Magyar Polgár, 1880. július-december (14. évfolyam, 149-303. szám)
1880-07-10 / 157. szám
A PETŐFI-PER. Aigner Lajosnak az Athenaeum részvénytársulat elleni perében, a budapesti e. f. kir. törvényszék július 3-án a nyilvános ülésen hozott 123322—880. sz. a. kelt határozata így hangzik : „ Felsége a király nevében! A budapesti e. f. k. törvényszék dr. Kovács Gyula ügyvéd által képviselt: Aigner Lajos felhivónak, Sigray Pál ügyvéd által képviselt: Atheneaum irodalmi és nyomdai részvény-társulat ellen 1870. évi november 14-én 43263. sz. a. keresettel Petőfi Sándor összes művei kiadhatásának joga tárgyában kérkedés miatt inditott fölhívási perében, a 2356/880. sz. a. meghozott, elsőbirósági végzésnek 17700/880. sz. a. kir. táblai határozattal lett feladása s az elrendelt pótlás és bizonyitási eljárásnak befejezése után, a mai alálirt napon s helyen tartott nyilvános ülésében 23 ezer 322/880. sz. a. következő : Végzést hozott: Felhívó keresetével elutasíttatik tartozik felhívottnak 15 napok alatt végrehajtás terhe mellett 75 trt költséget megfizetni A felek képviselőinek dijjai és költsége, saját feleik irányában külön 75 írtban állapíttatnak meg. Indokok: Felhívó keresetében azt adja elő, hogy néhai Petőfi Sándor összes műveinek együttes kiadására magát elhatározta, s miután egyénileg meggyőződött arról,hogy néhai Petőfi Sándor műveihez senki sem formálhat bármily csekély részben is kizárólagos kiadhatási jogot, az A. al. előfizetési fölhívást bocsátotta ki, mely nyilvánosan megkezdett eljárása által az Athenaeum részvénytársulat jogait sértve látván, a B. alatti levelében felhívó ellen fel is lépett. Felhívó azonban ezen levél kitételeiben két irányban lát kérkedést, és pedig, melyben az mondatik, hogy: 1. Petőfi Sándor összes műveinek nagy része az Athenaeum társulat örök áron megvett tulajdonát képezi; 2. melyben az Athenaeum-társulat a felhívó tervezett vállalata ellen nemcsak tiltakozik, hanem egyszersmind arra hívja föl, hogy előfizetési fölhívását vonja viszsza, füzetek kibocsátásától álljon el, magát a költséges pertől, az olvasóközönséget pedig a károsodástól óvja meg, mert ellenkező esetben tulajdonának megvédésére szükséges törvényes lépéseket megtenni kényszerítve lesz. Annak bizonyítására, hogy Petőfi Sándor összes műveinek nagy része az Athenaeum részvénytársulatnak örök áron megvett tulajdonát képezi, fölhívott társulat becsatolja Petőfi Sándornak 1847. évi június 26 án Emich Gusztávval kötött s az utóbbi által engedmény utján fölhivottra ruházott szerződését, azt agályosnak nyilvánította, sőt az eredeti szerződésnek a póttárgyalásnál tett becsatolása után jegyzőkönyvbe iktatott perbeszédében Petőfi Sándor aláírásának valódiságát is tagadta. De miután: Arany János, Jókai Mór, Lauka Gusztáv és dr. Bellaagh József tanuknak egybehangzó vallomása a 3. sz. al. eredetben csatolt szerződés írását, és az azon olvasható: „Petőfi Sándor“ név aláírásokat — Petőfi S. sajátkezű írásának és sajátkezű aláírásának bizonyítja ; felhíva az írás és aláírás valamint a tartalom valódiságára irányzott tagadásait a tanúvallomásokra tett észrevételeiben többé fönn nem tartotta, minek folytán a szerződés valódisága begyőzöttnek tekintendő. Jogérvényességétől mindeddig meg nem fosztott ezen szerződéssel pedig a fölhívott Athenaeum társulat bebizonyította, hogy Petőfi Sándor összes műveinek nagy része neki valóban örök áron megvett tulajdonát képezi. A B. alatti levélnek ide vonatkozó kitételei tehát kérkedést annál kevésbbé képezhetnek, mert fölhívó az A. alatti „előfizetési felhívásban“ Petőfi Sándornak nemcsak oly műveit, melyek Petőfi Sándor részéről a fölhívott részvénytársulat jogelődjének ét nem adattak s melyek csak utólagosan a közönség köréből merültek föl, hanem Petőfi Sándor összes műveit, tehát azokat is czélozza kiadni, melyek tulajdona örök áron tett vétel folytán az Athenaeum társulatot illeti. Midőn tehát Petőfi Sándor műveinek felhívó által ily módon tervezett kiadásában felhívott érvényes szerződéssel biztosított jogainak sérelmét látván, a tervezett kiadás ellen a B. alatti levében tiltakozott, felhívót a leadástól visszalépésre azzal szólította fel, hogy a kiadásnak tiltakozása ellenére leendő bekövetkezése esetében a törvény rendes útját lesz kényszeritve jogainak megvédésére igénybe venni , akkor felhívott csak jogainak megvédésére általa czélra vezetőnek tartott lépést tett, mely nem fenyegetés, hanem oly figyelmeztetés, mit tenni mindenkinek szabadságában áll. Kérkedés esete tehát a B. alatti levélnek felhívó által sérelmesnek talált további szövegében nem forog fenn. Mindezekhez képest, miután felhívó által panaszolt B. alatti levél tartalmából a kérkedés esete meg nem állapítható, annálfogva a felhívási kereset jogosultnak nem is tekinthető, miért is felhivót keresetével elutasítani, mint pervesztést pedig polgári törvénykezési rendtartás 251. § alapján az okozott költségére megfizetésére kötelezni kellett. Az ügyvédek díjai s költségeinek saját feleik irányában tett megállapitását a prts. 252. §-a igazolja. Ezen végzés felhívó dr. Kovács Gyula, s a felhívott fél képviselője Sigray Pál ügyvédnek kézbesítendő. Budapesten, 1800. évi jul. hó 3 án. A budapesti e. f. kir. törvényszék. tűk önöket. Azon ürügy alatt, hogy keményebb a feljárás, a leghosszabb ösvényt választották. — Önök mit sem késtek uram — rondá Brighame lord óráját megtekintve, sőt egy perczcel korábban érkeztek! Ön két órára volt szives engem ide meghivni ! — Borzasztó egy hely Alice kisasszony — mondá Halifax úr, folyvást lábszárait tapogatva. — hogyan tudott ön ide felhatolni ? — Könnyen és vndoran uram, én szeretem a hosszú és meredek sétákat! Atyám engem is gyalogkocsin akart felhozatni, de én jobb szeretek saját lábamon járni, és biztosíthatom önt, hogy cseppet sem vagyok elfáradva ! — Hát ti barmok, mit ácsorogtok itt ? — kordó szokott nyájasságával Pudding úr a cselédektől — szaporán, vonjátok fel a sátrat ! — De nem fél ön Arce kisasszony már csak a nevétől is e helynek ? Simon atya azt állítja, hogy az angyalok mitől sem irtóznak jobban, mint az ördögök tanyáitól. — Mondá Halifax ur láthatólag örvendve e szellemdús bókjának. — Éj uram, — válaszolt nevetve Alice kisasszony — én nem vagyok angyal, csak közönséges nő, azért van bátorságom daczolni az ördögökkel ! — Vallja meg Alice kisasszony — mondá Brighame lord, kit láthatóul boszantott Halifax ur bőbeszédűsége, s kit minden áron háttérbe akart szorítani — vallja meg, hogy a kegyed csapongó szeszélye szemelte ki ezen különös helyet az összejövetelre ? — Nem mylord, ezen szeszélyes ötlet, amint nevezni szíveskedik, nem tőlem ered! — Akkor hát Pudding úrtól, az Ő szeszélyei még csapongóbbak ! (Folytatása köv.) BOTRÁNY A TÁVIRÓHIVATALBAN. GÁZROBBANÁS LONDONBAN. 1867 óta, midőn féni összeesküvők Londonban kísérletet tettek, hogy a Cserkilincséhez vágta azkewelli városrész fogházából Bourke tá-a felügyelő bizottság, a fordítás Konstantinápolyból írják továbbá, hogy a nemzetközi reform bizottság egyhangúlag elfogadta a tartományi közigazgatási tanács szervezését. A tanács a tartományi közigazgatás főhivatalnokaiból, a muftikból, a hitközségek főnökeiből és a főtanács nyolc tagjából fog állani. E nyolc tagot a főtanács maga fogja választani. Szentpétervárról írják tól. 7 rőf: A hivatalos lap közli a tengerészeti minisztérium főnökének, Lesszovsky altengernagynak kinevezését a Csendes tengerbe induló orosz hajóhad főparancsnokává ; segédje Petsurov altengermagy a tengerészeti minisztérium főnökévé neveztetett" ki. A „Ruszkij invalide“ július - ról kelt jelentése Borsomból a következő: Ssrobelev tábornok elővédje június 6 án megszállotta Donzolumot és Chodjakalat és június 23 -án Bazt s azt megerősítették. Ugyanott élelmi raktárt is állítottak föl. Egy század kozák lovas két ágyúval kémszemlére indult Artsman irányában, honnan az ellenség néhány puskalövés után viszszavonult. Veszteség nem volt. Az Aírekvonalról és a tekikinczek által elhagyott falvaktól szakadatlanul érkezik élelmi készlet Baraiba. Bukaresti hírek szerint a Thesszáliában lakó kuzó-oláhok pénzsegélyért folyamodtak a román királyhoz, hogy a Görögországhoz kapcsoltatásuk ellen kifejtendő ellenállás szervezését megkezdhessék. A román kormány tagadólag válaszolt. — Románia szükségesnek ismerte el, hogy némi katonai elővigyázati rendszabályt bocsápon ki; egyelőre a gyalogság állományát két zászlóaljról háromra emelte. A franczia kamarában jul. 7-én napirenden volt a szenátustól visszaérkezett amnesztiajavaslat fölötti tárgyalás. Cassagnac ismételve hangoztatja, hogy, minekutánna a kormány szombaton vereséget szenvedett, neki le kell köszönni. Ribot (balközép) kéri a kormányt, hogy adja elő véleményét az amnestiajavaslat felől. Freycinet miniszterelnök kijelenti, hogy a kormány elvetette Bozerien módosítványát, mivel az foganatosítását illő Egy megölt munkást a gáz ereje 27 lábnyira dobott el, a másik iszonyúan megcsonkítva életben marad Különös szerencsének vehető, hogy több baleset nem történt. Robbanás összesen 6 helyütt történt, a veszélyeztetett terület, melyen a házak teljes romokká váltak, másfél mértföld kerülettel bír. Mindenütt, hol csak a robbanás történt, nagy üregek tátonganak, házak hevernek földig omolva, halomban; ha a légszesz a főcsőben meggyuladt volna, a képzelhető legiszonyúbb tűzvész támad rala. Csőd is történeteket mesélnek különös életmentési esetekről, kettő a teljesen rálabadult házak közül egészen lakatlan volt, a Tottenham Court Road alatti csövek szerencsére nem röpültek légbe, mert akkor az elveszett emberéletet százával kéne emlegetnünk. A fölrobbant és rombadult terület rendőrileg elzáratott, erős torlaszokat állítottak föl a kiváncsi tömeg távoltartására és védépületeket a szerencsétlenek elhelyezésére. Szerdán délután 6 órakor Budapesten Charles Piat franczia hírlaptudósító a m. k. táviró helyiségében megjelenvén, ott, mint a kőnyomatú lapok írják, oly magaviseletet tanúsított, mely minden inkább, csak nem illedelmes. A távirdaliszt ugyanis viszszautasitotta a Piát által feladásra benyújtott s teljesen olvashatlan táviratot. Pia *• L. . MVM4VUUViJiOVgUUl UOOCCVCItC de sőt azokat is ütötte s rugdalta, kik a hivatalnok segedelmére a terembe jöttek, így járt a rendőr is, kit oda hívtak. Ezalatt nagy naptömeg csődült össze a táviró helyiségében. Valamennyi hivatalnoka, szolgája van a hivatalnak, mind ott volt. Lehettek vagy ötszázan s Piaival, kit egy barátja támogatott, mégsem bírtak boldogulni Végre oda kérték Bourgoing báró franczia főkonzult, ki megjelenvén, Piat-t és társát szép módjával a helyiségből eltávolította. Az ügy ezzel természetesen még elintézve nincsen, de egyelőre csak jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről a k. köp. távirda-irda igazgatóság által. Az „Ellenőr”, melyből e sorokat közöljük, még a következőket írja: A táviróhivatalban történt botrány okozójának a kőnyomatú lapok a rendőrséget, a távíróhivatalnokokat mondják. Ezzel szemben az „Egyetértés“ egyedül Piatt (ki különben rendkívül heves természetű) okolja a sajnos eset miatt. Este 6 órakor, írja e lap, egy bérkocsi állt meg a központi táviróhivatal előtt, melyből az említett franczia, név szerint Charles Pyat, barátjával Gauthier ügynökkel szállott ki. Pyat táviratot akart feladni, a feladóteremben azonban a működő közegek épen állami sürgönyökkel (lotto sürgönyök) voltak elfoglalva, tehát a feleknek, kik nagy csomóban álltak már ott sürgönynyel kezökben, várniok kell. Pynt belépve, a várakozókat félretolta, és sürgönyének azonnali fölvételét azzal kívánta, hogy a hivatalnok (Conti Antal) előtt levő reteszablakot félrerántotta és sürgönyét benyújtotta. Conti kissé ingerült hangon figyelmeztette, hogy várjon. Pynt méregbe jött és nyersen válaszolt, betyároknak czimezve a hivatalnokokat, kik nem sietnek a feleknek rögtön szolgálatára állni. Barátja, ki vele volt, csöndesíteni iparkodott őt, többen a táviróhivatalnokok közül is odasiettek hozzá. Pyat ez utóbbiak közül Magyarevics Lyubomirt ellökte magától s mindinkább dühbe jött és torkaszakadtából lármázott. Felhívták, hagyja el a termet, vagy eltávolítani lesznek kénytelenek , megjegyzendő, hogy távirata e közben felvétetett és expediálásra készen állt. Barátja e közben a hadonázó Pyatot közerővel is celtitani iparkodott. A kapus és mások rendőrért futottak, s egyet hoztak is, ki Pyatot be akarta kísérni. Pyat hangúlyozta kivoltát s ellenállott, a rendőrt ellökte (mások szerint hasba rúgta, mire ez távozott, hogy segítséget hozzon a központi rendőri épületből. Gauthier eközben erőhatalommal hurczolta Pyatot az ajtó felé, a midőn a központból kiküldött Horváth Péter biztos az előbbi rendőr kíséretében megérkezett, már őt az utczai bejáratnál találta. Kérdezte, mi történik itt ? De Pyattal nem lehetett beszélni. Gauthier félt az utczai botránytól s befelé lódította Pyatot, miközben ez földhöz is ütődött , másodízben a felvevő terem belső ajtajának KÜLFÖLD. Bécsi sürgönyök szerint valósul a hír, hogy a szultán titkárai közül nyolcat elbocsátott. Ennek legközelebbi oka állítólag az, hogy Abeddio pasa levele, melyet az albánokhoz intézett, elámitatott; másodokául azt beszélik, hogy a szultán meg akarta ismerni Layard legújabb sürgönyét a török állapotokról és megparancsolta, hogy forditsák le. A titkár a legerősebb helyek közül nehányat kihagyott s midőn a szultán néhány nappal később egy nagykövettel beszélgetett a sürgöny felől, a nagykövet épen ama helyet hangkimaadt. A szultán azt állt mirni, mígy csonka arczát, úgy hogy szeme felett a homlokán véres zúzódást szenvedett. A dulakodásra igen nagy néptömeg gyűlt össze; lejött a gondnok is és Pyat-t Horváth Péterrel s Gauthier vel együtt felvezette a termeken át a távirda igazgatósághoz, hol Sztupka titkár a történtekről jegyzőkönyvet vett fel az igazgató jelenlétében. Minthogy Pyat franczia alattvaló, barátja Gauthier a franczia consul oltalmát kívánta igénybe venni és felkérte őt az igazgatósághoz. Bourgoing báró meg is jelent és jelen maradt a jegyzőkönyv fölvételénél. — Minthogy azonban a rendőrség is beavatkozott és Pyat rendőri sértést követett el, kocsin elhajtattak a hatvani utczába, hol a főkapitányságnál a rendőri kihallgatás következett. Itt Pyat beismerte, hogy az első ütéseket nem a rendőrség mérte rá, sem a távíró hivatalnokok, hanem barátja Gauthier akarta őt megfékezni, s így a tényállást a fenn írt adatok szerint sikerült megállapítani. Pynt igazolvan kilétét, a kihallgatás után azonnal szabadlábra helyeztetett. Ma a távirdaigazgatóság folytatni fogja közegei kihallgatását, hogy illető helyen hivatalos jelentést tegyen s kimutassa a táviró hivatalnokok bűntelenségét, a rendőrség az esetről azonnal értesíté a belügyminisztériumot. Mint az „E.“ értesül, Pyat a táviró hivatalba vendéglőből kocsizott és meglehetősen mámoros volt. Ezzel szemben a „Függetlenség a következőleg beszéli e kellemetlen dolog történetét : Pyat franczia nyelvű telegrammot adott föl, s a szavak összeszámításánál a szolgálattevő tisztviselő egy összetett szót két szónak vett a távirat szövegében. — Pyat figyelmeztette, hogy az egy szónak tekintendő a nemzetközi táviró szabályok szerint, s aki csak olvasni tud francziául, az is tudja, hogy az az összetett szó egy szó. Erre a tisztviselő brusque módon azt felelte: „Tudok én is francziául olvasni “ Mire Pyat: „Már pedig — moodá — olyan országban, mint Magyarország, konyitani kéne egy kicsit a francziához a telegraphos uraknak.“Erre a táviró hivatalnok arczul ütötte Pyat-t. A gentleman franczia ezt nem tűrhette s rárohant megtámadójára. homokot a falak felrobbantása által megszabadítsák, légszeszrobbanás nem okozott akkora feltűnést s izgalmat, mint a keddi, mely a világváros legélénkebb forgalmú részén esett meg. Azóta a félénkebb idegzetűek aggodalommal néznek a lámpásokra, s azt vélik, hogy hasonló katasztrófa az ő házukat is érheti akár minden nap. A dolog úgy történt, hogy a Bedford Square-en, a legszebb városrészek egyikében, a Tottenham Court Roadhoz közel új légszesz csővezetéket raktak le s a munkát kedden végezték be, záradékul néhány munkás égő gyufákkal vizsgálta meg a csövek szárdáit, hogy eléggé légmentesek-e, mire a robbanás iszonyú erővel bekövetkezett s két munkás legott darabokra szakadt. A járda az egész tájon mindenütt felrepedt s a kövek házraagasságnyira felvettettek a légbe. A kocsiuton még több kráter képződött, melyekből fojtó szagu s kékes lánggal égő légszesz gőzölgött ki. E lángok csakhamar betódultak a fővezetékbe, mire egy uj, még erősebb robbanás következett. A városrész lakói azt hitték, hogy földrengés van, s eszük nélkül menekültek ki az utczára. A házak megrendültek alapjukban s tompa dübörgés hallatszott a reszkető talaj alól. A szertelőrt ablakokból az apró üvegcserepek milliárdjai hullottak az utczára, hol a feltépett járdakövekből s az épületomladékokból egész torlaszok képződtek, melyek a közlekedést teljesen megakadályozták s csak másnap sikerült eltávolítani valamennyit. A vezeték helyreállítását az eljáró közegek nagy óvatossággal végzik, mert attól tartanak, hogy a fővezeték egyéb részein is fordulnak elő robbanások. A pusztulás így is váratlan nagy arányokat ollótt A fővezeték, mely 3 láb átmérővel bir s robbanó légszesz anyagot tartalmaz, minden utczában hatalmas durranásokkal hallatja az égő anyag terjedését. Tíz-húsz méternyi távolságban új kráterek képződnek. Nagy kövek, vas korlátok a levegőbe röpíttettek. Nem egy kocsi lovastól a földlyukakba vettetett. Egy terhes kocsi szétzúzatott. Legnagyobb a pusztulás az utczasarkokon, hol a vezeték irányt változtat s a fordulócsövek nem bírtak a robbanásnak ellentállni. itt a házak alapjai megrepedtek , az épületfalak ingadoznak, a földszint beomlással fenyeget a külső fal több helyt leszakadt s az utczákról a lakások belseje látható. Háromszáznál több ház sérült meg ily nagyon. Emberéletben nem sok kár esett, mindössze tíz halottat találtak , de annál több a sebesült. A kórházakba első nap 800 at szállítottak. A P. H., mely után a fennebbi sorokat közöljük úgy értesül, hogy a robbanás oka hivatalosan kiderítve nincs még. Tény az, hogy a munkások egy három láb szélességű elzárt csövet tisztítottak, melyről az állíttatott, hogy •Balkán.--------- ------------- TANÜGYI ÉRTESÍTÉSEK. Hirdetés. Alálírt bizottság örömmel hozza az érdekelt szülők tudomására, hogy a kolozsvári államilag segélyezett felsőbb kereskedelmi iskola állandó fenmaradása biztosítva van s a f. évi szeptember 1-én kezdődő tanévben annak 3 ik osztálya is megnyittatik. Az erdélyi részek ez egyetlen felsőbb kereskedelmi szakiskolája, a szoros értelemben vett kereskedelmi pályákra készülő ifjakon kívül, általános műveltséget és szakképzést, nyújtó előiskolája mindazoknak, kik a távírdánál, postaszolgálatnál, vasutaknál s más közlekedési vállalatoknál, a különböző pénzügyi és számvevőségi hivataloknál, pénz és hitelintézeteknél óhajtanak életpályát nyerni A tanfolyam 3 évig tart, melynek sikeres végzése után a növendékek katonai kötelezettségük kitöltésében az egy évi önkéntességfőleg nehézséget okozott volna, a szenájre vannak jogosítva. Az első osztás különben a szóban forgó módosítványt csupán bizonyos terhek meghiúsítása czéljából szavazta meg. Freycinet konstatálja ezután, miképen olyan alakban terjesztették ismét a törvényt a kamara elé, mely nem zárja el a kiegyezés útját. A bonapartista képviselők kijelentik, hogy a bizottság indítványa mellett fognak szavazni. A kamara ezután efogadta a bizottság indítványát, mely a Labiche-féle módosítványból álltályba oly növendékek vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola 4 alsó osztályát végezték, vagy ennek megfelelő készültségeket felvételi vizsgálat útján igazolják. Tandíj egy iskolai évre 30 írt; az intézetbe újonnan belépő növendékek „beiratási díj“ czímen, egyszer mindenkorra 3 frtot, az ifjúsági könyvtár alapjára pedig minden tanuló tanévenkint 2 frtot tartozik fizetni. Ajánljuk e már biztos alapon nyugvó a a budapesti kereskedelmi akadémiával egy rangú intézetet a szülők figyelmébe, hol rövid idő alatt és aránylag igen csekély költséggel előnyös életpályát biztosíthatnak gyermekeiknek, kiknek — hajlamuk és tehetségüknek megfelelő — tisztességes elhelyezésében szívós készséggel fogja gyámolítni őket úgy valamint a Uityball kereskedelmi- és iparkamara. Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál Kiss Sándor, igazgató tanár (lakik: szentegyház utcza 20. sz.) A nagy-enyedi ev. ref. tanítóképezdénél f. év. szeptember hó 15 én és következő napjain fognak megtartatni elemi néptanítói vizsgálatok. Folyamodni kívánók kellőleg felszerelt kérvényeiket alálirt igazgatósághoz i. é. augusztus hó 3- én terjeszszék be. Kelt N. Enyeden, 1880. jul. 8-án. Nagy Lajos, kép. igazgató. A zilahi m. kir állami tanító képezdében az 1880—81 tanév folyó évi szeptember hó 5 -én d. e. 11 órakor fog megnyittatni, a tanítás pedig 6-án reggel 7 órakor veendi kezdetét. A beiratások és felvételi vizsgák a gyakorló iskolában augusztus 29., a képezdében pedig 30. és 31. napján i. e. 8 órán kezdve fognak megtartatni. A pótvizsgák is a felvételi vizsgákkal egyidejűleg tartatnak még. A gyakorló iskolába összesen csak 48 tanuló vétetik fel; a múlt évben járt növendékekre nézve is szükséges az újrabeiratás. A képezde első osztályába felvétetnek oly ép testű finövendékek, kik a 15 évet már meghaladták, s a magyar nyelv , számtan , földrajz és történelemben legalább annyi jártassággal bírnak, amennyit a gymnázium, reál-, vagy polgári iskola alsó 4 osztályában tanítanak. A belépni kívánó növendékek erről, vagy nyilvános iskolai (bélyegmentes) bizonyítványt kötelesek előmuatni, vagy felvételi vizsgálatnak kell magukat alávetniük A felvételért benyújtandó folyamodványok és mellékleteik, u. m. keresztlevél, orvosi és iskolai, illetőleg foglalkozási és erkölcsi bizonyítványok a folyó évi január 2 dikán 32,110 sz. a. kiadott miniszteri rendelet szerint (az iskolai bizonyítvány kivételével) csak szegénységi bizonyítvány mellett bélyegmentesek. Több szegénysorsú növendék állami segélyben (köztartás és szálláspénz vagy pénzsegély) fog részesíttetni, részesülni óhajtók szabályszerűleg kiállított szegénységi bizonyítványával felzerelt folyamodványaikat, tek, képigazgató tanácshoz czimezve, legkésőbb augusztus hó 25-ig alulírotthoz adják be. A tanítóképességi vizsgálatok szeptember 1—4. napjain fognak megtartatni. — A kellően fölszerelt folyamodványok az illetékes tanfelügyelőségek utján augusztus 17-ig mulhatlanul benyújtandók. Zilahon 1880. júl 5-én. Falu végi Albert, képigazgató: DR. INDALI GYULA TEMETÉSE. Szerdán délután temették el a Rókuskórházból nem nagy, de igazi részvétből megjelent közönség előtt Indali Gyulát, az oly korai és szerencsétlen véget ért fiatal költőt, kit még halála után is üldözni látszott a sors iróniája, minthogy teljesen légszeszmentén, a dicsőséget szomjazó költőnek a koporokozta tévedésbőr, Sándor nevet irt, s mintha e gúnyos ignorancziáért években akarta volna őt kárpótolni, négy évvel fiatalabbnak, 24 évesnek mondta. A Rókus halottas udvarán megjelentek : Hegedüs Sándor orsz. képviselő és Hegedűs István, kolozsvári tanár, az elhunytnak sógorai, Vadnai Károly, Madarassy Klotild, Benedek Aladár, Vidor a népszínháztól, Pósa Lajos, Tóth Béla, s néhány hírlapíró és nő. A koporsón két koszorú: egyiket Hegedűs Sándor tette rá, másikat Indali testvérei kötötték ugyanabból a kertből, Kolozsvárról, melyben a szerencsétlen fiatalember olyan örömest s olyan hosszasan szeretett volt időzgetni; e koszor két fehér selyemszalagján e szavak állottak: „A felejthetetlen testvérnek“ — „A jó fiúnak.* Négy óra után megjelent Szilágyi Béla református lelkész s rövid búcsúztató után a koporsót föltették a gyászkocsira s a menet megindult a kerepesi temető felé. A sírnál Reviczky Gyula a következő rövid beszédet mondotta: „Korán elhunyt barátunk ! Virágok és könyek kisérnek a sírba. Mind a kettőt megérdemelted. A virágot, mert költő, és a könnyet, mert szerencsétlen voltál. Nemesebb lelkek végzete, horgy szerencsétlenek legyenek e világon. Te is az voltál Az élet hajszában nem bírtad ki a versenyfutást a közemberekkel, elfáradtál, kidőltél önkényt. Nem kutatjuk lelked gyászának okait, hanem felsohajtunk a legnagyobb magyar költöved, aki egy náladnál nem kevésbé szerencsétlen pályatársad emlékezetéről írta: „Nem voltál egyedül!“ Nem, nem voltál egyedül a világon fájdalmaddal és nem leszel egyedül a sírban sem. Követni fogunk mindnyájan. A viszontlátásra I. A jelen voltak ezután még egy pár lögöt dobtak a szegény költő sírjába, s aztán behantolták azt a sírt, melynek lakója nem lesz többé boldogtalan. A „Gyorsfutár“ a következő adatot jegyzi föl életéből: A lapok már közölték, hogy a szerencsétlen véget ért tehetséges ifjú, dr. Indali Gyula, a legutóbbi időben, a budapesti királyi törvényszék bűnfenyítő osztályához aljegyzővé neveztetvén ki, Frenreisz István törvényszéki biró mellé osztatott be. Kineveztetését valóságos egykedvilleg vette, s csak akkor jelentkezett eskütételre, mikor — ha meg nem jelent — a fennálló szabályok értelmében az vélelmezni tett volna róla, mikép hivatalát nem is akarja elfoglalni. Végül a hivatalos esküt mégis letette s jelentkezett Frenreisz úrnál, ki a legelőzékenyebben fogadta a jónevű fiatalembert. Biztos értesülés alapján hhítjuk, hogy Indali csakis ezen egy napon volt hivatalában, s másnap, valamint később nem is látták többé a Fortunában. Frenreisz mindjárt megismerkedésük után egy takaros terméjű percsomót nyújtott át ti ki ezen megjegyzéssel : No, barátom, itt van mindenekelőtt egy czifra (Így, ezzel elmulathatja magát ») egy hónapon. Indali leül, kezébe vett percsomót és figyelmesen betüzgette vagyon sötét képek tárulhattak az egyiként is buskomor ifju elé ama vén percsomóból, mert halvány arcza »*~£? mek keresztülkasul száguldozáaa közi*— mint azt egy jelenlevő törvényszéki,!' nek észrevette, ki csak most képes j J' okát feltalálni — egész szederjessé !», s halántékáról csak úgy csurgott a vereték. Délben — látszólag kimerülve. vozott hivatalából s ezzel be is fmj. Fortunabeli praxisát. A percsomó egy caslád tragédiájáról szól, melynek hőse ^ hűtelen, de — mint mondják — szép ^ szony volt. A Hon tárczájában a néhainak újkor költője* czim alatt egy szép köt*é, ményét hozza s egy szerencsétlen fcu költő temetése után“ felirat alatt aö vetkező búcsú sorokat közli: „Tehát elszakadt körünkből,elvesz- vén hitét abban, hogy szerény körben ugyá küzdheti ki magát és fiatalkori (£, déseit expiashatja, az anyának titokbat;tott könyeit dicsősége napsugaraival (4 száríthatja. Elmenekült mint sebzett , a rengetegbe, az emberek rengetegébe Budapestre. És gyógyulást leit a lágy hullámaiban. Sokkal több alakban lebeg lelkei előtt e szeretett barátom, rokonommaj, társaságban, midőn szelleme szikrázó tizijátékképen mulattató elmés, gyalmmal, megjegyzéseivel az egykoruak vidám, bős, dog társaságát, meghitt beszélgetőibe midőn egy-egy szép terv, ötlet, gondok lángra lobbant szemében, meggyújtás lényét, az existatio rajongásával tölti él e sorok írójában kínos szorongást ivesztett, mert mig ő vakmerő szárnyaka repült, én a már nem egyszer alázuhó Paaethon kocsija által feldúlt nyomott láttam ; kétkedő mosolylyal ajkán, nth a kétségbeesés pokoli létráján ijesztő besen rohant lefele és a homlokát mtomitó anyai kéz érintésére kényekbe ír ki; egy megmagyarázhatatlan szenvedi által felizgatott állapotában, mely a bot lőtt elme összetört tükörét mutatta ti»ből; lánykámmal játszódva, pajzánéledtséggel hintázva vele ; ama utolsó és hitt beszélgetésünk alkalmával, midics megközelíthetetlen és mégis szivének élő közepébe vésődött eszmény iránti atatás tiszteletét dithgrambikus lelkessel kifejező legújabb költeményt hani, hiába kutattam, de nem találtam Mr, mintsem oly habozás nélkül merném itani, hogy a hullámok mélyét önmgistreste volna fel önelhatározással. Nem egyszer tántorogva járt a legszéditőbb örvények felett, nem egy akarta kitoni azon féktelen indulatot.-, kéből, mely oly szégyenkezve meghiusikodott, midőn az anya a maga csöndsz ható pillantását rávető, de csak azért jó, kiosonva a család forrón szerető, címköréből, vadul törjön ki szabadon, és latindul: de azért azt mondani, hogy üktette azt és igy, nem lehet. Erős búk holtan «viSI»k csatolták Őt OnviátoZ. hogy ezt a nélkül tegye, hogy Indafana. Egy hang nélkül nem bucsunk tőlünk az, ki annyi kérdést hagyott aa oldatlanul. Több érzéke volt a családi, hogy sem egy fájó bucsu sóhajt el ut épitsen a bérezés házába, hogy sem wilt volna. Hogy volt-e oka megtenni ? Es talány előttem megfejhetlen. Oly r«wl»vali egyéniség volt: bizalmasság , filénezség, közlékenység és titokzatos agatás, erkölcsi lelkesedés és akarati?Igeség, elhatározott jellem és habozás csodálatos vegyülete, hogy vele tisztilni soha .'sem tudtam jönni. Ilnét oly savi* ban fejezte ki, mely inkább kételyt* vesztett, kétségbeesését a kifogyhatni reménység ragyogta át. Történt bármikép , & sors iszony* terhet tett a szerető anya szivére, kitti utolsó kérése volt, hogy fürtöt láthassama, nem az évektől őszülő fürtöt, ne* az anyai köny annyiszor áztatott, de * ifjúság zománczit vissza nem varázs), ha'á. Oh de a sok alakot, melyben s* képe előttem megjelen, mind mind demit elriasztja, mint rém az utolsó alak, perben láttam. „Fátyolt reá ! Az éj legsűrűbb fátyolát.* É'jen emlékünkben a szép, salaktól ment, a tiszta formát kereső, feldúlt szenvedélyt is könynyed, zeni»*alakban kifejezni keverő, az összhang olvadó költői lélek. Ssürödjék át ez »t*11 maga porhüvelyéből halhatatlan meztf fényes alakká. Keresse ez fel a könyek kiizz^ dó anyát és csókolja meg, ez égi ** emelje föl szellemujjaival a bánat W* alatt roskadozó atyának szörnyű terb® Illesen meg mindnyájunkat kiket !’ • mertük és szerettük, ez alakban. Aifl* dés áldását kérem, mert azt tudom, b* emlékezetét el nem veszítjük. APRÓSÁGOK. Egy férfi társaságban a phonograph*1e szélgetve, azt mondták hogy az egy olyM t'r. letes gép, mely érthetőn „viasza moll . dent; egy jó férj azt a tréfás megjegyzi, hogy a phonograph e meghatározás szerint. .. te nem újság, mert mióta idegházasodott, m'1 * van a házánál egy ilyen becses portéka. • ki ! Egy szép ifjú özvegy asszonytól, 4 A falusi villáját bérbe adta, azt kérdezték, nívóit képes azt a kedves helyet elhagyni. " Ugyan sok az erkély rajta — volt a válasz ' kevés a Romeo. Egy Jerseyi özvegy, a ki neje halt 4 ,is csakhamar megházasodott, ösmerőseitől kis serenádot kapott. Egy phonographot vittek ablaka alá, s első felesége zsémbelődéseit teltették vele. . A boldog vőlegény annyira megijedt, ** az első meglepetés perezében a füsthöz a kéménybe akart menekülni. * •