !) Minthogy nekem tudomásom van a kezelésről, bátor vagyok e tekintetben némi felvilágosítással szolgálni. A honvédsegélyző egylet pénzalapja, amint méltóztatnak tudni, eredetileg adakozásokból keletkezett. Az egylet közgyűlése választmányt küld ki és ez vizsgálja meg azon kérvényeket, melyek az egyes honvédek által benyujtatnak. Ezen választmány ismételve üléseket tart, melyben azoknak, kik az alapszabályok kívánalmainak megfelelnek, az illető nyugdíjt, vagy segélyt megszavazza. Ezen megszavazott összegek felterjesztetnek a minisztériumhoz, ezután utalványoztatnak az illető adóhivataloknál. A segélyzettek a nyugdíjat, nagyobb segélyt ugyanazon úton-módon az adóhivataltól megkapják, mint más nyugdíjazott katonák. A számlák rendesen beterjesztetnek, felülvizsgáltatnak, s ha valami tekintetben felvilágosítás kívántatik, azt a választmány megadja. Ez a kezelési módja ezen összegnek. Miután már felszólaltam, bátor leszek röviden reflektálni a tegnap elmondottakra is. (Halljuk !) Én a szavak értelmétől nem riadok vissza, hanem minden szónak a maga valódi értelmét fogadom el. Én tehát nem vitatom azt, hogy az előttem szólótt. képviselő úr mily értelemben vette azt, hogy ő mondhatná, hogy én nem mondottam igazat bizonyos alkalommal, hanem egyedül magára a dologra adok némi felvilágosítást. Először kijelentem, hogy én a honvédmenház kezelését soha sem gyanúsítottam, hogy a honvédegylet központi választmányának elnökét, Krivácsi Józsefet több, mint harminc év óta ismerem, tíz évet szolgált alattam, és ritka becsületességű embernek tudom, hanem igenis mondom, hogy azon gyanúsítások, melyekkel egymás ellen az egyes egyleti tagok hírlapokban fellépnek, discreditirozzák az intézetet. Ez egészen más, ez nem gyanúsítás. (Helyeslés jobbfelől.) Azt méltóztatott mondani, hogy én tudva azt, hogy adakozás útján 7000 néhányért bevétele van az egyletnek, mégis azt állítottam, hogy 2 —3000 forint folyik be adakozásokból. Itt van a kezemben egy hivatalos kimutatás, melyben mindenki megolvashatja azon különböző bevételeket, melyek a honvédmenház javára befolynak. Az első rubrika az adakozásokat foglalja magában, mégpedig 1877 ben befolyt adakozás 9305 forint 45 kr, 1878-ban 7041 frt 31 kr, 1879 ben 3807 frt 69 kr. Na már most hogyha ezen apadást látom, 1877—1879 ig, hogy vájjon nem mondhattam-e 1880-ban, hogy ezen adakozások leapadnak 2—3000 forintra. Azt méltóztatott mondani, hogy én azt állítom, hogy régi időben száz honvédegyletnél több volt, de az nem igaz, mert dídes annyi. Mikor a honvédegylet elnöke voltam és a bizottság tárgyalásában részt vettem, létezett egy 1869. megjelent sematizmus, abban az alakult honvédegyletek száma 90 volt, illetőleg 88 egylet és két igazoló bizottság. És ugyanakkor bejelentve volt alakulás alatt álló 22 egylet. Én adatokból beszélek. Aki ez iránt meggyőződést kíván szerezni, átszolgáltatom az adatokat, de nem untatom a t. házat a felolvasással. Azt méltóztatott mondani, hogy nem helyesen mondtam, hogy most a központi választmány 19 egyletet képvisel- igaz, nem mondtam helyesen, mert csak 18 egyletet képvisel. A mult gyűlés alkalmával 25 honvédegylet volt képviselve, de ezek közt volt hét, a melyek blanquetteket küldöttek s e blanquettek a központi választmány tagjai által töltettek ki. Már hogy valakinek, ha blanquettákat adnak, hogy ez milyen képviselet, azt a t. ház megítélésére bízom. Ezek azok, a miket elmondani kívántam, ítélje meg a t. ház, igazat mondtam e vagy nem. Különben 1848 as bonvédek ügyét a t. ház becses pártfogásába ajánlom (Helyeslés jobbfelől.) Irányi Dániel azt kívánja, hogy a számadásokat az illető minisztérium számvevősége vizsgálja meg. A ház ezután a tételt, valamint a költségvetés többi tételeit is változatlanu megszavazza és áttér a hadmentességi díj módosításáról szólójavaslat tárgyalására, melyet Rakovszky István előadó elfogadásra ajánl. Orbán Balázs és Ugron Ákos általánosságban sem fogadják el a törvényjavaslatot. Szapáry Gyula pénzügyminiszter megjegyzi, hogy most nem arról van szó helyes-e a hadmentességi díjakról alkotott törvény, vagy sem, hanem csak arra hogy a törvény értelmében kivettetvén az adó és annak egy része a folyó év folyamában be is fizettetvén, ezzel mi történjék, különösen pedig, hogy azon összeg mely a felállítandó közös alapra fordítandó, befizettessék-e vagy sem. Ha ugyanis a törvény nem módosíttatik, mi nagyobb összeget fizetünk a közös alap létesítéséhez. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. Mocsáry Lajos a törvényjavaslat ellen nyilatkozik. Rakovszky István előadó felszólalása után a ház a törvényjavaslatot a szavazatok megszámlálása mellett 138 szavazattal 99 ellenében úgy általánosságban, mint részleteire nézve változatlanu elfogadta. Ezután vita nélkül elfogadtatott a pénzügyi bizottság jelentése a közösügyi kiadások tárgyában. Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter benyújtja az 1881. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, mely a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Következik az állandó országház építéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása Rakovszky István előadó ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. Thaly Kálmán mostani viszonyaink közt czélszerűbbnek találná nem építeni de ha már építünk, akkor a sótéri telket ajánlaná, mely olcsóbb is, alkalmasabb is a tömőtén teleknél. Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi, hogy a jelenlegi országház csak nagy költséggel volna hosszabb időre használható állapotba helyezhető. Ami a helyet illeti, kimutatja, hogy a tömőtéri telek olcsóbb, mint a sótéri, és Budapest központját tekintve, közelebb van ehez a tömőtéri, mint a sótéri. De szépészeti tekintetek is a tömőtér mellett szólnak, valamint a város fejlődése is azt kívánja hogy középületei ne egy ponton legyenek összehalmozva, hanem a város különböző pontjain, a város fejlődésének gyypontjait képezzék. Kéri tehát a törvényjavaslat elfogadását, melynek benyújtásával a kormány a ház határozatának tett eleget. A ház a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben, M Thaly Kálmán módosítványa ellenében, ki ismételve ajánlja a sótéri telket . Tisza Kálmán miniszterelnök felszólalása folytán a pénzügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadta a bizottság által javaslatba hozott határozati javaslattal együtt mely a jelenlegi országház állapota iránt előterjesztendő jelentésre vonatkozik. Végül Bódogh Albert terjesztette elő az ülés elején bejelentett interpelláczióját s ezzel az ülés délután 1 */a órakor véget ért. nak. A .Románul*, „Pressa® és a .Telegraphul“ azt írják, hogy a trónbeszéd kivált némely részei általános tetszésben részesültek. ARomanusz november 28 -i számában még csak futólagos bírálatot mond felette, s többek között írja: , A Duna kérdésére vonatkozó rész általános tetszést szült, amely eléggé bizonyítja a nemzet képviselőinek e kérdésben tanúsított érzelmeit. „A belszervezetre vonatkozó különböző törvényjavaslatoknak felemlítése szintén kedvező benyomást gyakorolt a képviselőkre.“ .Végre hadseregünk szervezésében tett lényeges haladás megemlítésekor, a nemzet képviselői tapsviharban törtek ki.“ A végén ígéri e lep, hogy holnapi számában tüzetesebben fog e trónbeszéddel foglalkozni. A .Timpul pedig semmiképen sincs megelégedve a trónbeszéddel, amely szép szavakkal el akarja takarni az ország állapotának szomorú képét, azért kifejezi, hogy várakozásának meg nem felelt és különösen támadja Bratianut, hogy ily trónbeszéd által a koronát bombastikus frázisok elmondására kényszeríti. emel A képviselőház ülése deczember 1 én. Elnök : Péchy Tamás. Jegyzők: Horváth Gy., Barcss G., Antal Gyula. A kormány részéről jelen vannak : Tisza K., Szapáry Gy. gr., Szende B., Ordódy P., Trefort Á. Elnök az ülést 10 órakor megnyitván, a tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja ezután a vallás- és közoktatásügyi miniszter átiratát, melynek kapcsán átküldi a kezelése alatt álló alapítványok és alapok jogi természetének megvizsgálására szolgáló irományok II. és III. füzetét. Szét fogja oszlatni. Bemutatja továbbá a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara feliratát az uj fogyasztási adótörvényjavaslatok ellen. A pénzügyi bizottságokhoz utasittatik. Felolvastatok az elnöki előterjesztés ROMÁN LAPOKBÓL. A bukarestiRomanul“ november hó 26-iki számában ismételten kifejti már többször elmondott elveit a Duna kérdésében, és ez alkalommal így ír: „Az Alsó-Duna kérdésében az osztrák magyar kormány által támasztott kisérleteknek ellent fogunk állani, mert azon kísérletek egyenes támadást intéznek államjogaink és függetlenségünk ellen és fenyegetik Romániának jogéletbe vágóbb gazdászati érdekeit. Mi partunknak és vizeinknek urai akarunk lenni, valamiképen urai akarunk maradni a román terület többi részeinek is. A románok úgy gondolkoznak, hogy érdekükben fekszik a szerződések határain nem tágítani, annyival is inkább azon esetben, midőn az joguk és érdekükkel ellenkezik.„ A .Timpul“ pedig 25- ik számában azt írja, hogy Bratiano pártja Boerescu megbuktatására kiadta volna a jelszót, és hogy a külügyminiszternek visszalépése legközelebb várható. Az újabb bukaresti lapok kivétel nélkül a fejedelmi trónbeszéddel foglalkozó Városi közig, bizottsági ülés. Kolozsvár ez. kir. városa közigazg. bizottsága decz havi rendes ülése a tegnap (decz. i jén) d. u. 3—6 óráig tartatott meg, gr. Esterházy Kálmán főispán kiváló tapintatú elnöklete alatt, szép számú tagok részvételével. E sok tekintetben érdekes gyűlés főbb mozzanatai közül kiemeljük a következőket. A polgármesteri helyettesnek legtöbbnyire köz és mezei rendőrségi ügyekben tett előterjesztései elfogadtattak. A tisztiügyész szokásos jelentése megtétele után, a gr. főispán úr indítványára felhivatott: tegyen a jövő ülésen jelentést arról is, hogy az új büntető törvény életbeléptetése óta mennyivel apadt meg a a városi rendőr-biróság teendője és ügyforgalma. A városi főorvos, mivel éppen 1-jén tartatott az ülés, a múlt hóról szóló egészségügyi statiszta adatokat még nem állítható egybe , de azt kötelességének ismert jelenteni, hogy újabban megint 3 diphteritis eset fordult elő, s így e veszedelmes kór még nem veszte el járványos jelleget E jelentéssel kapcsolatosan tanár Nagy Lajos választott bizottsági tag intézett erélyes hangú kérdést és felszólamlást a főkapitány és főorvos urakhoz: hogyan engedhették meg azt, hogy a dyphteritiiben elhunyt Kéler Ilonát — a ragadó kóranyag széthordásának, veszélyével — annyian látogassák, s az eddig minden oly esetnél alkalmazott óvó és elszigetelő intézkedések mellőzésével úgy temettessék el, amint az történt ? Az interpelláló kérdésére Minorich Károly főkapitány és dr. Szombathelyi főorvos körülbelől ezekkel feleltek meg A fennálló törvények és szabályrendeletekből egyátalán semmi jogot sem vehettek maguknak(?) arra, hogy a beteg- és a halottlátogatást eltiltsák s a résztvevő közönségnek a temetésre való egybesereglését megakadályozzák. Annyival inkább nem — mondá a főkapitány úr — mert a megkérdezett közegészségügyi közegek még arra nézve sem tudtak együttes megállapodásra jutni: valóban ragadó-e vagy sem a dyphteritis. Mindazonáltal a szokásos fertőtlenítési eljárás e kérdéses alkalommal is alkalmaztatott, s mivel arra már határozott utasítása volt, hogy a dyphteritisben elhunytakat idegen helyre szállíttatni nem szabad, az érdekelt szülőknek azt a kérését, hogy elhunyt leányuk holttestét a fővárosba haza szállíthassák, kénytelen volt megtagadni s meg is tagadta. Nagy Lajos e válasszal nem volt megelégedve, mert a hatóságnak a jelen esetben, a hozzá hasonlókban követett eljárása között következetlenséget s igy részéről vétkes mulasztást lát. A bizottság többsége azonban —érezve, hogy a megtörténteken már nem változtathat — ez alkalommal tudomásul vette ugyan a választ, de egyszersmind a jövőre való elővigyázat tekintetéből elhatározta : hivassák fel a városi törvényhazó bizottság, utasítsa haladéktalanul egészségügyi szakosztályát oly szabályrendelet alkotására, amely általában a ragadós betegségeknél, különösen pedig a dyphterytisnél követendő óvó intézkedéseket s eljárást lehető részletességgel foglalja magában. Azt hiszem, mindenki rámondja : bizony nagy szükség is van erre, sőt a kívánt szabályrendeletnek már rég alkalmazásban kellene lennie ! Az interpellációk rendjén Biró János kir. ügyésznek volt még felszólamlása, két hírlapírói tisztet is teljesítő tisztviselőnek oly hírlapírói működése, vagyis inkább alkalmi szereplése ellen, melyet kivált közigazgatási közegek részéről éppen nem találhat a hivatali kötelességérzettel s a fennálló szabályokkal összeférhetőnek. Ugyanis az egyik esetről az illető oly tényt hozott, saját neve alatt, kizárólag s polemicusan nyilvánosságra, amely nem — hivatali kötelességénél fogva — éppen nem kellett volna a hatóság részéről ellenőrs vizsgáló képpen fellépnie; a másik illető pedig oly hírt csúsztatott be az egyik helyi lapba közlésre, amely bár legnagyobb részben valótlan és elferdített, de arra — a katonaság elleni heczetek ez idején — igenis alkalmas, hogy a város békés polgársága nyugalmát felzavarja a a könnyen felizguló kedélyeket újabb izgatottságba hozza. A bizottság e fölszólamlásokra — negy a szabad sajtó megszorítójának tűnjék föl — ez alkalommal egyszerűen megelégedett azzal, hogy a helyettes polgármester urat utasította, figyelmeztesse az illetőket, hogy ha folytatják is hírlapírói működésüket, oly közlések közzétételétől, _amelyeknek részükről való nyilvánosságra hozatala úgy hivatalos állásukkal, valamint tiszti esküjük követelésével meg nem egyeztethetők — jövőre óvakodjanak. (Vége köv.) KÜLFÖLD. A keleti kérdésben a hatalmak közt most tárgyalások folynak egy nemzetközi aktus megkötése iránt, mely mint pótlék a berlini szerződéshez, törvényesítse a 29. czikk ama módosítását, mely által idéztetett elő, hogy a gusinyei és plavai terület helyett a dulzignoi kerület engedtetett át Montenegrónak. Ama nemzetközi aktusban helyet fognak találni ama garancziák is, melyeket Ausztria Magyarország a Montenegró uralma alá került muzulmánok védelmére indítványozott, s melyeket annak idején minden hatalom elfogadott. Ausztria- Magyarország azonkívül Nikita fejedelmet már most figyelmeztette e rendeletek szem előtt tartására. A fejedelem azt válaszolta, hogy azok szerint fog cselekedni és azonnal a helyi hatóságok elintézésénél a lakosság szavazatának döntő befolyást fog engedni. Londonból deczemberről írják Salzbury marquis beszédet tartott a woodstockiak által az ő tiszteletére adott banketten, melyben hevesen megtámadta a kormánynak a Dulcigno kérdésben tanúsított eljárását; szerinte ez arra kényszerítette a szultánt, hogy száz és száz albánt lemészároltasson és erőszakkal kiszolgáltasson albán területet olyan nemzetnek, mely iránt az albánok csak utálattal viseltetnek. A Görögország érdekében alkalmazandó kényszerrendszabályok merő ellentétben állanak a berlini szerződés erre vonatkozó határozataival. Görögországnak korlátoznia kell igényeit Thesszáliára. Salisbury marquis elvárja a kormánytól, hogy nyugton fogja hagyni a keleti kérdést és behatóbban fog foglalkozni Izlanddal, visszautasít továbbá minden eszközt, mely a tulajdonosok rovására, jószágok kobzá- 8s segélyével, akarná megnyugtatni Izlandot, és végre élénken tiltakozik a kormány indolens és félénk politikája elen, mely csak oda vezethet, hogy Izlandot újból le fog kelleni igázni, vagy tőle végleg el fog kelleni válni. Pétervárról decem. 1-én. Az »Agence rasse“ jelenti: A kormány Batumnak szabad kikötővé emelésére vonatkozó szabályzaton dolgozik. Az idézett ügynökség továbbá jelenti, hogy Angolország közölte a kabinetekkel az európai koneért fenntartására vonatkozó javaslatát, tekintettel a berlini szerződés még foganatba nem vett határozataira. Charkowból érkezett tudósán szerint, ott titkos nyomdát fedeztek fel és nyomdagépeket, tőröket, revolvereket, a „Zemlja Woja® példányait, hamisított útleveleket és pecsétnyomókat találtak. Két egyént elfogtak. A fraczia szenátusból, Párisból írják nov. 29-ről. A szenáus mai ülésének nagyon viharos volt a folyama. Az igazságügyi költségvetés tárgyalása közben Oscar Vallás, volt bonapartista főügyész kérdést intézett az igazságügyi mniszterhez, miért engedi, hogy a kamrában az igazságszolgáltatást gyalázzák, miért mozdít el állanaügyészeket minden ok nélkül, miért bocsát ki oly titkos utasításokat a márcziusi rendeletek végrehajtására, melyek számos tisztviselő lemondására vezettek s miért nevezett ki kétes erkölcsiségű államügyészeket. Erre óriási zaj támadt Berhault főügyész magyarázatot kér, Vallás nem ad. Borzasztó zaj, senkit sem lehet hallani. Say elnök csöpget s Vállást rendre utasítja, a jobboldal rettenetesen kiabál és dühöng. Vallás magyarázatot kér a kormány eljárásáról. Cazot miniszter ezeket mondja: Nem válaszolok ily méltatlan beszédre, de bizonyos panaszok iránt felvilágosítást akar adni. Csak oly egyéneket mozdított el, akik banketteken vagy köztársaságellenes lapokban megtámadták a törvényes államformát. Egészen korrekt utasításokat bocsátott ki, amelyek nyilvánosságra is hozattak. Sohasem tűröm — folytatja — a közigazgatás és birói hatalom összekeverését. A lemondások a visszatartott gyűlölet kifolyásai a köztársaság iránt; én szakavatott köztársasági ügyészeket neveztem ki. Sohasem fogunk a megbélyegzett titkos kommunardokhoz vagy a május 16 diki szószegő férfiakhoz csatlakozni. Minthogy politikánk igazságos, el akarjuk választani a politikát az igazságszolgáltatástól. A baloldal háromszori viharos tetszéssel fogadta a beszédet; a szenátorok a miniszterhez siettek, szerencsét kívántak neki s kezet fogtak vele. Baragnou azt kiáltja : A miniszter deflamálva van. A baloldal zajongni kezd. Say rendre utasítja a szónokot, mire a ház elfogadja az igazságügyi budgetet. A „Kemény Zsigmond társaság“ november havi üléséről. Maros-Vásárhelyt, 1880. nov. 28. a „Kemény Zsigmond társaság“ november havi rendes ülését ma d. u. 5 órakor tartotta meg a városház nagy termében. A helybeli lakó rendes tagok közül 15-en (tehát csaknem az egész létszám) vettek részt az idei utolsó rendes ülésen, melyet több irodalom és közügy-barát is megtisztelt jelenlétével. Ezek között láttuk Ajtai Mihályt a tevékeny ősz polgármestert, dr. Antal Lászlót az ev. ref. egyház és főtanoda érdemekben őszült főgondnokát, több hivatalnokot, iparos polgárt és tanodai ifjúságot. Elnökölt: dr. Apor Károly, kir. táblai elnök Őméltósága, a jegyzőkönyvet vezette : dr. Tolnai Lajos, titkár. Elnök a megjelent vendégeket és társasági tagokat szívélyesen üdvözölvén, Kerekes Sámuel m. titkár, mint a szakbizottságok jegyzőjét az ülés tárgysorozatának bemutatására kérte fel, melynek kapcsán Bihari Sándor főrnodfim tag a felolvasó asztalnál helyet felolvasta Molnár Zsigmond köz- ügyvédnek, mint rendes tagnak .Íalalóját: „a Gecse emberszereteti ítélről. Szerző ezen értekezésében, fel Dánielt és humánus alapítványit e tett, melyből mi is közöljük & ^3 adatokat: Gecse Dániel szulpto.. 3 Szolnokmegye (a mai Szolnok-ju^ Czigányi nevű községében 1768.^ 7-kén. Tanulmányait a maroa-vbi.r ev. ref. főtanodában kezdette, holmerkedett és megbarátkozott a nossal, (született 1767. február 22 halt 1854. aug. 12-kén, mint erdésii ref. püspök) kivel életfogytiglants bensőbb barátságban élt. Gecse, ujj vosnövendék, a pesti orvosi egyetek Antal, mint papnövendék külföldi temekre távoztak, mig tanulmányáig ,, jel bevégeztével ismét együtt találjuk Maros-Vásárhelyen, hol dr. Gecae J', gyakorló, később, mint városi főpárta), mint a főtanoda rendes tanáni életezés megvalósítására törekedtek kívüli szorgalom, munkásság és hib' modorú magaalkaalmazás által érdem»,,. ki a köztisztelet és általános megbecsül a székely főváros kebelében. Itt élt 51.. baráti viszonyban a nemzet, haza éek.. jóért egyiránt nemesen érző és titfig tündöklő két kebel dr. Gecse hiliij’, mely az 1824-dik év május 13-kán kötkezett be. Igen hosszúra terjedne el isdai részletezni dr. Gecse philandrepia intézetének történetét. Legyen elég említeni, hogy az 1820 dik évben képváltó magyar fői int alapítványt tett II. főtanoda levéltárába elhelyezett vény mellett, s ugyanazon évben kerten, megírni ,emberszereteti intézet* ^ alatt alapítvány levelét, a melyet hit. előtt kevéssel (1824. márczius 16.je végzett ba és közhitelességül királyszülei itélőmester által megerősitett. alapján a két ezer v. m. irtot mintele rendelte kamatoztatni, a mig az egy^lió v. m. irt összegre növekedhetett, lehet, hogy a nemes szivü alapító löéfe alatt kamatos kamattal elérni hittetefeba vett összeget, de több gátló körmaér miatt a föltételezett idő alatt alighane valósulhat, de áldásos jótékonyságig alapítvány tétel 50 dik éve után ii,se fótanodánk, a tőkepénzek évi kamata, részében, az ev. ref. egyház edrászben már is élvezheti. Az ev. ref.fituise az 1878-dik év végéig 1871-től któt 6056 frt 18 kr. kamatban részesült, akkor az intézet pénzalapja 110.701c 42 kr volt. Érdekesnek tartjuk még említeni, hogy az 1870 dik évben, a főszázados alapítványt régid. gróf T.fe Domokos 500 frttal növelte a fekta folytán még csaknem 500 frttal toius lett a Gecse alapítvány, melynek tóé voltát csak egy pár évtized mulattpi valóban áldásosan élvezhetői ai alije. levélben kijelölt közintézetek és egyszer Legyen áldott a nagy alapító emitter A csinosan összeállított és /Mb tanulmányt tanúsító értekezésén szénét (néhai Antal püspök unokáját) után felolvasót, a jelenvoltak harsány éljenfebeit részesítették. A tárgysorozat 2-ik számu „ József, ref. főt. tanár, r. tag ,Lopny Idáról“ bemutatott krónikás éneke képét, melyet szerző Szamosujvárt a mult évén a szent Ferenczrendi szerzet könyvtáros, egy könyvtáblában talált. Az érdekes létből több részletet mutatott be iitele. Meg kívánjuk e helyen jegyezni,kevés ismertető bevezető szavai nyomás,bv az erdélyi muzeum-egylet régi magyarm látványainak több unicuma között van a,„ puj vajda“-ról való ének is köröspataki János mezőcsávási paptól, mely jeles titénészünk: Szabó Károly múzeumkori társ igazgató, egyetemi tanár állításaerint 1655 ben nyomatott Lőcsén. & K mindkettőt fölvette „Régi magyar kötetáriba“ 902. és 917. szám alatt, utána .Reform,“ „Figyelő* és aMagyar kőa. szemle* hasábjain ismertetve voltaz bemutatott lelet csak töredék, nyelt® népies, tele példabeszédekkel, epikaii® 60k, — költői hasonlatok — és erőt*, fordulatokkal. Előadása nem oly jók mint az erdélyi muzeum példányéi festőibb ; a balladai szaggatottságot, mai kitöréseket nem birja, hanem aggodt törekvést czélja felé, a kivitel eltetésére epikaibb hangon festi. Az f* tárgyát képező esemény II. Rákóczi Győr erdélyi fejedelem korára esik, ki Lovajdát megverve Stephant,tette utód? a moldvai vajdaságba. — Ennyi»ri' vázlat. — Koncz J. r. tag ismertetés* társaság igen nagy érdekeltséggel hata és fogadta. A rendes és nyilvános ülés ntfc 5 pereznyi szünettel — zárt ülés kő* kezelt, melyben báró Apor K. elnök , nagyobb szabású beszédben tártai és* Zs. társaság* rövid történetét, leple** őszinteséggel mutatván fel több oly*1, jó körülményt, melyek a társaság njr tevékenységét megakadályozhatták, lemondását is benyújtotta, de dr. *' * Lajos titkár valóban emelkedett b*4 tartott kérésére és Kovács Fereea *!• plébános a társaság közhangulatát j*J tetten tolmácsoló kérelmére, hajlandó a nemes báró még egy évre az IM**?, elfogadni. A társaság tagjai kitörő,1* éljenzéssel ismerték el az elnök éltét és méltatták újabb elnöki tisztének ■ gadását. . Dr. Tolnai Lajos titkár — ** irályu nyelven tette meg évi jel«11 melyben melegen emlékezett meg1 , ság lejárt évi halottjairól, (gróf Vas* ', muel, K. Papp Miklós és Indalt erős vonással ecsetelvén azon ezomo*krülményt is, hogy az „Erdélyi FgT megszűnése által közvetlen ő is ke* het az általa szép reménnyel meg'41., irodalmi csecsemő korai kimúlásán. A buisset pridem“elve teljességgel ce