Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-02-17 / 38. szám
sítással elfogadtatván, a 10. §. c) pontja Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter indítványára a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Az ezután következő §§ ok a 33-ig ismét jelentéktelen módosításokkal elfogadtatván, a 34. § hoz Baross Gábor nyújtott be módosítást az iránt, hogy utolsó fokú hatóságnak a pénzügyi közigazgatási bíróság helyett, melyre nézve a törvény még megalkotva nincs,addig, míg ez irányban a törvényhozás másként nem intézkedik, a pénzügyminiszter s tétessék, Lukács Béla nem fogadja el a módosítványt. A tárgyalás folytatása ezután a következő ülésre halasztatott. A képviselőhöz zárszámadási bizottsága Prileszky Tádé elnöklete alatt hétfőn tartott ülésében folytatta az 1879. évi állami zárszámadás tárgyalását, a tanácskozás főtárgyát képezte az 1870. X. t.-cz. alapján rendezett sorsolási kölcsön utolsó 10 évi szükségletének fedezésére hivatott alap Ügye, amelyhez a tagok részéről több kérdés és nyilatkozat létetett, ha az ülés határozathozatal nélkül zárató** * tárgyalás továbbfolytatása a V r* halasztatott, nyesen polemizál Herbsttel. Chlumecky kérdezi, határozott tények indították-e a kormányt a nyelvrendeletre és tett-e erre vonatkozólag vizsgálatokat. — Pru z ak miniszter azt válaszolja, hogy a kormány igen is messzemenő vizsgálatokat tett, minek folytán kitűnt, hogy nem minden hatóság alkalmazza a két nemzetiséggel való egyenlő bánásmód elveit. Chlumecky kérdésére, hajlandó-e a kormány az alsó hatóságok jelentéseit a kérdéses ügyben a bizottság elé terjeszteni, a miniszter azt válaszolta, hogy a kormány ennek nem felelhet meg. Clumecky kérdi, az-e a kormány nézete, hogy a nyelvrendelet által változás lett előidézve az eddigi belső szolgálati érintkezésben ? — A miniszter Tény, a nélkül, hogy ezért törvény léteznék, hogy a belső szolgálati érintkezés nyelve a hómét. Az ítélet kiszolgáltatása természetesen a felek társalgási nyelvétől függ Chlumecky. Van-e tudomása a miniszternek ama tényről, hogy egy csehországi törvényszék más, Csehországon kívül levő törvényszékekkel cseh nyelven érintkezett és még mindig érintkezik? — Miniszter: Erről a kormánynak nincs tudomása. Chlumecky ama kérdésére, miért nem bocsátottak ki Krajna, Dél-Szíria sat. részére oly nyelvrendeletet, mint Csehország részére, a miniszter válaszolja: Talán ama tartományokban nem oly nagy erre a szükség. Clara Henrik tagadja , hogy a kormány a nyelvrendelet által az állam alaptörvényeket megsértette. — Wurmbrand kérdezi, mily történelmi jogok léteznek Csehországban, hogy ott kivételes rendszabályt szükségessé tegyenek és elvileg megengedi-e a kormány, hogy más tartományokban különbség legyen a honi és honi divó nyelv közt? A miniszter megjegyzi Wurmbrand ellenében, hogy beszélt ugyan történelmi fejlődésről, de nem történelmi jogokról. Számos rendeletre és törvényre hivatkozik, bebizonyítandó, hogy Csehországban a cseh és német nyelv kezdettől ma. Az országgyűlési szabadelvű párt hétfői értekezletét Vizsolyi elnök megnyitván Ordódy Pál közlekedési miniszter előadja azon válasz tartalmát, melyet Madarász Józsefnek az állami gépgyárra vonatkozó interpellációjára adni szándékszik. A választ az értekezlet helyesle tudomásul vette. Ezután felvétetett a közvetlenül lerovandó illetékekről szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat, Dárday előadó indokolása nyomán, rövid tárgyalás után, melyben Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter, Tibzs Kálmán minisztelnök, továbbá Fónagy László, id. Ráday Gedeon gróf, Hegedűs Sándor és Nagy György vettek részt, úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Ezzel az értekezlet véget ért. A nyelv.1 fogsz’ypsitásával ..óst tartott a miniszter is alkotmányhű tag közt heves vita t a.1 végződött, hogy az al-ijelentették, miszerint kiíttságból. .az Herbst kezdette meg, mint ..az előterjesztője. Kérdi tehát a kor.jrtól, várjon osztja-e az előbbi igazsággyminiszterek azon nézetétél, hogy az országban divatozó és az országos nyelv közt nincs különbség, és hogy a kormánynak joga volt az 1880. ápr. 19-ki rendelet kibocsátására. P r a e a k miniszter mindenekelőtt arra utal, hogy a volt igazságügyminiszter (Stremayr) világosan kimutatta, hogy ama fogalmak a rendeletre vonatkozólag azonosak. E kérdés megítélésénél nemcsak az állam alaptörvény 19. czikkére, hanem a nemzetiségek történelmi fejlődésére is tekintettel kell lenni. Az ő meggyőződése, hogy a honi nyelv és a honi divó nyelvfogalmak teljesen takarják egymást. Herbst: 6 mindig azt hitte, hogy egy államalaptörvény minden tartományra nézve egyformán érvényes úgy, hogy a XIX. czikk nem vonatkoztatható egyedül Cseh- és Morvaországra. Azonkívül e czikk különbséget tett honi nyelv és a honi divó nyelv között, mely tényt a miniszter nem vitathatta el. A kormány rendeleti jogát nem tagadja, de lényeges különbség, vájjon a kormány egy rendelettel megsérti e a létező törvényeket, vagy pedig csak végrehajtja azokat. — Trjan körülmemellett a cseh képviselők a parlamentbe léptek, legfelsőbb helyen elismertetett, ő és nézettársai azt még ma is fentartják A cseh képviselők küzdeni fognak minden kormány ellen, mely a cseh nép jogait nem ismeri el. Herbst az alkotmánypárt nevében kijelenti, hogy Rieger polémiájának módja ellen kénytelen a leghatározottabban tiltakozni. Még soha se sértettek meg kisebbséget gonoszabb módon, mint indítványának 156 aláírója. Sajnálja, hogy ő és nézettársai tovább nem vehetnek részt a bizottsági tanácskozásokban. Az alkotmányhívek fölkelnek és a tárgyalási termet elhagyják. Wolfrám menőben megjegyzi, hogy ily körülmények közt szenvedélytelen vita nem lehetséges közé; minden csábító kétszeresen lesz büntetve, mert egyszer ő maga követi el a rosszat, másodszor mást is roszra csábít. A becsületes ember e szavakat adná a törvényhozó szájába, a franczia törvénykönyv ezt monja : A leány 15 éves korán túl egyedül felelős becsületéért, azaz: a férfiúi csábítás nem büntettetik. 15 év! . . . Hisz, ép e korban van legtöbb szükség a védelemre, mert e korban már maga az ártatlanság is oka lehet a bukásnak! Mindül, a nőt mindig csábítónak tartják, Éva szerepét már megkezdte. De a törvény a leánynak csak 21 éves korában ismeri el azt a jogát, hogy javairól rendelkezhessék, így tehát két nagykorusitás van : a szív és erszény nagykorusitása. A nő, a törvény szerint, hat évvel korábban védheti szívét, mint pénzét. Ez még nem minden. A csábítás egyik legszokottabb és legbiztosabb eszköze házassági ígéret. Hány fiatal leány van, ki csak e reményben tántorodott; ja Hány férfi van, ki csak e fegyverrel győzött! Nos, hát a törvény mit mond ? Minden házassági ígéret semmis; nemcsak mint egy házasságnak, hanem mint törvényes igényeknek alapja is, semmis. A férfiúnak joga van így szólni a törvény előtt: Itt van aláírásom, ez igaz, de a szerelmi adósság ép oly semmis, mint a játék közben fölmerült adóssági Még ez sem minden. A fiatal leány becstelensége nyilvánosságra hozható és bizonyítható. És bármily evidens, bármily megcáfolhatlan legyen az atya megjelölője, bár mindenki azt mondja, hogy: ime, itt van ő! — a férfi sohase tartozik felelősséggel. Az atyaság keresése és bizonyítása minden körülmények között tiltva van. És még ez sem minden: a csábítók mellett ott vannak a mindkét nemből való korrumpálók, vagyis: az a bűnös népség, mely csábít pénzért, a más javára. Vájjon mivel bünteti a törvény ez üzletet ? A mivel a közönséges lopást, hat hónaptól két évig terjedhető elzárással, és 50-től 100 frankig emelhető pénzbírsággal. De még ehez is az kell, hogy valaki e szégyenletes keresetet Üzletszerűen folytassa. És ugyan mire van alapítva e sok elnézés annyi bűnnel szemben? Mire? Két erkölcsi tételre: .Minden oly szerződés, melynek tárgya az erejökbe ütközik, semmis" .Egy bűnös leánynak csábitója ellen törvényes jogokat adni, annyi mim: előmozdítani az erkölcstelenséget." Ugyan mivel mozdítjuk ezt jobban elő, mint azzal, hogy a férfit büntetlennek nyilvánítjuk? Mit, hát nem látjátok, hogy mikor az ifjú leányt lefegyvereztétek, a csábitót fegyvereztétek föl ! Ezzel nem a közerkölcsiséget védelmezitek, amint mi gondoljátok, hanem a férfi fenségét mindenben, a mi aljas. Mindig az angol törvény szomorú következményeit hozzák föl, melyek a csábitó üldözését megengedik. Ha rész e törvény, javítsátok ! De hozzátok be az emberi lélek tisztaságának érdekében ! Tustól O. KÜLFÖLD. A Nordd. Alig. Zeitungnak Gambettára vonatkozó czikkei eléggé elárulták, hogy Berlinben minő felfogással vannak a franczia képviselőház elnökének czélzatairól. E mellett osztrák és franczia lapokban sajátságos dolgok történnek. Először a Frankt. Ztg. jelentette, hogy Gambetta egy Bismarckhoz közel álló egyéniséghez levelet intézett, melyben összekötiést igyekezett nyerni Bismarckkal. Később périsi és bécsi lapokban körülbelől egyidejűleg azt jelentették, hogy Gambetta Bécsbe készül, hogy így közvetve érintkezésbe juthasson a német birodalmi kanczellárral. E hír, melyről azelőtt berlini politikai körökben mit sem tudtak berlini,vitávirat alakjában is megjelent több bécsi lapban. Most a Figaro, mely Gambetta bécsi utazásának körülményeiről nagyon sokat tud beszélni, kiváló helyen a következőket mondja: .Jelentik, hogy egy nagy bécsi lapnak szerkesztője, Lindman úr Párisba érkezett. Lindman itt tartózkodása, mint mondják, összeköttetésben van Gambetta bécsi utazásának tervével, melyről a lapok már hetek óta beszélnek. E szerint a képviselőház elnöke a legközelebbi parliament szünidő alatt Bécsbe utaznék s ott Bismarck herczeggel találkoznék. Mint a német lapok mondják, e találkozás már hoszszabb idő óta elő van készítve s teljesen biztosítva van.* Nem lehet tudni, váljon közvetlenü Gambetta hívei részéről hozattak-e forgalomba e hírek, annyi azonban valószínű, hogy legnagyobb részben forrásuk Giambetta főhadiszállásának szomszédságában keresendő. Úgy látszik, — mondja a berlini Nat. Ztg. — hogy kísérlet történik Francziaországot félrevezetni arra nézve, hogy Bismarck herczeg miként gondolkodik Gambetta eljárásáról, és hogy a német birodalmi kanczellár személyét akarják felhasználni Gambetta és a köztársaság elnöke, valamint ennek külügyminisztere közti harcban ez utóbbiak ellen és az előbbi javára. Ezen körülmény magyarázzaüteg azon taktikát, melyet Gambetta közlönyei az utóbb történtekkel szemben követnek, így Páriából február 11-iki kelettel azt jelentik, hogy Gambetta összes lapjai teljesen ignorálják a Nordd. .alig. Z. ismeretes czikkeit és csak azt jelentik, — a tényállással épen ellenkezőleg, — hogy a nevezett félhivatalos lap második czikke csak azért íratott, hogy az elsőnek hatását gyengítse, sőt az is megjegyeztetett, hogy e czikkek célja csak az volt, hogy a nahei vesut megvásárlását előmozdítsák. Kivételt tesz az Unité Nationale melynek szerkesztője Peyramont, a Soleil, ismeretes volt munkatársa, ki annak idejében Gorcsakoff herczeggel folytatott beszélgetése által vált híressé. E lap, mely tetszik magának abban, hogy Gambetta elveit követi, egy czikket közölt, mely egyenesen megtámadja a Nordd. All. Zeitungot, Gambettát egekig magasztalja és Grévyt és ,gyáva” politikáját oly szavakkal jellemzi, melyeket alig lehet reprodukálni. A czikk végsorai így hangzanak: „A németek nagyon jól tudják, hogy büntetlenül merhetnek mindent Francziaországgal szemben, mert Grévy köztársaságát a teljesen veszedelem nélküli vérmérséklet jellemzi. Feltéve, hogy a híres tekejátékos, ki most uralkodik, békében élvezheti fizetését és gyarapíthatja vagyonát azzal, hogy évenkénti megtakarításait birtokokba és házakba fekteti, — Elzász- Lotharingiával és Francziaország becsületével keveset fog törődni.“ A független Liberté egy Gambettára igen kedvező czikket közöl, melyben ezt figyelmezteti, hogy a Nordd. Alig. Ztg. ktadását intő jelül tekintse további működésére nézve. ) ^ A Revue Politique ben Reinach Barthélemy Saint Hilairot támadta meg, azzal vádolván őt, hogy néhány óra alatt egy félszázadnak munkáját semmisítette meg. Barthélemy Francziaország politikai hitelét a keleten kompromittálta, mert a non intervenczió politikája, melyet követ, maga a megsemmisítés. Göschen már is megmutatta, hogy az út Konstantinápolyba többé nem Párison, hanem Berlinen átvezet. Francziaországnak meg kell változtatnia, a czikkíró szerint, politikáját és sokkal erélyesebb eljárást kell követnie. A kolozsvári tudományos egyetemnek a király tudvalevőleg megengedte, hogy az .Ferencz József* nevet viselhessen, az erre vonatkozó királyi adománylevél következő szövegű: ,729/881. Mi első Ferencz József, isten kegyelméből ausztriai császár, Magyar és Csehország királya stb. stb. állandó kegyelmünket és királyi üdvözletünket mindazoknak, kiket ezen ügy jelenben illet, vagy jövendőben illetni fog. Miután kedvelt Magyarországunk és társországai közös egyetértésével s a Mi hozzájárulásunkkal alkotott és Általunk szentesített 1872 évi XIX törvényczikkelyek szabad királyi Kolozsvár városunkban magyar királyi tudományos egyetem állíttatott fel és az az 1872 —3-dik évi tanévvel működését tényleg megkezdette s azóta is áldásosan folytatja, a miben Atyai szivünknek öröme telik. Mi azon tudományos egyetem részére a jelen alapitó oklevelet ezennel kiadjuk és kiállítjuk, és ezen tudományos egyetemnek az említett 1872-dik évi XIX. törvényczikkben megirt ideiglenes szervezetét s abban adott jogait és kiváltságait ezen alapitó oklevelünkkel is megerősítvén, ezen tudomány-egyetemet minden jövendő időkre nézve megállapítottnak és megerősítettnek nyilvánítjuk. Mivel pedig ezen tudományegyetem törvényes tanácsa, vallás- és közoktatási magyar miniszterünk tekintetes és nagyságos Trefort Ágoston által azzal a legaljzatosabb esedezéssel járul királyi színünk elé, hogy az egyetem a mi királyi nevünket viselhesse czimében, ezen legalázatosabb kérelemnek atyai hajlandóságunknál fogva helyet adván, megengedtük, és megengedjük, hogy az 1872. évi XIX. törvényczikk által felállított kolozsvári magyar királyi tudomány-egyetem jövőre, Ferencz József magyar kir. tud. egyetem czimet viselhessen és ezen czimet az általa kiadandó hivatalos iratokban és oklevelekben, valamint hivatalos pecsétjében használhassa. Kelt Osztrák-Magyar monarchiánk fő- és székvárosában Bécsben, Nagy-Boldog Asszony hava negyedik napján, az ur egyezer nyolczszáz nyolczvanegyedik esztendejében, Magyar- Cseh- stb. országi uralkodásunk harminczharmadik évében. Ferencz József m. k. LEVELEZÉS. Székely-Keresztur, febr. 15. Tekintetes szerkesztő ur! Kis városkánk hála a gondviselésnek és a köznyugalmát becsülni tudó intelligens férfiak összetartásának, mai napság annyira csendes hogy egy jól sikerült bál, a fontosabb napi események közé sorolható, s mert a mi közönségünk szívesebben olvas egy, bár egyszerű báli tudósítást, mint a kedélyeket felizgató , legtöbb esetben alaptalan s másokat sértő polémiákat, azért kérem a t. szerkesztő urat, az én igen is ártatlan levelemnek becses lapjában helyet adni. , . , . , ., , A helybeli .Polgári olvasó és társalgó kör“ (de nem a szóbai, mert ilyen városunkban nincsen isi) f. hó 12 én tartotta meg a .Korona“ vendéglőben ez évi táncrestélyét, mely — nagyítás nélkül mondhatom, — várakozáson felül sikerült. A terem zsúfolásig megtelt vendéggel, s nagy szorongás közepett nem egyszer se hajtottunk fel: mién nincs városunknak legalább egyetlen egy valamire való térme, mely ily alkalmakkor a publikumot befogadhatná! Ha a jelen volt szép nőknak csak a legszebbjeit akarnám is elősorolni, igen nagy helyet kellene elfoglalnom becses lapjában, amit pedig tudósításom szerénysége nem enged. Így hát csak annyit mondok, hogy a jókedvű fiatalság annyi szép és kedves nő körében nem csoda, ha oly fokozódott jó kedvre kerekedett s tánczoltak ki világos viradtig. A terem valóban szépen volt ékesítve s díszítve, méltán dicséri a rendező bizottság ízlését és szorgalmas tevékenységét, de főkép Germán Ferencz áll. Kertész úr kifáradhatlan munkásságát. A bál anyai szerepet özv. Duka Jánosné uraszszony az elismerés szép nyilvánulásai közt töltött be. A bál összes bevétele, daczára az 50 kros belépti díjnak, 108 frt 50 kr. ezen összeghez felülfizetéssel járultak : özv. Duka Jánosné 5 frt. Vargyasi Szolga Gábor 1 frt 10 kr. Molnár Géza 1 frt Ifj. Horváth Károly, Szt. Ábrahámi Vitályos Albert, Lengyel Lajos, Kozma Imre, gróf Haller Péter, Barabás József, Vitális Elek, Tibáld József, Nagy Ferencz, Csíkszeredai Erdő András és Pfeiffer János 50—50 krral, Böthe Gyula 30 kr. Sebestyén István, Klein Gábor, Medvey Miklós 10—10 kr. Éltető Károly 2 kr. összes felülfizetést teszen 14 irtot. A mely szives adakozásokért fogadják mind egyenként a rendező bizottság hálás köszönetét. ERDÉLY BORÁSZATA. A földmivelési miniszter által alkalmazott központi pinczemester az orsz. borászati kormánybiztos utasítása folytán, Erdély főbb borvidékeit, Kolozsvár, Torda és Maros Vásárhely környékét, beautatván, a nyert tapasztalatok alapján szakvéleményét következő jelentésben terjesztette be: Kolozsvárit jan. hó 9. és 10 én megtekintettük — így szól a jelentés—az erdélyi pinczeegylet és mások pinczeit. Miután az erdélyi pinczeegylet legnagyobb befolyással bír Erdély borászatának fejlejtésére, szükségesnek tartom ezzel bővebben foglalkozni, az erdélyi pinczeegylet megalkotása elkerülhetetlen szükséges intézmény volt Erdély borászatának fejlesztésére, mert a tapasztalat ma is mutja, hogy ott a pinczeegyleten kívül egy borüzlet sincs, mely nevezetesebb forgalmat mutathatna fel; e forgalom tehát Erdély borászatára nézve kiszámíthatlan haszonnal jár, a forgalom által előidézett verseny közvetett hatással bír az utolsó bortermelőre is, minélfogva Erdély összes bortermelőinek érdekében áll mindent elkövetni, hogy nevezett intézmény fennálljon és felvirágozzék. Az erdélyi pinczeegyletnek azonban jelentékeny nehézségek állanak útjában, melyek teljes felvirágzását nagy mértékben akadályozzák. Elsősorban Erdély földrajzi helyzete folytán a külkereskedés csakis kelet felé, Oláh-és Törökországban űzhető előnynyel, de épen e két országban a kereskedés megbízhatatlan, a többi borpiacok pedig távolabb feküsznek Erdélytől, mi a versenyt a magyarországi bortermeléssel szemben felette megnehezíti. E versenynek mindamellett sikerrel fentartása képezi az egylet egyik fő feladatát. A külfölddel nevezetesebb forgalmat inkább veres borokkal lehet elérni, Erdély pedig veres borkészletével épen nem dicsekedhetik, miáltal a pinczeegylet ezen igen lényeges előnytől is elesik. Jó években vannak Erdélynek finom fujborai, minőkkel Magyarország nem rendelkezik, Leányka, Som, Rizling, Sauvignon, Trampi, Carbolet stb. finomja volnának egyedül hivatva aj^$r«enyie, j;j finom borok f iga nt^ "azonban ma már igen csesely lévé£-ez is sUmtalan nehézségekbe ütk^zu. Testes és részben jó zamatu asztali "borai vannak Erdélynek a Nyárád, N.-^ubüllő és Maros mentén, úgy az erdélyi Hegyalján is, csakhogy ezek ára, szemben a magyarországi borok árával feleletten magas, mi szintén nehezíti az erdélyi Pincze-egylet felvirágzását. A pincze-egylet hanyatlásának oka az, hogy a forgalom igényeinek nagyobb mennyi körében, magas árakon vásároltatott ősz- 8 az 1872-iki ás 1873-iki stb. termésű valuftgéb egyéb borok, melyek most nagyrészt elvesztvén jellegükért, árban inkább csökkentek, mint emelkedtek. A nehézségek és akadályok leküzdésére elsősorban ajánlatos volna a borkészletet ahoz képest, valamint a borfajok sokféleségét összeházasítás útján redukálni, mi a folyó kiadásokat tetemesen alább szállítaná. Miután a pincze-egylet borszesz alkalmazása által a borok javításával nem foglalkozik, nem szabad üres, gyenge, savanyú borokat vásárolnia, hanem csakis olyanokat, melyek javításra nem szorulnak. Kétháromféle asztali bor mellett csak oly jellegű borok lennének áruba bocsátandók, melyek czimfelirataiknak tökéletesen megfelelnek, mert csak igy lehetséges az erdélyi finom fajborok jövőjét biztosítani Kolozsvár után Torda, Maros-Vásárhely, Gyulafehérvár, N.-Küküllő, Felső és Alsó-Maros s az erdélyi Hegyalja borvidékeit utazva be, általánosan tapasztaltara, hogy Erdélyben a házak alatt levő pinezék mind hidegek, mi egyedüli oka ama panasznak, hogy az erdélyi borok hosszú idő alatt fejlődnek ki, pedig kevés áldozattal és szorgalommal az erdélyi pinezék hőmérsékét majdnem kétszer oly magasra lehetne emelni, miáltal a bor fejlődésére nézve lényeges előny volna elérhető, az erdélyi pinczék legnagyobb része hideg téli időben nem mutat 50. fok meleget, pedig mint ismeretes, öt fokon alul már nem működnek az erjedei gombák, és így a bor egész télen át nem fejődhetik, et maga a bor is teljesen kihűl , csak jóval a melegebb idő bmuta után melegszik fel annyira, hogy újból működésbe léphetnek az éridei gombák. A pinezék mindenekelőtt kötősajtokkal lennének ellátandók, a pinczeabakokat pedig már őszszel, a hidegebb éjszakák beállta előtt, belülről jó vastagon szalmával, kívülről pedig nyers szálas trágyával szűk égés betömni, miáltal a pinczében levő magas nyári hőfoknak nagy része megtartatván, a bor utóerjedése, fejlődése nem szünhetik meg, különösen akkor, ha az ajtók hideg időben nem tartatnak nyitva s minél ritkábban nyittatnak ki. A házak alatt levő borpinczék az erdélyi gazdasszonyok kényelmére egyúttal zöldség, burgonya, édes és savanyu káposzta megőrzésére is használtatván, gyakran sok helyen a borkezelésnek ártanak ezzel, mert a sokféle szag összecsoportosulása — egyéb hátrányoktól eltekintve — viszszariasztja a borvevőt is, pedig legtöbb helyütt könnyű volna egy kis részt elrekeszteni a háziasszony használatára, szintúgy igen egyszerűen lehetne egy részt erjesztő pincze gyanánt is elrekeszteni, mivel e pinezék többnyire boltívekre vannak építve. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A Franklin-társulat kiadásában a következő új könyvek jelentek meg, a derék ezég kiadványainál már megszokott kiállításban: Lévay József összes költeményei (2 kötet) ára 3 frt 60 kr. u .Mártha* regény, Bediczky-Bajza Lenkétől, (1 k.) ára 1 frt 20 kr. — .Deák Ferencz*, életrajz Forster Arnoldtól (1 k) ára 1 frt 60 kr. — .Da- I o k“ Varga Gyulától (1 k.) ára 1 frt. — .Lányok könyve“, Warga Lajosoktól (1 k.) ára 2 frt. — „Gazdasági utazás az északamerikai egyesült államokban*, Oetken Frigyestől, (1 k.) ára 1 frt. — „A büntetőjog általános érvei“ Wernertől, (1 k.) ára 4 forint. — .Döntvénytár* XXV. folyam (1 k.) ára 2 frt — .Filozófiai irók tára* (Descartes két értekezése) 1 k. ára 1 frt 20 kr. — „Orvosi szemle* I. évfolyam első füzet. Ára 2 frt. ,A közigazgatási intézmények Francziaországban és a külföldön E czimüs Ferrand József által franczia nyelven írott művet Erdélyi Béla magyar nyelvrelefordította, s előfizetési felhívást bocsátott ki. A mű8—30 ívnyi tartalommal fog megjelenni Nagyváradon Hollósy Jenő kiadásában. Előfizetési áratért, mely összeg nevezett kiadóhoz küldendő be. Erdélyi Béla e nagyérdekű mű lefordítása által hasznos szolgálatot tett s óhajtandó, hogy az mennél nagyobb kelendőségnek örvendjen a Színészet Nagyváradon. Bogyó Alajos jelenleg Orosházán működő színigazgató, a városi hatósághoz intézett kérelmében engedélyt kért arra, hogy 30 tagból álló színtársulatának virágvasárnapig terjedő időszakra engedtessék meg Nagyváradon szinielőadás tartása. Az előadások helyéül a ,Fekete sas" nagytermét jelölte meg. A kárelem véleményadás végett kiadatott a szinügyi bizottságnak. A .Bihari azonban azt hiszi, hogy a szinügyi bizottság a pár hó múltán átjövendő aradi társulat iránti figyelemből nem fogja is engedély megadását véleményezni. * Az eperjesi színház már tökéletesen elkészült, és pedig a budapesti népszínház mintája szerint. Megnyitását e hó 10 re tervezték, de elhalasztották máriz ral» ? Krecsány társulata Kassáról eljöhet. Az eperjesiek lépéseket tesznek a Zífust, hogy az ottani színházat a nemzeti hiz tatjai nyissák meg, és bszüak e tervük sikerében. A „Figyelő” czimű irodalomtörténeti közlönynek februári füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg Torapa Mihály életéhez, Vozáry Gyulától :Irodalmi polémia a mai század végén, Deák Farkastól. Kisfaludi Károly mint drámaíró Molnár Sándortól. Révai tanulmányai Nagyi Károlyban, Csaplár Benedektől. Spetykó Gáspár, ifj Káplány Józseftől. Magyar írók élete, Dr. Márki Sándortól. Besenyei György levelei B. Zay Péterhez, Thallóczy Lajostól Irodalomtörténeti repertórium, id. Szinnyei Józseftől. Aigner Lajosnak e nagy gonddal NEMZETI SZÍNHÁZ. Shakppere „Makranczos h3rgi** ében lépett fel utolszor Kav aliczky Antal, a szilaj Petruccio ép oly hálás, mint nehéz szerepében. A mozdulatok kerekdedségének hiánya, mit múltkori fellépténél észleltünk, a mire jóakaratúlag figyelmeztettük is, nem volt annyira feltűnő, mint első silómmal. Petruccio oldalán a lovagkard, derekán a vitézi év, nagy előzékenységgel nyújtanak támpontot a vendég kezei szrmára, s igy állásai, mozdulatai szabályosa!, néhol plastikailag szépek voltak. Ez bizonyán nem kis feladat oly sugár alaknál, mint Kazaliczky; mert a test hossza általában alkalmas ugyan a mozgás szépségének kifejezésére — olyanoknál, kik joóban tudnak is mozogni, — de egyszersmind alkalmas arra is, hogy minden ferdeséget határozottan tüntessen föl; közepes- és kistermetüek e veszélytől vesbbé tarthatnak. Kazaliczkynak Petruccio sokkal jobban sikerült, mint Nyáray Béla; m»Fe* annyival jobban, a mennyivel Sb*kip*j° „Makranczos hölgy'-e kiválóbb termék ' szorus Szigligetink „Fény árnyai*““-*' zel azonban nem azt akarjuk mondani,““S' a vendég fel tudott szárnyalni ShaksjP® magas színvonaláig; sem azt, hogy»1'!,' ray féle jellemek alakításának invertUi»“ jóval alul maradt. Szilajabb természetek egyéni,, mind hangja, mind temperamentuma““ , masabb lévén: Petruccioban határozott körvonalú képet alkotott, mint. armes, majd mélabús,helybeteg Nyára P110 szerepben jellemfestése nem egy igen elmosódott, homályos, és mégse de bős volt. Mindent összegezve, e két föllépővel Kazaliczky meggyőzött bennünk«'- ról, hogy figyelemreméltó tehetség, 8“'® tehetségbe fejlesztésétől nem szorgalmat, mnu mányi. Néhol egy rermniaceotiát észleltünk ugyan a B1*11 Miklós-féle pattogó Petruccioból; 31 a*,0.|X devalválja a nagyobbrészt önálló ban nem alkotás értékét. A kisszámú közönség ma már n«® csak buzdításból, de elismerésből tap8“1'» meg a törekvő iQu színész néhány 81 rült jelenetét. ...mi Mi részünkről szívesen fogjuk Kazaliczky urat színtársulatunk tagjai közül bármikor lássa is az igazgatóság got annak, hogy szerződtesse. Kazail,e » ét ügyiesen szerkesztett vállalatát •, olvasóink figyelmébe. A „Figyelj, ként egyszer jelenik meg. EgY(.» i«“%. 1 frt. Ia‘% Nemzetközi pályá^ . doni Athenaeum jelenti, hogy & 4rog. akadémia egy arany érmet zúz mál a legjobb lyrai vagy elbeszélő Élményre, amelynek tárgya Cald»*5 ledicsőítése. A költeményt angol fr!r°i német, dán, svéd, újgörög, holland ?*’ lengyel, magyar, cseh, portugálUi ’ írhatni. A pályanyertes író megtanu érmet, egy diplomát és költeményének V. példányát. Benyújtási határidő f.brczius 81. ®‘r' A Leaenng-napot febr. 15.h.,metország és Ausztria sok helyén neplik. Bécsben különösen a tanulóírók nepel; a tervezett fáklyászenét vonó rendőrség betiltotta. A tilalom azzal *dokoltatott, hogy állami alaptörvényeit ételmében a reichsrath és a tartomány.ülések ülése helyén, azok ülésezése a w mával szabad ég alatt gyűlés nem tartható. S a fáklyásmenetet a re'-t* lésnek tekinti. Öt. .Buda halála“ angol nyelv, Butler E. D, kit a „Hungarian po«fl| j fables* ceimü illusztrált művéért a lady társaság levelező tagjává váita legközelibb Trubner and Co. londoni ^ I kiad «a ban egy kötet újabb magyar tár,| ford U-t tett közzé. A kötet a „The L* | ^end of ib'* Wondrous Hum* (rege a eso I daz ro tszó ) czimü kellős beszélyt tarts. I mázzá, függelékül pedig Petőfi, Vajda, Cn. Jezor és mások néhány költeményét és un I népdalt hoz. Butler fordítása jóval félflu, I áll — úgymond a P. Ll. — a közönséges í német fordításoknak és a The Legend különösen az álal tűnik ki, hogy folyékocz I tiszta angol nyelven az eredeti szőre?« I lehetőleg hiven adja vissza. Hogy mennyire fel tudta fogni a fordító feladatát, bi zonyitja az is, hogy az eredeti ezöregtro- I cheu3 sorait három méretű jambikue io- I rokban adta vissza, melyeknek v germán nyelvekben ép oly hatásuk van, mint trochius soroknak a magyaiben. A dallamos népies köteményeknél a fordító különösen élénk érzéket tanúsított a forma megvilasztásánál, amennyiben az eredetinek üres, gondoltnélküli utánzását szerencsésen kikerüli. * Új lap. Egy párizsi lapból veszszük át a következő sorokat: Tegnap (febr. 12.) a boulevardokon egy új lapot kezdtek árulni, mely a világért sem divatlap, hír főszerkesztője egy nő. Igen, de e ne lehert Hubertinek, a s a lap czime: Citoy enne (Polgárnő). A szerkesztőség nem Páriában, hanem Mendonban, s a mi legkülönösebb Royale (király) utalván. Az új lap az elválás kérdési vesszőparipáján lovagol, bár főszereője egy kisassony. Hugo Viktor születésnapjának ünneplésére tisztelői nagy előkészülete tettek. Az irodalom s művészet corsokaiból rendező bizottság alakult. Rendes van egy tömeges tüntetés Hugo Kaa előtt s hogy a drámát ez nap több színházian ingyen adják elő. Az összes sajtó élénk részt vesz az ünnep előkészítésébe. A