Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)

1881-04-12 / 83. szám

d) Küldessék ki egy bizottság, mely az egylet behajtható és behajthatlan kö­veteléseit vegye számba s az egyleti ügy- Aid kezelésére bizott ügyek miként állá­sáról tudomást szerezzen. I "­.Gyarmathy Miklós azon indít­ványa, hogy ne a választmány, hanem a közgyűlés küldje ki a számadásvizsgáló bizottságot,­­ hogy e bizottság közvetle­nül a közgyűlésnek referáljon, nagyobb vitát keltett fel, melyben br. Apor Károly, br. Huszár S., br. Bánffy Abert atb. vet­tek részt, minek bevégezte után szavazat­többséggel elhatároztatott az eddigi gya­korlatnak továbbra is fenntartása. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítése vé­gett báró Huszár Károly, Vörös Sándor és Dávid Antal tagokat jelölte ki. Elnök Tisza László köszönetét fejez­te ki a tagolt részvétéért, s azon remé­nyének adva kifejezést, hogy az egylet üdvös tevékenységét olynemű félreértések miatt a megnyitó beszédében érintett, nem fogja megzavarni — a közgyűlést bere­kesztettnek nyilvánította. A közgyűlés — az elnököt éltetve — eloszlott. Hamvasúton délelőtt 7a9 rés Budapestre délután pesten tartózkodás. Hétfő, május 24. Elutazás Buda­pestről reggel 8 órákkor, az új házasok megérkezése Prágába este 9 órakor. órakor. Megérke­ 4 órakor. Buda­ A trónörökös lakodalma. A lapok közzé teszik azon ünnepé­lyességek programmját, melyek Rudolf ki­rályfi és Stefánia herczegnő egybekelése alkalmával rendeztetnek. A programra, me­lyet a főudvarmesteri hivatal állított ösz­­sze s a király jóváhagyott, következő: Csütörtök, május 5. A belga ven­dégek megérkezése Salzburgba délután 4 órakor. Fogadtatás a vasútnál és a palo­tában. Ebéd, este 6 órakor. A hölgyek ajándékainak átnyujtása ebéd után. Fák­lyászene. A város kivilágítása. Péntek, május 6. A belga vendé­gek elutazása Salzburgból reggel 9 óra­kor. Tisztelgés, mint az érkezéskor. Reg­geli utazás közben. Fogadtatás a tarto­mányi határon. A helyhatóságok tisztel­gése minden állomáson, a­hol az udvari vonat megáll. Diszszázadok, a­hol katona­ság van elhelyezve. Az udvari vonat meg­érkezése Bécsben (nyugati pályaudvar) d u. 4 órakor. Fogadtatás a király, királyné és a királyfi által. A hatóságok tisztelgé­se. Diszszázad a pályaudvaron. Bevonulás Schönbrunban. Üdvözlés az egész királyi család által Schönbrunban. Udvari és ál­lami tisztviselők tisztelgése. Ezeknek és a herczegnő udvari személyzetének s a kíséretének bemutatása. Kis családi ebéd. Udvari méltóságok ebédje. Szombat, május 7. Kihallgatások és tisztelgések a belga felségeknél. Csa­ládi ebéd Károly Lajos főherczegnél. Nagy udvari bál az udvari vár szertartás-ter­meiben. Vasárnap, május 8. A küldöttsé­gek tisztelgése a mátkapárnál d. e. 161­. órakor Schönbrunban. Családi ebéd és ud­vari méltóságok ebédje Schönbrunban d. u. 4 órakor. Kimenet a Práterben rende­zett népünnepre. Hétfő, május 9. a menyasszony ün­nepélyes bevonulása a Theréziánumból az udvari várba, d. u. 1 órakor. Diszebéd az u­dvari vár szertartás-termében 6 órakor este. A város kivilágítása. Kedd, május 10. Esküvő az augusz­­tinusok templomában d. e. 11 órakor. Cercse a szertartás termekben d. u. 1 óra­kor. Kis családi ebéd d. u. 5 órakor. Az uj házaspár átköltözése Luxenburgba. Szerda, május 18. A trónörökös úr elutazása Budapestre az osztrák ál­tett volna jósolni, minthogy e vihar pár nap előtt Spanyolországban dúlt. Ennek folytán mind nagyobb és nagyob­, figyel­met kezdettek fordítani a legtüned­bi­­leletekre, s igy fejlődött lassanként az idő­jóslás oda, a­hol ma áll. a földteke egyes helyein, egy idő­ben való légnyomás különbözősége támaszt­ja a levegőáramlatot és annak irányát; s a levegő ezen áramlata egy helyről a má­sikra — melyet közönségesen szélnek ne­vezünk — okozza a különböző időjárást. A mai időjóslat tehát azon alapszik, hogy a nap bizonyos óráiban a különböző he­lyeken észlelt légnyomást és szélirányt egy központtal táviratilag tudatják, s e központi intézet a beérkezett adatokat jegy­­bevetve, következtetést von a legközeleb­bi időjárásra. Természetesen, mint minden emberi intézmény, úgy ez sem tökéletes, de már az is nagy eredmény, ha száz eset közül nyolc­vanszor talál. Az időjóslat különös fontossággal bír a tengerészek és gazdákra nézve, kik leg­többet szenvednek az időjárás szeszélye miatt. Végül felolvasó ismertette az időjá­rásra vonatkozó távirdai jeleket, melyek által az egyes észlelő állomások a központ­tal tudatják a légtüneti feljegyzéseiket. Hazánkban e feljegyzések évek óta tör­ténnek, de időjóslatok csak a múlt év ősze óta létetnek a földmivelési minisztérium által szervezett központi állomás által, mely­jóslatai és naponta kiadott térképei havi 2 írral megszerezhetők. A gazdák, kiknek az időjárás szeszélye néha csak kárt okoz­hat, hasznát vehetik e jóslatoknak, mely ha nem is talál mindig, de igen sokszor óvatosságra fog inteni, mely soha sem fe­lesleges. A időszerű felolvasást, a kedvezőtlen idő miatt, nem nagy közön­ség hallgatta, mely végül az előadót meg­éljenezte. AZ ÁRVÍZ. Szeged, ápril 9. Az állapot megnyugtató. A körtöltés védelme szervezve van. A külső gátak szakadása esetére a munkások be vannak osztva, anyagok készletben tartatnak. Tisza Lajos királyi biztos a külső gátakon van. Ma­kóra hajón katonaságot szállítanak. Szeged, ápril 9. Az áradás mérsékeltebb, reggel óta 1­0.­­méter. Az éjjel a külső vonalon, Vesz­­szősnél, 10 méternyi csuszamlás fordult elő a védgáton. Tisza Lajos királyi biztos értesittetvén, rögtön megjelent a helyszí­nén. A veszély elháríttatott. A zsilipcsur­gást sikerült teljesen eltömni. A helyzet megnyugtató. H.-M.-V­á s á r h e l­y, ápril 9. Vál­ságos helyzetünkben semmi fordulat, az élethalálküzdelem erély­­lyel és kitartással foly. Kívül belül a Ti­szán csekélyebb mérvű áradás jeleztetik ; időnk borult, koronkint esős; holnap reg­gel ismét 600 főnyi közmunkaerő megy ki a védgátakra. Körtöltésünkön ezer főnyi pénzes kubikos dolgozik ; pénztárunk ki­merülve; pénzügyminisztériumhoz folya­modtunk negyvenezer forint kölcsönért védekezési czélokra; ma esti 6 órakor is­mét 150 katonánk érkezett, kiknek nagy részük holnap a tiszai gátra fog kimenni; a Tápét és Algyőt védő töltést állítják a válság tetőpontján levőnek ; az alföldi vas­utat Algyő körül védkarzattal erősítik. Makó, ápril. 9. A belrendre egy század gyalogság, a védtöltések védelme­zőére 87 műszaki katona érkezett. Az utóbbiak hajnalban a porgányi veszélyez­tetett helyre szállíttatnak. A közerő meg­feszítetten működik. A Maros-töltés szi­várgásait még nem állíthatták el. A Tisza töltésén a nyúlgátak mintegy 900 öl te­rületen már elkészültek, az átázott tölté­sek erősítése kedvezőtlen időjárás miatt felette meg vannak nehezítve.­­ A Tisza utóbbi 24 óra alatt 6, a Maros torkolatá­nál, a Maros, a Tisza duzzadása folytán 8 c­entiméterrel áradt. Körtöltésünk kö­rül nagy erő dolgozik. Nagy aggodal­mat kelt Gyula Fejérvárról most érkezett távirat, mely szerint ott a Maros erős növe­kedésben van. Az időjárás esős, ret­tegéssel tekintünk az éjszaka elé. A szél gyönge. A NIHILISTA POR. A Prechstelweni Westnik czímű hi­vatalos lap a nihilista perről kimerítő tu­dósítást közöl, melynek alapján a per fo­lyamát a következőkben ismertethetjük. A tárgyalás a már ismert vádlevél felolvasással vette kezdetét. Ezután kö­vetkezett Ryszakov kihallgatása. Rusza­kov alacsony termetű, igénytelen külsejű szőke ember. Arcza nem mutat nagy ész­beli tehetségre. Halkan beszél s e miatt több ízben meg is intették. Azt állítja, hogy teljesen Jeljabov befolyása alatt ál­lott és hogy kizárólag az ő utasításai sze­rint cselekedett. A múlt év elején — úgymond Ru­szakov— a párt tagjaivá avattak, de csak­hamar annak tudatára jutottam, hogy egye­dül czélomat nem érhetem el. Jeljabovval egy Ursinov nevű tanuló lakásán ismer­­ked­en meg. Ezen merevség folytán le­hetővé vált nekem, hogy különféle terve­ket dolgozzak ki, ámbár sohasem volt am­­bíc­ióm a párt főnökévé lenni. Az ügy iránti odaadásom oly nagy volt, hogy tel­jesen elégedettnek éreztem magamat az­zal, hogy az összeesküvés eszközéül hasz­náltak. Jeljabov elvezetett engem az Is­­mailovszka Polk 7. sz. alatti lakására, a­hol megismertetett egy emberrel, a­ki ok­tatást adott nekem a nihilisták elvei­, czéljai­ és birtokukban levő eszközök fe­lől és havonként 30 rubelnyi segélypénzt ígért. Ekkor aztán oda törekedtem, hogy a munkások között terjeszszem a nihiliz­mus elveit és hogy őket a társadalmi rend felforgatása c­éljából nyílt lázadásra bírjam. Részt vettem a párt minden tanács­kozásaiban, sőt néhányszor saját lakása­­imon is tartottunk tanácskozást. Minthogy leggyakrabban Jeljabovval érintkeztem, mi­­hamar tudatára jutottam annak, hogy az orosz nép lomha természeténél fogva nagy párt alakítása nélkül nyílt lázadást kelte­­ni lehetetlenség. A mi szövetkezetünk két csoportra oszlott, a terroristák és az agi­­álók csoportjára, az agitálok csoportjá­hoz tartoztam magam is, Jeljabovval, Pe­­revszka kisasszonynyal és két más egyén­nel együtt, kiket rokkant és kandru gúny néven szoktunk szólítani. A terroristák csoportjának az volt a feladata, hogy távo tartsa a párttól a kémeket és hogy ke­resztülvigye a merényletet ama terv sze­rint, melyet a bizottság kidolgozott. E vé­gett több ízben tanácskozás tartatott Helffman Jefffe lakásán is Egy héttel merénylet elkövetése előtt Jeljabov ösz­­szehízta az összeesküdteket és felszólított engem, hogy nevezzek meg olyan egyéne­ket, kik vállalkoznának a merénylet kivi­telére. Én mindjére jelentkeztem, mivel az elfogatások következtében igen kevesen voltunk. Kívülem még Ivanovits Mihály (kandúr), valamint két más egyén Mih­aj­­lov és Timofej jelentkeztek. Perovszka megtudakolta, hogy mely úton fog járni a czár a merénylet elkövetésére kitűzött na­pon és ezt közölte velünk. Összejöttünk Helffman lakásán. Ott találtunk egy tech­nikust és egy Sablin nevezetű embert, a­ki magát később agyonlőtte. A technikus bőven megmagyarázta nekünk a robbanó lövegek hatását és szerkezetét. Márczius­­12-én a Szmolnik klastrom mögött elterülő Szmolnik réten próbát tettünk a lövegekkel. Midőn e próbán nem láttuk Jeljabovot, Helffman kijelen­tette, hogy akadályozva van, pedig vol­­taképen azért nem jött­ el, mivel elfogták Márczius 13-án Helffmann Jeffenél gyülekeztü­nk, hogy átvegyük a robbanó lövegeket; ott találtuk Perovszkát, ki két fehér kendőbe takart robbanó golyót ho­zott magával. Perovszka egy levélboríték­ra lerajzolta, hogy milyen úton fog járni a czár és kiadta a rendeletet, hogy ki me­lyik ponton álljon lesbe; egyszersmind uta­sított bennünket, hogy a czárt öljük meg, midőn a lovardába kocsizik; ha pedig°a merénylet nem sikerülne, úgy a Mihály, utczában találkozunk, a­hol ő minket meg­várni ígért, hogy újabb utasításokkal lás­son el. Midőn a czár visszakocsizott a lovar­dából, én a Katalin-templom mellett ál­lottam, Mih­ajlov a Nevszki Prospekt sar­kán, Timofej és Ivanovics pedig a legve­szélyesebb ponton a lovarda közelében, úgy intézkedtünk, hogy szükség ese­tére a kiskert­ utczai aknát robbantottuk volna fel, ha pedig ez nem sikerült volna, akkor utasításunk úgy hangzott, hogy kiskert utczában népcsődülést keltsünk és ez alkalommal újra robbanó lövegekkel kellett volna működnünk. Azon pillanatban, midőn a czár Katalin-csatorna mentén robogott el kocsi­jával, én a kocsi alá dobtam a löveget. Többet nem tudok, mert elfogtak. Elnök: Mely indokból vitte véghez a szörnyű cselek­ényt? Ruszakov: A terrorizmus számunkra az egyedüli eszköz a politikai harczban. A terrorizmus által forradalmat akartunk kel­teni és megmutatni a népnek, mily maga­san áll a mi pártunk. A szoczialista pisz­tolya csövében hordja fogát, mi nem va­gyunk gonosztevők. Jeljabov engedte meg nekünk, hogy meggyilkoljuk a czárt, de Jeljabov nem vad eszközként, hanem leg­tisztább meggyőződésből és szíve mélyéből cselekedett. Következik Jeljabov kihallgatása. Bevallja, hogy harmadrangú ügynöke volt a végrehajtó bizottságnak, melynek teljes bizalmát bírta. A végrehajtó bizott­ság bízta őt meg az összeesküvés szerve­zésével oly czélból, hogy a czár meggyil­koltassék , végre önkénteseket toborzott. Ama 47 egyén közül, a­ki nála jelentkezett, mint legrajongóbbal, Ruszakovot választot­ta ki. és maga nem vett részt a merény­letben, mivel akkor már elfogták volt. Goldenbergernek Jeljabovra vonatkozó val­lomásai konstatálják, hogy intelligens és merész ember. Perovszkával együtt részes volt az 1879. november 18 án megkísér­tett vasúti merényletben Alexandrszk kö­zelében, úgyszintén 1879. február 9 én Krapotkin herczeg meggyilkolásában. Jelen volt továbbá az 1879. ápril 2-án tartott lipezki kongresszuson, 1881. márcz. 15-én írásban b jelentette az ál­lamügyészségnek, hogy bűnrészes a me­rényletben és említette, hogy véletlenül akadályozva volt abban, hogy személyesen és közvetlenül is részt vegyen a czár meg­gyilkolásában. A legközelebbi vádlott Perovszka Zsófia kijelenti, hogy élete fentartásának költségeit a párt tőkepénzeiből nyerte. Szülői házát 1870-ben hagyta el és taní­­tónői állomást vállalt egy népiskolában. 1872-ben állandóan a forradalmárokkal szövetkezett, több ízben elfogták és poli­tikai agitáczió miatt börtönbe is vetették. Kiszabadult, de 1878 ban újra elfogták Ekkor börtönéből megszökött és azóta ál­név alatt bolyongott az országban. Előtte tudva volt a pártnak mindennemű határo­zata s ő szerzett tudomást arról, hogy milyen uton szokott kocsizni a czár. Már­czius 12-én Helffman Jessenél volt, ott megbeszélték a szükségeseket és intéz­kedtek a kiskert utczai akna esetleges felrobbantása iránt. Perovszka Helffmann­­hoz hozta a szükséges eszközöket, ott ren­dezte el az összeesküvők felállítását, k­i­­nek száma iránt megtagad minden fel­vilá­­gosítást. Ruszakovnak is ő adta a robbanó löveget. A robbanás ideje alatt a Katalin­­csatorna túlsó partján állott és csakis a második robbanás után távozott el. Cse­lekvése indokául azt hozza fel, hogy a népnek módot akart nyújtani, hogy fel­­­keltse bennük a mípjogról való fogalmat. El volt határozva, hogy harczra kél a fennálló társadalmi rend ellen és terro­­risztikus eszközökkel fog czélja felé tö­­rekedni. A czár meggyilkolásának oka az, hogy a czár soha sem akarta megváltoztatni elvét a nihilistákkal szemben, valamint a belügyi politikáról való véleményét sem Helffmann Jesse tagadja a bűnrészes­séget s minden felvilágosítást megtagad. A vádlotton kívül Ivanovics is megfordult nála. Nála találtak egy titkos nyomdát is, melyben a munkások lapja készült, mely a nihilista munkások számára készített programjait tartalmazta. Helffmann lázító iratokat osztott szét a munkások közt. Mih­ajlov azzal volt megbízva, hogy a párt kémeire ügyeljen fel. Márczius 16 án Sablin maghívására Tereznajába jött, ott elfogták. Nem vallja be vétkét. Következett Kibalcsics kihallgatása Ez először technikus, később orvos volt. Azon technikusnak vallja magát, a­ki Tereznajában az összeesküvőknek a löve­lek hatását magyarázta. Márcz. 13-án két bombát hozott Helfmannhoz. Része volt Mecsenzev megyilkolásában; Kvintkovszki kivégzettnek segítséget ajánlott fel. 1879- ben ismerkedett meg Jeljabovval s ő lett minden dynamit-robbantás tervének főve- 2016j­a a moszkvai vasúti merénylet és a tervezett odesszai merénylet meghiúsult előkészületei után Pétervárra költözött , volt legjobban meggyőződve arról a­­ Tekintetes szerkesztő úr ! Engedje meg becses lapjában köztu­domásra hoznunk azon örvendetes s To­roczkó b. város közönsége által annyira várt eseményt, melynek f. évi április hó 4-én tanúi voltunk Ugyanis az említett nap reggelén harangzúgás és taniczkdurrogás adta hí­rül b. városunk lakóinak, hogy az újonnan építendő községi iskola alapköve tétetik le. Ez alkalommal mindkét nemű tanu­­ló-ifjuság — zászlókkal ellátva, élükön a tanítókkal — kivonult az ünnepélyre már összegyűlt népség által elözönlött térre, hol egy alkalmi ének eléneklése után tisztelendő Koronka Antal esperes úr emel­kedett szellemű alkalmi beszédben adott kifejezést azon rég táplált reményünk meg­valósulása feletti örömünknek, hogy már letétetett alapköve azon épületnek, a­mely csakugyan alapja lesz nemcsak b. váro­sunk gyermekei szellemi elhaladásának, hanem úgy a szomszéd magyar ajkú köz­ségek, mint a távol székelyföld szülötte­inek községünk költségén már oly sok év óta tartó maguk képzésének. De még ezeken kívül iskolánk meg­nyílása az eddiginél bővebb alkalmat nyújt a havasi román ajkú községek magyarul tanulni óhajtó ifjúságának nevelése, a ma­gyar nyelv elsajátítására. Ezen beszéd végeztével a tanuló if­júság a „Hymnusz“-t énekelvén, az iskolá­ba szép rendben bevonult, s a nép ujabbi taraczkdurrogások között szétoszlott. Midőn, ezt köztudomásra hozzuk ked­ves kötelességünknek tartjuk b. városunk márczius 13-iki merénylet alkalmával, hogy­­ részéről vallás- és közoktatásügyi minisz­a­ktár menekülése lehetetlen. Hogy kik segédkeztek az aknánál, vonakodik meg­nevezni. Az erdélyrészi okszerű méhész­­egylet közgyűlése az erdélyrészi okszerű méhész­egy­letnek múlt évi deczember hó 2- án tar­tott alakuló gyűlésén szerkesztett alapsza­bálya fölsőbb megerősítést nyervén, a vég­leges alakuló közgyűlés tegnap délután tartatott meg a városház közgyűlési ter­mében. Elnök a megjelenésben akadályozva lévén, a közgyűlést V­o­i­t­h Gergely igaz­gató alelnök nyitotta meg. Ezután Szentgyörgyi Lajos az egylet tevékeny és szorgalmas főtitkára felolvasta titkári jelentését, melyben öröm­mel jelenti, hogy az egylet iránt nem csak városunkban, hanem a vidéken is nagy érdeklődés nyilatkozik, minek leg­élénkebb bizonyítéka, hogy az egyletnek már­is 12 alapító, 50 rendes és 15 pár­toló tagja van. B­a­r­t­h­a M. indítványa folytán a közgyűlés az ideiglenes tisztikarnak kifej­tett tevékenységükért jegyzőkönyvileg kö­szönetet fejezett ki. A felsőbb helyen megerősített alap­szabályok tudomásul vétettek. Ezután a költségvetési előirányzat olvastatott fel, mely szerint bevétel czi­­mén 285 frt, kiadás czimén 215 írt irá­nyoztatott elő a választmány által. Bartha M. s többek felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy ez­út­tal egy rendszeres költségvetést nem ké­szít, hanem felhatalmazza a választmányt, hogy 215 írt összeg erejéig az egylet ré­szére szükséges eszközök beszerzése iránt intézkedjék, s annak idején számadását terjessze a közgyűlés elé. Hory Béla indítványához képest a közgyűlés az egylet tisztviselőit és a vá­lasztmányi tagokat közfelkiáltással a kö­vetkezőleg választotta meg. Elnökké vá­lasztatott báró Bánffy Dániel; első alelnökké: T­u­­­og­d­i Sámuel; igazgató alelnökké: Voith Gergely; főtitkárrá: Szentgyörgyi Lajos; altitkárrá: Al­ba József; pénztárnokká : Csíki János Jó­zsef; hely­beli választmányi tagokká : B­a­t­e­k Lajos, Páskovszky Ferencz, G­am­auf Vilmos, Gebhárd Döme, Gombos Gergely, id. Hutter Sámu­el, Bartha Miklós, Nag­y Dániel, Beá­ké M. Tamási János, Veress Fe­rencz és Magyari M.; vidéki választmá­nyi tagokká: Bálla Pál, dr. Bánffy Ernő, gr. Esterházy Miguel, Gajzágó Tivadar, Hajós János, gr. Kornis Victor, Pál Mi­hály, Pap Mihály, Rosenberger Mátyás, Simon Albert, Szalma György és Velics Károly. Szentgyörgyi Lajos indítványa folytán a közgyűlés utasította a választ­mányt, hogy az egylet részére államsegély megnyerése érdekében tegye meg a szük­séges intézkedéseket Bartha Miklós — tekintettel az hogy az egylet czélja az okszerű mé­rn­­észeti rendszer ismertetése által a mé­héé­zetet hasznos gazdasági ággá fejleszte­ni ; — indítványozta, hogy az egylet egy méhészeti kézikönyvet adjon ki. Voith G., utalva arra, hogy az országos méhész-egylet által kitűzött pályázaton egy kitűnőnek ítélt pályamun­ka már pályadíjat nyert, s az nemsokára ki is fog adatni — czé­lszerűnek látná be­várni annak kiadatását, s csak azután gon­doskodni újabb mű kiadásáról. A közgyűlés ez értelemben hatá­rozott. Elnök bejelentette, hogy az orsz. méhészeti­ egyesület igazgatója Kriesch Já­nos egyetemi tanártól és a délmagyaror­szági méhész-egylettől az egylet megala­kulása alkalmával üdvözlő sürgönyök ér­keztek, melyek felolvasás után örvendetes tudomásul vétettek. Egyéb tárgy nem lévén, a közgyű­lés eloszlott. LEVELEZÉS. Toroczkó, ápr. 9. ter­vnagyméltóságának hálás köszönetét nyilvánítani azon kegyességéért, hogy ezen iskola felépítése segélyezésére 6000 frt­nyi összeget utalványozni méltóztatott. Egyúttal köszönetet nyilvánítunk nagyságos Moldován Gergely kir tanfel­ügyelő és kir. tanácsos urnak, hogy szives volt közreműködni iskolánk építése tár­gyában, s közbenjárni a magas kormány­tól az államsegély megnyerésében. Simon József Tisztelettel városbiró. Zsáké János. Torda-Aranyosmegye bizottmányi Torda, 1881. ápril 8 (Vége.) Egyik legfontosabb tárgya volt a je­lenlegi közgyűlésnek a mult évi megyei ja­vadalmazásokkal r­egvizsálása s szerkesztett számadásnak az a feletti intézkedés. A számadásból kitűnik, hogy a bevétel tett összesen 39510 frt 84 krt, kiadás volt 39432 frt 52 kr. 8 így a f. évre áthozó­­lag pénztármaradék 78 frt 32 kr. A szá­madás a számvevő által tett észrevétel ki­igazítása után a nagymélcs. belügyminisz­ter úrhoz fog felsőbbb elbírálás végett fel­terjesztetni. Olvastatott a közmunka és közleke­désügyi miniszter úrnak azon leirata, a­melyben a megye közönségének abbeli ké­relme, hogy a Maros-Ludastól Beszterczéig tervezett vasúthoz szükségelt sin mennyi­séget a kormány saját készletéből a tár­sulat által kibocsátandó részvényekért en­gedje át, megtagadtatik azon okból, mivel a kormány jelzett vasút által nincsen köz­vetlenül érdekelve. Közgyűlés tekintettel arra a körülményre, miszerint az említett, vic­inális va útnak a kérdése a jelenlegi közlekedési viszonyai abnormis voltánál fogva a Mezőségre nézve életkérdés, tekintettel továbbá arra, miszerint, ha e vicinális vasút által a kormány közvetle­nül nem is, — de közvetve — a majdan létesítendő vasút által teremtett forgalom defkítése folytán a mezőségen is bizton várható közgazdászat életfe­jle­désnek in­dulása által — a kormány is érdekelve van : közgyűlés a kérdéses vas­sínek ügyé­ben az országgyűléshez feliratot határozott id­ézni. Előterjesztetik továbbá a nmrgy föld­­mi­velés-, ipar- és kereskedelemügyi minisz­­­er úrnak azon leirata, a­melyben a phy­­lox­ia-rovar terjedésének meggátlása czél­jából megyénk körűsége állandó phyloxe­­ra bizottság alkotására , más óvó intéz­kedések megtételére hivatik fel. Az állan­dó bizottságot — tagjai megválasztása ál­tal — közgyűlés megalkotta. A törvényhatósági átiratok közül föl­em­item, Nógrád megye bizottságának át­iratát, melyben felkéretik megyénk közön­sége, hogy az országgyűléshez intézett s pártolás végett megyénknek is megkül­dött, azon fe iratát, a melyben a földtu­lajdonosoknak, a földbirtok belsejében ta­lálható ásványok, s különösen a kőszén tulajdon­joga biztosítása tekintetéből fe­lette szükségesnek mutatkozó törvényho­zási intézkedések mielőbbi m­itétele ké­retik — me­gyénk is pártolja, közgyűlés e feliratot, úgyszintén Győrmegye bizottsá­gán­ak a magyar ezredeknek béke­időben az ország területén való elhelyezése és ugyanazon eredek tiszti állásainak lehe­tőleg az ezred nyelvét ismerő és magyar állami alattvalókkal leendő betöltése tár­gyában az országgyűléshez intézett felira­tát is hasonló szellemű felirattal pártolni határozta. Közgyűlésünk nem pártolta és egy­szerűen tudásul venni határozta Maros- Torda m megye bizottságának a sajtó szabad­ságának megszorítását c­élzó feliratát. A keleli ügyek közül mint fontosab­bakat, felemlítem a következőket: Szomo­rú adatok állván a közgyűlés előtt arra nézve, hogy az Aranyos folyam majdnem minden évben, l­öntései által mily nagy mérvű rombolásokat visz véghez a part­jától nem távol fekvő községekben és a megyei útvonalakon és az Aranyos folyam­nak a Borovi hídtól egészen az Aranyos­nak a Marosba beszakadásáig szabályozá­sa szükségességét ragndotta ki, mire néz­ve a nagyraállóságú közlekedésügyi mi­niszter úrhoz feliratot határozott intézni, a­melyben a folyamszabályozás eszközlé­se czéljából szükséges előleges szemle fel­vételére egy szakértő mérnöknek a kikül­dése kérelmeztetik. Moldován Gergely kir. tanfelügyelőnk azon írásbeli előterjesztést téve a közgyű­léshez, hogy a megye bizottsága határo­­zatilag mondja ki, miszerint a tordai re­áliskolai rovatai czímén a megyéből — az 1­kros rovatai útján — befolyt 10 ezer irtot egy a tordán építendő polgári leány­iskola javára átadja. A közgyűlés határo­zatilag kimondotta, miszerint ezen össze­get csak azon esetben adja át a jelzett czélra, ha a nylg­ vallás- és közoktatás­­ügyi minisztérium okmányszerűleg bizto­­sítja a megyét arról, hogy a polgári is­kola a reál, illetőleg polgári oktatás alap nélkül is mindig fenn fog a kormány által tartatni. A közgyűlés helyesen határozott, te­kintetbe véve azon körülményt, hogy a kormány az unitárius egyházi főhatóság­gal, a tordai unit. gymnasiumnak polgári iskolává történt átalakítása iránt csak 20 évre szerződött. A megye határozatának elfogadása által a megye biztosítva lesz, hogy 20 év múlva is a polgári iskola a’ kormány által nem fog beszüntettetni, a mely ha mégis beszüntettetnék, a kor­mány köteles lesz a 10 ezer frtot a me­gyének visszatéríteni, hogy ez összeg újó­lag — nevelési c­élok előmozdítására szol­gálva — reál, illetőleg polgári iskolai alap természetét visszakaphassa. Végül megyei számvevő több közsé­gi számadásokkal olvassa fel részletes je­lentését. mia 1) » Megemlítem, hogy megvéd­ja a gyűlés első napján » V * .... mű vendéglőben 60 személyre a D& ‘ c*i­­adott, a mely ebédnek valódi fn jókedv s azok a számtalan to* , h­ít» peztók, a melyek a jó kedv hulud­ - ki szór zajgóvá tették. ^m&'tsok. A Pelöfi-társaság flu­sstrál. (Eredeti tudóít Un.) BudaPest, ápri io­sa, vasárnap, d. e. 10 órakor is lett­e rendes havi ülés a m. tud­e u/ kisebb üléstermében, tárgyai\01^‘ A vas orrú bába, mint magyar­­­ság“ (értekezés G­y­ö­r­g­y Aladártól W .Dalok“ Csáktornyay tól, fe|0l£J Komocsy József alelnök, 3) Katicza“ (ballada Kiss Józseftől), fel?­vasta a szerző, 4) „Kigungolt álmok* (,° jó elbeszélések, irta és felolvasta Bali Sándor). Ezután volt a zárt ülés. *' György Aladár érde­kes tárgyi igen érdekes összehasonlítását adta i­de a velünk rokonságban levő, sőt ideges nemzetek hasonló mythoszaival: a skandinávok, germánok, tatár és török­ népfajokét rendre véve vizsgálat alá, elé bocsátotta Ipolyi felfogását, azután jólle­mezte azokat külön-külön, kimutatta,a ben egyeznek és a miben eltérnek egy­­mástól; elbeszélte, hogyan származhatott mindenik, mi volt alapja, miképen fej­lő­dött, mik voltak a mythosz alkatrész mit vett át egyik nép a másiktól, s me­­lyikben domborul ki legplastikaibban asok fogalma és lénye? Természetes, hogyan más mythologiai alakú , úgy a vas­or­­ru bábának is lénye, tulajdonai, laká­­sa, hatalma az emberek vagy elemek fe­lett teszik azokat a kérdéseket, ben az kifejeződni szokott, s a a vizsgálónak feleletet kell adni. Másik lényeges kérdés : ha a jó és szelíd, vagy a gonosz és bosszúálló, a haragos szelle­mek, vagy erők, vagy épen istenségek köö­zé számítandó e ? és még egy harmadik e szintén lényeges kérdés: eredeti és ma­gyar mythologiai alak e? vagy átvett?s ha az, honnan, mely nemzettől, mennyi részben kölcsönzés ? Felolvasó e tárgyakban bő olvasott­sága s éles bonczoló logikája egész ere­jét ráfordította, hogy a kérdésekre kielé­gítő feleletet adjon s olvasóiban a mytho­­logiai alaknak reális és megmaradó figyel­mét keltse fel. S valóban, az neki sikerült is, az európai népek mythologiai egérz­irodalmát bejárva, arra az eredményre jött, hogy bárha sokan hatásait s munkálaook lát az emberek között és az elemekkel gyakran úgy ítélték meg, mintha az a go­nosz és bosszúálló szellemek közé lenne sorozandó; de felolvasó ellenkező véle­ményben van s összes hatásai után a jók között jelöli ki helyét. Az eredetiségre nézve nézete az, hogy a vasurru bába ere­deti magyar mythologiai alak és ezt bizo­­nyitja a név-rézek genitikus szál marisé­val és jelentéseivel, valamint azon segíti szellemekkel, mintegy őt szolgáló alakok­­kal, melyek a magyar mythosz-világban vele m­indig együtt jelennek meg. Ilyenek­nek vallja felolvadó a Turul­ról, Táltosról, Tündér Ilonáról sat. fennlevő mytho az alak­jainkat, melyek bár egyes tulajdonságaik vagy nyilatkozásuk némely más népnél is felismerhető, de oly sajátságos kifejlődés­ben, oly tisztán a magyar felfogáshoz idő* múlva sehol, mint nálunk nincsenek meg Végre egyenesen istenségnek mondja, melynek arcza komor, lénye tiszteletpa* rar­csoló, néma, sötét helyen elrejtőzve és fekete felhőkben jár, tombol a fergeteg­­gel, büntet és jutalmaz s a napban, a tér* ménben, a füvek gyógyító erejében nyilat­koztatja ki az emberekről gondoskodásét s jótékony szellemének hatalmát. „Még sok homályos van — igy be felolvasó előadását, — a különös érdek magyar mythologiai alak mivolta teljes ismeretében ; de remélhető, hogy továb­b nyomozások és tanulmány felderitendik. Nagy kár, hogy felolvasónak rendid­vül gyenge hangja miatt előadásából g18 van épen a legszebb részek elvesztek, o6® lehetett fölfogni s természetesen élvező. Épen ezért az olvasónak a Kosz°rJ ezen szép értekezését különös figyel® ajánlani bátor vagyok. Csáktornyay dalaitKom063?1 méretes előadási erejével vonzóan s­i­terileg domborította ki. Nyolcz-tiz­da hetett. Mindeniknek vagy uj, vagy ef . sajátságos alapeszméje, ügyes teh­át olvadó vagy nemes sz­envedélytől izzó ny­ve s gördülékeny szép rhytnius®, megragadott, a szerelem iga* arz0‘®­­t festve, elandalitott, magával sodort, ® csalt a szembe, vagy elszilajodva i­­ ifo n n^zttArnvai szar« dobogtatta a szivet. Csáktornyai dalai nagyon emlékeztetnek Petőfy­re, az a különbség, hogy ő birja ^e^#g|D. szonszerelmét. S épen ez őt Kisfa'11 f ^ dór poezise felé viszi inkább. ^'DC*j^ge l­­enne Petőfi olykori elvadult szenv de édes, szelíd, olvadozó, 10 VI'

Next