Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)

1881-03-24 / 68. szám

ittk uimi négy. A vád­ra négy ^irányul: » «*r meggyilkolásán, rftfl lllileeállísra az elfogatáskor, a f^Hoffíja utczai aknára, magánembe­­riiJ ^.-illjolisára és megsebezésére. jak ®egw • a hirlapok azt jelentik, hogy a leg­­.* „abban történt elfogatásokoknál t!^Ivennél 700.000 rubelt találtak, egy 4** sírt, méreglabdacsokat és 20.000 A Herold jelenti, hogy két uj di-Rissakov, kinek kezdetben tanusitó , úgy 011 erélyes eszközökkel törték ,rtt betartotta, hogy az ut a lovardától a rf' I 13-án meg volt tömve össze­­flvökkel, kiknél Orsini-bombák voltal­. " ^[^lásosan azt hiszik, hogy a fővá­ll „jág számos más pontján vannak i**®* ilovák, min­t a kis kert-utczában ta- Deczember végén a berlini rendőr f,'nihilisták teljes tervét Péter­várra fedte s különösen a lovardára és szin­­titra irányozta a figyelmet. Erre II. Sándor í­rnoodó környezetének: „A nihilisták sincsenek jól értesülve, különben kik hogy gyászban vagyok s nem já­rok színházba.“­­ Tegnap olvasták fel a vádlottak előtt ellenök emelt vádat; a törvényszék két időt engedett nekik, hogy védőt ke­­rellenek maguknak és a védelemre élők é­­ditsék magukat. Tényszerű adatok bizonyítják, hogy a merényletet külföldön, nevezetesen Svájc­it és Párisban tervezték. A czár a ravatalon. Valódi fejedelmi pompájú mennyezet alatt, arany koporsó­in nyugszik a minden oroszok megölt czárja. Bordeauxszintű,aranyszegélyzetű bár­­loonnyal van tetemitve a talapzat, melyről kilenc* lépcső vezet föl a ravatalhoz. Főh­adsegédek, tábornokok, udvari főtisztek, testőrök apródok állanak ott folyvást disz­­írségel. Négy arany oszlop által emeltetve a légbe, a császári koront veti árnyát a már hullájára, mely a czárnak még életé­­ben nyilvánított akarata szerint, korona nélkül fekszik a koporsóban, a Prosbra­­csenszki ezred egyenruhájában; arcza köny­­nyü fátylyollal letakarva, úgy látszik, mint­ha esik aludnék. Kezei kívül vannak s most ezren járnak oda, hogy megcsókol­ják. Mindkettő egy szent képet tart. A szár arcza alig változott el, sebei alig látszanak rajta. A koporsó felét, melltől tágig széles hermelinszegélyű aranybrokát nevét fedi, a czári köpenyhez hasonló tukása. A tömérdek koszorú, mikkel egy­kori alattvalói sietnek hódolatukat kimu­tatni, alig fér el már a ravatal körül, s még folyvást szaporodik. Kiválóan szép a moszkvai parasztok nagy babérkoszorúja, közepén jáczintokból és ibolyákból alkot­­ta a görög ó­hitü kereszt, óriási szalag­jai hódoló feliratokat tartalmaznak. * A czár temetésénél a követ­kező szertartás van megállapítva: a kiénekelés és beszentelés után vokt, kik az elhalt czár fejedelmi jelvé­nyeit a templomba vitték, ezeket ismét átveszik. A koporsót a nagyherczegek fog­ják a sírbolthoz vinni. Ott ismét beszen­­telik s azután a czár tulajdonát képező ezredek tisztjei bocsátják le a sírba. * A czár temetésén jelen lesznek a czár, a császári család, a walesi herczeg, *aleai herczegné, a német trónörökös, Károly Lajos főherczeg, a dán trónörökös, a bolgár fejedelem és az egyes államok kilón követei.* A szentpétervári tanács III. Sándor­ra itt az ajánlatot tette, hogy kápolnát építsen a czár meggyilkoltatásának hel Ifáre. a czár megköszönte az ajánlatot, de at mondá, inkább templomot kell ama helyre építeni. A városi képviselet azon­­nal ilyen értelmű határozatot hozott. A teljesen átérzett és átérzelt­end­­ható költemény annyi érzéssel, oly szaba­­d..ággal le„ előadva, a c° látott s gyakorlott művésznőtől várhatánk s melyet a műkedvelőtől annál nagyobb élvezettel hallgatok.­­ Lázár Anika népdalegyvelege, Barcsay Margit k. a zon­­gorakisérete mellett, általános, osztatlan tetszést aratott, valamint azon kettős dal is melyet Sándor Domokos és Kövendy József adtak elő. Végezetül a képezdei növendékek Mendelsohn — Bartholdytól egy bordalt énekeltek, Bartoldytól I­­ .A hangverseny után tánczra kere­­k­edik­ a hevesebb vérű fiatalság, s csak későn éjfél után oszlott el a kedélyesen mulató társaság, mindenki egy szépen el­­töltött este emlékével térvén haza. Mióta Déván a t­ö­r­t­é­n­e­l­m­i és régészeti társulat megalakult s mű­ködik, azóta nálunk nagyon sok a tudós régész. A „Hunyad“ múlt szombati száma a következő tételről értesíti olvasóit: Lelet. Ifj. Zudor Sándor úr írja nekünk hogy a Lozsád és Magura közötti magaslaton egy római telepre bukkantak, egy emlékkő már ki­­ásatott, és azon következő felirat olvasható: LÉGIÓ .... bis MARS 0 . . . LEO . . M esst o . . . . • - • tura C............NERO Via C.......................égi . . MA . 8T . . E . . g . . . ne DACO .... LIÁN. A CAVALO . CARA . . ....................R . A. Azért közöljük, hogy megfejthessék a hoz­zá­értők, mit a beküldő is szívesen venne. Össze is ültek a tudósok, s a rejté­lyes föliratot a következőkben betűzték ki: .Legjobb is már Sólyom és Tót urak ne rávják egymást és ne daczoljanak a való ká­rára.“ Vonatkozik pedig ez azon polémiá­ra, mely dr. Sólyom Fekete Ferencz és Tóth László közt folyt a hunyadmenyei régi magyar telepeket illetőleg. A dolog­ban legszebb az, hogy még a­­Hond is felült e tréfás ötletnek. Most ismét műkedvelői elő­adásokra folynak az előkészületek a főreáliskolai segélyegylet javára; reméljük, hogy ezen ügyet is ép oly mértékben fog­ja közönségünk pártfogásával támogatni, mint a tanítói nyugdíjalapot. Az ered­ményről annak idejében nem mulasztom e lapok tiszt. olvasóit értesíteni. r. 1. tiszteletdijat fele részben az országos szi­­nész-nyugdijalap, fele részben Tóth Kál­mán síremléke javára szántam. Sopron, 1881. márcz. 20. Újvári Béla. (A szín­mű a kolozsvári nemzeti színházban ápril hó 7-én kerül színre.) LEVBLHZHS. Déva, 1881. márczius hó 21.­­ZtD Mitély és táncnvigalom, Egy régészeti lelet megfejtése. Műkedvelői előadás.) A mult hét legfontosabb eseményé­ről szándékom e lapok­­. olvasóit értesí­tői: a hunyadmegyei tanítótestület KÖTM járási köre a munkaképtelen taní­tók, tanítói özvegyek és árvák segélyezé­sre létesített alap gyarapítására folyó hó 13 én Déván a nemzeti casino nagy ter­vében zeneestélyt rendezett. A já­­ffai kör elnöke Molnár Sándor segédtan­­­ügyelő mindent elkövetett a szép czél áiositására, és fáradsága nem ment kár- M. Déva városának műveit közönsége sie­­tett tömeges hozzájárulása által a tanítói nyugdíj-alapot mintegy 120 forinttal gya­nítani; a casino nagyterme zsúfolásig tett meg válogatott közönséggel és gyö­nyörködve hallgatá végig a változatos és lökésén összeállított műsorozatot, me­int a kápezdei ifjúság dalkara nyitott be.­ Szentiványi János főreáliskolai tanár nagyon érdekes és csinos felolvasást tar­­t nőkről, Vörösmarty történelmi epo­­i­ban, a teremben lévő közönség általá­­“Nyelemmel és osztatlan tetszéssel fo­­j, , 6 szép felolvasást. —Utána Apáthy silóné ült a zongora elé s játszott AM­k 61- Nagy igényekkel lépünk fel több M éval szemben. ki leánykorában Ván JoVár08‘. hangversenyen föllépve, már­­tón DDTet biztosított magának; de min t­ll idényünket fölülmúlta a való, mert a... Zl játéka mindenkit magival raga­dj, , ar'n ®*leknó úrasszony Lázár Ar­­i ioaa‘ Márthából egy szépen begyakorolt »sol» y Mi vágó kettős dalt énekelt. Vi­­valu ^hariásné úrasszony Jókaitól sza­va» költő szerelmét, Zaremba lo­*°ngorakísérele mellett. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Szacsvay Imre jutalomjátékául kö­zelebbről Uj­vári Bélának — a Teleki dij nyertesének — .Farkasok közt“ czi­­mű drámája fog előadatni E darab nagy zajt ütött az elmúlt hetekben, — szerzője azzal vádolván Csiky Gergelyt, hogy egyik elbeszéléséhez a mesét e darabból vette. — Az érdekes előadásra előre felhívjuk a közönség figyelmét. * Erdélyi múzeum. Az erdélyi mú­zeum egylet tört. szakosztályának havi folyóiratából megjelent a márczius havi fü­zet a következő tartalommal. Római suly­­mérték és pénzrendszer. A hazai várme­gyék és városok czimerei. Hattyusy De­zső értekezésének befejező része. Adomá­nyok jegyzéke. A Zene-Conservatorium hangversenye. Tisztelettel értesítjük ez uton is a kolozsvári Zene Conservatorium pártoló tagjait, hogy a folyó hó 25 én (pénteken) megtartandó nagy zeneka­ri hangversenyre szabad jegyeik pénztárnok Biró János gyógyszerész urnái letéve vannak s kérjük, hogy ezeket f. hó 24-ike (csütörtök) déli 12 óráig annál is inkább átvenni máltóztassanak, mert e határidőn túl a megmaradt jegyek árába bocsáttatván, igényeik esetleg kielégíthe­tők nem lennének. — Kolozsvárt, 1881. márcz. 22-én. A rendező bizottság. « Az országos szini-képezdéről. Egy az orsz. szini-képezdéről összeállított s a vallás- és közoktatási miniszterhez terjesztendő hivatalos jelentésből közük a következő adatokat: a képezde 1863. május 1- ről keltezett királyi kézirattal szerveztetett; e kézirattal egyidőben in­tézkedett a király arról is, hogy az inté­zet fenntartási költségeire évenként 10 ezer forint utalványoztassák ki az udvar­tartási pénztárból, mely összeg előbb 11 ezer, utóbb 12000 forintra emeltetett. A törvényhozás 1867-től kezdve évi 10 ezer frtot szavazott meg az országos köz­­költségvetésben ezen intézet fenntartásá­ra; ezen összeg 1871-ben 15000 írtra, 1875-ben 18000 írtra emeltetett. Az in­tézet létesítése óta a tanerő száma 4-et szaporittatott, valamint a tantárgyak szá­ma is emeltetett. 1864-től kezdve 186 kiképzett növendék hagyta el az intézetet, kik közül — a rendelkezésre álló adatok szerint — csak 87-en működtek már a szinészeti pályán. A végzett növendékek közül számosan elsőrend szerepet visznek kartársaik között s egyátalján a jelentés adatai szerint, ámbár nagyobb eredmény váratott az intézettől, az elért tényleges eredmény is kielégítő. * Az ácilegények gazdasazony­kája czimű operett lesz a népszínház leg­közelebbi újdonsága. E darab ,La mére des compagnons, czimen 1880. deczeraber 15-én adatott először a­­Folies drama­tiques*-ban. A népszínház szombaton fogja bemutatni. Szövegét Chivot és Duru, ze­néjét pedig Hervé, Az útszéli grófkisasz­­szony szerzője irta. Felszólítás a vidéki Minigaz­gatókhoz. Tisztelettel kérem azon szín­igazgató urakat, kik .Farkasok közt szi­­ma öt felvonásos társadalmi színművet elő­­adatni kívánják, hogy az előadás joga iránt levélben hozzám fordulni szíveskedjenek (Sopron reáliskolai épület). A szokásos HIRHABANG. Kolozsvár, márcz. 23. — Lapunk azon t. előfizetőit, kiknek előfize­tése ez évnegyed végén lejár, tisztelettel kérjük a dijak mi­előbbi beküldésére — annyi­val inkább, mert későn érke­zők részére teljes számú pél­dányokat nem biztosíthatunk. Olvasóink tapasztalhatják, hogy áldozatot és fáradságot nem kimérve, minden törek­vésünkkel azon vagyunk, hogy a­­Magyar Polgár*-t minél élénkebbé és tartalmasabbá te­gyük. ELŐFIZETÉSI ÁR: Áprilistól, deczember végéig . 12 frt. Félévre...........................8 frt. Negyedévre........................4 frt. — A Kelet, tegnapi hírei között, nemcsak illetéktelenül, igazságtalanul, ha­nem oly módon ront nekünk, mely az ál­­tólagos győztes fél részéről egészen lo­­vagiatlan is. Illetéktelen azért, mert mi a Keletet nem bántottuk; igazságtalan azért, mert tagadni meri, hogy Szász Domokos to­­ásztjában nem személyeskedett, és lovagiat­­lan azért, mert a tisztességes győző a legyő­­zöttnek bukását szemére vetni nem szokta soha. — Miindenki tudja, hogy a Kelet és pártfogoltja milyen viszonyban vannak egymással szemben, ezért ha tisztelt lap­társunk a kérdéses toásztot csak az ő párt szempontjából mérte, annak sorai között csak a tartozás vagy hála szemüvegén ke­resztül akart olvasni, s nincs érzéke ahoz, hogy: ,der Ton gibt die Musik“, akkor e részben nincs semmi kifogásunk, min­denki teheti gusztusa szerint — s bár romlott a kor, de a hála is valami. Ha azonban a Kelet azt sem tartja szemé­lyeskedésnek, ha valaki a távol levő 40 bizottsági tag közül, gúnyosan csak egyet nevez meg név szerint, ezt szelíden szól­va, fogalomzavarnak vagy szomorú lelki sze­génységnek tartjuk s bizonyára mindazok an­nak fogják tartani,a­kik a mi városi pártviszo­nyainkat ismerik, s igazságosak is akarnak lenni egyszersmind. Hogy van-e benne sze­mélyes sértés vagy nincs, ez nem a mi dol­gunk— ha az illető hazajön, tetszése sze­rint cselekedhetik , de nekünk jogunk volt regiszrálni egy olyan dolgot, melyet mi a nyilvánosság terén ildomosnak nem tartottunk , ma sem tarthatunk. A mi pártunk bukására nézve nagy úri módon rekrimináltatik, hivatkozunk azon el nem ferdíthető köztudatra, hogy a polgármes­teri kérdésben pártunknak, valamint je­löltünknek is úgy a városi bizottságban, valamint a városban is, még a jelölt le­lépése után is határozott többsége nyil­vánult, s minden ember jól tudja, hogy a győzelem nem volt az önöké, hanem csu­pán a véletlené Csinálhatnak belőle pyr­­husi győzelmet, de dicsőség így alig­ha fogja kísérhetni, annál kevésbbé pedig a város érdeke. — Nem ideje, — ezért, az ilyen nabuchodonozort fenhéjázással szemben ezúttal csak annyit mondunk: Lassabban a testtel, mert .... mégis mozog .... Végre, nagyon különös­nek tartjuk, és ezt sehogy sem tudjuk megérteni, hogy miként lehet egyes em­ber ténykedését, vagy helytelen eljárását, egy szóval egy társadalmi kérdést, az or­szágos szabadelvű párt ügyével ily szoros összeköttetésbe hozni. Talán csak nem akarja tisztelt laptársunk a világgal elhi­tetni, hogy a szabadelvű párt kolozsvári existentiája a Szász Domokos toastjának ilyen vagy amolyan megítélésétől függ? mi azt hiszszük, hogy ez a párt erősebb gyökeret vert itt, (vagy tisztelt kolléga talán nem hiszi?) mintsem azt egyes em­ber szeszélye vagy gőgje megdönthetné. De ne legyünk hosszadalmasak, és mivel lelki szemeinkkel látjuk dr. Bánffy Alber­tet mosolyogni, — tisztelt kolléga pedig azt kívánja, hogy ne ártsunk a szabadel­vű pártnak — ez ügyet részünkről ezút­tal bevégzettnek nyilvánítjuk. — Közgyűlés. Az erdélyi gazda­sági­ egylet e hó 7-ikén tartott választmá­nyi ülésén a rendes közgyűlés megtartá­sának határnapjául jövő hó 10 ik napját állapította meg. A közgyűlés a városház nagy termeiben fog megtartatni. Ugyan­csak ezen választmányi ülésen egyhangú­lag elhatároztatott, hogy az igazgató vá­lasztmány hazai gyümölcsészeink nesztorát, az érdemekben megőszült Bodor Pált, tiszteletbeli tagul fogja ajánlani a közgyű­lésnek . Bizonyára kegyeletes kötelességet fog teljesíteni az egylet az érdemes porno­lóg megválasztása által. — Az erdélyrészi okszerű méhész­­egylet id. igazgatója által közzétett jelen­tés szerint, az újonnan alakult egyletnek eddigelé 9 alapító, 35 rendes és 6 párto­ló tagja van. Az alapító tagok egyszer­­mindenkorra 20 frtot, a pártolók évenként 1 frtot, a rendes tagok évenként 2 frtot fizetnek, a tagok eddigi száma, tekintve azt, hogy az egylet csak nem rég alakult meg, elég tekintélyes ugyan, de alig elég ar­ra, hogy egy ilyen közgazdasági jólé­tünk fejlesztésére hivatott egylet támoga­tását egymagára előmozdítani képes le­­hetne, e végett nagyon szükséges, hogy a közönség nagyobb mérvű támogatásban ré­szesítse. A tagsági díjak is oly csekélyek, hogy azt bárki is könnyen áldozhatja olyan czélra, mely hazánk közvagyonosodását elő­mozdítani van hivatva. Részünkről remél­jük, hogy a közönség, tömegesebb párto­lással, mihamarább lehetővé fogja tenni, hogy az egylet áldásos tevékenységének a kívánt sikere legyen.­­ A nagyszebeni román érte­kezlet tárgyában a közp. bizottság újab­ban következő felhívást intézte az erdély­­részi román választókhoz: Miután elhatá­roztatott, hogy a magyarországi és bánáti részekben lakó testvéreinkkel is az álta­lános közös gyűlés egy és ugyanazon na­pon tartassák meg, félreértések kikerü­lése tekintetéből szükségesnek tartjuk köz­­tudomásra hozni, hogy az erdélyrészi ke­rületekből az erdélyrészi gyűlésre válasz­tott két-két küldött utasítva lehet arra, hogy a közös gyűlésen is activ módon ve­gyen részt, — a nélkül, hogy erre nézve külön küldöttek választatnának. Nagy­szeben, 1881. márcz. 8/20. A központi vá­lasztási bizottság. — E felhívásban, úgy­szintén a megelőzőkben is,­­Erdély“ és­­Magyarország“ e nevek alatt mint k­ü­­lön országok vannak emlitve, nem veheti rész néven a nagyérdemű .Co­mitetul electoral central,“ hogy ha e kife­jezéseket az alkotmányos állapothoz meg­felelőbben, kikorrigáltuk. Külön­ben is az .erdélyi részek“ jelző mellett, ott vannak még a nagyon acceptabilis .ki­rályhágón innen,* .királyhágón túl“ elne­vezések. Ajánljuk ezeket, következendő fel­hívásokhoz a nagy-szebeni ,Comitetul* és e mellett sok királyhágón túli magyar hirlap becses figyelmébe,— melyek bizony e sokszor nem lényegtelen tekintetben is respectálhatnák az Unió­nak ország-e­g­y­e­s­i­t­ő tendentiáit. — A helybeli kereskedői kóro­­da és segélyző-egylet alapszabályai a m. kir. belügyminisztérium által megerősít­­tettek. — A nagyenyedi postamester öngyilkossága. A lapokat bejárta volt azon hir, hogy Nagler Frigyes nagyenyedi postamester e hó­m án rablótámadás áldo­zata lett, a tényállásra más világot vet a Lieb. D. Tageblattnak illetékes forrásból nyert értesülése. E szerint a márcz. 8 án éjjel hivatali irodájában felakasztva talált postamester öngyilkosságot köve­tett el. A márcz. 9-én megejtett pénztár vizsgálat 1899 írt 15 kv pénztári hiányt és egy 700 frt 60 krt tartalmazó levél elvesztőt konstatálta; e levélben Maros Újvár községből adópénzt küldtek a na­g­enyedi adóhivatalhoz. A Rablótámadásnak szmnmoi nyoma nem volt fölfedezhető. Nag­ler ugyan hagyott hátra egy levelet, mely­ben állítja, hogy három álcrázott ember fegyveresen megrohanta ő , kényszerűéz­­ték, hogy a kasszát kinyissa, 1600 frtot elraboltak, aztán meggyilkolták, de ő nem tudja, miként,­­ azonban e le­vél alig bírhat a valószínűség látszatával is. A pánztárszekrény nyitva volt, de a papírok, levelezési lapok, bélyegek, szál­lítólevelek legjobb rendben; a postames­ter íróasztalában 689 frt készpénz, az ex pedi­or fiókjában több pénzeslevél 1550 tartalommal és kevés készpénz. Az aszta­lokkal túltömött irodahelyiségben egyetlen bútordarab sem volt helyéről félretolva. Mindez bizonyítja, hogy rablótámadásról — hozzá még a csendőr laktanya közvet­len közelében — szó sem lehetett. — Gyümölcs­bazár Az erdélyi gazdasági­ egylet, Tauffer Ferencz termény­­kereskedő úrral egyetértve, azon életre való tervet állapította meg, hogy Tauffer Ferencz úr üzletében állandó gyümölcs­­bazárt létesít. A részletes tervek, s a ki­viteli módozatok megállapitása érdekében közelebbről végleges intézkedések fognak létezni. Az eszmét mindenesetre életreva­lónak tartjuk, s óhajtjuk, hogy az mielőbb megvalósíttassék. — A mbrozius lS-iki ünnepélyt rendező bizottságot — a számadások tisz­tázása végett tartandó gyűlésbe — már­czius 24 én — d. u. 5 órakor lakásom­ban megjelenni felérem. Deáky Albert elnök. — Borsókos hús találtatott szer­dán délelőtt egy asszonynál, ki a nyers ser­téshúst sátorban, és cseberből árulja a pi­ac­on. A rendőrség rögtön intézkedett a hús elkobzásáról, s az illető árulónő meg­büntetéséről, és katonai tüntetés nélkül be isállásolták. Más­nap a kormánybiztos a városháza előtt ismét összegyűlt tömeg közé ment, azt csendre intette, mintegy 20 főbb izgatót maga elé rendelt, panaszaikat meghallgat­­ta, s megnyugtatólag intézkedett, tanács­­ülést tartott , az ügyvezetést ideiglenesen átvette. E közben a tömeg egy ideig a polgármester letételét követelte, 12 óra után azonban már osztani kezdett, 2 órakor Sipos Orbán alispán, később 100 katona megérkezett, a rend helyreállt és a lázi­­tók ellen a vizsgálat megindittatott. — Nagyváradon a szélsőbal egy­hangúlag B­ö­l­ö­n­y­i Józsefet kiáltotta ki képviselőjelöltnek. — A vidéki hírlapok dolgában a budapesti főügyész következő rendeletet intézte volt a királyhágón túli kir. ügyészek­­hez­ .Felhívom a kir. ügyész urat, hogy minden közvádlói illetékességi területén megjelenő lapokról hozzám egy jegyzéket terjeszszen fel, megjelölvén azokat, a­me­lyek kaueziót adtak s azokat, a­melyek ha tán politikával foglalkoznak, biztosítékot mind­eddig nem nyújtottak. Kétely esetén utasítom, hogy kivétel nélkül minden oly lapot, mely magát valamely létező politi­kai párt kifolyásának, közlönyének vall­ja, vagy a­melyik a létező politikai vagy társadalmi intézmények, közügyek, köz­tisztviselők eljárása felett bírálatokat mond vagy azon intézményeknek, törvényeknek, törvényhozási uton való megalakulása, vagy megvitatása érdekében czikket — politi­kainak tekintven s azok ellen az eljárást a kir. törvényszék előtt azonnal inditsa meg. Budapest, 1881. jan. 19. Kozma Sán­­dor, 8. k. főügyész. — Kossuth szabadcsapatának zászlóját ajándékozta Putazky Ferencz a nemzeti múzeumnak. E zászló, melynek Kossuth Lajosné volt zászlóanyja, a vilá­gosi fegyverletétel után eltűnt volt. Putazky egy Olaszországban élő emigránstól vet­te meg. — A szegedi kir. biztosság 1882 dik évi ápril 30-áig kiterjesztetik. Az er­ről szóló törvényjavaslat a képviselőház hétfői ülésén nyújtatott be. — Tarczay Lajos, a hires pápai tanár Bécsben elhunyt. Alig egy pár hóval ezelőtt, mult év november 5 ikén ünne­pelte meg a dunántúli ref. egyházkerület a a pápai főiskola tanári kara Tarczy ju­bilaeumát. Hosszas, nehéz szenvedés után, melynek gyógyítása végett utazott Bécsbe, vasárnap est­e 10 órakor érte el a halál. A gyógyulást hasztalan kereste, baját már magában a 73 év is súlyosbította, mely az agg vállain nyugodott. Megemlítjük, hogy Tarczy 1807. dec. 6 án született Helényen, Komárommegyében, 1829-ben működött először mint tanító Pápán s rendes tanár­rá 1873-ban lett ugyanott. — Sándor czár dramatizálva. A­­Szinészeti Közlöny* Írja: Alig, hogy hire terjedt az orosz czár meggyilkolta­tásának, már­is akadt olyan egyén, aki egy-két nap alatt egy öt felvonásos látvá­nyos színművet gyártott, melynek czíme :Az orosz czár halála, vagy a nihilisták győzelme Oroszországban.“ E legújabb látványos színművet Balog Alajos szín­társulata márczius 20-án szerencsésen szin­­re is hozta Tapolczán,­­bucsu-előadásul.* — Rablógyilkosság történt e hó 19-én Szombathely mellett. Egy Stieder ne­vű ur kocsiját, ki dohányt szállított Sár­várra, útközben kirabolták és megölték. A tettesek egy Pintér nevű csavargó s ennek testvére már elfogattak. Az elrablott pénzt, 200 irtot, melyet a kocsis Sárvárt a do­hányért kapott, megtalálták a rablóknál. két, távoztak az ezredből, alig kapnak al­tisztet, a­ki németül is tud, úgy, hogy a hadügyminiszter kénytelen volt elrendelni hogy Szilézia tescheni kerületéből is osz­­szanak az ezredbe ujonczokat, kik bizo­nyos tájnyelvet értenek. — A kunszentmártoni zavar­­gásról az O. É. ezeket jelenti: Kun-Szt- Márton város képviselőtestülete vízvédel­mi gátait közmunka erővel határozta ki­építtetni az e vidékre kiküldött Horváth Gyula kormánybiztos (országgyűlési képvi­selő) tekintettel a fenyegető veszélyre, elrendelte a töltések javítását közmunka­erővel is haladéktalanul megkezdeni. Er­re a polgármester jelentette, hogy a köz­munkaerő k­iállítása megtagadtatott s an­nak végrehajtását felfüggesztette. A kor­mánybiztos 17-én este Kun-Szt Mártonba érkezett, hol a legnagyobb csendben levő városban arról értesült, hogy azon nap délelőtt folyamán mintegy 800 vagyontalan ember a városházánál erőszakkal a szo­bákba hatolt, a főjegyzőt a jegyzőkönyv és a gátaknak a közmunka erővel­ kiépí­tésére szavazók névsorának felolvasására kényszerítette; a polgármestert s a főka­pitányt agyonveréssel fenyegette, egy vá­rosi hadnagyot az utczára kivonszolt és félholtra vert. 8 órakor 40 emberrel a kompon át akadálytalanul megérkezett egy főhadnagy parancsnoksága alatt az őrjárat. a Szoczialista röpivek fognak legközelebb ismét s­écsben szétoszlatni, a­mint erről a bécsi rendőrség értesült. A röpivek valószínűleg a pétervári merény­letről fognak szólani. A rendőrbiztosoknak 25 frt jutalom igértetett egy-egy röpiv­­terjesztő elfogatásáért. A bécsi rendőrfő­nök utasította a város valamennyi kerü­leti rendőrfőnökét és osztályvezetőjét, hogy minden gyanús egyént, különösen pedig az utczán akár éjjel, akár nappal kóborló egyé­nt fogasson el. Valamennyi bécsi szál­lótulajdonos és vendéglős a rendőségre idéztetett, hol azon szigorú utasítást kap­tak, hogy jövőre a bejelentési űrlap min­den vendég által személyesen töltendő ki. A szállótulajdonosoknak tudtukra adták, hogy ezen új rendszabály foganatosításá­ért saját személyekben felelősök. — Magyar főurak utazása Észak- Amerikába. Mint egyik bécsi lapban ol­vassuk, Andrássy G, Széchenyi Imre és Géza grófok, társaságukban Ho­yos gróffal, Gudenus báróval és dr. Mayerrel e hó 5 an érkeztek meg New Yorkba, honnan beutazzák egész Észak Amerikát, a hely­színen tanulmányozandó a gabona és a húskivonat kiviteli rendszerét, valamint a kivándorlások ügyét is. A fiatal főurak ut­jukba ejtik Philadelphiát, Baltimoret, Flo­ridát, honnan leutaznak Dél Amerikába. — A németség csökkenése a hadseregben A nemzeti iskolák üdvös hatása — m­int a Deutsche Ztg.-nak si­ránkozva írják Galéziából — már­is fel­tűnően észlelhető a lengyel ezredekben, jóllehet Galicziában csak nemrég kezdő­dött az iskolák nemzetiesítése. A lember­­gi 9. sz. tüzér­ezred, mely előbb Csehor­szágból egészíte ki létszámát, újabb idő­ben csak Galicziából kapja ujonczait. Mi­óta a cseh altisztek, leszolgálván ideje­n A szultán részvétnyilatko­­zatára III. Sándor czár következő sür­gönyben válaszolt Abdul Hamidnak: „Les sentiments, que Votre Majesté m’ expri­me à l’occasion de mon avénement au trôné, sont de seux qui parlent le plus vi­­vement au coeur. Je la prie d’ en agréer tous mes remerciments.* (Azon érzelmek, melyeknek Felséged trónraléptem alkal­mával kifejezést adott, a legélénkebben szívhez szólók. Kérem fogadja árttök kö- szönetemet) — Azon bukaresti merénylők ellen, kik mult évi decz. 2-án meg akar­ták gyilkolni Bratiano román miniszterel­nököt, s tegnapelőtt kezdődött meg az esküdtszéki tárgyalás. Mindössze három vádlott volt. Tegnap meghozták az 1­ ítéle­­tet, mely szerint a fővádlott, P­­­e­­­r­a r a húsz évi kényszermunkára és két czint­kostársa, kikre nézve az esküdtszék eny­hítő körülményeket vett tekintetbe, kilencz évi fogház­büntetésre ítéltettek. — Két nevezetesebb haláleset­ről adnak hírt a táviratok. Párisban Cuin­­chaut tábornok, Pária kormányzója. — Ró­mában Miron hadügyminiszter meghalt. — A szentpétervári merénylő neve Riszakov és nem Ruszakov, mint a lapok eddig elé­írták.­­ A londoni merényletről szál­longó hírek közül a következőket tüntetik elő az angol lapok úgy, mint a­melyek való tényeken alapulnak: A robbantásra szánt ládában 15 font lőpor volt; a ka­­nócznak már háromnegyed része le volt égve, midőn egy rendőr észrevette s a robbanást megakadályozta; e kanócz köz­vetlenül ama papírburok alatt volt, mely a lőport körülfogta. A merénylet szóba került a City községi tanácsban is s a lord-mayor kijelenté, hogy a Mansion­ House nem bokát szenvedett volna a rob­banás által, de az egyptomi teremben két­ségkívül nagy pusztítást okozott volna. Ő maga nem forgott veszedelemben, mert akkor távol volt az épülettől. A tanács a merénylet felfedezőjének 100 font jutal­mat ad. — Beust gróf röpirata. Párisi nagykövetünk tollából egy röpirat hagyta el a sajtót Lipcsében, melynek czime „Erin­nerungen zu Erinnerungen.“ Beust gróf ebben védi magát azon megtámadások el­len, melyeket ellene Friesen báró szász követ intézett „Etetem emlékiratai* czi­mű munkájában, megtámadva Beust ma­gatartását miniszterségének több korsza­kában. A röpirat négy részre oszlik : az első általánosan van tartva, a második Beust álláspontját jellemzi a májusi föl­keléssel szemben, a harmadik a három császári szövetségről szól, a negyediknek az 1866-iki német bonyodalmak képezik tárgyát. — Román székesegyház a köl­ni dóm mintájára. Románia prímásánál nagy értekezlet tartatott, mely a prímás által megpendített azon eszmével foglal­kozott, hogy a román fővárosban egy mo­numentális székesegyházat emeljen a nem­zet, a mely keleten az legyen, ami nyugaton a kölni székesegyház, s minthogy ez több nemzedéknek munkája leend, s roppant sok költséget igényel, a konfe­rencia azt határolta, hogy a költségek fe­dezésére járuljon hozzá az egész nemzet, a főurak és főpapok, a a kormány is min­den évben e czélra vegyen fel egy néhány milliót a költségvetésben. A részletes pro­gramra előkészítésével egy 11 tagból álló bizottság bizatott meg. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet XX­IZstaet-KolexBT&rtt, csütörtökön, 1881. márczius 28-án. Pálma­y Ilka jutalomjátéka. A BABOS KÖTÉNY. Eredet népszínmű 3 felv. Irta: Monostori K. Ká­roly. [Rendezi Mátrai.) Személyek: Bányai Mihály, hidelvei gazda­­ Julis leánya — — — — — PÁLMAY ILKA. Becző Józsi, számtartó — — Krasznai­ Lajos, mostoha fia — — ~ í°lnay­Fehér Andris, magyar­ utczai gazda Várady M. Marczi, nagybátyja — — — Török. Sajgató Nagy Márton, agglegény Órányi. Pista, mindenese — — — — Boránd. Szőke Eszti, fiatal özvegy — — Glázer H. Történethely: Kolozsvár. „Arra kérem kendet jó szülő anyám.“ „Húzzad czigány, soh’se kiméld & vonat.“ „Szép a leány, ha barna.“ Eredeti népdalok szerző­jr. Bánffy György Énekli: P­á­­­m­a­y Ilka. Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Felelős szerkesztő: Id. Frits Albert.

Next