Magyar Polgár, 1881. január-június (15. évfolyam, 1-146. szám)
1881-04-12 / 83. szám
d) Küldessék ki egy bizottság, mely az egylet behajtható és behajthatlan követeléseit vegye számba s az egyleti ügy- Aid kezelésére bizott ügyek miként állásáról tudomást szerezzen. I ".Gyarmathy Miklós azon indítványa, hogy ne a választmány, hanem a közgyűlés küldje ki a számadásvizsgáló bizottságot, hogy e bizottság közvetlenül a közgyűlésnek referáljon, nagyobb vitát keltett fel, melyben br. Apor Károly, br. Huszár S., br. Bánffy Abert atb. vettek részt, minek bevégezte után szavazattöbbséggel elhatároztatott az eddigi gyakorlatnak továbbra is fenntartása. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítése végett báró Huszár Károly, Vörös Sándor és Dávid Antal tagokat jelölte ki. Elnök Tisza László köszönetét fejezte ki a tagolt részvétéért, s azon reményének adva kifejezést, hogy az egylet üdvös tevékenységét olynemű félreértések miatt a megnyitó beszédében érintett, nem fogja megzavarni — a közgyűlést berekesztettnek nyilvánította. A közgyűlés — az elnököt éltetve — eloszlott. Hamvasúton délelőtt 7a9 rés Budapestre délután pesten tartózkodás. Hétfő, május 24. Elutazás Budapestről reggel 8 órákkor, az új házasok megérkezése Prágába este 9 órakor. órakor. Megérke 4 órakor. Buda A trónörökös lakodalma. A lapok közzé teszik azon ünnepélyességek programmját, melyek Rudolf királyfi és Stefánia herczegnő egybekelése alkalmával rendeztetnek. A programra, melyet a főudvarmesteri hivatal állított öszsze s a király jóváhagyott, következő: Csütörtök, május 5. A belga vendégek megérkezése Salzburgba délután 4 órakor. Fogadtatás a vasútnál és a palotában. Ebéd, este 6 órakor. A hölgyek ajándékainak átnyujtása ebéd után. Fáklyászene. A város kivilágítása. Péntek, május 6. A belga vendégek elutazása Salzburgból reggel 9 órakor. Tisztelgés, mint az érkezéskor. Reggeli utazás közben. Fogadtatás a tartományi határon. A helyhatóságok tisztelgése minden állomáson, ahol az udvari vonat megáll. Diszszázadok, ahol katonaság van elhelyezve. Az udvari vonat megérkezése Bécsben (nyugati pályaudvar) d u. 4 órakor. Fogadtatás a király, királyné és a királyfi által. A hatóságok tisztelgése. Diszszázad a pályaudvaron. Bevonulás Schönbrunban. Üdvözlés az egész királyi család által Schönbrunban. Udvari és állami tisztviselők tisztelgése. Ezeknek és a herczegnő udvari személyzetének s a kíséretének bemutatása. Kis családi ebéd. Udvari méltóságok ebédje. Szombat, május 7. Kihallgatások és tisztelgések a belga felségeknél. Családi ebéd Károly Lajos főherczegnél. Nagy udvari bál az udvari vár szertartás-termeiben. Vasárnap, május 8. A küldöttségek tisztelgése a mátkapárnál d. e. 161. órakor Schönbrunban. Családi ebéd és udvari méltóságok ebédje Schönbrunban d. u. 4 órakor. Kimenet a Práterben rendezett népünnepre. Hétfő, május 9. a menyasszony ünnepélyes bevonulása a Theréziánumból az udvari várba, d. u. 1 órakor. Diszebéd az udvari vár szertartás-termében 6 órakor este. A város kivilágítása. Kedd, május 10. Esküvő az augusztinusok templomában d. e. 11 órakor. Cercse a szertartás termekben d. u. 1 órakor. Kis családi ebéd d. u. 5 órakor. Az uj házaspár átköltözése Luxenburgba. Szerda, május 18. A trónörökös úr elutazása Budapestre az osztrák áltett volna jósolni, minthogy e vihar pár nap előtt Spanyolországban dúlt. Ennek folytán mind nagyobb és nagyob, figyelmet kezdettek fordítani a legtünedbileletekre, s igy fejlődött lassanként az időjóslás oda, ahol ma áll. a földteke egyes helyein, egy időben való légnyomás különbözősége támasztja a levegőáramlatot és annak irányát; s a levegő ezen áramlata egy helyről a másikra — melyet közönségesen szélnek nevezünk — okozza a különböző időjárást. A mai időjóslat tehát azon alapszik, hogy a nap bizonyos óráiban a különböző helyeken észlelt légnyomást és szélirányt egy központtal táviratilag tudatják, s e központi intézet a beérkezett adatokat jegybevetve, következtetést von a legközelebbi időjárásra. Természetesen, mint minden emberi intézmény, úgy ez sem tökéletes, de már az is nagy eredmény, ha száz eset közül nyolcvanszor talál. Az időjóslat különös fontossággal bír a tengerészek és gazdákra nézve, kik legtöbbet szenvednek az időjárás szeszélye miatt. Végül felolvasó ismertette az időjárásra vonatkozó távirdai jeleket, melyek által az egyes észlelő állomások a központtal tudatják a légtüneti feljegyzéseiket. Hazánkban e feljegyzések évek óta történnek, de időjóslatok csak a múlt év ősze óta létetnek a földmivelési minisztérium által szervezett központi állomás által, melyjóslatai és naponta kiadott térképei havi 2 írral megszerezhetők. A gazdák, kiknek az időjárás szeszélye néha csak kárt okozhat, hasznát vehetik e jóslatoknak, mely ha nem is talál mindig, de igen sokszor óvatosságra fog inteni, mely soha sem felesleges. A időszerű felolvasást, a kedvezőtlen idő miatt, nem nagy közönség hallgatta, mely végül az előadót megéljenezte. AZ ÁRVÍZ. Szeged, ápril 9. Az állapot megnyugtató. A körtöltés védelme szervezve van. A külső gátak szakadása esetére a munkások be vannak osztva, anyagok készletben tartatnak. Tisza Lajos királyi biztos a külső gátakon van. Makóra hajón katonaságot szállítanak. Szeged, ápril 9. Az áradás mérsékeltebb, reggel óta 10.méter. Az éjjel a külső vonalon, Veszszősnél, 10 méternyi csuszamlás fordult elő a védgáton. Tisza Lajos királyi biztos értesittetvén, rögtön megjelent a helyszínén. A veszély elháríttatott. A zsilipcsurgást sikerült teljesen eltömni. A helyzet megnyugtató. H.-M.-Vá s á r h e ly, ápril 9. Válságos helyzetünkben semmi fordulat, az élethalálküzdelem erélylyel és kitartással foly. Kívül belül a Tiszán csekélyebb mérvű áradás jeleztetik ; időnk borult, koronkint esős; holnap reggel ismét 600 főnyi közmunkaerő megy ki a védgátakra. Körtöltésünkön ezer főnyi pénzes kubikos dolgozik ; pénztárunk kimerülve; pénzügyminisztériumhoz folyamodtunk negyvenezer forint kölcsönért védekezési czélokra; ma esti 6 órakor ismét 150 katonánk érkezett, kiknek nagy részük holnap a tiszai gátra fog kimenni; a Tápét és Algyőt védő töltést állítják a válság tetőpontján levőnek ; az alföldi vasutat Algyő körül védkarzattal erősítik. Makó, ápril. 9. A belrendre egy század gyalogság, a védtöltések védelmezőére 87 műszaki katona érkezett. Az utóbbiak hajnalban a porgányi veszélyeztetett helyre szállíttatnak. A közerő megfeszítetten működik. A Maros-töltés szivárgásait még nem állíthatták el. A Tisza töltésén a nyúlgátak mintegy 900 öl területen már elkészültek, az átázott töltések erősítése kedvezőtlen időjárás miatt felette meg vannak nehezítve. A Tisza utóbbi 24 óra alatt 6, a Maros torkolatánál, a Maros, a Tisza duzzadása folytán 8 centiméterrel áradt. Körtöltésünk körül nagy erő dolgozik. Nagy aggodalmat kelt Gyula Fejérvárról most érkezett távirat, mely szerint ott a Maros erős növekedésben van. Az időjárás esős, rettegéssel tekintünk az éjszaka elé. A szél gyönge. A NIHILISTA POR. A Prechstelweni Westnik czímű hivatalos lap a nihilista perről kimerítő tudósítást közöl, melynek alapján a per folyamát a következőkben ismertethetjük. A tárgyalás a már ismert vádlevél felolvasással vette kezdetét. Ezután következett Ryszakov kihallgatása. Ruszakov alacsony termetű, igénytelen külsejű szőke ember. Arcza nem mutat nagy észbeli tehetségre. Halkan beszél s e miatt több ízben meg is intették. Azt állítja, hogy teljesen Jeljabov befolyása alatt állott és hogy kizárólag az ő utasításai szerint cselekedett. A múlt év elején — úgymond Ruszakov— a párt tagjaivá avattak, de csakhamar annak tudatára jutottam, hogy egyedül czélomat nem érhetem el. Jeljabovval egy Ursinov nevű tanuló lakásán ismerkeden meg. Ezen merevség folytán lehetővé vált nekem, hogy különféle terveket dolgozzak ki, ámbár sohasem volt ambícióm a párt főnökévé lenni. Az ügy iránti odaadásom oly nagy volt, hogy teljesen elégedettnek éreztem magamat azzal, hogy az összeesküvés eszközéül használtak. Jeljabov elvezetett engem az Ismailovszka Polk 7. sz. alatti lakására, ahol megismertetett egy emberrel, aki oktatást adott nekem a nihilisták elvei, czéljai és birtokukban levő eszközök felől és havonként 30 rubelnyi segélypénzt ígért. Ekkor aztán oda törekedtem, hogy a munkások között terjeszszem a nihilizmus elveit és hogy őket a társadalmi rend felforgatása céljából nyílt lázadásra bírjam. Részt vettem a párt minden tanácskozásaiban, sőt néhányszor saját lakásaimon is tartottunk tanácskozást. Minthogy leggyakrabban Jeljabovval érintkeztem, mihamar tudatára jutottam annak, hogy az orosz nép lomha természeténél fogva nagy párt alakítása nélkül nyílt lázadást kelteni lehetetlenség. A mi szövetkezetünk két csoportra oszlott, a terroristák és az agiálók csoportjára, az agitálok csoportjához tartoztam magam is, Jeljabovval, Perevszka kisasszonynyal és két más egyénnel együtt, kiket rokkant és kandru gúny néven szoktunk szólítani. A terroristák csoportjának az volt a feladata, hogy távo tartsa a párttól a kémeket és hogy keresztülvigye a merényletet ama terv szerint, melyet a bizottság kidolgozott. E végett több ízben tanácskozás tartatott Helffman Jefffe lakásán is Egy héttel merénylet elkövetése előtt Jeljabov öszszehízta az összeesküdteket és felszólított engem, hogy nevezzek meg olyan egyéneket, kik vállalkoznának a merénylet kivitelére. Én mindjére jelentkeztem, mivel az elfogatások következtében igen kevesen voltunk. Kívülem még Ivanovits Mihály (kandúr), valamint két más egyén Mihajlov és Timofej jelentkeztek. Perovszka megtudakolta, hogy mely úton fog járni a czár a merénylet elkövetésére kitűzött napon és ezt közölte velünk. Összejöttünk Helffman lakásán. Ott találtunk egy technikust és egy Sablin nevezetű embert, aki magát később agyonlőtte. A technikus bőven megmagyarázta nekünk a robbanó lövegek hatását és szerkezetét. Márczius12-én a Szmolnik klastrom mögött elterülő Szmolnik réten próbát tettünk a lövegekkel. Midőn e próbán nem láttuk Jeljabovot, Helffman kijelentette, hogy akadályozva van, pedig voltaképen azért nem jött el, mivel elfogták Márczius 13-án Helffmann Jeffenél gyülekeztünk, hogy átvegyük a robbanó lövegeket; ott találtuk Perovszkát, ki két fehér kendőbe takart robbanó golyót hozott magával. Perovszka egy levélborítékra lerajzolta, hogy milyen úton fog járni a czár és kiadta a rendeletet, hogy ki melyik ponton álljon lesbe; egyszersmind utasított bennünket, hogy a czárt öljük meg, midőn a lovardába kocsizik; ha pedig°a merénylet nem sikerülne, úgy a Mihály, utczában találkozunk, ahol ő minket megvárni ígért, hogy újabb utasításokkal lásson el. Midőn a czár visszakocsizott a lovardából, én a Katalin-templom mellett állottam, Mihajlov a Nevszki Prospekt sarkán, Timofej és Ivanovics pedig a legveszélyesebb ponton a lovarda közelében, úgy intézkedtünk, hogy szükség esetére a kiskert utczai aknát robbantottuk volna fel, ha pedig ez nem sikerült volna, akkor utasításunk úgy hangzott, hogy kiskert utczában népcsődülést keltsünk és ez alkalommal újra robbanó lövegekkel kellett volna működnünk. Azon pillanatban, midőn a czár Katalin-csatorna mentén robogott el kocsijával, én a kocsi alá dobtam a löveget. Többet nem tudok, mert elfogtak. Elnök: Mely indokból vitte véghez a szörnyű cselekényt? Ruszakov: A terrorizmus számunkra az egyedüli eszköz a politikai harczban. A terrorizmus által forradalmat akartunk kelteni és megmutatni a népnek, mily magasan áll a mi pártunk. A szoczialista pisztolya csövében hordja fogát, mi nem vagyunk gonosztevők. Jeljabov engedte meg nekünk, hogy meggyilkoljuk a czárt, de Jeljabov nem vad eszközként, hanem legtisztább meggyőződésből és szíve mélyéből cselekedett. Következik Jeljabov kihallgatása. Bevallja, hogy harmadrangú ügynöke volt a végrehajtó bizottságnak, melynek teljes bizalmát bírta. A végrehajtó bizottság bízta őt meg az összeesküvés szervezésével oly czélból, hogy a czár meggyilkoltassék , végre önkénteseket toborzott. Ama 47 egyén közül, aki nála jelentkezett, mint legrajongóbbal, Ruszakovot választotta ki. és maga nem vett részt a merényletben, mivel akkor már elfogták volt. Goldenbergernek Jeljabovra vonatkozó vallomásai konstatálják, hogy intelligens és merész ember. Perovszkával együtt részes volt az 1879. november 18 án megkísértett vasúti merényletben Alexandrszk közelében, úgyszintén 1879. február 9 én Krapotkin herczeg meggyilkolásában. Jelen volt továbbá az 1879. ápril 2-án tartott lipezki kongresszuson, 1881. márcz. 15-én írásban b jelentette az államügyészségnek, hogy bűnrészes a merényletben és említette, hogy véletlenül akadályozva volt abban, hogy személyesen és közvetlenül is részt vegyen a czár meggyilkolásában. A legközelebbi vádlott Perovszka Zsófia kijelenti, hogy élete fentartásának költségeit a párt tőkepénzeiből nyerte. Szülői házát 1870-ben hagyta el és tanítónői állomást vállalt egy népiskolában. 1872-ben állandóan a forradalmárokkal szövetkezett, több ízben elfogták és politikai agitáczió miatt börtönbe is vetették. Kiszabadult, de 1878 ban újra elfogták Ekkor börtönéből megszökött és azóta álnév alatt bolyongott az országban. Előtte tudva volt a pártnak mindennemű határozata s ő szerzett tudomást arról, hogy milyen uton szokott kocsizni a czár. Márczius 12-én Helffman Jessenél volt, ott megbeszélték a szükségeseket és intézkedtek a kiskert utczai akna esetleges felrobbantása iránt. Perovszka Helffmannhoz hozta a szükséges eszközöket, ott rendezte el az összeesküvők felállítását, kinek száma iránt megtagad minden felvilágosítást. Ruszakovnak is ő adta a robbanó löveget. A robbanás ideje alatt a Katalincsatorna túlsó partján állott és csakis a második robbanás után távozott el. Cselekvése indokául azt hozza fel, hogy a népnek módot akart nyújtani, hogy felkeltse bennük a mípjogról való fogalmat. El volt határozva, hogy harczra kél a fennálló társadalmi rend ellen és terrorisztikus eszközökkel fog czélja felé törekedni. A czár meggyilkolásának oka az, hogy a czár soha sem akarta megváltoztatni elvét a nihilistákkal szemben, valamint a belügyi politikáról való véleményét sem Helffmann Jesse tagadja a bűnrészességet s minden felvilágosítást megtagad. A vádlotton kívül Ivanovics is megfordult nála. Nála találtak egy titkos nyomdát is, melyben a munkások lapja készült, mely a nihilista munkások számára készített programjait tartalmazta. Helffmann lázító iratokat osztott szét a munkások közt. Mihajlov azzal volt megbízva, hogy a párt kémeire ügyeljen fel. Márczius 16 án Sablin maghívására Tereznajába jött, ott elfogták. Nem vallja be vétkét. Következett Kibalcsics kihallgatása Ez először technikus, később orvos volt. Azon technikusnak vallja magát, aki Tereznajában az összeesküvőknek a lövelek hatását magyarázta. Márcz. 13-án két bombát hozott Helfmannhoz. Része volt Mecsenzev megyilkolásában; Kvintkovszki kivégzettnek segítséget ajánlott fel. 1879- ben ismerkedett meg Jeljabovval s ő lett minden dynamit-robbantás tervének főve- 2016ja a moszkvai vasúti merénylet és a tervezett odesszai merénylet meghiúsult előkészületei után Pétervárra költözött , volt legjobban meggyőződve arról a Tekintetes szerkesztő úr ! Engedje meg becses lapjában köztudomásra hoznunk azon örvendetes s Toroczkó b. város közönsége által annyira várt eseményt, melynek f. évi április hó 4-én tanúi voltunk Ugyanis az említett nap reggelén harangzúgás és taniczkdurrogás adta hírül b. városunk lakóinak, hogy az újonnan építendő községi iskola alapköve tétetik le. Ez alkalommal mindkét nemű tanuló-ifjuság — zászlókkal ellátva, élükön a tanítókkal — kivonult az ünnepélyre már összegyűlt népség által elözönlött térre, hol egy alkalmi ének eléneklése után tisztelendő Koronka Antal esperes úr emelkedett szellemű alkalmi beszédben adott kifejezést azon rég táplált reményünk megvalósulása feletti örömünknek, hogy már letétetett alapköve azon épületnek, amely csakugyan alapja lesz nemcsak b. városunk gyermekei szellemi elhaladásának, hanem úgy a szomszéd magyar ajkú községek, mint a távol székelyföld szülötteinek községünk költségén már oly sok év óta tartó maguk képzésének. De még ezeken kívül iskolánk megnyílása az eddiginél bővebb alkalmat nyújt a havasi román ajkú községek magyarul tanulni óhajtó ifjúságának nevelése, a magyar nyelv elsajátítására. Ezen beszéd végeztével a tanuló ifjúság a „Hymnusz“-t énekelvén, az iskolába szép rendben bevonult, s a nép ujabbi taraczkdurrogások között szétoszlott. Midőn, ezt köztudomásra hozzuk kedves kötelességünknek tartjuk b. városunk márczius 13-iki merénylet alkalmával, hogy részéről vallás- és közoktatásügyi miniszaktár menekülése lehetetlen. Hogy kik segédkeztek az aknánál, vonakodik megnevezni. Az erdélyrészi okszerű méhészegylet közgyűlése az erdélyrészi okszerű méhészegyletnek múlt évi deczember hó 2- án tartott alakuló gyűlésén szerkesztett alapszabálya fölsőbb megerősítést nyervén, a végleges alakuló közgyűlés tegnap délután tartatott meg a városház közgyűlési termében. Elnök a megjelenésben akadályozva lévén, a közgyűlést Voith Gergely igazgató alelnök nyitotta meg. Ezután Szentgyörgyi Lajos az egylet tevékeny és szorgalmas főtitkára felolvasta titkári jelentését, melyben örömmel jelenti, hogy az egylet iránt nem csak városunkban, hanem a vidéken is nagy érdeklődés nyilatkozik, minek legélénkebb bizonyítéka, hogy az egyletnek máris 12 alapító, 50 rendes és 15 pártoló tagja van. Bartha M. indítványa folytán a közgyűlés az ideiglenes tisztikarnak kifejtett tevékenységükért jegyzőkönyvileg köszönetet fejezett ki. A felsőbb helyen megerősített alapszabályok tudomásul vétettek. Ezután a költségvetési előirányzat olvastatott fel, mely szerint bevétel czimén 285 frt, kiadás czimén 215 írt irányoztatott elő a választmány által. Bartha M. s többek felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy ezúttal egy rendszeres költségvetést nem készít, hanem felhatalmazza a választmányt, hogy 215 írt összeg erejéig az egylet részére szükséges eszközök beszerzése iránt intézkedjék, s annak idején számadását terjessze a közgyűlés elé. Hory Béla indítványához képest a közgyűlés az egylet tisztviselőit és a választmányi tagokat közfelkiáltással a következőleg választotta meg. Elnökké választatott báró Bánffy Dániel; első alelnökké: Tuogdi Sámuel; igazgató alelnökké: Voith Gergely; főtitkárrá: Szentgyörgyi Lajos; altitkárrá: Alba József; pénztárnokká : Csíki János József; helybeli választmányi tagokká : Batek Lajos, Páskovszky Ferencz, Gamauf Vilmos, Gebhárd Döme, Gombos Gergely, id. Hutter Sámuel, Bartha Miklós, Nagy Dániel, Beáké M. Tamási János, Veress Ferencz és Magyari M.; vidéki választmányi tagokká: Bálla Pál, dr. Bánffy Ernő, gr. Esterházy Miguel, Gajzágó Tivadar, Hajós János, gr. Kornis Victor, Pál Mihály, Pap Mihály, Rosenberger Mátyás, Simon Albert, Szalma György és Velics Károly. Szentgyörgyi Lajos indítványa folytán a közgyűlés utasította a választmányt, hogy az egylet részére államsegély megnyerése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket Bartha Miklós — tekintettel az hogy az egylet czélja az okszerű mérnészeti rendszer ismertetése által a méhéézetet hasznos gazdasági ággá fejleszteni ; — indítványozta, hogy az egylet egy méhészeti kézikönyvet adjon ki. Voith G., utalva arra, hogy az országos méhész-egylet által kitűzött pályázaton egy kitűnőnek ítélt pályamunka már pályadíjat nyert, s az nemsokára ki is fog adatni — czélszerűnek látná bevárni annak kiadatását, s csak azután gondoskodni újabb mű kiadásáról. A közgyűlés ez értelemben határozott. Elnök bejelentette, hogy az orsz. méhészeti egyesület igazgatója Kriesch János egyetemi tanártól és a délmagyarországi méhész-egylettől az egylet megalakulása alkalmával üdvözlő sürgönyök érkeztek, melyek felolvasás után örvendetes tudomásul vétettek. Egyéb tárgy nem lévén, a közgyűlés eloszlott. LEVELEZÉS. Toroczkó, ápr. 9. tervnagyméltóságának hálás köszönetét nyilvánítani azon kegyességéért, hogy ezen iskola felépítése segélyezésére 6000 frtnyi összeget utalványozni méltóztatott. Egyúttal köszönetet nyilvánítunk nagyságos Moldován Gergely kir tanfelügyelő és kir. tanácsos urnak, hogy szives volt közreműködni iskolánk építése tárgyában, s közbenjárni a magas kormánytól az államsegély megnyerésében. Simon József Tisztelettel városbiró. Zsáké János. Torda-Aranyosmegye bizottmányi Torda, 1881. ápril 8 (Vége.) Egyik legfontosabb tárgya volt a jelenlegi közgyűlésnek a mult évi megyei javadalmazásokkal regvizsálása s szerkesztett számadásnak az a feletti intézkedés. A számadásból kitűnik, hogy a bevétel tett összesen 39510 frt 84 krt, kiadás volt 39432 frt 52 kr. 8 így a f. évre áthozólag pénztármaradék 78 frt 32 kr. A számadás a számvevő által tett észrevétel kiigazítása után a nagymélcs. belügyminiszter úrhoz fog felsőbbb elbírálás végett felterjesztetni. Olvastatott a közmunka és közlekedésügyi miniszter úrnak azon leirata, amelyben a megye közönségének abbeli kérelme, hogy a Maros-Ludastól Beszterczéig tervezett vasúthoz szükségelt sin mennyiséget a kormány saját készletéből a társulat által kibocsátandó részvényekért engedje át, megtagadtatik azon okból, mivel a kormány jelzett vasút által nincsen közvetlenül érdekelve. Közgyűlés tekintettel arra a körülményre, miszerint az említett, vicinális va útnak a kérdése a jelenlegi közlekedési viszonyai abnormis voltánál fogva a Mezőségre nézve életkérdés, tekintettel továbbá arra, miszerint, ha e vicinális vasút által a kormány közvetlenül nem is, — de közvetve — a majdan létesítendő vasút által teremtett forgalom defkítése folytán a mezőségen is bizton várható közgazdászat életfejledésnek indulása által — a kormány is érdekelve van : közgyűlés a kérdéses vassínek ügyében az országgyűléshez feliratot határozott idézni. Előterjesztetik továbbá a nmrgy földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer úrnak azon leirata, amelyben a phyloxia-rovar terjedésének meggátlása czéljából megyénk körűsége állandó phyloxera bizottság alkotására , más óvó intézkedések megtételére hivatik fel. Az állandó bizottságot — tagjai megválasztása által — közgyűlés megalkotta. A törvényhatósági átiratok közül fölemitem, Nógrád megye bizottságának átiratát, melyben felkéretik megyénk közönsége, hogy az országgyűléshez intézett s pártolás végett megyénknek is megküldött, azon fe iratát, a melyben a földtulajdonosoknak, a földbirtok belsejében található ásványok, s különösen a kőszén tulajdonjoga biztosítása tekintetéből felette szükségesnek mutatkozó törvényhozási intézkedések mielőbbi mitétele kéretik — megyénk is pártolja, közgyűlés e feliratot, úgyszintén Győrmegye bizottságának a magyar ezredeknek békeidőben az ország területén való elhelyezése és ugyanazon eredek tiszti állásainak lehetőleg az ezred nyelvét ismerő és magyar állami alattvalókkal leendő betöltése tárgyában az országgyűléshez intézett feliratát is hasonló szellemű felirattal pártolni határozta. Közgyűlésünk nem pártolta és egyszerűen tudásul venni határozta Maros- Torda m megye bizottságának a sajtó szabadságának megszorítását célzó feliratát. A keleli ügyek közül mint fontosabbakat, felemlítem a következőket: Szomorú adatok állván a közgyűlés előtt arra nézve, hogy az Aranyos folyam majdnem minden évben, löntései által mily nagy mérvű rombolásokat visz véghez a partjától nem távol fekvő községekben és a megyei útvonalakon és az Aranyos folyamnak a Borovi hídtól egészen az Aranyosnak a Marosba beszakadásáig szabályozása szükségességét ragndotta ki, mire nézve a nagyraállóságú közlekedésügyi miniszter úrhoz feliratot határozott intézni, amelyben a folyamszabályozás eszközlése czéljából szükséges előleges szemle felvételére egy szakértő mérnöknek a kiküldése kérelmeztetik. Moldován Gergely kir. tanfelügyelőnk azon írásbeli előterjesztést téve a közgyűléshez, hogy a megye bizottsága határozatilag mondja ki, miszerint a tordai reáliskolai rovatai czímén a megyéből — az 1kros rovatai útján — befolyt 10 ezer irtot egy a tordán építendő polgári leányiskola javára átadja. A közgyűlés határozatilag kimondotta, miszerint ezen összeget csak azon esetben adja át a jelzett czélra, ha a nylg vallás- és közoktatásügyi minisztérium okmányszerűleg biztosítja a megyét arról, hogy a polgári iskola a reál, illetőleg polgári oktatás alap nélkül is mindig fenn fog a kormány által tartatni. A közgyűlés helyesen határozott, tekintetbe véve azon körülményt, hogy a kormány az unitárius egyházi főhatósággal, a tordai unit. gymnasiumnak polgári iskolává történt átalakítása iránt csak 20 évre szerződött. A megye határozatának elfogadása által a megye biztosítva lesz, hogy 20 év múlva is a polgári iskola a’ kormány által nem fog beszüntettetni, a mely ha mégis beszüntettetnék, a kormány köteles lesz a 10 ezer frtot a megyének visszatéríteni, hogy ez összeg újólag — nevelési célok előmozdítására szolgálva — reál, illetőleg polgári iskolai alap természetét visszakaphassa. Végül megyei számvevő több községi számadásokkal olvassa fel részletes jelentését. mia 1) » Megemlítem, hogy megvédja a gyűlés első napján » V * .... mű vendéglőben 60 személyre a D& ‘ c*iadott, a mely ebédnek valódi fn jókedv s azok a számtalan to* , hít» peztók, a melyek a jó kedv hulud - ki szór zajgóvá tették. ^m&'tsok. A Pelöfi-társaság flusstrál. (Eredeti tudóít Un.) BudaPest, ápri iosa, vasárnap, d. e. 10 órakor is lette rendes havi ülés a m. tude u/ kisebb üléstermében, tárgyai\01^‘ A vas orrú bába, mint magyarság“ (értekezés György Aladártól W .Dalok“ Csáktornyay tól, fe|0l£J Komocsy József alelnök, 3) Katicza“ (ballada Kiss Józseftől), fel?vasta a szerző, 4) „Kigungolt álmok* (,° jó elbeszélések, irta és felolvasta Bali Sándor). Ezután volt a zárt ülés. *' György Aladár érdekes tárgyi igen érdekes összehasonlítását adta ide a velünk rokonságban levő, sőt ideges nemzetek hasonló mythoszaival: a skandinávok, germánok, tatár és török népfajokét rendre véve vizsgálat alá, elé bocsátotta Ipolyi felfogását, azután jóllemezte azokat külön-külön, kimutatta,a ben egyeznek és a miben eltérnek egymástól; elbeszélte, hogyan származhatott mindenik, mi volt alapja, miképen fejlődött, mik voltak a mythosz alkatrész mit vett át egyik nép a másiktól, s melyikben domborul ki legplastikaibban asok fogalma és lénye? Természetes, hogyan más mythologiai alakú , úgy a vasorru bábának is lénye, tulajdonai, lakása, hatalma az emberek vagy elemek felett teszik azokat a kérdéseket, ben az kifejeződni szokott, s a a vizsgálónak feleletet kell adni. Másik lényeges kérdés : ha a jó és szelíd, vagy a gonosz és bosszúálló, a haragos szellemek, vagy erők, vagy épen istenségek köözé számítandó e ? és még egy harmadik e szintén lényeges kérdés: eredeti és magyar mythologiai alak e? vagy átvett?s ha az, honnan, mely nemzettől, mennyi részben kölcsönzés ? Felolvasó e tárgyakban bő olvasottsága s éles bonczoló logikája egész erejét ráfordította, hogy a kérdésekre kielégítő feleletet adjon s olvasóiban a mythologiai alaknak reális és megmaradó figyelmét keltse fel. S valóban, az neki sikerült is, az európai népek mythologiai egérzirodalmát bejárva, arra az eredményre jött, hogy bárha sokan hatásait s munkálaook lát az emberek között és az elemekkel gyakran úgy ítélték meg, mintha az a gonosz és bosszúálló szellemek közé lenne sorozandó; de felolvasó ellenkező véleményben van s összes hatásai után a jók között jelöli ki helyét. Az eredetiségre nézve nézete az, hogy a vasurru bába eredeti magyar mythologiai alak és ezt bizonyitja a név-rézek genitikus szál mariséval és jelentéseivel, valamint azon segíti szellemekkel, mintegy őt szolgáló alakokkal, melyek a magyar mythosz-világban vele mindig együtt jelennek meg. Ilyeneknek vallja felolvadó a Turulról, Táltosról, Tündér Ilonáról sat. fennlevő mytho az alakjainkat, melyek bár egyes tulajdonságaik vagy nyilatkozásuk némely más népnél is felismerhető, de oly sajátságos kifejlődésben, oly tisztán a magyar felfogáshoz idő* múlva sehol, mint nálunk nincsenek meg Végre egyenesen istenségnek mondja, melynek arcza komor, lénye tiszteletpa* rarcsoló, néma, sötét helyen elrejtőzve és fekete felhőkben jár, tombol a fergeteggel, büntet és jutalmaz s a napban, a tér* ménben, a füvek gyógyító erejében nyilatkoztatja ki az emberekről gondoskodásét s jótékony szellemének hatalmát. „Még sok homályos van — igy be felolvasó előadását, — a különös érdek magyar mythologiai alak mivolta teljes ismeretében ; de remélhető, hogy tovább nyomozások és tanulmány felderitendik. Nagy kár, hogy felolvasónak rendidvül gyenge hangja miatt előadásából g18 van épen a legszebb részek elvesztek, o6® lehetett fölfogni s természetesen élvező. Épen ezért az olvasónak a Kosz°rJ ezen szép értekezését különös figyel® ajánlani bátor vagyok. Csáktornyay dalaitKom063?1 méretes előadási erejével vonzóan siterileg domborította ki. Nyolcz-tizda hetett. Mindeniknek vagy uj, vagy ef . sajátságos alapeszméje, ügyes tehát olvadó vagy nemes szenvedélytől izzó nyve s gördülékeny szép rhytnius®, megragadott, a szerelem iga* arz0‘®t festve, elandalitott, magával sodort, ® csalt a szembe, vagy elszilajodva i ifo n n^zttArnvai szar« dobogtatta a szivet. Csáktornyai dalai nagyon emlékeztetnek Petőfyre, az a különbség, hogy ő birja ^e^#g|D. szonszerelmét. S épen ez őt Kisfa'11 f ^ dór poezise felé viszi inkább. ^'DC*j^ge lenne Petőfi olykori elvadult szenv de édes, szelíd, olvadozó, 10 VI'