Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)

1881-01-09 / 6. szám

Nem keresem ez alkalommal e czik­­keknek számát, nem keresem s nem jelö­­lölöm ki azoknak neveit, egyelőre a beho­zandó czukor-, káva- és söradóra fordítsuk figyelmünket. Ha nem vagyunk elfogultak, menten be fogjuk látni, hogy ezen czikkek, me­lyeket a neheztelt törvényjavaslat adó alá vonni óhajt, teljesen azon czikkek közé tartoznak, melyeket csak az fogyaszt, ak­kor is annyit fogyaszt, a mikor és a meny­nyit saját nézete szerint bír. Kétségtelen az is hogy e czikkek nélkül az életfen­­tartás abszolút nem lehetetlen s így aki­től nem telik, a­kinek nincs módjában, az nem veszi, nem fogyasztja s igy nem ré­­szesü­l ezen adóteherben. A ki a kávéval, czukorral szeret és bir élni, az valóban könnyen elviselheti a rá vetett adót, egy métermázsa czukor vagy kandirozott holmi után 3 írt., tehát egy kiló után 3—4 krt. A kávénak ára változó, különböző , van 1 írttól 2 írtig kilója. A ki már 1 írt 30—40 kros kubát, javát használ, innentül a 8 frtos adó mellett 1 írt 40—50 kre fizetend. Ez valóban oly csekély adóteher, mely ellen szólani is alig szabad, ha te­kintetbe vesszük azt, hogy minő összeget hoz az államkincstárnak e csekélység ! A sörről nem szólok. Bortermő vi­déken a söradó lehetetlen, hogy ne legyen népszerű. Aztán a­kinek tetszik egy po­­hár sörért ma 10 krt fizetni, az bizony jó szívvel fizethet még egy két krt, hogy ez­által az államkincstárnak segítsen egy mil­lió frtot gyűjteni. Én azt hiszem, hogy mindezekről to­vább szólani felesleges,­­ mert oly vilá­gos, oly igaz ez mind, hogy sérteném t. barátaim érzékét, ha bővebben elemezném a közvetett adónemeknek az egyenes adók feletti előnyeit! Nem is tartom feladatomnak a köz­vetett adók érdekében lándzsát törni ak­kor, midőn egész Európa felvilágosodott népei kivétel nélkül ezen alapon gyűjtik milliárdokra menő adóterheik fedezését s azon vannak, hogy az egyenes adók minél kisebb térre szorittassanak, s ez lesz a mi feladatunk is. Hanem szóljunk ama nehézségekről, melyek miatt ezen adók behozatala oly számos helyen ellenzésre talált. Az emelt kifogások valóban tekinte­tet érdemelnek s nem oly természetűek, hogy azon hátrányoknak elháritásáról el­mélkedni, gondolkodni ne lenne kötelessé­günk, melyeket jóakaratu avatott egyének hoztak felszínre s melyeknek elhárítása— bevallom, hogy szerény nézetem szerint is — egyelőre csak részben fog sikerülni, a képviselőháznak pénzügyi bizott­sága máris tetemes oly változásokat ho­zott e törvényjavaslatba, melyek a vexato­­rius eljárás, kijátszás és nagy kiadásokkal járandott hiú ellenőrzés által azon hasznot, melyet az állam e hírom czikk után vár, tetemesen kisebbítette volna nemcsak, de annyira elvette volna becsét, értékét, hogy bizvást elmondhatnók felőlük, hogy elvesz­ne a vámon, a­mi meggazdálkodtatott volna a réven. Említem, hogy — szerény nézetem szerint is — egyelőre csak részben fog si­kerülni ezen új adók hátrányait az­által kiegyenlíteni, megszüntetni, a másikban a pénzügyi bizottság praktikus változtatásai kétségen kívül sok részben élét vették azon hiányoknak, melyeknek teljes eltün­tetése e perezben nem áll hatalmunkban A fogyasztási adók oly nagy mérv­ben való behozatalához, — melylyel költ­ségvetési hiánylatunk, „a defic­it“, ha nem is egyszerre, de részben évek múlva tel­­jesen megszüntethető legyen — nézetem szerint csak két út vezet. Egyik az, ha Ausztria is behozza, — még pedig lehetőleg egyenlő tételekkel terhelve, ugyanazon czikkekre a fogyasz­tási adókat, melyekre Magyarország azokat kiveti. Második módja azon esetben válik szükségessé, ha Ausztria — mint jelenben áll a dolog — nem hajlandó ezen adókat magánál meghonosítani. Ezen másik mód: az Ausztria és Magyarország érintkezési határain megvonandó fogyasztási vonal. Nehogy félreértessem, — nehogy nagy­hangú nemzetgazdászainknak méltatlan örö­met szerezzek — nem külön vámterület az a mitgkivánok, mert arra sem szükségünk nincsen, sem míg együtt élünk Ausztriával, s az együttélésnek a közös vámterülettel járó előnyeit elvi és elméleti ábrándoknak áldozatul venni nem akarom és addig kü­lön vámterületet Magyarország részére nem óhajtok. Egyszerű fogyasztási vonal az, melynek életbeléptetése nézetem szerint a fogyasztási adók bevételét könnyűvé, ke­­zelését tisztává, a jövedelmezést biztossá, magassá és olyanná emelné (aránylag cse­kély költséggel), a­melynek eredményéért valóban érdemes volna néhány éven át kissé magasabb árak mellett élvezni azon czikkeket, melyeket ma csekélyebb áron vesztegetünk, pazarlunk, gyermekeink mu­­lattatása, kedveseink meglep­etése s inyencz ízlésünk kielégítésére. Arra kell tehát elsősorban töreked­nünk, hogy ha lehet, és mihelyt lehet, Ausztria is hasonló törvényes intézkedé­sek tételére bh­assék; vagy ha arra egy­előre és hamarosan rábírható nem lenne, akkor meg azon kell lennünk, hogy a fo­gyasztási zárvonal Ausztria és Magyaror­szág között felállíttathassék. (Vége köv.) A Petőfi-társaság ünnepélyes közgyűlése, írja tudósítást Navy László a következő az „Ellenőrinek: A Petőfi-társaság ma tartotta ötödik ünnepélyes közgyűlését a tudományos aka­démia dísztermében. A társaság tagjai ke­vesen, a közönség szép számmal jelent meg. A hallgatóság legeslegnagyobb részt a minden szépért buzgó hölgyekből és a lelkes ifjúságból tett ki. Szürke vagy ko­pasz fej mentői kevesebb volt. Az úgyne­vezett irodalmi kitűnőségek szinte demon­strative maradtak távol azon ünneptől, mely a nemzet legnagyobb költője emlékének van szentelve. Ne csodálkozzék a közön­ség ! Petőfi sem az akadémiának, sem a Kisfaludy társaságnak nem volt tagja; nem volt clique-ire, s nem szorul a szabadal­mazott nagyságok tiszteletére... Hanem annál jobban teszi a közönség, ha szívébe vési, a­mit Komócsy alelnök megnyitó beszédében a nemzeti lét, a culturális ha­ladás feltételeiről mondott. Az irodalom erkölcsi és anyagi támogatása oly köteles­sége a magyarságnak, melynek teljesíté­sével, önmagát becsülvén meg, egyszers­mind képessé és méltóvá lesz arra, hogy a művelt népek közt előkelő helyet fog­laljon el. Komócsy rövid, de gondolatban gaz­dag és melegen előadott beszéde egészen illő volt a szép ünnephez, és még­sem fojthatjuk el sajnálkozásunkat J­ó­k­a­i­n­a­k, a tár­aság elnökének távolléte felett. Tud­juk, hogy az ő rendkívüli munkássága sok időt igényel, hogy ha vannak pihenő per­­c­ei, azokat joga van igazán pihenésre használni, de ilyen alkalmakkor inkább a szedőket kellene várakoztatnia, mint azt a közönséget elhanyagolnia, mely az ő el­nöksége alatt alakult társaságot annyiszor tüntette ki meleg részvételével. S­z­a­b­a Tamás titkár jelentéséből megtudjuk, hogy a társaság a lefolyt év­ben elég élénk munkásságot fejtett ki, mi­nek bizonyítékai a felolvasóülések, a „K­o­­szorű" gazdag tartalma s az önálló ki­adványok. Ez utóbbiak : S­z­á­s­z Gerő újabb költeményei, ugyanannak „Rolandnó” czi­mű tragoediája és Balázs Sándor elbe­szélésének második kötete. Jövőre meg­fognak jelenni gróf Teleki S. Emlékei K. P­a­p­p Miklós rajzai. E jelentés után P­u­l­s­z­k­y Ferencz lépett a felolvasó asztalhoz. A XVIII. szá­zad szellemét jellemezte azzal az esprit­­vel, tudományos apparátussal, mely hason­ló műveit jellemzi. Különösen érdekesen vázolta Magyarország állapotát azon nagy szellemi forradalom közepett, mely egész Európát lázban tartotta. A j­ó­z­e f­i­n­i a must kevés, de erős vonással charakte­­rizálta. Szólt a magyarországi forradalmi irodalomról, a szabadkőművesek, világjaví­­tó társaságok iskolai törekvéseiről, a fran­­czia revolutio hatásáról nálunk. Élesen os­torozta Ferencz császár uralkodási rend­szerét, melynek czélja a t­e­k­i­n­t­é­l­y hely­reállítása volt minden téren. Constatálta, hogy az ő hosszú uralkodása mély héza­got ütött az európai és magyarországi kul­túra között, mely hézagot csak az 1848-iki szabadságharcz s ennek eredményei, a mai művelődési törekvések töltenek ki. A szellemes előadás megérdemlett tetszésben részesült. Szabó Endre „Hogy­­ feledjük, a­mit álmodunk" czím alatt csinos költe­ményt olvasott fel. Jobb felolvasó azon­­ban többet tudott volna belőle csinálni, mint a­mennyit a szerző csinált. Bod­on József elbeszélését „Dal a szép leányról" Margitay Dezső olvasta fel. Nem új tárgy, de az iró ügyes composi­­tiójával, közben közben élénk festéseivel mély hatást tudott tenni. Egy tisztességes család egyetlen gj­ermeke, egy szép leány — elbukik, kimerülve, testben lélekben összezúzva tér haza anyjához meghalai Az anya ellöki őt magától, de szive kien­­gesztelődik abban a pillanatban, midőn a „szép rom" szemének utolsó szikrája el­hamvad. — Egyes részek túlságosan apró­lékosak, de vannak benne drámai hatású helyek. Az egész nem mindennapi lélek­tani megfigyelő tehetségről tanúskodik. Nagy tetszést aratott Kiss József „Kincses Lázár lánya" czimsű balladája. Kiss J. már máskor is bebizonyította, hogy kiváló tehetsége van a balladai formában. Ez új darabja, bár szélesebb szerkezetű, mint minek az igazi balladák, de a drá­mai stylus kitűnően van ebben is alkal­mazva. A mű így kezdődik : Özvegy Salamonná düledt házikója Hogy épült fel újra, van arra egy nóta: És a nóta azt beszéli el, hogy a szegény Salamonná deli fia szereti Kincses Lázár lányát, Erzsikét. A leány nagy be­teg lesz. A legény elküldi anyját, hozzon neki hírt a betegről. Az anya emlékül egy karika gyűrűt kap a betegtől, hogy ha valaki megcsókolja kezét, ajkai ér­jék a gyűrűt is. a gazdag gőgös Lázár kiűzi házából a résztvevő szegény asz­szonyt, de leánya halálra válik. Megpró­bálnak orvoslást, kuruzslást, fizetett imád­ságot, semmi sem használ. Kincses Lázár elmegy a nép vénei közé; azokat kéri, hogy imádkozzanak egyetlen leányért, s esküvel fogadja, hogy szerény, alázatos lesz, ha Jehova megkönyörül rajta, s le­ányát kész odaa­dni a legszegényebbn­k, ha meggyógyul Erzsiké meggyógyul, s özvegy Salamonná fiának boldog neje lesz Özvegy Salamonné daledt házikója így épült fel újra: A jó isten ujja. A cselekvény végső fordulata kitle­nően sikerült Az utolsó szám „Egy k­arácsony est Viktor Hugónál" ur. Teleki Sándortól volt, melyet Lau­ka Gusztáv olvasott fel. Teleki, szokása szerint, most is rhapszodi­­kusan irt, de mint máskor, most is érde­kesen. A Jersey sziget lakóiról és vendé­geiről néhány vanással plasztikus képeket nyújt. Déli 12 óra után Komócsy alelnök rövid beszéddel a köszönete kifejezésével zárta be az ünnepet. A társaság tagjai Szikszay vendég­lőjében gyűltek össze társasebédre, melyet ősi szokás szerint vidám hungu­at mellett tarkábbnál tarkább felköszöntők fűszerez­tek. A jelenlevők azonban voltak annyira őszinték, hogy saját buzgóbb munkássá­gukra is ürítették a jó kívánságok habzó poharát. Zilah, 1881. jan. 5. (,Szilágymegy­ei muzeum-egylet) Megyénkben, illetőleg a volt Közép Szolnokmegyében még 1875 ben mozga­lom indult meg egy megyei muzeum-egy­­let létesítése iránt. Az ügyet maga a­ me­gyei bizottság vette kezébe; alapszabályo­kat dolgoztatott ki, s az felsőbb helyen jóváhagyást is nyert. Azonban a megye átalakulása s a kedvezőtlen anyagi viszo­nyok mind­eddig késleltették a múzeum­­egylet megalakulását; míg végre-valahára Szikszay Lajos orsz. képviselőnk, kiváló régiség­kedvelő, erélyesen lépett fel, a a m­ár­unk­ meghaltnak hitt eszmét föl­t­­masztotta, diadalra juttatta: a múzeum­­egylet deczember hó 3- án megalakult. Az alakuló gyűlésen a régebben al­kotött alapszabályok átvizsgáltattak és mó­dosíttattak, nevezetesen a c­im az új vi­szonyokhoz lett alkalmazva, a régi Közép- Szolnok-Zilahi elnevezés heyett „S­z­ágy megyei muz­um egylet" elnevezés téte­tett; továbbá az alapító tagsági díj 100 írtról 50 írtra szállíttatott le, a rendes tagsági dij, 3 évi kö­tlezettséggel, 2 írtra, s a pártoló tagsági dij, szintén három évi kö­telezettséggel, 1 írtban állapittatott meg. Az alapszabályok módosítása után megválasstatott a tiszti személyzet, neve­zetesen elnök lett: B­a­r­a­n­y­i Ágoston, főispán, igazgató : Szikszay Lajos, ügy­­­véd és orsz. képviselő, titkár: Borbély Sámuel, tanítókép, tanár, pénztárnok : M­o­l­nár Lajos. A választmány ezúttal csak fele részben határozhatott megválasztatni, a másik fele, valamint a tiszti szemé­szet egy része is a végleges szervezkedés al­kalmával fog megválasztatni A választmány tagjai lettek ez alkalommal : Kerekes József tanfe­,ügyelő, Baczó Gábor ref. gyám. tanár, Fa­l­u­v­é­g­i Albert tanítóké­pezdei igazg. tanár, Balogh Károly kir. közjegyző, Pungur Gyula polg. isk. ta­nár és Hatfaludy Albert kir. becslő­­biztos. Hálás elismeréssel említem fel végül, hogy Szikszay Lajos úr a megalakult muzeum-egyletnek örök tulajdonul áten­gedte összes régiség- és érem, valamint becses oklevélgyűj­teményét, mely maga egy kis muzeu­m, s melynek értéke több­­r­e tehető 2000 írtnál. Nem kenye rém a hizelkedés, de ki kell mondanom, hogy Szikszay úr e nagylelkű adomá­nyával, melylyel múzeumunknak alapját tette le, örökemléket emelt magának me­gyénk közmivelődési történetében. Vajha a szép példa lelkesitné intel­ligentiánkat, hogy melegen karolnák fel e közm­ivelődésünkre nagyfontosságuvá vál­ható megyei egyesületünket!! Bely. LEVELEZÉS. Kololozsvárt a billentyűvel az ára­mot tetszés szerint zárják és nyitják, te­hát adják a jeleket (verik a hírt), Deb­reczenben a papírról leolvassák. Ebben áll a telegrafálás. Itt megjegyzem még azt, hogy ha nagyon messzire kell jegyeket adnunk, a galvánáram annyira meggyengülhet , hogy már nem lesz elég erős az irokészülők gal­­vánmágnesét kellő erélylyel működtetni. Ezért a telegráfállomások úgy vannak be­rendezve, hogy a megérkező elgyengült, kifáradt áram a jelfogóba (Relais) megy, olyan készülékbe, mely hasonló az irókészülékhez, csakhogy annál finomabb szerkezetű és csekély árammal működés­be hozható. A Relais emeltyűje egy helybeli erős áramot zár, a­mely csatla­kozván az elgyengülthez, együttesen az író készüléket kellő erővel fogják műkö­d­ésbe hozni. Morse telegráfját Siemens és Halske annyiban módosították, hogy a papírszalag fölé szélein befestett forgó ko­rongot alkalmaztak, melyhez az emeltyű­szöge a papirt mindannyiszor odanyomta, valahányszor az áram záratott, így a pa­pir­on szines nyomatú pontok s vonalok keletkeztek. Hughes Amerikában 1869-ben oly gépet szerkesztett, mely a sürgönyt kö­zönséges betűkkel nyomtatva adja vissza. Emellett még az az előnye is meg­van, hogy majdnem háromszor oly gyorsan dol­gozik, mint a Morse féle. A gép szerkezete nagyon bonyolult. Erős figyelem s élénk képzelő tehetség kell ahoz, hogy a működését felfoghassuk-Képzeljünk két állomást, mely egy­mással közlekedik. Minded­ben van egy­­egy kerék; ezek tökéletesen egyenletes és egyidejű (csokros) körforgásban tartha­tók és kerületeiken az alfabétum dombo­rodik ki. A betűk helyzete a két keréken symraetrykus, azaz­­ egymásnak megfelelő. A betűk előtt papírszalag van. Mindelik betűhöz egy billentyű szolgál. Ha p. o. az a billentyűjét lenyomjuk, galvánmágnes segélyével mindkét kerék a betűje a pa­pírszalaghoz nyomatik, s ha megelőzőleg nyomda­festékkel be voltak kenve, tisztán nyomott betű jelenik meg a papíron. Legújabb időben Siemens talált fel oly szerkezetű gépet, melynél a kere­kek egyidejű forgása nem szükséges, és még sebesebben dolgozik, mint a Hughes­­féle. Igen elterjedt alkalmazása van a gál­­vánmágnesnek az annyira közönséges elek­tromos csengettyűknél. Ezeknél amint a gálvánmágnes a lágy vasat magához rántja, a hozzá erősített kalapács rá­nt a csengettyűre s egyúttal az áram megszűnik, a lágy vas előbbi he­lyére zugerejénél fogva visszamegy, de azonnal zárja az áramot, mert az áramot vezető fémlemezhez támaszkodik, s így az előbbi tünemény ismétlődik. Az elektromos óráknál szin­tén galvánmágnes mozgatja az óra muta­tóját. Egyetemünkön a múlt év óta ilyen órák vannak. Az áramot az egyetemi rek­tori hivatalban lévő pontosan járó inga­óra (regulátor) zárja. A regulátor és az elektromos órák között olyan az összeköt­tetés, hogy az utóbbiak galván-mágnese minden perezben magához ránt egy darab lágy vasat, mi­által az óra mutatója előre vitetik. Az elektromos időjegyző (kronográf) olyan készülék, melynek se­gélyével a másodperc­ek tized, század, ez­red részeit is le tudjuk jegyezni, tehát ap­ró időközöket is meg tudunk határozni. Sz­er­kezete hasonló a Morse féle telegrafehoz, csakhogy két gálvánmágnes működik s a papíron a jegyek finom tűszurások. Az egyik gálvánmágnest egy pontosan járó ingaóra működteti az által, hogy minden lengés alatt kétszer zárja az áramot. E szerint a papíron két tűszurás közötti hosszúság megfelel az órasuga fél lengési idejének. A második galvánmágnes a billentyűvel van összeköttetésben. Ha a a billentyűt le­nyomjuk, finom tűszúrást kapunk az előbbi papíron, az előbbi szúrások mellett. Ter­mészetesen észleléseknél a tünemény kez­detén és végén nyomjuk le a billentyűt, s a papír szalagról tisztán leolvashatjuk, hogy a másodperc­ melyik részében kezdődött, melyikben végződött, s meddig tartott a tünemény. Legújabban a t­e­l­e­f­o­n és foto­­f­o­n készülékeknél is a gálvánmágnes az egyik főalkatrész. Csak egyszerűen említem fel, hogy a gálvánmágnesek tudományos buvárlatok alkalmával gyakran kitűnő szolgálatot tesz­nek. Erről azonban nincs szándékomban ez alkalommal bővebben szólni; különben is kifogyván az időből, a figyelmeket kö­szönöm s előadásomat bezárom. Dr. Virolt Vilmos, Sz.-Nádas, január 6 án 1881. 1-én A­­ népszámlálási munkálatok e he megkezdődtek, s azóta szüntelen foly­­attatnak; a munka keresztülvitelét kör­jegyző Löw István, és ev. lath. tanitó Löw Mihály urak vállalták magukra, a a mi a mostani időben ritkaság, minden díj nél­kül; a miért nevezett utaki­ak itt a nyíl­vánosság terén, községünk nevében köszö­netet szavazunk ; nem hagyhatjuk azonban megrovás nélkül a­z.­elöljáróság azon ta­­pintat­an eljárását, melyet ezen ügy körül kifejtett. A­mint ugyanis a munkálatok megkezdődtek, a­helyett, hogy jó előre az idegen helyről ide költözött lakosokat az anyakönyvi kivonatok beszerzésére figyel­meztette volna, a munka megkezdési napjá­nak reggelén rájuk parancsolt, hogy azt 50 frt büntetés terhe alatt előteremtsék, minek következtében a szegényebb lakosok kény­telenek voltak napi életeket biztosító mun­­kájukat félbe hagyni, s napi járó földre fekvő születési helyekre gyalogolni, hol aztán azon sajnos körülmény adta elő ma­gát, hogy miután a k. elöljáróság megta­gadta az illetőktől a szükséges igazoló bi­zonyítványokat, a lelkészek vonakodtak az anyakönyvi kivonatokat dij nélkül kiszol­gáltatni, pedig egy szegény napszámosnak­­­art 50 kv sok pénz. Félős, hogy az ilyen eljárás­ok mellett a statisztikai adatok nem a legpontosabban gyűjtetnek össze. Egy hét óta a legszebb tavaszi idő­járásunk volt, itt-ott a sánczok oldalain a békavirág is kidugta sárga fejecskéjét, tegnapelőtt délután 3 és 4 óra között pedig gyönyörű szivárvány látszott Gazdáink aggódnak, hogy ennek a szelíd télnek rosz következése lesz, pedig gabonánk most is kevés van, annak az ára csaknem potom, egy liter tiszta búza 1 frt 20 kr, rozs és elegyes búza 1 frt. tö­rokbáza 45 — 50 kr, zab 35 kr így is jobb, sem hogy adóba fél áron elárverez­­zék. Az árverezésről jut eszünkbe, nem terje­d egy hónap, hogy községünkben vagy a szóló dózma váltságért, vagy bankadós- Ságokért, vagy adótartozásért végrehajtás ne eszközöltetnék; azon kívül még mai napig is vannak egyes vérszipók, kik 30 -40 perczenttel üzérkednek, minek kö­vetkeztében csak e hóban is három gazda összes vagyona van árverésre kitűzve Az 1873-ik évtől bezárólag az 1880 ik év vé­­géig 30, mind harminca jószág eladás tör­­tént, és minő arban ! Bizony mindezek sze­retejeV 8 V6tUek DépUnk an^ helT­­ r. 1. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. w SESst-ä vedett Manaases alakjáról van kívüle . k „ ki ,4ke.bMzM4 Hinfe au feny­­másolva, még több szép műualt szerzett — Heine laira. Magyaroszág és Ausztria. Ifi* Geszti Ferencz. Első füzet. Kapható Aig n.»r Lajosnál. Szerző a szélsőbal aspirá­ciói ellenében a Deák Ferencz-alko­tó kiegyezés és közjogi alap előnyeit fejte­geti s kimutatja Kossuth dunai konföde­rációjának hátrányait a magyar államra és nemzetiségre. A munka általában Kos­suth ellen heves támadást intéz A 32 oldalra terjedő füzet ára 40 krajczár A tiszta jövedelem nép­nevelési czélokra for­dittatik.* Koronás irók Oszkár, svéd király, újabb költői dolgozatait az uj év elején bocsátotta közzé. Munkájának czim­e :­rkori remények és levelek naplómból." Lajos, Portugália királya, ki szintén szépiroda­lommal foglalkozik, a múlt év végén fe­jezte be Shakespeare III. Richárdjának fordítását hazája nyelvére. A király ösz­­szes fordításainak jövedelmét jótékony etó­­lokra szánta.» A nemzeti színházból „Naila a forrás tündére" a nemzeti színháznak új nagy hallétje, melynek zenéjét Delibes Leo írta, a jövő hóban „Jean de Nivelle" elő­adása után kerül színre. E balletben Cop­­pini kisasszonynak kitűnő szerepe van. A tündérjátékot képező ballétben gyönyörű képletes csoportok fordulnak elő, és a dísz­letek és öltözetek fényességénél fogva a kiállítási balletek közé sorolható. • George Sand A hírneves írónő le­velezéseit tudvalevőleg sajtó alá rendezik. A teljesen ismeretlen anyag rendezésével a többi között Dumas és Parfait is meg vannak bízva A levelezés azt a viszonyt fogja megvilágítani, mely Musset Alfréd és a híres nő közöttt volt. A szerkesztő bi­zottság Eugenia teé­dszárnét is megkérte, hogy kiadhassa azokat a leveleket is, me­lyeket George Lind hozzá és férjéhez in­tézett. Ezek közt van a következő körül­­­ény folytán írt levél is: a „Mindamel­lett* czim­ű regényben van egy alak, mely­nek egész szerepe utálatot terjeszt. Sand György ellenei azt állították, hogy ez alak­kal az írónő a császárné alakját akarta rajzolni. Erre Sand levelet irt III. Napo­leon nejéhez, melyben e híreket határo­zottan tagadja. HI8H.4HAMG Kolozsvár | január 8.­­ Lapunk azon t. előfize­tőit, kiknek előfizetése e hó vé­cével lejár, tisztelettel kérjük, méltóztassanak előfizetéseiket mi­előbb megújítani, mivel a későn érkező előfizetőket teljes számú példányokról nem biztosíthatjuk. A lefolyt évnegyedben kifej­tett buzgalmunkhoz hasonlóan igye­kezni fogunk jövőre is, hogy eddigi munkatársaink mellett a „Magyar Polgárt“ támogató irodalmi férfiak köre számban is növekedjék s igy a lap élénksége és változatos­sága fokozatosan emelkedjék. ELŐFIZETÉSI DIJAK: Január Márcziusra ... 4 frt. Félévre...................................8 frt Egész évre.......................16 frt. Időjárás. Kolozsvárt, jan. 8-án reggel az idő szép derült. Hőmérsék reggel 8 óra 20 percs­kor — 10.3* R. Légnyomás 732­8 mm. Délben a hőmérsék — 8­4° R. Légnyomás 7314 mm.­­ Színházi hírek Fáy Szeréna k. a., mint már említettük, hétfőn kezdi vendégszereplését, „IV. László" drámában; második fellépte kedden lesz, „Romeo és Juliá" ban; pénteken „Iskariosh"-ban szombaton „Báró és bankár" ban lép föl. Ez utóbbi drámával együtt színpadra ke­rül „Grengoire", a czímszerepben Zilahy Gyula vidéki színészszel. — Csütörtökre Szacsvayné jutalomjátékául „Lea gróf­nő", e hatásos új dráma adatik. — Ked­den a „Párisi élet" Operette kerül szín­padra. Pál­mag­­iba ez alkalommal elő­ször fogja játsz­ni a kertyüsnő szerepét. © Teleki Sándor ezredes a fővá­rosba utazott, honnan pár nap múlva tér vissza Kolozsvárra. ,. i® Sándor „csevegése" (Egy Karácsony-est Hugo Viktornál) méltó feltűnést keltett a Petőfi-társaság szom­bati közgyűlésén, a szellemes kis művet Lauka olvasta fel, s a lapok egyhangulatt konstatálják sikerét. Kár, hogy a cseve­g 2 ' valamenny­i tírnevel ^mségek ue- Ribault" o aP hibásan niDault _-ot írnak Ribeyrollel és közli ~- »Scheicher*-t S cho e le fi er -Ue8,hr ké­ne lxi.a maijával Vacquerie-vel. aA SZI em-SS? r;;aA«« s? « rerroll«,,ThoSr .k0". k’,ül: Rill­ és vitéz férfi,, ,., ? ’ *_»,«« »Mbldité r, é’í141 ,l!ra'i' ki d«z. 2-éo SA *rel tUrel5 egy torl&az­sutuczió szaka«TM­» î *latoníknak a kon­tábornok stb. A szerzT^’ ?,ianciani dlfl8z * szerző aa#lleme8ön — cse­­ vegte el, mint töltötte e körben a t,trí csony-eetét, mely szellemdús és kedél' társalgás közt folyt le. Teleki eajitkezül ’ fogott halat vitt a költőnek, Ribierrolli örökösen élezett, s Hugo Viktor végüin­dégei kérésére a „Kis Napoleon"-böl 12!' vált el hatalmas hangon s lelkesülten í* fejezetet. E szavallat hatását így festi neki a befejező sorokban : „Ott állott A ostorával kezében, mint Juvenalis épig,... máival — éa vágta szemközt a hitszegé­nyi moruk­at, a kis N a p­o 1 e o­n 11“ _ - leki művét a közönség lelkesen nézte. © A korcsolyázóknak kedv­ hirt jelenthetünk, melyet két-három „ előtt még alig remélhettek: a sétatér jégpálya holnap, vasárnap, meg fog nyittatni. ■ A Ügyvédi kamarai közgyűl­­és. A helybeli ügyvédi kamara |-* se ma délelőtt csak részben volt ható. Elnök Hiller Rezső a gyűlést megtart, nyilván, interpelláló intéztetett az ej- hez, egyik tagtára által elkövetett szabál­talanság miatt. E tárgyban a kamarai»ré"­sze Utasittatott, hogy az illető tag,,»*' a fegyelmi eljárás megindítása végett­­ tépkedjék. Ezután napirendre került,­, kár fizetése és irodai átalánya. A köte‘' lés többsége az e czimen eddig 700 - ban megállapított összeget 1000 frtra em­­te fel. — Elnök előterjesztő, hogy aDa‘' rend szerint a tisztviselői kar megválto­zása volna még a közgyűlés tárgya , mert az Ogyv. rts. szerint a választás tör­­vényszerű eszközlésére a bejegyzett tagok felerészének megjelenése szükséges,­­ , mert a tagok ily számmal nem jelentek meg. — értesíti a közgyűlést, hogy­­ ,vá­lasztás megejtésére 30 napon belöl egy újabb közgyűlés fog összehivatni, melynek határnapjáról a tagok értesittetni fognak. Ezzel a gyűlés véget ért. A Az erdélyrészi okszerű méhész­­egylet alapszabályai tegnapelőtt felsőbb megerősítés végett felterjesztettek a m kir. belügyminisztériumhoz. Lapunk követ­kező számában a kérdéses alapszabályokat egész terjedelmében közölni fogják. A A helybeli dalkörnek tegnap­­előtt délelőttre kitűzött közgyűlése a ta­goknak csekély számmal történt megjele­nése miatt nem tartathatott meg; határnapul folyó hó 9­ke tüzetett ki. A Dí81 album, a devai műkedve­­lői társulat 100 ik előadása alkalmával dr. Bánffy Dezső főispánnak, mint a tár­­sulat védi őkének, remek kivitelű emlék­­albumot nyújtottak át. Az album Posner K. Lajos műtermében készült. A A helybeli m kir. tud egye­tem rectori hivatalából a következő érte­sítést vettük: A kolozsvári m. kir tudo­mány egyetemen a beiratkozások folyó évi január hó 11 én veszik kezdeteket s ugyan e hó 23 ig bezárólag tartanak. Ez idő el­teltével három napig a karhoz, e három napnak is eltelte után 8­ napig az egyetem rectorához in­ézett s kellően indokolt kér­vényre leh­et csak helye az utólagos fel­vételnek E 3 s illetőleg 8 nap eltelte után, tehát február hó 8-án túl utblagi felvételnek nincs többé helye s csak rend­kívüli esetb­e intézhető ez iránt folyamo­dás a nagyméltóságo vadás és közoktatá­si mins­z­er úrhoz. — Kolozsvárit, 1881 januir hó 5 én, Kutya história. A Kelet —ku­­tyáiknd­b. Azaz: tegnapi számában nekiment az éjjelenként csavargó kutyáknak, hogy miért kapdossák föl a csatornákból a­­ konczot. S végzi egy ukázzal, hogy a rendőrség izu­án éjjel fogassa a kinyi­­kat. Mert n n­appali fogások ártanak a nők egészségének, mig az éjjeliek legfe­lebb a kutyák egészségének ártanának.­­ Mint hal­juk, a rendőrség térdet fe­­j-t akar híjtan­ s ez ukáznak. Közelebbről rendeletet bocsát ki a ház- és kutyát a­donosokhoz, hogy telkeiket éjjelenként bo­ritsák be egészen vastag üvegharangokkal így a polgárok jogai nem lesznek meg­­sértve, mert adó alá eső kutyáik is su­badon maradhatnak, éjjelre elbocsátani ház­ őrző ebeiket sem kell lánczon tartati s azért m­égis a Kelet vágya, akarók mn­dani: rendelete is teljesül: egy kutyafa mehet ki a koncárat De minthogy ezeket az üveg harangokat nem lehet egyatW® fö fújni, ideiglenes intézkedést is hasson# említeni. Szigorú kötelességévé tesi # minden polgárnak, hogy kutyája nyakába ezentúl lámpást akaszszon. az adótizető kutyák jelvényei fityegjenek benn a lánc­ban, az ebvadász észrevehesse ; az **' mentes házőrző ebek lámpáinak üveg# pedig felötlő veres betűkkel Írják $ ‘ tulajdonos nevét és adressét, hogy»11“' roktól ezek is megkimélhetők legy«DÍD mint azt H szabály rendeli. C$&kiá0Pr* tikus intézkedéssel lehet aztán elérni a mit a Kelet kíván, akarók monda*1 • parancsol, t. i. hogy az igazán gazád­­t»D, kóborló ebek fölismerhetők és le‘sr­tóztathatók legyenek. Mert azt a 11 ? j közleménye után se akarjuk b|íD a Keletről, hogy föltétlenül, den kutya elfogatását értet‘* illetőleg rendelte volna esetben, bizonyára, véghetetlenü! f*jD* t rendőrségnek, hogy a fennálló szab# miatt ezt az egyet nem teljesítheti-fi* azonban a Kelet jövő számában e lyokat egy tollvonással eltörli (ő hetiH : jóvel, két fiával Adóik s r k I k 8 t Te “•gélje, az eddigi készségi' után hl“” b (

Next